Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-17 / 196. szám

Augusztus derekán tovább tart a szárazság; a mezőgazdasági nagyüze­mek legújabb határszemléi szerint a növényállomány alaposan megsínyli a tartós kánikulát és a meleg, szárító hatású széljárást. Nemcsak a kapásnö­vények, hanem az öntözés nélkül ter­mesztett kertészeti növények is kisebb terméssel kecsegtetnek, mint amivel a 4-6 héttel ezelőtti agronómusi vizsgá­latok biztattak. A napról napra romló kilátások közepette mégis mutatkozik egy kedvező eredmény: úgy tűnik, hogy — a teljesen még le nem zárt adatgyűj­tések szerint - az idén rekordmennyi­ségűkalászos gabona termett. Ez némi­leg ellensúlyozza, hogy a kukorica ter­méskilátásai csökkenőben vannak, mert ez a gabona, figyelembe véve a jelenlegi növényállományt, valószínű­leg már nem lesz képes a tervezett ho­zam elérésére. A MÉM-ben arra számítanak, hogy a kukorica — amely az emlékezetes 1983. évi aszályos időjárás idején 55 ezer hektáron nem hozott szemes ter­mést, s akkor emiatt a gazdaságok az elsárgult növényeket silóként etették fel az állatokkal — az idén, egy semmi­vel sem kisebb nyári szárazság nyo­mán, 15-40 ezer hektáron már nem ér­het be. Ezeken a részeken sokfelé meg is kezdték a silózást, és ha nem jön egy kiadósabb cspadék, újabb nagy terüle­teken kell majd idő előtt indítani a be­takarítógépeket. A termés azonban • Rács-Kiskun megyében az idén 97 ezer hektáron vetettek kukoricát. Ma már a szárazság miatt 30 százaléka ke­rült kritikus állapotba. Azok a gazdasá­gok, ahol a silót fel tudják használni, megpróbálják menteni a termésnek leg­alább a töredékét. A Hajósi József Atti­la Tsz-ben például legalább száz hektár magkukorica lesilózására kényszerül­nek. várhatóan meghaladja majd az 1983. évit. A napraforgó is sokfelé elszáradt már, alig van jobb helyzetben, mint 1983 nyarán volt. Az akkori vagyonnál valamivel nagyobb termést váiják az agronómusok. Alaposan próbára teszi a szárazság a cukorrépát, amelynek le­velei sokfelé leszáradtak és így az asszi­milációs folyamat egyelőre megsza­kadt. Egy nagyobb eső felüdítheti a répát, de a gumó továbbéléséhez a répának újabb leveleket kell növeszte­nie, ám ez az utólagos kihajtás, sajnos, a gyökér cukortartalmát apasztja, s így mindenképpen kieséssel jár. Az aratást közvetlenül megelőző időszakban kalászos gabonából 5300 kilogrammos hektáronkénti terméssel számoltak. Azonban valószínűleg ked­vezőbb lesz a végeredmény, a jelenlegi számítások szerint 5440 kg. Amennyi­ben az utolsónak beérkező elemzések is ezt igazolják, ez lenne a magyar mező- gazdaság történetének eddigi legjobb kalászoshozama. Hogyan kell adóbevallást készíteni? Sajtótájékoztató az APEH-nél LECSÓSZEZON Mit és mennyiért kínálnak a kecskeméti és félegyházi piacon? Idei jövedelmei alapján jövőre vár­hatóan 1,5-2 millió állampolgárnak kell adóbevallást készítenie. A személyi jövedelemadó bevallására szolgáló nyomtatvány tervezetét az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalban ked­den sajtótájékoztatón mutatták be az újságíróknak. Mint ismeretes, azoknak a magánszemélyeknek, egyéni vállal­kozóknak, akiknek több forrásból származik a bevételük, 1988. évi össze­sített jövedelmük után 1989. március 20-áig kell adóbevallást készíteniük és befizetniük a személyi jövedelemadót. Ezzel kapcsolatban Sütő Dezső, az APEH elnöke elmondta: mielőtt végle­gesítenék, s forgalomba hoznák a nyomtatványt, magánszemélyek ön­kéntes részvételével kipróbálják, hogy az mennyire érthető, miként kezelhető. A megyei igazgatóságok, adófelügyelő­ségek közreműködésével a napokban 5-7 ezer személyt kérnek fel arra, hogy várható bevételeik alapján — minden kötelezettség, ellenőrzési következ­mény nélkül töltsék ki a nyomtat­ványt. A tapasztalatokat, az adózók véleményét, javaslatait a nyomtatvány véglegesítésénél kívánják hasznosítani annak érdekében, hogy az viszonylag könnyen kezelhető, értelmezhető és egyszerűen kitölthető legyen. A próba­kitöltésre vállalkozók az APEH fővá­rosi és megyei szerveitől megérdeklőd­hetik, hogy az előírásoknak megfelelő­en készítették-e el a feltételezett adóbe­vallásukat. A nyomtatványtervezet tartalmazza mindazokat a lehetséges eseteket, ame­lyek a törvény szerint a jövedelemadó­zás szempontjából előfordulhatnak, így külön-külön táblázat szolgál az egyes szellemi tevékenységekből; a szerzői jogdíjból és egyes tudományos, műszaki tevékenységekből; a növény- termesztésből, állattenyésztésből és ál­lati termékek értékesítéséből; ingó és ingatlan vagyon értékesítéséből; szál­láshelyek hasznosításából, építmények bérbeadásából, illetve külföldről szár­mazójövedelmek adózásának kiszámí­tására. Az adóbevalló ívekhez kitöltési útmutatót is mellékelnek majd. A ter­vek szerint végleges formájában a nyomtatvány novemberben lesz kap­ható, addigra összegzik a mostani pró­bák tapasztalatait, s akkorra a parla­ment is dönt az adórendszer esetleges módosításáról. Az APEH elnöke szólt (Folytatás a 2. oldalon) Pusztító indulatok Kinyitja az ember az újságot, és a hírek láttán nem hisz a sze­mének. Mögöttünk a nyár leg­forróbb napja. Ezúttal azonban színes kánikulai strandtudósítá­sok helyett emberi tragédiák so­rakoznak a híroldalon. Egy lajosmizsei gépkocsiveze­tő megfojtott egy pesti fiatal- asszonyt. Hasonló módon vég­zett három gyermekével egy do­bosi tanárnő. Megfojtotta őket, majd öngyilkosságot kísérelt meg. S ezzel nincs vége. Valósággal elszabadult a pokol — ugyan­csak tegnapi hír — egy csengelei tanyán. Egy kiskunfélegyházi il­letőségű jérfi égő benzines pa­lackokat dobott be az ablakon, s a tűzben ketten lelték halálu­kat. A dráma folytatódott: a merénylő magával vitt egy asz- szonyt — pisztollyal kényszerít­ve az autóba —, s később a rend­őrség mindkettőjüket átlőtt test­tel, holtan találta meg a gépko­csiban. A tragikus eseteknek van egy közös mozzanata. A tettesek, akik közül az életben maradot­tak bíróság előtt fognak felelni cselekedetükért — nem bűnö­zök. S nem is idegenekre támad­tak. Családtagra, gyermekre, élettársra. Személyes konfliktu­saikat próbálták megoldani ezen a módon. Az országnak ezen a vidékén az átlagosnál gyakoribb, hogy valaki — nem találva más kiutat — saját élete eldobásában keresi a megoldást, vagy épp hozzátar­tozójára támad. Az önpusztító indulat ragadta magával azt a férfit is, akinek esetét — mint­egy ráadásként a reggeli hírekre — a szerkesztőségi büfében hal­lottam. Az egyik kecskeméti ház tetejére mászott fel egy kisgyer­mekkel a kezében a nyár legfor­róbb napján. Azzal fenyegető­zött, hogy ledobja a kicsit, ha valóban elszakítják tőle. Ez az ügy szerencsére nem torkollott tragédiába. A rendőrök épség­ben le tudták hozni mindkettőjü­ket. A többiekkel azonban, az ár­tatlanul áldozatul esett gyere­kekkel és felnőttekkel ki fog el­számolni? Az értelmetlen pusz­tulás és pusztítás mellett nem mehetünk el szó nélkül. De vajon a józanságra intő szó eljut-e azokhoz, akikhez kellene? A kétségbeesettekhez, a kiutat nem találókhoz? Az idei nyár a sok napsütés és a kánikulai forróság mellett rosszkedvűnk nyara is. Az élet egyre nehezebb leckét ad fel mindannyiunknak. S úgy tűnik, vannak, akik a nehézségek lát­tán összeomlanak. Pedig családi — és országos — gondjaink megoldásához szí­vós türelemre, kitartásra, átgon­dolt cselekvésre lenne szükség. Kavargó indulatok helyett jó­zanságra. S a segítségnyújtás, az emberi szolidaritás társadalmat átszövő hálózatára. Hogy ne maradjanak magukra azok, akik életük válságos szakaszá­ba, sorsfordulóhoz jutottak. Le­gyen valaki, aki azt mondja: — Ember, megállj! Ez az út sehová nem vezet... Lovas Dániel Augusztus a zöldség- és a gyü­mölcspiacokon az a hónap, ami­kor az árusítóasz­taloknál vagy egyes teherautók rakodóterénél a legtöbb eladó és vevő keresi föl egymást. A Kecskeméti Piac- és Vásár­igazgatóság a Bu­dai utcai piactér­nek az áruértéke­sítésben való jobb kihasználásáért szűkítette az au­tóparkoló helyet és bővítette az el­adókét. így újabb 18 dinnyeárus te­lepedhetett le. A nagybani pia­con júliustól teg­napig 122 ezer 330 kilogramm görög- és 52 ezer 209 kilogramm sárgadinnyével jelentek meg a termelők. A lecsószezon­nak is eljött az ide­je. Keddig csak­nem 108 ezer kilogramm paradicsomot hoztak megvételre április óta — ennek az egyötödét ebben a hónapban — az utóbbi napokban kilogrammonként 8 forintért. Paprikából ez évben több ter­mett, mint tavaly, legalábbis ezt mutatja eddig az idei 77 ezer 548 kilogramm mennyiség. T ovábbra is jó belőle a kíná­lat. A hétfői nagybani piacon 8-20 forin­tos kilónkénti áron adták, de kedden — a vásárcsarnokban — az alsó árhatár már 14 forint volt. Jelzi az értékesitési gondokat, hogy egy-egy termelő hozzá­lát a piacon felszeletelni a paprikáját vagy a lajosmizseiek—a rövidebb, 8 ki­lométeres földutat választva— Kecske­mét helyett inkább a Nagykőrösi Kon­zervgyárba viszik paprikájukat eladni. A hőség és a szárazság egyre jobban érezteti hatását. Gyümölcsfélékből ke­vés termett. Talán a szőlő lesz kivétel — számítják a piac- és vásárigazgató­ságon —, ebből a múlt csütörtökön 245 kilogrammot szállítottak a megyeszék­hely nagybani piacára, és 50 forintos átlagáron forgalmazták. A tegnapra virradó éjszaka 25-40 forint közé csök­kent az ára, ami azonban nem jelenti azt, hogy a nappal vásárló fogyasztók is ugyanennyiért jutnak hozzá. • A paprika mellől nem hiányozhat a paradicsom sem a lecsókészítéshez. (Straszer András felvétele) A kereslet—kínálat változása és az áruhiány szülte lánckereskedelem — egyes viszonteladók ma sem mondanak le arról, hogy a megvett termékeket dupla áron értékesítsék — változatla­nul rányomja a bélyegét a piaci árufor­galmazásra. Sárgabarackért annyian jelentkeztek vevőként Szegedről, Bé­késcsabáról, Debrecenből és Salgótar­jánból, hogy a vásárigazgatóságon alig győztek válaszolni a telefonon érdeklő­dőknek: — Nincs! Rózsabarackból leg­feljebb már csak cefreminőségüre lehet számítani. Amire az előző esztendőkben ritkán volt példa — megintcsak az aszályos időjárás az oka —: augusztus első nap­jaiban kezdték árusítani a savanyúság­nak való dinnyét. A kecskeméti nagybani, s a kisterme­lők és a kiskereskedők alkotta másik piac árai igen különbözőek. Hol az egyiké, hol a másiké magasabb vagy alacsonyabb. A körtéért például az el­múlt csütörtökön 15 forintot kértek a nagybani értékesítőhelyen, pénteken (Folytatás a 2. oldalon) XLIII. évf. 196. szám Ára: 1,80 Ft 1988. augusztus 17., szerda • Dánvi László dabasi rozscipót vet a 300 fokos kemencébe. • Csuka Jó­zsefnek a kisütés után jólesik a nagy pohár hi­deg szóda. Kemence mellett Igazán szerencséje van annak, aki éppen e napokban tölti szabadságát és víz közelében nyaral. Árnyas fák alatt pihenve vagy hűs habokban lubickolva egészen jól elviselhető ez a már hetek óta tomboló kánikula. De nem lehet mindenki szabadságon. A forróságban is dolgoznak az embe­rek a földeken, termelnek a gyárak, épülnek az utak. A pékek munkája sohasem könnyű, ám a kemence körül szorgoskodókat még a szokásosnál is alaposabban pró­bára teszi a hőség. A Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat kiskunfélegyházi kenyér- és péksüteményüzemében naponta tíz tonna kenyeret és 30 ezer különböző kifli- és zsemlefélét készítenek. Innen látják el friss pékáruval Félegyháza, Bugac, Kunszállás, Jászszentlászló, Páhnonostora, Petőfiszállás és Gátér üzleteit. Emellett termékeik eljutnak a Csongrád megyei Kistelekre is. G. B. • Kézzel formázzák az asszonyok a ke­nyeret. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA yr\rv ¥ 4 F~¥ 4 O Előrejelzés ma estig: Az erősen megnövekvő gomolvfelbő- IIaIJ /Vlx/Yo /rtból többfelé — elsősorban keleten — várható heves zápor, zivatar. Néhol jégeső is valószíná. Délutántól már napos lesz az idő. Az északi. északnyugati szél előbb csak zivatarok környezetében, később tartósan erős, viharos les/. Mérséklődik a meleg, megs/ónik a filledtség. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 18 és 23, a legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 23 és 28 fok között alakuL Hatalmas károkat okoz az aszály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents