Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-15 / 194. szám
1988. a ugus/tn- 15. • I’UOI I M I*» • * ,\ FOTSZERIKT: Zöldségtőzsdére van szükség Évek óta visszatérő zavarok vannak a megtermelt mező- gazdasági termékek — tojás, baromfi, zöldség-gyümölcs, burgonya — felvásárlásában és értékesítésében. Miközben oly sokat beszélünk a piac szerepéről — egy-egy, elsősorban a fővárosra korlátozódó akciót leszámítva — szinte semmi jele sincs annak, hogy legalább túlkínálat esetén, a piac hatására, olcsóbban vehetnénk meg az élelmi cikkeket. Az idei esztendő közismert példái: burgonya-, és tojástúltermelés, borháború — megannyi, a lakosság hangulatát rontó, a termelők kedvét szegő jelenség. A Hazafias Népfront Országos Titkársága a lakossági panaszokra reagálva felkérte a Fogyasztók Országos Tanácsát, vizsgálja meg a kérdést és az országos tapasztalatokat összegezve, dolgozzon ki javaslatokat arra, hogy miképpen lehetne változtatni ezen a helyzeten úgy, hogy az a fogyasztók érdekeit szolgálja, de a termelők szempontjait is figyelembe vegye. Tojáshiány itt, túltermelés ott Tarján Zsuzsa, a FŐT titkára kérdésünkre beszámolt az országos helyzetképről. Ezúttal csak egyetlen jellegzetes példát: miközben tojástúltermelésről és a tojóállomány egy részének kivágásáról hallunk, Kapuváron hiánycikk a tojás, Gyöngyösön 2,50-3 forintért adják. Hatvanban 3-3,20 az ára, Salgótarjánban pedig 3-3,80 (!) darabja. A FŐT arra a következtetésre jutott, hogy a felvásárló és kereskedő szervezetek a saját érdekeiket minden helyzetben, tehát túltermelés esetén is sokkal jobban tudják érvényesíteni, mint a termelők, ám az igazi kiszolgáltatottak a fogyasztók. Az ő érdekeiket ugyanis gyakorlatilag senki sem képviseli. A FŐT aktivistái azt tapasztalták, hogy a termelők gyakran megsemmisítik az árut, ha zavarok vannak az átvétellel, vagy túlságosan alacsony áron tudnák csak értékesíteni. A lakosság szempontjából nézve ez nyilvánvalóan felháborító és tűrhetetlen pazarlás, hiszen jól tudjuk, hogy manapság már igen jelentős társadalmi rétegeknek a puszta létfenntartás is mind nagyobb nehézségeket okoz. Hogyan működik az önszabályozó piac? Hogy is állunk hát ezzel a bizonyos önszabályozó piaccal, amely — ezt hirdetjük a gazdaság más területein is — maga alakítja az árakat a kereslet és a kínálat függvényében és szabályozza a töke, a munkaerő mozgását? A jelek szerint nem pontosan tanultuk meg ezt a poliükai gazdaságtani leckét. A szabadpiac önszabályozó tulajdonságához ugyanis a marxi elemzés azt is hozzátette, hogy ez zömében utólag, spontán módon és romboló hatással megy végbe, értékek — emberi és használati értékek — pusztulásától kísérve. Minderre elrettentő példaként szerepelt a tananyagban, hogy a brazil kávétermés egy részét a túltermelés miatt egyenesen az óceánba szórták. Valójában nálunk is rendre hasonló történik. A zöldségszezon végén egyfajta globális egyensúly valóban létrejön: ha túl sok volt a paprika, annak egy részét megsemmisítik, jobb esetben takarmányként feletetik az állatokkal. Azután persze kevesebben fognak paprikapalántát ültetni. Kevesebben, mint amennyi a valós szükséglet lenne, s akkor fordított előjellel kezdődik minden elölről. Csak technikai megoldás Nem véletlen, hogy ez a drasztikus piaci mechanizmus a lakosság közvetlen ellátásában a fejlett országokban már évtizedek óta csak szigorúan megregulázva működhet. A zöldségtőzsde intézménye nem elsősorban, de mindenesetre nemcsak a termelők és kereskedők, hanem a fogyasztók érdekeit védi — tegyük hozzá, igen eredményesen — több nyugat-európai országban., Ott a zöldségtőzsde működése inkább hasonlítható a mind elterjedtebb úgynevezett non- profit, nem nyereségorientált szervezetekhez, mint a kimondottan üzleti vállalkozásokhoz. Ebből következik, hogy a tőzsde létrehozása és működtetése részben állami, érdekvédelmi, közigazgatási pénzekből történik, s célja többek között a nagy termésingadozások következményeinek csillapítása, a konjunkturális hatások mérséklése. A Fogyasztók Országos Tanácsa is a zöldségtőzsde megteremtését tartaná az egyik megoldásnak, amely az ország kis méretei miatt — technikailag — aránylag egyszerűen kivitelezhető lenne. Hangsúlyozzuk, hogy csupán technikailag, hiszen a zöldségtőzsde valóságos létrejöttéhez elengedhetetlen, hogy az állami, társadalmi, érdekvédelmi szervek közös elhatározásra jussanak: a drasztikusan szabályozó piac és a fogyasztó között egyfajta ütközőzónára van szükség. (MTI-Press) Gazdasági kísérlet az egészségügyben A szovjet egészségügyi gyakorlatban egy új gazdasági mechanizmust kísérleteznek Leningrádban. A finanszírozási rendszer megváltoztatásával sikerült javítani az egészségügyi intézményekben folyó munka hatékonyságát. Az új rendszerben az összes pénzzel a kerületi rendelőintézet gazdálkodik. (Korábban a mentőszolgálat, a kórházak is rendelkeztek saját költségvetéssel.) A rendelőintézet fizeti az egészségügyi dolgozók munkabérét, a kórházi kezelések, a mentőhivások, a diagnosztikai központokban elvégzett vizsgálatok költségeit. Vjacseszlav Kalinyin, a Szovjet Egészségügyi Hivatal vezetője elmondta, hogy az új rendszer bevezetése eredményeként Leningrádban egy hónap alatt a kórházi ágyak 15 százalékát sikerült felszabadítani; a gazdasági érdekeltség hatására jelentős mértékben javult a betegek ellátása. Most az egészségügyi munka ellenőrzési rendszerének kidolgozásával foglalkoznak. A büntető intézkedések alkalmazásától sem riadnak majd vissza. Ha például a beteg amiatt szorul újból kórházi kezelésre, mert előzőleg korábban hazaengedték — az újabb kezelésért a rendelőintézel nem fog fizetni. Új gyógyítási formákat is kipróbálnak. Ilyen példáBaktériumok — mindenütt A baktériumok szabad szemmel láthatatlan élőlények, mégis mindenütt jelen vannak hasznos vagy káros tevékenységükkel. Felfedezésük óta a kutatók ezrei foglalkoznak velük, mindig újabb és újabb területekre terjesztve ki a vizsgálatokat. Legismertebb káros tevékenységük az, hogy betegséget okoznak: természetes tehát, hogy a legtöbbet a betegségeket okozó baktériumok tulajdonságaival, anyagcseréjével, anyagcseretermékeivel, a betegségek kialakulását befolyásoló tényezőkkel foglalkoztak, e betegségek ellenszerének felfedezése végett. A baktériumok elleni harc első eredménye a fertőtlenítőszerek felfedezése volt, amelyek a fertőzések megelőzésében segítenek. A baktériumok ellen a szervezeten belül is fel kellett venni a harcot, ennek eszközei — az orvostudomány nagy felfedezései — á védőoltások, gyógyszerek, legújabban pedig az antibiotikumok. Az orvosi mikrobiológiai kutatások eredményeképpen megszűntek a tragikus járványok, a pár évtizede még halálos betegségek ma gyógyíthatók. A biokémia és molekuláris biológia fejlődése, a szerteágazó kutatásoknak a gyakorlati és elméleti eredményei újabb területen biztosítottak fontos szerepet a baktériumoknak. Az élet jelenségeinek a megismerésében az utóbbi évtizedek legfontosabb eredményeit baktériumok segítségével érték el. Korábban elsősorban az állati sejteket, az ezekből kivonható fehérjéket és enzimeket vizsgálták. Újabban a bakteriológiai laboratóriumokban is fokozatosan elteijedtek a biokémiai módszerek, sőt a legkorszerűbb biotechnológiai irányzatnak, a génsebészetnek is főszereplőivé váltak a baktériumok. Egyes baktériumokba a tudomány ma már képes magasabbrendü élőlényekből, például emlősökből géneket beépíteni, és ily módon olyan anyagok termeltet- hetők baktériumokkal, amelyeket korábban nem termeltek, például hormonokat. A baktériumok parányiak, általában 1—4 mikron nagyságúak (a mikron a milliméter ezredrésze), szabad szemmel tehát nem láthatók. Vizsgálatuk ezért különféle mikroszkóppal történhet. Nagy elterjedtségük és parányi méretük bizonyára közrejátszik abban, hogy még mindig új ismeretekhez juul a napközi kórházi kezelés, amikor a betegek esténként hazamehetviek. Mind népszerűbbek az otthoni I reze- ^ lések is, amikor az orvosokból és segítőikből álló csapat a beteg la,kásán végzi el a szükséges kezeléseke.t, vizsgálatokat. A tervek szerint 1990-től az egész szovjet egészségügy az új gazdálkodási rendszer alapján műkcidik majd. Az új elképzelések lényege, hogy az egészségügyi alkalmazottak munkájuk eredményességének függvényében kapják majd fizetésüket, azaz jövedelmük nagysága att ól függ, meg- tettek-e mindent a páciensért. (APN —MTI-Press) tunk a baktériumokkal kapcsolatban. Legújabban arról érkezett hír, hogy minden eddig ismerttől eltérő, háromszög alakú baktériumra bukkantak a kutatók. Eddig csak gömb, pálcika vagy spirál formájú fajokat ismertünk. Képünkön: az első ismert háromszög alakú baktérium, amelyet a tokiói fizikai és kémiai kutatóintézet kutató- csoportja fedezett fel a Japán-tenger partján, egy sóbepárló telepen. A különös alakú egysejtű lapéle 5 mikron, vastagsága 0,5 mikron és 5-6 óránként osztódik. (MTI Külföldi Képszerkesztőség.) Akku és zsebtelep Kunszentmiklósról Az Akkumulátor és S.zárazelem- gyár öt termelő üzeme kö zül kettő vidéken működik A kun szentmiklósi üzem két terméket, a száz amperóra feletti akkumul átorok 14-féle típusát és hazánkban cgyedü'j gyártóként a közismert lapioselenveket állítja elő. Akkumulátoraikkal tavaly megjelentek a tőkés pi acoko n, viszont a zsebtelepeket, bár jó minőségben, de közel három évtizede konstrukciós változtatás néllxül gy ártják. Bánfalvi Béla tizenöt éve üzemvezető, aki anna),c idején kutatómérnöknek jelenti cezett a gyárba, de hosszas gondolkodás után mégis a vidéki gy/ártel ep irányítását vállalta magára. így „első kézből” kaptam felvilágosítás,t arról, hogyan alakult a közel két évtizede működő kun- szentm iklósi termelő üzem sorsa. — E.z a gjyár sem marad ki a nagy- vállaltatok kialakítására törekvő korábbi gazdaságpolitikai elképzelésekből — emlékezett vissza az üzemvezető. - - Olyan villamossági szerelő és bérén dezéseket gyártó vállalatokkal von tak össze bennünket, ahol tevékeny ségünkben csak az elektromosság volt közös, de termékeinkkel te ljesen kilógtunk a termelési profilból. í gy nem csoda, hogy a nagy cégtől tiosszú éveken keresztül szinte semmit sem kaptunk. Csak amikor 198.1-től újra önállóan dolgozhat- tuiak, gondolhattunk komolyabb fejlesztésekre. Az utóbbi négy-öt évben 170 millió forintot költöttünk rekonstrukcióra és beruházásokra. Új akkumulátorgyártó sort helyeztünk üzembe. Százmillió forintos beruházással átvettük a zsebtelepek gyár tá- sát, jelentős összegeket fordítottunk környezetvédelemre, és olyan gépeket vásároltunk, amelyekkel füfgget- lenítettük magunkat bedolgozó partnereinktől. Az idén pedig 7 mill ió forintot utaltunk át a helyi tanácsnak, közös szennyvízcsatorna építé sére. Összegezve: az utóbbi é' vekben Kunszentmiklóson nagyon sokat tettek a termelési körűimén; /ek és a minőség javításáért. És ami nagyon ritka, mindezt a fővárosi kö .zponttal kialakított jó kapcsolatok l évén valósították meg. — Önállóságunk abból áll, hogy szabadon kezdeményezh etünk — mondotta az üzemvezető. — Fejlesztéseink közös munka ere dményei. Beszélgetés közben eg;y technikai érdekesség jutott eszembe. Úgy tudtam, az elektromos au tők sorozat- gyártásának legfőbb ak.adál.yát a nehezen kezelhető súlyos ólomakkumulátorok jelentik. F.bből arra következtethetnénk, ho; »y bár ezt a készüléket már nagyou régen kitalálták, azóta is változatlan formában gyártják. — A piacon szór os verseny alakult ki — tájékoztatót t Bánfalvi Béla — és a gyártók nag y összegeket költenek kutatásokról. Csökkenteni kell az ólomlemezei; vastagságát, javítható szerkezeti kialakításuk és fejleszthető a gyá rtástechnológia. A japánok például i már műanyag elektródákkal kísél rleteznek, de ezek az új technikai me/ »oldások egyelőre meg- fizethetetlene .k. Ólomakkumulátorgyártásban 1 lazánk a világszínvonaltól öt-tíz év lemaradásban van — állította az üzemvezető. — Megvettük az amerikai G. U. cég licencét és ezzel az eljárással 50 százalékkal csökkent az anyagfelhasználásunk. Az ólomakkumulátor öt évvel ezelőtt még importfaló termék volt, de tavaly már javított gyártmányainkkal kiléptünk a tőkés piacra. A jobb konstrukcióra egy évvel hosszabb garanciát vállaltunk. Meglepett, hogy a szárazelem- gyártó üzemrészben ugyanazokat a típusú alkatrészeket láttam viszont, amelyeket kíváncsi gyerekként jó harminc évvel ezelőtt a kimerült és eldobott zsebtelepekből magam is kibányásztam. A gyárnak ezt a termékét az üzemvezető is korszerűtlennek tartotta. A lemaradásunk itt általában tizenöt év. Kiderült az is, hogy miért: a korszerű termékgyártással korábban egy rosszul megválasztott beruházás miatt nem tudtak megbirkózni. Viszont igaz, hogy a zsebtelepek még így is nagyon jó gyártmányok, bár nem exportképes termékek. Ennek az elavult papírcsomagolás az oka, amely a maró hatású masszát idővel átengedi. De már készen van az új műanyagtokos konstrukció, csak olyan gyártót nem találtak még, aki elfogadható áron vállalkozna a műanyag tok szállítására. És addig — tudtam meg az üzemvezetőtől —, lehet, hogy már a papír sem lesz elegendő. Az Akkumulátor és Szárazelemgyárnak amúgy is, mint a legtöbb hazai cégnek a legnagyobb gondot az alapanyag-szállítók megbízhatatlansága jelenti. Ehhez képest szinte apróságnak tűnik, hogy az új szabályozók alapján az idén csak a tavalyi nyereség egynegyede marad a kasz- szában. Ez viszont a világszínvonaltól való lemaradásunk tartósságát vetíti előre az akkumulátor- és szárazelemgyártás terén. Kisvágó Árpád itrwz • Móric Mihály olvasztár és Paulina Imre ólom alkatrészt gyárt. • Csicsa Mihály a cellaie- mezeket he- geszti össze. • A konstrukció nem sokat változott. Kollár Zoltánná zsebtelepcellákat készít. • A zsebtelepgyártáshoz nincs elegendő papír. (Tóth Sándor felvételei.)
