Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-13 / 166. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. július 13. VILÁGVISSZHANG A NATO elutasítja Gorbacsov javaslatát Kockázatcsökkentő bizottság Ahromejev befejezte látogatását az USA-ban Manfred Wörner, a NATO új főtitkára elutasítóan reagált Mihail Gorbacsov Varsóban tett fegyverzetcsökkentési javaslatára — adja hírül a NATO brüsszeli központjának közleménye. Manfred Wörner szerint a javaslat a légierő kölcsönös és szimmetrikus csökkentésére irányul, s „nem felel meg a NATO alapvető követelésének, amely a szovjet szárazföldi erő és fegyverzet aszimmetrikus csökkentését tartja szükségesnek”. A főtitkár megismételte a NATO véleményét: „A katonai erők egyenlőtlenségét Európában a Szovjetunió szárazföldi haderejének fölénye okozza”, amely a NATO számításai szerint „meghaladja a védelemhez ténylegesen szükséges mértéket”. Ezért — fűzte hozzá a főtitkár — „a NATO törekvése: elérni a szovjet haderő, főleg a harckocsik és a tüzérség aszimmetrikus csökkentését”. Kifejtette továbbá, hogy „a légierő csökkentésének ellenőrzése nehéz, és megvan a lehetőség a repülőgépek gyors visszatelepítésére”. A NATO-közlemény ehhez hozzáfűzi: „A Szovjetuniónak csak néhány száz, míg az Egyesült Államoknak több ezer kilométerre kellene visszavonnia repülőgépeit”, s konfliktus esetén nem egyenlők az esélyek az eszközök újrabevetésére. RÓMA Ciriaco de Mita olasz miniszterelnök hétfőn este üdvözölte Mihail Gorba- csovnak azt a javaslatát, hogy a Szovjetunió csökkentené Kelet-Euró- pában harci repülőgépei számát, ha az Egyesült Államok nem telepíti Spanyolországból Olaszországba 72 darab F—16-os vadászbombázóját. De Mita ugyanakkor az Egyesült Államokkal és a többi NATO-szövetségessel való konzultációk szükségességét és a kölcsönös biztonság elvét is hangsúlyozta. Achille Occhetto, az OKP főtitkára konstruktívnak minősítette Gorbacsov javaslatát, és úgy vélekedett, hogy az olasz kormánynak és a parlamentnek meg kellene változtatnia az F—16- osok befogadásával kapcsolatban hozott döntést. MADRID A spanyol kormány számára most jó alkalom kínálkozik arra, hogy egy fontos leszerelési kérdésben állást foglaljon. Ezt hangsúlyozta kedden délelőtt Antonio Romero kommunista szenátor a spanyol törvényhozás felsőházában. A szenátor szavai szerint a NATO 72 vadászrepülőgépének és a Varsói Szerződés ugyanannyi gépének eltávolításával békésebbé válna Európa. Madridi megfigyelők a spanyol kormányfőhöz intézett szenátori kérdés kapcsán utalnak arra, hogy Felipe Gonzáleznek hétfőn Rómában alkalma lett volna reagálni Mihail Gorbacsov indítványára. Az olasz kormányfővel ugyanis González tárgyalt az Itáliába áttelepített amerikai légiezred ügyéről, és nyilvánosan köszönetét mondott azért, hogy a Madrid mellől kitelepítendő gépeket egy olasz támaszponton befogadják. BONN Az NSZK kormánya jelezte, hogy gondosan tanulmányozni kívánja Gorbacsov főtitkárnak egy európai leszere- Jési konferencia összehívását szorgalmazó, Varsóban előterjesztett legújabb javaslatát. Ez azt a célt szolgálná, hogy lökést adjanak a hagyományos leszerelésről folyó kelet—nyugati tárgyalásoknak. A Deutschlandfunk nevű nyugatnémet országos rádióállomás Friedhelm Ost államtitkárt, a kabinet szóvivőjét idézve kedden közölte: a hivatalos Bonn a Gorbacsov-kezdeményezés megvitatásakor figyelembe kívánja venni azt a körülményt, hogy a bécsi tárgyalásokon jelenleg már nagyfokú egyetértést sikerült elérni. E megbeszélések — mint ismeretes — azt szolgálják, hogy megbízatást adjanak azoknak a kelet—nyugati tárgyalásoknak a megkezdésére, amelyek célja a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők közötti egyensúly kialakítása az Atlanti-óceántól az Uraiig. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) felszólította a NATO-t, hogy karolja fel Gorbacsov főtitkár varsói kezdeményezését. A párt nagy horderejűnek tartja ugyanis a fegyveres erők számának csökkentésére hivatott összeurópai értekezlet összehívásának szovjet ajánlatát. Von Bülow, az SPD leszerelési szakértője — a Deutschlandfunk közlése szerint —1 megállapítottá: Európának ez alkalommal nem szabad elszalasztani a javaslat kínálta nagy történelmi esélyt, hogy lényegi tekintetben megoldhassák a kelet—nyugati biztonság problémáját. Ezért a nyugati szövetségben az európaiaknak ilyen értelemben szükséges hatást gyakorolniuk az Egyesült Államokra — fejtette ki az SPD nevében véleményét Von Bülow. Szergej Ahromejev marsall, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke tegnap befejezte egyesült államokbeli hivatalos látogatását. A szovjet marsaik William Crowe tengernagy, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke hívta meg. A látogatásra egy hosszú távú program keretében került sor. Ez a program előirányozza, hogy szovjet és amerikai katonai vezetők, hadihajók, hadtörténészek, katonaorvosok, sportolók, tisztiiskolások tegyenek látogatást a másik félnél. Crowe a terv szerint a jövő nyáron utazik a Szovjetunióba. Ahromejev és Crowe közös nyilatkozatot tett, amelyben síkraszálltak amellett, hogy javuljon a viszony a szovjet és az amerikai fegyveres erők között,- mert ez csökkentené az esélyét annak, hogy az egyik fél valamilyen katonai tevékenységét a másik fél önmagára nézve veszélyesnek tekintse. Az ilyen kockázat csökkentésére szovjet—amerikai katonai munkabizottságot terveznek létrehozni. Ez a bizottság tanulmányozza majd, hogy mi számítson veszélyes katonai tevékenységnek, ajánlásokat dolgoz ki, továbbá megvizsgálja, van-e lehetőség operatív kapcsolat létesítésére egyes szovjet és amerikai katonai egységek között. Ahromejev körutazást tett az Egyesült Államokban, megismerkedett valamennyi amerikai fegyvernemmel, járt több katonai objektumban is. Ahrome- jevet fogadta Ronald Reagan amerikai elnök. * Hivatalos látogatásra kedden Havannába érkezett Szergej Ahromejev marsall. Nagyszabású iraki támadás a déli fronton Irak kedden bejelentette, hogy csapatai nagyszabású támadást indítottak a front déli részének középső szakaszán a határmenti területek visszafoglalásáért. Bagdadban közölték, hogy a leghevesebb harcok Zubejdat város közelében folynak. A város Bászra déliraki kikötővárost a fővárossal összekötő hadászati szempontból nagy fontosságú főútvonal mentén fekszik. Irán ezzel egy időben azt közölte, hogy csapatai az északkeleti frontszakaszon visszavonultak Halabdzsa városából, amelyet ez év márciusában foglaltak el. Az Ima teheráni hírügynökség szerint Halabdzsa kiürítését azért határozták el, hogy az iráni erők biztonságosabb harci állásokat foglalhassanak el. Normalizálódik a helyzet Jerevánban Jerevánban a jelek szerint meghallgatásra találtak a köztársaság párt- és állami vezetőinek a sztrájkok haladéktalan beszüntetését sürgető felszólításai. A Pravda és a Komszomolszkaja Pravda jereváni tudósítóinak egybehangzó jelentése szerint hétfőn a 231 jereváni vállalat közül teljes üzemben működött 195, részlegesen 31, és mindössze 5 kollektíva tagadta meg a munkát. A tömegközlekedési eszközök kilencven százaléka működik. Nincs fennakadás a vasúti szállításban, hétfőn nagyobb tétel gyümölcsöt indítottak útnak Moszkvába és Leningrádba. A repülőtéren, ahol múlt hétfőn súlyos sebesülésekkel járó összecsapás volt, helyreállt á rend, a járatok a menetrend pontos betartásával indulnak és érkeznek. Az örmény főváros több pontján — a Tyeatralnaja (Színház) tér körül, a repülőtéren — továbbra is fegyveres katonák vigyázzák a rendet. Az autóbuszok és trolibuszok vezetői mellett önkéntes rendőrök is vannak, hogy biztosítsák a városi forgalom folyamaMAGYAR—AMERIKAI KAPCSOLATOK Űj nekilendülés reményében Hazánk és az Egyesült Államok kapcsolatainak fellendüléséhez a második világháború után függőben maradt kérdések megoldása — a vagyonjogi megállapodás, a koronaékszerek visszaadása, a kereskedelmi kapcsolatok szerződéses rendezése — teremtette meg a feltételeket, a hetvenes évek második felében. Azóta a két ország politikai viszonya folyamatosan javult, rendezett és lényegében problémáktól mentes, a kapcsolatok több területen lendületesen fejlődtek. A két ország vezető személyiségei közötti érintkezés szintje és gyakorisága történelmi távlatban is figyelemreméltó. Magyar részről a közelmúlt években kiemelkedett Havasi Ferenc (1985), Aczél György és Szűrös Mátyás (1987), és Németh Miklós (1988) látogatása, több miniszterelnök-helyettesi út, legutóbb tavaly Marjai Józsefé. Egyúttal gyakoribbá váltak a szakminiszteri látogatások. Á legmagasabb politikai szintű kapcsolatot amerikai részről eddig George Bush alelnök 1983-as látogatása jelentette. George Shultz külügyminiszter 1985 végén járt Budapesten s ennek nyomán megélénkült a politikai párbeszéd: így John Whitehead első külügyminiszter-helyettes 1986 óta háromszor járt hazánkban. A kormányzati kapcsolatokat hasznosan egészítik ki az amerikai törvényhozás tagjainak látogatásai; az utóbbi években is számos képviselő, szenátor fordult meg egyénileg vagy csoportosan hazánkban, s lehetőségük volt magas szinten tájékozódni hazánk politikai, gazdasági viszonyairól. Gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink keretét az 1978-ban aláírt kereskedelmi egyezmény adja. Árucsere-forgalmunkban az 1987-es év kiemelkedő volt, az összforgalom értéke először haladta meg a félmil- liárd dollárt. Kivitelünk az előző évihez képest 33 százalékkal nőtt, értéke 308 millió dollár volt, behozatalunk 28 százalékkal, 255 millió dollárra emelkedett. Üzleti kapcsolataink megszilárdítása érdekében huzamos ideje szorgalmazzuk, hogy a kivitelünknek egyenlő feltételeket biztosító, úgynevezett legnagyobb kedvezményes elbánást ne évenként hosszabbítva, hanem hosszabb távra biztosítsák. Ugyancsak szorgalmazzuk a fejlett technológia amerikai exportját korlátozó előírások felülvizsgálását, enyhítését. A két országot a kereskedelmi mellett egyebek között kulturális, oktatási és műszaki-tudományos, valamint konzuli egyezmény is ösz- szefűzi. A mind sokrétűbb, hasznos kulturális és tudományos cserében azonban állandósult probléma az oly mérvű aránytalanság az amerikai fél javára, amelyet a két ország és nyelv nagyságrendi különbsége sem indokol. Örvendetesen bővül az idegen- forgalom: 1987 csúcsot hozott, 111 ezer amerikai állampolgár látogatott hazánkba, 45 százalékkal több, mint az előző évben, míg a magyar kiutazók száma elérte a 15 ezret. Rendezettek konzuli, vámügyi kapcsolataink. Évek óta napirenden szerepel magyar konzuli-kereskedelmi képviselet megnyitása Kalifornia egyik nagyvárosában. Grósz Károly kormányfő látogatására amerikai kezdeményezésre kerül sor. A viszonylag hosszú, zsúfolt programú út elsősorban azt célozza, hogy a kétoldalú kapcsolatok elmúlt tíz évének lényegében problémamentes fejlődésére építve új lendületet kapjon a kölcsönösen előnyös együttműködés, mindenekr előtt gazdasági területen. Grósz Károly az Egyesült Államok különböző részein, több nagyvárosban találkozik a gazdasági-ipari körök vezető képviselőivel, s feladatának tekinti, hogy tájékoztassa őket hazánk helyzetéről, az üzleti, a beruházási lehetőségekről. Kormányfőnk többhelyütt tekintélyes külpolitikai társaságokban is tart előadást. Grósz Károly először Chicagóba utazik, majd Kalifornia fővárosa, Sacramento után San Francisco és Los Angeles következik, mindenütt a helyi gazdasági körökkel való találkozók állanak előtérben. Hasonló a helyzet New Yorkban, az út következő állomásán, ahol kormányfőnk egyébként amerikai magyar szervezetek vezetőivel is találkozik. Miniszterelnökünk útjának két utolsó napján a színhely Washington, ahol több órát tölt majd Reagan elnöknél a Fehér Házban: négyszemközti, illetve plenáris tárgyaláson, majd munkaebéden folynak a megbeszélések. Grósz Károly találkozik Washingtonban George Shultz külügy- és William Verity kereskedelmi miniszterrel, a törvényhozás vezetőivel és tagjaival, valamint a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőivel. A kormányfő programjában egyébként minden állomáson tervbe vettek sajtóértekezleteket, interjúkat. Grósz Károly amerikai útja befejeztével üzleti körök meghívására rövid látogatást tesz Kanadában, ahol ugyancsak elsősorban a kereskedelmi, a gazdasági és a műszakitudományos együttműködés fejlesztése, a magyarországi beruházások lehetősége áll majd előtérben ipari és pénzügyi vezető személyiségekkel folytatandó tárgyalásain. Grósz Károly Torontóban találkozik Brian Mulroney kanadai kormányfővel. tosságát. Korábban előfordult, hogy a munkába álló sofőröket szélsőséges elemek akadályozták munkájuk végzésében. Hétfőn este a szovjet televízió fő műsoridőben beszélgetést sugárzott Abdul Rahman Vezirovval, az Azerbajdzsán' KP KB első titkárával, aki hangoztatta: lehetségesnek tartja a felhalmozódott problémák fokozatos megoldását. Ennek útját az Azerbajdzsánban élő örmények kulturális igényeinek mind teljesebb kielégítésében jelölte meg. NICARAGUA: Kiutasították az amerikai nagykövetet A nicaraguai kormány hétfőn nemkívánatos személynek minősítette Richard Meltont, az Egyesült Államok managuai nagykövetét és az amerikai nagykövetség további hét diplomatáját. A nicaraguai külügyminisztérium hétfői jegyzéke szerint a nagykövetnek, aki megengedhetetlen módon beavatkozott az ország belpolitikájába, 72 órán belül el kell hagynia Nicaraguát. A hivatalos jegyzék tartalmáról Miguel d’Escoto külügyminiszter tájékoztatta hétfőn Managuában az újságírókat. A nicaraguai állásfoglalásról hivatalosan is értesítették Shultz amerikai külügyminisztert, aki visszautasította a vádakat. A managuai jegyzék szerint a kiutasított diplomaták voltak valójában a nicaraguai Nandaime településen vasárnap lejátszódott villongások előidézői. A Managuától délkeletre fekvő kisvárosban jobboldali ellenzéki tüntetést rendeztek, amelyen részt vettek amerikai törvényhozók és az amerikai nagy- követség 'egyes diplomatái is. A felvonulók egy csoportja összecsapott a rendőrökkel, mindkét oldalon többen megsebesültek, több tucat tüntetőt letartóztattak. A Nandaime-i eseményekre reagálva a nicaraguai kormány hétfőn betiltotta a katolikus rádióállomást, bejelentette, hogy 15 napig nem engedélyezi a La Prensa című ellenzéki napilap megjelenését. CSERNOBIL Még mindig tiltott övezet Miért nem lehet visszaköltözni Cser- nobilba és környékére? — teszi fel a kérdést az Izvesztyija annak kapcsán, hogy az utóbbi időben egyre többször hallani: sokan, elsősorban idős emberek, engedély nélkül visszaköltöznek a két évvel ezelőtti katasztrófa miatt elhagyott otthonukba. Vannak, akik kérik az illetékes szerveket: úgy tudják, hogy a lezárt körzetben megszűnt a sugárveszély, szeretnének visszatérni lakásukba. A Csemobilban, a várost és az atomerőművet környező lezárt körzetben helyreállítási munkákat végző vállalat igazgatója az Izvesztyijának elmondta: a területen az elmúlt időszakban valóban lényegesen és a vártnál sokkal gyorsabban javult a helyzet. Ennek ellenére bizonyos, hogy a körzetbe még hosszú ideig nem lehet visszaköltözni — hangsúlyozta. Pripjaty városát már megtisztították a sugarszennyeződéstől, s májusban megkezdték ezt a munkát Csemobilban is. A lezárt körzetben továbbra is veszélyes tartózkodni. Az itt dolgozók még ma is védőruhában végzik munkájukat — írja az Izvesztyija. KÖZÉLET Tegnap — végrehajtó bizottsági program keretében — Kiskörösre és térségébe látogatott dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, aki a kiskőrösi városi pártbizottságon Ivanics Lajos első titkár tájékoztatója után az apparátussal cserélt véleményt a pártélet soron lévő feladatairól. Ezután Tabdit kereste fel a megyei pártbizottság első titkára. A község életéről Szabó László pártalapszervezeti titkár és Winter Istvánná tanácselnök adott áttekintést, majd a helyi Szőlőskert Mezőgazdasági Szak- szervezetben Tóth Sándor elnök tájékoztatta a vendéget a gazdaság munkájáról. Tv-tudósítás az MSZMP KB üléséről A Magyar Televízió Hiradója ma este 19.30-tól körülbelül 60 perces műsorral jelentkezik, s részletes tudósítást ad az MSZMP Központi Bizottságának üléséről. Cselekedni kell boldogulásunk érdekében (Folytatás az 1. oldalról) nem gondoltak még arra, hogy ilyen radikális intézkedések szükségesek. Azóta azonban az tapasztalható, hogy a közvélemény, és legutóbb a Parlamentben a képviselők is, türelmetlenek a kormánnyal szemben, határozottabb intézkedéseket várnak, és a kormánynak ezt tudomásul kell vennie, számolnia kell ezzel. A kormány ezért határozottabban és bátrabban megy előre, vállalva az esetleges feszültségeket is. A társadalom tűrőképességéről szólva kifejtette: ez a társadalom sokkal nagyobb tehertételt is elbírt már, mint amire most kell vállalkoznia. Nagyon fontos, hogy most is megértsék céljainkat, legyen elég türelem, s érv a döntések elfogadtatásához. A társadalom tűrőképessége attól függ, hogy miképpen tudjuk a magunk számára megnyerni a közvéleményt. A kormány — és a párt — legfontosabb feladatának tartotta, hogy tovább haladjon azon az úton, amelyen a múlt év közepén elindult, és egyre inkább megossza elképzeléseit a közvéleménnyel, egyre több szövetségest szerezzen magának, bátorítást,' támogatást kapjon ehhez a nagy vállalkozáshoz. Szükséges, hogy megértse mindenki: mindez mindnyájunk jövőjéért történik. Közelgő egyesült államokbeli útjára utalva, hazánk külföldi megítéléséről szólva elmondta: a Magyar Népköz- társaság külpolitikája az elmúlt évtizedekben nagy tekintélyt vívott ki a világban. Külpolitikánkat, nyitottságunkat, békére való törekvésünket, együttműködési szándékunkat mindazokkal, akik együtt akarnak az emberiség javára és közös érdekeinkért munkálkodni, jó szívvel fogadták, s ez erősítette a Magyar Népköztársaság tekintélyét. Ugyanakkor a tényékhez hozzátartozik, hogy az utóbbi másfél évtized belső gazdasági teljesítménye csökkentette ezt a tekintélyt, presztízst. Ezért a kormány nagyon fontos feladatának tartja, hogy mostani elképzeléseit, törekvéseit, útkeresését megértesse, elmagyarázza a világnak. El kell mondani, hogy az elmúlt 10—15 esztendő megtorpanása múló jelenség, ezen túl fogunk jutni. Van elképzelésünk, koncepciónk, tehát tudjuk, hogy mit akarunk. Keressük azokat az eszközöket, amelyek hatékonyabban fognak a jövőben működni, mint eddig. A tapasztalatok szerint sikerült az érdeklődést felkelteni törekvéseink iránt, sokan rokonszenveznek vállalkozásunkkal. Természetesen vannak kételyek is, de ezeket nem az utazások és a szavak fogják eloszlatni, hanem a konkrét tet- tdkVáz eredmények. Végezetül eddigi utazásának tapasztalatait összegezve rámutatott: mindegyik országban, ahol járt, a valódi teljesítmény alapján boldogultak az emberek, tehát nekünk sem beszélni, hanem cselekedni kell a nagyobb teljesítmény elérése, s boldogulásunk érdekében. Rendszerexport baráti országokba (Folytatás az 1. oldalról.) nak Szlovákiában, amelynek feladata lesz, hogy koordinálja, előkészítse és lebonyolítsa az export- illetve importszállításokat. A bajaiak azt is szorgalmazzák, hogy a két ország közötti árucsere-forgalmi jegyzőkönyvben meghatározott kontingesen felül is szállíthassanak Csehszlovákiába. Ezt barter ügylet (közvetlen árucsere) formájában tervezik, s hazai partnereik részére őszi búza, lóbab és egyéb vetőmagot, illetve vegyi-, építő- és gépipari termékeket hoznának be. 1977-től öt éven át a BKR technológiája szerint Bulgáriában is termesztettek kukoricát. A keretszerződést azonban nem újították meg 1981-ben, s a felek hosszú időn át nem tudtak megegyezésre jutni. Ebben az évben, a Bulgáriában kibontakozó mezőgazdasági fejlesztési program részeként, a bajai vállalat négyezer hektáron adaptálja kukoricatermelési technológiáját. A bemutatkozó év eredményeitől függ, sikerül-e a bajaiaknak újra „meghódítaniuk” a bolgár mezőgazdászokat. A BKR szakemberei egyébként dolgoztak már Moldovában és Mexikóban is. A szocialista országokon kívül más államok is érdeklődnek a vállalat tevékenysége iránt — például India és Brazília —, és Baján úgy vélik, több mint tízéves tapasztalataik és eredményeik alapján a jövőben is sikeresen bővíthetik külföldi kapcsolataikat. M. Á. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A SZOVJET KÜLÜGYMINISZTÉRIUMBAN Nem terveznek egyoldalú csapatkivonást Kelet-Európából A szovjet—lengyel kapcsolatok fejlődése szempontjából nagy jelentőségűként értékelte Mihail Gorbacsov lengyelországi látogatását tegnap Moszkvában tartott sajtóértekezletén Vagyim Perfiljev, a külügyminisztérium szóvivőjének helyettese. Felhívta a figyelmet azokra az új leszerelési javaslatokra, amelyeket az SZKP KB főtitkára hétfőn a lengyel fővárosban terjesztett elő. A szóvivő bejelentette, hogy kedden Juhj Voroncov, a szovjet külügyminiszter első helyettese a külügyminisztériumba kérette Pakisztán ideiglenes ügyvivőjét, és közölte vele: Iszlámábád újból megsértette a Genfben az afgán probléma rendezéséről aláírt egyezményt, mert megengedte, hogy a kabuli kormánnyal szemben álló erők pakisztáni területen úgynevezett átmeneti kormányt hozzanak létre. Felhívta a figyelmet arra, hogy mig korábban Pakisztán sikraszállt az egyezmény megvalósítása mellett, addig jelenleg egyre inkább annak megakadályozására törekszik. Ilyen körülmények között felbomlik az egyezményben a felek által vállalt kötelezettségek egyensúlya, és kétségessé válik a genfi egyezmény megvalósítása. A felelősség a következményekért kizárólag Pakisztánt terheli — mondta a szóvivő. Egy kérdésre válaszolva Perfiljev ugyanakkor kizárta azt a lehetőséget, hogy a Szovjetunió a pakisztáni fél magatartása miatt megváltoztassa az Afganisztánban állomásozó szovjet csapatok kivonásának ütemtervét. Arra a kérdésre, hogy a Szovjetunió nem készül-e esetleg csapatainak egyoldalú kivonására Kelet-Európából, Perfiljev a következőt válaszolta: korábban volt már arra példa, hogy a szovjet kormány egyoldalú leszerelési lépést tett (az atomfegyver-kísérletekre egyoldalúan meghirdetett moratórium). Jelenleg azonban, amikor az európai országok láthatólag közös akarattal törekszenek eredményre a kontinenst érintő leszerelési kérdésekben, és Bécsben a haderők létszámának kölcsönös csökkentéséről folynak tárgyalások, a Szovjetunió nem látna célszerűnek egyoldalú csapatkivonást.
