Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-09 / 163. szám

1988. július 9. • PETŐFI NÉPE • 9 SPORT • SPORT • SPORT • SPORT Testedzés receptre Az év elején egy nem mindennapi felhívás, tájékoztatás ragadta meg a figyelmem: „Az Országos Egészségvédelmi Tanács kezdeményezésére idén indul útjára egy új kezdeményezés, amelynek az a célja, hogy a körzeti orvosok receptre írhassák fel pácienseiknek a testedzést. Ez az ötlet már néhány országban gyakorlattá vált. Az egészségügyiek, sportemberek és az érintett páciensek kezdeti bizalmatlanságát leküzdve, egyöntetű helyeslés követte. Arról van szó, hogy a körzeti orvosnak módjában áll kék recepten testedzést fölírni mindazoknak, akik megítélése szerint erre rászorulnak. Tehetik ezt akkor, amikor megelőző céllal szűrővizsgálatot végeznek, de a napi gyakorlat során szerzett tapasztalataik alapján is.” Nem kék, hanem zöld Több mint két hónappal az akció meghirdetése után — kellő tapasztala­tot remélve — az áprilisi hír nyomába szegődtem, azt tudakolva: mi a helyzet Bács-Kiskunban, ismerik-e, használ- ják-e a kék receptet? A megyei tanács egészségügyi osztályán megtudtam: Bács-Kiskunban se híre, se hamva a kéknek, itt a zöld vény a „divat” ... — Tavaly Salgótarjánból egy tanács­kozásról hazajövet — külföldiektől hallott tapasztalatok alapján — tettem javaslatot a zöld recept megyei beveze­tésére — mondta dr. Matejka Zsuzsa megyei főgyógyszerész. A recept felhasználásának lényege, hogy ezen életmódbeli javaslatot lehet tenni, tehát gyógyszer felírására nem használható. Az orvos javaslatot tehet olyan egészségkárosító szokások (do­hányzás, alkoholfogyasztás, helytelen táplálkozás) mérséklésére, illetve moz­gásra, kocogásra, tornázásra adhat ta­nácsot. De vajon ad-e, ír-e például testedzést receptre? Ahol használják, s ahol nem Dr. Bíró Éva kiskunfélegyházi körze­ti gyermekorvos:-- A receptet ismerjük, de nem hasz­náljuk. Mi hetenként kilátogatunk az iskolákba, az óvodákba, s ott a legfris­sebb tapasztalatok alapján adunk ta­nácsokat a rászorulóknak. Együttmű­ködünk a testnevelőkkel a lúdtalpasság megelőzésében és gyógyításában. Ta­pasztalataink szerint rendkívül nagy a gyerekek mozgásigénye, ennek ellenére vannak, akik súlyellenőrzésre járnak, s már az is sikerélmény, ha tartani vagy csökkenteni lehet a testsúlyukat. Dr. Ölvedi Szabó Pál ágasegyházi körzeti orvos: — Még nincsenek nagy tapasztalata­im, csupán néhány betegem van, akik­nek életmódbeli javaslatot tettem. A pácienseim többsége azonban idő­sebb korú, akik kevésbé vannak rászo­rulva a mozgásra. A fiatalabb korosz­tály pedig csak akkor jelenik meg a rendelőben, ha már baj van. Én a meg­előzésben látom a mozgáshiányból származó megbetegedések elkerülésé­nek lehetőségét, s ebben tényleg szük­ség lenne széles körű társadalmi össze­fogásra. Amíg a baj el nem érte az embert... Dr. Tímár Sándor belgyógyász, a kecskeméti Hollós József kórház főor­vosa: — Mivel a betegeink egy részét in­farktusos betegek alkotják, állapotuk­tól függően — mozgást, lépcsőzést, sé- tálást, futást, kocogást és egyéb fizikai terhelést írtunk már fel zöld receptre. Azt tapasztaltam, hogy a bete­gek nagyobb része jobban tiszteletben tartja az írásban adott javaslatokat. A leg­jobb hatást azonban az írás­beli és szóbeli javaslatok együttes al­kalmazásával lehet elérni. Őszintén megmondom, sokszor még mi is elfe­lejtjük felírni, még köztünk, orvosok között sem tudatosult megfelelően a zöld recept előnyeinek alkalmazása. — Milyen a visszajelzés, mennyire tartják be a betegek a javaslatokat? — Ez egyénenként változó. A dohá­nyos infarktusos betegek 80 százaléka például leszokik, a szívbetegek, az an- ginások közül már jóval kevesebbet tu­dunk leszoktatni a dohányzásról. Amíg a baj el nem érte az embert, addig nem igazán partner a betegségek forrásai­nak megszüntetésében. Füstkarikák és testmozgás — Ön hozta szóba a dohányzást, en­gedje meg, hogy megjegyezzem: az sem a legjobb propaganda, ha az orvos job­ban füstöl, mint a betege ... — Nagyon rosszallóm és házon belül is hirdetem, hogy rendkívül káros. Én magam is azt szeretném, hogy a dohá­nyos igenis érezze magát kellemetlenül a nemdohányzók társaságában! Min­denki úgysem szokik le, de a káros ha­tás szemlélete — úgy érzem — most jó irányban halad nálunk. Külföldön ta­pasztaltam — számos nyugati ország­ban van rá példa is —, hogy a kórházak területén tilos a dohányzás. Ezt nálunk is be lehetne vezetni, ebbe senki sem betegedne bele, sőt jó példa lenne, hogy az egészségügy csúcsintézményében, a kórházban megtiltották a dohányzást. — Ha ebből mindenkinek előnye származik, miért nem vezetik be? — Én már javasoltam ... — De hagyjuk a füstkarikákat, tér­jünk vissza a testkultúrához, milyen sze­repe van a rendszeres mozgásnak az éle­tünkben? — Óriási a jelentősége, hiszen a moz­gás az egyik legjobb megelőző módsze­re a szív- és érrendszeri megbetegedé­seknek. Csökkenti a vércukrot, a vér zsírsavértékét, tágítja az ereket, szerepe van az elhízás megakadályozásában, a magas vérnyomás megelőzésében, te­hát a táplálkozási és életmódbeli szo­kások mellett a legfontosabb.-— Mit tehet az orvos azért, hogy ke­vesebb legyen a beteg? Mi itt, a kórházi ágyak mellett már legtöbbször csak az életért küzd­hetünk. De a betegségek kialakulásá­nak megakadályozásában minden fel­használható eszközt latba kell vetni, hogy megelőzzük az infarktushoz veze­tő állapotot. A természetnek megtiltani nem lehet Elismerést érdemelnek mindazok, akik bármilyen keveset is tesznek az egészségért, az élet meghosszabításáért, de tesznek. A keveset is meg kell be­csülni, mert nagyon sok még a feladat. Az országos és ezen belül a Bács- Kiskun megyei korai halálozási ará­nyok rendkívül magasak, s ezek jó ré­sze az egészségtelen életmódból — több tényező között a kevés mozgásból — adódnak. A gyökerek pedig rendkí­vül mélyek. Még játék közben is kordá­ban van tartva nagyon sok gyerek (le­het, hogy stresszben is?), mert gyakran rászólnak: mikor hagyod már abba, megizzadtál, megbetegszel!? Egy éve írtam az óvodai testnevelés­ből. A megkérdezettek panaszolták, sok gyereknek lúdtalpa van, mert so­sem járt mezítláb. Vannak általános iskolások, akik kijárják az alsó tagoza­tot, de a tornatermet még nem látták belülről, városi lakókörzetükben azon­ban tiltott a fürelépés. Pedig csaknem szétfeszíti őket a mozgásigény. Mire középiskolába jutnak, magas a vérnyo­másuk, túlsúlyosak, a lábuk elformát- lanodik. Nem kétséges, milyen lesz a testi felépítésük, edzettségük, testneve­lés iránti szemléletük a felnőtt korban. Bebizonyítottuk, hogy a természetnek is meg lehet tiltani sok mindent, de vajon szabad-e, lehet-e súlyos követ­kezmények nélkül? Nincs tehát más megoldás, mint a gyógyítás és. a megelőzés, amint azt az orvosok is megfogalmazták. A gyógyí­táshoz azonban a zöld vagy bármely más színű vény is csak egy darab papír, ha a beteg nem partnere az orvosnak a felgyógyulásban. Miközben megyénk, az ország, milliókat, milliárd forinto­kat áldoz a gyógyításra, ehhez viszo­nyítva elenyészőnek tűnik, amit a meg­előzésért (valamennyien) teszünk. Pedig ez lenne a legolcsóbb, még re­cept sem kell hozzá. Banczik István A mór nagy csinnadrattával érkezett, aztán néhány hónappal később igyekezett csöndben lelépni. „Elpattant egy (h)úr” —jut eszembe Doly- lyék általam kissé elferdített slágerszövege. Somogyi Jenő és csapata nem is oly régen széles­re tárta előttünk az ígéret kapu­ját, aztán a napokban váratla­nul becsapta az orrunk előtt azt a bizonyos ajtót. Labdarúgó­szövetségünk feje és az általa kijelölt technikai igazgató­szövetségi kapitány elhagyta a süllyedő hajót. Távozásuk — szerintem — senkit sem ért vá­ratlanul, annak hogyanja vi­szont megdöbbentő. A világ- bajnoki selejtezők előestéjén, a bajnoki felkészülés kezdetén le­lépni — ez bizony nem volt úri­emberekhez méltó cselekedet. (Pedig az „elpattanok” közt egy „báró” is akadt...) Hogy miért lépett le és hagy­ta befejezetlenül a „munkáját” az MLSZ elnöke és csapata? A legfőbb okként a következőt mondták: kikezdte és nem tá­mogatta őket a sajtó. Ez igen, meggyőztek! Mi hibáztunk (mint már annyiszor a múltban, például a sikertelen világbajno­ki döntők idején), mert nem ho­zsannázóink a kudarcokat kö­vetően, amelyeket a „formáló­dó” válogatott produkált soro­zatosan. Igaz, békés döntetlent harcoltunk ki a dánok, a nyu­gatnémetek és az angolok ellen. A szövetségi-technikai kapi­tány (vagy mit tudom én, mi­ként titulálták) élete nagy sike­reként említette a kontinens­Majré döntőre készülő és ezért meglehe­tősen óvatos csapatok elleni remi­ket. Az osztrákoktól, a belgáktól elszenvedett katasztrofális veresé­geket viszont az általa (általuk) el­képzelt út egyik jelentéktelen állo­másaként említette, említették. Ezekért az őszi—tavaszi eredmé­nyekért várták a sok-sok elisme­rést labdarúgó-szövetségünk kép­viselői? Ám a rosszat akaró ma­gyar újságírók nem lelkendeztek a nagyszerű eredményeknek, így az­tán nem maradt más hátra, mint az előre, vagyis a távozás. Mit hagytak ránk az MLSZ ve­zetői? Nem nehéz a leltárt elkészíteni. A Somogyi-féle korszak dicsősége­ként az utánpótlás-nevelés segíté­sét és a szövetség munkájának jobbra fordulását szokás megemlí­teni. Ám ez a két terület annyira megfoghatatlan, meghatározha­tatlan és mérhetetlen, hogy kár lenne rájuk szót fecsérelni. Fiatal­jaink a múltban is értek el sikere­ket, megnyerték korosztályuk kontinensbajnokságát, ám felnőtt­korukra a hazai élvonalhoz szür­kültek. Az MLSZ székháza való­ban megszépült, kifényesedett az utóbbi években, csak a labdarúgók eredményei nem lettek fényeseb­bek. A legutóbbi focikongresszu­son (ez is a leköszönt MLSZ nagy vívmánya)* * * egyik mesteredzőnk mondta: sokak szerint a szövetség székházát nem felújítani, hanem felrobbantani kellett volna! Akkor talán nem itt tartanánk, ahol most tartunk. A Bálint László ténykedésével fémjelzett világbajnoki selejtezőre készü­lő válogatott csupán Izlanddal és Törökországgal tudott par­tiban lenni. Az NB I-es baj­nokság hajrája sorra szállította a meglepő eredményeket, ám ha nincs (már megint az a cudar) sajtó, a szövetség szé­pen „lenyelte” volna a bun- daszagú meccseket, de a ki­vizsgálást, büntetést követő új­ságcikkek is csak arra voltak elegendőek, hogy az MLSZ önmagát felmentve a történtek alól, a KNEB-re próbálja rá­erőszakolni az igazság földe­rítését. Megmosolyogtató cse­lekedet volt a szövetség részé­ről] Örökül hagyta ránk a lekö­szönt MLSZ az NB II. átszer­vezését is. Mint ismeretes, So- mogyiékon kívül senki sem akarta az amúgy is gyengécske második vonal földuzzasztását. Mert kinek jó az, ha az eddigi húsz szürke együttes helyett harminckettő lubickol a lan­gyos vízben? A liga, a szövet­ség egyes tagjai gyakran han­got adtak ellenvéleményüknek, de ez nem hatott, ősztől két­csoportos lesz az NB II. Csu­pán azzal a szépséghibával, hogy akik diktatórikus eszkö­zökkel megvalósították, már leléptek a színről. Ráadásul ez a mór úgy „majrézott be”, hogy még a kötelességét sem teljesítette. Rajtmár István RÖVIDEN • Befejeződött az 1987—88. évi me­gyei felnőtt asztalitenisz-bajnokság. Bár a bajnoki címet a Kiskunfélegyházi Le­nin TSZ SK főként serdülő játékosok­ból álló tartalékcsapata szerezte meg, az NB 111.-as osztályozón a 2. helyezett kecskeméti Tejipar együttese indulha­tott és az osztályozón a kecskemétiek — a Gyula, a Kisújszállás és a Deszk csapatát megelőzve — feljutottak az NB III.-ba. így a bajnokság harmadik vona­lában ismét három csapat képviseli me­gyénket. • Elkészült a labdarúgó NB III. új csoportbeosztása. Meglepetés, hogy is­mét két budapesti csapat, a BKV Előre és az ESMTK került a Körös csoport­ba. Bács-Kiskun megvét 5 csapat — Miske, H. Kun B. SE, KTE, Soltvad-, kert, Kiskőrös — képviseli. Békés me­gyéből is 5 csapat indul, (Gyula, OMTK, Mezőkovácsháza, Békés, Me­zőhegyes), Csongrád megyéből 4 csapat (a Szegedi Dózsa, Csongrád, Szentes és az újonc SZVSE) szerepel a Körös cso­portban. • A labdarúgó megyei II. o. csoport- beosztása: északi csoport: Kecel, Kerek­egyháza, H. Mezőfi SE, Jakabszállás, Gamf DSK, H. Gábor Á. SE, Kunszent- miklós, Hetényegyháza, Tiszaalpár, Akasztó, Kkhalasi Spartacus, Jász- szentlászló, Harkakötöny, Tass, Laki­telek, Szalkszentmárton. Déli csoport: Bajai TSZ SK, Hercegszántó, Gara, Homokmégy, Nemesnádudvar, Vaskút, Érsekcsanád, Dusnok, Kelebia, Katy- már, Szakmár, Kunbaja, Tompa, Nagy- baracska, Sükösd, Bátya. • Július 13-án, szerdán délután 17 órakor nemzetközi labdarúgó-mérkő­zést játszanak Kecskeméten a Széktói stadionban. A KSC ellenfele a szlovák NB II.-es Léva csapata lesz. Irányjelzg HAJNALBAN INDULJUNK! Hosszú utazás, túra előkészítése Hosszabb túrára való felkészü­léskor nem nélkülözhetjük a kocsi előzetes műszaki felülvizsgálatát, és a szakműhelyben az ajánlott ja­vításokat saját biztonságunk és az utazás zavartalan lebonyolítása ér­dekében el kell végeztetni. Az or­szág-világ járó hosszabb túrák előtt az autós tartozékok ellenőr­zésére és célszerű kiegészítésére is gondot kell fordítanunk. így a jó pótkerék, a vontatókötél, az eme­lő, a tartalékizzók, -gyertyák, -biz­tosítékok, az ékszíj és a célszerszá­mok nem hiányozhatnak a pogy- gy ászunkból. Az előrelátó vezető az útvonalat is időben megtervezi, ehhez nélkü­lözhetetlen a jó térkép, aminek, azonban mindig csak a legutóbbi, legfrissebb kiadását célszerű ma­gunkkal vinni. (Minden térkép al­ján, az úgynevezett „impresszum­ban” szerepel a kiadás időpontja). Ha külföldi túrára készülünk, tájé­kozódjunk az érintett országok különleges közlekedési előírásai­ról, szokásairól. Egyébként a kül­földi utazásokkal kapcsolatos va­lamennyi felvilágosítást, útiok­mányt, térképet, az utas, valamint az autó műszaki biztosításával kapcsolatos felvilágosítást meg­kaphatjuk az autóklub irodáiban. Külföldi túra előtt ajánlatos az egészségi állapotunktól és minden­napi szokásainktól függően úgyne­vezett útipatika összeállitása. Az egyes gyógyszerek kiválasztásához (a vezetésre gyakorolt esetleges ha­tásuk miatt is) a kezelőorvos taná­csát érdemes megfogadnunk. Aki pedig rendszeresen szemüveget vi­sel, ilyen alkalmakkor feltétlenül vi­gyen magával tartalékszemüveget. A hosszabb távú vezetés — ami lehet 500-800 kilométer — erősen próbára teszi teljesítőképességün­ket. Ebben az esetben különösen előtérbe kerül a józan megfonto­lás, az önkontroll,-hiszen mindenki maga tudja csak eldönteni, hogy hosszabb távú vezetéskor milyen teljesítményre képes, mennyire za­varják az út- és időjárási körülmé­nyek és egyáltalán, szorongás nél­kül képes-e éjszaka, rossz látási vi­szonyok között is tartósan vezetni? Megszívlelésre érdemes mondás, hogy a hajnal nemcsak a múzsák barátja, hanem az utazóké is: hosz- szú túrára minél korábban, hajnal­ban induljunk útra. Teljesítőké­pességünk, vezetési frissességünk — bármilyen ügyesnek is hisszük magunkat — az idő függvényében törvényszerűen változik. így haj­nali indulást alapul véve a teljesít­mény kifejezetten jó és a maximu­mát 9-11 óra között éri el. Majd csökkenés tapasztalható, ami dél­után 1-2 óra között éri el a mély­pontot. Ezután a teljesítmény újra fokozódik és 4-5 óra között éri el a délutáni csúcsot. Ettől kezdve mindenkinél szinte törvényszerű a teljesítmény és a koncentrálási ké­pesség, az autó feletti uralom le­szállóágba kerülése. A közlekedési felügyelet műszaki vizsgáztatásának tapasztalatai A megyei közlekedési felügyelet fel­adata — a többi között — a gépjármű­vek, mezőgazdasági vontatók, lassú járművek és ezek pótkocsijainak eseti és időszakos műszaki vizsgáztatása. Az ellenőrzés kiterjed a magán- és közületi üzemeltetésben lévő járművekre egy­aránt. Társadalmunk mindannyiunk védelmében igényli, hogy csak az arra alkalmas jármű vegyen részt a közúti közlekedésben, a következő feltételek szerint: érvényes hatósági engedélye és jelzése van, meghatározott műszaki fel­tételeknek megfelel, az utat, tartozékait és a környezetet nem szennyezi, illető­leg nem károsítja. A vizsgák életünknek izgalmas ese­ményei, így van ez a jármű vizsgáztatás­nál is. Sok kellemetlenségtől, izgalom­tól kíméljük meg magunkat, ha jó gaz­da módjára folyamatosan gondosko­dunk járművünk rendszeres, szakszerű karbantartásáról. Ez csak szakműhely­ben, de legalábbis megfelelő tudással rendelkező szakember által végzett, rendszeres karbantartás útján valósít­ható meg. Ez az állítás több szempont­ból alátámasztható. A javítások, kar­bantartások minőségi elvégzéséhez a megfelelő — szerszámok, műszerek, berendezések, valamint a típusra jel­lemző — technológia és szakismeret csak a típusszervizekben és néhány ma­gánkisiparos műhelyében állnak ren­delkezésre. A javítások, beállítások mi­nőségi ellenőrzéséhez az előírásos mű­szerek, berendezések (például fékerő- mérő, fényszóró-beállító, CO-százalék, valamint füstölésmérő műszer stb.) szintén csak ezekben a szakműhelyek­ben találhatók meg. Fel kell ismernünk, hogy közös tár­sadalmi érdekről van szó. Az elhanya­golt, rossz állapotú járművekben rejlő veszélyforrásokat meg kell szüntetni. Mindent meg kell tenni azért, hogy a járművek műszaki biztonsága javuljon. Ezt szolgálja az időszakos vizsga, ami­kor kiszűrik a műszakilag nem megfe­lelő járműveket. A vizsgáztatáskor az üzembentartónak a járművet olyan ál­lapotban kell a vizsgára állítania, hogy a vizsgabizottság minden aladályozta- tás nélkül tudja lefolytatni az eljárást: a járművet le kell mosni alul, felül, hogy meg lehessen vizsgálni, az alváz­számot, motorszámot külön meg kell tisztítani, valamint célszerű a jobb lát­hatóság kedvéért piros festékkel beke­retezni; a dísztárcsákat le kell szerelni, célszerű a gép tartozékait előre kikészí­teni (égőkészlet, elakadásjelző, elsőse­gélycsomag stb.); ajánlatos a gumiab­roncsnyomás előírás szerinti beállítása. Elő kell készíteni a vizsgáztatáshoz szükséges okmányokat (például forgal­mi engedély, válaszlap, vizsgadíjcsekk, tulajdonos személyi igazolványa stb.). A vizsgáztatást a vizsgabizottság végzi. A vizsgálat alapján a minősítés a vizs­gabiztos feladata. Arra is van lehető­ség, hogy a megvizsgálásba bekapcso­lódjon a jármüvet kísérő személy is (le­het tulajdonos, kísérő szerelő stb.), de ezt előzetesen kérni kell. Az észrevéte­lezett hiányosságok bemutatása is elő­zőek szerint történhet. A vizsgálat az alábbi résztevékenysé­gekből áll: Azonosítás (jármű, forgalmi engedély, rendszám, egyéb okiratok, nyilatkozatok és igazolások ellenőrzé­se, egyeztetése); tartozékok, pótalkat­részek - jogszabályi előírás szerinti — ellenőrzése, vezetőfülke, kezelőszer­vek elbírálása a biztonságos vezetés, illetve utazás szempontjából; vizsgáló- aknán való ellenőrzés (alváz, futómű­vek, kormány, fékrendszer, gumiab­roncs stb.) terhelt és emelt állapotban; világítás és jelzőberendezés vizsgálata, működőképesség és beállítás szerint; fékhatásvizsgálat, környezetvédelmi mérések. Ha a bemutatott jármű mű­szaki állapota megfelelő, illetőleg az egyéb feltételeknek eleget tesz, akkor a forgalmi engedélyt a gyártási évtől füg­gően meghosszabbítják. Nagyobb, de nem közvetlenül bal­esetveszélyes, újra bemutatást igénylő hiba esetén a jármű forgalmi engedé­lyét „Határozat” kiadásával 2 hónapra meghosszabbítják. A nem műszaki jel­legű — azaz jogi — hiányosság esetén a 2 hónapos érvényességi idő lejárta előtt, ha a tulajdonos a hiányosságokat a közlekedési felügyelet irodáján pótol­ja, a jármű forgalmi engedélyének érvé-, nyességi ideje adminisztratív eljárással meghosszabbítható. Ha a jármű mű­szaki állapota közvetlen balesetve­szélyt idézhet elő, akkor a forgalmi en­gedély érvényességi idejét nem hosz- szabbítják meg, ha pedig érvényes, le­rövidítik vagy érvénytelenítik. .A kifo­gásolt járművekre kiadott vizsgahatá­rozat ellen 15 napon belül írásban — 200 forint illeték melleit — a közleke­dési főfelügyelethez címezve, de az el­sőfokú eljárást lefolytató hatóságnál fellebbezés nyújtható be. A műszaki vizsgáztatás tapasztalata­it tekintve megállapítható, hogy az utóbbi években megnövekedett a házi­lagosan javított, barkácsolt járművek száma, ez magával hoz számtalan szak­szerűtlen javítási módot, szabálytalan átalakítást. Alapvető gond a megfelelő minőségű alkatrész, anyag, illetve a be­szerzéshez szükséges gazdasági lehető­ség hiánya. A pótalkatrészhiány kivál­tására létrehozott kisüzemek termékei­nek minősége esetenként kívánnivalót hagy maga után. Ezeknek az anyagok­nak az élettartama általában rövidebb, mint a gyári kivitelüeké. A járművek műszaki állapotának szintentartása egyre nehezebb, tekintettel a jármüvek magas átlagéletkorára. Horváth Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents