Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-09 / 163. szám

! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 163. szám Ára: 2,20 Ft 1988. július 9., szombat RONALD REAGAN— GRÓSZ KÁROLY Július 27-én lesz a találkozó Ronald Reagan amerikai elnök július 27-én találkozik Grósz Károllyal, a párt főtitkárával, a Minisztertanács elnöké­vel. Ezt Mariin Fitzwater, az amerikai elnök szóvivője jelentette be. Reagan a megbeszélést követően munkaebéden látja vendégül a magyar kormányfőt. KÉP és HANG (7—8. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora Felkészülés a demográfiai hullám tetőzésére Új tantermek, felújítások Bács-Kiskunban • A kecske­méti Zója ut­cai épületet szeptembertől a Kocsis Pál Mezőgazda- sági Szak­munkásképző és Szakközép- iskola diákjai népesítik be. (Tóth Sándor felvétele) Túlzsúfolt iskolák, váltakozó tanítás, szűk tantermek, utcai tornaórák, s még sorolhatnánk a megye alap- és középfokú oktatási intézményeinek gondjait. .4 hely­zet korántsem optimális, de szégyenkezni sincs okunk. ,4z iskolák bővítése, új tantermek építése mellett a felújítások is mind több településen javítják a nevelő­oktató munka feltételeit. Bács-Kiskun megye régebbi, időköz­ben szűkösnek bizonyult általános is­kolái az idén tizenkét új tanteremmel bővülnek. így Nyárlőrincen három, Ballószögben négy osztálytermet már az elmúlt tanév második felében bir­tokba vehettek a diákok. Páhin egy, Szalkszentmártonban pedig négy tan­teremmel lett tágasabb a mozgástér. Kecskeméten az Egyetértés utcában épül az új, tizenkét tantermes általános iskola. Átadási határideje 1989 szep­tembere. S bár az építésre előirányzott 82 millió forint az általános forgalmi adó bevezetésével körülbelül száz milli­óra emelkedik, a határidőt tartani kell. A Petőfiváros égető iskolahiánya az oka ugyanis számos városközponti ok­tatási intézmény zsúfoltságának. Ugyancsak új általános iskolák e terv­ciklusban történő átadására készülhet­nek Kiskunmajsán, Solton, Orgová- nyon és Apostagon. Kézzel fogható eredménye van tehát annak a 138 millió forintnak, amelyet megyei szinten irányoztak elő 1988- ban az általános iskolák fejlesztésére. Harmincnégymillióval részesülnek eb­ből a városok, 24 millióval a városi jogú nagyközségek s 80 millió forint jut a községeknek, nagyközségeknek. S bár az összeget a legsúlyosabb hiá­nyosságok pótlására igyekeznek fel­használni, felbontásának arányai is jel­zik: az általános iskola még mindig ko­moly községi probléma. Középfokon tovább folyik az előző évek lendülete. A tervidőszakban célul tűzött 110-120 tanterem legnagyobb része a tanévkezdésre elkészül, s való­színű, hogy a határidőt a többinél is tartani lehet. Az idén szeptemberben a szakmunkásképzősök 15, a gimnazis­ták és szakközépiskolások pedig 18 tanteremmel többet népesítenek be a megyében. így jelentősen javulnak pél­dául a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző és Szakkö­zépiskola körülményei, hiszen a régen kinőtt Hegedűs közi épületből a Zója utcába költöznek. Kalocsán új, 8 tan­termes ipari szakmunkásképző épül, melynek oktatási szárnyát már az osz- szel, tornacsarnokát pedig jövőre bir­tokolhatják a diákok. Kiskőrösön a Petőfi Sándor Gimnázium és Mezőgaz­dasági Szakközépiskola 4 helyiséggel lett tágasabb, a tornacsarnok azonban itt is várat még magára. Kiskunfélegy­házán két középfokú oktatási intéz­mény bővítését végzik egyszerre: a Mó­ra Ferenc Gimnáziumot 6, a Varga Je­nő Közgazdasági Szakközépiskolát pe­dig 4 teremmel egészítik ki már augusz­tusra. Tiszakécskén, a Móricz Zsig- mond Gimnáziumban bevezetett ide­gen nyelvi oktatási kísérlet miatt szük­séges nyelvi labor és négy osztályterem ősztől használható lesz, s folyamatban van a tornaterem építése is. Alap- és középfokon egyaránt sok gondot okoz az intézmények tornate­remhiánya. Az általános iskolák nagy részében például még ma is szűk, rosz- szul szellőztetett helyiségekben, folyo­sókon, udvaron, utcán folynak a test- nevelési órák. Kelebián, az általános iskolában, Kecskeméten az széchenyi- városi gimnáziumban és a Gáspár András Szakmunkásképző Intézetben, a bajai Dózsa György Általános Isko­lában, valamint Tompán és Miskén megoldódik ugyan a gond, ám az elő­zetes tervezés szerint csak a következő tervidőszak hoz megnyugtató rende­zést. Az iskolák bővítése, új intézmények létesítése korántsem az egyetlen igény. A megye meglévő iskolaépületeinek te­kintélyes része korszerűsítésre szorul. Ebben az évben mintegy 47 millió fo­rintot fordítanak az általános iskolák felújítására, ami 39 település között oszlik meg. A legjelentősebb ezek közül a bácsalmási és a hercegszántói általá­nos iskola modernizálása. Az előbbi öt-, az utóbbi pedig mintegy kétmillió forintos beruházás lesz. A középiskolai épületek állagának javítására 35 millió forintot gazdálkodtak ki idén a taná­csok, melynek jelentős része öt városra koncentrálódik. Kecskemét például 24 millió forintot tervez, ebből 22 milliót a Berkes Ferenc Kereskedelmi Szakkö­zépiskola kollégiumának szeptemberig elkészülő belső, s decemberig befejező­dő teljes felújítására szánnak. Szak­munkásképző intézetek Baján, Kalo­csán, Kiskunfélegyházán és Kunszent- miklóson újulnak meg, összesen két­millió forintból. Megyei, központi mo­dernizálásra a dunavecsei kisegítő isko­la és a hajósi nevelési központ épületé­ben kerül sor. A tervidőszak mérlegét korai lenne még megvonni. Annyi azonban már most bizonyos, hogy az első évekre ter­vezett intenzív középiskolai fejlesztés megvalósult: az 1991—92-es tanévben tetőző demográfiai hullámra felkészült megyénk. Az utolsó évekre tervezett átalános iskolai fellendülés ma még kérdéses, s meglehet, hogy a tanterem­fejlesztések egy része 1991-re csúszik át. S hogy a következő öt év sem telik eseménytelenül, az kitűnik a tanácsok előzetes tervezéséből is. A fő feladatok előreláthatóan az iskolai élelmezés, a tornatermek, a szociális létesítmények, a tanműhelyek, a műszerek, szemlélte­tőeszközök és a diákotthonok területén összpontosulnak a VIII. ötéves terv­ben. G. T. T. JÚLIUS 13-ÁRA Összehívták a Központi Bizottságot A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ülését július 13-ára összehívták. A Poli­tikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól szóló jelentést, illetve az 1989. évi fejlődés fő irányaira tett javaslatot, Németh Mik­lósnak, a KB titkárának előadásában. A Politikai Bizottság szükségesnek tartja, hogy a Központi Bizottság a tervezettnél korábban tájéko­zódjon az idei év gazdasági helyzetéről, mivel a tervezett célok elérésének teljesítése a stabilizációs és kibontakozási program eredményes végrehajtása szempontjából kulcsfontosságú, s így még időben megfogalmazhatók a ’88. évi gazdasági folyamatok érdemi befolyásolásához szükséges politikai elképze­lések. A következő évek gazdaságpolitikai fordulatá­nak eléréséhez szükséges annak fő irányaival foglal­kozni. A jelentés tartalmazza a jövő évi gazdaságpo­litikai elgondolások két változatát is. Az első a gyorsabb, a radikálisabb változtatások szükségessé­gét és lehetőségét fogalmazza meg, a második vi­szont fokozatosabb, kevesebb társadalmi feszültség­gel járó átalakítást céloz meg, kockáztatva ezzel, hogy a kibontakozás elhúzódhat. A Politikai Bizottság javasolja, hogy a Központi Bizottság Fejti Györgynek, a KB titkárának előter­jesztésében vitassa meg a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire tett javaslatot. A téma tárgyalásának fontosságát alátámasztja az a tény, hogy az utóbbi időben felélénkült a közéleti tevékenység, megszaporodtak az állampolgárok gyü­lekezési, egyesülési törekvései. Jogrendszerünkből viszont hiányzik a gyülekezési, valamint az egyesülé­si jog részletes törvényi szabályozása. Ezért fontos, hogy a szocialista demokrácia érvényesítésének biz­tosítása, valamint az alkotmányos rend védelme érdekében az Országgyűlés megfelelő törvényt alkos­son e témakörben is. A Központi Bizottság elé kerül még a saját, valamint a Politikai Bizottság káderhatásköri listája, Lukács János KB-titkár előadásában. Grósz Károly- nak, az MSZMP főtitkárának előadásában személyi kérdéseket terjesztenek a testület elé. (MTI) Tiszaalpáron a vasútkörzetben tizennégy tanyába is bevezetik a földgázt, a gerincvezetékhez közeli területen. A tikkasztó melegben — képünkön — a Czimer Illések házához vezető árokban fektetik a műanyag csövet. (Tóth Sándor felvétele) 11——i imiiwiiiin iiiiiii|iii miii in imimrif—'finn un 11110't------1—pmnwnrfrn—iyifirmrirTrrTrnnrtn--frr-nriirnn rnrr-*­T egnap ülést tartott a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa. A testület meg­vitatta a szakszervezetek tevékenységé­nek megújítására kidolgozott átfogó program tervezetét. Az előterjesztéshez Nagy Sándor, a SZOT főtitkára fűzött szóbeli kiegészí­tést. Leszögezte: olyan szakszervezet formálása a cél, amely a szocializmus ügye iránt elkötelezett, a párttal, a kor­mányzati szervekkel partneri viszony­ban van; a munkavállalók érdekeit markánsan feltárja, képviseli és védi, erősíti a dolgozók egymás iránti szoli­daritását. Ehhez újra kell gondolni a szakszervezeti mozgalom funkcióit és eszközrendszerét is. (Folytatás a 2. oldalon) JELENTÉS AZ ÖRMÉNY FŐVÁROSBÓL Folytatódik a sztrájk Az örmény fővárosban csütörtökön sem javult a helyzet: a hatóságok erre irányuló erőfeszítései nem hoztak ered­ményt. Az ipari és építőipari vállalatok túlnyomó többségében szünetel a ter­melés. Felszíni tömegközlekedés nincs, a jereváni metró viszont közlekedik. Dolgozói úgy határoztak: nem lépnek sztrájkba, működtetik a szerelvénye­ket, de az utazás ingyenes. A helyi lapok csütörtöki számában olvasható az örmény belügyminisztéri­um közleménye arról, hogy július 5-én az Ecsmiadzinba vezető úton súlyosan megsebesült egy Zakarján nevű férfi, aki a kórházba szállítás után meghalt. A bejelentésre azért volt szükség, mert a városban olyan hírek terjedtek el, hogy kedd este, amikora jereváni repü­lőtéren összecsapásra került sor mint­egy kétezer rendbontó és a rendőrség között, több ember meghalt. A közle­ményből kitűnik, hogy a férfi nem a repülőtéren szenvedett halálos sebesü­lést. A jereváni repülőtér csütörtökön már működött. A sok kimaradt járat utasait folyamatosan szállítják el. A reptéren rekedt emberek hangulata rossz, barátságtalan bánásmódban van részük, még élelemmel való ellátásuk sem biztosított megfelelően — derült ki a szovjet televízió egyik csütörtöki ri­portjából. A Pravda és az Izvesztyija pénteken helyszíni tudósítást közölt Jerevánból. A beszámolókból kitűnik, hogy a Ka- rabah-hegyvidéki Autonóm Terület Örményországhoz csatolásáért folyta­tott munkabeszüntetési akció nem kor­látozódik az örmény fővárosra, de a köztársaság többi városában a jerevá­ninál sokkal kedvezőbb a helyzet. Ki- rovakánban például a városi pártbi­zottság titkárának közlése szerint a vál­lalatok 70 százaléka dolgozik, a terme­lés üteme megfelelő. Dilizsánban július 6-án, a Jerevánból érkező hírek halla­tán nagygyűlést tartottak az Impulsz nevű gyár dolgozói, de úgy döntöttek, hogy nem lépnek sztrájkba. A SZTRÁJKJOG INTÉZMÉNYESÍTÉSÉT KEZDEMÉNYEZIK A SZAKSZERVEZETEK WV'C! •Jjjt • Szabó Já­nos a szövet­kezet most ké­szülő termé­kén, a gáznyo­más állapotot érzékelő és ri­asztóberende­zésen dolgo­zik. (Tóth Sándor felvé­tele) KIÁLLÍTÁSRÓL KIÁLLÍTÁSRA A Vitái vállalkozik A Kecskeméti Vitái Gyógyászati Segédeszközöket Gyártó, Fejlesztő és Szolgáltató Kisszövetkezet irodájában szinte állandóan útra készen állnak a kiállítási kellékek: alighogy megérkeztek az egyik bemutatóról, már készülnek a másikra. A szövetkezet gyakran lép a nyilvánosság elé termékeivel. Tavaly novemberben például Olaszországban mutatkoztak be, sikerrel, később Spa­nyolországban, majd a poznani egészségügyi világkiállításon nagy érdeklődést keltettek a gyógyászati segédeszközeikkel, hasonlóképpen a közelmúltban Miskolcon, a nemzetközi traumatológiai kongresszushoz kapcsolódó kiállítá­son. Ez utóbbira Japántól Ausztriáig, a világ minden tájáról érkeztek orvosok, szakemberek, így a Vitái számára ez a bemutatkozási lehetőség is felért egy nemzetközi kiállítással. Jelenleg pedig a higiénikusok vándorgyűlésére készül­nek Egerbe. Papp L. Csaba, a szövetkezet elnöke mondja: rendszeres részvételük a különböző demonstrációkon megéri a pénzt, a fáradságot, üzletkötéseik nagy részének ez volt az előzménye. Annál inkább szükségük van arra, hogy újra és újra a nyilvánosság elé lépjenek, mivel gyakran fejlesztenek ki új és újabb termékeket. Most az egészségügyi műszerelő kocsijukkal „lelkesítették föl” a szakembereket, mivel ez a termékük nemcsak a sokoldalú, hanem az extra igényeknek is megfelel. Minden felületen krómozott, szétszerelhető, tehát könnyen tisztán tartható, jól fertőtleníthető. Másik új termékük aprócska ugyan, de nélkülözhetetlen a gyógyászatban: az egyszer használatos gázszűrő. Mivel ehhez korábban itthon csak import révén lehetett hozzájutni, könnyebb­séget jelent a beszerzésben, hogy a Vitái is gyártja. Olcsóbb is, mint a külföldi. Menetmetsző késeket korábban is készített a szövetkezet, ezek választékát most ismét bővítette. A Dutépnek pedig immár sorozatban gyártják a panelhá­zi ablakok alá beépítendő, szabályozható szellőzőt. Egy NDK-beli cégnek tavaly 2,5 millió forint értékű terméket exportáltak, erre az évre már 9 millió forint értékű megrendelést vállaltak. Termelésüket más területen is növelni akarják ebben az évben, így a tavalyi 20 millió forint árbevétel helyett az idénre 34 milliót terveztek. Néhány dolgozót is fölvettek, valamint gépet vásároltak. Az első féléves eredményeik azt mutatják, hogy időarányosan sikerült a termelés tervezett növelését teljesíteni. Nyereségük ennek ellenére csak egy kicsivel lesz több a tavalyinál: a közel hárommillió forint helyett 3,5 millió. Részben a Jbérbruttósitás, részben az anyagárak emelkedése miatt esik vissza a szövetkezet nyereségszintje. Költségeik növeke­dését nem építették bele termelői áraikba. A. M. Földgáz, tanyákba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents