Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-08 / 162. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. július 8. Művészeti tanács alakul A színház igazgatóhelyettese: Nagy Attila A kecskeméti Katona József Színház napokban megtartott évadzáró társulati ülésén nyújtották át Nagy Attila kétszeres Jászai-díjas, érdemes művésznek az igazgatóhelyettesi kinevezését. S közben nem titkolták, hogy a közismert, népszerű színészre már ma úgy tekintenek, mint a szinház leendő direktorára. Köztudott ugyanis, hogy Lendvay Ferenc igazgató csak 1990-ig vállalta megbízatását. — Milyen terület tartozik ezután a hatáskörébe a színházon belül? — kérdeztük Nagy Attilát. — A művészeti vezetés, de hozzáteszem: a direktori jogok csorbítása nélkül. — A következő évadra meghirdetett műsorterven szándékozik-e változtatni? Ezt azért kérdezem, mert sokan kifogásolják a mérsékelt színvonalú, langyos operetteket, melyekből nincs hiány újabban Kecskeméten . .. — Az új műsortervet az illetékesek elfogadták, módosítani ilyenkor már nehéz dolog ... — Úgy tudom, művészeti tanács létrehozását tervezik. Kikből szerveződik ez a testület, s mi lesz a feladata? — Kilenc tagból áll majd. A színház művészei mellett a városi tanács, a Petőfi Népe szerkesztősége és a Katona József Társaság egy-egy szakemberét is felkérjük, hogy vegyen részt ebben a munkában. A művészeti tanács feladata lesz, hogy rövid és hosszú távon egyaránt meghatározza a színház kultúrpolitikai magatartását, miközben értékeli, elemzi a társulat gyakorlati munkáját. Vagyis rendszeresen megvitatjuk dolgainkat, s nagyon remélem, hogy ezáltal sok ötlettel, jó tanáccsal gazdagodunk mindannyian, a színház további dinamikus fejlődését szolgálva. — Egyfajta demokratizálódást is ígér ez a közösség? — Feltétlenül. — Jelenleg sok színházban működik hasonló testület? — Nem. Legfeljebb kettőben- háromban van ilyen, az ország színtársulatait tekintve. Hozzáteszem: sajnos. Ugyanis örök színházi probléma, hogy az új vezetők nagy elánnal belekezdenek álmaik megvalósításába, de csak időközben derül ki, hogy az adott lehetőségek milyenek, egyáltalán lehetővé teszik-e ezt a megvalósítást. Azaz: minden adottságot ismerni kell egy konkrét koncepció felépítéséhez, a sikeres munkához. S egy művészeti tanács ebben sokat segíthet. A testület élén a művészeti vezetéssel megbízott új igazgatóhelyettes, Nagy Attila áll majd. A kecskeméti színház visszahódította közönségét az utóbbi két évadban. Jól felkészült, tehetséges művészeket toborzott, s a tárgyi feltételek is adottak kiemelkedő produkciók létrehozásához. A most véget ért évadot tekintve mégis azt kell mondani, hogy igazán kiemelkedő előadást nem láthattunk. Talán jövőre — bízva abban, hogy a fentebb említett változások további fejlődést eredményeznek — ugyanezt már nem mondhatjuk el. Koloh Elek KÖNYVESPOLC Régi bácskai és bánáti utazók Az újvidéki Fórum Könyvkiadó gondozásában jelent meg Kalapis Zoltán Régi bácskai és bánáti utazók című könyve. A mintegy 300 oldalas munka, amelyet ezer példányban nyomtattak, tizenöt magyar utazó, világvándor, tudós ember, vagy csak kíváncsi, volt hazánkfia, köztük nem egy jó tollú író életét, sorsát és egy-egy útleírásának részletét mutatja be. Van, akinél az utazás csak úri passzió, másoknál ifjúkori álmok teljesülése, netán menekülés az egyhangú napoktól, de akad köztük tudatos útirajzíró, közlési vággyal megáldott ember is. Ezek a nem mindennapi személyek bejárták keletet és nyugatot, Afrikát és Amerikát, vadásztak a Kilimandzsáró lábainál, s volt olyan, aki eljutott a sarkvidéki Spitzbergákig. Ezeknek a változatos, kalandos és érdekes életutak nak eredt a nyomába a szerző, nem titkolva, hogy hatalmas könyvtári anyagot búvárkodott át annak érdekében. hogy szellemi örökségünk eme alig ismert területére betekintést adhasson mai olvasóinak. Minden bizonnyal a legnehezebb feladat lehetett a hajdani utazók életrajzi adatainak felderítése, de az egykori művek, leírások egynémelyike is, mi tagadás, felvágatlanul, feledésre ítélve porosodott a nagy könyvtárak polcain. Értéke és érdekessége a könyvnek az a 16 korabeli rajz, metszet is, amely jól segíti az olvasót a leírtak elképzelésében. A továbbkutató érdeklődőket pedig tekintélyes jegyzetanyag segíti a tájékozódásban. Mindenképpen értékes művet adott hát közre a kiadó. Sajnálhatjuk, hogy nálunk könyvárusi forgalomban aligha található, de feltétlen megérdemli, hogy — bácskai vonatkozásai miatt is — felhívjuk rá a figyelmet. Remélve, hogy legalább a könyvtárak polcain megtalálja majd az érdeklődő. A szerzőt remélhetőleg már nem kell újra bemutatni, hiszen megtettük ezt több alkalommal is, korábbi munkáiról hírt adva. Könyvei közül az 1979- ben megjelent Bánát könyve, majd a Balladaenekesek, mesemondók, vásárosok (1980), a Zendüléstől forradalomig (1981), a Vándorok és letelepülők (1985), s a Hungarológiai Közlemények 1983. évi 4. számában közölt Az utolsó nagy tiszai komp című tanulmány különösen megragadta a figyelmünket. Valamennyi művében a régi bácskai, bánáti terület elfeledett értékeit kutatja, tárja föl az utókor számára. Abban a reményben, hogy a múlt felmutatásával a nép önbecsülését — mai szóval identitástudatát — is erősíti. Itt, nálunk Bács-Kiskun megyében különösen érdekesek lehetnének ezek a munkák. Bizony hasznos lenne — nem először mondjuk —, ha a Fórum könyvek terjesztését nemcsak véletlenszerűen, de módszeresen is vállalná valamelyik könyvterjesztő. F. Tóth Pál FILMJEGYZET Szárnyas fejvadász Stanislaw Lem a majd két évtizede megjelent, magyarul is olvasható tudományos-fantasztikus irodalommal és futurológiával foglalkozó összefoglaló elméleti tanulmánykötetében megjegyzi, hogy a homunkuluszmítosz démoni- sága cseppet sem fenyeget bennünket, mert csak a gazdasági számítás, az anyagi szempontok, a kereslet és kínálat viszonyai, vagyis a civilizációs növekedés gradiensei fogják eldönteni, hogy mikor, mennyi és milyen androidot és robotot gyártunk majd a jövőben. Bár a számítástechnikai szakemberek szerint kissé túlzó ez az állítás, Rid- ley Scott, az amerikai rendező máris tekintélyes hasznot seper be e „jövőből”. Emberszabásúan embertelen, 2042-re hitelesitett víziójában e különlegesen kiképzett, az emberi lénynél tökéletesebb robotok úgyszólván már közöttünk sétálnak. Scott, aki korábbi, nálunk is jól ismert, Nyolcadik utas a halál című sci-fijében még ijesztgető, és tagadhatatlanul hatásos módon bu- jocskáztatta a szörnyeket, most a műfaj filmes történetében talán először — filozofikus, a korábbinál is szemkápráztatóbb, lenyűgözőbb játékot játszik az emberi szolgálatra teremtett hu- manoidokkal. Az 1982-ben készült produkció a többnyire bravúrosan előadott, de alapjában véve igénytelen, sekélyes űrmesékhez szokott néző számára kellemes meglepetést jelent, ugyanis a kultúrtörténet minden korszakában divatos gólemtörténetek alapsémáját kapcsolja össze a mai valóság lehetőségeivel.. A felvetett kérdések címzettjei — egyebek között — a megmásíthatatla- nul öröknek tartott emberi tulajdonságok, a mindenek fölötti érvényességüket kétségbe vonó kérdőjel a fantasztikus technológiának köszönhető. A Szárnyas fejvadász nem hagyja érintetlenül a témában rejlő iróniát sem, mert miközben hús-vér figuráinak (természetesen a főhős kivételével) nem feltűnő erényük az alkotó gondolkodás, szépséges, erős, ügyes, intelligens műlényei szinte kivétel nélkül rendelkeznek e képességgel. Lázadásuk is tökéletesen emberi: azért esnek bűnbe, mert el akarnak jutni alkotójukhoz, hogy feltehessenek néhány, többezer éves kérdést például arról, hogy meddig élnek, mi az életük értelme, miért nem lehetnek szabadok stb., melyekre természetesen nem kaphatnak kívánságuk szerinti választ. Bámulatosan gyors, szuperérzékeny öntudatosodásuk közben menthetetlenül szimpatikussá válnak, akár csak a helyzeténél fogva, velük szükségszerűen szemben álló főhős: a fejvadász, akinek az lenne a dolga, hogy megsemmisítse a pályájukról letért emberszabású robotokat. Nem is akárhogyan, hanem a negyvenes évek klasszikus holly- wood-i krimijeiben otthonos, kimérten mozduló magánnyomozók stílusában. Harrison Ford a filmtípus Lucas-tól, Spielberg-től ismert klasszikusait végigjátszva mindvégig tökéletesen elemében érzi magát. A romlatlan gyilkos és a hasonlóképpen romlatlan, gyilkosságra programozott műemberek romantikus párharcsorozatában összehasonlíthatatlanul több emberi gyengéjével jóvátehetetlenül elveszne, ha nem mentené meg a szerelem: egy csodálatos, egyedi tervezésű robotlány személyében. A dramaturgiailag szokatlanul igényes, filozofikus sci-fi legfőbb erényei persze ennek ellenére sem a párbeszédek mélységében, hanem az impozáns, dinamikus látvány „fordulataiban", „asszociációiban” keresendők. A keserűen nyomasztó nagyváros, Los Angeles bűnnel, mocsokkal, olcsó élvhajhá- szattal színezett képe nem kevés azonosságot mutat Terry Gilliams közelmúltban vetített Braziljának lázálomszerű, de igencsak e világi realitásaival is. A civilizáció pusztulásának és az elgépiesedésnek a sajátos atmoszférájában mintha Antonio Gaudi világegyetemének monumentális és félelmetes kolosszusai kelnének életre, s őriznék megfejthetetlen, ismeretlen kultúrák emlékeit. A maga nemében mindenesetre emlékezetesnek számító mozidarab ez idő szerint alighanem a legalkalmasabb lehetne arra, hogy a világűrbe röppentve a legtöbb és legjellemzőbb információval szolgáljon mozgókép- kultúránk mai állapotáról. Károlyi Júlia XXXIII. A fószerk. személyesen jött át tájékozódni. Majd a bizottságról is elküldték a maguk puhatolódzó emberét. Csak utána mondtak az alkalmazásra áment. „Régóta kéne már egy új erő a kultúrába" mondta a bizottsági elvtársnő is. Majd megérkezett a telefonértesítés: minden rendben, jöhet. S Binyecz jött, a kora reggeli vonattal. Besétált az állomástól a főtérig. Aztán jobbra fordult, végigbaktatott- a ge- neralisszimuszról elnevezett főutcán és megkereste a huszonkettes számú házat. Azóta már ismeri Simicset. S most megy be épp a fószerk-hez. Csak elébb áthalad egy hatalmas, inkább teremre emlékeztető munkaszobán, ahol legalább hat íróasztal hever. Az egyiknél fölfedezi Mitykót, aki annak idején a gyapotsze- dési akciójukat megörökítette. Mitykó úgy tesz, mintha nem ismernék egymást. Mire Binyecz hasonlóképpen. A fószerk. íróasztala balról, az ajtó és az ablak közt, félúton. Nem néz fel rögtön. Teljes belefeledkezéssel széthajliga- tott gemkapoccsal cigarettaszipkát tisztit. Előtte két csíkos árkus papír. A papíron a tisztítás segédeszközei, továbbá a szipkából kikapart sötétbarna gezemi- ce. Oldalt középmagas paraván. Száradó zsebkendővel. A paraván lábazatánál fal felé fordított kalucsnipár. Binyecz diszkréten köhint. — No né, hát khm szóval te khm vagy az khm, Binyecz. — A fószerk. minduntalan közbekrákog. A krákogá- sok úgy színezik a szöveget, mint másoknál a jelzők, hasonlatok. — Khm eredetileg csak khm hétfőre khm vártuk. Khm. Hogyhogy már khm ma? — Győzünk! — jelentkezik le Binyecz. — Gondoltam, minél elébb, annál hamarabb. — Khm. A bizottságnál khm nem volt semmi khm probléma. Khm. Simán átengedtek. Khm. Az elvtársnő, aki khm, khm kinn járt khm nálatok khm, remek khm, khm jellemzést adott. Khm. A fószerk. hosszú ollójával szakértelemmel kettényisszant egy Kossuth cigarettát. Egyik felét beleszuszakolja a kitisztított szipkába. A másikat akkurátusán tárcájába teszi. Rágyújt. — Khm, khm — a köhintések már szinte menetrendszerűen érkeznek. Ha elmaradnának, Binyecznek ily kis idő elteltével is hiányérzete támadna. — No gyere, khm. — Bemutatlak a kollégáknak. Hát valahogy így kezdődik. Binyecznek olyan az egész, akár egy álom. Tegnap még egy senki volt, legföljebb ha átmeneti lény. Most pedig már — hipp- hopp — a Vörös Bástya munkatársa. Új erő a kultúrában. Már íróasztala is van. Méghozzá közel az ablakhoz. Úgyhogy a beáradó fény pont az üveglapra — azt is kapott! — esik. Binyecz elételepszik a kivénhedt irodai Remingtonnak. Két ujjal kipötyögi a klaviatúrán a címet: „Kiművelt emberfők sokasága." Ez aztán döfi! — nézi elégedetten. Mindjárt az első nap vezércikket! A lap zászlaját! Szándéka szerint soraival mozgósítani kívánja az egész területet. Vége az átkos Horthy-rezsimnek. Van rnunka. Biztos a kereset. Olcsó a könyv. Szörnyűséges bűnt követ el önmaga — egyben az ÜGY— ellen, aki nem olvas. Binyecz részletesen ecseteli, miként is hatol be a tudás — a szemen át — az agyba. S hogyan válik ott egyik napról a másikra anyagi (ható)erővé. S konkretizálódva miként metamorfizálódik az olvasott anyag —szintén egészen rövid távon — selejtmentes hétszázötven százalékká az esztergapad mellett, szántott, remekül rigolírozott, mag alá kitűnően előkészített katasztrális holdak garmadájává, az imperializmus legérzékenyebb pontjai ellen intézett fó csapásokká ... — hogy csupán a legjelentősebbeket említsük. S az első nap — az első „lapzászlaja" — után micsoda másfél hét következik! De micsoda! Tíz nap alatt több történik Binyeczcel, mint fél év során az egye- tempadban. Másnap kiállításra küldik. Vagy ötven festő, grafikus képei a múze- umteremfalon. A sarokban, beugrókban szoborprotrték, torzók, majolikaedények, érmek. Binyecz ezennel ünnepélyesen rálép az ítészkedés — rögös — útjára. Néhány kép alkotója nem érzékeli még kellőképpen az új idők szavát. Más alkotásokat technikai fogyatékosságok sora nyom. Néhány kép ellenben a ma művészetének egy-egy kézzelfogható diadala. No és a torzók? Van egyáltalán létjogosultságuk egy olyan korban, amely az élet minden terrénumában a lehető legteljesebb teljességre tör? . . . Ugyanaznap este amatőr színjátszók műsoros estje a helyi kultúrpalotában. Egymást követő jelenetek. Egyik például a füves-herés vetésforgó diadalát ecseteli dramaturgiailag megtámasztott eszközökkel. Miután a cselekmény előrehaladtával a füves-herés vetésforgó maradi ellenzőit sikerül kitakarítani a színpadról, a szereplők kórusban skandálják a „Győz a fű, győz afü — győz a vés, győz a vés — most fordulj — ne légy rest!" kezdetű indulót, lassan aláereszkedik a függöny. Nem volt rossz — írja majd másnap Binyecz a produkcióról. Am nem érte el a közép-európai színvonalat. Számára most ez lenne a legfontosabb. Eleget mérték magukhoz magukat — gondolja írás közben. Ezentúl más lesz a mérce. Emelkedettebb. Távlatibb. Horizontáli- sabb. (Folytatjuk) KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb. diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pavilon; földszinti ambulancia^.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyáriőri ne, Városföld gyermek és felnőtt betegeit munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T: 220); Kunszent- miklós: központi rendelő (T.: 155); Du- navecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunba- racs: dr. Mánya I. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-340); Lakitelek: dr. Glied I. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42-152); Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Bercsényi u. 13. T.: 94); Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Tiszaalpár, Dózsa u. 76. T.: 44-066). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (Pokomy u. T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11 -922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 69); Soltvadkert: központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 8 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje: szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig, helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Dunaszentbenedek, Öregcsertő-Csoma, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219-es mellék). A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167); Fájsz, Dusnok: dr. Szilágyi K. (Dusnok, Dembinszki u. 13. T.: 24); Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Baross u. 6. T.: 84); Hajós: dr. Zakupszky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják fi a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Borota, Rém, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kelebia, Tompa: dr. Bartha I. (Kelebia, Ady E. 106. T.: 30). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere з. ; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15 —19.; Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Temesváry I. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szerelnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics и. 4/A. T.: 12-524); Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13); Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai út 1/A. T.: 12-851); Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Lipokatich S. (Csávoly, Arany J. u. 37. T.: 29); Bácsbor- sód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsborsód, Dózsa Gy. u. 13.); Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagyba- racska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, Bafami: dr. Dobos E. (Kalocsa, Magyar u. 3. T.: 800); Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós; 310); Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Németh I. (Solt, Lepke u. 4.); Harta, Dunatetétlen, Állampuszta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45); Szakmár, Óregcsertő, Homokmégy: dr. Farkas Ä. (Homokmégy, Dózsa u. 14. T.: 8); Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés, Fájsz, Dusnok: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanács- köztársaság u. 1.) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecskemét, Széchenyi tér 1—3. IV/59. T.: 24-168); Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér 10. T.: 29-725); Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075); Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192); Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Vereb u. 2/A. T.: 137); Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64. T.: 41-095); Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Ut- schalott F. (Kiskőrös, József A. u. 69. T.: 11-653); Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvári u. 5.); Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kun- adacs: dr. Fodor L. (Kunszentmiklós, Marx tér 5.); Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K. u. 7.); Soltvadkert, Bocsa, Táz- lár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u. 29. T: 31-325); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2. T.: 46-003); Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Nádas u. 10/1. T.: 21-184). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Lombár L. (Kiskunfélegyháza, Lónyai u. 2/A. T.: 62- 115); Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Kossuth u. 54. T.: 79-064); Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191); Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3); Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 31-942); Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bugac, Felsömonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Czabán L. (Kiskunhalas, Kosevoj tér 5. T.: 22-245); Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 22-533); Jánoshalma: dr. Csé- pányi N. (Jánoshalma, Magyar L. u. 20. T.: 223); Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471); Mélykút, Kisszállás: dr. Simon J. (Mélykút, Kossuth u. 13. T.: 168); Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35); Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Ko- letics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.); Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10).
