Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-04 / 158. szám

9 2 • PETŐFI NÉPE • 1988. július 4. Várkonyi Péter csehszlovákiai megbeszélései Várkonyi Péter külügyminiszter július 4-én, hétfőn a csehszlovákiai Komárom­ban találkozik Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszterrel. A baráti munkalátogatás keretében áttekintik a magyar—csehszlovák kapcsolatok alaku­lásai, azok további fejlesztésének lehetőségeit. Véleménycserét folytatnak a nem­zetközi politikai helyzetről, elsősorban az európai és a helsinki folyamattal össze­függő kérdésekről. (MTI) A Perzsa-öbölbe zuhant egy iráni utasszállító gép SZOVJETUNIÓ—USA (Folytatás az-1. oldalról) városból Dubaiba tartó repülőgéppel a felszállás után 7 percig állt fenn kap­csolat, majd az eltűnt a radarernyők­ről. Teheránban azt állítják, hogy a pilóta semmiféle rendellenességet sem jelzett, bár manamai értesülések szerint egy bahraini parti városban fogták a pilóta vészjelzését. Az utasok nagy többsége iráni állampolgár volt, a töb­biek arabok. A Perzsa(Arab)-öbölben állomásozó amerikai erők parancsnoksága a legha­tározottabban tagadja az iráni vádat. Egyidejűleg az amerikai hadügymi­nisztérium szóvivője közölte, hogy irá­ni naszádok tüzet nyitottak egy ameri­kai helikopterre, amely a Vincennes cirkálóról indult el. A helikopter nem sérült meg (az iráni hírügynökség sze­rint lezuhant). Válaszul a Vincennes és egy másik amerikai hadihajó, a Mopt- gomery, tüzet nyitott a naszádokra és hármat elsüllyesztett. Hírek szerint az A THE NEW YORK TIMES VEZÉRCIKKE Románia lerombolása” 99 „Románia lerombolása” címmel közölt vezércikket szombaton a tekintélyes amerikai lap, a The New York Times. „Miközben Moszkvában támadják a sztálinizmus katasztrofális örökségét, Romániában továbbra is virágzik az egyko­ri zsarnoki módszer, írta többek között. Nicolae Ceausescu húszéves kemény uralma Európa egyik hagyományos élelmiszer-ellátó országát a legendás méretű hiányok államává tette. Bukarestben, a valaha elegáns fővárosban leromboltatta a régi házak, templomok hektárjait, hogy díszteret hozzon létre. Most azt a programot szorgalmazza, hogy rombolják le az ország falvainak felét és költöztes­sék lakóikat az új „agráripari” komplexumokba. Ceausescut nem indítják meg azoknak könyörgései, akiknek faragott kerítéseit, ősi temetőit, családi házait most a földbe akarják szántani. Azt ígérgeti, hogy az élelmiszer-termelés növekszik, ha mezőgazdasági célokra használják majd fel a 6000-7000 „célszerűtlen” kis falu területét. De Romániában már így is a legalacso­nyabbak között van a népsűrűség: nincs hiány megművelhető területben. A románok azonban ennek ellenére éhesek. Télen fáznak — a szigorú tüzelő­anyag-adagolási rendszer miatt. Hálásak még azért is, ha harmincwattos izzólám­pákat gyújthatnak fel. És napról napra kegyetlenül elnyomják őket. Előbb az történt, hogy Ceausescu grandiózus tervei következtében a külföldi adósság fenn­tarthatatlan szintre növekedett. Azután az adósságot felére csökkentették, elkép­zelhetetlen méretű korlátozásokkal. Most pedig a falvak lerombolásával akarja megnövelni az ország feletti vasöklű ellenőrzést. A románok, akiket az elnyomás évei már a földre tepertek, általában csendben vannak. Másoknak azonban éppenséggel nem szabad csendben maradniok. Ceau­sescu most kikerülte a várható amerikai kereskedelmi szankciókat, azonban csak úgy, hogy maga szüntette meg Románia számára a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását. Most a befolyásolás más formáira van szükség. Ceausescu sztálinista stílusú megvető magatartásának az emberi jogok, a kulturális örökség és a külföldi állásfoglalások iránt nem lehet helye Európában, legyen az Kelet­vagy Nyugat-Európa, írta többek között a The New York Times. Kölcsönös ellenőrzés amerikai erők lelőttek egy F—14 típu­sú iráni'katonai repülőgépet is, amely „fenyegetőleg” közelített az amerikai hajók felé. A Fehér Ház közlése szerint a Camp David-i üdülőben tartózkodó Reagan elnököt haladéktalanul tájékoztatták az újabb incidensről. A Pentagonból származó értesülések nem záiják ki annak lehetőségét, hogy valóban amerikai rakéta semmisítette meg az iráni utasszállító gépet. A gép akkor haladt át a Hormuzi-szoros lég­terében, amikor a Montgomery nevű amerikai fregatt Standard típusú raké­tával akart megsemmisíteni egy állító­lag „támadó szándékkal” közelítő iráni harci repülőgépet. A Standard-rakéta hőkereső célkövető rendszerrel műkö­dik: a repülőgépek hajtóműveiből su­gárzó hőre reagál. így könnyen lehetsé­ges, hogy egy ilyen rakéta berendezései az állítólagos harci repülőgép helyett az utasszállító hajtóművet mérték be célnak. Július l-jével elkezdődött az a 60 napos időszak, melynek folyamán a Szovjetunió és az Egyesült Államok szakértői kölcsönösen helyszíni ellen­őrzéseket végeznek a decemberben alá­írt rakétaszerződés alapján. E célból a hét végén 70 szovjet szakértő érkezett San Franciscóba, illetve 34 tagú ameri­kai küldöttség Moszkvába. A két ország képviselői szeptember 1-jéig ellenőrzik a szerződés által érin­tett fegyverfajták telepítését, számát és típusait. A szovjet szakértők az Egye­sült Államokban 17, Nyugat-Európá- ban pedig 13 objektumot ellenőriznek, míg az Egyesült Államok képviselői a Szovjetunió területén 126, az NDK- ban és Csehszlovákiában 7 helyre láto­gatnak el. A Vjacseszlav Lebegyev vezette szovjet szakértőcsoport 22 tagja szom­baton a Utah állambeli Salt Lake City közelében fekvő Magnába utazott. Itt működik a Hercules Aerospace Co. üzeme, ahol a Pershing—2 rakétákat állítják elő. Más csoportok Colorado, Arizona és Kalifornia államban műkö­dő objektumokon tesznek majd 24 órás látogatást. Ez az idő szükség esetén kérésre meghosszabbítható. Az amerikai felügyelőcsoportot Ro­land Lajoie dandártábornok, a Hely­színi Ellenőrzési Hivatal (OSIA) igaz­gatója vezeti. A szakértők közül tízen egy Moszkvához közeli hadiüzemben kezdik az ellenőrzést, a többiek a vot- kinszki rakétagyárba látogatnak el, ahol az SS—20-as rakéták készülnek. EGK—KGST-konferencia A két gazdasági tömörülést magába foglaló, 850 millió fős „páneurópai térség” távlati képét festette a küldöttek elé Andreasz Papandreu görög kormányfő a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Közös­ségek Athén közelében rendezett közös konferenciájának megnyitóján. Papandreu történelmi eseménynek nevezte a két gazdasági tömb közel­múltban történt kölcsönös elismerését, amely — mint mondotta — világo­san szemlélteti, milyen óriási változás ment végbe Európában a hideghábo­rús idők óta. A kétnaposra tervezett tanácskozást az Európai Parlament szocialista párti csoportja kezdeményezte, s azon valamennyi KGST- és EGK-ország képviselteti magát, s megfigyelőt küldött Jugoszlávia is. A résztvevők a kétoldalú kereskedelem bővítésének lehetőségeit és az új, magasabb szintű együttműködési formákat keresik. A helyszín azért Görögország, mert julius elseje óta Görögország tölti be sorosan a Közös Piac elnöki tisztét. Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke a Közös Piacnak az együttműködés elmélyítésére irányuló készségét hangoztatva ugyanakkor rámutatott azokra a problémákra is, amelyek fékezik a két gazdasági tömörülés közti szorosabb együttműködést, köztük a kelet-euró­pai országok eladósodottságára. Az indokoltnál kisebbnek nevezte a KGST-országoknak az EGK kereskedelmében képviselt 7 százalékos ará­nyát. Stefan Zawodzinski, a KGST titkárának helyettese — kijelentve, hogy a hivatalos kapcsolatfelvétel „új lapot nyitott” a két szervezet között — azt szorgalmazta, hogy elsőként azon a 2-3 területen induljon az együttműkö­dés, amelyek hamar kézzelfogható eredményekkel kecsegtetnek. Ilyennek nevezte egyebek között a közlekedést, amelyen belül mindenekelőtt a nagy sebességű vasúti összeköttetés megteremtését sürgette. DEU-KOREA A parlament elutasította a kormány jelöltjét A dél-koreai parlament, amelyben az ellenzéki képviselők vannak többség­ben, szombaton elutasította azt a jelöl­tet, akit Ro Te Vu elnök ajánlott a legfelsőbb bíróság új elnökének. Az ország történelmében első ízben fordult elő, hogy a kormánynak nem sikerült elfogadtatnia a parlamenttel jelöltjét a legfőbb bírói posztra. Megfi­gyelők rámutatnak arra is, hogy ez volt Ro Te Vu elnök első belpolitikai csata- vesztése, februári hivatalba iktatása óta. Az ellenzéki pártok összehangolt ak­ció keretében tartózkodtak a szavazás­tól, így a jelölt nem kapta meg a meg­választásához szükséges abszolút több­séget. Személye ellen azért merültek fel kifogások, mert az ellenzék szerint az elmúlt években a diktatórikus kor­mányzat kiszolgálójaként részt vett az ellenzéki megmozdulások elfojtásában. Tudnivaló, hogy Dél-Koreában a kormányzó párt megnyerte az elnökvá­lasztást, de elvesztette a törvényhozási választásokat. Külföldi vélemények a magyar—román viszonyról A belgrádi televízió szombat esti híradójában Nikola Gavrilovics professzor, neves szerb történész nyilatkozott. Elmondta, hogy Romániában sok magyar él, míg a szerbek szánta 54 000, a horvátoké pedig 12 000 körül mozog. Utalt arra, hogy 1948-ban, a tájékoztató iroda Jugoszlávia-ellenes határozata után a román hatóságok az erdélyi szerbek és horvátok egy részét az ország más vidékeire telepítették át. „Most félünk, hogy felszámolják a még megmaradt romániai délszláv falvakat. Meglepett a román kormány és Ceausescu elnök drasztikus álláspontja” — jelentette ki a professzor. A legtekintélyesebb belgrádi hetilap, a NIN legújabb számában közölte Iván Ivanji, az ismert író cikkét, amelyben kifejtette: — A nyugatnémet és a magyar újságokból elég sokat megtudtam arról, hogyan viszik majd véghez ezt a vandalizmust Erdélyben, ahol a legtöbb magyar vagy német nemzetiségű román állampolgár él. Semmit sem tudok arról, mire készülnek a Bánát romániai részén, ahol szerb falvak, szerb templo­mok, szerb sírok és gazdag szerb kulturális emlékek vannak! Miért nem írnak erről a Romániában akkreditált jugoszláv újságírók? Vajon hallgathat-e Jugoszlávia akkor, amikor a szomszédságában százez­rek, köztük szerbek erőszakos áttelepítését készítik elő? Hallgathat-e olyan pillanatban, amikor egész Európa felháborodva tiltakozik? — mutatott rá végül a neves szerb író. A Jugoszláv Szocialista Szövetség (Népfront) országos választmánya hét végi belgrádi ülésén megalakította az Emberi Jogok Fórumát, amely fő felada­tának a jogrend védelmét és erősítését tűzte ki. Az ülésen felszólalt Iván Ivanji is, az országos választmány tagja. Felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában széttelepítik a magyar nemzetiségű lakoso­kat. Hangsúlyozta, hogy Jugoszláviának állást kell foglalnia ebben a kérdés­ben — elsősorban a Romániában élő szerbek miatt. „Mindaz, ami most Romániában történik, a legújabb kori történelemben még nem fordult elő” — állapította meg. Az NSZK hírközlése — együttérző hangsúllyal — széles körben ismertette az Országgyűlésnek a román, úgynevezett településfejlesztési tervekkel szem­ben elfogadott határozatát. Az erdélyi magyarság sorsáért ebben kifejezett aggodalomhoz hasonlóan a nyugatnémet közvélemény is szorongva figyeli az általános európai, ezen belül a nemzetiségi és így a német kisebbségi kulturális értékeket is pusztítással fenyegető román „területátalakítási” előkészületet. Ezt a félelmet tükrözte a Szövetségi gyűlés (Bundestag) egyhangúlag elfogadott legutóbbi állásfoglalása is. A Deutschlandfunk nevű országos rádióállomás és a ZDF, a legnagyobb tévéadó többszöri pénteki híradása után a szombati újságok — némelyikük első oldalon — részletesen tudósítanak az Országgyűlés határozatáról, a Buda­pest—Bukarest viszony további romlásáról. A Frankfurter Allgemeine Zeitung visszatér annak leírására is, hogy a hivatalos román magatartás — először a nem román személy- és helységnevek használatának tilalma, majd sok ezer falu felszámolásának terve — miként vezetett a viszony megromlására. Egyben szükségesnek tartotta hangsúlyozni Szűrös Mátyásnak azokat a fontos megállapításait, amelyek szerint — egyéb­iránt az NSZK diplomáciájának és sajtójának véleményével egyezően — Ro­mánia magatartása veszélyezteti a bécsi utóériekezlet eredményes befejezését is. De ugyanilyen jelentőséget tulajdonít a befolyásos lap azoknak az érveknek, amelyekkel Szűrös Mátyás a román vádaskodásokkal szemben kiállt a Buda­pesten június 27-én megtartott tömegtüntetés lényegi céljaiért. A Deutschlandfunk szombat délután idézte Grósz Károly miniszterelnök nyilatkozatát, amelyben a magyar vezető politikai és erkölcsi kötelességként, a román—magyar feszültség enyhítése végett szorgalmazta a közvetlen párbe­szédet Romániával. A rádió kiemelte: Grósz Károly ismét egyértelművé tette, hogy Magyarország nem törekszik a második világháború után kialakult határok megváltoztatására, de megismételte a romániai magyar kisebbséget sújtó „településrendezési” tervek bírálatát. Hangsúlyozott figyelemmel követi a magyar—román viszony alakulását a spanyol sajtó is. A kormányhoz közel álló El Pais vasárnapi számában buda­pesti tudósítója beszámol arról, hogy Grósz Károly visszautasította a vádakat, amelyek szerint Magyarország területi követelésekkel lépne fel Romániával szemben. A lap részleteket közöl a magyar vezető által a Magyar Hírlapnak elmondottakból, kiemelve: Magyarország továbbra is követeli a romániai magyar kisebbség jogainak tiszteletben tartását. A független Diario 16 és a jobboldali ellenzéki ABC azonos címet adott tudósításának: Magyarország diplomáciai megoldást keres a Romániával fennálló nézeteltérések rendezésére. Mindkét lap kiemelten ír arról, hogy Grósz Károly a közvetlen, kétoldalú párbeszédet szorgalmazza a magyar és a román vezetők között. Az MSZMP főtitkára fogadta Alekszej Gyemidovot Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke szombaton a Parlamentben búcsúlátogatáson fogadta Alekszej Gyemidov vezérezredest, a ha­zánkban ideiglenesen állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett utóda, Matvej Burlakov altábornagy és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Jelen volt Vladlen Puntusz, a Szovjetunió magyarországi ideiglenes ügyvivője. \ A szovjetunióbeli látogatás előtt (Folytatás az 1. oldalról) a hazai reformtörekvések szempontjá­ból rendkívüli jelentőségű a most lezaj­lott XIX. pártkonferencia, amely iránt az egész világon rendkívül nagy érdek­lődés nyilvánult meg. Az átalakítási fo­lyamatnak olyan állomása volt ez, amely egy rendkívül fontos elvi kérdés­re is választ adott, arra: az átépítés nem egy vállalkozás csupán a szocializmus megújításának útján, hanem olyan re­formtörekvés, amely a szocializmusnak egy új minőségét hozza létre. Az a szel­lemiség, amely az egész tanácskozásra jellemző volt, a demokratizmus szem­pontjából is nagy jelentőségű. Ma már a Szovjetunióban nemcsak a vezetés, hanem a legszélesebb néptömegek is akarják, hogy a demokrácia minden területen erősödjék: a belpolitikában és a nemzetközi viszonyokban egyaránt. — A Szovjetunióban végbemenő fo­lyamat sok szempontból azonos azzal, ami Magyarországon történik, sok szempontból gazdagabb annál. Szom­szédunknál — talán tanulva a nemzet­közi tapasztalatokból is — egyszerre megy végbe a politikai intézményrend­szer átalakítása, valamint a gazdaság- irányítási rendszer korszerűsítése. A gazdaság területén viszonylag rövid idő alatt messzebb sikerült jutni, mint nálunk. Az a szellemi bátorság, amely a politikai és a gazdasági folyamatok megújításában egyaránt tetten érhető, magyar szemmel nézve is rendkívül fontos és tiszteletre méltó. — Különös figyelmet érdemelnek azok, a pártkonferencián nagy hang­súlyt kapott gondolatok, amelyekről mi nagyon sokat beszélünk évek óta, de keveset tettünk e téren. így például az ellenőrzés rendszerének korszerűsí­tése, amely mögött egy fegyelmezetteb­ben működő, gazdálkodó társadalmi modell igényét látom, tehát azt, hogy mindenki alkosson, cselekedjék önálló­an, hite, felelőssége alapján, de tartoz­zon elszámolással, legyenek kötelezett­ségei is — mondotta végezetül Grósz Károly, és jó munkát kívánt a jelen lévő vállalatvezetőknek. (MTI) Grósz Károly nyilatkozata a szovjet tv-nek Közvetlenül az SZKP XIX. or­szágos értekezlete után különösen érdekes lesz,találkoznia szovjet ve-r zetőkkel —- mondta Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Miniszter- tanács elnöke nyilatkozatában, amelyet hétfőn kezdődő szovjet- unióbeli látogatása alkalmából va­sárnap sugárzott a szovjet tetevízió. A szovjet pártkonferencia törté­nelmi jelentőségű esemény volt, kü­lönösen a vélemények ütközése, az egyes kérdések alapvetően új meg­közelítése miatt — hangsúlyozta Grósz-Károly. A szovjet vezetők­kel, akik nyilván még az értekezlet hatása alatt vannak, a nemzetközi élet időszerű kérdései mellett arról kívánok eszmecserét folytatni, ho­gyan fejleszthetjük tovább hagyo­mányosan jó kapcsolatainkat — mondta többek között a főtitkár­miniszterelnök. Pártmunkásküldöttség látogatása Modenában Megyei pártmunkásküldöttség tett látogatást június 27-e és július 2-a között Modenában, az Olasz Kommunista Párt megyei bizottsága meghívására. A kül­döttséget — amelynek vezetője Hodossi Sándor megyei titkár, tagjai dr. Balogh László, a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának veze­tője és dr. Kovács István titkári referens voltak — fogadta Werther Cigarini, az OKP KB tagja, a Modena megyei pártbizottság első titkára. A konzultatív megbeszélésen a küldöttségvezetők tájékoztatták egymást a párt­élet időszerű kérdéseiről, az MSZMP országos értekezletének döntéseiről, s az abból adódó megyei politikai feladatokról, az olasz helyhatósági választások tapasztalatairól, a L’Unita fesztivál előkészületeiről. Értékelték a kétoldalú együttműködést, egyeztették 1990-ig a megyei progra­mokat, s javaslatokat fogadtak el a gazdasági, a kulturális és sportéletet érintő kontaktusok fejlesztésére. Mindezeknek az elmúlt 15 év kapcsolatépítő-fejlesztő munkája eredményei adtak alapot. Kecskemét és Modena testvérvárosi kapcsolatának felvételéről, a megyeszékhe­lyek intézményeinek, művészeti műhelyeinek, sportegyesületeinek rendszeressé, szervezetté tételéről még ebben az évben dönthetnek a tanácsok. Új szervezeti kapcsolat kezdődik szeptember második felében, amikor is a modenai ifjúsági szövetség delegációja Kecskemétre látogat az együttműködés tartalmának és formáinak egyeztetésére. Tovább fejlődik a pártbizottságok közti kapcsolat: — a szeptemberi L’Unita fesztiválra megyei pártdelegáció utazik Modenába, ahonnan októberben előadók érkeznek Bács-Kiskunba. A megyei pártmunkásküldöttség találkozott Guilio Barbolinivel, a Modena megyei tanács elnökével, felkereste Viguola, Fiorino, Castelfranco, Carpi kulturá­lis és sportintézményét, ahol az életmódot érintő kérdésekről folytatott vélemény- cserét, ezenkívül több művészeti műhelybe is ellátogatott. A küldöttség szombaton a késő esti órákban visszaérkezett Kecskemétre. Közlemény a költségvetés egyensúlyi helyzetének javítását célzó központi árintézkedésekről A Minisztertanács döntése alapján a Pénzügyminisztérium és az Országos Árhivatal tájékoztatja a lakosságot, hogy a családi pótlék növeléséhez, va­lamint a társadalombiztosítási alap megnövekedett kiadásainak fedezésé­hez szükséges források előteremtése ér­dekében 1988. július 4-étől emelkedik a cigaretták és a sör fogyasztási adóté­tele. Az intézkedés a cigaretták fo­gyasztói árát átlagosan 14 százalékkal, a sörök fogyasztói árát átlagosan 13 százalékkal emeli. Ez az ez évi árinde­xet 0,4 százalékkal növeli. Az egyes termékek fogyasztói árá­nak változásairól — a Kereskedelmi Minisztérium és az Országos Árhivatal intézkedése alapján — a lakosság a kis­kereskedelmi egységekben tájékozód­hat. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents