Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-27 / 178. szám

1988. július 27. • PETŐFI NÉPE • 5

A GABONAVÁLTÓRÓL

VSZM-GYÁR, KISKUNFÉLEGYHÁZA:

A gazdaságok szemszögéből

A mezőgazdasági szövetkezetek elnökei sok mindent mondanak magukban és hangosan is, miközben mostanában kezükben forgatják a papírt, azaz a váltót, amelyet a frissiben csépelt gabonáért cserébe kaptak. A váltó betört, vagy inkább belopakodott a gazdasági élet itthoni gyakorlatába — hiszen előzetes propagandája jóformán alig volt — és a szövetkezeti vezetők most összehúzott szemmel méricskélik. Gyanakvásuk nem alaptalan.

Ez a mezőgazdasági váltó már megint egy amolyan magyar specialitásnak látszik. Olyan váltó kerekedett ki ugyanis belőle, amelyik eléggé nehezen változik át forintra. Kevesebbre való hát annál, mint amit ennek a pénzt helyettesítő fizetőeszköznek — amelynek alapjaként az eladó és a vevő táj-gyilagos megállapodása szolgál(?) — rangban dukálna. Persze egy normális piacon, valós piaci viszonyok között.

Nem naptári évvel számol

A pénzszűkítő pénzpolitika az idén egyszer már eléggé nagy zavarokat okozott a mezőgazdaságban, amikor tavasszal -— mint ismeretes — korlátozták a fölvehető hiteleket. Lett nagy fölzúdulás a dologból, mivel a gazdálkodók éppen akkor kapták a szabályozás eme váratlan fordulatát, amikor náluk köztudottan éppen a nagy anyagi befektetések ideje volt. Mivel a mezőgazdász köztudottan nem a naptári évvel számol, hanem a biológiai évvel: ehhez igazítja életét és a vállalati pénzforgalmat egyaránt.

Az év nála tavasszal kezdődik, egy alapos pénzügyi hullámvölggyel, hiszen ilyenkor mindegyikük csak költ és költ. Emiatt üres is a pénztár. A hullámhegynek éppen a gabona betakarításakor kell(ene) eljönnie, amikor jönnek a bevételek, és ebből a sorban álló hitelezőket, külső szállítókat, forgalmazókat ki lehet fizetni. Szóval a jelek szerint éppen erre a „hullámhegyre” lovagolta föl magát a mostani — alapjában véve egyébként nem helytelen! — pénzforgalomkorlátozó döntés, amely a forró nyárban hideg zuhanyként érte a termelőket. Főként a változás nagyságrendje miatt — a gabona feléért váltót adnak az idén — és azért is, mert az nem volt tekintettel a termelőszövetkezeti kör jelentős részére — talán már 40 százalékára —, amely a nyári bevételek idején is súlyos likviditási gondokkal küzd. Ennélfogva ma olyan fizetőeszközt kap kézhez, amellyel nem lehet adózni és bért fizetni sem, és többnyire az Áfor, a MÁV, a termelőeszköz-eladók, áramszolgáltatók sem fogadják el.

Csak fizetési ígéret

A gazdaságirányítás a termelőket érthető okokból arra akarja rászorítani, hogy pénzforgalmukat kezdjék el a tényleges hatások alapján és korrekt módon tervezni. A likviditás viszont csakis akkor képzelhető el, ha a megfontolt kiadásokkal szemben a megfelelő időpontban, időre és helyre időzített bevételek állnak.

A mezőgazdász az idei évet arra állította be — a mérlegben is így kellene lennie — hogy tíz napon belül készpénzt kap a gabonájáért, nem pedig egy olyan fizetési ígéretet, amely papír létére is nehezen akar fölröppenni, odébb vitorlázni egy vagy két házzal. Oda, ahol a téesznek éppen tartozásai vannak, és nem is saját hibájából, hanem azért, mert a mezőgazdasági termelés velejárója,' hogy pár hónappal korábban, sokszor hitellel, a biológiai évet megalapozó eszközöket, gépeket és anyagokat vesz át és azokat maga is „befekteti”.

Amúgy is talán túlságosan sok mindent fektet be ma az agrártermelő. Partnerei általában nagyságrendekkel nagyobb vállalatok — sokszor monopolhelyzetben —, és ezek egy része olyan ipari üzem, amely nem túlságosan jeleskedik saját termékeivel. A beszállító téeszüzemág emiatt csakis akkor juthat terméke ellenértékéhez, ha az ipar készáruja végre kikerül a raktárból és a gyártónak magának is sikerül pénzre szert tennie. Addig viszont a termelőszövetkezet mintegy finanszírozza a nagy partnert és a gazdasági együttműködés sírva nevetéséből ilyenkor számára többnyire az előbbi jut ki.

Megtehetné a gazda azt is, hogy termékével máshová fordul, másutt keres vevőt, és így próbál meg a váltó helyett forinthoz jutni. Ám ezt sem teheti meg, mivel a fölvásárlók, a feldolgozók többsége monopolhelyzetben van és ráadásul őket is fizetési gondok szorítják; így hát az agrártermelő értékesítési pályái csakis egyfelé fordulhatnak. (Például a kalászos gabona vagy éppen a növényolajipari termékek esetében.) Mivel mozgástere igen korlátozott, kénytelen elfogadni a váltót, és ezzel — legalábbis részben — újabb terhet vállal föl: akarva akaratlanul finanszírozza a gabona további útját, egészen az értékesítésig, tehát az utolsó szakaszig.

Hogyan áll az ágazat?

Sokak szerint a mezőgazdászt azért is szorítják, mert a vagyonmérleg alapján feltételezhető, hogy az ágazat alapjában véve nem is áll olyan rosszul. Hivatalból ez ugyan nem hangzik el, és ennélfogva nem is igen illő beszélni róla, ám az újabb pénzügyi akciókból valamiképpen erre lehet következtetni.

A helyzet igazából az, hogy a gazdaságok csupán 10-20 százaléka rendelkezik anyagi tartalékokkal, olykor nem is kicsinyekkel. De az is, hogy legalább egyharmaduk egyik napról a másikra él, ami szintén nem titkolt fejleménye mezőgazdaságunk aránytalan növekedésének. Ám azt is tudják a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsánál, hogy a termelői vagyon az év végéig mérlegben nagyon is kézzelfoghatatlanul értékélődik föl, mivel az elmozdíthatókon kívül az ott lévő javakat, állóeszközöket eladni nemigen lehet, legfeljebb elkótyavetyélni. Valós értékük tehát nem olyan, hogy azzal egy újabb pénzügyi hullámvölgyet át lehetne hidalni.

Jászonyi Ferenc

SZAKSZÖVETKEZET A MEGYESZÉKHELY HATÁRÁBAN

(Straszer András felvétele)

melléktevékenységek létrehozása. Önálló elszámolású egységként működik a szállítási részlegük, amely tehergépkocsival, traktorral lakosságnak és kö- zületnek fuvaroz, építkezésekhez anyagot, tápot, takarmányt, üdítőitalt, bútort. A szakképzetlen dolgozók foglalkoztatásának megteremtésére felvették a kapcsolatot alumínium kerti bútorok gyártóival. Az öntött fémszékek kézi utómunkálata, reszelés, csiszolás mintegy tucatnyi szövetkezeti tagnak ad állandó elfoglaltságot.

Felmérve a város és környéke kisgazdaságainak növekvő táp- és takarmányigényét, új központi majorjukban takarmányboltot építettek. Itt helyben, saját gazdasági abrakból állítanak elő keveréket a vásárlók igényei szerint.

Ütőképes részleg

A szakszövetkezet legütőképesebb részlege a lakatosüzem. Az általában

16-18 embert foglalkoztató egység évek óta kiegyenlítetten jó eredményt mutat fel. Megrendelések alapján készítenek nyílászárókat, illetve szolgáltatás jelleggel bármilyen szakmunkát igénylő tárgyat. Zártszelvényből kialakított könnyűszerkezetes épületvázaik a legkülönfélébb tárolókhoz, műhelyekhez, istállókhoz, színekhez alkalmazhatók. E termékek a felhasználók körében jó hírnévnek örvendenek, hisz e szerkezetek könnyebbek a hasonló piacon levőknél, amiből egynesen következik, hogy az áruk is versenyképes.

Áz idén nyáron ismét új gondolat megvalósításába fogott a szakszövetkezet. A Bácsmobil Autó-, Motor-, és Gépjavító Szövetkezettel közösen autósboltot hozott létre a városban, amelynek kétmillió forintos árukészlete az Egyesült Szakszövetkezet tulajdona, az üzemeltetés gondjait viszont a Bácsmobil vállalta fel. Gál Eszter

Segítenek a melléküzemek

Több mint negyedszázada alakult a Kecskemét környéki, táblásításra már alkalmatlan, szétszórt, kis területű, gyenge homokon termelő egyéni gazdaságokból az Egyesült Szakszövetkezet. Az alig több mint ezer hektáros közös terület mellett egyre inkább szükségessé vált más, szolgáltató és ipari melléktevékenységek meghonosítása.

Fontos az összehangolás

Ma a gazdaság félezer tagjának fele nyugdíjas, járadékos. így a háztáji és kisegítő tevékenység segítése, koordinálása jelentős, mondhatni meghatározó a szakszövetkezetben. A tagi gazdaságokból származik évente 3500-4000 hízósertés — érdekes módon itt nem csökken a szám, hanem évente 200- 300-zal emelkedik —, több mint száz tehén tejét, hízómarhákat, borjút szintén a gazdaság segítségével értékesítenek a tagok. A tagi gazdaságok majd mindegyikében termelnek zöldségféléket, gyümölcsöt, káposztafélét, burgonyát, gyökérzöldséget, meggyet, barackot, s ezeket is a szövetkezet szakembereinek közreműködésével adják át a feldolgozóknak.

Az Egyesült Szakszövetkezet kis, három-hat hektáros közös tábláin gabonát, lucernát termesztenek. Az évente 10-17 hektáros új telepítésekkel mára már mintegy 200 hektárnyi erdőterületet mondhatnak magukénak. Új érdekeltségi rendszer bevezetésével elérték, hogy a négy esztendeje még 150 anyás juhállomány mára 600-ra fejlődött. Az ágazat szerény, de biztos nyereséget hoz.

Szolgáltatás és ipar

A megyeszékhely szakszövetkezetében pontosan a gyenge talajadottságok miatt vált szükségessé a biztonságosan jó jövedelmet hozó szolgáltató és ipari

• Az Agroker-nek készített acélablakokat ellenőrzi Kara István, a lakatosüzem vezetője.

• Hazai alapanyagból vannak az elektromos szereléshez szükséges különböző dobozok. Baranyiné Fekete Piroska egy ilyen doboz „sorjázását” végzi.

• A Transelektro Külkereskedelmi Vállalaton keresztül jut az a 350 ezer, szabadon világító lámpatest az NSZK-ba, amely hozzájárul az első félévi lemaradás pótlásához. Felvételünkön: Mogyoró Vilmosné meós.

Behozzák a lemaradást

szállító szovjet partner hamarosan bejelentette, hogy az államközi szerződés ellenére a tervezettnél jóval kevesebbet tud csak küldeA Villamosszigetelő és Műanyaggyár Kiskunfélegyházi Gyára megyénk egyik jelentős üzeme. Termékei iránt állandó a kereslet kül- és belföldön. A korszerű gépparkkal dolgozó, jól irányított, szorgalmas kollektíva évről évre jó eredményekkel büszkélkedhet. A napokban Megyesi László termelési főmérnöktől arról érdeklődtünk, hogy a folyton változó — és nem könnyebbedő — gazdasági viszonyok között miként készülődnek a távolinak tűnő, de nagyon gyorsan közeledő év végére?

— Nagy elhatározásokkal kezdtük ezt az évet — mondta Megyesi László. — Elhatároztuk, hogy mindent elkövetünk azért, hogy az idén, a tavalyihoz hasonló létszámmal, elérjük a 960 millió forintos árbevételt. Tervezhettük nyugodtan ezt a múlt évinél 8 százalékkal magasabb összeget, hiszen termékeink iránt növekszik a kereslet, a dolgozóink képesek a megnövelt termelési feladatok végrehajtására. Sajnos, a szemüveg, amelyen keresztül nézve terveztünk, nagyon „rózsaszínűnek" bizonyult. Az alapanyagot

— Érzékenyen érintett bennünket a bejelentés, mert ennek az anyagnak a hiánya jelentősen csökkentette egyik legfontosabb termékünknek, a felülvilágító lámpaburának a gyártását. Kénytelenek voltunk a lehetőségekhez mérten növelni a tőkés importot, hogy teljesíteni tudjuk a megrendelések egy részét. Miután a tőkés alapanyag drágább, „szerencsére” a megrendelőink is kevesebb termékre tartottak igényt.

— Mindenesetre az erőfeszítéseink ellenére az első félévben az időarányos tervünkben 40 milliós lett a hiány. Nagyon bízunk viszont abban, hogy az előző hónapok tervező és szervező munkájának eredményeként december végéig teljesítjük azt, amit az év elején elhatároztunk.

— Sikerült több olyan termékre növelni a megrendeléseket, amelyek gyártásához elegendő anyaggal rendelkezünk. Megkezdtük az új típusú üdítőitalok szállítására alkalmas rekeszek gyártását, máris 80 ezerre kaptunk megrendelést. A 7-féle akkumulátoredény mennyiségét is növelni tudjuk, az idén 600 ezret vesznek át a megrendelők. Egy fővárosi kisszövetkezettel karöltve holland megrendelésre elvállaltuk összecsukható műanyag háztartási rekeszek gyártását. Vállaltuk személygépkocsikhoz tetővilágító ablakok készítését, a 2 ezer darabos nullszéria után várható a nagyobb megrendelés. Tárgyalások folynak a Volkswagen gyárral a MOGÜRT- ön keresztül, s várhatóan nagyobb mennyiségű, gépkocsiba szükséges fűtőelemet fogunk majd gyártani még az idén.

— Nem soroltam fel most mindent, amivel korrigálni szeretnénk az első félévi gyenge eredményt — mondta befejezésül a termelési főmérnök. — Nagyon bízunk abban, hogy a menet közben átdolgozott tervünk végrehajtását nem akadályozza semmi, és az év elején kitűzött céljainkat el tudjuk érni.

Opauszky László

• A felülvilágító lámpatestek gyártása — melyekhez nincs elegendő alapanyag — gondos szaktudást igényel. Czakó Antalné, aki 1968-ban lépte át először a gyár kapuját s megszerezte a szakmunkás-képesítést, egy műszak alatt 300-320 lámpatestet készít.

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

* •

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

* * *

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

* *

Tekintse meg az Alföldi Tüzép Vállalat

KIÁLLÍTÁSÁT

a Szegedi Ipari Vásáron

(a Vasútforgalmi Technikum udvarán),

AHOL BEMUTATÁSRA KERÜLNEK KORSZERŰ ÉPÍTŐANYAGOK:

— MD KFT és NDK belsőtéri ajtók,

— szigetelő- és burkolótéglák,

— faházak,

— Stylfa-gt belsőtéri burkolok,

— belsőtéri ajtók,

— ipari szerelvények.

A Szegedi Ipari Vásár alkalmából

az Alföldi Tüzép Vállalat Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyei telepein, a kecskeméti

Fészek Áruházban

valamennyi nyílászáró és padlóburkoló lap 15 százalék szezonárengedménnyel, cserépkályhacsempék 15 százalék engedménnyel, a hódfarkú Bramac cserép 18,— Ft helyett 16,— Ft-ért + ÁFA, díjmentes házhoz szállítással vásárolható meg.

Az Alföldi Tüzép Vállalat várja kedves látogatóit, vásárlóit.

1868

^ U. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^

^ ^ 'T- /Tv 'T- ■'T' '7'- ^ ^ ^ zy\ ^ "^F^ "^F" "^F” "^F” "^F" ^ ^ ^ ^ "^F "^F