Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-25 / 176. szám
1988. jiílius 25. • PETŐFI NÉPE • 5 VADÁSZOK ÖRÖMÉRE Kikeltek a kis fácánok A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság lenesi fácántelepén kikeltek az utolsó fácáncsibék is. Az idén 40 ezret keltettek, a kelési átlag meghaladta az igen jónak számító 75 százalékot. Saját törzs- állományt tartanak. A tyúkokat évenként cserélik. Az előbbi évhez hasonlóan az idén is a tojások felét maguk keltették ki, a többit pedig értékesítették. A szépen fejlődő madarakat 20 hetes korban engedik ki és karácsony táján megkezdődhet a vadászai • Szépen fejlettek, kevés az elhullás a kis mongol fácánok között. • Jól érzik magukat a 30 fokos melegben a frissen kelt kis csibék. • A háromezer tojó 80 ezer tojást adott az idén. KGST-TÁVLATOK Az érem két oldala Már évtizedek óta beszélnek és írnak a KGST gazdasági integrációjának eredményeiről. Vitathatatlan, hogy méltán vagyunk büszkék a Barátság kőolajvezetékre, izmosodó atomenergetikánkra, a szocialista országok közös erőfeszítéseivel gyártott és a világba sokfelé szállított precíziós szerszámgépeinkre . . . Másfelől viszont az is köztudott, hogy az integráció lassabban halad, mint a Közös Piacnál, ahol már a gépipari termékek mintegy felét kooperációban gyártják, mig nálunk ez az arány alig 10 százalék. Joggal szólunk a szocializmus kolosszális tudományos potenciáljáról, amely a világénak 30-40 százalékát képviseli. Méltányos-e akkor, hogy az ismeretek és a technológiák nemzetközi cseréjében csak néhány százalék erejéig veszünk részt? Haladás = kooperáció Jurij Sirjajev, a Szocialista Világ- rendszer Gazdasági Problémái Nemzetközi Intézetének igazgatója szerint az országainkban működő elavult gazdasági mechanizmus, a kooperációra nem eléggé ösztönző érdekeltség ezért a felelős. Úgy véli, hogy e hiányosságokat most fokozatosan kezdik kiküszöbölni. Ha némi késéssel is, de ma már gyarapodik a vegyes vállalatok száma. A partnerek meggyőződhetnek arról, hogy tudományos-műszaki eredményeiket hatékonyabban alkalmazhatják a tőke és gépek közös felhasználásával. Például a Mikro- med magyar—szovjet vegyes vállalat modern orvostechnikai eszközöket gyárt. A cég termékeit külpiacon is szívesen fogadják, ez segíti a vállalat normális működését, és konvertibilis valutát is hoz. De megnevezhetnénk számos más kooperációs partnert — vegyes vállalatot, amelyekben magyar. NDK- beli, mongol, lengyel, szovjet, csehszlovák vagy jugoszláv vállalatok egyesítették tudományos és műszaki potenciáljukat. A jövő körvonalai Az együttműködési mechanizmus átalakítását illetően a közgazdászok két, kölcsönösen összefüggő feladatot emelnek ki. Először is minőségileg új szintre kell emelni a szocialista munkamegosztást, másodsorban pedig jelentős mértékben meg kell erősíteni a szocialista közösség helyzetét a világgazdaságban és a világpiacon egyaránt. Úgy tűnik, mindkét kérdésben haladásról beszélhetünk, hiszen a prágai 44. ülésszakon elfogadták a szocialista nemzetközi munkamegosztás kollektív koncepcióját. Másrészt pedig ismeretes, hogy június végén írták alá a KGST és a Közös Piac hivatalos kapcsolatfelvételéről szóló okmányokat. A prágai találkozó eredményeinek ismeretében az is elmondható, hogy ha még nem is teljesen egységesen, de kezdenek kibontakozni a jövőbeni együttműködés körvonalai. Ennek során nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a tervszerű és egymást kiegészítő jellegű együttműködésre, a szakosítás és kooperáció elmélyítésére, a közvetlen vállalati együttműködésre, az áru- és pénzviszonyok fokozottabb érvényesítésére. Ugyanakkor ez az átalakítás azt is szolgálja, hogy a KGST-n belül lehetővé tegye az áruk. a szolgáltatások és a különböző erőforrások szabad nemzetközi áramlását, egy egységes szocialista közös piac kialakítását. Erről állapodott meg Prágában Bulgária, Csehszlovákia, Kuba. Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió és Vietnam. Mi a garancia? « A KGST munkájának és együttműködési mechanizmusának tökéletesítéséről már 1971-ben, a szocialista integráció komplex programja elfogadásakor is esett szó. Ma mégis azt mondjuk, hogy az utóbbi években az együttműködésben fékező erők hatottak. Van-e garancia arra, hogy az elkövetkező években ez a helyzet nem ismétlődik? Erre a kérdésre Jurij Sirjajev szó szerint az alábbi választ adta: „Amikor kijelentjük azt, hogy e helyzet nem ismétlődik meg, mindenekelőtt arra gondolunk, hogy országaink egyöntetűen fejleszteni kívánják az együttműködést, át akarják alakítani a KGST struktúráját, áttérve a szavakról az igen fontos, konkrét tettekre. Véleményem szerint oly komolynak ítélik a helyzetet, hogy itt nincs visszaút. És ez igen aktív munkára késztet bennünket és talán ez a legmegbízhatóbb garancia.” Garancia arra, hogy nincs már messze az idő, amikor a szocializmus megtanul gazda módjára bánni a már ma rendelkezésre álló óriási gazdasági lehetőségeivel. Jurij Spakov (APN—MTI-Press) NÉPSZERŰSÉGE LASSAN NÖVEKSZIK Csekkel nehéz fizetni? — • '• ni üiv.ü; ti jnunux Tijr.OG r ;»n* *• Magyarországon 1981 óta fizethetünk a vásárolt áruért készpénz nélkül. Feltéve, hogy van takarékcsekkünk, s feltéve, hogy azt az üzletben el is fogadják. Sok helyen ugyanis mereven elzárkóznak attól, hogy efféle papírok kitöltésére és ellenőrzésére fecséreljék az időt. Bár számosán elismerik, hogy ez a fajta fizetési mód korszerű és végeredményben igen praktikus, a takarékcsekk egyelőre nem futott be fényes karriert. A vásárlók körében, ha lassan is, de növekszik népszerűsége. Az OTP Bács- Kiskun Megyei Igazgatóságának ma mintegy 2000 olyan ügyfele van, aki átutalási betétszámlája mellett takarékcsekket is használ — tudtuk meg Zsóvár Györgyné csoportvezetőtől. Húszezer forintig az OTP garanciát vállal, azon felül a csekk fogadójáé a kockázat. A takarékpénztár ma már nem ragaszkodik a húszezer forintos fedezethez, akkor is kiadják a csekket, ha az átutalási betétszámla egyenlege ennél kevesebb. A takarékcsekk ilyenkor nyáridon talán a leghasznosabb. Hiszen arra is felhasználhatja a tulajdonosa, hogy készpénzt kapjon érte, mert bármelyik OTP- és takarékszövetkezeti fióknál, illetve postahivatalban beváltják. A tartós fogyasztási cikkek időnkénti sovány kínálatát tekintve, nem lehetetlen, hogy valaki éppen a nyaralóhelyen bukkan a régóta keresett magnóra, színes tévére vagy mélyhűtőre. Persze, korántsem biztos, hogy «takarékcsekkel fizethet érte, előbb kénytelen beváltani. Az 1981-es pénzügyminisztériumi rendelet nem tette kötelezővé a kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységeknek a csekk elfogadását. Minden üzlet maga döntheti el, hitelez-e ily módon a vásárlóknak, avagy sem. A nagyobb áruházak, élelmiszerboltok általában elfogadják, de az is igaz, nem ostromolja őket — csekket lobogtatva — a vásárlók tömege. Az OTP csoportvezetője úgy véli, ma még nem igazán érettek meg a feltételek a csekk általános elterjedéséhez — sem egyik, sem másik oldalról. S tagadhatatlan, a kereskedelmi vállalatokat nem kényszeríti semmi efféle vevőcsábító „trükkök” alkalmazására, egyelőre ebben a kérdésben sem a vásárlóé a döntő szó. A Szigma Kereskedelmi Vállalat Rákóczi úti rádió- és villamossági üzletében ebben az évben összesen tizenöten vásároltak takarékcsekkel. Bogos Irén üzletvezető-helyettes azt tapasztalta, nem olyan nehézkes a csekk használata, mint mondják, legfeljebb a vevők figyelmét kell felhívni, hogy pontosan töltsék ki. Az állólámpától a színes tévéig minden kapható érte, az alsó értékhatár ötszáz forint. A bajai Bácska Áruház műszaki osztályán az idén ösz- szesen egy vásárló jelentkezett csekkel, de ő kétszer is. Stadtler János osztály- vezető szerint sem bonyolult a használata, illetve annyiban az, hogy az eladók ritkán találkoznak vele, így mindig újra fel kell eleveníteni a kitöltésével és ellenőrzésével kapcsolatós ismereteket. A Tüzép-telepeken és -üzletekben — a vállalati központ utasítása szerint — sehol nem tekintik megfelelő fizető- eszköznek a takarékcsekket. A kecskeméti Fészek Áruházban azt a tájékoztatást kaptuk, ha rájuk bíznák a döntést, ők bizony elfogadnák, az utóbbi időben ugyanis egyre több vásárló szeretne ezzel fizetni. Az OTP egyébként július elsejétől országos akciót indított az átutalási betétszámla, s vele együtt a takarékcsekk népszerűsítésére. Az új számlatulajdonosok részvételi jegyet kapnak a december 30-ai sorsolásra, sőt. a Bács- Kiskun megyei igazgatóság novemberben ugyanézekkel a jegyekkel elősorso- lást is tart Kecskeméten. Akinek kedvez a szerencse, értékes jutalmakat nyerhet. Takarékcsekket persze enélkül is válthat. Hogy mindig el is fogadják tőle, arra az OTP nem vállal garanciát, legfeljebb sok szerencsét kíván hozzá. Magyar Ágnes • A nyolcezer 8 hetes fácán már a kifutókban van (Pásztor Zoltán felvételei) A DRÁGAKÖVEK KIRÁLYNŐJE Szerszámoktól az ékszerekig A gyémánt vegyileg tiszta szén, a drágakövek között az egyetlen elem. Szerkezetileg a kristályosodott szén egyik módosulata a grafit mellett. A gyémánt az előforduló legkeményebb anyag, a grafit pedig kenőanyagként is használható. Európai elterjedéséről szinte semmit sem tudunk a 13. századig, amikor is a keleti fűszerekkel együtt a velencei kereskedők hozták Európába. Az európai — és a közvetítő arab — szemlélet a gyémántban most már nemcsak a felülmúlhatatlan keménységet értékelte, hanem felismerte a luxuscélokra felhasználható drágakő fényhatáson alapuló esztétikai lehetőségeit. Ebben az időben az ékszerkészítés még megmunkálatlan köveket használt. Csak a 14-15. században jöttek rá a hasítás, a polírozás és a csiszolás tudományára. A 18. század elejére az indiai bányák kimerültek, de 1727-ben felfedezték a gazdag brazíliai lelőhelyeket. Ettől kezdve 150 esztendőn át Brazília látta el a világot gyémánttal. 1860 táján azonban Dél-Afriká- ban új lelőhelyeket fedeztek fel. Az első dél-afrikai szállítmányok 1870 —71-ben jutottakéi Európába, ezt tehetjük a modern gyémántbányászat kezdetének. Ma már számos afrikai államban termelnek ki gyémántot, és így 1971-re Dél-Afrika a Képünkön: Egv Pretoria melletti bányában két évvel ezelőtt talált 599 karátos gyémánt, amely a világ ez idő szerint második legnagyobb drágaköve, dollárt fog érni. A tojásformájú gyémánt csiszolás után több tízmillió világ gyémánttermelésében Zaire és a Szovjetunió mögött a harmadig helyre szorult. Ä kitermelt gyémánt túlnyomó része nem alkalmas ékszerkészítésre, mert nincsenek meg azok az optikai tulajdonságai, amelyek alapján erre a célra felhasználhatnák. Megvannak azonban a kívánt mechnaikai adottságai ahhoz, hogy kiváló szerszámot lehessen belőle késziteni. A nyers gyémántkristályokon természetes állapotukban is találhatunk csúcsokat,és éleket. Megfelelő szerszámba befogva, a legkülönbözőbb megmunkálási célokra lehet felhasználni: az egyszerű üvegvágótól a különleges fúrófejekig. Az emberiség kultúrtörténete több híres gyémántot ismer, amelyek részint méreteik, részint kalandos történeteikkel tűntek ki. Ezek rendszerint valamilyen nevet is kaptak, például ilyen a Koh-i-nur (fényhegy), Pitt, Regent, Orlov, Darya-i-Nur stb. A Koh-i-nur — sok tulajdonosváltás utáh — jelenleg II. Erzsébet angol királynő koronájának a homlokrészét ékesíti.
