Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-22 / 174. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. július 22. Sztyepanakertben változatlanul sztrájkolnak MOSZKVAI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Lengyelország nemzeti ünnepén Tájékoztató a Tervgazdasági Bizottság üléséről A Szovjetunió üdvözli és fontos elő­relépésnek tartja, hogy a dél-afrikai rendezésben érdekelt felek elfogadták a probléma megoldásának irányelveit tartalmazó dokumentumot — jelentet­te ki tegnap Moszkvában tartott sajtó- értekezletén Vagyim Perfiljev, a kül- ügyminisztériym szóvivőjének helyet­tese. Kétségtelenül előrelépés történt, mert a dokumentum tartalmazza a ren­dezéshez szükséges valamennyi felté­telt, és ennek alapján a felek a követke­ző genfi tárgyalási fordulóban meg­kezdhetik a gyakorlati lépések kidolgo­zását. Az afganisztáni helyzetről szólva Perfiljev elmondta: folytatódik a kor­mányellenes fegyveres csoportok tevé­kenysége, valamint azok pakisztáni tá­mogatása. Pakisztáni területről újabb és újabb fegyvereket juttatnak a kabuli kormány ellen harcoló csoportoknak. Mint közölte: a pakisztáni területen tartózkodó afgán ellenzéki szervezetek között az elmúlt napokban fegyveres összetűzések történtek, s ezeknek halá­los áldozatai is voltak. Ezzel kapcsolat­ban hangoztatta: már önmagában az a tény, hogy ezek a szervezetek Pakisztán BONN Helmut Kohl nyugatnémet kancel­lár szerint a Varsói Szerződés legutóbbi javaslatai nyomán tovább közeledett egymáshoz a Kelet és a Nyugat állás­pontja a leszerelés kérdéseiben. Üdvö­zölte azt, hogy a Varsói Szerződés kész­ségét nyilvánította az építő szellemű erőfeszítésekre. Helmut Kohl úgy ítél­te meg, hogy enyhíteni kell az úgyneve­zett COCOM-lista előírásain, vagyis a szocialista országokba irányuló tech­nológiaexport korlátozásain. A kan­cellár szerint az emberi jogok is a nem­zetközi politika témái közé tartoznak, és méltatta, hogy ezt a nézetet különö­sen a magyar vezetés osztja. Helmut Kohl tegnap tartott sajtóértekezletet Bonnban kül- és belpolitikai kérdések­ről. területén vannak, a genfi egyezmény durva megsértését jelenti. A karabahi és a jereváni helyzetről szólva Vagyim Perfiljev közölte: Jere­vánban fokozatosan normalizálódik a helyzet, a gyárakban, üzemekben dol­goznak, megindult a tömegközlekedés, és nyitva tartanak az üzletek. Gyűlések továbbra is vannak, általában műnka- idő után. Ezeken a hét eleje óta a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének határo­zatát értelmezik. Perfiljev a hétfőn elfo­gadott dokumentumot nagy jelentősé­gűnek minősítette, de hozzátette: Ör­ményországban a határozatnak nem egyértelmű a megítélése. Arra a kérdés­re, mi volt az oka annak, hogy kedden az örmény fővárosban tartott nagygyű­lésen nem adtak szót a Moszkvából visszatért örmény vezetőknek, Perfiljev kifejtette: Jerevánban továbbra is van­nak, akik arra törekszenek, hogy szem­beállítsák úgymond a „nép” követelé­seit a hivatalos állásponttal. Sztyepanakertben —mint mondotta — változatlanul sztrájkolnak és a kara­bahi helyi lapok nem közölték a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének határoza­tát. A kancellár üdvözölte azt, hogy a szovjet párt XIX. konferenciája meg­erősítette Mihail Gorbacsov irányvo­nalát, amely a szovjet állam és gazda-'’ ság megreformálását, valamint a belső és külső nyíltság növelését célozza. A Varsói Szerződés legutóbbi javasla­tai Kohl értékelése szerint - köze­lebb hozták egymáshoz a Kelet és a Nyugat álláspontját. A kancellár emlé­keztetett: a NATO már korábban is szorgalmazta, hogy lehetőleg még eb­ben az évben kezdjék meg a tárgyaláso­kat az európai hagyományos erők egyensúlyának megteremtéséről. Kohl elégedetten nyugtázta, hogy a Varsói Szerződés ezt a megközelítést most el­fogadta, s hangoztatta: a nyugatnémet kormány határozott szándéka, hogy erre a fejleményre pozitívan reagál. Július 22-én ünnepük Lengyelor­szágban a lengyel újjászületés nap­ját. A lengyelek nem felszabadulásuk napját tették meg legnagyobb nem­zeti ünnepükké, hanem azt a napot, amikor aktívan hozzáláttak a hábo­rúban elveszített nemzeti szuvereni­tásuk újjáteremtéséhez és elkezdték az új, szocialista rend felépítéséhez vezető társadalmi átalakításokat. 1944. július 22-én ennek programját fogalmazta meg a felszabadított ke­leti országrészben megalakult lubli- ni ideiglenes^ ormány. 1944. július 22. után még csaknem egyévi szenvedés és kemény harc várt a lengyel népre. A második vi­lágégés Lengyelország számára volt a leghosszabb és a legborzalmasabb — a háború Lengyelország leroha- násával vette kezdetét, és a lengyel katonák Berlin bevételéig harcoltak a Hitler-ellenes koalícióban a szovjet és a nyugati seregek oldalán egy­aránt. Az ország lakosságának 22 százalékát, nemzeti vagyonának 38 százalékát veszítette el a világhábo­rúban. A lengyelek a háború okozta fel­mérhetetlen károk és szenvedések kapcsán mindenkor nagy szeretettel idézik fel, hogyan nyilvánult meg azokban az években is a századokra visszanyúló magyar—lengyel barát­ság — amit még az sem akadályoz­hatott meg, hogy a két ország hadse­rege a szembenálló felek oldalán har­colt. A második világháború óta or­szágaink a barikád egyazon oldalán állnak, és talán még sohasem halad­tunk annyira közeli utakon, annyira hasonló célok felé, mint ma. Mindkét ország gyakorlatilag •i/' iondokkal küzd; ezek közül a legnug.- óbb a gazdasági szerkezet évtizedek óta halogatott, ma már elodázhatatlan átalakítása, amihez egyikünknek sem elegendő saját bel­ső erőtartaléka; a külső források igénybevételét mindkét esetben ne­hezítik a jelentős adósságterhek. A két ország vezetői igen hasonlóan S. Tóth László, az MTI kiküldött tudósító­ja jelenti: PRÁGA Megérkezett Prágába csütörtökön az az -amerikai szakértőkből álló csoport, amely a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról kötött szovjet—amerikai szerződés keretében helyszíni ellenőrzést végez majd egy volt csehszlovákiai rakétatámaszponton. Az észak-morvaországi Hranice na Morave közelében levő bázisra a Szovjetunió a Per­shing—2-esek és a robotrepülőgépek nyugat­európai telepítése után, válaszlépésként helye­képzelik el a szocializmus korszerű formáját. Varsóban is, akárcsak Bu­dapesten a legfőbb törekvés, hogy egy piacorientált, hatékony, vállal­kozó szellemű, nyitott, demokrati­kus és pluralista társadalom bonta­kozzék ki, amelynek polgárai cselek­vő módon vehetnek részt a döntések hozatalában és végrehajtásában, megvalósításában egyaránt, szaba­don kifejezésre és érvényre juttatva eltérő nézeteiket és érdekeiket. Lengyelországban meleg rokon- szén vvel és élénk figyelemmel kísérik reform-erőfeszítéseinket — a ma­gyar vezetés, a közvélemény, a sajtó hasonlóképpen megértéssel figyelte és támogatta már évekkel ezelőtt azokat a lengyel erőket, amelyek a politikai és gazdasági válságból ki­vezető utat a közmegegyezésben lát­ták, a demokratikus reformokban jelölték meg. Mindkét ország ered­ménnyel igyekszik meríteni a másik tapasztalataiból, és egyformán érde­kelt egymás, s a Szovjetunió reform- folyamatának sikeres folytatódásá­ban. A hasonló helyzet, az egybecsen­gő célok, a hasonlóan megválasztott és alkalmazott megoldások a kap­csolatok fejlesztését nem csak veze­tőink számára könnyítik meg. A kapcsolatteremtés az utca embere szintjén is éppen Magyarország és Lengyelország között a legakadály­talanabb. Személyes tapasztalatok alapján, a szükségtelen tabuktól megszabaduló sajtóból — amely mindkét országban egyre plasztiku- sabban mutatja be a másik nép ered­ményeit és gondjait — országaink polgárai minden eddiginél reálisabb képet alkothatnak egymásról. A ro- konszenv, a közös érdekelt mellett ez adhat új, mai és reális tartalmat a történelemben gyökerező hagyomá­nyos magyar—-lengyel barátságnak; nemzeti ünnepen és a mindennapi együttműködés hétköznapjain egy­aránt. zett SS—12 típusú hadműveleti-harcászati ra­kétákat. A szovjet—amerikai szerződés létre­jötte után azonban — meg sem várva a megál­lapodás ratifikálását — az ide telepített 39 hordozóeszközt és a 24 helyváltoztató indító­állást visszaszállították a Szovjetunióba, ahol megsemmisítik azokat. Az országban csak ezen a támaszponton voltak szovjet hadműve­leti-harcászati rakéták és Csehszlovákia — mint azt Jan Krizán altábornagy, a csehszlo­vák tüzérség parancsnoka egy korábbi sajtó- értekezleten ismételten leszögezte — semmi­lyen atomfegyverrel nem rendelkezik. A Parlamentben tegnap Tömpe Ist­ván és Kocsis Imre, a Minisztertanács főtanácsosai tájékoztatták az újságíró­kat a kormány Tervgazdasági Bizottsá­gának legutóbbi üléséről. A TGB — az eddigi szakmai és tár­sadalmi vita tapasztalatait is összegez­ve, meghallgatva az érdekképviseleti, érdekvédelmi szervek álláspontját — döntött az egységes vállalkozási adó és a társasági törvény elveivel kapcsolatos több részkérdésben. A határozat szerint az Országgyűlés elé terjesztendő változatban a január 1 -jei bevezetésre tervezett egységes adó neve vállalkozási nyereségadó lesz. A törvénytervezet szakmai és társadal­mi vitája tovább folytatódik. Az adó hatásmechanizmusát alaposan ki kell dolgozni, az Országgyűlés elé olyan ja­vaslatokat kell vinni, amelyek külön­böző konstrukciók esetén vizsgálják az egyes változatok hatását a vállalkozá­sok ösztönzésére, a társadalombiztosí­tásra, a gazdasági és társadalmi folya­matokra. Eddig alternatív javaslatként szerepelt, hogy a leendő törvény hatá­lya ne vonatkozzon a nem jogi szemé­lyiségű egyéni vállalkozásokra, vagyis például a kisiparosokra. A TGB emel­lett a változat mellett döntött. Eszerint a vállalkozók e körében az adózás a személyi jövedelemadó jogszabálya szerint történik, illetőleg az érdekeltek — ha számukra kedvezőbb — kérhetik átsorolásukat a vállalkozási nyereség­adó hatálya alá. A TGB döntött több olyan, az eddigi vitákban központi helyet elfoglaló kér­désben, amely a vállalkozások ösztön­zését érinti. így például a kormány gaz­dasági kabinetje úgy foglalt állást, hogy a magánszemélyek befektetett va­gyona utáni osztalék arányában forrás­adót kelljen fizetni. Ez kedvezményt jelent, hiszen nem magát a befektetést, hanem a befektetés hozamát adóztat­ják meg, s az adó elkülönül a személyi jövedelemadótól. Ugyanezt a formát alkalmazzák majd abban az esetben, ha a vállalkozó kivonja vagyonát az üzletből. A nyereségadó mértéke egységes, szektoroktól független lesz. Ugyanak­kor bizonyos, a törvény mellékletében felsorolt tevékenységekre — gazdaság- politikai megfontolásokból — adóked­vezmény adható. Változást jelent majd, hogy az eddigi vitában javasolt gyorsí­tott leírás, amortizáció lehetőségét nem egyes berendezésekre, gépekre biztosít­ják majd, hanem bizonyos tevékenysé­geket részesítenek majd e kedvezmény­ben. Fontos döntés, hogy a magánsze­mélyek beruházása utáni ÁFA-vissza- térítés rendszere megmarad, s ugyanez vonatkozik majd a kisszövetkezetekre. A vállalatlétesítési nyereségadó­kedvezmény továbbra is fennmarad. A nyereségadó-kedvezmény csak új gazdálkodó szervezet megalakításakor nyújtható majd. Fontos döntés, hogy a meglévő mér­legrendszeren kívül ki kell alakítani azt az új intézményt, a hitelesíthető, nem­zetközi szabványoknak is megfelelő, a piaci viszonyokat tükröző vagyonmér­leget, amely lehetővé teszi a befektetők tájékoztatását, kielégítve a társaságok működésének alapvető követelményét. Határoztak arról is, hogy a törvényter­vezetben szereplő lehetséges gazdasági alakulatok száma eggyel bővül. Az úgynevezett egyszemélyes korlátolt fe­lelősségű társaság alakításának lehető­ségét azért kell megteremteni, mert üz­leti szempontból lényeges, hogy a vál­lalati vagyon magánbefektetőknél is megjelenhessen, az elkülönítésre azon­ban az eddigi szervezeti lehetőségek nem adtak módot. Bizonyos könnyítések lesznek a ve­gyes vállalatok alapítását megelőző en­gedélyezési eljárásokban. Az újabb jog­szabályok életbe lépése után az 50 szá­zaléknál kisebb külföldi tőkerészesedés esetén egyszerű cégbejegyzéssel létrejö­het vegyes vállalat, nincs szükség devi­zahatósági engedélyre. Meghatározott értékhatár alatti külföldi részesedésnél — az aránytól függetlenül — ugyan­ilyen módon egyszerűsödik az eljárás. Ezzel főként a kisberuházások ösztön­zése javul, hiszen az ügyintézés egysze­rűsítése azoknak a vállalkozóknak je­lent kedvezményt, akiket eddig legin­kább sújtottak a kis összegű befektetés­nél is azonos adminisztrációs terhek. Fontos új döntés az is, hogy vegyes vállalat alapításában a jövőben külföl­di magánszemély is részt vehet. A Tervgazdasági Bizottság egyébként szorgalmazza a külföldiek magyaror­szági beruházási lehetőségeinek szabá­lyozását szolgáló törvény megalkotá­sát. A TGB ugyancsak javasolja önálló törvényben szabályozni a gazdálkodó szervezetek átalakulásának módjait, körülményeit, s ehhez a szövetkezeti törvény módosítását is szükségesnek tartja. A Tervgazdasági Bizottság foglalko­zott a mezőgazdasági termények felvá­sárlása körül kialakult helyzettel. A testület állásfoglalása szerint a zöld­ség-gyümölcs termés minél nagyobb ré­szét fel kell vásárolni. Az egyes esetek­ben kármentést jelentő intézkedések azonban nem válhatnak olyan állami intervencióvá, amelynek egyetlen kö­vetkezménye a jelenlegi magas fogyasz­tói árak fenntartása. A felesleg elhelye­zésénél mindhárom piacot igénybe kell venni. A gabona felvásárlásával kapcsolat­ban a testület azon az állásponton van, hogy — ismerve a'termés mennyiségét a többlettermés finanszírozására a különböző bankoknál elkülönített ősz- szegek fedezik a felvásárlás költségeit, amennyiben a pénzt kizárólag erre a célra, váltók beiktatásával, azok leszá- mítolásával használják fel. A TGB ülé­se után a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium, a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisztérium, vala­mint az öt nagy bank képviselői átte­kintették a finanszírozási helyzetet, és megtették a szükséges intézkedéseket, amelyekről máris tájékoztatást adtak a vidéki bankfiókoknak is. Ennek megfe­lelően a kereskedelmi bankok a felvá­sárlási célú váltókat leszámítolják. Ugyanilyen utasítást kaptak a Magyar Nemzeti Bank területi fiókjai. A MÉM és az MNB figyelőstábot alakított a felvásárlás folyamatának ellenőrzésére. Kolera Indiában Új-Delhiben az utóbbi három hétben 85 ember halt meg kolerában, a kórházban ápoltak száma hivatalos adatok szerint 6200. A betegség főleg a gyerekeket és a szegénynegyedben élőket fenyegeti, mivel itt a fertőzés terjedését a higiéniás feltételek hiánya még inkább elősegíti. Az indiai kormány rendkívüli intézkedéseket vezetett be a járvány meg­fékezésére: 55 ezer ember kapott kolera elleni védőoltást, és a leginkább veszélyeztetett helyekre összpontosítják az orvosokat és az áp’blókat. A ko­lera Indiában gyakorlatilag minden évben megjelenik a monszunesők be- köszöntével. TERMELÉS, EXPORT, JÖVEDELMEZŐSÉG Vállalati ranglista A LESZERELÉS KÉRDÉSEI Kohl szerint közeledtek az álláspontok Scipiades Iván (MTI-PRESS) ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanácselnöke táviratban üdvözölte Wojciéch Jaruzels- kit, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnökét és Zbigriiew Messnert, a Minisztertanács elnökét Lengyelország nemzeti ünnepe, újjászületésének 44. évfordulója alkalmából. Ugyancsak táviratban köszöntötte Roman Malinowskit, a Lengyel Nép- köztársaság szejmjének elnökét Stadinger István, az Országgyűlés elnöke. Dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára Lengyelország nemzeti ünnepe alkalmából köszöntötte Wladyslaw Plewniakot, a-Lengyel Egyesült Munkáspárt Tarnów Vajdasági Bizottságának első titkárát, és jókívánságait fejezte ki a testvérmegyei pártbizottságnak. Amerikai ellenőrök Csehszlovákiában ÍRORSZÁGI jegyzetek A Smaragdsziget Y Mielőtt elhagytuk volna az ír Köztársaságot, nagyon hangu- " latos piciny halász- és kikötővá­rost látogattunk meg. Ez Catháir na Mart (Westpert), amely apró félszige­tek, szigetek ezreivel tagolt parton fek­szik. Utcái föl-le kanyarognak, csodá­latos óratornya egy elég meredek domboldalon lévő téren áll. A búcsút Írországtól a valamivel több mint 14 ezer lakosú Sligo jelentette, amely for­galmas kikötőváros, és jelentős ipari központ. Sligóból kanyargós szerpen­tin vezet a hegyoldalban, tovább a ha­tár felé. Ez az út Belcoo faluban halad át a határon. A határ ismét nem volt túljelezve: cgyszercsak egy bódéhoz ér­tünk, amely mellett egy stoptábla állt. Mivel egy teremtett lélek sem volt a közelben (legalábbis egyenruhás), nyu­godtan áthajtottunk. Nyilván ez voít a határ, mert ezután már túlnyomórészt brit rendszán-úak voltak az út szélén parkoló aulók. itt. a sziget északi részén fegy kicsivel k trésbe dús . növényzet, de ez valószí­nűleg csak akkor szembetűnő, ha dél felől érkezik az ember. Skóciából átkel­ve ugyanis a nagy zöld bujaság tűnt föl. Tény, hogy itt. Eszak-írországban már nem" találkoztunk olyan úttal, ami­lyen az ír Köztársaságban ihegszámlál- hatatlanul sok van: nincs útpadka, ha­nem azonnal az útburkolat szélénél kezdődik a magas, sűrű növényzet, amely sokszor olyan, hogy egészen az út föíé borul és tetőt képez az út felett. Olyan, mintha egy zöld alagútban ha­ladnánk. Érdekes fekvésű város a 96ÜÜ lakosú Enniskillen. Az Érne folyó közepén egy dimbes-dombos, háromszögletű szige­ten fekszik. Három kilométerre onnan, ahol az Érne az Alsó-Eme-tóba ömlik. A város szűk utcái, színes, keskeny, egymásba préselt házak között kanya­rognak le-föl. Az egyik dombon van a Portora Royal School, ahol Oscar Wil­de és Sámuel Beckett is tanult. A belvá­rosba rendőri ellenőrzés után lehet itt is csak bemenni. A city utcáin csak 1 órán át lehet parkírozni, s ezután nem lehet két órán belül ugyanarra a helyre visszatérni. Ezenfelül a parkírozó gép­kocsit ellenőrizetlenül itt hagyni nem szabad, mindig kell legalább egy sze­mélynek benne ülni. Nyilván ezzel is azt igyekeznek kivédeni, hogy valaki otthagyja a kocsit, netán benne egy időzített bombával. A kapualjakban, üzletbejáratoknál civil ruhás rendőrök állnak, s ellenőrzik, hogy minden úgy történjen, ahogy a figyelmeztetőtáblá­kon is van írva. Ettől függetlenül per­sze állandóan golyóálló mellénybe öl­tözött egyenruhás rendőrökbe bot­lunk, akik egyébként rendkívül barát­ságosak, akárcsak odaát a Garda (az ír Köztársaság rendőrei, akikkel persze jóval ritkábban lehet találkozni, és hi­ányzik róluk a „rohamfelszerelés”), többször mosolyogva odaköszönnek. A Cookstown közel 40 méter széles főutcájáról híres, valamint arról, hogy közelében található Beaghmore, egy bronzkori emlék. Hét kőkörből, vala­mint néhány kősorból és kis kőhal­mokból áll. Elrendezéséből következ­tetve elképzelhető, hogy csillagászati megfigyelésekre használták, de lehet, hogy valamiféle temetkezési helyek voltak, ügvanis némelyik kőhalom • Dublin — utcakép alatt emberi holttestek maradványait fedezték fel. Meg kell azonban küzdeni, ha valaki látni akarja Beaghmore-t, ugyanis csak egy helyen van jelezve. Még a csodála­tosan készséges írek magyarázataival együtt is többórás bolyongásba tellett, míg rátaláltunk a dombok között, egy fennsíkon. A közel 20 ezer lakosú Larne már ismerősként fogadott minket, amikor visszaérkeztünk ide, hogy átkeljünk Skóciába. Kérdezhetné valaki, hogy miért nem Walesből keltünk át az ír­szigetre, miért mentünk ezért föl Skóci­ába? A válasz két részből áll: az első dolog az, hogy utunk másik célja Skó­cia volt, de nem ez a lényeges. A másik pedig az, hogy Wales és Írország kö­zött számunkra megfizethetetlenül drá­ga a kompjegy. Ennek egyik oka az, hogy nagyobb itt a távolság, a másik pedig, hogy két külön ország között mindig nagyobb az egységár, mint ugyanazon ország két része között. így aztán akkora a különbség a két ár kö­zött, hogy érdemes megtenni Straenra- erig azt az oda-vissza 1200 kilométer többletet, mert még így is lényegesen olcsóbban meg lehet úszni az átkelést. Nagyon a szívembe zártam ezt a kü­lönleges országot, ahol a pásztor sok helyütt gépkocsijával hajtja a marháit a műúton, és amelynek nyelve rendkí­vül bonyolult és furcsa: például hiány­zik belőle az „igen” és a „nem” szó, valamint ,a kiejtés alig hasonlít a leírt alakra. Kellemes, megkapó hely ez, amelyet biztosan minden idelátogató azzal a gondolattal hagy el, hogy valamikor még visszatér ide. Tóth Zoltán (Vége) A Központi Statisztikai Hivatal és a Figyelő gazdaságpolitikai hetilap kö­zösen összeállította azt a vállalati rang­listát, amelyet az 1987. évi gazdálkodá­si mutatók, mindenekelőtt a termelés, az export, a jövedelmezőség és a foglal­koztatott létszám figyelembevételével készítettek el. A tavalyi hasonló össze­állításhoz képest az úgynevezett százak klubjában jelentős átrendeződések fi­gyelhetők meg. A termelési érték alapján készült rangsorba hét új vállalat került, így a Tartósítóipari Kombinát, az Észak­magyarországi Áramszolgáltató Válla­lat, a Ganz Villamossági Művek, a Dél­magyarországi Áramszolgáltató Válla­lat, a Pest Megyei Műanyagipari Válla­lat, az Alkaloida Vegyészeti Gyár és a Magyar Gördülőcsapágy Művek — ez utóbbi a sereghajtó. A kiesettek között híradástechnikai és műszeripari válla­latok, valamint húsipari üzemeket talá­lunk. Az élbolyt alkotó tíz legnagyobb vállalat (valamennyien tizmilliárd fo­rint feletti termelési értékűek) sorrend­jében érdemleges változás nincs, a lista­vezető a szénhidrogén-termékeket ké­szítő Dunai Kőolajipari Vállalat. Az elsők között van még a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, az Ikarusz, a Vide­oton és a Tiszai Vegyi Kombinát, to­vábbá a Tungsram és a Chinoin. Ez utóbbiak a legjelentősebb exportáló vállalatok is. Persze jó néhány nagyvál­lalat, amelyik termelési értéke alapján az élmezőnyhöz tartozik, az exportálók ranglistáján akár 10—20 hellyel is hát­rébb szorult. A jövedelmezőségi rangsor élén, csakúgy mint tavaly, az MMG Auto­matika Művek áll, ez a vállalat a pia­con keresett gázipari és olajbányászati csöveket készít, korszerű vezérléseket gyárt, és a szocialista országokban ké­szülő gépkocsikhoz komplett műszer­falakat szállít. Az ezt követő vállalatok tavaly óta általában megőrizték pozí­cióikat, legfeljebb helyet cseréltek egy­mással, de így is az élmezőnybe tartoz­nak. Ezek a Magyar Viscosagyár, a Rába gyár, a Videoton, a Telefongyár, s e mezőnyhöz tartoznak vegyipari üze­mek, szerszámgépgyártók. A trösztök közül a legjövedelmezőbbek az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a Tej­ipari Vállalatok Trösztje és a Magyar Villamos Müvek Tröszt. Valamennyi listát tanulmányozva kiderül, hogy a pozíciót vésztők általá­ban feldolgozóipari gyárak, köztük a MOM, az Orion, a legtöbb húsipari kombinát s inkább az alapanyaggyár­tók törtek előre, így bányaipari, kohá­szati üzemek is, ami azt is mutatja, hogy továbbra sem megfelelő a terme­lési és exportszerkezet. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a lottó 29. játékhetén a következő számokat húzták ki: 1, 8, 39, 44, 52.

Next

/
Thumbnails
Contents