Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-19 / 171. szám

1988. július 19. • PETŐFI NÉPE • 5 KUBA Csapda a hőnek Napelemes lakóházak Kalocsán A kalocsai KISZ Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet néhány éve napelemes családi házak építésével hívta fel magára a figyelmet. A kí­sérlet most egy százlakásos minta­lakótelep kialakításával folytató­dik, ahol újabb hőcsapdákat állíta­nak az anyag- és energiatakarékos­ság figyelembevételével kiválasz­tott épületszerkezetekből. A terv- pályázati kiírásban, amelyről Hu­szár Mihály elnökkel beszélget­tünk, újdonságként szerepelt a va­gyonvédelmi szempontok érvénye­sítése. — Milyen gyakorlati tapasztala­tokkal szolgál a korábban felépült tizennyolc napelemes lakóház hasz­nálata? — Ha a háztartási meleg víz elő­állítása villanybojlerrel történik, akkor a napelemek használata 40 százalékos energiamegtakarítást jelent. Tény, hogy a melegvíz-ellá­tásért lakásonként havonta átlag 60 forintot fizettünk. A későbbiek­ben számolni kell az áram fogyasz­tói díjának emelkedésével, ami alá­támasztja takarékossági próbálko­zásaink jelentőségét. Mivel hosszú távon az energiafogyasztásban várhatóan az elektromos áramnak döntő szerepe lesz, kitartottunk a napelemes kísérletek folytatása mellett. — Hogyan kívánják továbbfej­leszteni napenergia-hasznosítási rendszerüket? — A tetősíkban elhelyezett nap- kollektorokon kívül újabb hőcsap­dák kialakításával próbálkozunk. Olyan nagy méretű üvegfelületeket építünk be, amelyek mögött létre­jön az úgynevezett üvegházi hatás és ezzel a kívánt mértékben tovább növelhető a belső terek hőmérsék­lete. A tervpályázati kiírásban fel­tételként szerepelt egy megbízható szoláris rendszer kidolgozása. Az új mintalakótelepen tehát a nap­energiát már nemcsak melegvíz- ellátásra, hanem fűtési célokra is szeretnénk felhasználni. Természe­tesen kiegészítő egyedi kazánfűtés mellett. — A nálunk ma még szinte álom­ba illő elképzelés mennyivel drágítja meg az építkezéseket? —• Hagyományos kivitelezésű szövetkezeti lakásaink legutóbb négyzetméterenként 12 ezer forint­ba kerültek. Előzetes kalkuláció alapján ez most ezer forinttal lesz drágább. Viszont a tanácsi értéke- sítésű telkekkel szemben olcsób­ban alakítottuk ki saját tulajdonú építési területünket, és ez kiegyen­líti az árkülönbséget. De kísérleti jellege miatt a célprogrambizott­ság anyagilag is támogatja az épít­kezést. — Eddig nem ismertem ezt a ki­fejezést, hogy vagyonvédelmi lakó­telep. Mit jelent ez? — A tervpályázati kiírás össze­állításában az Állami Biztosító va­gyonvédelmi és kármegelőzési ta­nácsadó irodája is közreműködött, sőt anyagilag támogatta azt. En­nek oka, hogy az utóbbi időben emelkedett a vagyon elleni bűncse­lekmények száma és a mintalakó­telepen megfelelő biztonsági be­rendezések beépítésével szeretnénk kizárni az idegen behatolás lehető­ségét. Nem utólagos felszereléssel, hanem előre megtervezett, e célra kialakított, új típusú nyílászáró szerkezetekkel látjuk el épületein­ket. A sorozatgyártás olcsóbb és esztétikusabb megoldásra nyújt le­hetőséget. A biztonsági berendezés anyagilag külön nem terheli a la­kókat, mert ára a költségvetési té­telek között szerepel. — Az energiatakarékossági és vagyonvédelmi szempontokon túl egy harmadik kísérletet is felvállal­tak. — A családiház-építkezéseknél ma leggyakrabban felhasznált épí­tőanyagok, például a poroton, thermoton, habisol, thermopol, gázszilikát falazóelemek tulajdon­ságairól csak laboratóriumi ada­tok állnak rendelkezésünkre. A legritkább esetben készült olyan összehasonlító felmérés, amely az említett építőanyagok paramétere­it valós körülmények között vizs­gálta volna. így a keresletet nem a termék minősége, hanem a piaci kínálat, vagy az ár határozza meg. Ezért arra vállalkoztunk, hogy többféle építőanyagot ugyanazon a helyen, azonos körülmények kö­zött „belakunk”, és a gyártók felé hasznos információt, ha úgy tet­szik, jószándékú kritikát szolgálta­tunk. — A munka még csak az előké­szítés stádiumában tart, mégis arra kérem, hogy a tervek alapján pró­bálja meg bemutatni a lakótelepet! — A telepszerű beépítést sorhá­zak alkotják. Arra törekedtünk, hogy, a tulajdonosoknak ne csak lakásuk, hanem kertjük is legyen. A kerteket elölről széles, dupla fa­sorral kísért járda és lakóút, míg a hátsó fronton kisebb terekbe tor­kolló gyalogút választja el egymás­tól. Ez a kialakítás jól biztosítja a lakások intimitását. Az épületek mindegyikén messziről felfedezhe­tő a télikertekre emlékeztető és hő­csapdaként alkalmazott üvegház, amely erkély helyett a felső szinten is megjelenik. Ä lakótelepen há­rom lakástípus lelhető fel, minde­gyik alkalmas több generáció együttélésére. A családlétszám nö­vekedésének megfelelően a kivite­lezés is ütemezhető. Első ütemben a hatvanhat négyzetméter alapte­rületű földszint tehető lakhatóvá. Nagyméretű teraszról érkezünk az előszobába, innen az étkező-lakó­előtér nyílik, majd a konyha, amelyhez vendégfogadásra alkal­mas üvegház csatlakozik. A föld­szinten még két nagyszoba és a lakóhelyiségként is használható újabb üvegház található. A máso­dik ütemben beépíthető tetőtér négy hálószobájával megoldja a nagyszülők és gyerekek elhelyezé­sét. Minden lakáshoz kisebb pince és gépkocsitároló tartozik. — Mikor kezdődik a kivitelezés? — Jövő év elején, és majd a je­lentkezők száma határozza meg az építkezés befejezését. Eddigi gya­korlatunk szerint évente 20 lakást adtunk át. Kisvágó Árpád ABLAK A VILÁGRA Tévéprogram műholdakról Nem túlzás állítani, hogy új korszak küszöbéhez érkezett a televíziózás a műholdak „közvetítésével”. Bár egye­lőre még ä nyitánynak is csak a legele­jén tartunk, igen gyorsan, egy-két éven belül a jelenlegi sokszorosára bővül a programválaszték, 30-40 csatorna kö­zül válogathat a tévénéző szerte Euró­pában — igy Magyarországon is. Fenn és lenn Öreg földrészünkre már most húsz tévéprogramot sugároznak a mestersé­ges égitestek, pedig ezek egyelőre csakis TÁVKÖZLÉSI műholdak (pl. az ECS 1—FI, az Intelsat). Tulajdonosaik ki­vétel nélkül nemzetek vagy nemzetközi szervezetek, az egyes tévétársaságok tőlük bérlik a csatornákat. Távközlési műholdak már több évti­zede szolgálják fenn az űrben a földi információáramlást, de csak a hetvenes években merült fel először a KÖZVET­LEN műsorszóró (DBS) műholdak pá­lyára állítása. Az első „fecskét” nem kísérte szerencse; emlékezetes, hogy a tavaly ősz végén felbocsátott nyugatné­met—francia műhold napelemei nem nyíltak ki. Ám a kezdeti kudarc ellené­re is biztosan állítható, hogy a jövőben a tévéprogramok zömét ezek fogják közvetíteni. A kétfajta műhold között a lényegi különbség műszaki szem­pontból mindössze annyi, hogy a köz­vetlen műsorszórók erősebb jeleket su­gároznak majd, mint a jelenleg már szolgálatban lévő távközlési kollégáik, jogi szempontból pedig az, hogy sem­milyen engedély nem kell vételükhöz. Pillanatnyilag a magyar műholdas tévénézők az EFC 1—FI távközlési műholdról három csatornát nézhetnek „jogosan”: az angol nyelven adó Sky és Super Channelt, és a franciául sugárzó TV—5-öt. Ez a három csatorna ingye­nes. Ténylegesen még jó néhány adás (RA1—1, SAT—1, World-Net, Tele- club, RTL-Plus, Filmet stb.) fogható. Ezekért a programokért valutával kell fizetni, azonban a Magyar Posta egye­lőre nem állapodott meg tulajdonosa­ikkal az átvételről —, s ezért nem enge­délyezi a műsorok vételét. A parabolatükör mérete Mi szükséges a gyakorlatban a vétel-' hez? Az űrből érkező jeleket egy para­bolatükör gyűjti össze, ez az antenna. Átmérője 0,6—4 méter közötti lehet annak függvényében, hogy milyen tá­vol van a tévénéző otthona a sugárzás központjától, illetve, hogy milyen erős a műhold sugárzása. Magyarországon nyugatról kelet felé haladva gyengül­nek a jelek, így hozzávetőlegesen más­félszer akkora parabolatükör kell pél­dául Nyíregyházán, mint Szombathe­lyen szükséges ugyanolyan minőségi vételhez, feltételezve persze, hogy a rendszer többi egysége azonos minősé­gű. A közvetlen műsorszóró műhol­dakhoz elég kisebb antenna is, mint a távközlőkhöz, ám egyáltalán nem baj -— és nem kidobott pénz —-, ha a szük­ségesnél valamivel nagyobb az anten­na, úgymond: „van tartaléka”, mivel így ellenállóbb a vételt esetleg zavaró (hóvihar, madarak) tényezőkkel szem­ben. Szakértők szerint 1,8 méteres át­mérőnél nem szabad lejjebb menni a takarékosságban, jóllehet a méret nö­vekedésével hatványozottan drágább a szerkezet. A parabolatükör a begyűjtött jeleket - a kültéri vevőfejhez összpontosítja. A tükörhöz és a fókuszában lévő vevő­fejhez kellően stabil állvány is kell. Nem érdemes rajta spórolni — házilag tákolgatni —, mert ha erősebb szél meg tudja mozgatni, rosszabb lesz a tévében a kép, ha pedig feldől, megsérülhet az állványnál jóval drágább vevőfej és a tükör. A vevőfej a jeleket félig „megemész­ti” és a beltéri egységhez továbbítja. Ez utóbbi választja szét a programokat, „csatornázza” a tévékészülék(ek) szá­mára, kezelése leginkább egy rádió ke­resőjéhez hasonlítható. Ennyi az egész. Egy műholdhoz. Többhöz azonban több kültéri egység kell majd, és ennek megfelelően na­gyobb kapacitású beltéri egység a kö­zösségeknek. Egyéni vevőknek olcsóbb megoldás a mobil állvány, amely képes automatikusan — vagy félig automati­kusan — átállni egyik műholdról a má­sikra, és így egy kültéri egységgel több műhold is fogható. Közösségeknek ez azért nem megfelelő, mert biztos, hogy tagjaik egy időben különböző műhol­dakat akarnak majd nézni. Bővül a hálózat Magyarországon már eddig több mint hetvenezer otthonban válogathat­nak a tévénézők a műholdas progra­mok között. A hálózat gyorsan bővül, a tervek szerint az év végére már 150 ezer vevővel számolhatunk. Mindez nagyrészt annak köszönhető, hogy a hazai vállalatok és szövetkezetek (BHG, Orion, Híradástechnikai Szö­vetkezet, Computext, Telekábel. Para­bola, Globál Kft. stb.) meglepően gyorsan és élénken reagáltak a műhol­das televíziózás lehetőségeire. Általá­ban a rendszerek eladására, felszerelé­sére vállalkozók többé-kevésbé tőkés importra szorulnak, bár van közöttük olyan cég is, amely már évekkel ezelőtt elkezdte fejleszteni a saját berendezése­it és mára mindent maga gyárt. Szakértők szerint nagyon jó minősé­gű vételre alkalmas a Híradástechnika Szövetkezet rendszere. A többi, kisebb vállalkozás rendsze­rének minőségével sincs általában kü­lönösebb baj. Végezetül egy jó tanács: bármelyik cég építi is ki a műholdas rendszert, a megrendelők arra nagyon ügyeljenek, hogy hány csatornásra kérik azt, s tisz­tázzák, hogy bővíthető-e majd viszony­lag könnyen, ha újabb műholdak megje­lenésével további programok közül sze­retnének válogatni. Mert választékban biztosan nem lesz hiány, hiszen a tele- holdkorszaknak még a küszöbét sem léptük át. Igaz ugyan, hogy a jelenlegi űrprogramok ritkán kínálnak jó filme­ket, ám minél több a csatorna, annál na­gyobb az esély. WágnerB. György Működő autómatuzsálemek KORSZERŰ TECHNOLÓGIA Kubában az első személygépko­csi 1898-ban jelent meg, mégpedig a fővárosban, Havannában. A századforduló után azután más városokba is eljutott fokozatosan a technikai forradalom eme vív­mánya. Kezdetben ugyan — fő­képpen a vidéki településeken — sokan kiátkozták az óránként 15- 20 kilométeres sebességgel „szá­guldó” masinákat, sőt számos he­lyen fel is gyújtották őket. De az­tán hamarosan országosan is nép­szerűvé váltak. Olyannyira, hogy még századunk első évtizedében megrendezték az első autóver­senyt. Körmenden, a FALCO Fakom­binát Fűrész- és Asztalosipari Gyárában új asz­talosipari üzem kezdte meg műkö­dését, ahol réte­gelt, ragasztott, hosszában toldott szerkezeteket gyártanak. Igy a fahibák kiejthe- tők, és a ragasz­tott technológiá­val tökéletes mi­nőség érhető el. Különféle profilo­kat készítenek, amelyeket nyílás­záró szerkezetek­hez, valamint a betonyp lakóhá­zak szerkezeti ele­meihez használ­nak. Az üzemben évente 8 ezer köb­méter ilyen szer­kezetet gyárta­nak. (MTI-fotó) A kubai utcákon sétálván, de a kubai filmkockákon is azonnal szembeötlik, hogy a karibi sziget- országban igencsak sok a külön­böző korból származó autómatu­zsálem. A harminc-negyven-ötven éves utcai cirkálók jelenlétére egy­szerű a magyarázat: a forradalom által elűzött amerikabarát Batista- rendszer hagyta maga után. S mi­után a széles körű személygépko­csi-ellátásnál ma még fontosabb kérdések vannak napirenden Ku­bában, érthető, hogy e koros au­tók tulajdonosai igyekeznek minél tovább kihasználni őket. Bár esz­tétikailag már egyre nehezebb megóvni a kocsi állapotát, műsza­kilag még a laikus számára is kelle­mesen duruzsolnak a nyolchenge­res Dodge-ok, Plymuth-ok, Olds- mobile-ok, Fordok és társaik mo­torjai. E kocsik között valódi rit­kaságok is szerepelnek, s ez a tény felkeltette egy spanyol cég érdeklő­dését is. Ajánlatuk kecsegtető egy- egy matuzsálem gazdájának, hi­• Két generáció. — daróczi — • Ma is működőképesek az autómatuzsálemek. szén a régiért cserébe vadonatúj nyugati gyártmányú gépkocsit kí­nálnak. A fentieknél még korosabb jár­művek is közlekednek a kubai uta­kon, egyikük-másikuk csaknem századunkkal egyidős. Tulajdono­saik lelkes gondozásának köszön­hetően még ma is megbirkóznak az aszfaltkilométerekkel, karosszériá­juk is meglepően jól ellenáll a tró­pusi éghajlatnak. E múzeumba illő példányok joggal váltják ki a turis­ták és a szakemberek elismerését s egyben emlékeztetnek az automo­bilizmus hőskorára is. Drága ingatlanok Világszerte viharos sebességgel emelkednek az ingatlanárak. Ja­pánban, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a luxuslaká­sok és -villák drágulását követik a szerényebb lakások bérleti díjai és árai is, ezért mind többen a városok körüli zöldövezetben telepednek le. Az otthontalanok és családot alapí­tók szinte mindenütt reménytelen helyzetbe kerülnek, mert nem tud­nak lépést tartani az áremelkedés­sel. Tokió belvárosában egy tisztes színvonalú, hetven négyzetméteres lakásért nyolcmillió dollárnak meg­felelő összeget is elkérnek. Japán üzletemberek ezért a szélrózsa min­den irányába kiterjesztették csápja­ikat, és ingatlanokat vásárolnak Franciaországban, az NSZK-ban, de különösen Amerika keleti és nyugati partvidékén. A tavaly őszi New York-iitőzsde- krach után a magánemberek meg­takarításai is az ingatlanpiacra zú­dultak, mert jobb befektetésnek lát­szott, mint a részvényvásárlás. New York „jobb” kerületeiben némely lakás ára tavaly október óta négy­szeresére is felment. A befektetési céllal történő lakásvásárlás — mint tudjuk — Kelet-Európábán sem is­meretlen. Torontóban a lakáshiány hajtot­ta fel az árakat. Egy átlagos otthon most negyedével drágább, mint egy évvel ezelőtt, és egyre többen kény­szerülnek a várostól 40-50 kilomé­teres körzetben letelepedni. Japán­ban a munkások tömegeit is hason­ló sorsra kárhoztatták, és a kataszt­rofális közlekedési viszonyok miatt naponta 4-5 órát töltenek utazás­sal. Ez az irányzat az Egyesült Álla­mokban, Franciaországban, Nagy- Britanniában és Ausztráliában, va­lamint Nyugat-Eutópa számos or­szágában is fnegfigyelhetó. Ritkáb­ban bár, de az Egyesült Államok­ban és Angliában is előfordul az, ami az NSZK-ban vagy Belgium­ban a legjellemzőbb újdonságnak számít: egyre többen vállalják az egykor szebb napokat látott lerob­bant belvárosi házak felújítását, korszerűsítését. Lengyelországban, ahol a törvé­nyek nem teszik lehetővé a külföldi­ek ingatlanszerzését, csak azok en­gedhetik meg maguknak, hogy lu­xuslakásokat vásároljanak, akik több éven át Nyugaton dolgoztak és egész vagyonnak megfelelő ösz- szeggel térnek haza. A Szovjetunió­ban csak a hétvégi házak, a dácsák lehetnek személyi tulajdonban. S bár mindenki erről álmodik, ke­veseknek adatik meg, hogy meg is vásárolhassák, mert a legszeré­nyebb is tízezer rubelekbe kerül. Olaszországban sem más a helyzet: az elő- és külvárosokban olcsóbb a lakás, igen modern és kényelmes új lakótelepek nőttek ki a földből, de ezekből naponta a belvárosba köz­lekedni bizony kemény próbatétel a kaotikus közlekedési viszonyok kö­zepette. Szűcs D. Gábor á i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents