Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-19 / 171. szám
1988. július 19. • PETŐFI NÉPE • 3 NYERS REZSŐ A KÖZPONTI BIZOTTSÁG MÚLT HETI ÜLÉSÉRŐL Fordulatot a gazdaságban Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja interjút adott az MTI-nek. amelyben a július 13—14-én tartott központi bizottsági üléshez fűzött kommentárt. — Miben látja a mostani ülésszak újszerűségét és jelentőségét? — Tartalmában és formájában is megújult a Központi Bizottság ülése. Formájában annyiban új, hogy közeledik a parlamentáris formához. Nyilvánosság előtt kezdődik az ülés. majd tulajdonképpen a nyilvánosság előtt folyik, hiszen minden hozzászólásról információt kap a közvélemény a sajtón keresztül, a rádió és a televízió pedig ott van az ülésteremben. Ez egy lényeges formai változás, hiszen a párt felszabadulás utáni és természetesen előtti történetében ez eddig sosem fordult elő. Tartalmában azért új. mert ezen az ülésen a gazdasági problémáknak egy, a korábbinál mélyrehatóbb elemzését végezte el a Központi Bizottság. Tágabbés mélyebb információt kapott a közvélemény is a gazdasági életről. Első eset, hogy a KB tagjai adatszerűén is tájékozódhatnak az ország nemzetközi pénzügyi helyzetéről. Természetesen eddig is voltak értékelések, de ezek nem tartalmaztak adatszerű alátámasztást. Annyiból is új volt a KB kétnapos ülése, hogy már az előadói beszédben és a vitában is alternatívákban gondolkodtak. Nem abból indultak ki, hogy egy igazság van. egy helyes út van és azt az előterjesztés helyesen vagy helytelenül határozza meg. Abból indultak ki, hogy a politikában — és most konkrétan a gazdaságpolitikában több célt kell úgy elrendezni, hogy azok között legyen fontossági sorrend, de amit társadalmi célnak ismerünk cl, azok egyike se maradjon figyelmen kívül. Tehát egy többtényezős helyzetképből kell összekombinálni azt a gazdaságpolitikát, amely kivezet a jelenlegi helyzetből. A következő tartalmi változás az, hogy ezen az ülésen a Központi Bizottság tagjai, mind az előadói emelvényről megszólalók, mind a széksorokban ülök, egyaránt azt érezték, hogy fordulatra van szükség. A pártértekezletet megelőző időszakban gyakran hangzott el a K B egyes tagjainak a részéről, hogy fordulatra van szükség, az előadói emelvényről azonban ez nem hangzott el. Tehát azt lehet mondani, hogy nagyjából azonos irányban keresi a PB és a KB a gazdasági kibontakozás reális lehetőségét. — Milyen volt a vita hangulata? — Szabad szellemű volt, útkeresésjellemezte, tehát nem a presztízs ütközött a kritikával, hanem a nyitott vezetés gondolkodásmódja találkozott az utat kereső központi bizottsági tagsági véleménnyel. Koncepcionális vita volt. tehát nem programozható, ami itt elhangzott, és nem úgy hagytuk el az üléstermet, hogy egy programot fogadtunk el. — Mi lesz a kidolgozásra kerülő koncepció megvalósításának menetrendje? — Hosszú idő óta most fordult elő először, hogy két fázisban tárgyaljuk a következő év gazdaság- politikáját; főbb elveiben most, majd előreláthatólag októberben pedig a programot tárgyaljuk. Tehát a koncepció eldöntésekor a véleményeknek a többfélesége — ha nem is sokfélesége jelentkezett. Az előterjesztett alternatívák dolgában a döntő többség egy bátrabb, határozottabb fordulat mellett foglalt állást. A kisebbség szintén elfogadta a fordulatot, de annak a politikai közvéleményhez való hozzásimítására nagyobb súlyt fektetett. Tehát simább átmenetet tv tartana szükségesnek. E körül folyt a vita. A kérdés az lesz majd — s ez a program kidolgozása során derült ki , hogy politikai szempontból végre lehet-e hajtani egy bátrabb fordulatot Magyarországon. A gyorsabb megoldás a radikálisabb. Egy viszonylag rövidebb, konfliktusos periódus után a gazdaság újra fejlődésnek indulhatna. Lassúbb átmenet esetén — ahogy a vitában elhangzott, nagyobb a visz- szarendeződés veszélye és nagyobb a veszélye annak, hogy lassúbb fokozatokban végül nem is hajtjuk végre a programunkat. — Milyen társadalompolitikai lépések kísérik majd a gazdasági fordulatot? — Rövidebb távon az úgynevezett szociális háló kiegészítése kerül napirendre. Annak vizsgálata, hogy amennyiben a szerkezetváltozás gyorsabb ütemben megindul, akkor az ezzel járó munkanélküliséget hogyan kezeljük. A második fontos kérdés abból adódik, hogy egy gyors szerkezetváltás megbolygatja az árrendszert, az pedig a korszerű piaci árrendszer irányába való előrehaladással, a világpiaci árakhoz való közelitéssel — felfelé nyomja az árakat. S a kérdés az, hogy milyen mértékű inflációt bír el a társadalom. Ez lesz a következő ülésszak egyik legfontosabb vizsgálati témája és természetesen a bérgazdálkodás rendje is. Vita volt arról is, hogy bérreformnak lehet-e nevezni egyáltalán azt, amiről szó van? Úgy tűnik, hogy bérgazdálkodásra mindenképpen szükség van. Az még bizonytalan, hogy 1989-ben a bérgazdálkodás reformjában milyen nagy lépést tudunk tenni, mert ez összefügg az inflációs veszéllyel. Egy hirtelen ugrás a bérgazdálkodás szabaddá tételében ugyanis óhatatlanul egy nagyobb, gyorsabb infláció veszélyét rejti magában. HAMAR ELFOGYOTT A TÚRÓS KALAFANTYÚ Egy nap a Margarétában A kecskeméti Margaréta Otthon lakói és látogatói azt mondhatják, elfoglalt emberek. Nincs idejük unatkozni. Az Évgyűrűk idősek klubjának kilencven tagja dianás cukorkát csomagol a Páhi Petőfi Tsz-szel kötött társadalmi szerződés keretében. Tiszta, könnyű, egészségre nem ártalmas elfoglaltságot jelent mindazoknak, akik és amikor — fél nyolctól fél ötig, akár megszakításokkal — vállalkoznak rá. Ottjár- tunkkor hat asszony társaságában egyetlen férfi ült. Volt, aki a celofáncetliket szedte szét, többen a cukorhalomból szemenként csomagoltak, majd dobozkába számolták, hogy meglegyen a hatvan darab. — Ami kifolyik, eltörik, azaz selejt, azt megehetjük — mondta éppen a férfi. — Ez ma még újdonság, de ha megunjuk, elmegyünk egyet kártyázni, aztán kezdjük elölről — teszi hozzá az egyik asszonyka. — Délelőtt klubavatás is volt — újságolta az otthon vezetője. A ház földszintjén felavattuk a klubot, ahol egyszerre ötvenen férnek el. Nyitvatar- tása igazodik az idősek időbeosztásához: hétfőtől hétfőig bármikor találnak maguknak időtöltést. Délután az étterem körül nagy volt a nyüzsgés. Két sorban megterített asztalok, rajtuk ínycsiklandó étkek. A IV- es gondozási központ Oszikék klubja kezdeményezésére „Egészséges táplálkozás” jelszóval kóstolóval egybekötött ételbemutatót rendeztek. Már déltájt nagy volt a sürgés- forgás. Volt, aki a receptet ismertette, a másik aszerint rakta össze az ételeket mondta a szervezők egyike és sorra mutatta, magyarázta, melyik tálban mi volt a díszítés alatt. Töltött paprika, paradicsom, francia saláta, sóágyban sült csirke stb. A túrós kalafantyú, amit Domokos Ferencné készített, sült krumpligombócra hasonlít. A töltött tojás sóskalevélen mintha festve lenne, a különleges uborkasalátát pedig almával dúsították, a töltött karalábé és tök Fekete Lajosné jól bevált receptje szerint készült. Újdonság volt a szójaliszt- ből kevert palacsinta, parajos-karfiolos töltelékkel, tejfölös besamelle! leöntve és úgy megsütve. Tápláló a szójagom- bócos tavaszi zöldbableves, a szójafa- sírt. A fehér asztalon csak úgy vakított a sajtcsíkos céklasaláta. A zsűritag szerepét mindazok vállalták, akik végigkóstolták a finomabbnál finomabb, a korszerű táplálkozást reprezentáló készítményeket. A terülj asztalkámon egy-egy csomóban ott voltak az ajándékok is: az Univer Áfész hetényegyházi üzemétől kímélő fűszerkeverékeket kaptak a nyugdíjasok, a tejipar szintén elküldte terméklistája jó részét. Programdús nap volt ez a Margarétában. P. S. NŐ A VEGYESVÁLLALATALAPÍTÁSI KEDV Több a termelő cég A Pénzügyminisztérium eddig több mint 180 vegyes vállalat alapítására adott engedélyt, s ezek nagy része már megkezdte működését. A múlt évben 67 új vállalkozás jöt ,t létre, az idén ennél többre számítanak a szakemberek. Tovább tart tehát a ve- gyesvállalat-alapítási kedv növekedése . Mint ismeretes, a kormányzat 1986-bai a egyszerűsítette az ilyen vállalkozáso k alapításával kapcsolatos eljárást, jelei i~ tős adókedvezményt vezetett be műk< > désük megkönnyítésére és lehetővé te fite, hogy önálló külkereskedelmi jog ot kapjanak, saját maguk intézzék külpi ,a- ci munkájukat. Mindez nagymértékű en hozzájárult, hogy az elmúlt másfél év alatt több mint 110 új vegyes vállalat;jöt t létre. A vállalkozások révén a műkő dő - tőke-bevonás ma már meghaladja a 16 0 millió dollárt. A legtöbb ilyen cégefi osztrák és NSZK-beli vállalkozók hozták létre magyar partnereikkel. Több olyan vegyes vállalat is ala kiált, amelynek alaptőkéje megközelíti., sőt meghaladja a félmilliárd forintot. Il yen az Agrofém magyar—japán Fém íentá- cióipari Rt., vagy az amerikai r észvétellel létrehozott Float Üveggyár Orosházán. A vegyes vállalatok hát omine- gyede ma már termelő tévékéi íységet folytat. Ez is lényeges változás a korábbi évekhez képest, amikor első <so rban szolgáltatással és kereskedelemi ne l foglalkozó vállalkozások jötte!: létre. A vegyes vállalatok jövedelme’ zősége is kedvező, a néhány éve műköc lő vállalkozások a hazai átlagnál nyer eségeseb- ben gazdálkodnak. ÜDÜLŐTERÜLETI ŐRJÁRAT A Vadkerti-tó üdülőhelyi bizottsága a május végén megtartott ülésén megtárgyalta 11 p artrendezés, -erdősítés, valamint a z idegenforgalom helyzetét, s mégha tározta a további tennivalókat. A b étvégi házak lakói, a kirándulók még miefiőtt belépőjegyet váltanának, kapun, k ívül megvehetik az olvasnivalót, h: í időben, de mindenképpen 9 óra előtt érkeznek. Addigra elfogy vala- menr lyi (összességében 30!) napilap. A;' egyetlen áfész-élelmiszerboltban az e íadiók jól elosztják a munkát: az együk számol, a másik üveges árukat hon 1, a harmadik élelmiszerféléket. Gye írsa kiszolgálás. Időnként kevés a Sza lo n sör mint mondják —, mert nin cs az a mennyiség, ami el ne kelne. Hí isf éléből csak mélyhűtött baromfiár ut kínálnak, töltelékáru viszont még deűtájt is 8-10 féle kapható. Naponta ír fin tégy kétezren vásárolnak itt, akik e gyüttesen 60-70 ezer forintot költe- i ick. A bolttal szemközt hirdetőtábla, amin az üdülőhelyi díj- és díjátalányfizetési kötelezettség bevezetéséről szóló tájékoztató és az autóbusz-menetrend olvasható. Az idén először, május 29-étől augusztus 28-áig, Kiskőrös Soltvadkert—Vadkerti-tó járatot indítottak. A vízpartra szóló belépőjegyet váltva egyúttal gyümölcsből is lehet válogatni. Bentebb a lakókocsin hirdetik a palacsintát (6-8 forint), a hot-dogot és agoffrit. Zoltán János kiskőrösi árus 3. osztályúnak minősített üzletében azonban az árak első osztályúak: egy szendvics 20, a kávé 9, a pizza 50 forint. A pecsenyesütő 11 órakor még zárva, mert — mint tájékoztat — először áruért megy, aztán süt, majd nyit. A mellette lévő árus szintén déltől üzemel, s bizonyára nem az átlagembernek, hiszen például a grillcsirke — aminek nyers ára 71,20 — kilogrammja 200 forint. A Tó bisztró falra festett „Jégbehű- tött csapolt sör” reklámjával messziről csalogatja a vendégeket. Odaérve viszont már nem annyira csábító. Az egyik ablakrács tárva-nyitva, előtte gyereksereg vásárol, egyetlen férfi üvegből issza a sört. A „csapolt van?” kérdésre „Nincs munkaerő” a válasz. Úgy tűnik, más munkára sem akad vállalkozó. A lehetetlen fémtákolmány asztalok még lehetetlenebb barna má- zolmányai az italtól ragadnak, hangyák lakmároznak rajtuk. A másik rácsablak mögött sült kolbászt hirdetnek, de ki tudja mióta van zárva, hiszen pókhálók lepik be. Vajon mitől bisztró ez az egész? E ház mögött mintha másik üdülőterület lenne. Virágfüggönnyel, zöldöveKétarcú vendégvárás a Vadkerti-tónál • A falra festett reklám messziről csalogat, ám odaérve nem annyira csábító. (Méhesi Éva felvételei.) • Mintha másik üdülőterület lenne. zettel kerített sörkert. A magas fák árnyéka alatt nagy a rend, a tisztaság. Kovács Györgyné tulajdonos elmondja, tavaly még nem volt idejük befejezni a kertet, de amióta elkészült, vonzza a vendégeket. Kínálatukra, áraikra jellemző a felfogásuk: „a sűrű fillérek mindig többet érnek, mint a ritka nagy forintok”. Jégkrémeket, 8-10 féle üdítőitalt, sört, fagylaltot kínálnak, 9-től este tíz óráig. Ezt a környéket még a mellettük lévő vendéglátók is tiszteletben tartják: a vadkerti szakszövetkezet borozója — stílusosan — hordóból \ üzemel, gusztusos kis házból a palacsintaárus, a másik oldalon két lakókocsinál rend, tisztaság. Érthetetlen, hogy odébb a már majdnem kerítésszerűen glédába állított szeméttartókat miért nem veszik észre? Jövőre egyébként — mint Berkecz László tanácselnök elmondta — rendezettebb lesz a partszakasz. Ha elkészül a háromszáz köbméteres hidroglóbusz, akkor locsolni is tudnak. Pulai Sára BEÉRETT AZ ÜVEGHÁZI SZŐLŐ Az Egervin Borkombinát szőlészeti és borászati kutatóállomásának üvegházában — az árpaaratás időszakában — már szüretelhetnek, beérett a szőlő. A termés bőséges és jó minőségű, mégsem a piacokra szállítják: keresztezésre, további — fagytű- rő és bőtermő — fajták előállítására használják. láda és mázsapénz Anyagi ösztönzés a húsiparban Az év eddig eltelt idősza kában mintegy negyedével-harmadáv; al csökk ent a hazai tőkehúsfogyasztás és nehezebb értékesíteni a húskészít ményeket is. Ebben a helyzetben a 1 nisipar állami vállalatai igyekeznek mé g jobban érdekeltté tenni a munkahe lyi közösségeket, a dolgozókat a hat .ékonyabb termelésben, a minőség ja’ /ításában. Változatos, érdekes ösztön: zőrendszert vezettek be és ezekkel r észben sikerült ellensúlyozni a kereslet csökkenéséből adódott nehézségeket. A Budapesti Húske reskedelmi Közös Vállalatnál beveze tté’k az úgynevezett ládapénzt. Korábban meglehetősen áttekinthetetlen teljesítményrendszerben dolgoztak, ez t váltotta fel az új bérezési módszer. E innék lényege: a gépkocsirakodók, a mérlegelők és az úgynevezett rárakól r a szállítmányokon lévő ládák száma szerint kapnak akár 20 százalékos prémiumot is, ám csak abban az esetben, ha lényegében hibátlanul dolgoznak. Amennyiben ugyanis a nyolcórás műszak alatt két ízben vétenek a szakmai előírások ellen, a műszak teljes prémiumát elvesztik. A forgalmazás fellendítésére a vállalatnál — meghatározott időpontig — havi 5000 forint célprémiumot kaphatnak adminisztratív dolgozók is, ha újabb vásárlóegységet kutatnak fel a kereskedelmi vállalat számára. Kereken ezer forint jutalmat vehetnek fel a szállítóbrigádok, amelyek a kocsin lévő árut teljes egészében értékesítik, azaz maguk is tesznek azért, hogy a kereskedelem átvegye a most eléggé nehezen értékesíthető tételeket. A Szegedi Húskombinátnál az úgynevezett mázsapénz lett a jutalmazás egyik alapja. Ebben az üzemben — mivelhogy a téliszaláminál minőségi kifogást nem fogadhatnak el, hiszen nagy értékű és márkás áruról van szó — több munkahelyen meghatározták az elérhető legnagyobb keresetet. Ameny- nyiben az áru végső ellenőrzésénél — az úgynevezett mázsálásnál hibás, kifogásolható mintát thlálnak, úgy arányosan csökkentik a „vétkesek” keresetét. A Pápái Húskombinátnál az egyéni ösztönzéstől várják a gazdaságosság javulását. A vonalakon dolgozóknak fémlapra nyomtatott számjele van, ezt az általuk feldolgozott áru a szalagon magával viszi, így az ellenőrző pontokon viszonylag könnyű a minősítés. A személyes nyilvántartással a kereset 10 százalékát kitevő prémium érhető el, amennyiben kedvező a Teljesítmény. A Győr-Sopron Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál viszont arra törekednek. hogy a végtermék minőségét illetően teremtsenek általános érdekeltséget. Ezért többfelé megszüntették a kisebb részlegek önálló premizálását. A módszer a kollektíva tagjait arra ösztönzi, hogy legyenek tekintettel a másik dolgozó munkájára is és ne adjanak tovább hibás darabot. A Budapesti Húsipari Vállalatnál abból indultak ki, hogy a fizikai dolgozók nem nagyon tudhatják, hogyan javíthatnák a hatékonyságot. Ezért az ehhez jól értő szellemi, illetve a fizikai dolgozók számára egységes feltételeket szabtak meg és a premizálás is a közös teljesítést díjazza, feltételezve a jó együttműködést. A legnagyobb a jutalom akkor, ha éppen a hatékonyságot sikerül javítani — erre fordítják a lehetséges prémium 45 százalékát a minőség „értéke” 35 százalék, a mennyiségi teljesítésé pedig 20 százalék. Az új megoldások egy része kísérleti szakaszban van, szárnos helyen azonban már eszerint alakulnak a havi elszámolások.
