Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-02 / 157. szám

CSALÁD • OTHHON • SZABAD IDŐ

HAZAI TÁJAKON

Bánk és tava

Katona József nemzeti drámájának főhőse. Bánk bán viseli ugyanazt a nevet, mint egy kis Nógrád megyei falucska. Hogy az egykor valóságosan is élt személyiségnek voll-e valami köze ehhez a településhez, nem tudni. Az ellenben cáfolhatatlan tény, hogy ez a jól csengő helységnév ma már számos érdeklődőt vonz a Cserhát vidékére.

Húsz esztendeje nőtt meg az ázsiója Bánknak. Körülbelül akkor, amikor az ottani tó — ma már horgászparadicsom! —- fölötti domboldalt parcellázni kezdték.

Bánk szép, pihenésre, kikapcsolódásra, a hétvége kellemes eltöltésére alkalmas hely! Egyrészt a patakokkal át- meg átszabadult falu kínál romantikát — a folklór iránt érdeklődők számára pedig egy kis néprajzi érdekességet, hiszen házait zömmel szlovák betelepültek utódai lakják — másrészt meg a tengerszemhez hasonló tó.

Aki Rétság után letér a 2-es számú főútvonalról, alig 3,5 kilométer megtétele után csodálkozhat rá e természeti kincsünkre. Keresni nem sokat kell, mert a falu főutcája éppen hozzája szalad, s a vendég máris láthatja, mit tudott alkotni az okosan gondolkodó ember.

A Bánki-tó ugyanis mesterséges képződmény. Úgy keletkezett, hogy hajdan elzárták a Lókos-patak útját, s a víz a völgykatlanban megrekedt. A tó 300 méternyi átmérőjű, melysége a déli parton 5, másutt általában 3 méter.

Amilyen szép, mondhatni, olyan szerencsés is ez a tó. Időközben ugyanis kiderült, hogy nemcsak a Lókos-patak táplálja, hanem a medrében fenékforrások is fakadtak, s így a víz ellátásával máig sincs gond. Mindemellett „szórakoztató” is, hiszen iszapos fenekében metángáz keletkezik, s ha azt a kemény telek idején a meglékelt jég felett meggyújtják, ez a tünemény pompás látnivaló.

A jé^ persze csak ritkán borítja a tavat. Annál többet üldögélnek partján a horgászok. Már egy 1911-ben kiadott, Magyarország vármegyéit bemutató könyvsorozat is azt írta, hogy „ ... a Bánki-tóból évente három métermázsa halat halásznak ki, és értékesítenek a közeli környéken .. de ez a mennyiség azóta megsokszorozódott. Jelenleg a 9,2 hektáros állóvíz valóságos halbánya, hiszen a horgászok nemcsak kifogják, de rendszeresen és módszeresen újratelepítik is a halakat.

Míg másutt általában az a módi, hogy a pecások haragban vannak a fürdőzni vágyókkal, Bánkon megvan a külön helyük a horgászoknak, és a strandolóknak is. Ez utóbbiak már csak azért is csapatostul jönnek, mert Nógrádnak kevés a természetes állóvize, valamint azért, mert a napsütéses nyári napokon a Bánki-tó hőmérséklete akár 25 Celsius-fökra is felmelegszik. Ez pedig még a legkisebb gyerekeknek is kellemes.

Nógrádnak ez az ékessége immár a néptáncosok, -dalosok találkozóhelye is. Éppen ott. a tóra ráépített színpadon szokták megrendezni a hánki napok rendezvényeit, amelyek középpontjában mindig a hagyományőrző folklórműsor áll. Lévén a falu lakossága szlovák eredetű, erre az évenkénti találkozóra több szlovák együttes jön el határainkon innenről és túlról.

Bánk tehát mindenképpen megér egy alkalmi kitérőt, sőt akár több napig tartó víkendezést is ...

A. L.

Itt a befőzési szezon

Ma már sok családnak van kiskertje, hobbija, ahol a napi szükségletnél több zöldség-gyümölcs terem. A felesleget pedig érdemes — különösen a sajátos ízre, vagy a pénztárcára gondolunk — tartósítani.

A befőzések ideje a hamar leérő szamócával kezdődött. Most a cseresznyén, a meggyen és a piszkén a sor. Az otthoni tartósításnak is a tisztaság, a higiénia az aranyszabálya. Intézzük úgy dolgainkat, hogy ilyenkor mással ne foglalatoskodjunk. Az elmosott üvegeket használat előtt folyó forró vízzel úgy öblítsük ki, hogy belsejébe ne nyúljunk, és szájánál fogva konyharuhára borítsuk le. Ezután következik a gyümölcs tisztítása. A válogatáskor — különösen a száras temiésüeknél — ügyeljünk arra, hogy ne szakadjon be a gyümölcs húsa. Az alapos mosásuk után pedig hagyjuk lecsorogni a vizet.

Egyszerű és gyors befőzési módszer:

Egy fazékban szirupot készítünk (1 liter vízhez a gyümölcsök érettségétől, édességétől függően 20-40 dekagramm cukrot teszünk), amikor az forr, belerakunk pár maroknyi gyümölcsöt. Színe 30-40 másodperc alatt a forró szirupban elhomályosodik, szűrőkanállal máris rakhatjuk az üvegekbe. Ha két-három üveget megtöltöttünk (időközben az aljukat ütögessük meg, hogy elhelyezkedjenek a szemek és minél több férjen az üvegekbe), a forró sziruppal felöntjük, tetejére kevés tartósítószert szórunk. Az üvegeket jól zárjuk le, s tegyük száraz- dunsztba, ahonnan másnap a helyére rakhatjuk.

Ilyen módszerrel mindenféle gyümölcs elrakható, de a keményebb húsúa- kat kissé tovább főzzük.

A húsmérgezésről

A nyári időszakban a fertőzött vagy romlott élelmiszerek széles köre okoz ételmérgezést. Télen pedig különösen a húsmérgezések a gyakoriak. Vágóállataink minden különösebb tünet nélkül hordozhatnak szalmonella nevű kórokozókat. Ha az állatok belében élősködő szalmonellák áttörik a bél falát, akkor bejutnak a vérkeringésbe és tetemes csíraszámban elárasztják a húsát is. A kényszervágás ilyenkor könnyen okozhat mérgezést, mert a nagymennyiségű szalmonellát a szokásos házi hőkezelés nem pusztítja el. Természetesen megfertőződhet más állati termék: a tej, a tojás is a beteg állat váladékaitól.

Különösen veszélyes lehet az úgynevezett töltelékáruk baktériumos fertőzöttsége, például a hurkáé, a kolbászé, a disznósajté. A megdarált húsban ugyanis elroncsolódnak azok a rostos falak, amelyek némileg gátat vethetnek a baktériumok elszaporodásának, sőt az összezúzott húspép kitűnő táptalajt jelent a kórokozóknak. Ezért is tiltják szigorúan, hogy a hentesek előre megdarálják a húst: azt nemcsak azért kell a vevő szeme előtt végezniük, hogy a vásárló bizonyos legyen afelől, hogy általa kifizetett húsfélét kapja, hanem azért is, mert a megdarált húsok sokkal romlékonyabbak. Ezért a darált húst célszerű azonnal felhasználni.

A szalmonella-csoportba tartozó baktériumoknak eddig közel 800 tagját ismerjük, ide tartozik a hastífusz, a paratifusz kórokozója is. Húsmérgezés esetén általában olyan kórokozóval történik a fertőzés, amely az ember bélfalán belül marad; ezek tehát nem okoznak általános fertőzést. A szalmonellózis- nak nevezett betegség kórképe néhány óra, legfeljebb egy-két nap alatt kialakul. A gyomor és béltraktus görcsét hányás, hasmenés, rosszullét kíséri. A hőmérséklet emelkedése változó. Igen nagy különbség mutatkozhat ugyanis az egyéni ellenálló- képességben. Tömeges ételmérgezéskor a fogyasztóknak csak egy része betegszik meg, azok sem egyforma súlyossággal.

Szerencsére sokkal ritkább a botulizmus néven ismert ételmérgezés. Ez a kórokozó a növényevő állatok belében, trágyázott földben található és így kerül a nem megfelelően kimosott és megtisztított béllel (esetleg földdel szennyezett zöldségfélékkel) ételeinkbe. Ha a kórokozó a töltelékbe kerül, akkor ott mérgező anyagcsereterméket, úgynevezett toxint termelhet. Európai viszonylatban főleg a sonka, a kolbász és a húskonzervek szoktak e betegség fő terjesztői lenni. A megelőzés mindenki által könnyen betartható módja az, ha puffadt, vagy avas mellékízű húskonzervet nem fogyasztunk.

Kevésbé ismert, hogy húsmérgezést okozhatnak az egyébként gennykeltőnek ismert sztafílokokkuszok anyagcseretermékei is. A kórokozó a hússal, a hentesáru készítésével, eladásával foglalkozó személy orr-garat váladékából vagy a testén levő gennyesedésből származik.

Az ezzel a kórokozóval történő fertőzés a fertőzött hús elfogyasztását követően igen hamar: 2—6 óra alatt nyilvánvalóvá válik, a tünetek hirtelen jelentkező hányással és hasmenéssel kezdődnek. Bár az e kórokozók által okozott fertőzések és ételmérgezések száma viszonylag magas. A sztafílokokkuszok okozta mérgezések megelőzésének legbiztosabb módja: aki lázas megbetegedést észlel önmagán, továbbá akinek a bőrén gennyes seb, pattanás található, az (otthon se) foglalkozzék ételkészítéssel, különösen ne nyers, vagy nem kellően átfőzött termék elkészítésével, tálalásával.

Étel- és különösen húsmérgezés esetén forduljunk mielőbb orvoshoz.

Szennyezett levegő

A New York-i Albert Einstein Egyetem kutatói szerint városukban a halálesetek

12 százalékát az utóbbi évtizedekben a levegő szennyezettsége okozta. Teljesen tiszta levegő a Földön — a természetes szennyeződés lehetősége miatt — sohasem volt. Több kutató véleménye szerint már a bibliai södomai katasztrófa is olyan szmog lehetett, amelyet villámcsapás által meggyújtott bitumen okozott. Az ókor és középkor folyamán nagyobb méretű levegő- szennyezés valószínűleg nem volt.

Mégis I. Edward angol király 1273-ban rendelettel megtiltotta Londonban a szén tüzelését, de miután a London környéki erdők hamarosan kimerültek, egyre nehezebbé vált a törvény betartása. Egy manufaktúra tulajdonosa itta meg ennek a levét, mert 1306-ban széntüzelés miatt lefejezték. (Ez volt az első büntetés a történelemben a levegő szennyezése miatt, de úgy tűnik, azóta sincs foganatja.)

A korai kapitalizmus idején a primitív tüzelőberendezésekben elégetett egyre több szén, a bányászat és az ipar, majd pedig a gőzgép elterjedésével a közlekedés is folytatta a levegő szennyezését. A másik tényező az urbanizálódás volt; a nagy metropoliszok kéményerdeje szinte elviselhetetlenné tette a városi klímát. A belső égésű motorok rohamos szaporodása — különösen a második világháború után — újabb idegen anyagok tömegét juttatta a légkörbe. A gépkocsik számának növekedése oda vezetett, hogy például az USA-ban a levegőszennyezés 50 százalékban az autóktól származik, míg az erőművek 20, a lakásfűtés 6, s a többi iparág együtt csak 13 százalékát termeli a levegőbe jutó káros anyagoknak. Nehéz eldönteni, hogy az emberi rövidlátás, a műszaki szakemberek hiányos biológiai műveltsége vagy a mértéktelen profithajhászás (vagy ezek együtt) okozták-e levegőnk bemocskolását.

Az eredményt tekintve egyre megy: jöttek a füstködkatasztrófák. A nap felkelt, mégse virradt, nappal is éjszakai sötétség borította a szennyezett városokat. Az első, tömegesnek számító katasztrófát 1930- ban jegyezték fel: a belgiumi Meuse folyó völgyében 80 ember halálát okozta a szmog. 1948-ban volt Londonban az első nagy figyelmeztetés, majd az 1952-es katasztrófa, amikor a szmog okozta halálozás (4700) elérte az 1854. évi nagy kolerajárványban elhaltak számát. Azután bekövetkeztek olyan esetek, amilyeneket korábban csak jó fantáziájú sci-fi-írók tudtak volna elképzelni: Tokióban oxigénautomatákat szereltek fel, ahol pénzért kapható a jó levegő.

Képünkön: gázálarcban kerékpározik a svájci Bernben egy fiatalember 1988. áprilisában, így tiltakozik a svájci főváros levegőjének szennyezettsége miatt. (MTI Külföldi Képszerkesztőség.)

VERSZEGENYSEG C-VITAMINTÓL

A túlzásba vitt C-vitamin-fogyasztás vérszegénységet okozhat. Ezt állapították meg a corvallisi (USA) egyetem kutatói. Tizenhárom, 20-33 éves önként jelentkező férfival tíz héten át napi háromszor 500 milligramm C-vitamint nyelettek le. Ez az ajánlott napi adagnak a sokszorosa. Ahogyan az idő múlt, a kísérleti alanyok vérében egyre csökkent a réz mennyisége, s ennek következményeképpen csökkent a ceruloplazmin hatása is. A ceruloplazmin olyan réztartalmú fehérje, amelyre — a jelek szerint — okvetlenül szükség van az emberi szervezet egészséges vasháztartásához, az új vörösvértestek képződéséhez.

Eszerint azok, akik hatalmas adag C-vitaminnal akarják elkerülni a meghűlést, a náthát, azt kockáztatják, hogy Szervezetükben másodlagos vashiányos vérszegénység fejlődik ki, különösen, ha táplálékukban is kevés a réz nyomelem. Régebbi állatkísérletek szintén azt bizonyítják, hogy egy bizonyos mennyiségen felül a C-vitamin gátolja a réz hatását, és ezáltal a vörösvértestek újraképződését, még akkor is, ha kellő mennyiségű vas van a táplálékukban.

JOGI TANÁCSADÓ

A gépjárművezetők egészségi alkalmassága

Nem kisközösségi és egyéni érdek fűződik ahhoz, hogy a közúti forgalomban olyan gépjárművezetők vegyenek részt, akik nem szenvednek olyan testi vagy szellemi, illetve érzékszervi fogyatékosságban, amely gátolja őket a baleset- mentes vezetésben. A gépjárművezetőjelölt előzetes alkalmassági vizsgálaton, a gépjárművezetői engedéllyel rendelkező pedig időszakos, illetve soron kívüli egészségi alkalmassági orvosi vizsgálaton köteles az orvosnál megjelenni, és magát a szükséges vizsgálatoknak alávetni.

Attól függően, hogy milyen kategóriájú gépjárművet kíván vezetni valaki, az alábbi két csoport valamelyikébe sorol-, ják: az 1. csoportba kell sorolni az A és a B kategóriájú gépjárművek (a motor- kerékpár, illetve a személygépkocsi), a mezőgazdasági vontatók, valamint a gépjárműből vagy mezőgazdasági vontatóból álló járműszerelvények vezetőit, kivéve a B kategóriához tartozó megkülönböztetett jelzéssel ellátott gépjárművek vezetőit, és azokat, akik gépjármű- vezetői munkakörben dolgoznak.

A 2. csoportba kell sorolni a C és a D kategóriájú gépjármüvek vezetőit, továbbá a B kategóriájú gépjárművek vezetői közül a megkülönböztetett jelzéssel ellátott gépjármüvek vezetőit, végül azokat, akik gépjárművezetői munkakörben dolgoznak. Az egészségügyi alkalmasságot arra a csoportra kell megállapítani,

amelyre az érdekelt személy kérte. Az 1. csoportba tartozó gépjárművek vezetésére alkalmas személy kizárólag ebbe a csoportba tartozó gépjárművek vezetésére minősül egészségügyi szempontból alkalmasnak. Viszont a 2. csoport egészségügyileg megfelelő vezetőt alkalmasak az 1. csoportba tartozó gépjárművek vezetésére is.

A gépjárművezetői engedéllyel rendelkező személy köteles az alábbiakban meghatározott időközönként időszakos orvosi vizsgálaton részt venni: az 1. csoportba tartozó gépjárművezetők közül az. aki az orvosi vizsgálat idején az 50. életévét nem töltötte be, 5 évenként; aki az 50. életévét betöltötte, de a 65. életévét nem töltötte be, 3 évenként, a 65. életéve betöltése után 2 évenként kell a vizsgálaton megjelennie. A 2. csoportba tartozó gépjárművezetők közül az, aki az orvosi vizsgálat idején a 45. életévét nem töltötte be, 3 évenként, aki a 45. évét betöltötte, de még nincs 60 éves, 2 évenként, 60 éven felül minden évben köteles időszakos orvosi vizsgálaton megjelenni.

Soron kívüli vizsgálatnak köteles magét alávetni az, akit erre az egészségügyi alkalmasságot megállapító szerv felszólított; akinek eszméletvesztéssel járó rosz- szulléte vagy sérülés volt; akinek látás- élességében szemüveggel nem korrigálható rosszabbodás állott be.

Dr. K. É.

51

55"

bú

G6

71

VARRD MEG MAGAD!

Egyre többször halljuk: irreális árúak a gyermekruhák’. Egy-egy csöppség, a pár hónapos baba felöltöztetése miért kerül több száz forintba? Laposodó pénztárcánk egyre inkább határt szab vásárlásainknak, pedig minden kismama vágyik arra, hogy a család legfiatalabb tagját csinos, praktikus ruhácskákba öltöztesse.

Kétségtelen: a kész gyermekholmik nagyon drágák, de viszonylag kis leleménnyel, kézügyességgel olcsón juthatunk saját készítésű bébiruhákhoz. Ebben segít, erre biztat két kisvállalkozás, a Göncöl Társaság (Vác) és a Cicero Vgmk (Budapest) is, csaknem egy időben megjelent bébiruha-varró könyveinek közreadásával.

A Göncöl Társaság ruháit, szabásmintáit Gáspámé Kozák Erzsébet készítette, a rékli, a babazsák, a kising, sapka, élőké, angolpólya, hálózsák, rövid- és hosszúnadrágok, in- gecskék, blúzok, tipegő varrásához ad ötletet: megrajzolva, hogyan kell gazdaságosan szabni, mit, hol, hogyan varrjunk, szegjünk, tisztázzunk: hová varrjunk gombot, pántot... az elemi dolgoktól a praktikus apró tanácsokig segít, irányít.

A Gondolat Könyvkiadó Cicero Vgmk-ja Varrd meg magad! címmel sorozatot indított; az első kötet a csecsemők ruhatárát mutatja be, ezt hamarosan követi az 1-3 éves korosztály ruháinak közreadása. Herczeg Beáta és Gyulai Irén huszonkét szabásmintával megrajzolt kötete egyéves korig segít a babák felöltöztetésében. Sok ötlettel mutatja be a szokott ruhadarabokon túl az olcsó, praktikus levegöztetőzsákok, bélelt overallok, piciny sapkák, csöppnyi cipőcskék varrásának rejtélyeit is.

Mindkét könyv szerkesztői a szükséges szakmai útmutatás mellett a ruhanemű legfontosabb egészségügyi követelményeire (jól mosható, puha, ne tegyen műszálas), az anyag kiválasztására, előkészítésére is felhívják a figyelmet.

K. M.

Épp egy tízes

Vízszintesen és függőlegesen is öt-öt megfejtést kérünk, vagyis épp egy tízes szériát. A beküldendő sorok, vízszintesek: 18., 34., 51., 57., 71.; függőlegesek: 7., 11., 19., 45. és 48.

Vízszintes: 1. Kitűnő vasérc* barnavaskő. 7. Vetélytárs, versenytárs. 13. Széldzseki. 14. Zenei függelék, befejező rész. 15. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet angol rövidítése. 16. Káté! 17. Eres! 18. Kiváló zeneszerző, zongoraművész volt (Pál). 20. 1500, Rómában. 21. Kronométer. 23. Elszámolás bank útján, készpénz kikapcsolásával. 25. A Duna mellékfolyója Ulmnál. 27. Egyszerű, lócaszerű ágy. 29. Lengyel szobrász, a középkori faszobrászat legnagyobb mestere, a krakkói Mária-templom főoltárának alkotója (Veit,71533). 30. Japáni őslakó. 31. Jordániái kikötőváros, öböl-névadó. 33. Folyó az NSZK-ban. 34. Színész, főiskolai tanár, színigazgató (Árpád,71937). 35. Sok belőle disznót győz. 36. Város az Isztria-félszigeten. 38. Operabetét. 40. Csont az orvosok nyelvén. 41. Vászonkötéssel készült merev selyemszövet. 42. Tetszetős forma. 43. Az utcára, 44. NDK-beli filmvállalat. 45. Szaggatottan rikoltozik. 46. Sertés hímje. 47. Rövid szőrű, kis testű kutyafajta. 48. Ismert nyugati sörmárka. 49. Lengyel város az Odera mentén. 51. Német idealista filozófus (Immanuel). 52. ... Lescaut, Puceini-opera. 54. Övdísz. 55. Ágyneművászon. 57. Az ókori római naptárban: március, május, július, október 7-e, a többi hónap 5-e. 59. Becézett Aranka. 60. Égtáj, röv. 61. Katalóniai spanyol város. 63. Tüzel. 65. Félzsák! 66. Egylo- vas, kétkerekű könnyű kocsi. 68. Hevesi község. 69. Észak-amerikai rénszarvas. 71. Kiváló olasz vigjátékíró (Pietro,ti 556). 72. Osztozás fifti-fifti alapon.

Függőleges: 1. Esküvő. 2. Cselszövő, bajkeverő ember. 3. A molibdén vegyjele. 4. Gogol „novellahőse”. 5. Házasságkötés. 6. Igevégződés. 7. A legkeletibb görög sziget. 8. Mesterséges nemzetközi nyelv. 9. Dunántúli megyéből származik. 10. Kínai hosszmérték. 11. Sekély vizű tó Oroszországban. 12. Magával ragadó, elsöprő lendületű. 14. Csűrös . . .; színésznő. 18. Valahova nem enged be. 19. Az 1001 éjszaka egyik mesealakja. 22. Előfordul. 24. Kétes! 26. Ezzel fizetnek az olaszok. 28. Szibériai folyó. 32. Erdélyi fejedelem (apa és fia) neve. 34. A koordináta- rendszer kezdőpontja. 37. A Baskír ASZSZK fővárosa. 38. Kubikosszerszám. 39. Mozgási, mozgást közlő. 41. Kelme, szövet. 42. Zágrábi kosárlabdacsapat. 43. Konyhakerti növény egyik elnevezése. 44. Vietnam pénze. 45. Kossuth-díjas filmrendező (László). 46. Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész (György, + 1984). 47. Kesernyés ízű,48. Szerep Lehár „Víg özvegyiében. 50. Foszfor és szén. 51. A ló nősténye. 53. Indulatszó. 56. Nemzeti. 58. Az izraeli légitársaság. 62. A Lappföld háziállata. 64. Északi váltópénz. 67. A szobába. 69. Kicsinyítő képző. 70. Nyelvünk érzékeli.

P. Z.

A június 25-én megjelent rejtvény helyes megfejtése: vízsz. 19.: HÁLÁS VOLT NEKEM EZÉRT IS; függ. 4.: SOKÁIG, VAGY HÁROM PERCIG.

Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Takács Ferenc, Gara; Horváth Balázs, Tompa; Sólyom Imre, Kiskunhalas; Barna Józsefné, Kiskunmajsa.