Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-18 / 170. szám
1988. július 18. • PETŐFI NÉPE • 3 BÁCS-KISKUNBAN TÖBB A tavalyinál kevesebb állás várja a pályakezdőket A pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei az idén tovább szűkülnek; a munkavállalás lehetőségei területenként. szakmánként az elmúlt évekhez hasonlóan igen eltérőek, a feszültségek viszont az eddigieknél élesebben jelentkeznek. A nyáron' csaknem 130 ezer fiatal fejezte be tanulmányait; az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal tájékoztatása szerint a végzősök számára a tavalyinál mintegy 9 ezerrel kevesebb, körülbelül 120 ezer munkahely kínálkozik. A legkedvezőbb helyzetben most is a szakképzett, s közöttük is a szakmunkás fiatalok vannak. Száz, szakmunkásképzőt végzett fiatalra átlagban 103 meghirdetett állás jut, míg ez a szám minden más alap- és középfokú iskolatípusnál száz alatti. A divatszakmákban azonban az idén sem lesz könnyű állást találni, míg más, úgynevezett hiányszakmákban bőven válogathatnak a munkaalkalmak között. Egyes térségekben csökkent a kereslet a szobafestők, a központifűtés- és vízvezetékszerelők, a karosszérialakatosok, a villanyszerelők és a műszerészek iránt. Ugyanakkor a jelentkezőknél jóval több forgácsolót, lakatost, hegesztőt, esztergályost, ács-állványozót, kőművest fogadnának a vállalatok, s egyes textil- és ruhaipari szakmák művelőiből is többre lenne szükségük a munkáltatóknak. A kereslet leginkább a segédmunkások iránt csökkent; ez elsősorban az általános iskola után tovább nem tanuló és a középiskolákból lemorzsolódó fiatalok elhelyezkedési esélyeit rontja. Kevesen keresnek gimnáziumi érettségivel rendelkező munkatársakat is, s a számukra bejelentett munkahelyek többsége — 70 százaléka — fizikai munkakör. A gimnáziumot végzett lányok közül várhatóan az idén is sokan csak helyettesítőként, határozott időre szóló szerződéssel tudnak majd elhelyezkedni. Általában kevés a szakközépiskolások számára felkínált nem fizikai munkakör is. Sok helyütt telítettek az óvónői állások és a középfokú közgazdasági végzettséget igénylő munkakörök. A friss diplomások számára ugyan a tavalyinál kevesebb állást hirdettek meg es csökkent a pályázati rendszeren kívül bejelentett munkahelyek száma is, de összességében még így is kétszer több állás várja a fiatalokat, mint ahá- nyan végeznek a felsőfokú oktatási intézményekben. Az agrártudományi egyetemeken és főiskolákon az egy hallgatóra jutó álláskínálat az elmúlt évek szintje alá csökkent. Mivel a gazdaságok pályakezdők iránti igénye a végzés körüli időszakban szokott megélénkülni, ez most is kedvezően befolyásolja majd elhelyezkedési lehetőségeiket, elsősorban a növény-, gyümölcs- és szőlőtermesztés területén. A tavalyinál kevesebb munkahelyet hirdettek meg az orvostudományi egyetemek és az egészségügyi főiskolák végzőseinek, de a felkínált álláslehetőségek még mindig meghaladják a pályázók létszámát. A tanítói végzettségűek számára kiírt pályázatok 16 százaléka helyettesítői, illetve 54 százaléka napközis és diákotthoni nevelői állás. Az elmúlt évekhez viszonyítva körülbelül 30 százalékkal magasabb a középiskolai tanárok iránti kereslet, elsősorban a nyelvszakosok és a számítástechnikához értőkből vennének fel többet. A múlt év hasonló időszakához képest összességében nem változott a bejelentett munkahelyek száma a fővárosban, valamint Heves és Nógrád megyében. A legnagyobb mértékben — több mint ezerrel—Csongrád és Szolnok megyében csökkent a munkahelykínálat. A pályakezdőknek felajánlott állások száma Bács-Kiskun, Győr és Komárom megyében több mint 800-zal, Baranya, Békés, Borsod, Szabolcs és Vas megyékben pedig 500-600-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. A betöltésre váró munkahelyek 28 százaléka Budapesten van. s ezen belül is itt található a nem fizikai munkakörök több mint 43 százaléka. A tavalyinál körülbelül 2300-zal kevesebb fiatalt vár az ipar, amely azonban még mindig a legtöbb munkaalkalmat kínaija, itt koncentrálódik a munkaerő- kereslet mintegy 40 százaléka. Az ipar igénye a pályakezdők iránt összességében 13 megyében csökkent, ugyanakkor Bács-Kiskun, Borsod, Hajdú, Heves és Pest megyékben némileg növekedett a bejelentett álláslehetőségek száma. A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYE Mától kamatemelés A kormány 1988. július 14-ei ülésén döntést hozott egyes lakossági hitel- és kamatpolitikai kérdésekben. Minthogy a lakossági hitel kiáramlása a tervezettnél lényegesen nagyobb mértékben emelkedett, a pénzügyi egyensúly fenntartása érdekében intézkedések bevezetése vált szükségessé. Július 18-ától a lakásépítésre, -vásárlásra, emeletráépítésre és tetőtér-beépítésre, továbbá az egyéb építési munkákra (tatarozás, helyreállítás stb.) nyújtható kiegészítő és önálló bankkölcsön kamatmértéke összeghatártól függetlenül 1988. évben egységesen 15 százalék. A bankkölcsön lejárati ideje újlakásépítésnél, -vásárlásnál, valamint a pénzintézetek és egyéb gazdálkodó szervezetek által újraértékesített lakás- vásárlásnál 15 évről 10 évre; az egyéb építési célú, továbbá a telek- és a magánforgalmú lakásvásárlási kölcsönöknél 10 évről 5 évre rövidül. A fiatal házaspárok részére 1988. július 18-a után önálló bankkölcsönként megelőlegezett és gyermekszületéssel nem teljesített szociálpolitikai kedvezmény kamata mindenkor a bankkölcsön kamatának szabályához igazodik. A korábban kihelyezett hitelek visz- szaáramlásának gyorsítása érdekében az 1987. december 31-éig nyújtott, kedvezményes 0. 1,2, 3, valamint 3,5 százalékos kamatozású állami kölcsönök határidő előtti visszafizetése és rendkívüli törlesztése esetén a kedvezmény 40 százalékról 45 százalékra emelkedik. Az áruvásárlási kölcsön éves kamata 13 százalékról 16 százalékra, a szolgáltatási hitelek kamata évi 13 százalékról 16 százalékra, a személyi kölcsönök kamata évi 15 százalékról 17 százalékra, illetve 17 százalékról 19 százalékra, a mezőgazdasági termelési kölcsönök kamata a korábbi, évi 12, 14 és 15 százalék helyett egységesen 15 százalékra, az egyéni és társasvállalkozások köl- csöneinek kamata 14, illetve 15 százalékról 17 százalékra növekszik. (MTI) Mint olvashatják, lapunkban helyesen jelent meg a dátum: a Minisztertanács július 14-ei ülésén döntött a különböző kölcsönök kamatemeléséről. Nekünk, s a többi hétfőn megjelenő újságnak szerencséje volt, időben megkaptuk az MTI javítását. A tv, a rádió, a Képújság és a Vasárnapi Hírek azonban legfeljebb a téves híradás után jelentheti be, hogy első közlésükkel ellentétben c kérdésről nem július 4-én, hanem 14-én döntött a kormány. Apró hiba, mondhatják sokan, és akár 4. akár 14, már úgysem vehetünk fel kölcsönt, a régi s kedvezőbb feltételekkel. De ha elfogadjuk is, hogy tényleg nem jelentős a tévedés, mégis alkalmat adott, olyan gondolatokra, amelyek a hír szombati képújságbeli olvasásakor nyilván nem csak az újságíró fejében fordultak meg: netán azért kellett ilyen sokat várni a közléssel, hogy addig esetleg, akik már tudták ... Azon már nem is töprengtünk, hogy július 4-én, hétfőn volt-e kormányülés. S ha utánanéztünk volna is: az újságok ugyan nem írták meg, de ettől még lehetett. A távirati iroda helyesbítésével azonban minden rendben. (v. t.) ÚTJAVÍTÁSOK Mindenki másként csinálja? Néhány napos eltéréssel történt az útjavítás az 51-es főút adott szakaszán, meg a Baja— Vaskút közötti útszakaszon. Az egyébként indokolt műveleteket a Szegedi Közúti Igazgatóság területileg illetékes üzem- mérnökségei tervezték meg és végezték el. Kalocsa és Duna- pataj között mindössze tíz, Bajától délre hét kilométer útfelület kapott új burkolatot. Az előbbit a solti, utóbbit a bajai üzemegység szakemberei, gépei készítették. Az 51-es főút tiz kilométernyi szakaszán három nap alatt több mint százhúsz személy- gépkocsi szélvédő üvege ment tönkre a felpattanó kövektől, Baja—Vaskút között mindösz- sze két autó maradt ablak nélkül. A Hungária Biztosító az így keletkezett károk miatt több mint negyedmillió forintot fizetett ki a gépjárművek gazdáinak a szélvédő üvegek pótlására. De ki téríti meg az utánajárással, az anyagbeszerzéssel, a szerelőnél való várakozással elvesztett időt? Nem is beszélve arról, hogy egy-egy ilyen váratlan esemény — a szélvédő váratlan üvegmorzsákra törése — könnyen végzetes balesetet is okozhat. Szakmai körökben ezt a cseppet sem veszélytelen útjavítást úgy nevezik, hogy „bitumenemulziós felületi zárás (kezelés)”. Magyarul: bitumen kötőanyagot locsolnak az út felületére, majd előbb durvább, utóbb viszonylag finomabb kavicsréteget szórnak az útra, úthengerrel préselik — mindezt az adott úttest egyik oldalán végzik, miközben az út másik oldalán „zavartalan” a közlekedés. S amint az úthenger elvégezte dolgát, folytatódik a művelet az úttest másik felén. A solti szakemberek tájékoztatása szerint az alsó rétegnél 12/16-os, a zárórétegnél 3/8-as szemcsenagyságú dunaújvárosi kohósalak-zúzalékot dolgoztak be a megrongálódott útszakaszon. Tudják persze, s mondják is: ez nem a legszerencsésebb technológia, de pénzügyi források hiányában jelenleg csak erre futja, vagyis szegény ember vizzel főz ... Bizonyára a bajai üzemmérnökség sem dúskál ráfordítási költségekben, de ők zúzott kőből készítették el a felületkezelést, s a munka befejezése utáni napon már végigment a javított útszakaszon egy söprőgép, eltávolította a fellazult kődarabokat a felületről. Megnéztem mind a két javított útszakaszt, s mintha a javított utak minősége a munkát végzők minőségét is kifejezné. Biztonságosabb a gépjármű-közlekedés a bajaiak végezte szakaszon, miként kevesebb volt a káresemény, kisebb a balesetveszély is. Okkal mondhatják persze a Soltiak: az 51-es főút javított szakasza forgalmasabb, mint a bajaiak jelzett munkaterülete, ezért is volt több káresemény az általuk végzett szakaszon. Nyilván nincs lényeges különbség az egyik, vagy a másik közút használói, a járművek vezetőinek fegyelmezettsége között. A megkérdezett szakemberek elmondták ugyanis — s ezt az illetékes rendőri szervek is megerősítették —, hogy hiába helyezték el a sebességkorlátozó táblákat, többen vakmerőén, másokat veszélyeztetve előztek, nem tartották be az ilyenkor nagyon ajánlatos (50-60 méteres) követési távolságot. Minden gépjárművezetőnek szól hát az intelem, a majdnem megkésett figyelmeztetés: sem az idén, sem a jövő évben nem lesz több pénze a közúti igazgatóságnak, így a megye több forgalmas közútján is bizonyára ezt a technológiát alkalmazzák. Komolyan kell hát venni a tilalmi, korlátozó, veszélyre figyelmeztető táblákat. S mindezt nem a biztosító, a magunk védelmében .. . Szakács Gyula Őröl a malom A Gabonaipari és Malomipari Vállalat Kecskeméti Gazdasági Malomüzeme július 5-én kezdte az idei gabona őrlését. A napi 20 vagonnyi szem Kecskemét, Fülöpszállás, Szentkirály termelőitől érkezik. Óbúza, és az új egyre változó arányú keverékéből készül a helyi kenyérgyár, a Füszért részére a liszt, a hasznos melléktermékek a takarmánykeverőbe és a kon- centrátumgyárba kerülnek. Az 1816-ban alapított Ganz-gyár- ban mintegy 60 éve készült berendezéseken három műszakban 65 tonnányi búza megy keresztül. (Straszer András képriportja)
