Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-13 / 140. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 140. szám Ára: 1,80 Ft 1988. június 13., hétfő Alapkérdés: az alkotó, értékteremtő munka Grósz Károly felszólalása a munkásőrparancsnokok tanácskozásán Magyar—amerikai tárgyalások Magyar-—amerikai tárgyalások kez­dődtek tegnap a Parlamentben. A ma­gyar delegációt Maijai József minisz­terelnök-helyettes, kereskedelmi mi­niszter, az Amerikai Egyesült Államok küldöttségét William Verity kereske­delmi miniszter vezeti. A megbeszélé­seken kölcsönösen tájékoztatják egy­mást a két ország gazdaságpolitikájá­ról, a gazdasági élet helyzetéről. Átte­kintik a kétoldalú gazdasági kapcsola­tokat és a továbbfejlesztés lehetőségeit. Véleménycserét folytatnak a világgaz­daság helyzetéről, a nemzetközi keres­kedelmi és pénzügypolitikai kérdések­ről és a két ország együttműködéséről a nemzetközi gazdasági szervezetek­ben. A vasárnapi tárgyalásokon részt vett Szabó Imre ipari minisztériumi állam­titkár, Gombocz Zoltán kereskedelmi miniszterhelyettes, Paul Freedenberg kereskedelmi államtitkár és Louis Laun kereskedelmi miniszterhelyettes. Jelen volt Mark Palmer, aZ Egyesült Államok budapesti nagykövete. A tárgyalások ma folytatódnak. (MTI) Az MSZMP országos értekezletének állás- foglalásából adódó, a Munkásőrség tevé­kenységének megújítását szolgáló feladato­kat vitatja meg az a kétnapos tanácskozás, amely szombaton délelőtt kezdődött meg Budapesten a Munkásőrség Országos Pa­rancsnokságán. Baria Gyula, az országos parancsnok he­lyettese köszöntötte a munkásőrparancsno­kok IV. országos értekezletén megjelenteket, ezt követően Borbély Sándor országos pa­rancsnok fűzött szóbeli kiegészítést A Mun­kásőrség a párt politikájának szolgálatában, a megújulás útján című vitaanyaghoz, hang­súlyozva, hogy a 32 éve létrejött önkéntes fegyveres testület továbbra is a párt politiká­ját szolgálja, s munkájának állandó megújí­tására törekszik. A tanácskozás az írásban előterjesztett anyaghoz és az országos parancsnok kiegé­szítőjéhez kapcsolódó vitával folytatódott. A délutáni vitában szólalt fel Lukács Já­nos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára. Elöljáróban annak a véle­ményének adott hangot, hogy a tanácsko­zásnak időszerűséget ad a közelmúltban megtartott országos pártértekezlet is, az ott elfogadott állásfoglalás és annak szellemisé­ge. A Központi Bizottság titkára a továbbiak­ban a pártértekezlet jelentőségét méltatva kifejtette: a tanácskozás kialakította a párt­egység és az új társadalmi közmegegyezés elvi, politikai alapjait, konkrét területeit és irányait. Utalt arra, hogy a küldöttek egy­ségben hozták meg a határozatokat, de ez még nem jelent pártegységet. A párt megtette javaslatát egy új társadalmi közmegegyezés­re, ennek kialakítása a közeljövő feladata. Az országban tapasztalható közhangula­tot értékelve Lukács János megállapította, hogy az javult, reménykeltőbb lett, erősödő­ben van a bizalom, a párt megélénkült, van önbizalma, tettrekészsége. A munka most kezdődik: a tetteken, az önálló, felelős gon- ■ dolkodáson és a cselekvésen van tehát a sor. Vasárnap vitával folytatódott az értekez­let. A záróülés elnökségében helyet foglalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke és Lukács János, a Poli­tikai bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára is. Az országos pártértekezlel állásfoglalásá­hoz kapcsolódó tennivalókról szólva többen kifejtették: végrehajtásának garanciája lehet a munkásőrök szándékainak, tenniakarásá- nak a mostani tanácskozáson is tetten érhető kinyilvánítása. Az országszerte megélénkült politizálást érintve hangzott el az is, hogy a sok embert érintő szerkezetváltás fontossá­gának tudatosításához a munkásőrök saját eszközeikkel kívánnak hozzájárulni. Felhív­ták azonban a figyelmet arra, hogy csökken az önként'vállalt közéleti munka rangja, s számos helyen tapasztalható sanda megjegy­zés tevékenységükkel kapcsolatban. A vasárnap délelőtti vitában felszólalt Grósz Károly is. (Folytatás a 2. oldalon.) Radzsiv Gandhi elutazott hazánkból • Dzsavaharlal Nehru emlékkövének avatásán. Radzsiv Gandhi, az Indiai Köztársa­ság miniszterelnöke magyarországi hi­vatalos baráti látogatásának második napján, szombaton a főváros neveze­tességeivel ismerkedett és rövid vidéki utazást tett. A IX. kerületben, a Duna-part Köz­raktár utca melletti szakaszán ünnepé­lyesen felavatták Dzsavaharlal Nehru emlékkövét, amelyen a márványba vé­sett felirat „a baráti indiai nép nagy fiának” állít emléket. A partszakasz mostantól a kiemelkedő indiai állam­férfi nevét viseli. Az avatóünnepségen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, Horn Gyula külügyminisztériumi ál­lamtitkár, valamint Oláh József, ha­zánk indiai és Szatinder Kumar Lam- bah, India magyarországi nagykövete. Az indiai vendégek ezután a magyar vendéglátók társaságában vidéki láto­gatásra indultak. Balatonfüred a több évtizedes múltra visszatekintő hagyo­mánynak megfelelően szinte kötelező állomása a hazánkba látogató magas rangú indiai vezetők programjának. A nagy indiai költő, Rabindranath Ta- góre nevét viselő tóparti sétányon a távoli országból érkező vendégek, kor­mányfők, államfők egy-egy fát ültet­nek el látogatásuk emlékére. Az évek során parkká terebélyesedett emlékhe­lyen a vendéglátók megmutatták Ra­dzsiv Gandhinak azt a fát, amelyet édesanyja, Indira Gandhi ültetett el 1972-es magyarországi látogatása al­kalmával. A hagyományokat megtart­va Radzsiv Gandhi egy hárscsemetét helyezett a sétány földjébe. Budapestre visszatérve a délutáni órákban az indiai delegáció szálláshe­lyén a két küldöttség Grósz Károly és Radzsiv Gandhi vezetésével újabb ple­náris megbeszélést tartott, amelyet ezúttal teljes egészében a kétoldalú kapcsolatoknak szenteltek. Az indiai miniszterelnök és felesége este Grósz Károly társaságában megte­kintette a KISZ Központi Művész- együttesének műsorát a társulat szék­házában. * 4« * Hivatalos baráti látogatásának befe­jeztével szombaton elutazott Budapest­ről Radzsiv Gandhi, az Indiai Köztár­saság miniszterelnöke, aki Grósz Ká- rolynak, az MSZMP főtitkárának, a Minisztertanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP elnökének meg­hívására tartózkodott hazánkban. Az indiai kormányfőt ünnepélyes külsőségek között, katonai tisztelet- adás mellett Grósz Károly, Horn Gyu­la külügyminisztériumi államtitkár, Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár és Bányász Rezső kor­mányszóvivő búcsúztatta a nemzeti lo­bogókkal díszített Ferihegyi repülőté­ren. Jelen volt Oláh József, hazánk in­diai, Szatinder Kumar Lambah, India magyarországi nagykövete, és Antonio Casas Salvi, a Venezuelai Köztársaság budapesti nagykövete, a diplomáciai testület doyenje. Az indiai miniszterelnök Boeing óri­ás-repülőgépe éjszaka 10 óra után szállt fel Ferihegy betonjáról. (MTI) Minden esztendő második vasárnap­ja az építők napja. A dátum nem vélet­len, ugyanis 1897 júniusában rendezték meg az első országos építőmunkás­kongresszust, s ennek is tisztelegve vá­lasztották az építők e júniusi napot. Kecskemét szomszédságában, a Csalá- nosi parkerdőben (a hétvégi kettős munkaszünet bevezetése óta már szom­baton) rendezték a Dutép szervezésé­ben az idei juniálist. Családtagjaikkal együtt idejöttek ünnepelni a város épí­tőszervezeteinek — Dutép, Bácsépszer, Épszisz, Közmű Építő Vállalat — és társvállalataiknak — Bácsterv, Parket­tagyár, Szék- és Kárpitosipari Vállalat, kecskeméti Fémmunkás, Ingatlankeze­lő és Távfűtő Vállalat — dolgozói. Reggel kilenckor kezdődött a juniális. A színpadon vetélkedő folyt, majd ének-, zene- és néptáncegyüttesek mű­sorai következtek. A gyerekek ügyessé­gi versenyeken, játékkészítésben vettek részt, valamint bábműsort is láttak. A Népszava futóversenyt rendezett. A nőknél Vida Krisztina, Szekér Tí­mea, Szabó Andrea; a férfiaknál Ka- szap Imre, Szin Tibor, Trifont Gyula; a családok közül a Damásdi, a ■ Varga és a Takács család szerezte meg az első, második, illetve a harmadik helyet. Az ebtenyésztők országos szövetsége ku­tyabemutatót, az MHSZ repülő- modell-, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola rögbibemutatót tar­tott. Kispályás focibajnokság, kötélhú­zás is zajlott. .. szóval jókedvű, vidám emberektől volt hangos a parkerdő. Az Építő, Fa- és Építőipari Dolgo­zók Szakszervezetének titkára, Takács László is részt vett a kecskeméti juniáli- son. Az építők napjával kapcsolatban a következőket mondotta: — Egymástól elválaszthatatlanul két része van a juniálisnak: a mostani ün­neplés, szórakozás, amit figyelve öröm számomra, hogy családtagjaikkal, gyermekeikkel együtt tartanak az épí­tőszervezetek dolgozói. A rendezésből, a pergő műsorból, az emberekről való gondoskodásból érzékelem: a vállalati szakszervezeti bizottságok körültekin­tő előkészítő munkát végeztek. Külön is dicséretes, hogy partnervállalataik dolgozóit, vezetőit is meghívták — ve­zető és beosztott együtt ünnepel. A másik rész a pénteki naphoz kapcso­lódik, amikor is a vállalatitól az orszá­gos megemlékezésig az ünnepi összejö­veteleken komoly dolgokról volt szó, a munka értékeléséről, a feladatokról, s ezeken került sor a termelésben élenjá­rók kitüntetésére is, akiknek ezúton szívből gratulálok. A napokban volt az Éf ÉDOSZ országos értekezlete, ahol Somogyi Gyulát választották főtitkárnak. A sze­mélyi változással a szakszervezet prog­ramja is-megújul, módosul? Gyöngyösi István nyugdíjba vo­nult, s új főtitkárnak fiatal, jól képzett szakembert választottunk. Progra­munkban alapvető változást nem ter­vezünk, de amit elhatároztunk, követ­kezetesen, hatékonyan kívánjuk végre­hajtani. Megnőttek lehetőségeink az érdekvédelemben és -képviseletben, s ezzel élni akarunk. Egyebek között a bérreformmal, a nyugdíjasok helyzeté­vel, a kiemelkedő munka nagyobb elis­mertetésével, az így dolgozó vállalatok pénzügyi lehetőségeinek bővítésével, a munkafegyelem javításával és még számtalan témával foglalkozunk az el­következő hónapokban. Fontosnak tartjuk, hogy munkaaikalmuk legyen az építőiparban foglalkoztatottaknak, s ennek érdekében is segítjük a külön- (Folytatás a 2. oldalon.) Építők juniálisa • Nagy Bandó András műsorát hallgatja a juniális közönsége. II. KECSKEMÉTI ANIMÁCIÓS FILMSZEMLE Díjkiosztó ünnepség Szombaton délután díjkiosztó üúnepséggel zárult a II. Kecskeméti Animációs Filmszemle, e műfaj egyet­len jelentős hazai seregszemléje. A kitűnően előkészí­tett, körültekintően megszervezett rendezvénysoroza­ton 75 animációs alkotás szerepelt a versenyprogram­ban, valamennyi az utóbbi három esztendő magyar filmterméséből. Versenyen kívül a legjobb belga, fran­cia, brit, japán, kanadai és lengyel produkciókból is láthattak egy-egy csokorra valót az érdeklődők, ami a viszonyítás, összehasonlítás lehetőségét kínálta, arra a kérdésre keresve a választ, hogy hol tart ma a ma­gyar animáció? Valószínű, hogy a vélemények leg­alább olyan sokszínűek, mint a bemutatott versenyfil­mek. A hattagú zsűri így értékelte egy-két mondatba sűrítve a látottakat: John Halas, a Nemzetközi Animációs Film Szövet­ség tiszteletbeli elnöke a kecskeméti seregszemle zsűri­jének elnökeként figyelte e négynapos programsoro­zatot: — Dinamikusan fejlődik Magyarországon ez a mű­faj, s igaz ez az elmúlt három évet tekintve is. Tehetsé­ges animátorok dolgoznak a különböző műhelyek­ben, akik képesek képekben gondolkodni, s gondola­taik egyre nagyobb figyelmet érdemelnek. Eszközeik nagyon változatosak — a festék és a grafit mellett a gyurma, a homok és más dolgok is megelevenednek kezük alatt —, s a produkciók zenéje is méglepően igényes. Egyvalamiről nem szabad megfeledkezni: a jövő már a háromdimenziós filmeké. Örültem, hogy itt lehettem. Fábián László filmkritikus: — Olyan sosem volt, hogy az igények és az értékek pontosan fedték volna egymást. Tehát ebben nem kivétel ez a fesztivál sem. A szívemhez azok a filmek álltak közelebb, amelyek eltértek a szokványos meg­oldásoktól, miközben megpróbálták megragadni an­nak a világnak a valamilyen tekintetben különösen érdekes jelenségeit, amelyben élünk. Forgács Éva művészettörténész: — Számomra az illusztratív animáció nem túl von­zó, s azt tapasztaltam, hogy az irodalmi alapra építke­ző filmek többsége a szövegre, nem pedig a képi meg­fogalmazásokra koncentrál. Holott e műfajban meg lehet filmesíteni egy novellát úgy, hogy egyetlen szó sem hangzik el. Persze örömmel láttam, hogy vannak új, bátor grafikai kezdeményezések, megoldások is. . . Kovács Béla, a Magyar Televízió nyugalmazott fő- szerkesztője: — Az egyedi filmek tetszettek legjobban, és sajnála­tosnak tartom, hogy a televízió nem ezeket helyezi előtérbe e műfajon belül. Hiányoltam az igazán jó gyermekfilmeket és a filmekből az igazán jó humort. Pintér Lajos költő: — Az első filmszemle produkciói egységesebbnek tűntek három esztendeje. Most erősebben érződtek a művészi és üzleti törekvések. Rokonszenvem azoké a filmeké, amelyek nem belesimulni igyekeznek e fo­gyasztói világba, hanem szembefordulni az ellent­mondásokkal. Tímár Péter filmrendező: — Úgynevezett „beszámoló katarzis” jellemzi a • A filmszemle fődíját dr. Adorján Mihály, Kecskemét Város Tanácsának elnöke adta át Reisenbüchler Sándor rajzfilmren­dezőnek. (Méhesi Éva felvétele). látott filmeket, melyek impulzusjellegüek. Ráadásul a fázisrajzok csökkenése nem egy stílus követését, ha­nem olykor az alázat hiányát jelzi. Egyre inkább a közönségigény szerinti törekvések érvényesülnek, s ezáltal sok esetben háttérbe szorul az elmélyülés, a személyiség kérdése. A zsűri végül a következő döntést hozta: Az egész estés filmek, a három percnél nem hosszabb egyedi filmek, a reklám- és az amatőr filmek kategóriájában nem osztott díjat. A Kecskemét város által adomá­nyozott fődijat Reisenbüchler Sándor Isten veled, kis sziget című filmje nyerte el. A három percnél hosszabb egyedi alkotások kategóriájában Varga Csaba A szél és Cakó. Ferenc Ab ovo című filmjét ítélték legjobb­nak. A kísérleti produkciók kategóriájában Háy Ág­nes Hamburgját díjazták, á sorozatok közül pedig Varga Csaba Szekrénymesék, valamint a kecskeméti műteremben készült Magyar népmesék sorozat Min­dent járó maimocska című epizódját, melyet Janko- vics Marcell és Kricskivics Zsuzsanna készített. Öt különdíjat is kiosztott a zsűri. Legjobb első­filmes produkciónak ítélték a kecskeméti Hoinolya Gábor A harmadik, és Békési Sándor Fények virradat előtt című alkotását. A legjobb animátori munkáért járó díjat Jankovics Marcell vehette át Tangram-soro- zatáért. Mosonyi Aliz a legjobb irodalmi alapanya­gért, Melis László a legjobb zenéért, Banga Ferenc pedig a legjobb grafikai tervért kapott különdíjat. A zsűri dicsérő oklevelét kapta Szoboszlay Péter Ho-. gyan kerül Eszter az asztalra? és Deák Péter Avarok című produkciója, továbbá a Vízipók-csodapók soro­zat háttérrajzolói kollektívája. Valamennyien a kecs­keméti műterem alkotói. Ugyancsak a megyeszékhely razfihnes műhelyében készült az Ajtó/1. című film Weisz Béla rendezésében, s ez a mű érdemelte ki a közönség díját. A Magyar Film- és TV-művészek Szövetségének Macskássy Gyula Emlékérmét ez alkalommal adták át Kovács Bélának, a MTV nyugalmazott főszerkesz­tőjének és Hankiss Elemérnek, a Pannónia Film Vál­lalat művészeti tanácsadójának. A második animációs filmszemle Lugossy László­nak, a filmművészek szövetsége főtitkárának zársza­vával ért véget. K. E. • A Sztár italokat (öltcs után Bcnkc Zoitániic ellenőrzi. üdítőital négy megyébe A Budapesti Likőripari Vállalat Ti- szakécskei Gyárában a terveknek meg­felelően teljesítették az italpalackozást. Jelenlegi kapacitásukat növelni szeret­nék, ezért az egyik, cseh gyártmányú töltősorukat cserélik le még ebben az évben. A tervezett rekonstrukcióra mintegy 150 millió forintot költerffck, s az utolsó negyedévben üzembe állítják az NSZK-ból érkező gépsort, amivel két deciliteres és ennél nagyobb üve­gekbe tölthetik az üdítőitalokat. Az év végéig 8,5 millió liter üdítőt literes palackokban cölát, kétdecisben a Sztár család tagjait — szállítanak Bács- Kiskun mellett még Csongrád, Szolnok és Pest megyék üzleteibe, vendéglátó­helyeire. (Tóth Sándor felvétele).

Next

/
Thumbnails
Contents