Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-11 / 139. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xLiii. évf. 139. szám Ára: 2,20 Ft 1988. június 11., szombat kcf­HAZÁNK VENDÉGE RADZSIV GANDHI ne Magyar—indiai tárgyalások #Radzsiv Gandhit, az Indiai Köztársaság elnökét június 10-én ünnepélye­sen fogadták a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. Az indiai kormányfő Grósz Károly kíséretében érkezett az Orszqgházhoz. Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának, a Minisztertanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP elnökének meghívására pénteken hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Ra- dzsfv Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke. A kormányfőt ma­gyarországi útjára elkísérte felesége, Sonia Gandhi. A magas rangú vendégét és kíséretének tagjait Grósz Károly, valamint Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár és Oláh József, hazánk indiai nagykövete üdvözölte a magyar és indiai nemzeti lobogókkal és kétnyelvű köszöntő feliratokkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Szatinder Kumar Lambah, India budapesti nagykövete. A vendégek és vendéglátóik útja a repülőtérről az ünnepélyes fogadtatás színhelyére, a Kossuth Lajos térre vezetett. Radzsiv Gandhi vendéglátója, Grósz Károly jobbján fogadta a tisztele­tére felsorakozott katonai díszegység parancsnokának jelentését, majd az indiai és a magyar Himnusz elhangzása után ellépett a tisztelgő katonák sorfala előtt. Úttörők virágcsokrokat nyújtottak át az indiai kormányfő­nek és feleségének. Ezután a vendégek és a vendéglátók kölcsönösen bemutatták az ünnepségen megjelent magyar, illetve indiai személyiségeket és a diplomáciai testület vezetőit, tagjait. A fogadtatás katonai díszmenet­tel zárult. Radzsiv Gandhi, az Indiai Köztársaság hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnöke délután ünnepélyes külsőségek kö­zött, katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzta a Magyar Hősök emlék­művét a Hősök terén. A kegyeletes megemlékezésen részt vett Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke. Ezután Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Minisztertanács elnökének és Radzsiv Gandhinak vezetésével megkezdődtek a magyar— indiai plenáris tárgyalások a Parlamentben. A tárgyalóasztal mellett helyet foglaló magas rangú indiai vendégeket köszöntve Grósz Károly emlékezte­tett arra, hogy Radzsiv Gandhi személyében a magyar—indiai kapcsolatok történetében második alkalommal köszönthetjük hazánkban a távoli or­szág kormányfőjét.’Kifejezte reményét, hogy az indiai miniszterelnök mos­tani magyarországi útja elősegíti egymás nézeteinek, törekvéseinek jpbb megismerését, s hozzájárul a két ország kontaktusainak erősítéséhez. (MTI) (Folytatás a 2. oldalon) ö Politikai gyűlés a pártegyesülés évfordulóján Berecz János mondott beszédet A Magyar Kommunista Párt és a Magyar Szociáldemokrata Párt egye­sülésének 40. évfordulója alkalmából politikai gyűlést rendeztek pénteken a XIII. kerületi pártbizottságon. Az el­nökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP elnöke, Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Nyers Rezső, a Politi­kai Bizottság tagja és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. A gyűlést Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Berecz János, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott ünnepi beszé­det. Történelmi áttekintést adott a két párt egyesülésének előzményeiről. Ki­fejtette: a munkásegység létrejötte, a két munkáspárt egyesülése történelmi erejű politikai lépés volt. Azt a politikai célt fogalmazta meg, hogy az új párt egységes munkáspárt legyen a tudomá­nyos. szocializmus eszmei alapján, a szocialista társadalom felépítése érde­kében. » Az egyesülés megteremtette annak lehetőségét, hogy az évszázados hagyo­mányokkal, intézményekkel, politizá- l^si tapasztalattal rendelkező Szociál­demokrata Párt és az új politikai hely­zetben hamar magára találó, a legna­gyobb baloldali párttá váló, dinamikus kommunista párt olyan egységes, ütő­képes politikai erőt hívjon életre, amely a nemzet gyors társadalmi, erkölcsi fel- emelkedését szolgálja. Az egyesülést követően azonban a Rákosi-féle pártvezetés mindinkább le­tért a programban megfogalmazott út­ról és elvektől, céloktól, s egyáltalán nem építkezett a szociáldemokrácia fél­évszázados hagyományaiban olyan erős tömegpolitizálási elemekre. A pártban is általánossá vált a bürok­ratikus módszerek alkalmazása, a vo- luntarizmus, a szubjektivizmus, a bi­zalmatlanság. Egyaránt üldözni kezd­ték az önállóan, alkotóan gondolkozó kommunistákat és a szociáldemokratá­kat. Ezek a folyamatok megtörték az egyesült munkáspárt politikájának for­radalmi lendületét, s nemzeti tragédiá­hoz vezettek — mutatott rá az előadó. A továbbiakban arról szólt, hogy a munkásegységben rejlő lehetőségek, mindenekelőtt pedig az 1956 utáni fej­lődésünk eredményei egyértelműen igazolják: a munkáspárt politikája — ha az valóban következetesen képviseli az osztály törekvéseit — egyben kifeje­zi a nemzet alapvető érdekeit is. Ám az is történelmi tapasztalatunk, hogy ha az osztálypárt nem képes a haladó erők összefogására, ha csak korlátozottan érvényesíti a nemzeti érdekeket, akkor a munkásemberek érdekeinek érvénye­sülése is súlyos csorbát szenved. Az osztálypárt csak akkor lehet nemzeti politikát is megvalósító párt, ha nem sajátítja ki a kizárólagosság elve alap­ján a politikaformálás jogát, hanem teret ad mindazon haladó, demokrati­kus erőknek, amelyek tudatosan részt kívánnak vállalni hazánk szocialista jö­vőjének alakításában. Épp ezért a Magyar Szocialista Munkáspártnak az átfogó, határozott, következetes reformprogramját át kell szőnie a magyar munkásmozgalom leg­jobb hagyományaival és a századvég eszmei, politikai követelményeivel; a demokratikus politikai magatartás, a részvétel, a beleszólás jogának eszméjé­vel és gyakorlatával. Az ünnepség szónoka kitért arra, hogy a reformeszmének ma kedvezőek a nemzetközi feltételei. A két világ- rendszer kapcsolatában kezdenek ér­vényre jutni az új politikai gondolko­dás elemei. A merev szembenállást fel­váltja a lehetséges együttműködési pontok keresésére irányuló törekvés a globális problémák megoldása érdeké­ben. A szocialista építés megannyi el­méleti és főképpen gyakorlati problé­májának tudatában kijelenthetjük: az MSZMP megteremtette annak feltéte­leit, hogy politikája egyszersmind kife­jezze a társadalom túlnyomó többségé­nek főbb érdekeit is. E lehetőség egy­ben kötelezettség. Ebből az is követke­zik, hogy a pártnak a mai helyzetben történelmi küldetése, hogy viszonyai­nak újragondolásával célrendszerébe integrálja a nemzet valamennyi megha­tározó rétegének érdekeit. Az MSZMP ma egyszerre és egyidejűleg kifejezője és megvalósítója a munkásosztály tör­ténelmi törekvéseinek és a társadalom nagy csoportjai, rétegei alapvető érde­keinek. Ebben az értelemben beszélhe­tünk a Magyar Szocialista Munkás­pártnak az egész nép pártjává válása folyamatáról. Ma, amikor politikai intézmény- rendszerünk reformjának megvalósítá­sa közvetlen teendőnk, kötelességünk az elődök nemes hagyományaira is gondolva felmérni: milyen változtatá­sokra, fordulatra, megújulásra van szükség á párt társadalmi magatartásá­ban, stílusában. Nem egyszerűen a mai politikai mechanizmus korszerűsítésére van szükség, hanem a fő vonalaiban az 1950-es években kialakult politikai rendszer belső felépítésére és működé­sének átfogó megújítására — hangsú­lyozta Berecz János, Hozzátette: a poli­tikai pluralizmus a szocialista fejlődés jelenlegi szakaszában a néphatalom ér­vényesülésének és gyakorlatának elő­feltétele és eszköze. A néphatalom azt jelenti, hogy a szocializmus talaján ke­letkező különböző tartalmú társadalmi érdekek a fejlődés során egyaránt érvé­nyesíthetők az egyeztetéseken nyugvó politikai érdekintegráció útján. Á nép­hatalom érvényesítése feltételezi, hogy az érdekek pluralizmusa a politikai in­tézményrendszerben is megjelenjen. Ha nincsenek meg az érdekek kifejeződési lehetőségei és nincsenek meg a társa­dalmi, partneri viszonyon nyugvó egyeztetési eljárások, nem érvényesül­het torzulás nélkül a hatalom népi jelle­ge sem. Ma elodázhatatlan feladatunk a po­litikai berendezkedés fejlesztése. Ennek iránya a párt vezető szerepére épülő, törvénybe foglalt, munkamegosztáson nyugvó, több döntési centrumú, az ön­szerveződési lehetőségeket a -döntési rendszerben is elismerő politikai struk­túra kiépítése. Mai viszonyaink között (Folytatás a 2. oldalon) Vakáció Tegnap befejeződött a tanítás: az utolsó csengetés csaknem egymillió-háromszázezer általános és mintegy kétszáznegyvenezer középiskolás diák számára jelezte a várva várt nyári szünidő kezdetét. A gimnáziumokban az idén huszonötezer-kétszáz, a szakközépiskolákban pedig harmincezer-nyolcszáz negyedik évfolyamos tanuló vég­zett: ők a június 22-éig tartó szóbeli érettségi vizsgákon adnak számot a négy év alatt elsajátított ismeretekből. Az általános iskolák ballagási ünnepségein csaknem százötvenezer nyolcadikos diák búcsúzott iskolájától. A bizonyítványt a következő napokban a tanévzáró ün­nepségeken kapják meg a tanulók, közöttük az első osz­tályos kisdiákok is: az ő munkájukat, előmenetelüket idén is szöveges formában értékelik. A két és fél hónapos vakáció alatt bőven juthat idő pihenésre, kikapcsolódásra: a szünidő hasznos eltöltésé­hez. a vakációzó gyermekek foglalkoztatásához külön­böző szervezetek, intézmények, művelődési házak válto­zatos programokkal nyújtanak segítséget. Bács-Kiskun megyében a KISZ és az úttörőszövetség kínálja a diákok­nak idén is a szervezett táborozási fonnák bőséges vá­lasztékát. A nyáron a megyéből mintegy hétszáz gyermek jut el Csillebércre és Zánkára. Már a mai napon megkez­dődik (és szeptember 1-jéig tart) a táborozás Párádon, a kecskeméti úttörőelnökség és a Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthon kísérleti táborában. Az ismerős fonnák között különleges színt képviselnek a vándortáborok, melyek közül a kerékpáros vándortá­bor lehetővé teszi a résztvevőknek, hogy megismerkedje­nek a Petőfi-emlékhelyekkel. Érdekesnek ígérkezik a kis­kunsági gyalogos vándortábor is, mely a Kiskunsági Nemzeti Park szépségeit hozza közel a diákokhoz. A kü­lönféle szaktáborokba is sokan jelentkeztek: az úttörő- gárda-tisztségvíselők tábora július 20-ától 29-éig Kunfe- hértón, az orosz nyelvi szaktábor július 8-ától 17-éig Káptalanfüreden, a természetjáró úttörők tábora au­gusztus 15-étől 24-éig Kemencén, a környezetvédelmi szaktábor augusztus 15-étől 19-éig Fülöpházán fogadja a gyerekeket. K. J. í““ ISMÉT: HIÁBA KERESTÉK, NEM LEHETETT KAPNI... Valóban a könyv ünnepe volt? Sokak véleményét írom le: az idei ünnepi könyvhét nem volt igazán a könyvek ünnepe. Kevesebb sátor állt az utcákon, a forgalom is jóval elma­radt az előző évekétől, vevők sem tolakodtak a standoknál. Miért kel­lett volna másképpen lennie, ha a várt, keresett, népszerű kiadványo­kat amúgy sem kaphatták meg? Sok esetben még pult alól sem. Érdekes módon azok a kötetek (?) sem talál­tak gazdára, melyekről azt gondolták a kiadók, hogy az egyre silányabbá váló kínálatból kiemelkednek majd. Vagy még sincs igazam? Hernádi Gyula könyvére (Jancsó szeretői) so­kan áhítoztak, de csak kevesen olvas­hatták el a minap forgalomba került „memoárt”. Igaz, ünnepi könyvheti kiadványnak bátorság lenne nevezni (tartalma nem vetekedhet, mondjuk, Jászi Oszkár könyvével, és jócskán késett is a könyv), mégis azt kell mondani, a slágerkönyvek között szerepel Moldova György, Cseres Ti­bor, Esterházy Péter, Jászi Oszkár, Gprgey művei mellett. A bajai Szabadság úti áfész-köny- vesbolt vezetője, Komlósi Gézáné vé­leménye szerint a könyvhéten köze­pes forgalom volt náluk. Néhány ki­advány pillanatok alatt elfogyott, eh­hez persze tudni kell azt is, hogy né­melyikből csak kettőt-hármat kap­tak. A hatszáz Moldova-riportkönyv még az ünnep előtt gazdára talált, merthogy előbb jelent meg A bűn az élet. A törzsvevők valamennyi kiad­ványt megkapták. Ami pedig elfo­gyott, nem biztos, hogy később is ke­resett cikk lesz. Érthetetlen tehát, mi­ért nem akkor elégítik ki a vásárlók igényeit. Kecskeniét főtéri könyvesboltjá­ban 520 ezer forint volt a bevétel. Nagyné Tóth Mária boltvezető azt is elmondta, hogy vannak olyan könyv­heti (!) kiadványok, melyekből a mai napig nem kaptak egyetlenegy pél­dányt sem. Hogy mikor érkezik meg a szállítmány?tNem tudni. A kecske­méti könyvbarátok a Körképet, a Ri­valdát, a Ladányi-verseket, Cseres Tibor művét, Szalay Károly regé­nyét, Hankiss Ágnes, Esterházy Pé­ter, Csíki László könyvét vették meg az első pillanatokban. Ami szinte nem keltett érdeklődést: Tandori De­zső műve, a moldvai csángó magya­rokról készült színes album és Aran­ka György hasonmás kiadványa. A hatvan Hernádi-kötet kevésnek bi­zonyult. Felhívtuk a keceli iparcikkbolt könyvbizományosát. Réti Józsefet is. Szomorú, de Kecelen egyetlenegy ün­nepi könyvheti kiadványt sem láthat­tak az olvasni vágyók. Kiskőrösről szokott vinni kiadványokat az eladó. De Petőfi szülővárosában sem kap­tak elegendő mennyiséget a népszerű könyvekből, így Kecelre szinte nem is tudtak adni. A jövő héten talán lesz választanivaló azokból a kiadvá­nyokból, melyek nem találtak gazdá­ra Kiskőrösön. Arra sincs garancia, hogy Kecelen elkelnek! A háromkö­tetes Erdély történetéből hat, Moldo­va könyvéből tíz jutott Kecelre. Mind elkelt, de még a könyvhét előtt. (Folytatás a 2. oldalon) • Könyvheti pillanatkép Halasról: né- zelődők és nem vevők! • Kalocsai kínálat? CSÖKKENHET A FOGYASZTÓI ÁR Előkészületek szakmai szövetség alakításához Csendesedik a borvihar A keddi kiskőrösi tömegdemonstráció után magas szintű értekezletek követték egymást azzal a céllal, hogy a borfelvá­sárlás és -értékesítés gondjaira megol­dást találhassanak. Mint ahogyan a te­levízió nézői a csütörtök esti Fórum elő­adásából Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztertől hallhatták, máris hoztak néhány intézkedést. Erről is szó volt tegnap az állami gazdaságok szőlészeti-borászati szakbizottságának kiskunhalasi értekezletén, amelyen meghívottként a szövetkezetek hasonló szervezetének, 'S megyei pártbizottság­nak, a MÉM-nek, a tsz-szövetségnek, a a kutatóknak, a minőségvizsgáló inté­zetnek a képviselői is jelen voltak. Katona István, az állami gazdasági bizottság elnöke, a Kiskunhalasi Álla­mi Gazdaság igazgatója tájékoztatta a jelenlévőket a csütörtöki miniszteri megbeszélésről: . — Huszonkét szőlészeti-borászati gazdaság, valamint külkereskedelmi vállalat vett részt az értekezleten, ame­lyen a következőket jelentették be. Elő­rehaladott tárgyalások folynak első­sorban a szovjet, de az NDK- és len­gyel partnerekkel is, további borex­portról. Összesen mintegy négyszáze­zer hektoliter eladásáról van szó, azon­ban még nincs egyezség arról, hogy a borért milyen árut szállítsanak. Ennek megoldásában, a borexport elősegíté­sében a miniszter határozott segítséget ígért. Döntés született arról, hogy az idén nem lesz bor- és pezsgőimport. Megtiltják a seprő- (és csiger) bor ké­szítését és más ital — például vermut — alapanyagaként is csak bort lehet felhasználni. Brandyt ezentúl egyetlen gyártó sem készíthet úgynevezett hideg eljárással. A fogyasztói ár csökkenhet (ez nem kötelező, vállalati döntésektől függ): tízszázalékos termelői árcsök­kentés esetén hét százalékkal mérséklik a bort terhelő fogyasztási adót. Szóba került az is, hogy a kulturált borfo­gyasztás érdekében engedélyezzék a borreklámot, valamint a pénzügyi szer­vekkel egyezségre kell jutni a hitelnyúj­tásban. Csipkó Sándor, a Keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet elnöke kijelentette: A kiskőrösi szőlősgazdák tiltako­zása, az itt élő emberek gondja, gya­korlatilag a szőlő-bor ágazat viszon­tagságos helyzetének csupán kis részére hívta fel a figyelmet, mondhatni ez a jéghegy csúcsa. Az ágazat egésze súlyos helyzetbe került, s még nagyobb bajok következhetnek ősszel, ha a felvásárló­feldolgozó szervezetek nem kapnak hi­telt, s nem tudják átvenni a termelőktől a szőlőt. Szinte kikényszeritették a (Folytatás a 2. oldaton) HATEZER BÁCS-KISKUN MEGYEI DIÁK SZORGOSKODIK MAJD Nyitnak az építőtáborok Vasárnap nyitja meg kapuját az idei első építőtábor: Szigetszentmiklóson lakásépítéseknél segédkeznek a fiata­lok. Az első tábomyitást további 11 követi hétfőn, különböző mezőgazda- sági és környezetvédelmi feladatokat kínálva a résztvevőknek — tájékoztat­ták az újságírókat pénteken a KISZ KB székházában az ifjúsági szövetség­nek az építőtábori mozgalommal fog­lalkozó vezetői és munkatársai, vala­mint néhány táborüzemeltető gazdasá­gi egység képviselője. Miként elmondták: az idén több he­lyen és változatosabb munkát kínálnak a fiataloknak, mint az előző években. A hagyományos mezőgazdasági, keres- •kedelmi, vendéglátó-ipari és szolgálta­tó, környezetvédelmi, vízvédelmi és építőipari táborok, diákhotelek mellett újdonságként szociális gondozó tábo­rokat is nyitnak. Bács-Kiskun megyéből hatezer kö­zépiskolás vesz részt a táborozásban. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát vas­kúti üzemében június 20-án indul a di­ákmunka, ugyancsak ekkor fogadnak először fiatalokat Mátéházán. A Kalo­csai Agráripari Egyesülés szintén fog­lalkoztat az elkövetkezendő hónapok­ban tanulókat, összesen mintegy négy­százat. A Kiskunhalasi Állami Gazda­ságban példás múltra tekint vissza az építőtábori mozgalom. Az idén Tajón, Kígyóson és Kunfehértón kínálnak munkát a diákoknak július 10-étől 23- áig. A Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben ezerháromszáz középiskolás tölt együtt dolgos napo­kat, természetesen a megfelelő szóra­koztató programokról is gondoskod­nak majd. A Kecskeméti Konzervgyár­ban június 19-étől, augusztus 13-áig lesznek turnusok. Építőtáboroznak a környezetvédők is: Kunfehértón július 4-étől 31-éig, Kunszentmiklóson pedig július 10-étől 24-éig. Az egészségügyi­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents