Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-10 / 138. szám
SZÖVETKEZŐ SZÖVETKEZETEK A KISKUNSÁGBAN Az együttműködés haszna túlnő a gazdaságok keretein 1988. június 10. • PETŐFI NÉPE • 5 |\ N KGST-TANÁCSKOZÁS Megoldásra érett feladatok A szövetkezeti mezőgazdaság fejlődése lemérhető azon, hogy mi volt a célja a nagyüzemek közötti együttműködésnek régen, s mi jelenleg. Kovács László, a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárhelyettese a körzetükbe tartozó szövetkezetek gyakorlata alapján elmondta: kezdetben a termelőkapacitások jobb kihasználása érdekében fogtak össze az üzemek, most pedig már a termelésben, gazdálkodásban, forgalmazásban való közös érdekeltség megteremtése a legfőbb céljuk. Minden előzetes tervezgetés nélkül, spontán módon kezdődött a hatvanas években a mezőgazdasági szövetkezetek együttműködése a gépesítésben. A korszerű, nagy teljesítményű — és nagy értékű — munkagépek kapacitását ugyanis két vagy több üzem gazdaságosabban tudta kihasználni, mint egy. Pazarlás lett volna minden gazdaságnak ugyanolyan gépet vásárolni. Ezt felismerve a takarmánybetakarítástól kezdve a szőlőtelepítésig minden nagy munkában összedolgoztak. Azonban a gépekhez szükséges alkatrészt nehéz volt beszerezni: mivel már megtapasztalták, hogy együtt köny- nyebb, ebben is összefogtak. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatai szerint a hazai fogyasztási cikkek minősége összességében nem javult, sőt esetenként romlott. Ez a pazarlás sajátos formáját is jelenti. Az egyébként is drágán előállított, a szükségesnél több anyagot, energiát tartalmazó termékek használati értéke, élettartama a lehetségesnél kisebb. Az összetettebb, árnyaltabb kép szerint egészen szűk körben tapasztalható javulás (forróvíz-tároló, televíziók, luxus jellegű kozmetikumok, divatcikkek). A fogyasztás nagyobb részét képviselő napi fogyasztási cikkek lényeges tulajdonságai érdemben nem változtak, a hagyományos építőanyag, a hús, a szén, a brikett minősége pedig többnyire romlott. A népi ellenőrök országos vizsgálat keretében 150 termelő, 58 kereskedelmi vállalatnál, 438 kiskereskedelmi egységben, boltban jártak, a fogyasztók körében pedig közvélemény-kutatást végeztek. A megállapított tények és a szubjektív vélemények fedik egymást. A mintegy három és fél ezer kérdőíven válaszolók egyötöd része tartja a fogyasztási cikkek minőségét összességében javulónak, kétötöd része változatlannak, kétötöd része pedig romlónak. Hamis tanúsítványok Esetenként furcsa helyzetek alakulnak ki. Növekszik például a lakossági reklamációk száma a szén, a brikett rossz minősége miatt, miközben az illetékesek mossák kezeiket: a fűtőanyag megfelel az előírásoknak. A panaszokra részben magyarázat az összetételváltozás: kevesebb a jó minőségű külföldi szén és a brikett. A dorogi, a tatabányai, a várpalotai és a mecseki brikettek átlagos fütőértéke éppen csak eléri a szabványelőírások alsó határát, s messze elmarad a joggal elvárható középértéktől. A brikettgyárak azonban nem a középarányos, haném a minimális fűtőérték elérésében érdekeltek. A minőségi tanúsítványok gyakran Később már tudatosan választották az együttműködést, mint a lehető legjobb megoldást bizonyos feladatok megoldásában. Például a párhuzamos beruházások elkerülése érdekében. A termelésen kívül kiterjesztették ezt a módszert más munkaterületekre, egyebek között a számvitelre is: az ilyen jellegű feladatok megoldására korszerű gépparkot, munkaszervezetet hoztak létre. (Szövgafó, Kiskőrös). A közös vállalkozások a saját igények kielégítésén túl általában megrendelésre is dolgoznak, nyereségükből az alapító szövetkezetek is részesülnek. Következő lépésként már nem egyszerűen csak a termelésben, hanem a szövetkezeti termékek feldolgozásában, forgalmazásában is kialakítottak valamilyen együttműködést a gazdaságok, sőt, nem szövetkezeti szervezetet is be- vontak közqs érdekeltségükbe !Pl. a tejipari vállalatot a kiskunfélegyházi tejipari társulásba). Ezt akarják továbbfejleszteni, elterjeszteni, közös alapokra helyezve az együttműködésben részt vevő termelő, feldolgozó és forgalmazó cégek érdekeltségét: tekintet nélkül a társszervezetek tulajdonviszonyaira, illetve eszerinti hovatartozásukra. A szövetkezeti szektorban többé-kevéshamisak, az osztályba sorolások sok termékfélénél nem felelnek meg a szabvány előírásainak. A győri Tüzép-tele- pen például százezer darab I. osztályúnak minősített kisméretű téglából csupán hatvanezer felelt meg az előírásoknak. Az ellenőrök által megvizsgált szekrénysorok 25 százaléka, a kárpitozott bútorok 11 százaléka, az egyéb bútorok 63 százaléka nem felelt meg az osztályba sorolás követelményeinek. A hibák ismétlődnek: színeltérés, szennyeződés, karcosság, pontatlan szereiéi, az élfóliák hibás ragasztása stb. A hibák és a hibás minőségtanúsítások gyakorisága azonban igen eltérő. A Kermi szakemberei 1986. II. félévben a megvizsgált bútorok. 10 százalékát, 1987.1. félévben 70 (!) százalékát találták hibás besorolásúnak. A húst megfaragták A húsüzemek minőségi manipulációival naponta találkozhatunk. Idézetek a helyszíni vizsgálatok jegyzőkönyveiből: a Füzesabonyi Állami Gazdaság húsüzeméből kiszállított 2416 kg hasított félsertésből 1000 kg forgalmazását technológiai hiányosságok miatt meg kellett tiltani. A helyzetet egyetlen idézet is jól érzékelteti. „A Komárom Megyei ÁHV által 1987. november 26-án kiszállított 2509 kg fej nélküli félsertés nemes húsrészeit több helyen „megfaragták”, a megengedettnél vastagabb a zsírréteg.” Az ellenőr lehet szigorú és következetes, a boltos viszont kiszolgáltatott helyzetben van, s többnyire átveszi az árut. A húsüzemek hibáinak, rossz minősítésének következményeit — olykor súlycsonkítással, túlszámolással megtoldva —áthárítják a vevőkre. Mi, fogyasztók, a folyamat szenvedő alanyai viszont nemritkán termelői, munkavállalói minőségünkben másoknak „törlesztünk”. A bűvös kör áttörését döntően az érdekeltség és a felelősségérvényesítés hiánya akadályozza. bé kihasználták a lehetőségeket, új nagy beruházásokra nincs pénz. Az állami élelmiszeriparban viszont megvannak a termelési eszközök, s más feltételek is az együttműködés előnyeinek kamatoztatásához; megoldás lehetne az is, ha állami tulajdonú eszközöket vehetnének át szövetkezeti társulások. Az idők során a legkülönbözőbb tartalommal számtalan formája alakult ki a mezőgazdasági szövetkezetek által kezdeményezett összefogásnak —, az egyszerű gazdasági együttműködéstől kezdve a közös vállalatokig. Ezek nem zárt, megmerevedett egységek: a mindenkori szükséglethez, igényekhez igazodnak, alakulnak. Például az úgynevezett kistérségi együttműködések tagjai szomszédos gazdaságok, de ugyanezek a szövetkezetek más társulás(ok)- nak is tagjai lehetnek. Az érdekek is különbözőek: például egy adott ágazat fejlesztése. (Juhászati, erdőgazdálkodási, fafeldolgozási, szőlőtelepítési és borászati társulás stb.) Mindezek haszna éppen ezért messzi túlnő a szövetkező gazdaságok keretein. A területi szövetség kezdettől fogva támogatója, szervezője ezeknek az együttműködéseknek. A. M. A hatóság tehetetlen? Mintha beletörődtünk volna a kialakult helyzetbe. A népi ellenőrök mindenütt — a húsipart kivéve — azt tapasztalták, hogy a rossz minőségű termékek gyártását, forgalomba hozását, a minőség hamis tanúsítását, a vásárlók hiányos vagy elmulasztott tájékoztatását nem követi felelősségre vonás. De még a hibás termékek forgalomból való kitiltását sem. A Kermi által kezdeményezett büntetőügyekben az eljárást az illetékesek megszüntették, gazdasági bírság kiszabására pedig indokolt esetben sem kerül sor. A termékek minőségének alakulását normális gazdasági körülmények között persze nem a hatósági előírások, adminisztratív eszközök, hanem a gazdasági, piaci viszonyok határozzák meg. Csakhogy igazi piac nálunk nincs. Az ellátás alacsony színvonalú és hiányos. A fogyasztási javak egyenletes és javuló minőségét pedig csak a kínálat túlsúlya, a vásárlók megnyeréséért, pénzéért folyó széles körű verseny kényszerítheti ki. Jelenleg a kínálati piac pozitív hatása ott sem érvényesül megfelelően, ahol ennek feltételei létrejöttek. A szabályozók hatására a termelők nagy része az exportot részesíti előnyben. Az importnál jórészt a mennyiségi igények és a vállalati érdekek érvényesülnek. Az importtermékek színvonala a hazai átlagnak felel meg, vagy annál is gyengébb minőségű. A fő feladat tehát a kínálati piac építése, az érdekeltségi és felelősségi viszonyok fejlesztése. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság szükségesnek tartja az irányítási és ellenőrzési módszerek, szervezetek korszerűsítését is. így a minőség-ellenőrzés párhuzamosságainak csökkentését, az ellenőrző szervezeteknél az összeférhetetlen hatósági és vállalkozási tevékenységek szétválasztását. Nélkülözhetetlen továbbá, hogy az állami és társadalmi szervek összehangolt együttműködésével, a szabvány- és tanúsítási előírások következetes számonkérésével erősödjön a fogyasztók érdekvédelme. Kovács József A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai gazdasági kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárai június első hetében Budapesten tanácskoztak. A kétnapos konferencia ugyan a soros ülés címén kerül be a szervezet négy évtizedes történetébe, kétségtelen tény azonban, hogy a korábbinál nagyobb várakozás előzte meg. Ez összefügg az együttműködés tökéletesítésének általános igényével, valamint azokkal a gazdasági kihívásokkal, amelyekre a tagországok egyenként is keresik a választ, ezért tehát a közösségtől is várják a kor követelményeivel való lépéstartást. Köztudott, hogy a KGST működési mechanizmusát, intézményrendszerét, a munkamegosztás rendszerének fel- frissítését, a tudomány eredményeinek a mostaninál határozottabb alkalmazását, az ár- és a piaci mechanizmus fejlesztését a tagországok számos kétoldalú megbeszélésen az időszerű tennivalók közé utalták. Az ülésről kiadott közlemény tömören így összegzi az elvégzett munkát: „A résztvevők elvi gazdaságpolitikai kérdéseket vitattak meg, tapasztalat- cserét folytattak a KGST-tagországok műszaki-tudományos fejlesztési komplex programjának megvalósításáról, a nemzetközi munkamegosztás kollektív koncepciójáról. Véleményt cseréltek az együttműködési és a szocialista gazdasági integráció időszerű kérdéseiről.” Árképzés, kölcsönös elszámolások Az 1971-ben kidolgozott komplex programról az a vélemény alakult ki, hogy az erőforrásokat a jövőben azoknak a problémáknak a megoldására kell összpontosítani, amelyek már rövid távon kifizetődnek, s növelik a termelés hatékonyságát. Olyan programokról van szó, amelyek a kutatástól és a fejlesztéstől a termelésig és a késztermék értékesítéséig átfogják az innovációs ciklust. Több felszólaló is megfogalmazta, hogy a komplex program teljesítésének üteme nem kielégítő javítani kell a végrehajtás mechanizmusát. Szükség van a kutatási tematika korszerűsítésére, a jelenleginél jobb információs rendszerre, a kutatásyk irányításának és finanszíroKészül a Leó Évente 5 ezer tonna 12-féle ízű és nyolcfajta csomagolású hab jellegű fagylalt készül a törökbálinti Budatejnél. Az árut eddig különféle, Budapest környéki hűtőházakban raktározták. A gyár 30 millió forintos beruházása nyomán márciustól a 84 ezer karton befogadóképességű hűtőházában tárolják a terméket, ezzel megoldódtak a cég raktározási gondjai. Képünkön: készül a Leó jégkrém. zásának nagyobb mértékű központosítására és központi kutatási alapra. A sokoldalú együttműködést zavaró, problémaként is felmerült, de a működés általános javításaként került előtérbe az igény: korszerűsíteni kell az árképzést és az árarányokat, a valutáris és pénzügyi eszközöket, a kölcsönös elszámolásokat. Feltétlenül javjtani kell a gazdálkodó szervezetek közötti közvetlen szerződéses bürokráciát és a papírmunkát. Korszerűbb együttműködést A nemzetközi együttműködés új modellje, a szocialista munkamegosztás tervezett kollektív koncepciója — s ez volt a másik nagy téma — voltaképpen elvileg már számol a minőségi változásokkal. A budapesti tanácskozás i észtvevői összességében pozitívan értékelték a koncepció tervezetét, néhány hozzászóló azonban — így a magyar is — utalt arra, hogy elkészített dokumentum elsősorban kompromisszumokat tartalmaz, ezért az csak részben felel meg az egyes országok törekvéseinek. A legerőteljesebb bírálat az együttműködési mechanizmus korszé- rűsítésére vonatkozó elgondolások kiforratlanságát érte: a bolgár, a csehszlovák és a lengyel felszóló egyaránt e mechanizmus mielőbbi gyökeres átalakítását sürgette. A megoldást az áru- és pénzviszonyok továbbfejlesztésében, a valós és működő árfolyamok bevezetésében, a nemzeti fizetőeszközök és a transzferábilis rubel közötti átválthatóság megteremtésében jelölték meg. Az SZKP titkára a termeld* közötti közvetlen kapcsolatok kiépítését javasolta, s azt hangsúlyozta, hogy ennek ki- terjesztéséhez közgazdaságé jogi és szervezeti feltételek kellenek. Hatékony, új formák, részvénytársaságok, társulások, közös vállalatok meghonosításáról van szó. Hozzátette: a tudományos- műszaki, termelési, pénzügyi és más tényezők szerves összekapcsolásán alapuló nagy projektek megvalósításában az országok szuverén döntésük alapján, érdekeltségük mértékében vennének részt. Célszerűnek tartót a, hogy a fontosabb KGST-projektel ie-. meg kellene nyerni a nyugati cégeket i:, ehhez a Közös Piaccal való kapcsolatok küszöbön álló rendezése jó feltételeket teremt. Érdekeltség, hatékonyság A szocialista gazdasági integráció időszerű kérdéseiről folytatott vitában — s ez volt a napirend harmadik pontja — a felszólalók egyetértettek abban, hogy törekedni kell új elemek bevezetésére és az ehhez szükséges feltételek megteremtésére. Nyikolaj Szlunykov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára kritikus hangon szólt a vállalt kötelezettségek hiányos teljesítéséről. A tei^- koordináció új módját javasolta: egyrészt a háromszintűségre való áttérés miatt (tervhivatal, minisztérium, vállalat), másrészt azért, mert ezt kívánják a nagy együttműködési programok. Németh Miklós, az MSZMP PB tagja, a KB titkára felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az áru- és pénzviszonyok mielőbbi következetes kiterjesztése, érvényre juttatása nélkül nem érhető el minőségi változás az együttműködésben. Rámutatott, hogy nem lehet csak kormányszinten szervezni a gazdasági kapcsolatokat, hanem a munkamegosztással foglalkozó tárgyalásokba be kell vonni a piac közvetlen résztvevőit, a vállalatokat is. Marian Wozniak, a LEM PB tagja, a KB titkára támogatta a magyar pénzügyi koncepciót. Megemlítette, hogy a nagy nemzetközi (KGST) közös vállalatok szerepe növekszik, de a pénzügyi mechanizmus hiányosságai miatt ezek nehezen alakulnak meg. Jozef Lénárt, a CSKP Elnökségének tagja, a KB titkára a KGST-szintű nemzetközi marketingrendszer létrehozását javasolta. Végül is miképpen lehetne összegezni a budapesti tanácskozást? Csak azzal, amelyet már a helyszínen mérlegként megvontak a résztvevők: a kérdések lezárását a tanácskozás nem vállalhatta magára, hiszen ez nem is volt célja. A megoldásra érett feladatok súlya azonban egyaránt nehezedik minden tagországra, ennélfogva mind az egyes országokban, mind a KGST- szervekben elsőrendű fontosságúnak kell tekinteni. Nyers József, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese-I . . ■ ' A reklamációk nyomában KNEB-VIZSGÁLAT A MINŐSÉGRŐL ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ITTA NYÁR! a Kiskőrös és Vidéke Áfész a kereskedelmi vállalatokkal közösen ruházati vásárt rendez Kiskőrösön a Ruházati Áruházban, a Tisza Cipőboltban, valamint a működési területen lévő szaküzletekben 1988. június 13-ától 18-áig A bőséges árukínálatból egyes cikkek árengedménnyel vásárolhatók. A vásár ideje alatt kiadott Skála-sorsjegyeket június 21-én sorsoljuk. A nyertes szelvények jegyzékét az áruház kirakatában és a szaküzletekben kifüggesztjük. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT 1552 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ CSEHSZLOVÁKIA Tisztább a levegő a rézhuták fölött Ha a gazdagságot csupán a réz mennyiségével mérnék, Krompachy (Korompa) lakosai talán Csehszlovákia leggazdagabb emberei lennének. Itt, az ország keleti részén már emberemlékezet óta folyik a réztermelés, s mennyisége az egész cseh-- szlovák ipar szükségletének több mint egynegyedét fedezi. E gazdagságból azonban sokat elvesznek az ökológiai problémák. Ennek az egyre keresettebb színesfémnek az előállitása során ugyanis igen sok gáznemű és szilárd szennyrészecske kerül a levegőbe. A rézkitermelés legsúlyosabban az erdei növényzetet és a mező- gazdasági talajt károsítja. Az ökológiai vitákat végül is a termelőüzem erélyes intézkedése oldja meg. Legfontosabb a már elkészült nagy teljesítményű tisztítóberendezés, mely a széndioxidot felfogja, mert ha az vízzel keveredik, „mintaszerű” savanyú eső keletkezik. E tisztítóberendezés a kiszűrt ártalmas anyagokból hasznos másodterméket állít elő, Korompán kénsavat. Évente mintegy 170 ezer tonnányit készítenek ebből a fontos vegyi anyagból „ökológiai” módszerrel. Az ökológiai programban előírt összes feladat megoldása után a levegőbe kerülő ártalmas anyagok mennyisége elfogadható mértékre csökken. A szilárd részecskék levegőbe jutását is hasonló beavatkozás korlátozza. Az ipari por többnyire cinket, ólmot tartalmaz. A tisztítóberendezés új, lényegesen hatékonyabb szűrői felfogják a por túlnyomó részét, s különleges technológiai eljárásokkal további, eddig kárba ment színes- és nemesfémek (arany, ezüst) egész tonnáit „lúgozzák ki” belőle. (Orbis — MTI-Press) Kalocsa Városi Tanács Költségvetési Üzeme Ingatlanközvetítő Irodájának ajánlatai: Kalocsa, Tömöri u. 36. sz. Tel.; 737. Üi.: Bohner Ferenc ELADÓ: Bátya; Rózsa u.-ban 3 szoba hallos, komfortos családi ház garázzsal, melléképülettel, 280 négyszögöl telekkel. Kálocsa: Délibáb u.-ban 3 szobás összkomfortos családi ház garázzsal, melléképülettel. Kalocsa: Fényi Gy. u. 3 szobás komfortos családi ház garázzsal, melléképülettel, 80 m2 telekkel. * Foktő: Béke u.-ban 749 négyszögöles építési telek, alap közművesítve, 30 m2-es felvonulási épülettel. Foktő: Petőfi u. 3 szobás komfortos családi ház melléképülettel, 400 négyszögöles telekkel. Hajós: Dózsa Gy. u.-ban 3 szoba összkomfortos családi ház OTP-hitelátvállalással. Kalocsa: Veres P. u.-ban 4 szoba összkomfortos láncházi lakás, garázzsal, OTP-hitelátválla- láSSal. 383 ■ ■ 9 ■ ■ ■ ■ ■
