Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-09 / 137. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 137. szám Ára: 1,80 Ft 1988. június 9., csütörtök EMLÉKMÜSOR, KIÁLLÍTÁSOK, VERSEN YVETÍTÉSEK Az animációs filmszemle ünnepélyes megnyitója • Keresztes Dóra alkotásai, Ünnep kezdődött: az animációs fil­mek ünnepe. Ezt jelzik már a város szélén lobogó jókora transzparensek is. S aki belép a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központba, ugyancsak el- ámulhat a dekorációkon. Valamennyi a II. kecskeméti animációs filmszemlét hivatott népszerűsíteni. Ahogy a pla­kátok, reklámkiadványok, szórólapok, műsorfüzetek is. A magyar rajzfilm­gyártás háromévenként megrendezett seregszemléje ez, de azt hiszem, a szer­vezést tekintve, vetekszik az animációs világfesztiválok egynémelyikével. Tegnap délelőtt Gyulai Líviusz, Ke­resztes Dóra és Orosz István közös ki­állításának megnyitásával kezdődött e négynapos rendezvénysorozat, ame­lyen a kecskeméti József Attila- és SZOT-díjas költő, Buda Ferené aján­lotta sok-sok érdeklődő figyelmébe a tárlatot. Egyetlen mondat beszédéből: „Fogadjuk el, hogy a groteszk éppúgy megfér egy sorban a klasszikus ará­nyokkal, mint a démoni az angyalival, a karcos irónia a tündéri szeretettel, egy kalap alatt azt is tudomásul véve, hogy az emberi szinten egyedül a művé­szet az, ami nem ismer megvalósítha- tatlant, s akaratából a bezárt szoba szekrény mögötti homályos szögleté­ben is megnyílhatik az aranyló menny­boltozat.” Ezt követően a művelődési központ színháztermében — a versenyvetítések színhelyén — bemutatták a közönség­nek a szemle zsűrijét, melynek elnöke John Halas, a Nemzetközi Animációs Film Szövetség tiszteletbeli elnöke, majd köszöntötték az érdeklődőket, a meghívott vendégeket, közöttük Vajda Györgyöt, a Művelődési Minisztérium miniszterhelyettesét, dr. Stark Antalt, a minisztérium államtitkárát, dr. Gajdá­csi Istvánt, a Bács-Kiskun Megyei Ta­nács elnökét és dr. Bodóczky Lászlót, az MSZMP Kecskeméti Városi Bizott­ságának első titkárát. A szemlére csak­nem félszáz külföldi vendég érkezett, Franciaországtól az USA-ig, Japántól Kanadáig, a világ legkülönbözőbb ré­szeiről, s több mint harminc magyar újságíró, szakíró. A város kirakataiban videokészü- lékcken rajzfilmek peregnek, az első szemle legjobb alkotásai, melyek közül jó néhány díjat nyert azóta a határain­kon túl is mondta megnyitóbeszédé­ben dr. Adorján Mihály, Kecskemét Város Tanácsának elnöke, miután szólt a megyeszékhely kulturális érté­keiről, rendezvénysorozatairól, művé­szeti műhelyeiről, illetve arról, hogy milyen hagyományai vannak a rajz- filmkészitésnek ebben a városban, majd kijelentette: —. Kívánom, hogy e seregszemle adjon művészi élményt minden résztvevő számára; mindenki gazdagodjon a felvetődő és letisztult gondolatokkal. Mi igyekszünk jó házi­gazdák lenni: érezzék otthon magukat városunkban! A megnyitóünnepséget követően, az egyedi filmek versenyvetítésével folyta­tódott a tegnapi program, melyen dél­után Kovásznai György-emlékműsor és -kiállításmegnyitó is szerepelt. Ma, a tegnap bemutatott alkotások­ról folytatott szakmai vita után, egész estés rajzjátékfilm, tv-sorozatok, egye­di és amatőr produkciók versenyvetíté­se következik. K. E. MA PARAFÁLJÁK MOSZKVÁBAN KGST—EGK közös nyilatkozat Megérkezett szerda este Moszkvába az az EGK szakértői küldöttség, amely csütörtök délután részt vesz a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség közös nyilatkozatának a parafálásán. A kö­zös nyilatkozat a két gazdasági szerve­zet között kapcsolatok felállítását szen­tesíti. Ezzel tizenöt éves tárgyalási korszak zárult le a KGST és az EGK között. Ez idő alatt kidolgozták a hivatalos kap­csolatok feltételrendszerét. Az első érintkezés 1973-ban szocialista orszá­gok kezdeményezésére jött létre. Há­rom éven keresztül a két szervezet kép­viselői szerződéstervezeteiket ismertet­ték egymással, de az ennek nyomán kialakult vita nem vezetett eredményre és a tárgyalások 1981 -ben megszakad­tak. Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára 1985-ben az Európai Közösségek Bi­zottságának a kérésére megküldte Brüsszelbe a közös nyilatkozat általá­nos jellegű tervezetét. A következő év elején a brüsszeli bizottság beleegyezett abba, hogy a KGST és az EGK között létrejöjjenek a hivatalos kapcsolatok, és hogy az EGK rendezze egyes KGST- tagországokkal kétoldalú viszonyát is. Nem sokkal később a KGST főtitkára tájékoztatta az EGK-t: a KGST tagál­lamai hozzájárultak ahhoz a közös pia­ci feltételhez, hogy a két szervezet kö­zötti kapcsolatfelvétel mellett párhuza­mosan a KGST és az EGK tagországai kétoldalú kapcsolataikat is rendezzék. A csütörtökön parafálásra kerülő közös nyilatkozat szövegét a KGST és az EGK szakértőinek képviselői hiva­talos találkozókon egyeztették, és vé­gül a zavaró tényezőket kiküszöbölve parafálásra előkészítették a dokumen­tumot. MAUNO KOIVISTO ÉS GRÓSZ KÁROLY TALÁLKOZÓJA A finn elnök beszédet mondott az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén • Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke június 8-án a Parlamentben találkozott Mauno Koivisto finn államfővel. (MTI—Telcfotó). Zsúfolt programja volt szerdán a finn köztársasági elnöknek. Grósz Ká­roly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke reggel a Parlament Nándorfehérvári termében találkozott NJauno Koivistó- val. Grósz Károly tájékoztatta a vendé­get Magyarország helyzetéről, szólt az elmúlt években megnövekedett gazda­sági nehézségekről, ezek okairól. Átte­kintést adott azokról az elhatározások­ról — így az MSZMP Központi Bizott­ságának gazdasági, társadalmi kibon­takozási programjáról, a kormány sta­bilizációs munkaprogramjáról, vala­mint a közelmúltban megtartott orszá­gos pártértekezlet döntéseiről —, ame­lyek e gondok megoldása érdekében a gazdasági és politikai reformfolyama­tok felgyorsítását és kiteljesítését szol­gálják. Hangsúlyozta, hogy céljaink eléréséhez az eddiginél is nagyobb mér­tékben kívánunk támaszkodni a nem­zetközi együttműködésből adódó elő­nyökre. Aláhúzta, hogy a magyar gaz­daság szerkezetének korszerűsítésére irányuló lépéseink jó lehetőséget bizto­sítanak külföldi partnerek — köztük finn vállalatok — bekapcsolódására. Mauno Koivisto országa helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy a hetvenes évek derekának stagnálása után az el­múlt tíz esztendőben gyakorlatilag tö­retlen volt a finn gazdaság fejlődései Kiemelte, hogy ebben a folyamatban meghatározó szerepe volt az ipari szer­kezet korszerűsítésének, az oktatásnak és a szakképzésnek, valamint a kiter­jedt nemzetközi gazdasági kapcsola­toknak. A két államférfi egybehangzóan ki­tűnőnek minősítette Magyarország és Finnország kapcsolatait, s megerősítet­te az. együttműködés fejlesztésére irá­nyuló kölcsönös készséget. Mauno Koivisto finnországi látoga­tásra hívta meg Grósz Károlyt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A délelőtti órákban Mauno Koivisto feleségével az Iparművészeti Múzeum­ba látogatott, s megnyitotta a Finn Forma című kiállítást. A múzeumból az Országházba veze­tett a finn államfő útja: részt vett és beszédet mondott az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának kibővített ülé­sén a Parlament Kongresszusi termé­ben. (Mauno Koivisto beszédét a 2. olda­lon közöljük.) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke és felesége délben ebédet adott Mauno Koivisto és felesé­ge tiszteletére a kormány vendégházá­ban. A nap folyamán partnertárgyalások­ra, szerződéskötésekre is sor került. A finn államelnököt kísérő vállalat- vezetőkből és üzletemberekből álló de­legáció délelőtt a Magyar Gazdasági Kamarában kerekasztal-megbeszélé- sen vett részt. Mauno Koivisto látogatása ünnepé­lyes búcsúztatással fejeződött be. Mauno Koivisto Trautmann Rezső társaságában fogadta a díszegység tisz­telgését, majd a finn államfő és felesége, valamint a kíséretükben lévő személyi­ségek díszmotorosok kíséretében a re­pülőtérre hajtattak. A Ferihegyi repülőtéren Trautmann Rezső, Katona Imre és felesége, vala, mint Horn Gyula kisérte a különgép- hez Mauno Koivistót és feleségét. A szívélyes búcsúzást követően a ked­ves vendégek beszálltak a repülőgépbe, amely a késő délutáni órákban elindult Helsinki felé. (MTI) MINISZTÉRIUMI ÉRTÉKELÉS — FELADATEGYEZTETÖ MEGBESZÉLÉS Művelődéspolitika Bács-Kiskunban Tegnap délelőtt Kecskeméten, a me­gyei tanács székházában dr. Stark An­tal, a Művelődési Minisztérium állam­titkára foglalta össze az elmúlt ötéves periódus megyei művelődéspolitikájá­nak értékelését, egyúttal sor került a kiegészítések, észrevételek megbeszélé­sére is. Bevezetésként elmondta, hogy az összegzés tükrében Bács-Kiskun megye az ország müvelődésfejlesztésé- ben kiemelkedő helyen áll, ami meg­mutatkozik az általános iskolák és az oktatás fejlesztésének eredményeiben is. Hozzátette, hogy tapasztalatai sze­rint a tanácsok vezetői példaadóan fog­lalkoznak a művészetek különböző te­rületeivel, beleértve a színházat is. Hangsúlyozta: miközben gazdasági helyzetünk várható alakulása megkí­vánja, hogy prioritás biztosíttassék a tudománynak, a felsőoktatásnak, az egészségügynek, a kultúra területein mindenképpen új megoldások kidolgo­zása látszik szükségesnek. E gondolatokat fűzte tovább dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnö­ke, aki elmondta, hogy a termelés, nagy léptékű kibontakozását a világon min­denütt megelőzte egy oktatási reform. Ez utóbbi már csak azért is fontos, mert a tudományos technikai fejlődés tempójával másként nem tarthat lépést a következő generáció, a »felnövekvő ifjúság. Az általános és középiskolák fejlesztésének lehetőségeit elemezve részletezte, milyen jelentős problémává lépett elő az utóbbi időben — a többi között — a pedagóguskölcsön hiánya. Hozzátette, hogy a jelenlegi körülmé­nyek között például egy agrárértelmi­ségi letelepedésekor összehasonlítha­tatlanul jobb helyzetből indulhat, mint egy pedagógus, mert a pedagógus nem kapja meg annak a támogatásnak a töredékét sem, amit ma egy mezőgaz­dasági nagyüzem meg tud adni fiatal dolgozójának. Ami a továbbtanulást illeti, ma minden Bács-Kiskun megyei főiskolás ösztöndíjban részesülhet, ha igényli. Szó esett még a kecskeméti kettős funkciót ellátó levéltár és könyvtár ügyéről is, mely áthúzódó beruházás­ként, kényszerpályára került. Ami per­sze nem jelenti azt, hogy a könyvtári fejlesztésben nem történt komoly előre­lépés, hiszen éppen 12 új nagyközségi könyvtár létesült ebben az időszakban, vagy kapott lehetőséget a rekonstruk­cióra. Kiemelt helyen áll közöttük is a bajai és az apostagi zsinagógákból kialakított könyvtárak épülete. Jó úton halad a két tannyelvű gimnáziumok ügye is, az elképzelések szerint jövőre egy francia két tannyelvű gimnázium is fogadhatja majd a diákokat. Az általános iskolák technikai felsze­reltségének tekintetében ugyancsak ki­emelkedők a megyei eredmények, fon­tos lenne viszont, hogy ezeknek ará­nyai a szakközépiskolákban, szakmun­kásképzőkben is javuljon. Szó esett még a nemzetiségi oktatásról, amivel kapcsolatban érdemi intézkedések vár­hatók: például az, hogy ahol a feltéte­lek lehetővé teszik, ott mindenütt két tannyelvű iskolában tanulhatnak majd a gyerekek. K. J. BEMUTATÓÜZEM KECSKEMÉTEN A szennyvíz is érték Az ország szinte minden vidékéről volt vendége tegnap a Kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezetnek. Az ide látogató, vízgaz­dálkodással, öntözéssel foglalkozó szakemberek a szenny vízön töző-telep bővítésének, rekonstrukciójának elké­szülte alkalmából hallhattak előadáso­kat a szennyvízhasznosítás fejlesztésé­nek lehetőségeiről, célkitűzéseiről. A Környezetvédelmi és Vízgazdál­kodási Minisztérium (KVM) minisz­terhelyettese, Zsuffa Ervin a tanácsko­zás megnyitójában elmondta, hogy a szakma és a közvélemény ellenállása csak lassan, az utóbbi időben, kezd fel­engedni a szennyvizek elhelyezésével, hasznosításával szemben. Mivel előbb a lakosság ivóvízellátását szorgalmaz­ták, ma a képződött szennyvizeknek csupán egynegyedét tisztítják. Mindin­kább előtérbe kell kerülniük az olyan megoldásoknak - mondta a minisz­terhelyettes —melyek a természetben lejátszódó öntisztulási folyamatokat utánozzák, és csak ezeket egészíti ki az ember alkotta technika. Sokat ígérő­nek, hazánkban más helyeken is ter­jesztésre méltónak ítélte a kecskeméti telepet. De ahhoz, hogy valóban meg­születhessenek a hasonló szennyvíz­hasznosítók, a közgazdasági, jogi és érdekeltségi kérdések mielőbbi tisztá­zására van szükség. A KVM osztályvezetője, dr. Szilárd György arról szólt, hogy a szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása jól illesz­kedik a környezetvédelmi programba, úgy, hogy közben az agrárszféra is so­kat nyerhet: öntözési lehetőséget, táp­anyag-helyettesítést. Természetesen akkor, ha a talaj, növény, állat társu­lást ok- és ésszerűen határozzák meg a gazdálkodó üzemek. Dr. Vályi István MEM-főosztályve- zető előadásában a talajvédelem és a szennyvízöntözés kapcsolatáról hall­hattak a szakemberek. Dr. Juhász End­re, KVM-főosztályvezető pedig a szennyvíziszapok elhelyezésének gond­jait taglalta. Dr. Vermes László, a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem tudo­mányos tanácsadója az éppen folya­matban lévő kutatásokról számolt be, majd a közeljövő feladatairól szólt. Á tanácskozás részvevőit néhány szavas bemutatkozással köszöntötte a Bauer és a Vogel cég képviselője. Majd Hrauda Gábor, a Bauer-Mezőgép Ön­tözési Mérnöki Iroda vezetője beszélt a kecskeméti telepen végzett rekonstruk­ció technikai megoldásairól. Miután az utóbbi két hétben leesett eső igencsak fellazította a szövetkezet földútjait, a szakemberek dr. Tóth László elnökhelyettes ismertetése után a szennyvízöntöző-telep „lelkét”, a szi­vattyúkat, a vezérlő berendezést tekin­tették meg. g. E. • A szivaty- tvúházban sok érdekes tech­nikai megol­dásra figyel­tek fel a szak­emberek. (Tóth Sándor felvétele) Pénzügyek a közép­pontban Kiskőrösön A tanács elfogadta a város rendezési tervét Pénz, pénz, s ismét csak pénz ez volt a tegnapi kiskőrösi tanácsülés visz- szatérő témája. Kivéve az első perce­ket, amikor dr. Oláh Pál tanácselnök a megyei tanács elismerését tolmácsolta a jelenlevőknek, s rajtuk keresztül a város lakóinak a településfejlesztésben elért eredményért. Kimagasló társadal­mi munkájáért kitüntetést vehetett át B. Kovács János tanácstag és a Bem József Általános Iskola kollektívája. Az első napirendi ponthoz fűzött ki­egészítésében Rohoska György osztály- vezető beszámolt a tervkészítés fázisai­ról. Elmondta, hogy figyelembe vették a lakossági javaslatokat s a különböző testületek véleményét. Maguk a tanács­tagok is többször megvitatták a formá­lódó rendezési tervet, mire eljutottak a mostani, végső döntésig. Nyitott kérdés így is maradt: az új temető helyének kijelölése. A terv több változatot is tartalmaz. Gazdaságossá­gi számítás alapján hozzák majd meg a végső döntést. Szóba került a megvaló­sítás sorrendje is. Mikor és hogyan fog­hatnak hozzá például az egyre sürge­tőbb csatornázáshoz. A lakossági tár­sulás szervezése első nekifutásra nem sikerült, mivel túl magas, harmincezer forintnál is több lett volna az egy csa­ládra jutó összeg. Most megpróbálnak olcsóbb megoldást felkutatni. Amint várható volt, nem maradt visszhang nélkül a tanácsülésen sem a bortermelők keddi demonstrációja. Dr. Szőke Sándor hozta szóba az elmúlt évi költségvetésről készült beszámoló tár­gyalásánál. A borforgalmi adó össze­géről tett fel kérdést. Ez az adófajta ugyanis sajátos gondot jelent. A tanács a termés után köteles kivetni, ám befi­zetni csak akkor kell, ha á bort nem adják el a gazdák a hivatalos felvásár­lóknak. Amint a válaszban elhangzott, 60-70 milliós kivetéssel szemben évek óta mintegy másfél millió forint folyik be a helyi tanács kasszájába. Az összes adóbevételnek mintegy 10 százaléka ez az összeg. Még nyitott kérdés, hogy mi lesz most, amikor rengeteg az el nem adott bor a termelőknél, s az adófizetés esedékessé vált. Időközben megérkezett az ülésre dr. Ivanics Lajos, a helyi pártbizottság első titkára, aki tájékoztatta a tanácstago­kat a keddi tárgyalások eredményéről. Mi sem bizonyítja jobban, mennyire fontos kérdés ez az itt élők számára, mint egy felszólalás. A legidősebb ta­nácstag, a 74 éves Kurucz János fiata­los hévvel tette szóvá e fórumon is a szőlősgazdák gondjait.. Az ülés befejező részében ismét csak pénzről esett szó. Összesen 64 millió forintnyi rövid lejáratú hitel felvételé­ről döntöttek a tanácstagok. Az össze­get a lakásépítés finanszírozására hasz­nálják fel. L. D.

Next

/
Thumbnails
Contents