Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-06 / 134. szám
1988. június 6. • PETŐFI NÉPE «5 A TÉESZ SZERVEZ, A SZOLGÁLAT KASSZÍROZ A helikopter, mint egv óriási sárga szúnyog, köröz a búzatábla fölött. í gv, mintha csak kedvtelésből röpködne, mert a kiszórt műtrágya felhője szinte nem is látszik az égen. A „szúnyog” kanyart vesz, közeledik a leszállóhely felé. A légörvény t a távolabb álló szervizkocsiban csak látni lehet, érezni Légörvény — Amikor kezdtük, ez a munka még vonzó volt — mondja Farkas György pilóta, a helikopteres brigád vezetője, és a földre ereszkedő gépet figyeli a kocsi ablakán át. — 1974-ben az akkori fizetéssel még jól járt a pilóta is, a szerelő is. Ma a rakodók — akik a téesz dolgozói —, többet keresnek, mint mi. Erdős István szerelő nem nyilvánít véleményt, reggelizik. A brigád harmadik tagja, Limfer Tibor odabent ül a pilótafülkében, várja, hogy a gép tartályát újra feltöltsék műtrágyával. Amíg ki nem fogy az üzemanyag, nem száll ki, s még hátra van jó néhány kör. A traktor visszahúzódik a gép mögül, a rakodómunkások fedezékbe vonulnak. Erdős István kipattan az első ülésről, integet a pilótának. A "szúnyog” ismét a levegőbe emelkedik. A jó öreg KA—25-ös — Akkor még lehetett válogatni, hová menjünk — nosztalgiázik tovább Farkas György. — Most már minden csip-csup területet el kell vállalni. A növényvédő szer, műtrágya alaposan megdrágult, a légi óradíj sem olcsó, a gazdaságok viszont szegényebbek lettek. Sokkal kevesebbet dolgoztatnak, mint azelőtt. De aki ezt a munkát, a repülést, a szabad levegőt megszokta, az már nem szívesen megy el máshová. Részé Tamás, aki a Kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezetben a helikopter munkáját szervezi, behajol a nyitott kocsiajtón. — Az a tragikus, hogy egy gépre alapozunk — magyarázza, s érthetően jobban érdeklik a téesz gondjai, mint a pilótáké. — Nem úgy van, hogy van 8-10 traktor, és akkor is dolgozhatunk, ha az egyik rossz! — A helikopternél üzemidőt mérnek — mondja a brigádvezető. — Időnként nagyjavítást végeznek, kicserélik az alkatrészeket. Tizenöt év után általában ki kell őket selejtezni. A KA—25-ös, amit használunk, elég régi típus, a Szovjetunióban már nem is gyártják. Várható, hogy egyre több brigádot le kell állítani, mert csak a meglévő helikopterekből tudják pótolni a kiselejtezett alkatrészeket. Hacsak nem vesznek új, más típusú gépeket. Besze Tamás megint idegesen közbeszól. egy „szúnyog” körül • A helikopter drága, de gyorsabb és hatékonyabb a földi gépeknél. A lést nÖvéiméitófein a mezőgazdaságban a legfejlettebb technikát képviseli, de igen drága. A «negyében néhány szőlőtermesztő gazdaság — amelyek szintén közösen üzemeltettek egy helikoptert — már néhány éve lemondott róla. oly mértékben megnövelte a hektáronkénti költségeket. Ha azt nézzük, hogy a ga/gaságossági számítások szerint például a búzánál 6-7 tonnás termésátlag mellett érdemes egyáltalán ..bevetni" a helikoptert, akkor talán nem olyan sok termelőszövetkezetnek, állami gazdaságnak éri meg. hogy a levegőből szórassák a földre a vegyszert vagy a műtrágyát. A Lenin Téoszben ugyancsak azt mondják földi gépekkel, még a taposást kárral együtt is olcsóbb a növényvédelem. A helikopter nagy előnye a gyorsaság, ami a mezőgazdaságban a milliárdos veszteségeket okozó betegségek, kártevők elleni küzdelemben nem elhany agolható tényező. Egy nemrégiben megjelent újsághír szerint a MÉM Repülőgépes Szolgálatánál ezekben a napokban a teljes légi flotta „kirajzott", hogy Wöben elvégezzék a növényvédelmi munkákat. A repülőgépes, illetve helikopteres brigádok közül Békés és Szolnok megye mellett legtöbben Báés- Kisktmban dolgoznak. — Egy légi óra díja nálunk 21 ezer forint — világosít fel Besze Tamás. Az RSZ ebből 18 ezer 500 forintot visz el. plusz a hektárdíj-kiegészítést. amit a felhasznált szer után kell fizetni. Háromszázhatvan légi órán felül ebből 10 ezer forint nálunk marad, ez képezi a nyereséget, illetve az osztalékot. A szerződésünk azt is kimondja, hogy ha a gép nem repüli le a 560 légi órát. a különbözetet ki kell fizetni. Tavaly ez 300 ezer forint lett volna, de mert a meghibásodások miatt négyszer cserélték ki a leküldött helikoptert, az RSZ lemondott a követeléséről. A Kiskunfélegyházi Lenin Termelő- szövetkezetben állomásozó gépet több megyei termelőszövetkezet közösen A Két felszállás között Erdős István igazít a porlasztón. üzemelteti. A társult gazdaságoknak ezer forinttal olcsóbb a díj és természetesen elsőbbséget élveznek a kívülállókkal szemben. Pozsár Miklós kedélyesen — mint aki már megszokta, hogy mindig mindennel annyi a gond — legyint egyet. — Az RSZ monopolhelyzetben van. Tudják, hogy szükség van rájuk és ezzel visszaélnek. A gép lerobban, három napig állunk, várjuk a szerelőt Pestről, holott abban a pillanatban cseregépet kellene adni. Elcsúszik a munka, aztán persze nem azt mondják, hogy az RSZ, hanem hogy a Lenin Téesz nem csinálta meg! Magyar Ágnes MUNKÁSHÉTKÖZNAPOK Teljesítménynövelésre ösztönző forintok Három hatalmas henger forog vízszintesen egymással szemben: ezek közé szorítják a lemeztáblát és addig görgetik ide-oda, amíg fölveszi a hengerformát. A műveletet különböző kapcsolók, gombok segítségével ezúttal Keleti Károly irányítja. A lemez egyre kisebb ívben kunkorodik, a két vége egymáshoz közelít, végül összeér. Izgalmas percek ezek, hiszen egy ilyen tábla értéke több tízezer forint. Atomerőművi berendezéshez használandó palást lesz belőle. Abból is, amit Keleti Károly most készített; daru emeli le a gépről, s teszi a többi közé. Mi történik, ha mégis elrontja? — kérdezem a fiatal lakatostól. — Eleinte előfordult, de helyre lehetett hozni — válaszolja, később kicsit bizonytalanul hozzáteszi: — Annyira még sosem rontottam el, hogy a hibát ne lehetett volna kijavítani . . . Az üzemcsarnok irodájában ülünk le beszélgetni, itt kisebb a zaj. — Mióta dolgozik a kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Müveknél?-— Szakmunkástanulóként kerültem ide 1968-ban. Ez tehát az első munkahelyem. — Szándéka szerint az utolsó is? — Nincs ilyen elhatározásom, de az tény, hogy minden szempontból elégedett vagyok a munkahelyemmel. Itt a városi cégek átlagánál jobban fizetnek. Tavaly például 147 ezer forint volt a jövedelmem. Sajátos bérezési rendszert vezettek be a mi munkacsoportunkban még 1986-ban: az úgynevezett egyösszegű munkabérutalványozást. Lényege az, hogy bármekkora teljesítményt érünk is el a munkában, elszámolhatjuk. Korábban a 105 százalékos teljesítést nem haladhattuk meg,az idén mára 150 százalékon is túl vagyunk. Pedig csak napi nyolc órát dolgozunk, nem többet, tehát nem a munkára fordított idő, hanem az intenzitás növekedett. A munkaidő-kihasználás most már optimális, bár lehetne még jobb is. Egyre több csoportra terjesztik ki ezt a módszert. Eleinte sokan idegenkedtek tőle, főleg az idősebbek. De végül ők is megszavazták, amikor látták, hogy a fiatalok milyen nagy ambícióval vállalkoznak. Az egyösszegű utalványozás azt jelenti, hogy a csoport teljesítéséért kapjuk.meg a pénzt, amit mi osztunk el az egyéni teljesítmények szerint differenciálva. — Nagy különbségek vannak csoporton belül a keresetek között? — A legkevesebb és a legtöbb közötti különbség a hétezer forintot is eléri. — Nem szokott emiatt veszekedés lenni?! — Inkább csak vita. De megvan az értelme a differenciálásnak: több és jobb munkára ösztönöz. A művezető pontosan tudja: ki, mennyit, hogyan dolgozik. Ilyen körülmények között az átlagosnál sokkal többet kell velünk foglalkoznia, de nem egyszerűen csak figyelni ránk, hanem a munkafeltételeket is megteremteni. Ez a bérezési rendszer megbukna, ha a vezetők nem jól oldanák meg feladataikat. Keleti Károly jövedelme magasabb ugyan a csoport átlagánál, de nem a legtöbb. / fei • Keleti Károly a lemezhenger-készítő gépen dolgozik. (Méhesi Éva felvétele) — Ha ilyen jól lehet keresni a főmunkaidőben, gondolom, nem szorulnak rá a pluszmunkára? — Mégis működnek a cégnél géem- kák. Szükség van rájuk, mert kevés a szakmunkás, kevés a vállalat béralapja. A gyárunk viszont meg akar felelni a megrendelők igényeinek. — Kevés a szakmunkás?! Itt, ahol megfizetik az elvégzett munkát?! — Máshol valamivel kisebb jövedelemért ugyan, de lényegesen kevesebbet kell dolgozni. Az egyösszegű bérezési rendszer egyébként akár hátrányosan is érintheti . Keleti Károlyt, hiszen társadalmi megbízatásai miatt olykor félbe kell szakítani munkáját. Igaz, hogy ez ritkán fordul elő, a távoliét azonban a zsebére megy. Nyolc év óta az üzem pártalapszervezetének szervező titkára, egy éve a vállalati pártbizottság titkárhelyettese. A marxizmus—leninizmus alapjai tanfolyamon osztályt vezet; ez naprakész informáltságot, felkészültséget igényel tőle. Valamit mindig csinál, nincsenek üresen töltött órák az életében. Géemkázik is. Bár az átlagosnál magasabb a jövedelme, családi költség- vetésükben szükség van — s lévén hamarosan mindkét gyerek iskolás , egyre inkább szükség lesz a pluszkeresetre. (Amikor megkérdezem tőle, mekkorák a gyerekei, így válaszol: „A fiam majdnem hét, a lányom majdnem hatéves.”) — Mi a véleménye arról, hogy a dolgozók egyre több munkát kénytelenek vállalni csak azért, hogy megtartsák az életszínvonalukat? — Nem jó, hogy így van. Azért kell a reform, a kibontakozás, hogy ennek a kényszerűségnek is vége legyen. Almási Márta DUNAPATAJ A nagy segíti a kicsit Harmincötmilliós árbevétel a háztájiból — A magyar mezőgazdaság annyira ráállt a helikopterre meg a repülőgépre, hogy nagyon nehezen lehetne átállítani. Hiába vezették be a művelőutas vetést, csapadékos időben arra se lehet rámenni a traktorral! Shell olajra nem telik A „szúnyog” ismét leszáll, hogy am- moniumnitrátot vételezzen. Mint kiderül, ez nem is az a gép, amelyikkel eddig nap mint nap fölszálltak. Ez csak helyettes, az eredetinek lejárt az üzemideje. Most a MÉM Repülőgépes Szolgálat (RSZ) szerelői vizsgálják és cserélik benne az alkatrészeket. — A napi hibákat ki tudjuk javítani — mondja Farkas György —, és Erdős István két falat között rábólint. — Kivéve a motorcserét, ahhoz különleges szervizszerelő kell. Ilyenkor állunk, nem tudunk dolgozni. Folyamatos munkánál látványos kiesés egy-másfél nap csúszás. A helikopterből mintha sose akarna kifogyni az üzemanyag, újra és újra felszáll. Olyan pontosan, zökkenők nélkül megy a munka, és olyan békésen telik az idő, hogy szinte irigylem a brigádot. — Teljesítménybérben dolgozunk, 7-8 hónap alatt kell megkeresni az egész évi pénzt — mosolyog Farkas György, és tovább ecseteli, miért is. ne irigyeljem őket. — Az alapfizetés az egész jövedelmünk egyharmada. Áprilistól júniusig szabadságtilalom van. Utána mehet, aki akar, de amíg munka van, nem célszerű, mert saját zsebünkből húzzuk ki a pénzt. Farkas György Kecskeméten lakik, • Limfer T ibor egy éve pilóta (Gaál Béla felvételei). Limfer Tibor Tatán, Erdős István Budapesten. Életük háromnegyed részét a családtól távol töltik. A pilóták és a szerelő kenyéradó gazdája a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Repülőgépes Szolgálata. Farkas György nem szívesen beszél erről, de aztán csak clpanaszolja, hogy a fizetésük tíz év alatt alig emelkedett, s mostanában az a nyugtalanító hír járja, hogy a kevesebb munka miatt csökkenteni fogják a brigádok létszámát. Emellett igazán eltörpül, hogy az öreg gépekkel folyton valami baj van, meg hogy a korábban használt Shell motorolajra most már egyáltalán nincs pénz. Technika ötmillióért A központi major irodájában Besze Tamás és Pozsár Miklós elnökhelyettes végképp ripityomra zúzzák azt az idilli képet, amit magamban a helikopteres növényvédelemről dédelgetek. — Itt minden felelősséget a fenntartó gazdaság visel — mondja mérgesen Besze Tamás. -— A MÉM Repülőgépes Szolgálat csak odaadja a gépet és bekasszírozza a pénzt! Az indulatos kitörés oka, hogy jelentős összegekről van szó, főképp annak, aki fizeti. Először is le kell szurkolni az RSZ-nek ötmillió forintot, hogy a helikoptert egyáltalán megkaphassák. Ezért öt évig használhatják, a milliókból pedig évente egyet visszaad a szolgálat. Kamat nélkül. De az anyagi ügyek ezzel még nein érnek véget. Emlékezetes, hogy az MSZMP, főként az 50-es évek végén, több határozatban is sürgette a háztáji gazdálkodás segítését. A hatvanas évek közepén ennek megteremtődtek a feltételei, s néhány év múlva a mezőgazdasági termelés szerves részeivé váltak a háztáji és kisegítő gazdaságok. Napjainkban fokozódik szerepük, egyrészt a háztájiban megtermelt áruk jelentős mennyisége, másrészt a családi jövedelmek miatt. A közelmúltban vitatta meg az MSZMP dunapataji bizottsága a termelőszövetkezetek háztáji és kisegítő gazdaságokkal való együtműködését és továbbfejlesztésének lehetőségeit. A gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottság előterjesztése, majd a pártbizottság határozata azt bizonyította: a két dunapataji tsz jó úton jár. A községben két termelőszövetkezet, a Petőfi és az Új Élet gazdálkodik, amelyek vezetőségei nagy körültekintéssel segítik, tervszerűen összehangolják a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységét a közössel. Ez a gazdálkodási forma a két termelőszövetkezet árbevételének mintegy 20 százalékát adta a múlt évben, ami számottevő. Évente több mint hatezer malac Érdemes megvizsgálni a segítség- nyújtás formáit mindkét közös gazdaságban. A Petőfi Tsz-ben a háztáji gazdálkodás egyre inkább jelentős szerephez jut, mert az új szabályozók, a gazdasági helyzet miatt keresetnövelést nem tudnak végrehajtani, tehát a háztájinak keresetkiegészítő szerepe van. A tagok 1600, az alkalmazottak 800, az új dolgozók 400 négyszögöl járandóságot kapnak, amelyet pénzben, terményben, földben igényelhetnek. (Pénzbeli megváltást csak a nyugdíjas és a beteg dolgozók kaphatnak). Az elmúlt évben a háztáji és kisegítő gazdaságok 12 milliós árbevételt értek el, amelyből a malacértékesítés önmagában 8,6 millió forintot tett ki. Ez 411 anyakoca szaporulatát, 6120 malac értékesítését jelentette. A tenyésztést felárakkal, eladási biztonsággal, takarmánnyal — amely 40—50 forinttal olcsóbb mázsánként —, lucemavágási lehetőséggel, gépi munkával, alomszalma-vásárlással tették és teszik jelenleg is vonzóvá. A háztáji növénytermesztésben éveken át a fűszerpaprikatermesztés dominált. A , múlt évben azonban szerkezetváltást kellett végrehajtani, s a paprika vetésterülete 40 százalékkal csökkent. Helyette a kelendőbb csemegekukoricát, vöröshagymát termesztik, ezeknek magasabb volt a jövedelmezősége. A kiegészítő gazdaságok felkarolásában is jeleskedett a termelőszövetkezet. Ezek árbevétele a múlt évben elérte a 4,9 millió forintot, s ebből csupán 270 ezer forintot képviselt a növénytermesztés. Akár részletfizetésre is Az Új Élet Termelőszövetkezetben a háztáji és kisegítő gazdaságok integrálása szintén kiterjed a földhasználat segítésére, az állatok hizlalására, a szerződéskötésekre, az értékesítésre; a szaktanácsadásra és a tagság érdekképviseletére. Az állattartók részére — igény és lehetőség szerint — tenyészállatokat, tehenet, kocát szereznek be, ha kell, részletfizetésre. Minden tag 15 mázsa terményt vásárolhat kedvezményes áron, de emellett még további kedvezményekre is adódik lehetőség. A múlt évben húsz szarvasmarhát és kétezer hízott sertést értékesítettek a közös gazdaságon keresztül, nem kevesebb mint 11 millió forint értékben. Ez önmagában is mutatja, van kedv az állattartásra, bizonyítja ezt az is, hogy ebben az évben már kétszáz anyakocát helyeztek el a gazdáknál, amelyek várható éves szaporulata kétezer malac. A szövetkezeti tagok háztáji földet igényelhetnek. A tagok 1600 négyszögölt vagy 25 mázsa morzsolt kukoricát, az alkalmazottak 400 vagy 800 négyszögöl földet kapnak. Az utóbbiak csupán 15 hektárnyi földet művelnek egyénileg, ahol saját felhasználásukra termelnek szőlőt, gyümölcsöt, zöldséget. Ennél sokkal jobban kedvelt a közös táblában lévő növénytermesztés. Az elmúlt esztendőben 20 hektáron fűszer- paprikát, 5 hektáron csemegekukoricát, 2 hektáron étkezési babot, 15 hektáron pedig csemegeuborkát termeltek. Ezen felül még 55 hektáron termett konzervuborka és fűszerpaprika értékesítését intézte a közös gazdaság. Ebben a tsz-ben a háztáji gazdaságok éves árbevétele 18—20 millió forint. A célok reálisak Mondani sem kell. hogy a háztájiban termelt termények értékesítése utáni nyereség egyik termelőszövetkezetnél sem jelentős, ennek emelése nem is céljuk, hiszen az integráció elsősorban a tagok megélhetésének javítását célozza. Vajon van-e lehetőség továbbfejleszteni a háztáji gazdaságokat, egyáltalán érdemes-e ezzel foglalkozni? A fejlesztésnek elsősorban a korlátozott gazdasági lehetőségek szabnak gátat, ám jobban szervezni, alaposabban előkészíteni, ezzel a háztáji gazdaságok hatékonyságát növelni, mindenképpen célszerű. Két okból is szükséges ez. Egyrészt a közös gazdaságok nyújtotta szolgáltatási lehetőségek igénybevételével a háztájikban jelentős árualapot állítanak elő, másrészt a termelt áruk jövedelméből a tag és csaladja tisztességes jövedelemhez jut. A dunapataji községi pártbizottság is így jelölte meg a célokat. Ebben az esztendőben a Petőfi Tsz-nél a háztáji árbevételi tervet 14,3, az Új Élet Tsz- nél pedig 19,4 millió forintban határozták meg. Ez összességében kétezer hi- zósertést, 6 ezer malacot, 20 szarvas- marha meghizlalását, valamint 58 hektár fűszerpaprikát, 34 hektár csemege- kukoricát, 14. hektár vöröshagymát és 15 hektár konzervuborkát jelent. Gémes Gábor
