Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-04 / 133. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1988. június 4. MEGBOLYGATOTT TERMÉSZET Arzén a vízben Beszélgetés a Köjál megyei főorvosával A környezeti ártalmaknak legalább annyi sze­repük van a betegségek szaporodásában, mint az önpusztító életmódnak. Szennyeződnek az élővi­zek, elásott hulladékok mérgezik a talajt, halmo­zódik a szemét. A környezet régen elveszítette ősi tisztaságát. Szinte nap mint nap vétünk a termé­szet ellen, s az „bosszúból” a pusztító erőit szaba­dítja fel. Következésképp egyre több az embert érő ártalom, s a 80-as években egy újabb jelent meg: az arzénes viz. Csak a felfedezés történt egy évtizede, azt nem tudni, hogy előtte hány nemze­dék itta a mérgezett vizet. Tény azonban, hogy most is jelen van, s több ezer ember ivóvizét szennyezi. Kiket érint ez és mennyire veszélyes az egész­ségre? Erről érdeklődtünk dr. Tempfli Ágnestől, a Köjál megyei igazgató főorvosától. — Gyakran hallani manapság az egészséget ká­rosító vegyianyagokról. Ártanak a mosószerek, az élelmiszerek tartósítói, némi túlzással azt is mond­hatnánk, hogy már a levegővételtől is félni kell. Most pedig itt a víz, amelyről kiderült, hogy a sok más összetevő mellett még arzént is tartalmaz. Mi­ért csak most vált ez ismertté? — Egy eset hívta föl a figyelmünket. Előtte azonban el kell mondanom, hogy a 70-es évek közepéig olyan szabvány szerint vizsgáltuk a vize­ket, amelyben nem szerepelt kötelező kompo­nensként az arzén. Nem is kerestük. — Akkor hogyan találtak rá? — Véletlen. Bugac környékén a tanyai lakoso­kon a krónikus mérgezettség jelei mutatkoztak. Amikor megvizsgáltuk az ásott kutak vizeit, kide­rült, hogy arzént tartalmaznak. — Miként kerülhetett a méreg a vízbe? — Elég egyszerű módon. A mezőgazdaságban sokáig arzéntartalmú növényvédő szereket hasz­náltak. Amikor ezeket betiltották, a fel nem hasz­nált szereket elásták. Bugacon és környékén így keletkezett lokális szennyeződés. — Mit tettek, amikor ezt felfedezték? — Először is az egész országban, főleg az Alföl­dön felmértük minden vízmű vizének az arzéntar­talmát. Természetesen a mélyebb rétegek kútjait is megvizsgáltuk, és Békés megyében mélyfúrású kútban is találtunk arzént. Ezt már nem okozhat­ták a növényvédő szerek. — Talán valami más vegyi anyag? — Ilyen mélyre nem juthat el a szennyeződés. A kutatók szerint a mélyrétegekben talált arzén eredete geológiai. Úgy magyarázzák ezt, hogy az azonos geológiai korból származó kőzet, üledék tartalmazza az arzént, ami valami módon kioldó­dik a vízben. — Milyen mennyiségben? — Ez változó. Az egészségügyi határérték 0,05 milligramm literenként. Ez a mennyiség még nem ártalmas. Békés megyében néhol ennek az érték­nek a tízszeresét is megtalálták. ' — Hogyan alakul ez Bács-Kiskun megyében? — Tizennégy község és ötvenhárom üzemi víz­mű kútjában — főként a megye déli részén — mértünk határértéket meghaladó arzénmennyisé­get. Ez 37 ezer embert érint. A legmagasabb érték egyébként 0,13 milligramm volt. Ennyit találtunk például Bácsalmáson. — Ez már káros az egészségre. Milyen tünetek­ben mutatkozik meg? — Az akut mérgezés kizárt, bizonyítja ezt a bugaci példa. A krónikus arzénmérgezés veszélye azonban fennáll. Az arzén a hajban, a körömben és a méregtelenítő szervekben, a májban, a vesé­ben és a lépben halmozódik fel. A tünetek elsősor­ban a bőrön jelentkeznek. A környező kórházak egyébként nem jeleztek ilyen jellegű megbetegedé­seket. — A megyének feltűnően rossz a halálozási sta­tisztikája. Sok az öngyilkos, nagy a májzsugor okozta halandóság. Nincs ez összefüggésben az elfogyasztott arzénes vízzel? — Vizsgáltuk ezt is, ugyanis az arzén idegrend­szerre gyakorolt hatása számbajöhet. De ez csak feltételezés. A növényvédő szerek is károsítják az idegrendszert, s az alkohol is. Ez a mennyiségű arzén önmagában nem lenne olyan káros, de hoz­záadódik a többihez. Az ártalmak összeadódnak, így válnak egy-egy betegség kiváltó tényezőjévé. — Mit lehet ez ellen tenni? — Amikor Bugacon arzént fedeztek fel a víz­ben, a vízügyi hatóságok azonnal intézkedtek. Megkezdték a gyakorlati kutatást, hogyan lehet kivonni a vízből a mérget. Ma már többféle tech­nológiával is rendelkezünk. Jó megoldás például a vastalanító berendezés, ugyanis a vassal együtt kicsapódik az arzén. A magas arzéntartalmú vi­zek esetében a vízkeverést ajánljuk. Készülnek az arzénmentesítő berendezések. Van már ilyen Ga- rán és Katymáron, lesz Madarason és Imrehegyen is, 1990-re pedig minden érintett helyen. Bcnke Márta Május legudvariasabb magángépkocsi-vezetője: Istella Ferenc Köztudomású, hogy a megyei közlekedés- biztonsági tanács és a Petőfi Népe Szerkesz­tősége versenyt hirdetett a legudvariasabb magángépkocsi-vezető címért, amelyet min­den hónapban — a beérkezett szavazatok alapján — egy bizottság értékel. Májusban a beérkezett szavazatok száma erőteljesen növekedett. A legtöbb szavazatot az UH-22- 75 forgalmi rendszámú személygépkocsi tu­lajdonosa, Istella Ferenc postai kézbesítő, Kalocsa, Alkotás útja 7. szám alatti lakos kapta. A második Benedek István. Kiskun- majsa, Hóvirág u. 3., a harmadik pedig Tóth Nándor, Kecskemét, Dobó körút 5. szám alatti lakos. Hétfőn a megyei rendőr-főkapitányságon Istella Ferenc dr. Pálvölgyi István rendőr alezredestől vehette át a verseny jelképét, a plüssből készült tigrist és az 1690 forint érté­kű modern kávéfőző gépet. A díj átadása után a 26 éves fiatalember a következőket mondta: — Nagyon meghatódtam, igazán nem ta­lálok szavakat arra, hogy milyen módon kö­szönjem meg ezt az ajándékot. Eddig is igye­keztem mindig udvariasan és a szabályok szerint közlekedni, de ezek után ez már köve­telmény számomra. Sajnos a fiatalok közül néhányan vagánykodnak, feltünősködnek, amely majdnem mindig balesethez vezet. Jó volna, ha megfogadnák a tanácsot: az udva­rias, előzékeny közlekedés mindenki számá­ra vonzóbb, mint a motorbőgetés, szlalomo­zás. Olvasóink figyelmébe ajánljuk: a verseny tovább folytatódik, s nemsokára újabb sza­vazólapot közlünk lapunk 8. oldalán, ame­lyet a megítélésük szerint legudvariasabb magángépkocsi-vezető rendszámával együtt küldjenek be. szabad idő Allergológiai kongresszus A közelmúltban Debrecenben ren­dezték meg a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság XVI. kongresszusát. Az utóbbi években az allergiás bete­gek száma és az allergiával foglalkozó tudományos társaságok jelentősége egyaránt nőtt. De valójában hol és mi­ért szaporodott az ilyen jellegű kórese­tek száma? Az egyik előadó elmondta, hogy a természeti körülmények között élő népek, népcsoportok számára az allergia nem jelent olyan problémát, amivel folyamatosan foglalkozni, szük­séges. Azonban amint városba kerül­nek, rájuk szakadnak a technika áldá­sai, megjelennek és szaporodnak az al­lergiás megbetegedések különböző for­mái. Valójában az intézményesen for­galmazott vegyi anyagok — a mosó­szerektől a gyomirtókig —, a fokozódó levegőszennyeződés, a szaporodó fe­szültségtényezők, a számos, ellenőrzés nélkül szedett gyógyszer mind elősegíti az allergia kialakulását. Többen emlegették, hogy a széna­nátha a tüdőasztmához vezető kórfor­ma. Azt is megállapították, hogy a szé­nanátha esetében annál jobbak a terá­piás eredmények, minél előbb megkez­dődik a kezelés. Kétségtelen, hogy az egyik legerősebb szénanáthát előidéző, illetve fenntartó tényező a vadkender. Mivel sok az allergiás beteg, szapo­rodnak a kutatási erőfeszítések is ezen betegségfonnák összefüggéseinek és a jobb, hatékonyabb terápiás eszközök és módszerek felderítése érdekében. Egyre több kórformánál lehetséges al­lergiás tényezőket felfedezni, kimutat­ni. Kutatják az allergiás szervezeti adottságok örökölhetőségét. A kong­resszusi vitákban e tekintetben főleg az anya szervezeti adottságainak fontos­ságát hangsúlyozták, nem utolsósor­ban az anyatej szerepét. Több külföldi előadás is elhangzott a diagnosztika és a terápia egyes prob­lémáiról. A terápiás törekvések lénye­ge, hogy az allergiás reakció jóvoltából felszabaduló, a szervezetre káros kö­vetkezménnyel járó anyagok hatását közömbösítsék. A gyógyszergyárak is jelentkeztek a kongresszuson, propa­gálva törekvéseiket a terápiában. dr. H. G Egyszerű, praktikus polcok A lakás helyiségei közül ta Ián a konyha az, ahol leginkábl szükség van kevés helyet igény­lő polcokra. A konyhai apróbb eszközök, felszerelések, bögrék, poharak, fűszerek stb. csak ak­kor találhatók meg könnyen, ha helyük állandó és főleg azonnal kéznél vannak. Rajzunkon néhány variációt mutatunk be a polclapok kü­lönféle megoldásával. Az alsó (konyharuhatartó) polc részle­tes műhelyrajzát felső ábránkon láthatják. A polcok anyaga: 9 cm széles, 1,5 cm vas­tag deszka a), 3 cm hosszú félgömbfejű csavarok, a gömbrúd- hoz b), 25-30 mm át­mérőjű seprő vagy partvisnyél szükséges. A polcok magassága, szélessége tetszőleges, az adott falfelülethez igazodik. Felfüggesztéskor • pontosan bemért, nagy biztonsággal, tiplivel rögzített kam­pót alkalmazzunk, nehogy a polc terhé­vel leszakadjon. Az ünnepi könyvhét gyermekkönyveiből Ráköss Péter: Ismeri ön a kakadut? című könyve valós vagy éppen kitalált mozzanatok a kakaduról, a mókás kül­lemű, bohókás állatról. Sajátos humor­ral megírt, megrajzolt könyvecske az érzékeny lelkű, kitűnő humorú állatká­ról, „gyermekkorát”, majd az egyes történelmi korokban játszott „szere­pét” ismerjük meg. A tudományos élet jeleseit, Goethét, Beethovent, Brehmet. a művészek közül Picassót is tanúul hívja a szerző. A kötet szerzője és illusztrátora Rá­köss Péter 5-én, vasárnap délelőtt Kecs­keméten, az SZMT székház előtt — az ünnepi könyvhét alkalmából felállított könyvudvarban — 11—12 óra között várja gyermekolvasóit, dedikálja mese­könyvét. A csodás, rejtelmes, mesés természet titkaiba vezet, igaz mesét mesél és raj­zol Richter Ilona kivételes líraisággal az Egy cseppben a tenger című köteté­ben. A kicsiny, alig két centiméteres remeterák és a vele társulásban élő ten­geri rózsa a történet főszereplői. A cseppnyi élőlényekkel a mikroszkóp alatt kezdjük az ismerkedést: hogyan él Jónás, a remeterák, hogyan esnek zsák­mányául, táplálékául a sórákocskák, hogyan alakul ki életközössége a hidro- idlárvával, melyből egy csodás „virá­goskert”, egy „titokzatos őserdei vi­lág”, a tengeri rózsa fejlődik ki. A társ­bérlők hogyan vívják meg harcukat életükért, fennmaradásukért, fajfenn­tartásukért? Richter Ilona tudományos pontossággal meséli, rajzolja történe­tét, kitűnő ötletekkel segíti a természet­rajongó gyerekek búvárkodását. A bo­rító belső oldalát is illusztrálta, ahol a remeterák és lakótársainak természetes nagyságát látjuk, míg a belső képeken a mikroszkópos felvételek színes, na­gyított rajzait. Sajnos nagyon kevés hasonló szép­séggel, igényességgel, ezer ötlettel ké­szült ismeretterjesztő könyv kerül a gyermekek kezébe. Richter Ilona köte­te bizonyára az ünnepi könyvhét egyik meglepetése és könyvsikere lesz. Pilinszky János a Kalandozás a tü­körben címmel írt meséjét önálló kötet­ben jelentette meg a Móra Kiadó. A tükör előtt merengő kisfiú tűnődése az engedelmes tükörképre, majd egy pillanatban átsuhan a tükör mögötti országba, egy olyan birodalomba, ahol a pehelykönnyű sötétség és zajtalan- ság, a béke, a kiszolgáltatott fegyverte- lenség, a szépség és a gyász ural min­dent. Mint a klasszikus mesékben, itt is a királylányt kell meggyógyítani, a sze­retet ereje itt is csodát művel; de a tör­ténet végén a fiúnak egyedül kell visz- szatérnie a valós világba. Együtt indul­nak el a királylánnyal, együtt akarják elhagyni Tükörországot, de a kilépés­nél egy hajszál választja el őket. Ez a hajszál kegyetlenebb minden törvény­nél.. . Egyikük a tükrön inneni, mási­kuk a tükrön túli életre ítéltetett. Irsai Katalin lírai grafikái gyönyörű­en egészítik ki az elhunyt költő meséjét. Könnyeket csal az olvasók szemébe a költő „halk sírás és hullámok zajával” egy csodás meséből küldött üzenete. K. M. Tavasszal Ady Endre szép májusi verséből idé­zünk a vízsz. 2 és a függ. 1. sorban. Vízszintes: 14. Gálád. 15. Titkos. 16. Tapogatózva keresgélő. 17. Kip- ;. . 18. Brazíliai tagállam. 19. Becézett Ábris. 20. Dombóvár folyója. 21. Hogy .. . vannak! 22. Népdalénekesnő (Ve­ra). 23. Szertartás. 25. Elem! 26. Sza- bolcs-szatmári község. 27. Reális. 28. Matematikus, a modern algebra egyik úttörője. 30. Svéd és német gépkocsik jelzése. 31. Vaktában. 32. Fegyvert is­mételten elsüt. 33. Afrikai sziget. 35. Kést fen. 37. Az egyik Sztevanovity. 38. Részben mögötte! 39. Torok része. 40. írógépszalagmárka. 41. Angol macska. 42. Igevégződés. 43. Domb. 44. Fiatal tehén. 45. Egy oldalon beépí­tett utca. 47. Learat. 49. Zenei félhang. 50. Szomját olthatja. 52. Kóspallag ré­sze! 53. Angol hadvezér, Cromwell ve- je. 55. Kacagva fordul valaki irányába. 57. A Szigetvárt ostromló török sereg nagyvezére (Mohamed). 54. Árusít. Függőleges: 2. Szúró-vágó fegyver. 3. Oroszlánszáj. 4. Idegen női név. 5. Pogány lázadó (1045). 6. . .. mars. 7. Ételízesítő. 8. Forró égöv. 9. Római történetíró (Cornelius). 10. Rosszalló szócska. 11. MTP. 12. Csapat, ismert angol kifejezéssel. 13. Francia festő (Maurice). 17. Gyermek vigasztalása­kor mondjuk. 20. Lóláb teszi olykor. 23. Egységnyi rakomány. 24. Iszlám szent könyv. 27. Bőszít. 28. Esés. 29. Érzékszerv. 31. Fémpánttal megerősít. 32. Gyümölcsíz. 33. Bátorkodik. 34. Padlót tisztit. 36. Épület, amelyben élünk. 38. Kezdő autóvezető. 40. Önvé­delmi sport. 41 Mellékel. 43. Aleppo mai neve. 46. Rendfokozat. 48. Mo­torolajmárka. 51. Üdítőital. 53. Szó­pótló szócska. 54 Talajművelő eszköz. 56. A vanádium és a tritium vegyjele. 57. Kettősbetü. Beküldendő: vízszintes 2. és függőle­ges 1. A május 28-án megjelent rejtvény megfejtése: A rejtvényben nem szereplő szó: csá­szár. A rejtvényben lévő szavak: vízszinte­sek 16: likőr, 48: gomba, függőlegesek: 10: vadász, 15: metszés, 30: körte, 32: város, 36: madár, 47: morzsa, 57: hús, 63: fa. Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Szarvas Géza és Balázs István Kecskemét; dr. Borostyánkői Béla, Kis­kunfélegyháza; Vén István, Kalocsa. Közös nyaralás Áció, káció és így tovább, amíg az utolsó betű is a helyére kerül. Közeleg a tanév vége, a gyermekintézmé­nyek egy időre bezárják kapuikat. Még nem késő megszervezni a nyaralást. Az úttörő­szövetség okos, jó mozgalmat indított: gyerekcsere-akci- ót hirdet városból falura vagy fordítva, de akár városból városba, faluról faluba. Ez nagyon jó, de ez sem pótolja azt, hogy a szülők a szabadságuk idejét a gyerekükkel töltsék. Jó dolog a városi gyereket a falun élő nagyszü­lőkhöz küldeni, de az anya, apa a saját szabadságát töltse a gyerekeivel. A falun élő szülő is megoldhatja, hogy legalább hétvégén kirándul a gyerekkel. Igen: kirándul. Elviszi a környező hegyekbe, tavakhoz, vagy akár a vá­rosba egy kis változatosságra és főleg mindennapi gon­doktól mentes időtöltésre. Már hallom is az ellenvetést: éppen most, amikor min­den drágább, amikor nehezebb az élet?! Igen, éppen most, mert az élet minőségét jobb, okosabb életberende­zéssel javíthatjuk más dolgokon megtakarítható, nem is túl nagy erőfeszítések árán. A gyerek igényli az együttlétet a szülőkkel. És örül­jünk, amíg így van, hiszen eljön az az. idő, a nagykamasz­kor. amikor úgy érzi, szívesebben nyaral, kirándul a barátaival. Ez is természetes, az élet velejárója. De ahhoz, hogy a fiatalok közötti baráti társaságban is megtalálja a szabad idő eltöltésének okos, kellemes, sok örömet adó, kulturált módját, ahhoz a tapasztalatokat, s az érzelmi töltést a gyermekkorban a szülőtől látott példák adják. Még nem késő, még előttünk a nyár. És nem mindegy, hogy majd szeptemberben, ha a gyerek újra beült az iskolapadba és megírja az első fogalmazást: a nyári emlé­keim — akkor sűrű betűvel, „sűrű” jókedvvel van-e tele­írva a papir.

Next

/
Thumbnails
Contents