Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-30 / 155. szám

Ez már történelem Kecskemét 1948júniusában Ritkán fordul elő egy város életében, hogy egyszerre válasz­szák meg a főispánt és polgár- mestert. Kecskeméten ez tör­tént 1948. június 1-jén. Dinnyés Lajos miniszterelnököt Pesta László miniszterelnökségi ál­lamtitkár, Mihályfi Ernő mi­niszter, a köztársasági elnöki iroda főnökét dr. Matolcsy Ká­roly miniszteri titkár képviselte az ünnepélyes beiktatáson. A közgyűlést Laczi Pál helyet­tes polgármester nyitotta meg és közölte, hogy a belügymi­niszter előterjesztésére a köz- társasági elnök Pető Lajost, Pest vármegye főispánját ne­vezte ki Kecskemét thj. város főispánjává; a belügyminiszter pedig a polgármesteri tisztségbe Czagány Ferenc volt főispánt ideiglenesen behelyettesítette. Az eskü és fogadalomtétel után Házy Árpád alispán Pest vár­megye, Vadász Ferencné or­szággyűlési képviselő, a Ma­gyar Dolgozók Pártja, Csala László országgyűlési képviselő Pest vármegye Nemzeti Bizott­sága, Zalai Sándor a Szabad Szakszervezetek nevében kö­szöntötte az új főispánt és pol­gármestert. A város közellátási hivatala tudomására hozza az igényjo­gosultaknak, hogy a pénzügy­minisztérium 1 kilogramm be­főzési cukor kiosztását engedé­lyezte. A termelők nagy tételt hoztak fel újburgonyából és borsóból. Az újburgonya ára valamit esett, de még így is megfizethe­tetlen a kispénzű dolgozók szá­mára. Mai árak: újburgonya 2,40, óburgonya 2,30, zöldbab 4, borsó 1—1,20, uborka 6 fo­rint kilónként, a zöldpaprika darabja 60 fillér. Érthetetlen, hogyan lehet egy kiló sertéshús 20—22 forint, a birkahús pedig 14 forint, ami­kor az élőállatok árai — ha nem is olcsók — de lényegesen elmaradnak a kilónkénti kimért fogyasztói ártól. A közellátási felügyelőség megállapította, hogy a hentesiparosok a meg­engedettnél jóval magasabb ha­szonkulccsal kalkulálnak. Az illegális haszon igen nagy, egy 130 kilós sertésnél 300 forintra is rúg. A felügyelőség felhívja a közönség figyelmét, hogy a zsi­radékok kilogrammját 20 fo­rintnál, a sertéshús kilogramm­ját 17 forintnál drágábban ne vásárolja. Az OTI-székház mérnökei bemutatták a megváltoztatott új építési tervet. Készítésénél fi­gyelembe vették, hogy számos közegészségügyi intézmény el­helyezéséről kell gondoskodni. Júlis l-jén megkezdődik az épí­tés. Még nem ismeretes, hogy a kormány milyen összeget bo­csát a kezdeti időpontban ren­delkezésre. Rövid időn belül a zálogházat és a mellette levő raktárépületet is lebontják. A törvényszéki fogházban május hónapban az elitéltek át­lagos napi létszáma 72 (ebből politikai 3), az előzetes letartóz­tatásban vagy vizsgálati fogság­ban levőké 81 (politikai 8), átla­gos napi létszám összesen 153 (politikai 11) volt. Az elítéltek közül házi- és gazdasági mun­kával 110 egyén foglalkozott. A „Szegények napján” Kecs­kemét társadalma a szeretetház ápoltjainak és a külső szegény­gondozottaknak segítségére si­et. Közel 400 tehetetlen, öreg, munkaképtelen ember helyze­tén kell javítani. Az urnagyűj­tést végző szervezetek és az ur­nabiztosok között volt találha­tó a Magyar Dolgozók Pártja is a Tóth patika előtt, ahol a gyűj­tést Deák Árpádné végezte. A Magyar Dolgozók Pártja kecskeméti szervezete barátsá­gos vacsorán látta vendégül a koalíciós pártok helyi szerveze­tének vezetőit. A Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Pa­rasztpárt népes küldöttséggel képviseltették magukat a va­csorán. Ennek az összefogás­nak szükségességét hangoztat­ták a szónokok. Vadász Ferenc az MDP kecskeméti szervezeté­nek titkára, Pető Lajos főispán, Flázy Árpád megyei alispán, Czagány Ferenc polgármester és a többiek. A vacsora barát­ságos hangulatban zajlott le, bi­zonyságául annak, hogy Kecs­keméten zavartalanul, harmo­nikus egyetértésben vannak a koalíció pártjai. A Parasztfőiskola záróvizsgá­ján ott volt Keresztes Mihály, az FM államtitkára, , Piros Emil, Veres Péter honvédelmi miniszter szárnysegéde. Keresz­tes Mihály államtitkár felszóla­lásában kijelentette: „A magyar mezőgazdaságnak meg kell új- hodnia. Nem sajnáljuk és nem sajnálhatunk pénzt és munkát, hogy a mezőgazdasági munkát korszerűsítsük. Az életszínvo­nal azonban csak akkor emel­kedik, ha olcsóbban termelünk. Ehhez első lépés a gépesítés. Ma már 40 gépállomást létesí­tettünk az országban, számu­kat 1949 végére 320-ra emel­jük.” W. D. FUVAROZÁS, AUTÓMENTÉS Itt a Gábriel-taxi Hí 3SSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL - NEM CSAK KECSKÉM ÉTIEKNEK-1988 JÚNIUS HALLGATTASSÉK MEG A MÁSIK FÉL IS! Ki tartozik és ki követel? Nem az első eset, hogy megírjuk, mekkora a Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat adósainak a tábora. Cikke­inknek rendszerint az az előzménye, hogy szólnak a vállalat­tól vagya tanácstól: „Megint baj van. Jó volna egy újságcikk, hátha az segítené a hátralékok befizetését." így megy ez már idestova tíz éve. Harmincöt személy-, kilenc teherau­tóval, egy autómentővel és egy műszaki segélykocsival holnap Kecskemét utcá­in is megjelennek a Gábriel-taxi unió autói. A Hírős-taxi helyébe léptek a televízióból már ismert, ajtajukon G- emblémát és telefonszámot viselő gép­kocsik. A szervezet az Állami Biztosítóhoz kapcsolódik, működését viszont saját intézőbizottságuk irányítja. Ügyfeleik­nek számos újdonságot kínálnak, re­mélve, hogy csakhamar megkedvelik, sőt, keresni fogják őket. Az köztudott, hogy a Gábriel-taxik viteldíja az egész országban azonos, az már kevésbé, hogy náluk az óra csak az utas beszállásakor „indul”. A számítá­sok szerint ők lesznek a legolcsóbbak Kecskeméten. Irodájuk az Állami Biz­tosító Villám István utcai székházában kapott helyet, irányításukkal saját inté­zőbizottságuk foglalkozik. Vitás kér­désekkel, panaszügyekkel, bejelenté­sekkel ugyanitt foglalkoznak, — ígérik — megfontoltan és nagyon határozot­tan. HOGY A CSALÁD IS MEGÉLHESSEN Milyen egyszerű lenne a dolog, vala­miféle igazságot osztani bérbeadó és -vevő között, vagy kategorikusan kije­lenteni: „Adós, fizess! Azonban a hite­les és a pontos tájékoztatás a dolgunk, amelybe beletartozik, hogy csupán nyomtatott sorokkal nem lehet megál­lítani a lakók egy részének eladósodá­sát. — Tizenkétmillió forinttal tartoz­nak nekünk — mutatja az adósok jegy­zékét dr. Fornády Éva, az IKTV jogta­nácsosa. — Nyolc és fél millióval fűté­sért és meleg vízért: a fennmaradó kö­vetelés lakbér- és egyéb hátralék. A hi­ányzó pénz miatt kevesebb telik az üze­meltetésre és a karbantartásra. Nincs könnyű helyzetben a vállalat. Benkó Ferencné végrehajtási előadó fü­zete „Fizetett", „Nemfizetett" felirattal két részre oszlik. Mennyi mindent őriz­nek a lapok és Benkóné emlékezete, amely tele temérdek problémával! — Negyvenketten részletfizetésre kértek tőlünk hozzájárulást — tájékoz­tat. — Máskülönben úgy érzik, össze­roppannának a súlyos adósság terhé­től. Van közöttük munkaügyi csoport- vezető, rendőr, tanácsi és bírósági dol­gozó, konzervgyári segédmunkás, ta­karító és adminisztrátor. A „tablót” még igen sokféle foglalkozású — s más-más körülmények között élő — bérlővel folytathatnám. Közülük ke­rülnek ki azok, akik az OTP-nek is jócskán le vannak kötelezve. Gyakran válaszút elé állítja őket az adósságtör­lesztésben, hogy míg a lakosság bankja nem sokat kukoricázik követeléseinek behajtásával — szükség esetén ott van­nak a kezesek—-< az IKTV-nek tartoz­ni sokak szemében amolyan bocsána­tos dolog. Akivel lehet, persze, meg­próbálunk egyezkedni. Felajánljuk, törlessze részletekben az adósságát, úgy, hogy amellett meg tudjon élni a családjával is. De mit kezdjünk az ordí- tozókkal, akik a hangjukkal mindjárt a plafonon ütnének rést? Vagy az olyan bérlőkkel, mint például az Irinyi utca 35. számú ház negyedik emeletén lakó Darida Jánosnéval? Hatvanegyezer fo­rint lakbér- és fűtésidíj-hátralékára csak azután számíthatunk, ha az asz- szony előbb kifizette százezer forint lel­tárhiányát. Fő a fejük a bérbeadóknak ilyenkor. A lakás is áru. Pénzt ér. Ingyen hasz­nálni annyi, mint egy üzletből kerék­párt fizetés nélkül elhozni, vagy pedig bliccelni az autóbuszon. Elengedhetetlen azonban, hogy hall­gattassák meg a másik fél is. Hol s hogyan élnek, s mit tesznek a lakók — A sok hívásból arra lehet követ­keztetni, hogy sok a magányos ember. Igaz? — Bizonyára. Ugyanis a legtöbben azért keresnek bennünket, hogy kibe­szélhessék magukat. Arra vágynak, hogy meghallgassák őket, hisz nincs, akinek elmondják a gondolataikat. Az­zal az érzéssel beszélnek a telefonba, hogy végre már rám is figyel valaki. Persze nem mindig ez az ok. Sok ember egy idegennek jobban el tudja mondani a baját, mint a hozzátartozónak. — Miről panaszkodnak? — Többnyire családi, házassági vál­ságról számolnak be, a fiatalok pedig a kapcsolatteremtési problémáikat mondják el. Például egy 12 éves fiú azzal hívott fel bennünket, hogy nézi őt egy kislány, de nem tudja, mit csinál­jon. — Tanácsot kérnek? — Gyakran. Főleg a fiatalok és a gyerekek. Ők ilyen formában tudják megfogalmazni a gondjukat. — Es kapnak is tanácsot? — Nem. A hívó helyett mi nem old­hatjuk meg a problémát. Mi beszélge­azért, hogy az adósok nehéz helyzetéből kijussanak? KI MINT LAKIK ... A Bajcsy-Zsilinszky utca 36. számú házban úgy érzem, mintha a nyomor bugyrába ereszkednék le néhány perc­re. Elképesztő körülmények közt élnek itt az emberek. Az egyik „lelakott” la­kásból hátrálva jövök kifelé. A falon több helyütt vakolathiány. Lógnak a villanykapcsolók és a -konnektorok. Kutya mászkál a padló és egy szétnyi­tott rekamié között. Hol itt, hol ott pisil. A bérlő illuminált asszony — bor­ízű hangon hajtogatja, hogy szerinte mi mindent kellene itt elvégeznie az IKTV- nak . . .! A házra, igaz, ráférne az alapos fel­újítás. A hepehupás járdáról befolyik az eső a kapualjba. A kamrában desz­kák és oszlopok, egymás hegyén- hátán. A felfordulásért a lakók is hibá­sak. Egy cigány fiatalasszony viszont amiatt panaszkodik — jogosan —, hogy noha tüdőbeteg, sem nappal, sem éjszakára nem nyithat ablakot: 2-3 mé­terre az udvari árnyékszék, ahonnét most is árad a bűz. A bérlőkön kívül a vállalat is adós azzal, hogy az ilyen és hasonló, elha­nyagolt udvarokban s épületekben se­gítsen úgy-ahogy emberhez méltóbb körülményeket teremteni! HÁROM GYEREKKEL — NYAKIG AZ ADÓSSÁGBAN A Széchenyivárosban több, gyereke­it egyedül nevelő anya várja szorongva ezekben a hetekben: Jön-e a végrehaj­tó? Kell-e pakolni, szükséglakásba men­ni, azután, hogy — részben önhibájuk­ból, részben pedig hányatott borsukból következően — adósságuk elviselhetet­len mértékűvé vált? Szalai Imréné az Akadémia körút 13. szám alatt, a negyedik emeleten 15 ezer tünk vele, és a beszélgetésen keresztül neki kell végigjárni a különböző uta­kat. A megfelelő megoldás megtalálá­sában próbálunk társak lenni. Ennél több nem is várható. Hiszen bizonyos helyzetekben tudom, hogy én mit ten­nék, de lehet, akinek a tanácsot adom, annak ugyanebben a helyzetben más a természetes. — A telefonbeszélgetés lényege tehát az együttkeresés? — Igen. Bár sokszor találkozunk olyan emberekkel, akik ha kátyúba ke­rülnek, nem is gondolnak arra, hogy onnan kijuthatnak. Megpróbáljuk ve­lük megértetni, hogy az életnek mindig vannak nehéz helyzetei s azokat meg kell oldani. — Sokan inkább az alkoholba mene­külnek. — így van. Ettől is szeretnénk meg­óvni a hozzánk fordulókat. Ha valaki alkoholista lesz vagy kábitószerélvező, az valaminek a következménye. Ennek a megelőzésében nekünk is lehet szere­pünk. — Elegendő ehhez a telefon? 432 forinttal maradt adós. Mostohán bánt vele az élet. — Amikor annak idején el kellett menekülnünk a férjemtől, semmi mást nem kívántam, csak azt, hogy le tudjak ugrani lábtörés nélkül a 4 méter magas ablakból. Megúsztam. Aztán már könnyebb volt a gyerekeket lentről el­kapkodni . .. Szalainé ilyen viszontagság után is meg tudott állni a saját lábán. Tizenhá­rom éves beteg fiának, 15 és 11 éves kislányának (negyedik gyermeke, egy 7 éves, nem velük lakik) önerőből szépen berendezett otthont hozott létre. Köz­ben nyakig merült az adósságba — mert elhatározta: — Meg akartam mutatni, hogy bár­milyen körülmények közt is, de gondos­kodom a három gyerekemről. ÉJSZAKA GYÁRBAN — NAPPAL OTTHON Ez az asszony öltözőőr egy kecske­méti üzemben. A gyerekeknek otthon varrja a ruhákat, csak hogy ezzel is ke­vesebbet költsön. Ha nem is kell szük­séglakásba költöznie — „Abba belerop­pannék!" —, újabb nagy anyagi terhet kénytelen vállalni korábbi tartozása fe­jében fizetése felének letiltásával. N. M. azért kért beosztást éjszakai műszakra a Kecskeméti Konzervgyár 2-es számú telepén, mert így többet ke­reshet, mint nappal; s ha kissé idegesen és fáradtan is, de napközben mégiscsak otthon lehet négy gyermekével. — Ne írja ki a nevemet az újságba — kéri az egyedülálló anya —, van ne­kem így is épp elég bajom! Keserűsége s amint gyerekei hamar közrefogják a negyedik emeleti kis konyhában, megindító, jóllehet nem ad fölmentést fizetési kötelezettsége alól. Huszonkétezer 356 forinttal tartozik. Rágja a gond, bánja, miért nem kisebb lakás anyagi terhét vállalta magára. Az­zal talán könnyebben megbirkózhatott volna egyedül. Ám nem csak ő az adósa egy vál.lálatpsk, N.eki js..tartoznak,— tartoznának,mtü® négygyénílekes csa- ládanyánaki. nra luki kispalám i Lyon : mó­don. Csak ez már nincs benne abban a füzetben, amelyben Benkóné megmu­tatta: kifizetett és ki nem! — Lehet, hogy nem elég, de jó esz­köz. Az ügyelők, akik a telefonhíváso­kat várják, egy kicsit pszichológusok is. Nem képzettségüknél, hanem em­berségüknél fogva. A hívó természete­sen nem betegként fordul a szolgálat­hoz. Ha azonban egy gondozóba kell elmennie, azzal a tudattal lép be, hogy beteg. S ettől lehet, hogy még betegebb lesz. — Nem kétséges, az ember egészségét lelki egyensúlyának a felborulása is ve­szélyeztetheti. Önök tehát segíthetik a betegségek megelőzését. Életet is ment­hetnek? — Volt már rá példa. Egyszer egy idős bácsi telefonált, hogy elbúcsúzzon valakitől. Elpanaszolta, hogy egy éve nem találkozott a lányával, pedig jó lenne vele beszélni. Nagyon beteg, am­putálni akarják a lábát, de ő nem vál­lalja, inkább öngyilkos lesz. Amikor ezt megtudtuk, a szolgálat egyik dolgo­zója azonnal taxiba ült és megkereste a bácsit. Azóta is él. — Az elmondottak szerint az embe­rek nagyon rászorulnak a lelki segélyre. Ez mindig is így volt? — Nem egészen. Régebben ugyanis egyértelműbbek voltak az értékek, mindenki jobban megtalálta a helyét. Most nagyobb a bizonytalanság. — Hitet pedig önök sem tudnak ad­ni.. . — Megerősítést azonban igen. Meg­erősítést, hogy legalább önmagunkban higgyünk. Önmagunk erejében, hogy változtatni tudunk a dolgokon. — Milyen számon hívhatók? — 28-222. LAPSZÉL SZÍNHÁZI HÍREK Ma este 8 órakor az 1987—88-as színházi évad utolsó előadását mutatja be a Kecskeméti Katona József Szín­ház társulata Baján, a művelődési köz­pontban. Holnap délben kerül sor — immár Kecskeméten az évadzáró tár­sulati ülésre is. A tervek szerint a soron következő évadban a nagyszínházban hat bemutatóra kerül sor. Az október végén színre kerülő Cirkuszhercegnő énekpróbái megkezdődtek. Négy szín­művész szerződik a társulathoz: Csom­bor Teréz, Orth Mihály, Seres Ildikó Győrből, Kiss Gabriella Budapestről érkezik. Gyarmathy Ágnes jelmez- és díszlettervezőként dolgozik majd szín­házunkban. BOLTOK, PAVILONOK Több üzlet nyílt meg az elmúlt na­pokban Kecskeméten: a Hajdú utcá­ban Mini-grill néven frissen készült éte­leket kínálnak, a Talfája-közben új presszó és papírbolt vár vevőre. Kagy­ló néven nyitottak ajándékboltot a Do- mus Áruház parkírozójában, képző- művészeti alkotásokat kínáló üzletet pedig a Csongrádi utca végén. Büfé­falatozó több is megnyílt: Hetényegy- házán, a Leninvárosi ABC-áruház mel­lett, a Kossá István sétányon, a Márci­us 15. utcában. A jövő hónapban terve­zik a BAJATEX-mintabolt és az új népművészeti bolt megnyitását a Les­tár tér 1. számú házban. Ezekben a napokban keltek útra a Konzum Ke­reskedelmi Vállalat fagylaltot kínáló mozgó árusai három kocsival. HÁROM CSILLAG A negyedszázados Aranyhomok Szálloda felújítási munkálatai befeje­ződtek: hétmillió forintos költséggel minden szobához fürdőszobát alakí­tottak ki, telefont szereltek fel, több szobába új bútort és berendezési tár­gyakat vásároltak. A továbbiakban a 216 fekhelyes — szükség szerint pót- ágyazható — és 350 személyes étterem­mel rendelkező szálloda komfortfoko­zatának jelölésére három csillagot használhat. A kezelésükben levő lajos- mizsei Gerébi-kastélyban építik az uszodát és teniszpályát, amit a tervek „•szerint még az idegenforgalmi idény * alatt hásználatba vehetnek az üdülők. KODÁLY-SZEMINÁRIÜM ASSISIBEN Az idén „kihelyezett” Kodály-szemi- náriumra kerül sor Olaszországban, Assisiben, a római zeneakadémia Festa Musica pro — rendezvényei keretében. A július 12-én kezdődő eseményt Kecs­keméten szervezték meg, negyven zene­tanár számára, innen indul az intézet igazgatóhelyettese, Ittzés Mihály is ta­nítani. A jelentkezők mintegy fele olasz, érkeznek azonban norvég, svájci, görög, amerikai és tajvani hallgatók is. A következő szemináriumra, ismét Kecskeméten kerül majd sor. 1989. jú­lius 16-ától augusztus 5-éig. „PLANETÁRIUMI VIGASSÁGOK A Kecskeméti Planetárium különle­ges feladatot tölt be a széchcnyivárosi lakótelepen: az ismeretterjesztési elő­adásokon kívül közművelődési felada­tokat is ellát. A vakáció idejére alapo­san felkészültek: egész nyáron át bár­mikor fogadnak — előzetes bejelentés alapján — csillagászati és űrkutatási előadásokra, vetítésekre, csoportokat. Július 18-ától a Planetárium ad otthont az eszperantó napközis tábornak. A vakáció idején minden szerdán 10 órától logikai játékokat tanulhatnak a Planetáriumot felkereső gyerekek, töb­bek között megismerkedhetnek a „go” nevű keleti játékkal is. Távcsöves be­mutatókra a jövő hónapban öt alka­lommal kerül sor: 22-én, 23-án, 24-én a Planetárium előtt, 21-én és 25-én az Erdei Ferenc Művelődési Központ előtti téren, este 9 órától. HUNOR ÉS METAKÉMIA Ezekben a napokban a Pécsi Hunor kesztyű- és Bőrruházati Vállalat tartja termékbemutatóját: az Alföld Áruház­ban dzsekik, kesztyűk, szoknyák, kosz­tümök és nadrágok kiváló minőségben és számtalan színben csodálhatok meg. 11-én a Körösladányi METAKÉMIA Szövetkezet textilöblítőket, mosogató- szereket, cipőtisztítókat, szúnyogriasz­tókat — elektromos változatban is — mutatnak be és árusítanak. Az ese­mény érdekessége lesz, hogy a kiállítást megtekintők között kérdőíveket oszta­nak ki, majd a legötletesebb tíz javas- lattevőt 500 forintos ajándékutalvány­nyal örvendeztetik meg. Szerkeszti: Ballai József FEKETE SAROK Régebben voltak a Fűre lépni tilos! táblák. Aztán enyhülvén a szabályozórendszer szigora, eltűntek ezek a feliratok s az ember akár le is ülhetett a selymes vagy kevésbé selymes pá­zsitra, ha arra szottyant kedve. Az ember és a fű közötti fizikai viszony mára már olyképpen módosult, hogy kötelező rálépni annak, aki haladni akar. Tudniillik annak, aki el akar haladni a öten Szabadság kávéház terasza előtt. A legjobb kávéházi agyományoknak megfelelően, a tavasz beköszöntével hófe- . i,r S2^kek és asztalok sokasága lepte el a járdát. Aki meg tudja m, hogy leüljön és rendeljen, aztán nézelődjön — mert azért van i yen ember — az kénytelen a terasz előtti füvön kikerülni a többnyire üresen várakozó székeket. ni , változ'®tús óhaját a következőképpen lehetne összesüríte- j, ®yesebb széket és több teret annak, akinek dolga van. így a fu kinő utánunk. u 7 Kohl Antal • Meg kel­lene javíta­ni a falat és a járdát a Bajcsy- Zsilinszky utcai ház­nál . . . (Méhesi Éva felvé­tele) .. . VÉGRE MÁR RÁM IS FIGYEL VALAKI Mit tehet a lelki segélyszolgálat? Nemrégiben tartotta első találkozóját Kecskeméten a Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Magyarországi Munkaszövetsége. Az ország különböző részéről érkező telefonszolgálatosok értékelték munkájukat és tapasz­talatokat cseréltek. Hogy milyen fontos a szerepük s az emberek mennyire igénylik a segítségüket, egy szám­adat is bizonyítja. Az egészen fiatal kecskeméti telefon- szolgálat tavaly és az idén 2000 hívást kapott. Ennyien fordultak hozzájuk. Miért? Mit várnak tőlük az emberek? És miben tudnak segíteni? Erről beszélgettünk Farkas Évával, a kecske­méti lelki segélyszolgálat vezetőjével. Benke Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents