Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-28 / 153. szám
1988. június 28. • PETŐFI NÉPE • 3 EGY KISKÖZSÉG PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK IRÁNYÍTÓ MUNKÁJA Jelentős fejlődés Balotaszálláson Balotaszállás a kisközségek közé tartozik, hiszen a lakosság lélekszáma ez év január 1-jén mindössze 1844 volt. Területe jelentős, ugyanis 104 ezer hektáron gazdálkodik az az öt gazdasági egység, amelyből három a községben dolgozik. A községi pártvezetőség — ez év márciusától pártbizottság — öt évvel ezelőtt számolt be az MSZMP kiskunhalasi végrehajtó bizottságának tevékenységéről. Akkor a tennivalókat a tagfelvételi munka erősítésében, a közös gazdaságok együttműködésének javításában, az elektromos hálózatban jelentkező gondok megoldásában jelölték meg. A gazdasági célok segítése A községi pártvezetőség a javasoltak szerint végezte munkáját, s igyekezett mindent megtenni azok megvalósítása érdekében. A párttagfelvétellel kapcsolatos erőfeszítéseik azonban nem hozták meg a várt eredményt, ugyanis öt év alatt csupán nyolcán léptek be a pártba. Ennek egyik oka volt, s ez nehezítette a pártvezetőség tevékenységét, hogy az alapszervezetek területileg távol esnek egymástól, s az Aranyhomok Tsz, illetve a Délalföldi Pincegazdaság dolgozói közül sokan Csongrád megyéhez kötődnek. A termelőszövetkezetek együttműködése fokozatosan javult, bár profiljuk, az alaptevékenység egy részének kivételével, jelentősen eltér, így az együttműködés csak részterületekre korlátozódik. A község elektromos hálózatának felújítása 1984/85-ben megtörtént, sőt tovább bővült. A pártvezetőség javasolta, hogy a gazdaságok a jelenlegi szabályozórendszer adta lehetőségek között javítsák a jövedelmezőséget, a foglalkoztatottságot, tegyenek meg mindent a lakosság életszínvonalának megtartásáért. Ezekről a gazdasági egységek vezetőit évente beszámoltatták, ugyanakkor az alapszervezetek e tevékenységét alapvető szempontként értékelték. A község kedvezőtlen termőhelyi adottságú, s ez meghatározza a gazdálkodás minőségét. Az Aranyhomok Tsz területe széttagolt, tanyás térségekkel szabdalt, s az évek óta tartó kedvezőtlen időjárás miatt képtelen volt nyereséget elérni. Ez év márciusában a közgyűlés megszavazta szakszövetkezetté való átalakulását. A Kossuth Tsz gazdasági helyzete szilárd, bár nyeresége a szabályozóváltozások miatt csökkent, de így is kiemelkedő eredményességgel folytatja a ba- rojnfiprogramot. A termelőszövetkezetek 1982—85 között a foglalkoztatottság növelése és a jövedelmezőség javítása érdekében melléküzemágakat hoztak létre, így ma a község munkaerő-behozatalra szorul. Mindkét közös gazdaságban segítik a háztáji gazdaságokat. Megfelelő községpolitika A pártvezetőség tevőlegesen vett részt a községpolitika alakításában. Azon túl, hogy különböző fórumokon hallatta a hangját, besegített az agitáció eszközeivel a településfejlesztés megvalósításába. A község fejlődése dinamikus volt, ám az utóbbi esztendőkben lelassult, elérkeztek oda, ahol a továbblépés már meghaladja az anyagi lehetőségeiket. A belterület alapközművel történő ellátása teljes, több mint nyolc kilométer tanyai villanyhálózatot építettek, valamennyi közintézmény felújítása megtörtént. A község népességmegtartó képessége megfelelő, az ittlakók jól érzik magukat, sőt a városi lakosok érdeklődnek az eladó tanyák, illetve, házak, telkek iránt. A telekellátottság jó, a közlekedés számottevően javult, a kereskedelmi ellátottság az igényeknek megfelelő. A község VII. ötéves tervének végrehajtása során már elkészült egy pedagógus ikerlakás, a másikat most építik. Jövőre az egészséges ivóvíz megteremtése a cél, amely jelentős anyagi áldozatot követel a lakosságtól is. A községben négy pártalapszervezetben 89 kommunista dolgozik. A szervezeti élet megfelelő, ugyanis öt év alatt nem volt elmaradt taggyűlés. A pártvezetőség nagyon ügyelt arra, hogy az önállóságának meghagyásával számoltasson be bizonyos kérdésekről — a pártmegbízatások teljesítéséről, a szocialista brigádmozgalomról, a pártoktatás helyzetéről — egy- egy alapszervezetet. A pártoktatás szervezetten történik, bár az utóbbi évben megtorpanás tapasztalható. A párttagok 30 százaléka alap- és középfokú, 22 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Új helyzet, több munka Az alapszervezetekben már korábban elkészültek a gazdaságpolitikai cselekvési programok, amelyek időarányos végrehajtásáról ez év második felében számolnak be. Az országos pártértekezlet állásfoglalásának feldolgozása már megkezdődött, ám a fő figyelmet a helyi tennivalókra összpontosítják, községi politikát alakítanak ki, növelve a kommunisták, a pár- tonkívüliek vitakészségét, alkotó szellemű ténykedését, a közösség iránti odaadást. A pártbizottság és az alapszervezetek feladatai a megváltozott körülmények között nem csökkentek, sőt növekedtek. Az önállóság nagyobb felelősséget jelent, s ez a gazdasági helyzet arra készteti az alapszervezetek vezetőségeit, tagjait, hogy tartalmilag is fejlesszék az agitációs és propagandamunkát, vigyék közelebb a napi élethez. Tovább kell keresniük azokat a közös érdekeket, amelyekkel a gazdasági egységek — akár helyi vagy más központúak — segíthetik a községpolitikai tennivalók megoldását, a népesség- megtartó képesség növelését. Az alapszervezetek önállóságának érvényesítése mellett támogatni kell az ott folyó munkát, a pártépítő, a gazdaságpolitikai célokat meghatározó, az információs tevékenységet. Gémes Gábor A TÁRGYALÓTEREMBŐL Megverni akarták — belehalt Kecskeméten, a Felsőszéktóban laktak a Szűcs testvérek, akik halált okozó testi sértésért kerültek bíróság elé. Valamennyien állami gondozásban, nevelőszülőknél nevelkedtek, de felnőtté válásuk után is kapcsolatot tartottak édesanyjukkal, Radva Teréziával, aki az iratokban Török Józsefné néven szerepel, mivel első férje halála után újra házasságot kötött. Am második férje is elhunyt, s Török Józsefné ezt követően Hencz Sándorral lépett házasságon kívüli életközösségre. A „családi kör” A Felsőszéktó 33. szám alatti tanya Török Józsefné tulajdona volt, de ennek felét 1987 nyarán ajándékozási szerződéssel élettársának, Hencz Sándornak adta. A tanya egyik melléképületében lakott a 25 éves Szűcs László, az ügy I. rendű vádlottja, akinek eredeti szakképzettsége asztalos, de később különféle munkahelyeken segédmunkásként dolgozott. Legutóbb a Filantróp Környezetvédelmi és Fűtéstechnikai Vállalatnál, mint szippantógépkezelő. Munkáját kiemelkedően jól végezte, Kiváló Dolgozó kitüntetést is kapott. Ugyanakkor alkoholistának minősül, pszichopata. Nőtlen, nem tart el senkit. A tanya egy másik melléképületében lakott a 31 esztendős Szűcs József, aki annak idején az általánosban kétszer járta az elsőt, majd megbukott és kimaradt az iskolából. Legutóbb csőhúzó segédmunkás volt az Alumíniumipari Szövetkezetben. Az említett tanyától körülbelül 100 méterre, saját házában lakott a 30 esztendős Szűcs Lajos. III. rendű vádlott. Szűcs Lajos a feleségétől ugyan elvált de később helyreállították az életközösséget, s együtt nevelték három gyermeküket. Az általánost a dolgozók iskolájában fejezte be, rendesen dolgozott, de lopásért és ittas vezetésért már többször volt büntetve. A II. rendű vádlott Szűcs István Kecskeméten, munkásszálláson lakott, de gyakran hazajárt édesanyja tanyájára. O egyébként 32 éves, elvált, egy gyermeke van, barátnője hetedik hónapos terhes. Alkoholista, s italozó életmódja miatt munkahelyén, a Bácsép- szernél — ahol rakodóként dolgozott — fegyelmi eljárás folyt ellene. A Szűcs fivéreket eltérő anyagi körülményeik ellenére erős szálak fűzték egymáshoz, a Felsőszéktó 33-hoz, s — neveltetésüktől függetlenül — édesanyjukhoz is. Veszekedés — öngyilkossági kísérlet Török Józsefné és Hencz Sándor között kezdetben jó volt a viszony, ám az említett ajándékozást követően a férfi — akinek előző feleségével történt veszekedése nyomán egyik szemét el kellett távolítani — erősen italozott, s előfordult, hogy megverte az élettársát. Hencz Sándor és a Szűcs fivérek nem szerették egymást. Anyjuk is gyakran panaszkodott a férfira, de kezdetben azt mondták neki, hogy „olyan virágot szagoljon, amilyet szakított”. Tavaly októberben Törökné az egyik veszekedést követően öngyilkossági szándékkal nagyobb mennyiségű gyógyszert vett be, de Szűcs István időben értesítette a mentőket, s megmentették az életét. Az idén január 23-án újból veszekedett Hencz és Törökné, amibe már délelőtt beavatkoztak a Szűcs fiúk is, de tettlegességre nem került sor. Este a négy testver Szűcs Lajos házában tartózkodott, majd átjött Török Józsefné is, s ismét veszekedésről számolt be. Azt mondta a fiainak, hogy a férfi kitette őt a közös tanyából, s kérte őket, hogy csináljanak valamit Hencz Sándorral, neveljék meg. Beszélgettek, bort ittak, s a fiúk elhatározták, bogy megverik a férfit. A javaslatot Szűcs István vetette fel először, s mindannyian egyetértettek vele. Csapda — bűncselekmény A sértettet Szűcs László csalta ki a házból azzal az ürüggyel, hogy menjenek el a közeli Autós csárdába. (A környék, tanya világának ismert vendéglátó egységébe.) Este volt, s az úton a többi fiú botokkal és lapáttal várta Hencz Sándort. Hátulról támadtak rá, s úgy megverték, hogy hajnalban (amikor a helyszínről szállították el — a mentőkocsiban meghalt. Amikor már csak nyöszörgött, a Szűcs testvérek elindultak a csárda felé. Világosra érve látták meg, hogy véres a ruhájuk. Szűcs Lajos házában megtisztították magukat, majd ismét a csárda felé haladva borssal szórták be a környéket. Italoztak, majd ismét a helyszínen járva összeszedték a karókat, de egy véres lapátnyelet ott hagytak. A cselekmény elkövetését és bűnösségüket elismerték. A megyei bíróság dr. Szenáky János vezette tanácsától három évi börtönbüntetést kaptak, Szűcs József kivételével, aki két esztendőt kapott, mivel debilitása enyhe fokban korlátozta a cselekmény következményeinek felismerésében. B. F. I. MEGTALÁLTUK A KUTYA-PÁLINKÁT Ki a „legény” (a gazda) a Kígyósi csárdában? • Fehér sapkában Miklós István konyhafőnök és Mi- ci Edina szakács a kecskeméti vendéglátóhelyen. így kellene mindenhol! ((Méhesi Éva felvétele) • Tisztaság a Tó étterein konyhájában. Az itt főzött ételeket jóízűen fogyaszthatják a vendégek. Példa és ellenpélda Próbavásárlással kezdem a napot a Fülöpszállási Vörös Csillag Tsz Kígyósi csárdájában. Ezerforintossal fizetek a pultnál, visszakapok 752-öt. — Nézzük a számlát! 32,30 forinttal becsaptak Kísérőmé, Leindler József kereskedelmi felügyelőé a feladat, hogy megnézze: jól adott-e vissza a kiszolgáló? számolt ár helyes érték 5 üveg lengyel sör 110,— Ft 97,50 Ft 2 dl vegyespálinka 72,— Ft 56,80 Ft, 5 cl vegyespálinka 18,— Ft 13,40 Ft 2 db szendvics 40,— Ft 40,— Ft 1 kávé 8,— Ft 8,— Ft 248,— Ft 215,70 Ft Vastagon fogott tehát az eladó, Nagy Teréz tolla. Csupán ennél a — szúrópróbaszerű — vásárlásnál 32,30 forinttal kért többet. Szabálysértési tárgyalás és fogyasztó megkárosításáért pénzbüntetés vár rá. S mit mondanak a vendégek a nyáron még inkább forgalmas 52-es út menti üzletről? Szomor Zoltánt baráti társaságában szólítom meg. Azt mondja: — Nincs semmi kifogásom. Farkas Sándor kecskeméti nyugdíjas. A tizenötödik nyarat tölti horgászással a csárdához közeli csatorna vizénél. Szerinte: — Büdös a pálinkájuk, mint a kutya! A ceglédi Kemenczés János azt tapasztalta, hogy a Kígyósiban finomakat főznek. Az eltérő vélemények után lássuk a konyhát! Hypót a gombára, pálinkát a lefolyóba A felügyelő hív, menjek vele. Erősen szennyezett pálinkát talált egy fehér műanyag kannában és egy üvegben. Fekete üledékek úszkálnak benne. — Ilyet nem adhat a vendégeinek! — figyelmezteti Bányász Sándor szerződéses üzletvezetőt. A kutya-pálinkát pillanatok alatt elnyeli a mosogató lefolyója. Hypóra is szükség lesz hamarosan, hogy leöntsék vele azt a tegnapelőtt irított 3 kilogramm gombát, ami inább szemétbe való, nem étkezésre. — Ez a miénk, nem a vendégeké mentegetőzik a hűtőszekrényen kívül hagyott maradék kapcsán a bérlő, mielőtt a fertőtlenítőszer pezsegni nem kezd a gombán. — Mi ezt esszük. Ámítás helyett jobb volna számot vetnie a tényekkel. Kint, az asztaloknál nincs kamera, amelyen a fogyasztók láthatnák: milyen a vendéglátás háttere, a konyha. Kibontott csomagban vaj. Mellette lábosban sárgarépa-főzelék. Az egyik konyhai dolgozó reggelije és ebédje. Nem vagyok közegészségügyi felügyelő, de kétlem, hogy a köz- és a magánétkeztetést, mint ebben a konyhában, helyes ennyire „összeboronálni”. A higiéniával is baj van. Nem a konyhán kívül volna-e a helye az egy-két harapás után az asztalon hagyott bun- dáskenyérnek? Miért van a só között piros paprika és paprikamag? Legyek szálldosnak a sonka fölött. Zsírosfoltos a két gáztűzhely. Oldalukra rászáradva a lecsurgás. Mögöttük a csempét és az ablakot is tisztítani kellene már. . . Lám, így is lehet(ne)! Arra kérem a szakácsnőt, Juhász Mártát: rakjon rendet, annyira, hogy ha vendégként leülnénk az étteremben valamelyik asztalhoz, ezt jó közérzettel teltessük. Negyedóra sem telik el, tüsténkedése Új magyar gyógyszer csontritkulás ellen Várhatóan ebben az évben megkezdik a csontritkulás kezeléséhez szükséges magyar gyógyszer forgalmazását. Egyelőre a kijelölt klinikákon és kórházakban használják az új készítményt, majd — előreláthatóan egy-két éven belül — a gyógyszertárakba is eljuttatják. Az Osteochin nevű gyógyszert a Chinoin gyógyszergyárban fejlesztették ki eredeti Chinoin-moleku- lából. Hatékonyságát és ártalmatlanságát a japán Takeda, az olasz Chiesi és más külföldi cégekkel együttműködve vizsgálták — állatkísérletekben és klinikákon. Országunkban és Japánban folyamatban van az Osteochin törzskönyvezése. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. számú belklinikáján, a budapesti Ortopédiai Klinikán, az Országos Reuma és Fizioterápiás Intézetben csakúgy, mint külföldi gyógyintézetekben jó eredményeket értek el az Osteochin alkalmazásával. A tapasztalatok szerint ez a medicina gátolja a csontritkulást, kedvezőtlen mellékhatása gyakorlatilag nem észlelhető, előnyösebb a külföldön gyártott ilyen készítményeknél, mivel nem injekció, hanem tabletta formájában készül. Az Osteochin nevű gyógyszer a kalcitonin anyagcseréjét segíti elő és így gátolja a csontritkulást. (MTI) eredményt hoz. Tiszta vágódcszkát, kést és szivacsot hoz a letörölt bádogasztalra. Becsomagolja.a vajat. Lefedi a sárgarépa-főzeléket. Összesöpri a kenyérmorzsát a kiadóablakok mellett, ahol a kenyeret szokták szeletelni. Ettől a perctől kezdve zöld abrosz zárja el a legyek útját két félbevágott kenyérhez. Elnézést kérve kisiet egy tál földes, káposztahulladékkal teli vízzel. Az edénybe friss vizet töltve jön vissza újra. Az ablakot, a csempét, a gáztűzhelyet is megtisztítva mindjárt elfogadhatob- bá válik a vendéglő. Amelynek egyébként tavaly volt a fekete éve. Akkor 30 ezer forintra büntette meg a megyei tanács kereskedelmi osztálya az előző üzemeltetőt, fogyasztók megkárosításáért és más szabálysértésért. Hogy, hogy nem, a megbírságolt vendéglátóipari szakember ezek után is visszajár a csárdába hétvégeken segíteni. A forgalom június végével nőttön nő. Mint Bányász Sándor mondja: — Már reggel 3 órakor verik az ajtót. Ki figyel oda? Ezért is kell a tulajdonos termelőszövetkezetnek nagyobb figyelmet fordítania szerződésbe adott csárdájára. A hét személyre tervezett üzletben négyen dolgoznak. A bérlő elismeri, hogy „... az asszony (mármint Nagy Teréz) nincs tisztában az árakkal. Nem szakmája a vendéglátás. Nyolc általánosa van." Ám a Ki a „legény" (a gazda) a csárdában? kérdést abból a szempontból sem mellőzhetjük, hogy ha a jelenlegi üzemeltető innen mindenét elvinné, állítása szerint itt csak „csatatér” maradna. Az étteremben egy festmény — rajta egymásba akaszkodó ökrök — viszont még az előző üzemeltetőé. S mit szóljunk az udvari ketrecraktárhoz? Bárki könnyen fölboríthatná, elvihetne onnét akármit. — Február elején, villany nélkül, egerekkel vettem át ezt az üzletet szerződéses üzemeltetésre. Addig itt csak mécsessel világítottak. Nem lényegtelen körülmény, amiről Bányász Sándor beszél, de korántsem adhat felmentést a minőségében más — és tisztességes alapokat kívánó — vendéglátás alól. A Tóban egészen más Mennyivel más a kecskeméti szabadidőközpont Tó éttermének vendégszeretetét elvezni! Nem csodáljuk, hogy tavaly a forgalom kétharmadát az ételeladás tette ki — mint arról Simkó István üzletvezető beszámol. Valamelyik este 240 átutazó gyereket vártak vacsorára, gulyáslevesre és vargabélesre, illetve gyümölcslevesre és párizsi szeletre. Konyhájukban példaszerű a tisztaság. Az asztalhoz jó kedvvel telepszik le az ember. Nem érzi úgy, hogy a könyöke alatt valami ragad. Ácsorgó vagy kelletlenül téblábolo pincért sem látni. Már többször kicserélték a személyzetet. Aki nem felel meg, hanyagul végzi munkáját, nem teketóriáznak vele. Könnyen megválnak tőle. Akad helyette jobb. Fülöpszállás vagy Kecskemét? Nem a földrajzi távolság vagy elhelyezkedés a mérvadó. A szakmai igényesség, a jó munka lehet csak mindenütt a vendéglátás alapja. Kohl Antal
