Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-03 / 132. szám
1988. június 3. • PETŐFI NÉPE • 5 NYUGDÍJAZÁSRA VÁRÓ GÉPEK JÓL DOLGOZIK A KUNÉP • Gyorsan épül az új csarnok. Megújuló bútorgyár Nagy a sürgés-forgás mostanában a Szék- és Kárpitosipari Vállalat (SZKIV) kecskeméti gyárának udvarán. A kerítés mellett daruk forgolódnak, hatalmas betonelemeket illesztenek a helyükre. Lassacskán egy új üzem körvonalai rajzolódnak ki. — Már jóval korábban meg kellett volna kezdeni ezt az építkezést — vélekedik Horváth István főmérnök. — Több mint húsz éve nem hajtottunk végre rekonstrukciót gyárunkban. A technika pedig rohamléptekkel fejlődik. Nem halogathattuk tovább a fejlesztést, ha állni akartuk a versenyt. Elfáradt vakolat A kecskeméti gyárban valóban a huszonnegyedik órában fogtak hozzá a rekonstrukcióhoz, hiszen az idők során termelő berendezéseik nagy része alaposan elhasználódott. Egy-két öreg épületük pedig — amelyeket még a téglagyár hagyott rájuk örökül -— romossá vált. — A bemutatótermünk födémszerkezetének belső vakolata 1986 tavaszán „elfáradt”, és hatalmas darabon a padlóra zuhant idézi fel a történteket a főmérnök. — Ez a terem is része volt egy ódon téglagyári épületnek, amelyet most lebontottunk. Ennek a helyén emel új csarnokot a Kunép. A kiskunhalasi építők március végén láttak munkához, de már állnak az új létesítmény oldalsó tartóoszlopai és jelentős felületen a tetőszerkezet is a helyére került. Az úgynevezett mezőpanellel épülő csarnok 2660 négyzetméter alápterületet foglal el. A kivitelező rendkívül rövid határidőt vállalt: a szerződés szerint 1989. március 31-én lesz a műszaki átadás. Horváth István elismeréssel beszél a Kunép munkásairól. Azt mondja: egyenletesen, ütemesen dolgoznak. Pedig nem könnyű a feladatuk, hiszen meglehetősen szűkösen férnek; alig pár méternyire ténykednek a termelő üzemtől. Az anyagok szépen sorban előkészítve várják, hogy beépítsék őket. Fojtogató helyhiány — Egy exportbővítő és egy ráfordítás-csökkentő pályázat elnyerésével siA kárpitosok olyan szűkén vannak, hogy az már-már akadályozza a munkát. került pénzt szereznünk ehhez a rekonstrukcióhoz — magyarázza a főmérnök. — A munkák a jövő esztendő végéig befejeződitek. Az utcafronton új bemutatóterem, beljebb 2200 négyzet- méteren a kárpitosüzem és a faipari előkészítő részleg kap majd helyet. De lesz itt kulturális helyiség, teherporta és művezetői iroda is. A SZKIV kecskeméti gyárát már régóta fojtogatja a helyszűke. Annak idején, amikor a jelenlegi kérpitoscsar- nokban beindult a munka, még jóval kevesebb volt a kárpitozott bútorok iránti igény. Az eltelt 10—12 esztendő alatt megduplázta a gyár e termékei gyártását. Ám a hely közben nem nőtt, s mára annyira összepréselődtek, hogy az már hátráltatja a termelést. A kárpitos párnázóban olyan egészségre ártalmas, intenzíven párolgó oldószerekkel dolgoznak, amelyeket jelenleg nem tudnak megfelelően elszívni. Az új csarnok légtechnikai tervezésénél egyebek között erre is megtalálták a megoldást. — Lehetne még hosszan sorolni az új létesítménnyel járó előnyöket — mondja Horváth István —, ám a 117,5 milliós összberuházás ennél jóval többet foglal magában. Az elhasználódott berendezések helyett újakat szerzünk be. Nagy szükség van erre, hiszen nem egy gyalugépünk 30 évesnél is idősebb. Az átköltözés nyomán a felszabaduló területen a mostaninál lényegesen kulturáltabb munkakörülményeket teremthetünk. Korszerűsítjük a felületkezelési technológiát is. A por-forgács- elszívás hatékonyságát ugyancsak megjavítjuk. Az elszívó rendszerbe automata szikrafigyelőt építünk be, ami emeli az üzem tűzbiztonságát. Kárpitos bútorainkhoz már a hatvanas évektől mi magunk készítjük a rugókat. Ezek gyártóberendezéseit részben felújítjuk, részben pedig kicseréljük. Egyebek között három svájci rugógyártó gépet szerzünk be. A bővülő gyár megköveteli, hogy korszerűsítsük a kazánházunkat is. Vállalkozó szellemben Szép, hosszú ez a lista, de még mindig nem teljes. A kecskeméti gyár ugyanis élve a nagy felújítás adta lehetőséggel, profilját is bővíti majd. Hamarosan megkezdik a lapgyártást a faipari csarnokban. Már korábban is próbálkoztak a szállodai és vendéglátóipari egységek, színházak felújítási munkáival, belső berendezésével. Kedvező tapasztalatokat szereztek a Tószálló belső berendezése, a Katona József Színház kárpitozása során. Most az újjászülető Cenki kastélyba készítik a belső berendezést, a Tudomány és Technika Házába pedig széksorokat gyártanak. A jövőben tovább akarják bővíteni hasonló vállalásaikat. Ehhez azonban meg kell teremteniük a technikai hátteret. Ezért rendeltek lapgyártó célgépeket. — Ez már a holnap, de ma még nagyon nehéz helyzetben vagyunk — szögezi le a főmérnök. — Gondoljon csak bele: a gyár területe 3 ezer négyzetméterrel csökkent. Lebontottunk egy sor régi épületet, s a bennük levő anyagoknak, kellékeknek helyet kellett keresni az üzem többi részében. Közben pedig úgy folytatjuk a munkát, mintha semmi sem történt volna. Ám ez csak a látszat, mert valójában nagyon nagy fegyelmet és türelmet igényel ez valamennyiünktől. Dolgozóinkat dicséri, hogy e kedvezőtlen körülmények ellenére is jól állunk. Az idei első negyedéves tervünket sikerült túlteljesítenünk. Több mint százmillió forintos termelési értéket produkált a kollektíva ez idő alatt. Exportra és belföldre is többet szállítottunk az előirányzatnál. Horváth István nem mondja, de nyilvánvaló, hogy nekik, vezetőknek, műszakiaknak is igencsak feszített a tempójuk. Mert rájuk hárul a napi termelési feladatok koordinálása mellett a beruházás tervezési és előkészítési munkájának nagy része is. A SZKIV kecskeméti üzemében ezekben a hónapokban mindenki többet vállal. A sok többletfeladat és a kényelmetlenség ellenére sem zúgolódik senki, mert az emberek tudják, hogy hamarosan egy megújult, korszerű bútorgyárban folytathatják a munkát. Gaál Béla Érdekszerkezet Talán más is akad rajtam kívül, akinek már évekkel ezelőtt a könyökén jött ki á „termékszerkezet- váltás”. Ami ugyebár azt jelenti, hogy nem elavult dolgokat, hanem korszerű, minden piacon eladható termékeket kell gyártani. Szóval a lényeg az, hogy a termék eladható legyen. Olvastam ugyanakkor azt is — egy tengerentúli üzletember nyilatkozta —, hogy Amerikában például mindent el lehet adni. S ha igazat mondott az illető, akkor itt valami nem stimmel. Mert ha minden eladható, akkor nyilván az a fontos kérdés, hogy mennyiért adható el. De erre is van válasz: valamennyiért. S hogy én nyerek vagy veszítek az üzleten, az nem csak attól függ, hogy mit kínálok, hanem elsősorban attól, hogy milyen költséggel állítottam elő az egyébként eladható termékemet. Annál tehát, hogy a portékám — úgymond — korszerű vagy korszerűtlen, valószínűleg fontosabb az, hogy milyen ügyességet tanúsítok a gyártás és forgalmazás során. A korszerűség egyébként is relatív. Itt van például a hordozórakéta. Rendkívül korszerű dolog. De aligha hinném, hogy bármelyik magyar vállalat — akármilyen gépekkel és bármekkora hitelből — nyereséggel tudná gyártani. Vagy vegyük példaként a tökmagot. Senki sem nevezné korszerűnek, hisz ették már évszázadokkal ezelőtt is. Mégse valószínű, hogy a tízéves Arisztotelész Onasszisz — a későbbi görög hajómágnás — annak idején sokat törődött volna ezzel. A pireuszi kikötőben kínálta a rágcsálnivalót, s arra koncentrált, hogy minél több haszna legyen rajta. (Más kérdés, hogy a tökmagnál maradva nem lett volna milliomos. De erről később.) Kevésbé szélsőséges példaként a kohászatot is lehetne említeni. Régóta mondják, válságban van. Meg kell tehát változtatni termékszerkezetét, növelni kell a korszerű nemesacélok arányát. Valószínűleg igaz. De az miként lehetséges, hogy Dél-Koreában virágzik az acélipar, megélnek, sőt, fejlődnek a „kerítés- acélból” is. Mondják, ott alacsonyabbak a bérek. (Node a miénknél?!) Szokás még hivatkozni a korszerűtlen technológiára, ám vannak a világnak tájai, ahol családi manufaktúrák is egyről a kettőre jutnak. Ez nálunk is előfordul, de még Japánban is, ahol primitív technológiát alkalmazó kézműiparosokat is találunk a robottechnikával működő világcégek bedolgozói között. Mi tehát a titok? Sejteni lehet, de a bizonyitó erejű hazai, sőt Bács-Kiskun megyei választ számomra a Fertex adja. Ez az új Kft., amelynek egyik alapítója a valaha Finomposztó néven ismert Bajatex. A Finomposztó annak idején — a termékszerkezet-váltás sematikus logikáját követve — úgy döntött, hogy megszünteti a kár- tolt-fonal- és -szövet-gyártást. Mivelhogy veszteséges. E régimódi termék iránt ugyan az utóbbi években ismét élénk a kereslet, de elöregedtek a gépek, nem éri meg, hogy a gyártással vesződjenek. S most? Lássunk csodát! Mit fog gyártani az új Kft.? Természetesen kártolt fonalat és szövetet. Nagyrészt a régi gépekkel, várhatóan komoly nyereséggel. A hiba tehát eredetileg sem a termékben volt. Mint mondják, egy rugalmas, új szervezet, más működési feltételekkel, másféle ösztönzési rendszerben, az óriási rezsiterhek nélkül, gazdaságosan tud gyártani olyan termeket is, amely a nagyvállalatnak csak veszteséget hoz. A Kft. képes megtalálni a piaci réseket, máról holnapra váltani is tud stb. A kártolt szövet tehát marad, nem vész kárba a fél évszázados bajai posztógyártási tapasztalat, eltűnik viszont a veszteség. S mindehhez nem kellett külföldi hitel. Csak az érdekviszonyokat kellett megváltoztatni. Hogy a szerkezetnél maradjunk: új érdekszerkezetet létrehozni. Innen kiindulva lehet egyről a kettőre jutni, s túladni majd a régi gépeken is, mint Onasszisz a tökmagon. Megfelelő érdekszerkezetet kialakítva tehát akár milliomosok is lehetünk anélkül, hogy három év alatt megdupláznánk az adósságunkat. Ha a mindenáron való ter- mékszerkézet-váltás forszírozása mellett (helyett) előbb megtanuljuk azt is, hogy a van-ból miként teremtsünk többet. Ezt követően húzhatunk csak hasznot a termékszerkezet-váltásból. S az lesz az igazi reform. . „ » Bálái F. István Statisztika a reform tükrében (dzigmo) Június 7-étől várja vásárlóit a SZIGMA bajai bevásárlócentruma (Külső-Ipartelepi út). A Ferroglobus vastelep, a gép- és szerszámértékesítő szaküzlet, valamint a szerelvényértékesítő mintabolt naponta 7—16 óráig, szombaton 8—13 óráig kínálja teljes ■ áruválasztékát vásárlóinak. Tel.: 79/12-336 *9mQ)fi«f mondom segít o gondon 1505 Az elmúlt években a társadalom és a gazdaság többirányú változása következett be. A változások irányát és lényegét a gazdaságpolitika és az annak megvalósítását szolgáló szabályozó rendszer határozta meg. Ezek a változások a társadalom és gazdaság sok területe mellett visszahatottak az e változásokat nyomon kísérő információs rendszerekre, köztük a statisztikai információs rendszerre is. A további tennivalók meghatározása érdekében ezért különös fontosságú, hogy a szakemberek az elért eredményekről és tennivalókról kicseréljék véleményüket. Végvári Jenő, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese fogalmazta meg a gazdaságstatisztikusok, gazdasági szakemberek részére rendezett INFO ’88 vándorülésen, hogy az a közeg, amelyben a magyar statisztika működik, változott és változik, de a statisztikai szolgálatban most sem fordulat következik be, hanem igazodás, a társadalmi-gazdasági körülményekhez való állandó alkalmazkodási folyamat játszódik le. A demokratizmus hatása A mindennapi statisztikai gyakorlatnak újra és újra szembe kell néznie azzal a mindig is létező kemény összefüggéssel, amely a statisztikai adatok pontossága, az adatok előállításának gyorsasága és a statisztika költségéi között áll fenn. Csakhogy a körülmények a mai statisztikai szolgálatban új szemléletet hoztak létre: a rendelkezésre álló és egyre szűkülő erőforrások kihasználásával szemben ugyanolyan hatékonysági követelményeket kell támasztani, mint bármely más erőforrással szemben a gazdaságban. Ez is a reálfolyamat hatása a statisztikára. Dudás János, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője előadásában rendszerbe foglalta azokat a tényezőket, amelyek különös szerepet játszanak a statisztika szempontjából is új feltételek kialakulásában. Elsőként említette a gazdaság egyensúlyi helyzetének helyreállítására, majd megszilárdítására irányuló gazdaságpolitikát. Továbbá azt, hogy egyre nagyobb, növekvő szerepe a szélesedő és társadalmi méretekben jelentkező demokratizmusnak. Ennek egyik hatása az, hogy a szervezetek, a közvélemény és az egyes emberek is egyre több információt igényelnek a társadalmi és gazdasági valóságról és szeretnék megismerni azt is, hogy a mai valóság hova vezet, mit hoz a jövő. Másik hatása az, hogy határozottan erősödő az az igény, hogy megismerjék, milyen módon állnak össze a statisztikai információk, nagyobb betekintést kíván a közvélemény a statisztikai módszertanokba, sőt kívánatos szélesebb kört bevonni az alkalmazott módszerek fejlesztésébe. A gazdaságpolitika a struktúra fejlesztésében, a versenyképesség növelésében, a költségérzékenység tekintetében stb. egyaránt igen fontos szerepet szán az új általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó rendszernek, de ennek hatásait bemutatni csak az új helyzetre is felkészült statisztikai és pénzügyi információs rendszer képes. Az új feltételek kialakulásában szerepet játszik £» kétszintű bankrendszer bevezetése, a monetáris irányítás fokozatos erősödése, a szabályozó rendszer gyakori módosítása, amelyek gyakran szükségessé teszik a statisztikai beszámolórendszer módszertanának változtatását, az adatgyűjtések kiegészítését. Mikor nagyobb a cukorrépa-termés? Ezen új tényezők figyelembevétele költséggel jár, új feladatokat jelent az adatszolgáltatóknak stb. Ez késztette a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy kezdeményezze a teljes statisztikai adatgyűjtési rendszer átfogó felülvizsgálatát, amely 1987-ben zárult és eredményeként — ágazatonként eltérő mértékben — a központi statisztikában az adatszolgáltatási követelményeknek 20 százalékos mérséklődését sikerült elérni. Hasonló munka folyt a minisztériumokban és országos hatáskörű szervekben is. Németh Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője előadásában megállapította, hogy a mezőgazdasági statisztika területén a korszerűsítés eredményes volt, de nem minden területen érte el az eredetileg kitűzött célt. A felülvizsgálat során is felszínre jöttek még olyan tartalékok, amelyek kiaknázása megoldható feladat. Ezeket a törekvéseket foglalta össze a mező- gazdasági statisztikára vonatkozóan. Markánsabban előre kell lépni.a tartalmi korszerűsítésben. Sürgető feladat a minőségi, hatékonysági mutatók „beintegrálása” a statisztikai rendszerbe. Például ugyanaz-e két év cukorrépatermelése, ha azonos mennyiség esetén az egyik évben a répa cukortartalma több százalékkal magasabb volt? Halaszthatatlan feladat a pénzügyi folyamatok statisztikai nyomonkövetése, hogy gazdaságosan, jövedelmezően termeltünk-e többet. A vertikális kapcsolatrendszerek feltárása, pl. a mező- gazdaság és más népgazdasági ágak összefüggése, elsősorban az élelmiszer- iparral való együttműködése. Fontos lecke a biotechnológia eredményeinek megfigyelése. Valamennyien hangsúlyozták, hogy az adatszolgáltatók terhelésének további csökkentése a cél, ennek lehetséges megoldási módjai: a jelentések bekérési gyakoriságának ritkítása; a megváltozott irányítási feladatok miatt csökkenteni lehetne az igazgatási statisztika területén bekért adatokat; ki kell szűrni a párhuzamosságokat az adatszolgáltatás területén; a tartalékok gazdag tárháza az úgynevezett országos alapnyilvántartások statisztikai célokra való felhasználása. Célszerű lesz az adat- szolgáltatók mérete, gazdálkodási formája szerint differenciálni az adatgyűjtést. Bátrabban lehet élni a reprezentatív felvételek szélesebb körű alkalmazásával. A statisztikai adattovábbításban pedig a jövő útja: a számítógép. Pontosság és prQgnózis Fontos törekvés a statisztikai adatok pontosságának, megbízhatóságának javítása és a tájékoztatás színvonalának további emelése, amelyhez hozzátartozik a várható tendenciák jelzése, a prognózis. Végvári Jenő előadásában hangzott el, hogy: „A statisztikai szolgálat egyik célja önmaga elfogadtatása a döntéshozók. az adatokat felhasználó szakemberek és a közvélemény előtt. Ez feltételezi a statisztika iránti bizalmat is”. A konferencia plenáris ülésén, az ipari, az építőipari, a kereskedelmi és a mezőgazdasági tagozaton számos előadás hangzott el, amelyek napjaink gazdaságpolitikáját elemezték és a várható jövőt vázolták fel. Ahhoz, hogy e reform folyamatát és hatásait megtekinthessük a statisztika tükrében, elő szőr meg kellett nézni a statisztikát reform tükrében. Sántha Józsefné dr. statisztikai főtanácsos
