Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-27 / 152. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. június 27. A leszerelési ülésszak nem hozott eredményt Nem hozott eredményt az ENSZ-közgyűlés harmadik rendkívüli leszerelési ülésszaka: a küldöttek nem tudtak megegyezni egy politikai záródokumentum elfogadásában. A vasárnap reggelig tartó viták után az ülésszakon csupán egy technikai jellegű, a tanácskozást összefoglaló záróközleményt hagytak jóvá. Az ülésszaknak új leszerelési javaslatokat kellett volna kidolgoznia, meg kellett volna erősítenie a világszervezet szerepét a leszerelési folyamatban. Ez azonban, hasonlóan a második rendkivüli ülésszakhoz, ezúttal sem sikerült. Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes a záró plenáris ülésen felszólalva a reakciós, konzervatív erőket hibáztatta ezért, de kifejtette, hogy lesz lehetőség előrehaladásra más leszerelési fórumokon. Az első kommentárok szerint a politikai közlemény elmaradásának számos oka van: a tervezet egyes részeit a legkülönbözőbb államok, államcsoportok kifogásol­ták. Az Egyesült Államok például ellenezte, hogy abba bekerüljenek a világtenge­reken végrehajtandó leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatok és más, Washing­ton által kifogásolt leszerelési elképzelések. A fejlődő országok egy része viszont nem akart beiktatni a tervezetbe olyan megállapításokat, amelyek saját fegyverke­zési programjukra vonatkozóan is korlátozást helyeztek volna kilátásba. Nem alakult ki egyetértés olyan fontos kérdésekben, mint a leszerelés és a gazdasági fejlesztés közötti összhang megteremtése. Nagygyűlés Vilniusban Nagygyűlést tartott pénteken Vilniusban a „Mozgalom a pere­sztrojka támogatására” elnevezé­sű, nemrég alakult szervezet. A mintegy tízezer ember részvéte­lével tartott gyűlésen a város lakói a 19. országos pártértekezlet kül­dötteivel találkoztak. A találkozón írók, tudósok és az értelmiség egyéb képviselői támo­gatásukról biztosították a Szovjet­unióban folyó átalakítási és de­mokratizálási folyamatot, a nyil­vánosság fejlesztését. A felszólalók állást foglaltak a szovjet szövetsé­ges köztársaságok politikai és gaz­dasági önállóságának erősítése mellett, továbbá amellett, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a nemzeti kultúrákra, nyelvekre és történelmekre, a környezetvédelmi problémák megoldására. E kérdé­sekkel kapcsolatban a gyűlés részt­vevői utasításokat adtak a pártér- tekezleti küldötteknek. A küldöttek ígéretet tettek: min­den téren fellépnek a közélet de­mokratizálásáért és a litván közvé­lemény javaslatait az országos pártfórum elé viszik. AZ EGK és a KGST közös nyilatkozata Egyrészt „a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, másrészt az Európai Gazdaság Közösség — figyelembe véve a KGST és az EGK alapító okmányát, különös tekintettel a Római-szerződésre —, hivatkozva az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekez­let záróokmányára, továbbá tekintettel az európai biztonsági és együttműködési utótalálkozók eredményeire, törekedvén arra, hogy az illetékességükkel összhangban álló tevékenységükkel hoz­zájáruljanak a gazdasági növekedés és a társadalmi haladás fontos tényezőjét jelentő nemzetközi gazdasági együttműködés bővülésé­hez, a következő nyilatkozatot teszik: 1. Ennek a nyilatkozatnak az elfogadásával a Kölcsönös1 Gazda­sági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség felveszi a hivatalos kapcsolatokat. 2. A felek fejleszteni fogják az együttműködést az illetékességük­nek megfelelő és a közös érdeket képviselő területeken. 3. A felek ki fogják nevezni képviselőiket, akik találkozóikon, megbeszéléseiken tisztázzák majd az együttműködés körét, formá­it és módszereit. 4. A felek az együttműködésük során szerzett tapasztalataik alapján, szükség esetén, meg fogják vizsgálni az együttműködés további területekre, formákra és módszerekre történő kiterjeszté­sének lehetőségét. 5. Ami ennek a nyilatkozatnak az Európai Gazdasági Közösség részéről történő érvényesítését illeti, a nyilatkozat azokra a terüle­tekre érvényes, amelyekre az Európai Gazdasági Közösség alapító szerződése vonatkozik, mégpedig az alapító szerződésben körvo­nalazott feltételek szerint. 6. Ez a nyilatkozat két eredeti okiratban készült angol, bolgár, cseh, dán, francia, görög, holland, lengyel, magyar, mongol, né­met, olasz, orosz, portugál, román, spanyol és vietnami nyelven.” A kapcsolatfelvétel alkalmából a tagországok felhatalmazása alapján a KGST VB elnöke és a KGST titkára a következő nyilat­kozatot tette: „A KGST és az EGK hivatalos kapcsolatainak felvételéről szóló közös nyilatkozat semmiben sem érinti és nem érintheti az 1971. szeptember 3-ai négyhatalmi megállapodást.” Pakisztán megsérti a genfi megállapodást A szovjet külügyminisztérium szombaton nyilatkozatban utasí­totta vissza az Amerika Hangja rádióállomás pénteki adásában el­hangzottakat, amelyeket a minisz­térium sajtóközpontjában Jurij Gremitszkih által felolvasott nyi­latkozat az Afganisztán és Szovjet­unió elleni lélektani háború részé­nek minősített. Mint a külügyminisztérium tájé­koztatási főosztályának helyettes vezetője hangoztatta, az amerikai rádió, a tényeket eltorzítva, min­den felelősséget a szovjetekre akart hárítani a békés lakosság ellen folytatódó terrorista akciókért. A nyilatkozat visszautasítja azokat * a rágalmakat is, amelyek szerint a szovjet csapatok közutakat akná- sítanak el. — A Szovjetunió éppen elégszer bizonyította, hogy kik.ak- násították el a szóban forgó körze­teket — jelentette ki. A rágalmak célja, amint a nyi­latkozatból kitűnik, elterelni a nemzetközi közvélemény figyelmét a Kabul és más városok elleni tá­madásokról, arról, hogy Pakisztán sorozatosan megsérti az Afganisz­tánról szóló genfi megállapodás­ban vállalt kötelezettségeit. A nyilatkozat ezután tényszerű­en ismerteti a szerződésszegés leg­újabb fejleményeit, felsorolva téte­lesen azokat a térségeket, amelyek a pakisztáni akciók helyszínéül szolgálnak. Afganisztánról bőven esett szó a nyilatkozat ismertetését megelőző sajtóértekezleten, amelyet az SZKP XIX. országos értekezleté­nek sajtóközpontjában tartottak szombaton. Szergej Ahromejev marsall, a szovjet honvédelmi miniszter első helyettese, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke közölte, hogy ed­dig több mint 20 ezer katonát és mintegy 3 ezer egységnyi haditech­nikát vontak ki Afganisztánból. A marsall utalt arra, hogy az ellen­forradalmárok harca most nem a központi kormány erői ellen fo­lyik, hanem városokat, falvakat, polgári repülőtereket és repülőgé­peket, békés polgári célpontokat lőnék. Ahromejev — csakúgy mint a külügyminisztériumi nyilatkozat — hangsúlyozta, hogy ez nem há­ború, hanem egyszerűen terroriz­mus. események sorokban MOSZKVA Moszkvában tartja soros ülését jú­lius első felében a Varsói Szerződés tag­államainak Honvédelmi Miniszteri Bi­zottsága. ÚJDELHI Radzsiv Gandhi indiai kormányfő szombaton átalakította kormányát. Hatalomrajutásá, 1984 decembere óta a kabinetet eddig összesen 24 alkalom­mal szervezte át. A legjelentősebb vál­tozás az, hogy a külügyminiszteri tárca új tulajdonosa Naraszimha Rao lett, aki eddig az emberi erőforrásokkal foglalkozó miniszter volt. VARSÓ Átlagosan negyven százalékkal eme­lik a gépkocsik fogyasztói árát Lengyelországban hétfőtől, jelentette be a Polmozbit kereskedelmi egyesülés. A vállalat a személygépkocsik termelé­sében tapasztalható elmaradással, az anyag-, az energia- és az alkatrészárak emelkedésével, valutaárfolyamok vál­tozásával indokolta az áremelést, amely a hazai gyártású és a szocialista importból származó járművekre egy­aránt kiterjed. A Fiat—126-os ezentúl 1 millió, a Polonéz 2,5, a Lada 2,45, a Skoda 120-as 2, a Wartburg 1,6 millió zlotyba kerül Lengyelországban. Bonn nem ért egyet a „forró vonal”-indítvánnyal Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: BONN — Az NSZK kormánya nem ért egyet az NDK- nak azzal a javaslatával, hogy az európai bizalomerő­sítés előmozditása céljából létesítsenek „forró vona­lat”, vagyis közvetlen állandó politikai hírközlési kap­csolatot az NSZK, az NDK és Csehszlovákia főváro­sa között. Friedhelm Ost államtitkár, a nyugatnémet kabinet szóvivője erre vonatkozó állásfoglalásában Erich Ho- neckernek, az NDK párt- és állami vezetőjének a javaslatára válaszolt. Az indítvány a Berlinben meg­tartott nemzetközi leszereléspolitikai tanácskozáson Hangzott el. Az államtitkár az elutasító választ azzal indokolta, hogy bonni megítélés szerint a kölcsönös bizalom elmélyítésére hivatott javaslatokban számításba kell venni egész Európát, mivel a bizalomerősítés nem merülhet ki földrajzilag korlátozott részintézkedések­ben. A biztonság-, bizalomerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi értekezleten ép­pen abban nyilvánult meg az egyik fő eredmény, hogy a résztvevők a bizalomerősítő intézkedéseket az At­lanti-óceán és az Ural között elterülő egész Európára kiterjesztették — fejtegette Ost államtitkár. GELMAN-INTERJU A peresztrojka visszafordíthatatlan Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Gorbacsov a pártkonferencián megkapja a támogatást az eddigi politika folytatásához, a küzdelem azonban a tanácskozás után várható a peresztrojka igazi hívei és ellenfeleik között — hangoztatta a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió moszkvai tudósítóinak adott nyilakozatában Alekszandr Gelman. Az ismert szovjet író, dramaturg, akit az átalakítás egyik élharcosaként tartanak számon, úgy vélekedett, hogy a jelen időszakban nem növekszik a pe­resztrojka ellenfeleinek száma, viszont ezek az erők egyre jobban aktivizálódnak, sőt mind agresszívabbá válnak, mert érzik, hogy szűkül a mozgásterük. Gelman szerint az ellenállást tulajdonképpen azok a középszerű képességekkel rendelkező funkcionáriusok jelentik, akik még Brezsnyev idejéből maradtak meg beosztásukban, és akik érzik, hogy nem képesek felvenni a versenyt az új káderekkel. Természetesen akadnak olyanok is, akik tehetségesek voltak régebben is, de al­kalmazkodtak az akkori körülményekhez. Kö­zülük nem egy ma a peresztrojka oldalán áll, és valójában most bontakoztathatja ki képességeit igazán. — Ezeknek az embereknek a megítélé­sében ma nem az a fontos, hogy hol voltak és mit csináltak a múltban, hanem az, hogy tud­nak-e ma az új követelményeknek megfelelően dolgozni — hangsúlyozta a szovjet író. A peresztrojka eddigi fejlődéséről szólva an­nak a véleményének adott hangot, hogy az el­telt három évben nagyobb következetességgel többet lehetett volna elérni, elsősorban a gazda­ság területén. — Keveset tettek a peresztrojka hívei is ez alatt a 3 év alatt. Most arra van szükség, hogy kritikusan elemezzék hibáikat, és ennek tükré­ben tegyék még hatékonyabbá tevékenységüket — mondta Gelman. — A tabuk még mindig nem tűntek el telje­sen. A Központi Bizottság továbbra is zárt aj­tók mögött tartja üléseit, az ott elhangzó felszó­lalásokat a sajtó nem közli, holott a testület ülése meghatározó fórum az ország egésze szempontjából — állapította meg Gelman. Hozzátette: azt várja a pártkonferenciától, hogy a titokzatosság, a titkolózás feloldásáról fog dönteni. Ennél is fontosabb azonban szá­mára, hogy a pártfórum megerősítse a pere­sztrojka visszafordíthatatlanságát. Nagyra értékelte, hogy a tanácskozás előké­szítése felpezsdítette a közéletet, mozgósította a közvéleményt. Sajnálatosnak nevezte azon­ban, hogy a küldöttek megválasztásába nem vonták be kellőképpen a párttagságot. Gelman a magyar tudósítóknak elmondta, hogy a filmművészszövetség pártszervezetének nevében Elem Klimov rendező javaslatot tesz egy hazafias front létrehozására. A művészek megítélése szerint egy ilyen szervezet egyrészt teret ad a különféle vélemények megnyilvánulá­sának, másrészt a peresztrojkát segíthetné a párton kívüli erők bevonásával. — Ha a XX. kongresszus idején is lett volna már ilyen szer­vezet, nem vallott volna kudarcot az akkor megindult megújulási folyamat — vélekedett az író. (Alekszandr Gelmant, miután nem válasz­tották meg küldötté, a szervezők díszvendég­ként meghívták a pártértekezletre.) — A szovjet közéletben egyelőre csupán az eszmei pluralizmus létezik, a szervezeti és politi­kai pluraizmussal kár lenne sietni. Az elsődle­ges feladat most a demokrácia megerősítése — mondotta. Szerinte a háborús, nacionalista, rasszista uszítás szigorú kizárásával minden né­zetnek jogot kell biztosítani a vitákban történő megmérettetésre. Mint mondta, ő maga a sztá­linistáknak is lehetőséget adna arra, hogy saját lapot alapítsanak nézeteik kifejtésére, mert az mindenki számára tanulságokkal szolgálna. — A pártnak most szélesebben kell képvisel­nie a társadalomban jelentkező érdekeket, így elkerülhető, hogy más politikai csoportosulá­sok alakuljanak ki. Ma még vannak olyan kér­dések, amiket nem képvisel, nem vállal fel — állapította meg Alekszandr Gelman. SZERKEZETÁTALAKÍTÁS ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Kidolgozzák a munkanélküli segély rendszerét Bezárult a szakszervezeti tudományos tanácskozás Vasárnap a lillafüredi Palota Szálló­ban befejeződött a „Kihívások—vála­szok” címmel rendezett nemzetközi szerkezetátalakítási és foglalkoztatás­politikai tudományos tanácskozás. A Szakszervezetek Országos Taná­csa, az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal, Borsod—Abaúj—Zemplén Me­gye Tanácsa, a TIT megyei szervezete és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa által szervezett konferencián az ország 82 vállalatának vezető-irányító mun­kakörben dolgozó másfélszáz szakem­bere, 12 hazai szakszervezeti szervezet képviselője, valamint angol, NSZK- beli, osztrák, svéd és szovjet szakszer­vezeti tisztségviselők, társadalomkuta­tók és neves közgazdászok vettek részt, illetve tartottak előadást. A tudományos tanácskozás záróelő­adását Búza Márton, a Szakszerveze­tek Elméleti Kutató Intézetének igaz­gatója tartotta a szakszervezetek meg­újulási lehetőségeiről. Miként elmond­ta, a mozgalom számára sok a kihívás. Felvetődik a kérdés, képes lesz-e a szakszervezet ilyen piaci intézmény- rendszer közepette megvédeni vívmá­nyait. Azt is sokan mondják, hogy a szakszervezet vonuljon ki a hatalom­ból. Véleménye szerint a kérdés fordí­tott: a hatalomnak kell kivonulnia a szakszervezetből. A mozgalom rendel­kezik hatalommal, de ezt a tagság ereje adja. Az előadó a megújulás alapkérdé­sének a párthoz való viszonyt említette meg. E kapcsolat megújulása nélkül a szakszervezetek sem képesek önálló megújulásra. Meg kell szüntetni a szak- szervezetek és a párt kapcsolatában az alá- és fölérendeltségi viszonyt. Na­gyon fontos a gazdasági vezetéssel, az állami szervezettel való korrekt kap­csolat is. A kormánnyal olyan munka­stílus kialakítására nyílt lehetőség, hogy mindkettő önállóan dönthet, és így mindkét fél számára alkalom van igazi partneri viszony kialakítására. Elengedhetetlen a szakszervezeti tör­vény megalkotása, amely új eszköz- rendszerek sorát adja a szakszervezet kezébe. A foglalkoztatási gondokról kijelen­tette: a munkanélküliség össztársadal­mi mércével pazarlás. Akinek nincs munkája, az védtelen, sérülékeny, ki­szolgáltatott. A tömeges munkanélkü­liség súlyos társadalmi konfliktusok forrása lehet. A szakszervezeti mozga­lom sehol a világon nem támogathatja a munkanélküliséget. Azt azonban most az átalakulás időszakában a ma­gyar szakszervezeteknek tudomásul kell venniük — a tények is igazolják —, hogy a szerkezet átalakításához hozzátartozik a munkanélküliség meg­jelenése is. A változtatás nélkül viszont nem indulhat meg a gazdaság fellendü­lése, s így nem teremthetők új munka­helyek sem. A mozgalomnak tehát most együtt kell élni ezzel a kettősség­gel, és keresnie kell a minél jobb eszkö­zöket a gondok megoldására, ugyan­akkor szükséges gyorsan cselekedni. A szakszervezetek azon fáradoznak, hogy milyen módon kapcsolódhatnak be a leghasznosabban az átképzésbe, a továbbképzésbe. A magyar szakszerve­zeteknek is oda kell hatniok, hogy az államigazgatási szervek a szerkezetvál­tás során felszabaduló embereknek a lehető legrövidebb időn belül, s ha le­het, lakóhelyük közelében biztosítsa­nak új munkaalkalmat. Olyan munka­helyet, ahol hasznosan lehet foglalkoz­tatni őket. A teljes foglalkoztatás a szo­cialista társadalom egyik értéke, és er­ről nem szabad lemondani. A szakszervezetek számára a meg­újulás azért fontos, mert a tagság csak olyan szakszervezetet fogad el, amely­nek van önálló arculata, és képes a dolgozók érdekeinek hatékony védel­mére — mondta Búza Márton. A lillafüredi nemzetközi tudomá­nyos tanácskozás fórummal zárult, amelyen Nagy Sándor, a SZOT főtit­kára, Hoós János, az Országos Tervhi­vatal elnöke, Básti János, a Szakszerve­zetek Borsod Megyei Tanácsának ve­zető titkára, Búza Márton, Szűcs Eri­ka, a Borsod megyei pártbizottság tit­kára, Drótos László, a Magyar Gazda­sági Kamara alelnöke és a külföldi elő­adók válaszoltak a konferencia részt­vevőinek kérdéseire. Ivóvíz biztosan lesz, locsolási tilalom talán (Folytatás az I. oldalról.) nyomáscsökkenés léphet fel, s esetleg locsolási tilalmat is el kell rendelni. A III. számú vízműtelep építése a tervezettnél lassabban halad. Tavaly már napi 12 ezer köbmétert kellett vol­na termelnie, s az idén is csak nyersvi­zet tudnak a Il-es telepre bejuttatni. Csúcsidőben — rövid időre — olyan vizet is kénytelenek'lehetnek tehát szol­gáltatni, amelyet nem vastalanítottak. A zavaros, vas- és mangániszapos víz előfordulását a vezetékben meglévő le­rakódás okozza. Szekeres István felhív­ta a figyelmet a takarékosság fontossá­gára, későn bejelentett csőtöréseknél, vagy akár hibás W.C.-tartályoknál'na­gyon sok víz elfolyhat. Főleg a csúcsidőben lehetnek gon­dok Kiskunfélegyházán, de várhatóan lényegesen javulni fog a szabadszállási vízellátás. Felvételünk az itteni új, mélyfúrású kút befejezési munkálatait örökítette. meg. A megye északkeleti részének más községeiben — ahol az ellátás a legkritikusabb —, például Tasson, Kunszentmiklóson és Áposta- gon, valamint Dunavecsén és Szalk- szentmártonban, közös kistérségi rend­szer épül. A Tiszakécske, Tőserdő, Tiszaalpár vonalon utóbbi községben jellemző a nyomáscsökkenés, főleg a nagy tőser- dei fogyasztás miatt. A tanácsok közre­működésére is szükség van, hogy káni­kulában megszűnjön az üdülőtelepen például a tetőlocsolás. Tiszaalpáron az idén új kutat helyeztek üzembe, ami lényegesen javítja már a nyári ellátást is. A megye déli térségeiben általában kedvezőbb a helyzet. Nemere Péter, a Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Válla­lat főmérnöke szerint a kapacitáski­használás általában 90 százalékos lesz, vízhiánnyal tehát nem kell számolni. Ha minden kedvezőtlen körülmény egyidejűleg következik be, például ká­nikula és csőtörés, akkor kell a felsőbb emeleteken nyomáscsökkenéssel szá­molni. Baján például napi 20 ezer köb­méter a vízmű kapacitása, s a csúcs­igény várhatóan 19 ezer köbméter lesz­A megye déli részén az arzénes vizek jelentik a legnagyobb gondot. Az idén azonban — Gara és Katymár meglévő berendezései mellett — üzembe helyez­ték az arzénmentesítőt Madarason és Imrehegyen is. B. F. I. KECSKEMÉTEN 20 éves a Szivárvány Áruház csak ma (27-én) MINDEN ÁRU 20% engedménnyel kapható Várjuk kedves vásárlóinkat! A 1586 ) {•

Next

/
Thumbnails
Contents