Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-25 / 151. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 151. szám Ám? 2,20 Ft 1988. június 25., szombat Grósz Károly a Szovjetunióba utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására július elején munkalátogatást tesz a Szovjetunióban. (MTI) P*\-v 7 A képviselőcsoport ülése Tegnap Kecskeméten, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Bizottságának székházában — a kommunista képviselők kezdeményezésére — ülést tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja. A képviselőcsoport — amelynek ülésén Miskó István, a csoport vezetője elnökölt tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP Központi Bizottsága június 23-án hozott állásfoglalásáról. A párt belső életét érintő KB-döntések- ről és az Országgyűlés következő ülésszaka elé kerülő személyi javaslatokról Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, országgyűlési képviselő tájékoztatta a képviselőcsoport tagjait. A KB-ülés után a televízió tájékoztatta az ország közvéleményét a várható személyi változásokról. A tegnapi ülésen a megye országgyűlési képviselői a döntés-előkészítés menetéről, az állásfoglalás kialakításának módszeréről kaptak információkat. A kérdésekre adott válaszok során a képviselők megismerték cgy-egy személyi döntés várható következményeit, érvanyagot nyertek választóik tájékoztatásához, az országgyűlési ülésszakon történő állásfoglaláshoz. A személyi kérdések mellett Nyers Rezső tájékoztatta a képviselőket — a Központi Bizottság javaslatára — a közeljövőben széles körű társadalmi vitára bocsátandó választási rendszer megújításának előkészületeiről, az előzetes alternatívákról. A képviselőcsoport tájékoztatót kapott a magyarromán kapcsolat jelenlegi állásáról, a magyar politikai vezetés várható álláspontjáról, Grósz Károly közelgő romániai útjának előkészületeiről. A képviselőcsoport ülésének munkájában részt vett dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára is. ÚJ ÖSSZEKÖTŐ UTAK, KOMPLEJÁRÓK ÉPÜLNEK Eredményes volt a KM és a megye vezetőinek egyeztető tárgyalása Pénteken a megyei pártbizottságon került sor a Közlekedési Minisztérium és a megye vezetőinek évenkénti, szokásos egyeztető tárgyalására, amelyen részt vett Klézl Róbert közlekedési miniszterhelyettes, Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára, Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese, valamint az érdekelt közlekedési és építővállalatok vezetői. Elsőként a közúttal kapcsolatos gondok, tennivalók kerültek szóba, közöttük is a legégetőbb: Kecskemét város átmenő forgalom alóli tehermentesítése. A megoldásra két változat is felmerült. Az egyik: az 5-ös és az 52-es számú főutak közötti körút megépítése, amelyet csak szakaszosan lehetne megoldani, s ehhez két minisztérium — a KM és a MÉM —, illetve a megyei tanács pénzeszközeit kellene igénybe venni. Ezzel a megoldással a MÉM nem értett egyet és a KM, valamint a megyei tanács nem tudta vállalni a költség kétharmad részét. A másik: a Kuruc körúton két új forgalmi sáv megépítése — ez nem érintené, csupán egy kis szakaszon, a régi közműveket —, amelyeket összhangba kell hozni a Bethlen körút öt csomópontjának kiépítésével. Ez átmeneti megoldás lenne, de a kivitelezést már jövőre elkezdenék, és a Közlekedési Minisztérium a bekerülési összeg kétharmadát vállalná. Később — s erre ígéret is elhangzott — ezt a közművek cseréje után négynyomúsítanák. A két forgalmi sávot egyébként 1990-ben átadnák a forgalomnak. Feltehetően ez valósul meg. A kooperációban épülő összekötő, bekötőutak iránt továbbra is nagy az igény a megyében. Ennek keretében készült el a bugacpusztai, a kaskantyúi bekötő- és a Tázlár—Pirtó közötti összekötő út. Jövőre megkezdik, s 1990-ben fejezik be a Kömpöc—Csólyospálos, illetve a petőfiszállási utat a KM, a MÉM, illetve a megyei tanács hozzájárulásával. Az E5-ÖS Kiskunfélegyházát elkerülő szakaszának építése 1991-ben elkezdődhetne, de ehhez a meglévő nyolc variációból kellene kiválasztani a legmegfelelőbbet, amelyet egyeztetni kellene más minisztériumokkal is. Erre ez év szeptemberében még visszatérnek. Az 54-es számú út keceli átkelési szakaszán a KM Közúti Igazgatósága megoldja a vízmentesítést és a burkolat megerősítését még ebben az évben. E témában felvetődött a megyeszékhelyen az Izsáki út négynyomúsítása is, ugyanis a kelet—nyugati forgalom jelentősen megnövekedett, ma már a nap minden órájában torlódás nehezíti a forgalmat. Az egyeztető tárgyalás résztvevői megállapították, hogy a bajai Duna-híd építése tervszerűen halad, s 1990-ben elkészül. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy erőfeszítéseket tesznek a munka gyorsítására, a korábbi befejezés érdekében. Műszaki tervet készítenek a Bács megyei part feljárójának építésére, amelyet a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatnak, illetve a KM-nek kell közösen finanszíroznia. A fajszi révátkelő korszerűsítése Bács-Kiskun, Tolna megye tanácsainak, illetve a KM közös költségvállalásának eredményeképpen megtörtént. Az átkelési lehetőségek javítása érdekében a két megye tanácsa Getjen—Kalocsa-Meszes közötti átkelőnél felújítja a kompot, a kishajót. A Közlekedési Minisztérium vállalta, hogy a Kalocsa-Meszes közötti utat felújítja, de a megyei tanácsnak kell a komplejárót megépíteni. A megyei közlekedési felügyelet kecskeméti vizsgabázisát a Köjál bezáratta, mert nem volt megfelelő a szellőztetés. Az új vizsgahely építését számtalan körülmény indokolja. A Közlekedési Minisztérium vállalta a vizsgahely műszerekkel való ellátását, amelyet feltehetően — pénz hiányában új épületet nem tudnak létrehozni bérelt épületben fogják elhelyezni. Elvi megállapodás született abban: ha kiépül az autópálya Kecskemétet elkerülő szakasza, a Kecskemét—Lajosmizse vasútvonalat az autópályán kívül helyezzék el. Szükséges lenne, s a vasút is igényelné a Fülöpszállás—Solt közötti vasúti pályaépítést, de ez anyagi eszközök híján nem lehetséges. Gazdaságossági vizsgálatot tartanak a Kecskemét—Kiskőrös, illetve Kiskunmajsa—Bugac keskeny- nyomközű vasútnál, ugyanis egy év alatt a teherforgalom 18, a személyforgalom pedig 17 százalékkal csökkent. A konstruktív megbeszélésen, tekintettel a beruházási források hiányára, kompromisszumos megoldások születtek. Gémes Gábor KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. június 23-ai üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. június 23- án Kádár János elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt Tausz János elvtársról,' a Központi Ellenőrző Bizottság tagjáról, a munkásmozgalom régi harcosáról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Berecz János előterjesztésében az országos pártértekezlet állásfoglalásának megvalósítását célzó feladattervet, valamint a párt vezető szervei munkájának nyilvánosságát szolgáló javaslatot; — Fejti György előterjesztésében a választási törvény alkalmazásának tapasztalatairól adott jelentést, a választási törvény módosításának főbb irányaira, a további feladatokra vonatkozó javaslatot; — Szűrös Mátyás előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről szóló tájékoztatást. I. A Központi Bizottság a pártértekezlet állásfoglalásának megvalósítását szolgáló feladattervet több módosítással elfogadta. A benne foglaltak kidolgozására munkabizottságokat hozott létre. A munkabizottságok megbízatást kaptak a társadalom és a gazdaság eltelt évtizedeinek elemzésére, a párt programnyilatkozatának felülvizsgálatára, a tanácsadói rendszer kiépítésére, valamint a szervezeti szabályzat átdolgozására, ami — többek között — lehetőséget ad a különböző kisebbségi vélemények képviseletére, a párt választási rendszerének a belső demokratizálást segítő átalakítására. A feladatok között szerepel a gazdaságpolitikai stratégia, a szociálpolitikai, a művelődés- és tudománypolitikai koncepciók kimunkálása. A feladatterv előirányozza a túdományos eredmények jobb hasznosítását, és tartalmazza a párt munkastílusának, információs rendszerének korszerűsítését. A Központi Bizottság a politikai intézményrendszer fejlesztésével kapcsolatban ajánlásokat fogadott el az állami szervek és a társadalmi szervezetek számára is. A.feladattervet a testület minden alapszervezethez eljuttatja, és nyilvánosságra hozza a Pártélet című folyóiratban. Hangsúlyozza, hogy az országos pártértekezlet állásfoglalásában megfogalmazott célok eléréséhez szükség van az egész párt, minden párttag felelősségteljes munkájára, az egységes cselekvésre. II. A Központi Bizottság megvitatta a vezető párttestületek munkájának nyilvánosságát. Megállapította, hogy a párttagság, a közvélemény tájékoztatása a döntések előkészitéséről és meghozataláról nem megfelelő, ezért átfogó megújításra szorul. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy a legfontosabb előterjesztéseket a különböző szintű párttestületek, indokolt esetben pedig a párttagok is megismerjék, megvitassák, előzetesen véleményezzék. A döntésekről a vezető testületek haladéktalanul tájékoztassák a területi, intézményi és munkahelyi pártszervezeteket, az egész párttagságot. A Központi Bizottság üléseire készülő nagy jelentőségű javaslatokat a Népszabadság előzetesen ismertesse. A párt központi lapja részletesen számoljon be a Központi Bizottság üléseiről. A rádió és a televízió tudósítson a napirendi témákról, a vitákról és a döntésekről. A Magyar Távirati Iroda pedig adjon összefoglalót a sajtó számára. A Központi Bizottság üléseit követően a szóvivő adjon nyilvános tájékoztatást. A Politikai Bizottság üléseiről közleményjelenjen meg. Különösen fontos témák esetén a Politikai Bizottság ülései után a szóvivő gondoskodjék a sajtó munkatársainak tájékoztatásáról. A Központi Ellenőrző Bizottság a pártértekezlet állásfoglalásának szellemében felülvizsgálja saját munkájának nyilvánosságát, és kialakítja a megfelelő gyakorlatot. A pártszervek és pártszervezetek maguk döntsenek munkájuk nyilvánosságáról. III. A Központi Bizottság az 1985. évi képviselő- és tanácstagi választások tapasztalatainak elemzése alapján a demokratizmus erősítése és szélesítése érdekében szükségesnek tartja a választási törvény egyes elemeinek módosítását. Ezzel kapcsolatos állásfoglalását közzéteszi a Pártélet című folyóiratban. Ajánlja, hogy a választási törvény módosításáról szóló javaslat a Hazafias Népfront szervezésében kerüljön társadalmi vitára. Felkéri a Minisztertanácsot, hogy a vita tapasztalatai alapján nyújtson be javaslatot az Országgyűlésnek a választási törvény és az ahhoz kapcsolódó szabályok módosítására. IV. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzetet és megállapította: az élet igazolja nemzetközi tevékenységünknek az országos pártértekezleten is megerősített fő törekvéseit. Külpolitikánk alapvető feladata, hogy folyamatosan megújulva, tevékeny nemzetközi szerepvállalással folytassa nemzeti érdekeink képviseletét, segítse elő szocialista építőmunkánk külső feltételeinek kedvező alakulását. A tájékoztató a Társadalmi Szemle című folyóiratban jelenik meg. A Központi Bizottság méltatta a szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményeit. Ezzel kapcsolatos állás- foglalását nyilvánosságra hozza. A testület véleményt cserélt a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt közötti üzenetváltásról, valamint a két ország kapcsolatainak alakulásáról. V. A Központi Bizottság döntött hatáskörébe tartozó személyi ügyekben: — Lakatos Ernőt, a KB agitációs és propagandaosztályának vezetőjét —- fontos állami megbízatása miatt — érdemei elismerésével felmentette tisztségéből; — Andics Jenőt, a Politikai Főiskola rektorhelyettesét kinevezte a KB agitációs és propagandaosztályának vezetőjévé. A Központi Bizottság ajánlásokat tett állami tisztségek betöltésére. Ajánlja az Országgyűlésnek, hogy — Sarlós Istvánt, az Országgyűlés elnökét e tisztségéből saját kérésére — nyugállományba vonulására tekintettel, érdemeinek elismerése mellett — mentse fel és válassza meg az Elnöki Tanács helyettes elnökének; — Stadinger Istvánt, a Fővárosi Tanács általános elnökhelyettesét válassza meg az Országgyűlés elnökének, s egyidejűleg mentse fel az építési és közlekedési bizottság elnöki tiszte alól; — Horváth Lajost, a Baranya Megyei Tanács elnökét válassza meg az Országgyűlés alelnökének, s egyidejűleg mentse fel a terv- és költségvetési bizottság titkári tisztéből; — Németh Károlyt, az Elnöki Tanács elnökét saját kérésére — nyugállományba vonulására tekintettel, érdemei elismerésével — mentse fel az elnöki tisztségből, és fogadja el lemondását képviselői mandátumáról; — Straub F. Brúnó akadémikust válassza meg az Elnöki Tanács elnökévé, egyidejűleg mentse fel az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának elnöki tisztéből; — Gáspár Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsának nyugalmazott elnökét saját kérésére—érdemei elismerésével — mentse fel az Elnöki Tanács helyettes elnöki tisztéből, és fogadja el lemondását képviselői mandátumáról; — Bartha Tibor nyugalmazott református püspököt saját kérésére — egészségi állapotára tekintettel, érdemei elismerésével — mentse fel elnöki tanácsi tagsága alól, és fogadja el lemondását képviselői mandátumáról; — Tóth Károly református püspököt válassza meg országgyűlési képviselővé és az Elnöki Tanács tagjává. E személyi ügyekben kéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsának egyetértését, és javasolja, hogy együttesen terjesszenek indítványt az Országgyűlés elé. A Központi Bizottság ajánlja, hogy az Elnöki Tanács indítványozza az Országgyűlésnek: — Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát válassza meg a Minisztertanács tagjává, államminiszterré; — Köpeczi Béla művelődési minisztert saját kérésére — nyugállományba vonulására tekintettel, érdemei elismerésével — mentse fel tisztségéből; — Czibere Tibort, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem egyetemi tanárát válassza meg művelődési miniszterré; — Markója Imre igazságügyminisztert saját kérésére — nyugállományba vonulására tekintettel, érdemei elismerésével — mentse fel tisztségéből; — Kulcsár Kálmánt, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesét válassza meg igazságügyminiszterré. E személyi ügyekben a Központi Bizottság kéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsának egyetértését, és javasolja, hogy együttesen terjesszenek indítványt az Élnöki Tanács elé. (MTI) MINTA TEREM KISKŐRÖSÖN A vonalzótól a számítógépig 9 A mintateremben az új készülékek kezelését is el lehet sajátítani. A Kiskőrösi Mezőgazdasági Szövetkezeti Gépi Adatfeldolgozó Közös Vállalat (Szövgafó) 22 évvel ezelőtt kezdte meg működését. Az alapító 12 mezőgazdasági szövetkezet az ügyvitellel kapcsolatos gépi adatfeldolgozást vállalta magára és ezenkívül egy kisebb nyomdát is üzemeltet. Kezdetben az akkori legmodernebb ' — Optima, Ascota, majd Robotron — gépekkel végezték a könyvelést. A technika fejlődését követve az adatfeldolgozó eszközök négy generációváltását élték meg. Napjainkban már a számítógépek szélesebb körű elterjesztését és alkalmazását tekintik fő feladatuknak. A Szövgafó tevékenységi körébe tartozik az irodai készülékek javítása és karbantartása, de ügyfeleiknek kezelési szaktanácsadással is szolgálnak. Jelenleg 18 szövetkezet és vállalat adatait dolgozzák fel. Az ehhez szükséges nyomtatványokat saját nyomdájukban készítik, azonban nyomdai kapacitásuk jelentős részét az egyetemi jegyzetek és adózással kapcsolatos szakkönyvek előállítása köti le. A csaknem húsz éve változatlan tevékenységet folytató közös vállalat most bővíti szolgáltatásainak körét. Telephelyén, a legújabb adatfeldolgozó készülékek bemutatására mintatermet létesített és üzletet nyitptt irodai eszközök értékesítésére. így vevőik a vonalzótól a számítógépig mindent egy helyben találnak meg, és mentesülnek az anyagbeszerzés fáradalmaitól. K. Á. A MEZŐGAZDASÁG PÉNZINTÉZETE Megnyílt az Agrobank Baján Nem tudok pontos adatot, de aligha tévedek, ha azt állítom, hogy harminc év alatt nem nyílt annyi bank Baján, mint az utolsó két esztendőben. A gombamódra szaporodó pénzintézetek —- így mondják a szakemberek — a kereskedelem és hitelforgalom élénkülésére mutatnak. A napokban új tábla került Baján a Táncsics Mihály utca 32. számú házra. Ez a patinás, éppen 99 éves épület ad otthont az Agrobant Rt. irodájának. Még a telefont és a telexgépet szerelték, amikor felkerestem dr. Zalóntai Endrét, az új iroda vezetőjét. — Mixel foglalkozik az Agrobank Részvénytársaság? — Amint a név is elárulja, az Agrobank elsősorban a mezőgazdaság számára folyósít hiteleket. A fővárosi központhoz hét területi fiók csatlakozik, a körzeti irodákkal. Mivel Baján és vonzáskörzetében sok részvényesünk van, indokoltnak látszott itt is egy körzeti iroda létesítése. Az a célunk, hogy beruházási jellegű kölcsönök kihelyezésével támogassuk a mezőgazdaság fejlesztését. Hitelt adunk például nagyüzemeknek állattartó telep korszerűsítésére, halastó bővítésére, új üzemrészek építésére. Kiemelt fejlesztési feladatok esetén bankunk az alapító tőke egy részével is hozzájárul a beruházáshoz. — Gondolnak-e a kistermelőkre, adnak-e rövid lejáratú hiteleket? — A központban külön osztály foglalkozik ezzel. A kistermelő a segítségünkkel vásárolhat például anyajuhokat, a kisszövetkezet fejlesztheti termékeit. Rövid lejáratú hitelek nyújtására — tekintve, hogy itt a fedezet a betétgyűjtés, a gazdálkodók felesleges pénzeinek bevonása —, egyelőre csak szerény lehetőségünk van. G. Z. Bűnmegelőzési tanács alakult Kecskeméten Tegnap Kecskeméten, a városháza vb- termében megtartott társadalmi összejövetelen megalakult a kecskeméti bűnmegelőzési tanács. Dr. Bitó István városi rendőrkapitány ismertette a bűnözés megyei és kecskeméti alakulását. A rendőrkapitány elmondta, hogy a megyeszékhelyen évente 2200-2400 különféle bűncselekményt követnek el, s hogy összességében romlott az úgynevezett bűnelkövetési helyzet a városban. Ezt érzékeli a lakosság is: nem jó a közhangulat Kecskeméten. Bár a rendőrség a vagyonvédelmi bizottságokkal, a városi közlekedésbiztonsági tanáccsal és a hatszáz önkéntes rendőrrel együtt mindent megtesz a bűnözések megelőzéséért, s eredményes is ez a munka, mégis szükség van további társadalmi segítségre. Kecskeméten már négy ilyen kerületi tanács alakult eddig. Eljött az ideje, hogy megkezdje működését a városi bűnmegelőzési tanács is. Az egyetértő felszólalások után a megye- székhely párt-, állami, társadalmi, gazdasági és intézményi képviselői megválasztották a bűnmegelőzési tanácsot. Elnöke dr. Nagy Károly, a városi tanács vb-titkára, a bizottság titkára pedig Fekete József rendőr alezredes lett. Vagyonvédelmi, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi szakbizottságot, is választottak. Szót kért dr. Bodóczky László, a városi pártbizottság első titkára is. Hangsúlyozta: az országban nem sok hasonló kezdeményezés volt eddig. Miskolc után másodikként Kecskeméten alakult ilyen társadalmi szerv. Biztosította a jelenlévőket arról, hogy a város vezetői minden segítséget megadnak a bűnmegelőzési tanácsnak. R. M.
