Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-24 / 150. szám
1988. június 24. • PETŐFI NÉPE • 3 Az ország ügyei a parlament ülésszakai között Beszélgetés dr. Gajdócsi Istvánnal, az Elnöki Tanács tagjával A PÁRTBIZOTTSÁG ELŐTT A társadalmi, politikai intézmények munkastílusának megújítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ország a jelenlegi helyzetéből a kívánt irányba mozduljon. Az Elnöki Tanács — amely a Parlament ülésszakai között végzi jogkörének megfelelő országos feladatát — ilyen irányú törekvéséről beszélgettünk dr. Gajdócsi Istvánnal, a testület tagjával, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökével. " — Ha az Országgyűlés arra törekszik, hogy megújítsa munkáját, akkor természetes a parlament alá tartozó szervek hasonló törekvése, tehát szorgalmazni kell az Elnöki Tanács munkastílusának javítását is. Lényeges lenne, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően évente legalább egyszer az Elnöki Tanács adjon számot munkájáról az Országgyűlésnek, amely nemcsak törvényhozó testület, hanem népképviseleti szerv, és joga a beszámoltatás. Grósz Károly rendszeresen kéri, hogy beszámolhasson az Országgyűlésnek a kormány munkájáról, s meg is kapja . ezt a lehetőséget. Azt tartom szükségesnek, hogy évente egy alkalommal az Elnöki Tanács elnöke is kapjon szót valamelyik ülésszakon, ahol ismertetné a képviselőkkel a tanács munkáját. — Vagyis a képviselőknek jelenleg nincs megfelelő információjuk az Elnöki Tanács munkájáról? — Ezt nem mondanám. Van elegendő információjuk munkánkról, tehát nem ebben látom a megújulás irányát,. hanem abban, hogy a beszámoltatás- . kor a parlament ellenőrizze az Elnöki Tanács jogkörének gyakorlását. —: Miért tartják ezt fontosnak? ■ — Egyrészt mert ez az Országgyűlés . joga, másrészt pedig azért, hogy így elkerülhetnénk azokat a helyzeteket, amikor az Elnöki Tanács „belenyúl” a parlament jogkörébe. Ilyen esetek voltak, amikor törvényerejű rendelettel módosítottunk törvényt az elmúlt időszakban nem is egyszer. Vagy mondok egy másik példát: ha egy probléma rendezésére kevés a kormány határozata, akkor hozunk rá törvényerejű rendeletet. Ebben eddig nincs kifogásolnivaló, ha csak az állampolgárok egy részét érinti, de ha a lakosság egésze érdekelt egy ügy rendezésében, akkor erre ne az Elnöki Tanács hozzon jogszabályt; hanem az Országgyűlés alkosson törvényt. — Milyen kapcsolatban állnak a kormánnyal? ■ —. Rendkívül jó á kapcsolat az Elnöki Tanács és a Minisztertanács között. A kapcsolatnak új vonásai is vannak, például a legutóbbi ülésünkön részt vett Grósz Károly is, • — Üléseikre jellemzők a viták? — Igen, dé mentesek a negyedórás tiszteletkör-beszédektől. Van egy anyag előttünk, s akinek hozzáfűznivalója akad,. két-három perc alatt elmondja, hogy elfogadja a javaslatot, vagy pedig ellenzi és miért. Tehát tíz perc alatt megszületik a döntés. — Amit az egészen rövid híradásokból alig ismer meg az állampolgár. — így igaz, de ebben, véleményem szerint, nem az Elnöki Tanács a hibás. — Hanem ki? — Megítélésem szerint a törvény- erejű rendelet előterjesztőinek a feladata, hogy nagyobb nyilvánosságra hozzák, vagyis megismertessék elgondolásaikat a lakossággal. Mi ott az ülésen indokok alapján elfogadjuk a javaslatokat, ez a jogkörünk adta dolgunk. .Vagyis a döntéshozatal. Persze, nem mindig vagyunk közös nevezőn. — Mondana erre egy konkrét példát? — A házadóról hozott törvényerejű rendeletben én például nem értek egyet azzal, hogy száz négyzetméter alatt miért kellett megszüntetni az adót. így másfél-kétmilliárd forintot kidobtunk az ablakon. Vagy például eltöröltük a kofát, amit mindenki megszokott, s hoztuk a tehót, ami nem vált be, s lényegesen kevesebb pénz van benne. Vagy egy másik óriási hiba: a gyermekcikkek egetverő árai. Elhibázott intézkedés volt, nagy társadalmi feszültséget okoz. — Milyen lehetőségeket lát a feloldására? — Először is: az Országgyűlésnek jeleznie kell ezt a feszültséget. Tehát egy társadalmi jelzés indíthatja el a tárcadöntést, amivel aztán kompenzálni lehet a gyermekcikkek magas árait. — Kissé talán elkanyarodtunk eredeti témánktól, bár gondolom, mindezek a kérdések gyakran szóba jönnek az Elnöki Tanács tagjai között. — Nemcsak hogy szóba jönnek, hanem e feszítő gondok megoldásán dolgozunk mi is. Reméljük, eredménnyel. Tárnái László Látogatóban a légvédelmi tüzéreknél A napokban Kiskunfélegyháza város és az üzemek vezetői látogatást tettek a légvédelmi tüzérek lőgyakorlatán, az ország egyik erdős, hegyes vidékén. A táj már a reggeli órákban hangos volt a lövegek dörejétől. A gépek, technikai eszközök kezelői azon igyekeztek, hogy a kitűzött lőfelada- tot közös erővel megoldják és minél jobb eredményt éljenek el. A bevonult tartalékosokkal feltöltött alakulat a harcászati gyakorlatok során jól összekovácsolódott. A városból és a megye más helységeiből bevonult tartalékosok tökéletes összhangban dolgoztak a tényleges állománnyal, s jó felkészültségről tettek bizonyságot. A katonák a feladatokat jól, illetve kiválóan teljesítették, bizonyítva, hogy felelősséggel végzik munkájukat. Erről győződhettek meg a teljesítményüket értékelő, ellenőrző magasabb egységek parancsnokai is. A látogatás során Bálint László, a VSZM kiskunfélegyházi gyárának igazgatója találkozott az üzemből bevonultakkal, s örömmel nyugtázta a vállalat dolgozóinak példás helytállását. Szeptemberben a gyár csapatzászlót adományoz a légvédelmitüzér-alakulat- nak. A táborban jó volt a hangulat, hiszen a parancsnokok mindent elkövettek, hogy hiánytalan legyen a katonák ellátása, így igyekeztek ellensúlyozni a feszített tempót, amelyet a nappali és az éjszakai gyakorlatok megköveteltek. A különböző manőverek a gépekkel, a korszerű technikái eszközök, mérések nagy pontosságot és felelősségteljes munkát igényelnek minden egyes embertől. Erről beszélt Csóka István mérnök alezredes, parancsnok, aki kiemelte a felettesek és a beosztottak között kialakult jó viszonyt, mint a sikerek egyik legfőbb feltételét. A tartalékos politikai munkások tájékoztató és közvetítő tevékenysége is hozzájárult a gyakorlat eredményességéhez. Kiemelkedő munkájuk elismeréseként többen részesültek jutalomban. Az elöljárók soron Tűz az „ellenséges" légi célra. kívül előléptették Deli Lászlót, Zombori Istvánt, Szarvas Sándort, Mező Zoltánt, Sipos Pált és Tóth Zoltánt. Némedi László Az egészségmegőrzés kiskunmajsai programja Kiskunmajsán az MSZMP Városi Jogú Nagyközségi Bizottsága a közelmúltban vitatta meg a lakosság egészségügyi helyzetéről szóló jelentést, s javaslatot tett annak javítására. Az alkalmi munkabizottság több hónapig készített előterjesztése széles információs alapokra épült: feldolgozták öt év halálozási statisztikáját, orvosokkal beszélgettek, s hat fórumon is megvitatták az értékelést. A felmérésnek a humanista felelősségérzeten túl gazdasági, s természetesen politikai okai is vannak. A korai halálozás, az idült betegségben szenvedő, túltáplált vagy narkomániás emberek sokasága óriási veszteséget jelent, s ez egyes vélemények szerint a „nemzethalál” vízióját vetíti elénk. Megdöbbentő adatok A városi jogú nagyközségben és vonzáskörzetében több a halálozás, mint a születés, a népesség csökken. A halálozás mértéke magasabb a megyei, sőt az országos átlagnál is. A halálozási arány országosan 1984-ben 13,8, a megyében 14,9, Kiskunmajsán 15,3 ezrelék, A szív- és érrendszeri, a daganatos megbetegedések, az öngyilkosság és a balesetek az egész országban vezető halálokok, Kiskunmajsán és körzetében is ezek adják a halálozás 67 százalékát. Külön-külön vizsgálva az okokat megállapították, hogy bár a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések még mindig az öregkor jellemzői, azonban egyre fiatalabb életkorban jelentkeznek halálokként. Az öngyilkosság külön figyelmet érdemel, mivel a körzet országosan az elsők között szerepel. A befejezett öngyilkosságok száma a 30-60 éves férfiak között a legnagyob mértékű. A megdöbbentő, hogy az utóbbi két évben ennél a korosztálynál elérte a szív- és érrendszeri betegségben elhunytak számát. Az okok és a megelőzés Miért rosszabbodik e körzetben az emberek egészségügyi állapota? Az okokat vizsgálva kitűnik: elsősorban az életmódbeli szokások és a környezeti ártalmak, azaz a megelőzés hiányának következményei. Az életmód — táplálkozási szokások, a fizikai aktivitás hiánya, önhajszoló, italozó, dohányzó — 35-40, a környezeti ártalmak — stressz, környezetszennyezés közlekedés, bűnözés — 20-25, az emberek biológiai adottságai 25-30, az egészségügyi ellátás feltételei 10-15 százalékban játszanak szerepet a halálozások, az egészségügyi állapot jellemzőinek kialakulásában. A terület egészségügyi ellátása — amely folyamatosan fejlődik, sőt a VII. ötéves tervben mennyiségileg is kiteljesedik — képtelen volt megállítani a lakosság csökkenését. A iömegszerveze- tek, egyesületek, intézmények életmódot befolyásoló tevékenysége alacsony hatásfokú. Sajnálatos módon még nincs olyan családi, iskolai, tömegkommunikációs hatás, amely az emberekből kiváltaná az érdeklődést, s kevés az egészséges életmód megteremtésére az igény, a lehetőség. Mi lenne a megoldás? Az ma már nem vitás: az egészség nem csupán az egészségügyi ellátás növelésével óvható meg. Két hasonló rangú feladatot kell megoldani: az egészségügyi alapellátás további fejlesztését, illetve az egészséges életmód kialakítását, a környezeti ártalmak csökkentését. Az egészségügyi alapellátásban a tanácsi tervek, illetve a VII. ötéves terv szociálpolitikai programja — megfelelőek. Természetesen továbbra is feladat, hogy Kiskunmajsa regionális szerepe növekedjék, s javuljon az egészségügyi dolgozók közérzete. Az életmód befolyásolásának feltételei nem kedvezőek. Ajelenlegi gazdasági helyzet a jövedelmek különbségét tovább növeli, s az igények, valamint azok kielégitése között nagy a feszültség. A halmozottan hátrányos helyzetek újratermelődnek, s ez az önhajszolás, a stresszhelyzetek kialakulásának növekedéséhez vezet. A célok elérését nehezítik az emberek kommunikációs befogadóképességének korlátái, ugyanis a körzet munkaképes korú lakosságának 61 százaléka szakképzetlen. Jellemző egyébként az egészséges életmóddal szembeni közöny, az orvosra való hagyatkozás és nincs kellő szakmai, módszertani tapasztalat, ismeretanyag a feladatok megfogalmazásához, a cselekvési egység kialakításához: Reális javaslatgyűjtemény A helyzet valóban lehangoló, de nem kilátástalan, ezt jól tudják Kiskunmajsán is. Ezért az életmód kedvező befolyásolása érdekében három alapfeladatnak kell eleget tenni. El kell fogadtatni a lakossággal azt, hogy az egészségügyi ellátás folyamatos fejlesztése mellett, egyenrangú tennivaló az egészséget megőrző, a betegséget megelőző program megvalósítása. A vonzáskörzetben élőket szembesíteni kell — tömegkommunikációs eszközökkel, ismeretterjesztéssel, más módon — az egészségükért való személyes felelősségükkel. Ezen túl meg kell teremteni az egészségmegőrző cselekvés feltételeit. A pártbizottság a jelentés megvitatása — tizenhatan mondták el véleményüket —, elfogadása után jóváhagyott egy javaslatgyűjteményt is, amely a már említett hat fórumon elhangzott vélemények alapján készült, s reális feltételek figyelembevételével késztet továbbgondolkodásra. A gyűjtemény kitér az ismeretteijesztés, a propaganda tennivalóira, a sportolás, a természetjárás, az egészséges étkezés, a biokultúra népszerűsítésére, a képviseleti feladatok megoldására, a tárgyi feltételek megteremtésére, a szolgáltatás, az oktatás és az egészségügyi szűrés továbbfejlesztésére. Ezek közül már bizonyos részfeladatok megoldódtak, a többiek is rövidesen napirendre kerülnek. Gémes Gábor VESZPRÉMI TÉVÉTALÁLKOZÓ Találgatás az esélyekről Amit már láttunk és amit látni fogunk Kállai Ferenc, Sípos Tamás, Karinthy Ferenc, Várkonyi Gábor, Gyurko- vics Tibor, Réz András volt a 18. veszprémi tv-találkozó résztvevői közül szerdán este a Balaton-parti Aurora Szállóban a legfürgébb. Már a szovjet —olasz mérkőzés előtt egy órával elfoglalták a legjobb helyeket a hotel talán egyetlen hozzáférhető színes tévé- készüléke előtt. Nyolc órára zsúfolásig megtelt rendezőkkel, operatőrökkel, Betétek és kamatok Kis túlzással élve: már csak azért is érdemes manapság a napilapok különféle közleményeit figyelemmel kísérni, mert így könnyebb követni a gyakori pénzügyi változásokat. Ezek közé tartoznak immár a betétkamat- növelések is. Korántsem mindegy,- hogy a lakosság a megtakarított pénzét milyen formában kamatoztatja, tehát- érdemes áttekinteni az utóbbi időszak takarékpénztári módosításait és a jelenlegi helyzetet. Tavaly: évi 1 százalék Mint ismeretes, az egy esztendővel ezelőtti, csaknem teljes körű betétkamat-emelés átlagosan évi 1 százalék volt. 1988. január elsejétől azonban — a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény alapján előnyösen. módosultak az ifjúsági takarékbetét feltétélei és kamatai. A lakásra gyűjtő fiatalok megtakarításaira öt év elteltével évi 12 százalékot határoztak meg úgy, hogy a betét kamata adómentes. A kiegészítő prémiummal együtt ez már 15 százalékot tesz ki. A takaréklevél és a nyugdíj-előta- karékossági betétek kamata április 15-étől növekedett. Ezzel a hosszabb távú megtakarításokat igyekezett ösztönözni a pénzügyi kormányzat. Az évi 2 százalékos kamatemelés nyomán 12,5 százalékos lett a 6 év utáni takaréklevél-betétek és 12,5, illetve 13,5 a nyugdíj-előtakárékossági betétek kamata. Nőtt a prémium is A néhány héttel ezelőtti, június 1- jétől érvényes kamatnövelés a rövi- debb időre szóló, illetve középtávú megtakarítások esetében jelentős. így például a kamatozó és a csekkszámlabetétek, valamint a takaréklevél, az 1, 2, 3 éves lekötéseket figyelembe véve, a jelenlegi kamattal közelítik egymást. Összességében az egy évnél hosszabb időre lekötött betétek kamata a prémiummal együtt az idén 13,5 és 17,5 százalék között van. Az egyéves lekötésű betétfajtákat is figyelembe véve, a kamatozó és a csekkszámlabetétek, a takaréklevél, a lakáscélú; a nyugdíj-előtakarékossá- gi, a gyámhatósági betétek és a közérdekű célra juttatott adományok, va-' lamint az átutalási betétek kamatai átlagosan évi 3 százalékkal nőttek. A lakossági pénzintézetek a tartós lekötésű betétek kamatának kiegészítéseként az 1987 októberében meghirdetett egyszeri, évi 3. százalékos prémiumot 1988. június elsejétől 4 százalékra változtatták, Ez a kamatprémium az 1-3 éves lekötésű könyves és csekkszámlabetétekre, a takaréklevélre, a lakáscélú és a nyug- díj-előtakarékossági, valamint a gyámhatósági betétekre, s a közérdekű célra juttatott adományokra jár, 1988. június 1-jétől december 31-éig. A prémium ä már jelenleg is betétben lévő, és az esztendő végéig elhelyezett összegek után időarányosan illeti meg az ügyfeleket. A kamat és a prémium utáni 20 százalékos adót 1988- ban a pénzintézetek fizetik. Mennyit ér ez Bács-Kiskunban? Az OTP megyei igazgatóságán — ahol az. eddig leírtakat is megtudtuk — elmondták, hogy az idei, június elsejei kamatlábnövelés mintegy 230 ezer ügyfelüket érinti, s értéke évi 180 millió forint. A készpénzkímélő fizetési forgalom legjelentősebb tényezőjét jelentő átutalási betéteknél á 40 százalékos emelés (5-ről 7 százalékra) a korábbi 600-ról mintegy 900 forintra növelte az égy számlára átlagosan jutó hozamot. A megyében jelenleg 25 ezer 300 átutalási betétet tartanak nyilván, melyekre — változatlan állomány esetén — 7 millió 590 ezer fo- ' rint többletkamatpt fizetnek majd. Vitaszek Zoltán szinészekkel, újságírókkal, díszlet- és jelmeztervezőkkel a szálló előcsarnoka. Ezúttal a szokottnál kevesebben nézték a veszprémi Dimitrov Művelődési Központ színháztermében a versenyprogramot. A Veszprém megyei pártbizottság első titkárának, Gyuricza Lászlónak és Lendvay Kamilló zeneszerzőnek elnökletével dolgozó két zsűri természetesen a helyén volt és megnézte a Franz Nohain szövegére komponált Ravel-operát, a Pásztorórát és a két francia szerző librettóját megzenésítő Gounod-művet, A galambot. E sorok írásakor, csütörtökön már túlvagyunk a versenyprogram kétharmadán, eddig tizenegy filmet, tévéjátékot láthattunk. Vegyes kép alakult ki a mindig reménykedő érdeklődőkben. Nekem a Csáth Géza írásaiból készült A varázsló álma adott a legtöbbet. Álom és valóság, múlt és jelen váltakozik Zádo- ri Ferenc operatőr pasztellos képein, Eperjes Károly hitelesen kelti életre az önmagát szinte élve boncoló, teljes szabadságot a morfiumtól remélő Csáth Géza vad bánatát, a beteg társadalom elviselésére képtelen író-orvos önpusztító szenvedélyét. Molnár György rendező fontos szerepeket bízott Udvaros Dorottyára, Jordán Tamásra, Kováts Adélra is. Sajnos csak hébe-hóba tudtunk kacagni a szatírának szánt Brigádeltérité- sen. Egy épülő társasház számtalanszor becsapott lakói a félig kész épület alagsorába zárták az ímmel-ámmal dolgozó, brigádot és a vezérigazgatót, aki innen (is) „vételezett” anyagot épülő villájához. A találkozóra meghívott kétszázegy- néhány hazai és külföldi szakember öt ősbemutatóra hivatalos. Eddig Sára Sándor új dokumentumfilmje, á Jeles napok Ászáron volt a legnagyobb hatású. Élénk vitát váltott ki Az utolsó látogató című „peresztrojkás” tévéjáték a veszprémi helyőrségi művelődési központban. Noha a forgatókönyv aligha minősíthető remekműnek, a történet időszerűsége sürgeti mielőbbi bemutatását. Az ankéton különösen a főszereplő, Avar István kapott sok, főként közéleti jellegű kérdést. Minden bizonnyal élénk vita bontakozik ki a fiatal művészek stúdiója filmjeiről, leginkább a Két szék között című, az erdélyi áttelepülők sorsát sajnos művészkedve vizsgáló dokumentumfilmről. A véleménycsere, a tájékozódás sokféle alkalma teremtődött meg a 18. veszprémi tévé találkozón. Csak néhány szót válthattam kecskeméti ismerősökkel. Itt volt ragyogó szőkeségével Tallós Rita, aki részt vett a Karinthy Ferenc írásaiból, Radó Gyula rendezésében készült Halállista bemutatóján. Találkoztam Hegyi Árpád Jutocsával is. Az általa rendezett Mario és a varázsló a repríz versenyprogramban díjra esélyes. Az eredményhirdetést a tévé élő adásban közvetíti szombaton este. Heltai Nándor X X X X X X X X X X X X X X X A Petőfi Tsz, Dunapataj X * bérbe adja x a Szelidi-tónál X X x lévő épületét x X az 1988-as szezonra. X X Az épület 63 m2 plusz terasz, be- X X rendezett faház, alkalmas hideg- x és melegkonyhás vendéglátás * céljára. % ’ • III ■' Ügyintéző Flick Jánosné Telefon: Dunapataj 26. i$f . * 1576 x X X X X X X X X X X X X