Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-16 / 143. szám

1988. június 16. • PETŐFI NÉPE • 5 Új márka- szerviz Feri bácsi és az NDK-kapcsolat Ismét fenyegető sáskaveszély er\ ^ix *t\ *tk ^rx st\ S7\ yrx /% ^x yrx ^x ^x /ív yix ✓»x yr\ X X X X i X X X I X X iiumiai aiun jumub ou-diy JtMumvjd. 1597 xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx FOTÓSOK, FIGYELEM! A Szigma Halasi Árliházában (Lenin tér 1. sz.) leadott színes filmeket a FOFOTO expressz határidővel, normál áron június 30-áig előhívja. Az utóbbi hetekben több hírügynök­ségi jelentés látott napvilágot a hazai újságokban is, amelyek arról tudósíta­nak, hogy Afrika egyes területein eb­ben az évben újra nagy sáskajárás vár­ható. Az idén ez a terület Afrika észak- nyugati részére, elsősorban Algériára, Tuniszra és Marokkóra esik. Vajon mi az oka, hogy időnként egyes években sáskák milliárdjai verődnek össze és letarolnak mindent, ami számukra ehe­tő? Felhőkbe tömörülnek A történelmi idők során számos nagy mezőgazdasági katasztrófát okoztak a rovarok, bár kártételük egé­szében talán nem érte el a gombás be­tegségek okozta kárt. Kétségtelen, hogy a leglátványosabb pusztítást egy- egy sáskajárás hagyja maga után: a károkozó és a kártétel között mindenki számára látható az összefüggés. A ván­dorsáskák időnként gigantikus felhők­be tömörülve repülnek, és pusztító út­jukon országrészeket tarolnak le. Volt már rá példa, hogy 1000 négyzetkilo­méteres területen kb. 40 milliárd sáska pusztította a növényeket. Amikor egy- egy sáskafelhő a földre ereszkedik, 1 négyzetkilométeren 35—70 millió ro­var nyüzsög (1 négyzetméterre 35—70 példány jut). Egy kifejlett sáska tömege 2 gramm, és naponta legalább a saját tömegével azonos mennyiségű taplálé­szén él, a másik, a közönséges vándor­sáska a kontinens északi és keleti ré­szén. Az utóbbiról már a biblia is emlí­tést tesz, amikor a nyolcadik egyiptomi csapásról ír. Hazánkban is pusztítottak A sáskák valamikor Magyarorszá­gon is pusztítottak. Az egyik krónikás szerint 1692. július 23-án annyi sáska jött be Debrecen városába, hogy közel­ről is alig látszottak a templom tornyai. Frivaldszky János zoológus azt írta, hogy 1748. augusztus 5-én Nógrád me­gyében olyan tömegű sáska vett körül egy falut, hogy egy lovas huszár nem tudott keresztülgázolni rajtuk. A na­gyobb és gyakoribb károk azonban mindig is Afrikában és a Földközi­tenger térségében voltak. Például 1886- ban Marokkóban 20 000 ember halt éhen pusztításuk következtében. Az ember ma már nem nézi ölbe tett kézzel a sáskák szaporodását; az elle­nük való védekezést a FAO szervezi. A szakmai irányítást két centrumban végzik, az egyik Nairobiban, a másik Londonban székel. A sáskák elleni stratégiát a hatvanas években dolgoz­ták ki. Rádiólokátorral mérik be a vo­nuló sáskarajokat, de az időjárást ku­tató és a földi erőforrásokat felmérő mesterséges holdakat is felhasználják a sáskaveszélyes zónák felderítésére. A védekezés fő eszköze természetesen a vegyszer, amit gépkocsiról, helikop­terről, repülőgépről szórnak ki, lehető­leg megelőzve az invázió kibontakozá­sát. Elmaradt védekezés Tíz éve, 1978 nyarán és őszén ag­gasztó hírek keltek szárnyra. Az 1977- es év csapadékos volt Afrika szarvá­ban. 1978 márciusában a FAO 900 ezer dollár hitelt nyújtott a veszélyeztetett országoknak, mindkét Jemennek és Szaúd-Arábiának. Etiópiában háború folyt, ezért a nagy kiterjedésű és a sás­kaköltés szempontjából nagyon is ex­ponált ország kimaradt a védekezés­ből. Júniusban Etiópiában és Szomáli­ában 50 sáskafelhőt mértek be, néhány közülük 100 négyzetkilométernyi terü­letet borított, a legnagyobb 350 négy­zetkilométer volt. A mostáni hírek szerint a sáskave­szély pillanatnyilag a sokkal fejlettebb, gazdagabb és stabilabb északnyugat- afrikai országokat fenyegeti. Remélhe­tő, hogy ezek az országok — megfelelő technikai eszközök és vegyszerek birto­kában — elejét tudják venni a sáskafel­hők mérhetetlen katasztrófát okozó pusztításának. H. J. Székesfehérvárott felépült a Videoton új márkaszervize. Az 1700 négyzetmé­ter hasznos alapterületű létesítmény már fogadja az ügyfeleket. A Videoton Elektronika Leányvállalat — amely 25 márkaszerviz munkáját koordinálja -— számos új szolgáltatással bővíti hagyományos és garanciális tevékenységét. A többi közt megkezdik a híradástechnikai berendezések, alkatrészek értékesí­tését, valamint a székesfehérvári vállalatnál készült televíziók, képmagnók kölcsönzését. A márkaszerviz az új vevőszolgálati épületben (képünkön) ka­pott helyet (MTI-fotó). • Gazdag Ferenc gépmühelyvezető. (Méhesi Éva felvételei). Egy 1983-as minisztertanácsi—SZOT—KISZ KB együttes határozat rendelkezik a munkaverseny és ennek egy sajátos formája, a nemzetközi munka verseny feltételeiről. Kissné Kollár Eszter, a Kiskunsági Teszöv főmunkatársa kívülről sorolja, ki és miért kaphatja meg a Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Dolgozója kitüntető jelvényt. Nem csoda, hogy szinte szóról szóra tudja a szöveget. A munkájához tartozik, hogy koordi­nálja, figyelemmel kísérje a kiskunsági tsz-ekben folyó munkaversenyt, a szocialista brigádok tevékenységét. Ő „fedezte fel” Gazdag Ferencet is, a Kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezet gépműhelyvezetőjét. Feri bácsi a Kiskunsági Teszöv javaslatára az idén elnyerte a fenti kitüntető jelvényt. Tippek és ötletek Gépállomásról a műhelyvezetőnek a téeszbe A gépműhelynél, amely szerényen húzódik meg a Babó-tanyai új vető­• Feri bácsi szívesen megmutatja a bi­rodalmát. A műhelyt, amelynek egyik kot vesz fel. Ez azt jelenti, hogy 1000 négyzetkilométernyi területen napi 80 000 tonna növény pusztul el, legyen az gabona, állati takarmány, gyü­mölcsfa, gyapot vagy bármi. A sáskák ugyanis nem válogatnak, letarolnak mindent. A sáskahad éjjel a földön pihen. A rovarok napkelte után indulnak pusztító útjukra. Napi teljesítményük a levegőben — széltől függően is — né­hány kilométertől 100 kilométerig vál­tozik. Időjárási tényezők Máig rejtély, hogy mitől és mikor alakulnak ki a hatalmas sáskarajok. A közönségesen Afrika félsivatagos völgyeiben élő sáskák egy-egy évben, amikor a körülmények különösen ked­vezőek szaporodásukhoz, óriási szám­ban jelennek meg. A nagy egyedsűrű- ség hatására a kifejlett rovarok külleme is megváltozik, kialakul a jellegzetes vándorsáska. Bizonyos, hogy invázió­jukban közrejátszanak az időjárási té­nyezők. Szaporodásukat elősegíti a csapadékos időjárás. A kedvező szél lökést ad startjukhoz, de a hirtelen megváltozott szélirány épp úgy meg is állíthatja inváziójukat. A sáskáknak sok faja él a földön, ezek közül különösen kettő jelent ve­szélyt a környezetét és táplálékát féltő embernek. Az egyik Afrika nyugati ré­— Azoknak az ipari üzemek­nek, amelyek va­lamilyen gyár­tásszakosítási, kooperációs kap­csolatban állnak egy másik szocia­lista ország válla­latával, köny- nyebb a helyze­tük — mondta a főmunkatárs. — A termelőszövet­kezeteknél ilyes­miről nem igen lehet beszélni. In­kább az a jellem­ző, hogy hasonló profilú gazdasá­gok együttműkö­dési szerződést kötnek, tapaszta­latcserére utaz­nak, fogadják egymás szakem­bereit. A Vörös Októbernek tíz éve van kapcsolata két NDK-beli ter­melőszövetkezettel. Az egyéni kitünte­tés odaítélésekor a szakmai munkát is figyelembe veszik. Gazdag Feri bácsi esetében az is sokat nyomott a latban, hogy évek óta sikeresen foglalkozik a fiatalokkal, a szakmunkások betanítá­sával. Jubileum jűniusban Kiskunhalason Huri Béla elnöktől és Várnai Ivánné személyzeti vezetőtől bő­vebb tájékoztatást is kapok az NDK- beli kapcsolatokról. A Drezda környé­ki Friedrich Engels és a Rotes Banner (Vörös Lobogó) Termelőszövetkeze­tekkel éppen az idén júniusban ünnep­ük a tízéves jubileumot, és remélik, hogy még további tíz évig folytathatják az együttműködést. — Hivatalos dolognak indult ez an­nak idején — magyarázza az elnök. — Mostanra már szorosabb barátsá­gok szövődtek, családi ismeretségek, kapcsolatok alakultak ki. Egymás éle­tét is jobban megismertük, a gyereke­ink kijárnak nyelvet tanulni. Szakmai­lag is van mit ellesni tőlük, például a munkaszervezés területén. A mezőgaz­daság műszaki háttere és ellátottsága is sokkal kiépítettebb, jobb, mint nálunk. Ők mostanában a számítógépes adat- feldolgozás iránt érdeklődnek, ez arra­felé, úgy mondhatom, még gyerekcipő­ben jár. Az együttműködés, mint az általá­ban szokásos, a csereüdültetésre is ki­teljed. Ennek Várnai Ivánné a gazdája. Már sorolja is, hány helyen üdülhetnek nálunk a német tsz-tagok, és hogy a Vörös Október dolgozói a tengerpar­ton, Szász-Svájcban vagy Thüringiá- ban pihenhetik ki egész éves fáradal­maikat. Várnai Ivánnét is a munka szervezettsége ragadta meg az NDK- ban. Még most is szinte elragadtatot­tan meséli, hogy míg a kombájnos a tábla szélén abroszos, terített asztalnál ebédelt, aztán elmotorozott egyet szun­dítani, a kombájn egy percig sem állt, mert a váltótárs hajszálpontosan érke­zett és azonnal munkához fogott. — Gazdag Feri bácsi is járt az NDK-ban szakmai utakon — kanya­rodik vissza beszélgetésünk témájához az elnök. — Az ott szerzett tapasztala­tokat igyekezett hasznosítani, átadni a mi fiataljainknak. • A hozzáértő gépészek munkájának a Kiskunhalasi Vörös Október Téeszben is egyre nagyobb a jelentősége. magüzem árnyékában, P. Szabó József főágazatvezető dióhéjban ismerteti a műszaki főágazat tevékenységét. A kombájnok, IH-traktorok, tehergép­kocsik karbantartása, javítása évente 35-40 millió forintot emészt fel. Ide tar­tozik a fuvarozás is. Az egyik legfonto­sabb tevékenység a gépjavítás, már csak azért is, mert a mai nehéz gazdasá­gi helyzetben egyre nagyobb lesz a be­csülete a meglevő eszközöknek. Nem nagyon telik újra, hát a régit kell jól karbantartani. Gazdag Feri bácsi eleinte alig szól, talán az zavarja, hogy annyian üljük körül. Bólogat, hogy örül a kitüntetés­nek, elismerésnek, megbecsülésnek ér­zi, de igazából akkor ered meg a szava, amikor a munkájáról kezdünk beszél­getni. — Igaz, ami igaz, kezdetleges gépe­ink voltak eleinte. Ezen a téren nagyon nagy fejlődésen mentünk keresztül — mondja. — A mostani gépeket össze sem lehet hasonlítani a régiekkel, alig van hibájuk. Tizennyolc éve dolgozom ebben a munkakörben. Arra mindig figyelni kellett, hogy a forintot ne do­báljuk. Ez az év megint szorított egyet rajtunk. Nem lehet az alkatrészt elhaji- gálni, igen meg kell nézni, mit újítha­tunk fel. De ahová új kell, oda új kell, hiába kevés a pénz! A gépműhelyben 18 ember dolgozik, sok közöttük a fiatal. Feri bácsinak arra is jut ideje, hogy az Alsóvárosi Általános Iskola diákjaival foglalkoz­zon, akik a téesz műhelyében ismerked­nek a szakmával. A közös gazdaság a gépműhelyvezető segítségével neveli ki magának a szakmunkásokat. — Kétszer voltam az NDK-ban, nagyon tetszett, amit láttam — mondja Feri bácsi, amikor az ottani benyomá­sokról faggatom. — Megnéztük a javí­tóműhelyt, a gépüzemelést. Olyasfor­mán megy ez ott is, mint nálunk, min­denkinek megvan a maga feladata. Magas szinten foglalkoznak a javítás­sal, nagyon ésszerűen, pontosan szer­vezik a munkafolyamatokat. Mindig tanul az ember, volt is egy-két tipp, ötlet, amit itthon hasznosítottunk. Pél­dául az IFA-sebességváltó szerelésénél. Nekik meg a mi raktárunk tetszett, ahol gépenként csoportosítjuk a külön­böző alkatrészeket, így pillanatok alatt megtalál mindent a raktáros. fele a traktoroké, a másik a teherautó­ké. Külön csarnokban javítják a mun­kagépeket. Az udvaron már a kombáj­nokat készítik elő az aratáshoz, egy Claas-Dominátor körül ketten is fogla­latoskodnak. — 1945-től 48-ig voltam ipari tanu­ló egy maszek gépjavítónál — emléke­zik vissza a régi időkre Feri bácsi. — Aztán jött a gépállomás-korszak. Ott dolgoztam 1968-ig. Akkor megszüntet­ték a gépállomásokat, én meg — mert mindig is mezőgazdasági gépekkel fog­lalkoztam —, úgy döntöttem, kijövök a téeszbe. Szeretem ezt a műhelyt. Tud­ja, aki csak kényszerből végzi a munká­ját, a szakmáját nem kedveli, annak jobb, ha bele se fog. A műhely mögötti irodahelyiségek­ben felújítás folyik. A folyosóra kira­kott sok holmi között csak véletlenül tűnik a szemembe néhány bekeretezett oklevél, amelyek közül az egyik a Bán- ky Donát szocialista brigád nevére szól. A brigád vezetője Feri bácsi. — Minden évben értünk el eredmé­nyeket, nem hátul kullogunk — mond­ja tárgyilagosan. — Mi sajnos nem tu­dunk olyasmit vállalni, mint egy terme­lő brigád. Csak azt, hogy amit kijaví­tunk, mindig jó és biztonságos legyen. Vetéskor, aratáskor szombat-vasárnap is itt van a brigádból egy-két ember, ha valami baj van a gépekkel, rögtön kija­vítják. Emiatt ne álljon a munka. Mi így tudunk segíteni a szövetkezetnek. Magyar Ágnes szövetkezeti Reszvenytarsasagok BANKOK o \ alakulnak? a Szovj etunio bán A szovjet köztársasági szótárban új rövidítés jelent meg: a GASZP — Álla­mi Szocialista Részvénytársaság (ÁSZRT). Ez lesz a neve a többi között a Ívovi „Konvejer” termelési egyesülés­nek, amely szállítógépsorokat, ipari ro­botokat és manipulátorokat gyárt. A szovjet gazdasági rendszerben a legutóbbi időig a pénzügyi eszközök gazdasági mozgósításának fő eszköze az adórendszer és a központosított ál­lami beruházások politikája volt. Ezek a beruházási formák a Szovjetunióban majdnem hatvan évvel ezelőtt kerültek túlsúlyba, mert sok tudós — mind Nyugaton, mind a Szovjetunióban — ezeket a formákat tartotta egyedül megfelelőnek a szocialista gazdaság számára. Egy adott történelmi szakasz­ban ez a forma valóban hatékony volt. A beruházási politika túlzott centrali­zálása azonban nem lehet állandó stra­tégiai vezéreszme az irányítás rendsze­rében, mivel számos lényeges fogyaté­kossága is van. A legfontosabb: a ru­galmasság hiánya a gazdasági rendszer középső és mikroszintjén felmerülő gazdasági feladatok megoldásánál. Ezek a fogyatékosságok leküzdhe­tők a beruházási erőforrások változa­tos formákban való egyesítésének út­ján, a többi között részvénytársaság­vállalatok létrehozása révén. A rész­vénykibocsátást elsősorban a szövetke­zeti mozgalomban szándékoznak széles körben felhasználni. A szövetkezetek és szövetségeseik részvényeket bocsát­hatnak ki. Az eladandó részvények összértéke rendszerint nem haladja meg a bruttó évi bevétel nagyságát. A részvény- és értékpapírpiac szerve­zése és szabályozása a bankrendszer széles hálózatán keresztül történik majd. A többi között felvetik annak a lehetőségét, hogy önkéntes alapon szö­vetkezeti bankokat hoznak létre. Az ilyen bankok, a szövetkezetekkel kö­tött szerződés alapján, vállalják majd a részvények és más értékpapírok eladá­sának és vásárlásának, az osztalékok kifizetésének a feladatait. A szövetkeb- zeti bankok igénybe vehetik más válla­latok (az állami vállalatokat is beleért­ve) anyagi eszközeit is, és szükség ese­tén kölcsönöket kérhetnek a Szovjet­unió Állami Bankjától. A széles körű önigazgatás viszonyai között az állami vállalatok jogot kap­tak arra, hogy önállóan rendelkezze­nek a nyereség egy részével, amelyet saját beruházásokra fordítanak. Ha megengedik azt, hogy a vállalatok be­ruházási alapjait (az úgynevezett fej­lesztési alapokat) a résztulajdon elvei alapján egyesítsék új vállalatok létre­hozása céljából, akkor logikus, ezek­nek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy részvényeket bocsássanak ki további anyagi eszközök bevonására, a lakos­ság és más állami és szövetkezeti szer­vezetek részéről egyaránt. Mint a Ívovi „Konvejer” gyár ta­pasztalatai bizonyítják, az új csírái már megmutatkoznak. Ennél a vállalatnál három és fél ezer dolgozó lesz résztulaj­donos. Már kibocsátották a különböző értékű részvények mintapéldányát. Az egyiken „anyagi létalap”, a másikon „személyes hozzájárulás” felirat látha­tó. A két részvény közötti különbség lé­nyege az, hogy az első esetben mind­azoknak, akik legalább három évet dolgoztak a gyárban, a vállalat kéthavi fizetésnek megfelelő összegű részvényt adhat. Ez a kollektív anyagi ösztönző alap pénzeszközeinek számlájára törté­nik. Fontos az ügy merőben lélektani alapja: mindenki a saját megélhetésé­nek biztosítására szerzett tőkerész tu­lajdonosának érzi majd magát. A má­sik fajta részvényt a dolgozók egyhavi fizetésük összegéig saját pénzükön vá­sárolják meg. A fizetett évi kamat azonban mindkét esetben egyenlő. Nehogy kialakulhasson a járadéko­sok rétege, a következő feltételt szab­ták: az első értékpapirok megszerzése után a dolgozók csak tizenöt év múlva kaphatnak jogot, hogy ismét vásárol­hassanak. Húsz év múlva megint lehe­tőség nyílik erre, de ekkor már két fize­tés összegét is meghaladhatja az érték­papír összege. Az üzemi fegyelem dur­va megsértése esetén a vétkest meg­foszthatják az évi kamat összegétől. (MTI-Press). N. Petrakov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents