Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-03 / 104. szám
i M ill. cvf. 104. szám Ára: 1,80 Ft 1988. május 3., kedd MEGDUPLÁZHATÓ A FORGALOM Lehetőségek az amerikai piacon Hazai fejlődésünk, nemzeti jövedelemtermelésünk felerészben attól függ, hogy képesek vagyunk-e az exportot dinamikusan fokozni, elsősorban a konvertibilis valutával fizető tőkés országokba. A nyugat-európai (EGK) piacokon a lehetőségek korlátozottak, a megkülönböztető intézkedések (vámterhek, lefölözés) miatt egyre nehezebb eladni a magyar árukat. Az amerikai piac nyílt, a legnagyobb kedvezményben hazánk is részesül, bár ennek apró szépséghibája, hogy évente kérni kell, és ezután adják meg az Egyesült Államok illetékesei. Noha ez a messzi piac igényeiben is lényegesen eltér az európaitól, mégis biztatónak, perspektivikusnak tartják a hazai szakemberek, s hogy ez mire alapozódik és mik a lehetőségek, erről tartottak tegnap megbeszélést Kecskeméten a Kecskemétvin Borgazdasági Kombmát tanácstermében a Magyar Gázdaságí Kamara Dél-Alföldi bizottságának szervezésében. Külkereskedelmi szervezetek képviselői és megyei vállalati vezetők már többször cseréltek eszmét a megyeszékhelyen exportlehetőségekről, azonban napjainkban különösen fontos erről szót váltani. A megyei pártbizottság kibontakozási programja is tartalmazza =— mint ahogyan Szakolczai Pál, a pártbizottság titkára az értekezlet során kifejtette —, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni a külpiaci kapcsolatok, lehetőségek feltárásához, segítséget adva ezzel vállalatoknak, szövetkezeteknek. A megyei politikai vezetés „menedzser szerepre” is vállalkozik, elsősorban a tájékoztatás és ismeretterjesztés területén. Dr. Ránky László, az Amerikai— Magyar Üzleti Tanács elnöke — a Ter- impex vezérigazgatója — tartott előadást a korábbi évek során még kevesebbszer szóba hozott amerikai piaci lehetőségekről. Ismertette az 1978 (a két ország közötti hivatalos kereskedelmi kapcsolatfelvétel kezdete) óta eltelt időszak külkereskedelmét, az utóbbi három év forgalmát, amely a dinamizmust igazolja. Különösen figyelmet érdemlő, hogy 1986-hoz képest 1987- ben 33 százalékkal nőtt a magyar export értéke, meghaladta a háromszáz millió dollárt, s az export-import egyenleg hazánk számára volt pozitív. Véleménye szerint néhány éven belül a forgalom megduplázható. Erre reményt ad egyebek között a vegyesvállalatok számának tervezett növelése, amelyek magyarországi létesítéséhez, a külföldi tőkebefektetésekhez a garanciát adó módszerek kidolgozását megkezdték. Másrészt növekedett a sikeres termékek köre, például a lábbelik, gyógyszerek, alumínium-, üveg és hengereltáruk, gépipari termékek egyre keresettebbek. Az előadó sok hasznos tanácsot adott a piackutatáshoz, felhívta a figyelmet a teszt-marketing módszer alkalmazására, az amerikai speciális előírásokra, a márka és védjegy használatára és az üzleti partnerek fizetőképességének ellenőrzésére is. A hozzászólások utáni összegzésében dr. Ránky László megállapította: az Egyesült Államok piacán legfontosabb a megbízhatóság — a minőségtől a szállítási határidőig —, a konkrét partneri kapcsolat és a rugalmasság. Cs. I. Magyarország érzékeny a nemzetiségi problémák iránt Horn Gyula megbeszelese az Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár hétfőn Strasbourgba, az Európa Tanács székhelyére látogatott. Horn Gyulát Marcelino Oreja, az Európa Tanács főtitkára hívta meg, s a látogatásnak az volt a célja, hogy elősegítse a politikai párbeszéd fejlesztését Magyarország és a 21 nyugat-európai tőkés országot tömörítő állam- és parlamentközi szervezet között, amellyel Magyarország tavaly vette fel a hivatalos kapcsolatot. Horn Gyula megbeszélést folytatott a szervezet vezetőivel, és előadást tartott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagjai előtt Magyarország Europa Tanacs vezetőivel külpolitikájáról. Egyebek között kitért arra, hogy kapcsolat jött létre a Varsói Szerződés és a NATO, az egyes szocialista országok s az Európa Parlament, illetve az Európa Tanács, az Észak- Atlanti Közgyűlés képviselői között. Mindez a megváltozott nemzetközi helyzetet jelzi, és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az enyhülés- visszafordíthatatlanná váljék. A világgazdaságban végbemenő integrációs folyamatokról szólva Horn Gyula kifejtette: a magyar kormány következetesen munkálkodik azon, hogy a maga részéről biztosítsa a hite- (Folytatás a 2. oldalon) Vita a vagyonérdekeltségről Részvények a lakosságnak is? Hétfőn ülést tartott az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottsága. Bognár József, a bizottság elnöke bevezetőben ismertette az Országos Diákparlament levelét, amelyet a képviselőkhöz intéztek a parlament küldöttei. Arra kérték a bizottságot, hogy a képviselők a jövő évi költség- vetési törvény tárgyalásakor annak szellemében vizsgálják az oktatásra fordított támogatásokat, hogy a kibontakozási program végrehajtása elképzelhetetlen az általános, középfokú és felsőfokú oktatás jelenlegi helyzetének gyökeres javítása nélkül. A bizottság úgy határozott, hogy az 1989. évi költségvetés tárgyalásánál nagy figyelmet fordítanak az oktatásra fordított költségvetési kiadások alakulására. Ezután a márciusi plenáris ülésen elhangzott és bizottsági hatáskörbe utalt interpellációkra kidolgozott javaslatok tárgyalásával folytatták a munkát. (Folytatás a 2. oldalon) Saját fejlesztésű műszer a BRG-ben • A BRG kecskeméti magnetofongyárának szakemberei a magnómechanikák jellemzőinek elektronikus úton történő mérésére új műszert fejlesztettek ki. A kis berendezés az elektronika felhasználásával egy sor korábbi műszert egyesít magában, s ezáltal jelentősen lerövidíti a megyeszékhelyi üzemben a mérésekre fordítandó időt. G. B. AZ ÁPRILISI FAGYOK HATÁSA Gyenge termés várható kajszi- és őszibarackból, cseresznyéből A MÉM-ben összesítették az április 24-éről 25-ére virradó éjszaka bekövetkezett mínusz 5, mínusz 7 fokos éjszakai fagyok által okozott károkat, amelyeknek — az elemzés szerint — meglehetősen súlyos következményei lesznek, mindenekelőtt a csonthéjas gyümölcsök terméseredményeire. Zsitvay Attila, a minisztérium főkertésze elmondotta: a talajmenti fagyok mindenekelőtt az ország déli részén és a mélyebb fekvésű területeken pusztítottak. Csongrád megyében a növényzet úgynevezett zöld része, a virágok és a levélzet csaknem teljesen elfagyott, úgyhogy az országnak ezen a vidékén sajnos nagyon gyatrák az őszi gyümölcsszüret kilátásai. Ennél csak némileg jobb a helyzet Bács-Kiskun és Pest megyében, ahol nem általános a fagykár, ám a lapos fekvésű részeken a növények itt sem vészelték át az erős lehűlést, igy hát a jelentős kiterjedésű gyümölcsöskertekben termést nemigen várhatnak. Az ország északi vidékein nincsen jelentősebb fagykár, ám elszórtan, egy-egy vidéken, főként a mélyebb részeken szintén megmutatkoznak az éjszakai fagyok következményei. Főként a dió, a mandula, az őszibarack, a kajszibarack és a cseresznye sínylette meg a lehűlést, amely 50-100 százalékos kiesést okozhat a termésben ott, ahol ilyen fagyokat mértek. Márpedig sajnos bőségesen vannak ilyen területek az országban. A meggy és a körte valamivel jobban átvészelte a lehűlést, a károk — adott területen — 20-60 százalékosak. Az alma és a szilva virágzása szerencsére csak később következett be, így hát az áprilisi lehűlés ellenére ezekből a gyümölcsökből még jó termést szüretelhetnek. Zalában és Bács- Kiskun megyében tapasztaltak egyébként almakárokat. A szőlőt főleg az alföldi részeken kapta el a fagy; a hajtáskárosodás mértéke 20-70 százalék, amit súlyosbít, hogy az elmúlt két évben kemény téli fagyok voltak, amelyek alaposan meggyöngítették ezt aj növényi kultúrát. Másutt az országban szintén mutatkoztak elfagyások á hajtások vizsgálatakor, ezek azonban maradandó nyomot szerencsére nem hagynak, a szőlő valószínűleg kihevéri az áprilisi „tél” következményeit. Érdekes, hogy tpbb helyen a fólia alatt, tehát védett helyen is elfagyott a korai burgonya, jeléül annak, hogy a termelőket váratlanul érte ez a kemény lehűlés. A főkertész szerint az őszi gyümölcs- piacon is lemérhető lesz a fagyok következménye; gyenge termés várható kajszi- és őszibarackból és cseresznyéből, a többi gyümölcs közepes terméssel biztat, míg az almából akár jó szüretre is kilátás van. Gazdabolt Orgoványon Új gazdaboltof avattak tegnap délután Orgoványon, a község központjában, a Kossuth utcában. A korábbi szeszfőzdét 6 millió forintos költséggel alakította át a helyi Egyetértés Szakszövetkezet építőbrigádja. A 300 négyzetméter alapterületű üzlet 9,5 millió forintos árukészlettel fogadja ma reggel a vásárlókat. Találhatnak itt a kistermelők növényvédő szereket, műtrágyát, fóliát, öntözéshez szükséges eszközöket, mező- gazdasági kisgépeket, alkatrészeket, gumiárukat, kötözőanyagokat, borászati anyagokat és hűtőberendezéseket. Mint ahogy azt Balogh Antalné boltvezetőtől megtudtuk, hamarosan tovább bővül a gazdabolt raktártere: őszre az udvaron 300 négyzetméteres alapterületű fedett színt építenek. A jövő esztendőben pedig szélesítik áruskálájukat: év elejétől vetőmagvakat is kínálnak majd vásárlóiknak. Felvételünkön: a gazdabolt dolgozói a nyitás előtt rendezgetik a polco* kát. NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁS A BÉRREFORMRÓL Keresetiarány-módosítás Túlzott várakozás — Alulról kiinduló érdekegyeztetés — A reálkereset szakszerű védelme Bérreform és gazdasági kibontakozás címmel tegnap háromnapos tanácskozás kezdődött az Állami Bér- cs Munkaügyi Hivatal rendezésében Budapesten, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban. A résztvevők — közgazdászok, vállalatvezetők, társadalmi szervezetek képviselői és meghívott külföldi szakemberek — a bérreform előkészítése során felvetődött, egyelőre nyitott vagy még vitatott kérdésekre keresnek választ a tudományos és a gyakorlati tapasztalatok segítségével. A tanácskozást Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes nyitotta meg. Szólt arról, hogy a gazdasági reform lényeges eleme a költségekkel való racionálisabb vállalati gazdálkodás, s azon belül a munkavállalók megfelelő érdekeltségének kialakítása. Ehhez azonban már nem elegendő a bérszabályozásjelenlegi gyakorlatát tovább alakítgatni, hanem alapvetően új megoldásra, az eddigiektől merőben eltérő bérszabályozási rendszer működtetésére van szükség. A bérreform olyan lépés, amely elsődlegesen a bérmechanizmus reformját, a piaci, gazdasági feltételek megteremtésével párhuzamosan a bér- gazdálkodás kötöttségeinek oldását jelenti — szögezte le. Hangsúlyozta, hogy jelenleg túlzott várakozás tapasztalható a változásokkal szemben, holott a stabilizációs program csak hosszabb távon hozhatja meg az eredményeket. A bérreform végrehajtása során is számolni kell az ország teherbíró képességével. Mindemellett azonban vállalni kell azokat a lépéseket — a bérszabályozás átalakításában is — amelyek a kibontakozás felé vezetnek. A vitaindító előadások sorában elsőként Halmos Csaba államtitkár, az ABMH elnöke ismertette a munkaügyi kormányzat elképzeléseit a bérreformról. Annak általános céljai közt említette a munkabérek ösztönző funkciójának erősítését, a munkaerő racionális, társadalmilag méltányos hasznosítását, olyan kereseti arányok kialakítását, amelyek tükrözik a társadalom értékítéletét. A bérezéssel kapcsolatos döntéseknek demokratikus alapokra, a társadalmi érdekek egyeztetésére kell épülniük. Az első lépéseket már jövőre meg kell tenni — mondta. Már 1989-re ki kell alakítani és működtetni az intézményes érdekegyeztetés mechanizmusának néhány fontos elemét. Ezzel együtt a jövő év elejétől lényegesen oldani szükséges az elkülönített bérszabályozás : kötöttségeit a gazdálkodó szervezeteknél. A kérdéssel kapcsolatban a szakszervezetek álláspontját Nagy Sándor, a SZOT titkára foglálta össze. A szak- szervezetek véleménye szerint az érdekek olyan egyeztetésére van szükség, amely alulról, a vállalatoktól indul ki, s annak során a munkáltatók a szak- szervezeti szervekkel a béremelés minimális mértékében állapodnak meg. E „béralkuról” ágazati szinten folytatódnának tovább a tárgyalások szakmák, szakmacsoportok szerint, majd a kormány, a SZOT és a Kamara egyeztetné elképzeléseit. A szakszervezetek is egyetértenek azzal, hogy a bérszabályozás jelenlegi rendszere jövőre már nem tartható fenn, ám valószínűleg a bérmegállapodás új mechanizmusa sem működhet még egészében. Bizonyos egyeztetéseket azonban már jövőre is szükségesnek tartanak. Fodor László, a Magyar Gazdasági (Folytatás a 2. oldalon) A közönség féltő szeretettelfigyelte a magas dobogóra fellépő, egymást fölsegítő, többnyire idős dalosokat. Jó- néhányan korosabbak voltak az ünnepi hangversenyt befogadó, fél évszázada épített iskolánál. Egyikük-másikuk alig két-három évtizeddelfiatalabb a jubileumát csendes örömmel ünneplő kórusuknál, az Ipari Szövetkezetek Kecskeméti Kodály Kórusánál. Hallottam már szebb hangversenyt, gyönyörködhettem világhírű hazai és vendégegyüttesek műsorában, de ennél lelkesitőbb élménnyel ritkán ajándékozott meg a sors. Kit nem ösztönöz jó ügyek ‘szolgálatára a hírős város dalosainak példája. Nem véletlenül irta éppen néhai főtitkáruk emlékkönyvébe Kodály: „Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is”. Az a tudat, hogy nemcsak saját gyönyörűségükre, épülésükre énekelnek, erőt adott a mind nehezebb kitartáshoz. Kimondva-kimon- datlanul érezték: felelősek az elődök által elvetett, szárba, virágba szökkentett kezdeményezés fönnmaradásáért. Sem a háborúk, sem a forradalmak, sem a nincstelen évek, sem ostoba átszervezések, sem kínos kudarcok, sem igazságtalan mellőzések, sem a megfelelő feltételek megteremtéséért vívott küzdelmek, küszködések nem hallgattatták el a dalban, a dalért szövetkezőket. Hány ígéretes kulturális nekibuzdulás fonnyadt el kis hazánkban az elmúlt száz évben? Kezünkön megszámlálhatnák megyénkben a hozzájuk hasonlítható korú önkéntes egyesületeket, csoportokat. • Gondolták-e a kedves dalosok, ‘hogy szívmelengető ünnepükön jelképesen is dobogón magasodtak a tisztelettel tapsoló közönség előtt? Anyagiasodó, rohanó korunkban föl kell nézni rájuk, mert többek akarnak lenni a termelésben elfoglalt helyüknél, tisztában vannak azzal, hogy az ember egyéniségét a szabadidő mikénti eltöltése ' erőteljesen alakítja. Vajon hányán állnak majd egy-több évtized múltán a dobogón, a Kocsis Pál Mező- gazdasági Szakmunkásképző Intézet irodalmi színpadának, kórusának tagjai közül? Ezen töprengtem néhány hete a kecskeméti városháza fényárban úszó nagytermében. Elmondják-e majd valamikor gyerekeiknek, unokáiknak: olyan tanáraink is voltak, akik napi megélhetési gondjaik ellenére számolat- lanul költötték ránk az időt és lehetővé tették: sokakat gyönyörködtessünk műsorunkkal? Szorgalmukkal, emberi fejlődésükkel ajándékozták meg nevelőiket: érdemes, jó pályát választottak, általuk is előbbre ment a világ. Egyre inkább kellenek az ilyen sokaság és önerősítő szertartások. A minap mesélte egy tekintélyes kulturális tisztségviselő, hogy már-már maga is beletörődött az öntevékeny művészetek visszaszorításába, elfogadta a részleges visszavonulás gondolatát, amikor részt vett a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola kamarazenekarának 15 éves fennállására emlékező hangversenyen. A koncert után napokkal is találgatta: a nagyelőadót zsúfolásig megtöltő diák hallgatóságnak vagy kenyerüket majdan többnyire műszakiként kereső zenekari tagok jó játékának örvendett-e jobban? Minél több ilyen dobogós honfitársra, dobogós alkalomra volna szükség, hogy hazánkban megerősödjön a közösségi gondolat, megőrizzük, gyarapítsuk az elődeink által teremtett értékeket. Heltai Nándor t G. B.
