Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-03 / 104. szám

i M ill. cvf. 104. szám Ára: 1,80 Ft 1988. május 3., kedd MEGDUPLÁZHATÓ A FORGALOM Lehetőségek az amerikai piacon Hazai fejlődésünk, nemzeti jövede­lemtermelésünk felerészben attól függ, hogy képesek vagyunk-e az exportot dinamikusan fokozni, elsősorban a konvertibilis valutával fizető tőkés or­szágokba. A nyugat-európai (EGK) piacokon a lehetőségek korlátozottak, a megkülönböztető intézkedések (vám­terhek, lefölözés) miatt egyre nehezebb eladni a magyar árukat. Az amerikai piac nyílt, a legnagyobb kedvezmény­ben hazánk is részesül, bár ennek apró szépséghibája, hogy évente kérni kell, és ezután adják meg az Egyesült Álla­mok illetékesei. Noha ez a messzi piac igényeiben is lényegesen eltér az európaitól, mégis biztatónak, perspektivikusnak tartják a hazai szakemberek, s hogy ez mire alapozódik és mik a lehetőségek, erről tartottak tegnap megbeszélést Kecske­méten a Kecskemétvin Borgazdasági Kombmát tanácstermében a Magyar Gázdaságí Kamara Dél-Alföldi bizott­ságának szervezésében. Külkereskedel­mi szervezetek képviselői és megyei vál­lalati vezetők már többször cseréltek eszmét a megyeszékhelyen exportlehe­tőségekről, azonban napjainkban kü­lönösen fontos erről szót váltani. A megyei pártbizottság kibontakozási programja is tartalmazza =— mint aho­gyan Szakolczai Pál, a pártbizottság tit­kára az értekezlet során kifejtette —, hogy minden lehetőséget meg kell ra­gadni a külpiaci kapcsolatok, lehetősé­gek feltárásához, segítséget adva ezzel vállalatoknak, szövetkezeteknek. A megyei politikai vezetés „menedzser szerepre” is vállalkozik, elsősorban a tá­jékoztatás és ismeretterjesztés területén. Dr. Ránky László, az Amerikai— Magyar Üzleti Tanács elnöke — a Ter- impex vezérigazgatója — tartott elő­adást a korábbi évek során még keve­sebbszer szóba hozott amerikai piaci lehetőségekről. Ismertette az 1978 (a két ország közötti hivatalos kereske­delmi kapcsolatfelvétel kezdete) óta el­telt időszak külkereskedelmét, az utób­bi három év forgalmát, amely a dina­mizmust igazolja. Különösen figyelmet érdemlő, hogy 1986-hoz képest 1987- ben 33 százalékkal nőtt a magyar ex­port értéke, meghaladta a háromszáz millió dollárt, s az export-import egyenleg hazánk számára volt pozitív. Véleménye szerint néhány éven belül a forgalom megduplázható. Erre re­ményt ad egyebek között a vegyesválla­latok számának tervezett növelése, amelyek magyarországi létesítéséhez, a külföldi tőkebefektetésekhez a garanci­át adó módszerek kidolgozását meg­kezdték. Másrészt növekedett a sikeres termékek köre, például a lábbelik, gyógyszerek, alumínium-, üveg és hen­gereltáruk, gépipari termékek egyre ke­resettebbek. Az előadó sok hasznos ta­nácsot adott a piackutatáshoz, felhívta a figyelmet a teszt-marketing módszer alkalmazására, az amerikai speciális előírásokra, a márka és védjegy hasz­nálatára és az üzleti partnerek fizetőké­pességének ellenőrzésére is. A hozzászólások utáni összegzésé­ben dr. Ránky László megállapította: az Egyesült Államok piacán legfonto­sabb a megbízhatóság — a minőségtől a szállítási határidőig —, a konkrét partneri kapcsolat és a rugalmasság. Cs. I. Magyarország érzékeny a nemzetiségi problémák iránt Horn Gyula megbeszelese az Horn Gyula külügyminisztériumi ál­lamtitkár hétfőn Strasbourgba, az Eu­rópa Tanács székhelyére látogatott. Horn Gyulát Marcelino Oreja, az Eu­rópa Tanács főtitkára hívta meg, s a látogatásnak az volt a célja, hogy előse­gítse a politikai párbeszéd fejlesztését Magyarország és a 21 nyugat-európai tőkés országot tömörítő állam- és par­lamentközi szervezet között, amellyel Magyarország tavaly vette fel a hivata­los kapcsolatot. Horn Gyula megbeszélést folytatott a szervezet vezetőivel, és előadást tar­tott az Európa Tanács parlamenti köz­gyűlésének tagjai előtt Magyarország Europa Tanacs vezetőivel külpolitikájáról. Egyebek között kitért arra, hogy kapcsolat jött létre a Varsói Szerződés és a NATO, az egyes szocia­lista országok s az Európa Parlament, illetve az Európa Tanács, az Észak- Atlanti Közgyűlés képviselői között. Mindez a megváltozott nemzetközi helyzetet jelzi, és nélkülözhetetlen ah­hoz, hogy az enyhülés- visszafordítha­tatlanná váljék. A világgazdaságban végbemenő in­tegrációs folyamatokról szólva Horn Gyula kifejtette: a magyar kormány következetesen munkálkodik azon, hogy a maga részéről biztosítsa a hite- (Folytatás a 2. oldalon) Vita a vagyonérdekeltségről Részvények a lakosságnak is? Hétfőn ülést tartott az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottsága. Bognár József, a bizottság elnöke bevezetőben ismertette az Országos Diákparlament levelét, amelyet a képviselőkhöz intéztek a parlament küldöttei. Arra kérték a bizottságot, hogy a képviselők a jövő évi költség- vetési törvény tárgyalásakor annak szellemében vizsgálják az oktatásra fordított támogatásokat, hogy a kibontakozási program végrehajtása elképzelhetetlen az általános, középfokú és felsőfokú oktatás jelenlegi helyzetének gyökeres javítása nélkül. A bizottság úgy határozott, hogy az 1989. évi költségvetés tárgyalásánál nagy figyelmet fordítanak az oktatásra fordított költségvetési kiadások alakulására. Ezután a márciusi plenáris ülésen elhangzott és bizottsági hatáskörbe utalt interpellációkra kidolgozott javaslatok tárgyalásával folytatták a munkát. (Folytatás a 2. oldalon) Saját fejlesztésű műszer a BRG-ben • A BRG kecskeméti magnetofongyárának szakemberei a magnómecha­nikák jellemzőinek elektronikus úton történő mérésére új műszert fejlesztet­tek ki. A kis berendezés az elektronika felhasználásával egy sor korábbi műszert egyesít magában, s ezáltal jelentősen lerövidíti a megyeszékhelyi üzemben a mérésekre fordítandó időt. G. B. AZ ÁPRILISI FAGYOK HATÁSA Gyenge termés várható kajszi- és őszibarackból, cseresznyéből A MÉM-ben összesítették az április 24-éről 25-ére virradó éjszaka bekövetkezett mínusz 5, mínusz 7 fokos éjszakai fagyok által okozott károkat, amelyeknek — az elemzés szerint — meglehetősen súlyos következményei lesznek, mindenekelőtt a csonthéjas gyümölcsök terméseredményeire. Zsitvay Attila, a minisztérium főker­tésze elmondotta: a talajmenti fagyok mindenekelőtt az ország déli részén és a mélyebb fekvésű területeken pusztí­tottak. Csongrád megyében a növény­zet úgynevezett zöld része, a virágok és a levélzet csaknem teljesen elfagyott, úgyhogy az országnak ezen a vidékén sajnos nagyon gyatrák az őszi gyü­mölcsszüret kilátásai. Ennél csak némi­leg jobb a helyzet Bács-Kiskun és Pest megyében, ahol nem általános a fagy­kár, ám a lapos fekvésű részeken a nö­vények itt sem vészelték át az erős lehű­lést, igy hát a jelentős kiterjedésű gyü­mölcsöskertekben termést nemigen várhatnak. Az ország északi vidékein nincsen jelentősebb fagykár, ám elszór­tan, egy-egy vidéken, főként a mélyebb részeken szintén megmutatkoznak az éjszakai fagyok következményei. Fő­ként a dió, a mandula, az őszibarack, a kajszibarack és a cseresznye sínylette meg a lehűlést, amely 50-100 százalé­kos kiesést okozhat a termésben ott, ahol ilyen fagyokat mértek. Márpedig sajnos bőségesen vannak ilyen terüle­tek az országban. A meggy és a körte valamivel jobban átvészelte a lehűlést, a károk — adott területen — 20-60 százalékosak. Az alma és a szilva virág­zása szerencsére csak később követke­zett be, így hát az áprilisi lehűlés ellené­re ezekből a gyümölcsökből még jó ter­mést szüretelhetnek. Zalában és Bács- Kiskun megyében tapasztaltak egyéb­ként almakárokat. A szőlőt főleg az alföldi részeken kapta el a fagy; a hajtáskárosodás mér­téke 20-70 százalék, amit súlyosbít, hogy az elmúlt két évben kemény téli fagyok voltak, amelyek alaposan meg­gyöngítették ezt aj növényi kultúrát. Másutt az országban szintén mutat­koztak elfagyások á hajtások vizsgála­takor, ezek azonban maradandó nyo­mot szerencsére nem hagynak, a szőlő valószínűleg kihevéri az áprilisi „tél” következményeit. Érdekes, hogy tpbb helyen a fólia alatt, tehát védett helyen is elfagyott a korai burgonya, jeléül annak, hogy a termelőket váratlanul érte ez a kemény lehűlés. A főkertész szerint az őszi gyümölcs- piacon is lemérhető lesz a fagyok kö­vetkezménye; gyenge termés várható kajszi- és őszibarackból és cseresznyé­ből, a többi gyümölcs közepes termés­sel biztat, míg az almából akár jó szü­retre is kilátás van. Gazdabolt Orgoványon Új gazdaboltof avattak tegnap délután Orgoványon, a község köz­pontjában, a Kossuth utcában. A korábbi szeszfőzdét 6 millió forintos költséggel alakította át a helyi Egyetértés Szakszövetkezet építőbrigádja. A 300 négyzetméter alapterületű üzlet 9,5 millió forintos árukészlettel fogadja ma reggel a vásárlókat. Találhatnak itt a kistermelők növényvé­dő szereket, műtrágyát, fóliát, öntözéshez szükséges eszközöket, mező- gazdasági kisgépeket, alkatrészeket, gumiárukat, kötözőanyagokat, bo­rászati anyagokat és hűtőberendezéseket. Mint ahogy azt Balogh Antalné boltvezetőtől megtudtuk, hamarosan tovább bővül a gazdabolt raktártere: őszre az udvaron 300 négyzetméte­res alapterületű fedett színt építenek. A jövő esztendőben pedig szélesítik áruskálájukat: év elejétől vetőmagvakat is kínálnak majd vásárlóiknak. Felvételünkön: a gazdabolt dolgozói a nyitás előtt rendezgetik a polco* kát. NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁS A BÉRREFORMRÓL Keresetiarány-módosítás Túlzott várakozás — Alulról kiinduló érdekegyeztetés — A reálkereset szakszerű védelme Bérreform és gazdasági kibontakozás címmel tegnap háromnapos ta­nácskozás kezdődött az Állami Bér- cs Munkaügyi Hivatal rendezésében Budapesten, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban. A résztvevők — közgazdászok, vállalatvezetők, társadalmi szervezetek képviselői és meghí­vott külföldi szakemberek — a bérreform előkészítése során felvetődött, egyelőre nyitott vagy még vitatott kérdésekre keresnek választ a tudomá­nyos és a gyakorlati tapasztalatok segítségével. A tanácskozást Medgyessy Péter mi­niszterelnök-helyettes nyitotta meg. Szólt arról, hogy a gazdasági reform lényeges eleme a költségekkel való raci­onálisabb vállalati gazdálkodás, s azon belül a munkavállalók megfelelő érde­keltségének kialakítása. Ehhez azon­ban már nem elegendő a bérszabályo­zásjelenlegi gyakorlatát tovább alakít­gatni, hanem alapvetően új megoldás­ra, az eddigiektől merőben eltérő bér­szabályozási rendszer működtetésére van szükség. A bérreform olyan lépés, amely elsődlegesen a bérmechanizmus reformját, a piaci, gazdasági feltételek megteremtésével párhuzamosan a bér- gazdálkodás kötöttségeinek oldását je­lenti — szögezte le. Hangsúlyozta, hogy jelenleg túlzott várakozás tapasztalható a változások­kal szemben, holott a stabilizációs program csak hosszabb távon hozhatja meg az eredményeket. A bérreform végrehajtása során is számolni kell az ország teherbíró képességével. Minde­mellett azonban vállalni kell azokat a lépéseket — a bérszabályozás átalakí­tásában is — amelyek a kibontakozás felé vezetnek. A vitaindító előadások sorában első­ként Halmos Csaba államtitkár, az ABMH elnöke ismertette a munkaügyi kormányzat elképzeléseit a bérreform­ról. Annak általános céljai közt említette a munkabérek ösztönző funkciójának erősítését, a munkaerő racionális, tár­sadalmilag méltányos hasznosítását, olyan kereseti arányok kialakítását, amelyek tükrözik a társadalom érték­ítéletét. A bérezéssel kapcsolatos dön­téseknek demokratikus alapokra, a társadalmi érdekek egyeztetésére kell épülniük. Az első lépéseket már jövőre meg kell tenni — mondta. Már 1989-re ki kell alakítani és működtetni az intéz­ményes érdekegyeztetés mechanizmu­sának néhány fontos elemét. Ezzel együtt a jövő év elejétől lényegesen ol­dani szükséges az elkülönített bérsza­bályozás : kötöttségeit a gazdálkodó szervezeteknél. A kérdéssel kapcsolatban a szakszer­vezetek álláspontját Nagy Sándor, a SZOT titkára foglálta össze. A szak- szervezetek véleménye szerint az érde­kek olyan egyeztetésére van szükség, amely alulról, a vállalatoktól indul ki, s annak során a munkáltatók a szak- szervezeti szervekkel a béremelés mini­mális mértékében állapodnak meg. E „béralkuról” ágazati szinten folyta­tódnának tovább a tárgyalások szak­mák, szakmacsoportok szerint, majd a kormány, a SZOT és a Kamara egyez­tetné elképzeléseit. A szakszervezetek is egyetértenek az­zal, hogy a bérszabályozás jelenlegi rendszere jövőre már nem tartható fenn, ám valószínűleg a bérmegállapo­dás új mechanizmusa sem működhet még egészében. Bizonyos egyeztetése­ket azonban már jövőre is szükséges­nek tartanak. Fodor László, a Magyar Gazdasági (Folytatás a 2. oldalon) A közönség féltő szeretet­telfigyelte a magas dobogóra fellépő, egymást fölsegítő, többnyire idős dalosokat. Jó- néhányan korosabbak voltak az ünnepi hangversenyt befo­gadó, fél évszázada épített is­kolánál. Egyikük-másikuk alig két-három évtizeddelfia­talabb a jubileumát csendes örömmel ünneplő kórusuk­nál, az Ipari Szövetkezetek Kecskeméti Kodály Kórusá­nál. Hallottam már szebb hangversenyt, gyönyörköd­hettem világhírű hazai és vendégegyüttesek műsorá­ban, de ennél lelkesitőbb él­ménnyel ritkán ajándékozott meg a sors. Kit nem ösztönöz jó ügyek ‘szolgálatára a hírős város dalosainak példája. Nem vé­letlenül irta éppen néhai fő­titkáruk emlékkönyvébe Ko­dály: „Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is”. Az a tudat, hogy nem­csak saját gyönyörűségükre, épülésükre énekelnek, erőt adott a mind nehezebb kitar­táshoz. Kimondva-kimon- datlanul érezték: felelősek az elődök által elvetett, szárba, virágba szökkentett kezde­ményezés fönnmaradásáért. Sem a háborúk, sem a forra­dalmak, sem a nincstelen évek, sem ostoba átszervezé­sek, sem kínos kudarcok, sem igazságtalan mellőzések, sem a megfelelő feltételek megteremtéséért vívott küz­delmek, küszködések nem hallgattatták el a dalban, a dalért szövetkezőket. Hány ígéretes kulturális nekibuz­dulás fonnyadt el kis hazánk­ban az elmúlt száz évben? Kezünkön megszámlálhat­nák megyénkben a hozzájuk hasonlítható korú önkéntes egyesületeket, csoportokat. • Gondolták-e a kedves da­losok, ‘hogy szívmelengető ünnepükön jelképesen is do­bogón magasodtak a tiszte­lettel tapsoló közönség előtt? Anyagiasodó, rohanó ko­runkban föl kell nézni rájuk, mert többek akarnak lenni a termelésben elfoglalt helyük­nél, tisztában vannak azzal, hogy az ember egyéniségét a szabadidő mikénti eltöltése ' erőteljesen alakítja. Vajon hányán állnak majd egy-több évtized múltán a dobogón, a Kocsis Pál Mező- gazdasági Szakmunkáskép­ző Intézet irodalmi színpadá­nak, kórusának tagjai közül? Ezen töprengtem néhány hete a kecskeméti városháza fényárban úszó nagytermé­ben. Elmondják-e majd vala­mikor gyerekeiknek, unoká­iknak: olyan tanáraink is voltak, akik napi megélhetési gondjaik ellenére számolat- lanul költötték ránk az időt és lehetővé tették: sokakat gyönyörködtessünk műso­runkkal? Szorgalmukkal, emberi fejlődésükkel ajándé­kozták meg nevelőiket: érde­mes, jó pályát választottak, általuk is előbbre ment a vi­lág. Egyre inkább kellenek az ilyen sokaság és önerősítő szertartások. A minap mesél­te egy tekintélyes kulturális tisztségviselő, hogy már-már maga is beletörődött az önte­vékeny művészetek vissza­szorításába, elfogadta a rész­leges visszavonulás gondola­tát, amikor részt vett a kecs­keméti Gépipari és Automa­tizálási Műszaki Főiskola kamarazenekarának 15 éves fennállására emlékező hang­versenyen. A koncert után napokkal is találgatta: a nagyelőadót zsúfolásig meg­töltő diák hallgatóságnak vagy kenyerüket majdan többnyire műszakiként kere­ső zenekari tagok jó játéká­nak örvendett-e jobban? Minél több ilyen dobogós honfitársra, dobogós alka­lomra volna szükség, hogy hazánkban megerősödjön a közösségi gondolat, megőriz­zük, gyarapítsuk az elődeink által teremtett értékeket. Heltai Nándor t G. B.

Next

/
Thumbnails
Contents