Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-09 / 109. szám

AKIT AZ APJA FÉNYKÉPEN SEM LÁTHATOTT Az emlékezés pálmaága Az érzés, hogy külföldön vagyok, csak Budapesten fogott el a pályaudva­ron. amikor a velem egy kupéban uta­zók hirtelen eltűntek. Várták őket a rokonok, a barátok; siettek valahová. Egyedül maradtam. Mindenhonnan idegen beszéd szűrődött be. Arról régen, gyerekkoromtól fogva tudtam, hogy apám a háborúban Ma­gyarország területén esett el. Láttam a háborús években füzetlapokra írt leve­leket, melyeket háromszög alakúra haj­togattak. Azután születtem, hogy őt behívták a hadseregbe. A mama a nő­vérem fényképét küldte el neki. Ketten voltunk testvérek. A nővérem két évvel volt nálam idősebb. Megmaradt az em­lékezetemben. hogy az alegységpa­rancsnok kérte: egynél több képet ne küldjenek. Miért? — ez ma sem világos számomra. Csak a háromszög alakú katonai válaszlevelekből tudom, hogy apám nagyon szomorú volt. Nem lá- ! tott engem soha, még fényképen sem. A sírját már régóta kerestem. A há­borús évek dokumentumai közt megta­láltam a csapattest parancsnokának le­velét, amelyben anyámmal, Anna Iva- novna Ferszanovával közölte a hírt: hol és mikor esett el a férje. A levelet amúgy sebtében írták, másolóceruzá­val és szintén háromszög alakúra haj­tották. Fényképmásolatot készítettem a kópiáról és egy közjegyzőhöz fordul­tam, aki maga is részt vett a háború­ban. Mindkét lábát térdig elvesztette. — Számunkra ez nem dokumentum — világosított fel —, ceruzával írták. Keresse fel a hadkiegészítő parancs­nokságot, ott nyilvántartják ezt a csa­patot. Segítenek. A napjainkban kiadott halotti bizo- í nyítvány másolatának közjegyzőileg hitelesített kópiáját elküldtem a Szov­jetunió Vöröskereszt és Vörösfélhold társaságai szövetsége végrehajtó bi­zottságához. A bizottság eltűntek meg­keresésével foglalkozó osztályától azt a választ kaptam, hogy a kérésem továb­bították a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztériuma központi archívumának. Az eredményről majd tájékoztatnak. A végül megkapott értesítésből meg­tudtam; apám úgy szerepel a nyilván­tartásban, hogy a kiskunhalasi katonai temetőben nyugszik. Ez a válasz 1982 . végén érkezett. A háború előtti fényképekből nem s.okat sikerült megőrizni. Az egyiken az apám és az anyám látható. Akkor még harmincévesek sem voltak. Fürkészem apám arcvonásait. Fliszen sohasem lát­tam őt. Szőke férfi, magas homlokkal és szabályos arcvonásokkal. Sorsa mindennapos volt. A donyeci szénme­dencében született, munkáscsaládban. Amikor ő, a legidősebb gyerek tizenhat éves volt, a szülei meghaltak. Az öccsei és húgai fölnevelésének felelőssége az ő vállaira nehezedett. Felnőttek, önálló emberekké váltak. Ezután apám a Komszomol ajánlásával Ogyesszába került, az építőmérnöki főiskola mun­kásfakultására. Magyarországra a 2. Ukrán Front csapataival ment apám. 1944. október 6., a közép-dunai síkság felszabadítása után Budapest irányába nyomultak előre. Fennmaradt apám utolsó levele, amely 1944. október 14-én kelt, néhány nappal a támadás kezdete előtt. , „Köszöntlek, Drága Feleségem, Ánya, és benneteket, Drága Gyereke­im” — írta egy papírlap felére, amelyet valamely hivatalos, meglehet, hadi­zsákmány könyvből téptek ki. „Sietek tudomásotokra hozni, hogy élek és egészséges vagyok, amit tinéktek is kí­vánok. A Vörös Hadsereg kiszabadí­tott a fogságból, így visszatértem a hadseregbe. Most tehát nem vagyok fogoly. Anyek, amint megkapod a leve­lem, azonnal válaszolj. Lehet, hogy még sikerül megkapnom a leveled. Na­gyon szeretném tudni, hogyan éltek. Üdvözlöm a Papát, a Mamát és Lidát — ő az anyám nővére volt —, ha élnek, és az összes ismerősöket. Téged és a gyereket forrón ölellek, csókollak. Pe- tya.” A levél szokás szerint háromszög alakú volt, és az Ogyesszai terület rajz- gyeljanszkij járásának Danyilovka fa­lujába címezték, ahol mi a háborút át­vészeltük, Tíz napon át jött a levél. Éppen azokban a napokban, egészen ponto­san 1944. október 22-én esett el az apám. A hősi halált halt szovjet.harcosokra, magyár földön obeliszkek, síremlékek emlékeztetik az utódokat. Természetes, hogy majdnem az egész időmet Kis­kunhalason töltöttem, ahol a szovjet katonák temetőjében megleltem a sírt, amelybe apámat, Pjotr Ferszanovot te­mették. Az egyik esős napon elhatároztam, hogy elutazom Szegedre, Ogyessza testvérvárosába. Amerre az autóbusz haladt, az út mentén mindkét oldalon megművelt földek terültek el. Időnként települések tűntek föl. Az autóbusz magyar volt, de mi annyira hozzászok­tunk már az Ikaruszokhoz, hogy hazai­nak tűnt. Csak a körülöttem ülő embe­rek beszéltek idegen nyelven. Valamiképpen hihetetlennek tűnt, hogy ezeken a mezőkön húzódott a frontvonal, itt vonultak, nyugatra meg­állás nélkül a csapatok, visszafelé a hátországba pedig szállították a sebe­sülteket és a foglyokat. Szegeden, a főtéren megpillantottam a hitleristák elleni harcban elesett szovjet hősök em­lékművét. Az obeliszken orosz és ma­gyar nyelvű feliratok. A Budapestre való visszaérkezésem napján a Gellérthegyre nem sikerült feljutnom. Siettem, és sajnálkozva te­kingettem erdős lejtőire az autóbusz­megállóból. De a hazautazás napján elhatároztam, hogy föltétlenül elme­gyek oda. Átballagtam a hídon a Duna másik oldalára. A hegy csúcsán, a régi citadella falai­nál a háború utáni legelső években állí­tották föl a Szabadság-szobrot. A bronz nőalak, magasra tartott kezé­ben a pálmaággal a város legkülönbö­zőbb részeiből látható. Budapest ven­dégeit és lakóit arra a nagy küldetésre emlékezteti, amelyet a Vörös Hadsereg harcosai hoztak magukkal. A nőalak a pálmaággal örök emlékezésre hív fel . . . Az idő múlik, az elet változik, de az elesettek mindig velünk maradnak. Jcvgenyij Fcrszanov, az ogyesszai építőmérnöki főiskola tanára (A Vecsemyaja Ogyessza c. lapból fordította A. Tóth Sándor) Vadkerti dobozos borok — exportra is A Soltvadkerti Szőlőskert Szakszövetkezet a tavalyi őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatkozott be új csomagolású boraival. A Bag in box angol megnevezés lényege: zacskóban, dobozban tárolt bor. A karton­dobozon belül aszeptikus fólia­zacskó van, amelyet egy csapocs­ka segítségével lehet „csapraver- ni". Kétféle méretű dobozba négyfajta bor kerül — Merlot, Muskotály, Nemeskadarka, Rizlingszil váni. Belföldön eddig 200-300 hek­toliter került forgalomba — ötli­teres tételekben. Hasonló meny- nviséget exportáltak a Soltvin Kft-n keresztül, amely a szak- szövetkezet és a nyugatnémet Unicor vegyes vállalata. Az NSZK-bán főleg a vendéglátó egységek szeretik ezt a praktikus csomagolást, s az ő kérésükre 30 literes Bag in boxokat töltenek vadkerti borokkal. (Kép és szöveg: Méhesi Éva) A családjogi törvény módosításának első tapasztalatai Interjú dr. Petrik Ferenc miniszterhelyettessel Az elmúlt év júliusában lépett életbe a családjogi törvény módosítása. Legfőbb célja a családi kapcsolatok további erősítése, a házastársak arányosabb teherviselése, a gyer­mekek fokozottabb védelme és a családtagok egymás irán­ti felelősségvállalásának növelése. A törvény korszerűsíté­sének indokairól és a jogalkalmazás első gyakorlati ta­pasztalatairól dr. Petrik Ferenc igazságügyi miniszterhe­lyettes adott tájékoztatást. Bevezetőben elmondta: — A család és a házasság intézménye társadalmunk­ban lényegében betölti szerepét, ám működési zavarai — a születések arányának kedvezőtlen alakulása, a gya­kori válás, s ezekkel összefüggésben a bűnözés, az alko­holizmus, az öngyilkosságok magas száma — orvoslást, sokirányú társadalmi erőfeszítést igényel. A módosított családjogi törvény is egyfajta segítség a feszültségek csök­kentéséhez. hiszen lehetőséget teremt a korábbiaknál dif­ferenciáltabb, a társadalom igazságérzetét jobban kielé­gítő jogalkalmazásra. — Mennyit sikerült mindezekből a törekvésekből az elmúlt hónapokbban a bírósági gyakorlatban valóra válta­ni? . — Ami azt illeti, a korszerűbb szabályok alkalmazása a kívánatosnál lassabban halad, a közvéleményben nem tudatosultak kellőképpen a módosított szabályok. És ebben a sajtó is ludas, a sok szárnyra bocsátott, félreértel­mezett információ nehezíti a közvélemény megfelelő el­igazodását. Ugyanakkor a bírói ítélkezésben is sok eset­ben a régi beidegződés érvényesül. Itt van például a gyermektartás. Az új törvény szerint a szülők igazságo­sabb teherviselése érdekében a gyermek igényeit szem előtt tartva a korábbi mechanikus 20 százalék helyett 15-20 százalékban lehet megállapítani a jövedelemből levonható összeget, de még ezen túl is mód van a differen­ciálásra. Az eddigi tapasztalat szerint a lehetőséggel alig- alig élnek, a keresetet eleve a régi formula szerint nyújt­ják be a bírósághoz a válni készülő felek, csökkentve ezzel az igazságosabb teherviselés esélyeit. Igaz, gyakran a bíróságok sem hívják fel erre a figyelmet. — Sok vád hangzott el az utóbbi időben, hogy az új törvény a gyermek örökbefogadásának bürokratikus gát­ja, de legalábbis hátramozdítója. Hogyan látják a kérdést a jogalkotók? — Sajnos, az örökbefogadás körüli viták forrása is gyakran a nagyfokú tájékozatlanság. Az örökbefogadást nem kívánja nehezíteni az új jogszabály. Lényegében arról van szó, hogy a korábbiaknál lényegesen hamarabb kell a szülők nevelői alkalmasságáról dönteni, tehát még az örökbefogadás lehetőségének felmerülése előtt. Ha a gyermek fejlődése a szülőknél veszélybe kerül, haladékta­lanul dönteni kell a szülő gyermek kapcsolatáról, arról, hogy a szülőt alkalmatlansága miatt megfosztják-e gyer­mekéhez' váló jógától. Az étét é nagy kérdéseinek eldönté- • sere a bíróság hivatott, kizárva ezzel valamiféle hivatal­noki szemlélet érvényesülését, amely nemritkán a gyer­meket —- mintegy rendszerbe foglalva —- aktaként, nem pedig emberi sorsként kezelte. Az új gyakorlat szerint a bíróság a gyermek és a szülő kapcsolatát alaposabban, körültekintőbben vizsgálja, átgondoltabban mérlegel, ami nagyobb biztosítékot jelent a helyes döntéshez. Ezek az ügyek egyébként mindenütt soronkívüliséget élvez­nek, így nyolc napon belül meg kell indítani az eljárást, nem húzódhatnak el — mint ahogy ezt sokan állítják. — Mérhető-e már az új törvény hatása a válások ará­nyának alakulásánál? — Tény, hogy az elmúlt hónapokban csökkent a válá­sok száma, illúzió lenne azonban azt állítani, hogy ez a harmonikusabbá vált házassági kapcsolatok, vagy netán éppen az új törvény javára írható. Mégis elmondható, hogy bevált az első békítőtárgyalás helyett alkalmazott bontóper előtti meghallgatás. Ez egyfajta „krízisinter­venciós” szolgáltatás, itt nincs más jelen, mint a két váló fél, s a jegyzőkönyv, az ügyvéd pszichés nyomása sem nehezedik a felekre. A bíró tárgyilagosan elmondja, mi­lyen következményekkel jár a válás; a válni készülők 15-20 százaléka visszalép. Régen a vagyonközösség meg­osztásánál a válás után új perben keltek bírókra a felek, most erre nincs lehetőség, egy és ugyanazon bíróság hagyja jóvá a gyermekelhelyezést, a -tartást és a vagyon megosztását is. Ez ugyan némiképp megnehezíti a pere­ket. de nagyobb megfontoltságra késztet, s elejét veszi a gyakran önsorsrontó, sokszor a környezetben is erkölcsi rombolást előidéző, évekig húzódó jogi huzavonának. A közvéleményben elterjedt téves felfogás ellenére egy­szerűsíti a válást a hároméves különélés. A lakásmeg­osztásban is jobban érvényesül az igazságosság. Az új szabály szerint a válásnál nem kell az otthont elhagyó félnek egy jelképes összeggel megelégednie, hanem megil­leti a lakás ellenértékének jelentős hányada, ami alapot adhat az új otthon megteremtéséhez. Összességében véve az új törvény az állampolgárokat felnőttként kezeli, tisz­teletben tartja személyiségüket, az állam, illetve a bíróság kevesebbet vesz át a polgár felelősségéből, ami egyúttal növeli az egyén felelősségét magáért és a családjáért — mondta a miniszterhelyettes. Kruppa Géza BŰNÖZŐK NYOMÁBAN Orvhalászok és más szabálysértők a főcsatornák mentén A hivatásos rendőröket segítő önkéntesek között van Bács- Kiskun megyében egy speciális csoport, amely vizek vagyonára vigyáz. Tevékenységét a hivatalos szervek nagyra értékelik/a köz­vélemény is elismeri. A kis csoport a Kunszentmiklós vonzáskörze­téhez tartozó hat község tizenöt önkéntes rendőrcsoportjának egyi­ke. Ok a vízi rendészeti önkéntes rendőrök. Működési területükön jól ismerik őket, másutt viszont nem nagyon hallottak róluk. — Milyen vízi értékekre kell vigyázni a puszták vidékén? Erről beszélgettünk Jáborka Antal századossal, a területileg illetékes kun- szentmiklósi rendőrőrs parancsnokával. A Kiskunsági- (Kígyósi-) öntöző- és a Dunavölgyi-főcsatorna vagyonát őrzik elsősorban. Ugyanis e vizek mentén rendkívüli módon elszaporodtak az orvhalászok és más szabálysértők, bűnö­zők. Komoly vagyonvédelmi gondok keletkeztek. Ez szülte az ötletet: szervezni kellene egy társadalmi rendőralakulatot. A cso- port hivatásos halörökből — 1985. november elején alakult meg. Jelenleg hét tagja van, a parancsnoka Erdélyi József, aki Igaz József rendőr zászlós, szaíkszentmártoni körzeti megbízott irányításával látja el feladatát, társaival együtt. ~ Miért volt erre szükség, hiszen a csoport tagjai azelőtt hivatásos halorokként is felléphettek a szabálytalankodók ellen? Igen, de csak a vízben meg a vízparton, azon túlra nem szólt a jogosítványuk. Azóta viszont sokkal eredményesebben dolgoz­nak, szinte ugyanúgy, mint a rend hivatásos őrei. Mindig a leghatá­rozottabban intézkednek. Egyébként hivatalos személyiségüket az is jelzi, hogy — tudtommal az országban elsőként — kaptak gumi­botot meg könnygázszóró palackot az önkéntesek közül. S nem­csak a hallopókkal szemben lépnek fel, hanem más bűnözök, zsivá- nyok ellen is. — így például? — Elmondok egy esetet. Tass határában gépkocsit igazoltattak és több száz, original csomagolású autóindító-gyújtó gyertyát fog­laltak le és adtak át a rendőrségnek. A hivatásos rendőrök mellett ők is részt vesznek a közterületi szolgálatokban, a közlekedési és egyéb közbiztonsági akciókban. Érzékeltetésül: már ez év első ne­gyedében több mint száz szabálysértési feljelentést tettek hallopási és más ügyekben. Tudni kell, hogy hétvégeken zömmel Budapest­ről, és az ország más vidékeiről is több tízezer ember tartózkodik errefelé, a Dunától Akasztóig terjedő területen. S bizony nemcsak az orvhalászok okoznak gondot, hanem például a köztisztasági szabálysértők, a garázdálkodók is. Sajnos, vízi balesetek is előfor­dulnak, s a balesetet szenvedettek, illetve a vizbefúltak felkutatásá­ban is fontos szerep jut a vízi rendészeti önkénteseknek. — Mivel járják a nagy terepet? — Saját autóval, motorkerékpárral, gyalogosan és természetesen csónakokkal is.- El kel! hinni: komoly oka van annak, hogy — mint említette — rendőri felszerelést is kaptak a vízi önkéntes rendőrök. Előfordult már komolyabb konfliktus is például az orvhalászokkal? — Volt ilyen eset. Nemrég tetten értek egy cigány orvhalászcso- portot. S ahelyett, hogy elismerték volna bűnösségüket, szembe­szálltak az önkéntes rendőrökkel. Az eset vége természetesen az lett, hogy az általuk kifogott nagy mennyiségű hallal együtt átadták őket a rendőrségnek. — Kevesebb a szabálysértés, a bűncselekmény az utóbbi időben? — Nem kevesebb, sajnos, de sokkal eredményesebbek az intézke­dések, mióta rendőri jogosítványuk is van a halőröknek. * * * Az önkéntesek múlt évi munkáját a közelmúltban értékelték Szalkszentmártonban. Ezen részt vett a megyei rendőrfőkapitány, ott voltak a területileg illetékes városok kapitányságainak, a telepü­lések párt- és állami szerveinek a vezetői is, Dr. Fehér Géza vezérőr­nagy, Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitány Fábián Bálint önkén­tes rendőrnek belügyminiszteri kitüntetést adott át. A városi rend­őrkapitányok pénzjutalomban részesítették ifjú Balogh József. Er­délyi József és Túru János önkéntes rendőröket, Selmeczi Ernő, a Mohosz megyei intézőbizottságának titkára pedig — munkáltató­ként — a csoport valamennyi tagját megjutalmazta. Rapi Miklós HÉTVÉGI BEVÁSÁRLÁS Okosan, beosztással 1988. május 9. • PETŐFI NÉPE • 3 Matematika a fakanál mellé A hétvégek megszokott utcaképe: lányok-asszonyok tömött szatyrokkal, tele kosarakkal cipekednek. Ilyen­kor, ha megannyi keze volna az embernek, az is kevés lenne. Vajon hogyan, mennyit vásárolunk? A nagyobb élelmiszerüzletekben, mint például a me­gyeszékhelyi Univer városközponti ABC-ben hétfőn, kedden és csütörtökön ötszázezer forint körüli összeget hagynak ott a vevők;, szerdán ennél kevesebbet, de pénte­ken, valamint szombaton 14 óráig hétszázezer forintot költenek. * * í A kecskeméti piaccsarnok hétvégén igen zsúfolt. A húsárusoknál meg kilenc órakor is kígyózik a sor. Az egyik fejkendős asszony a Kossuth Tsz húsboltja előtt kíváncsian kandikál előre a sorból, aztán két csomaggal a kezében nem éppen elégedett arccal továbbmegy. — Mit szeretett volna kapni? — Az az igazság, hogy kaptam én, de csak fél fejet. Nem-volt több. Legközelebb korábban jövök. így, is 13.0 forintot fizettem, mert vettem még hozzá egy kis oldalast. Majd összevetem, s megvan a szombat-vasárnap-hétfőí eledel. Muszáj okoskodni ilyen árak mellett, hiszen 3700 forint nyugdíjat kell kettőnkre beosztani. Mindennap főzök, nyáron elteszek ezt-azt, ilyenkor, amikor még drága a primőr, azokat használom fel — mondta Németh Jánosné, aki a Budaihegyből jár rendszeresen a városköz­pontba vásárolni. * * * A szabadtéri piac virágpompában, retekcsomók, zöld­hagymák, paprikák, uborkák, palánták, itt-ott paradi­csom, kilónként kétszázért, szamóca szintén ekörüli ár­ban. Krumpli alig van, az is drága. Veszik a sóskát, a salátát, a spenótot, ezekért elfogadható árat kérnek. Ré­tegekben vevőkre vár az alig ismert leves-, főzelék-, desz- szert-növény: a rebarbara. Pedig olcsó. Előttem több tagú család tulipánt vett. Öten vagyunk mondja az édesanya. Mészáros Gáborné. — Az egyik gyerek tíz-, a másik kilencéves, ő cipeli a kicsit, aki másfél esztendős. Most virágért jöt­tünk, meg nézelődni, tájékozódni az árakról. Általában egy hónapban egyszer vásárolok olyan dolgokat, ami tovább eláll. A Béke fasoron lakunk, a közeli boltban beszerzem a napi cikkeket. Gyesen vagyok, minden este főzök, hiszen ki győzné ennyiünknek a felvágottakat, a konzerveket? így olcsóbban kijövünk. 18 ezer forintot kell beosztanunk, amiből nagyon-nagyon sok az OTP- részlet a bútorra, a most befejezett lakás törlesztésére. Mégis legtöbbe az ennivaló kerül. Gyermekruhákra nem sokat kell költeni, mert a szomszédoktól, barátoktól kör- be-körbejárnak a jó holmik. Az idén .nyáron pedig úgy tudunk elmenni nyaralni, hogy a férjem munkahelyétől, az Agrikontól kapott családos beutalót, * ❖ * Ma már nemigen csodálkoznak a piaci árusok azon, ha férfiak alkudoznak. Rutinos vásárló lehet, nagy sza­tyorral, kezében egy magas, 35—40-es férfi. — Önnek már fel sem kell írni, mit vegyen? — Az az igazság, nincs is aki felírja, de ez nem panasz! Volt iskolám. Szegény édesanyánk kettőnket fiúkat ne­velt, már akkor megtanultuk a fakanalat forgatni. Ma is emlékszem az első becsomósodott paradicsomszószra ... Amikor pedig fiatalon megnősültem, fölytattam az ottho­ni teendőket. Majd’ háziasszony lettem. A gyerekek szüle­tése után már azt is tudtam, hogyan kell pelenkát mosni, tejbegrízt főzni. . . S most magam,vagyok. Jól tudom, mi­be mi kell, mihez mit kell venni. Általában több mindent szerzek be egyszerre, azután csinálok egy főzőnapot, s így a mélyhűtőben állandóan van magam készítette étel. Ki- adósabb, gazdaságosabb időben, pénzben. — A recept nem is olyan rossz — köszöntem el a fiatalembertől. * * * Fürge mozgású, töpörödött, piciny, fekete ruhás néni után szegődöm. Alkudozása élményszámba ment. A be­mutatkozására nehezen hajlott. — Nem érek rá beszélgetni, vár otthon a munka. Többet dolgoztam és dolgozom most is, 89 évesen, mint tíz fiatal — mondja büszkén. — Kertes házunk van és 1400 négyszögöl terület. Azon aztán bab, borsó, kukori­ca. krumpli, sütőtök. Ezekből szoktam garasolni itt a piacon. Valamivel ki kell egészíteni a 4400-valahány fo­rint összpénzt. Itt ez a két csirke. Száztízért Vettem. Ki­rántom majd. Nem hiszi, milyen keveset eszünk! A múlt­kor egy tyúkra egy hétig rájártunk .. . No, sietek,, vár a munka, ha már a jóisten akarata a hosszú élet... * Az életben, legyen az akár hosszú, vagy rövid, létezni csak táplálékkal lehet. Ez pedig egyre többe kerül. Való­ban sokat kell mérlegelni, számolgatni, hogy mi hogyan olcsóbb és kiadósabb; nem beszélve a korszerű táplálko­zásról, a sokaknak előírt diétákról. Ma már a fakanál mellé matematika is kell. .. Pulai Sára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents