Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-09 / 109. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE . ' '>5.:.• vK.;s . ' N* AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 109. szám Ára: 1,80 Ft 1988. május 9., hétfő Grósz Károly hazaérkezett Nagy- Britanniából Grósz Károly, a Minisztertanács el­nöke, aki Margaret Thatcher kor­mányfő meghívására hivatalos látoga­tást tett Nagy-Britannia és Észak-íror- szág Egyesült Királyságban, szombat délután hazaérkezett Budapestre. A miniszterelnök kíséretében volt Ka- polyi László kormánybiztos, a Minisz­tertanács tanácsadó testületének társel­nöke, Bartha Ferenc kereskedelmi ál­lamtitkár, Kovács László külügymi­niszter-helyettes, Rátkai Ferenc műve­lődési miniszterhelyettes, Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke és Domokos Mátyás, hazánk londoni nagykövete. Grósz Károlyt és a kíséretében lévő személyiségeket Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, kereske­delmi miniszter és Várkonyi Péter kül­ügyminiszter fogadta a Ferihegyi repü­lőtéren. A fogadtatáson jelen volt Peter Harborne, Nagy-Britannia és Eszak- írország Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivő­je. (MTI) Gazdaságirányítás, bankélet Befejeződött a fiatal közgazdászok konferenciája Fiatal közgazdászok és műszaki ér­telmiségiek ültek össze a hét végén két­napos tanácskozásra Kecskeméten. A vasárnap zárult találkozót a kecske­méti Agrikon Vállalat KlSZ-bizottsá- ga kezdeményezésére szervezték meg azzal a céllal, hogy a fiatal szakembe­rek részletesen megismerhessék a gaz­dasági reformmal összefüggő új köz- gazdasági módszereket és vitatkozhas­sanak e témákban. A várakozáson felüli érdeklődéssel kísért, több mint 250 fiatal részvételé­vel lezajlott rendezvényen hét előadás hangzott el a gazdaságirányítás új esz­közrendszerérői, s kiemelt témaként a hazai bankélet megújhodásáról. A hal­lottakat szombaton késő éjszakába nyúló fórumon vitatták meg a fiatalok. E fórumon részt vett és a felvetődött kérdésekre válaszolt dr. Kuczik István, az Agrikon Vállalat vezérigazgatója, ifjabb dr. Marosán György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Kutató In­tézetének főmunkatársa, dr. Mohai György, az Országos Tervhivatal Terv- gazdasági Intézetének főmunkatársa, dr. Puskás Sándor, az Országos Keres­kedelmi és Hitelbank Részvénytársa­ság vezérigazgató-helyettese, valamint dr. Tolnai Lajos, a Borsodi Vegyi Kom­binát vezérigazgatója. A kibontakozás eszközrendszerérői szóló fórum, illetve a tanácskozás ta­pasztalatairól Halm Tamás, a konfe­renciát rendező munkabizottság elnö­ke, a Szövetkezeti Kutató Intézet tudo­mányos főmunkatársa adott tájékozta­tást. Az eszmecsere bizonyos mértékig meglepő és örvendetes tanulsága, hogy az itt részt vevő ifjú közgazdászok és műszaki értelmiségiek egyöntetűen egyetértenek azokkal az új módszerek­kel, amelyek a gazdasági életünk kriti­kus helyzetéből való elmozdulást szol- (Folytatás a 2. oldaton) Kádár János interjúja Igen nagy számú amerikai te- le\ íziős adó sugározta vasárnap délben azt az interjút, amelyet Kádár János, az MSZMP főtit­kára adott John McLaughlin is­mert amerikai televíziós újság­íróknak. McLaughlin műsora, a „Négyszemközt’' az egyik leg­nézettebb politikai műsor az Egyesült Államokban. Kádár János az interjúban részletesen szólt Magyarország belpolitikai és gazdasági helyze­téről, az MSZMP küszöbönálló országos értekezletének előké­szítéséről, a gazdasági és politi­kai reformokról. Kérdésekre vá­laszolva kifejtette véleményét a Szovjetunió Kommunista Párt­ja. Mihail Gorbacsov új kezde­ményezéseiről, aláhúzva, hogy a Szovjetunióban végbemenő vál­tozások nagymértékben elősegí­tik ,a magyarországi reformok folytatását is. Az interjút a későbbiekben több más^—- az úgynevezett Pub­lic Broadcasting System nevű hálózathoz tartozó — adó is su­gározza majd. s JÉGELHÁRÍTÓK, KARBANTARTÓK KÉSZENLÉTBEN Felüdült a határ Az ország déli részén pénteken délután végigvonult, helyenként jégesővel kísért zivatar sok ember­nek adott munkát szombaton is, vasárnap is megyénkben. Kecske­méten — feltehetően a beázások miatt — a szokásosnál jóval több áramkimaradást jeleztek. A város különböző pontjain lévő húsz la­kásban az áramszolgáltató vállalat dolgozói már szombaton a kora délelőtti órákra kijavították a hi­bát. Megerősített ügyeletben álltak készenlétben az Eszak-Bács- Kiskun Megyei Vízmű Vállalat dol­gozói is, számítva arra, hofy egy esetleges újabb eső az előző naphoz hasonlóan gondokat okoz, A fel­hőszakadás, a percek alatt lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt ugyanis Kecskemét néhány utcája valósággal tengerré vált, mert a víz­elvezető csatornák megteltek. Az Országos Meteorológiai Szol­gálat Bács-Kiskun megyei rakétás jégeső-elhárító egységénél is ké­szenlétben maradtak, s ugyanakkor megkezdték a 170 ezer hektárnyi védett terület bejárását. A szemle a speciális szakmai tapasztalatok összegzésén túl felmérés is a beavat­kozás eredményességéről. Az első megállapítások szerint néhány he­lyen, Hajós és Csátalja környékén kárt okozott a jég. Az érintett 60 kilométeres sugarú körben, a 170 ezer hektár védett terület túlnyomó része azonban megmenekült. Ez alkalommal egyébként egy megközelítőleg kétszáz kilométeres hosszúságú, 20-30 kilométer széles, veszélyes felhőzettel kellett megbir­kózniuk ajégelhárítóknak. A három esztendővel ezelőtt létesített dusnoki védelmi rendszerről alig egy óra alatt 232 ólomjodidot tartalmazó rakétát lőttek ki. A vegyi anyagot tartalma­zó lövedékek ugyanis a felhő úgyne­vezett túlhűlt tartományában szét­rombolják a nagy jégdarabokat. így a sok apró szem a földig érve vagy elolvad, vagy olyan kicsi lesz, hogy ezzel a lehetséges kár is csökken. Márciusban jelentős mennyiségű eső áztatta a petőfiszállási tsz föld­jeit, az április azonban kevés csapa­dékot hozott. A múlt héten aztán újból megnyíltak az ég csatornái és felüdült a határ. Beálló Sándor elnök szerint épp a legjobbkor érkezett az eső, hiszen a talaj felső része kiszáradt, és ez meglátszott a növényeken is: a ga­bonák már kezdtek „felsülni”. Pe­dig az év elején a több mint 1500- hektárnyi kalászos nagyon biztató képet mutatott. Az enyhe telet kö­vetően folyamatos volt a vegetáció. Aztán jött a Szentgyörgy-napi fagy. Bederesedett a határ. A hideg a lu­cernát és a gabonát is visszavetette a fejlődésben. A legnagyobb kárt azonban az őszibarack-ültetvény­ben okozta. A 29 hektárnyi ősziba­rackosban vannak olyan fajták, amelyekben százszázalékos a kár. Ebből a gyümölcsből tehát az idén sem szüretelhetnek valami sokat. (Tavaly a kemény fél miatt*nem termett barack.) Ám a búza, a rozs, az őszi árpa még bőven „fizethet”. Ehhez azonban még szükség van jó néhány aranyat érő májusi esőre. K. K.—G. B. • Ütemesen haladnak a munkákkal a petöfiszállási határban. A napokban fejezték be a kukorica vetését és a búza vegyszerezését. Jelenleg a vetés utáni talajtömöritést és vegyszerezést: végzik. Felvételünkön: Vereb Ferenc már az utolsó kukoricával bevetett táblát vegyszerez!. FÉLMILLIÓNÁL TÖBB CSEMETÉT ÜLTETTEK Sikeres volt a fásítási hónap Eredményes volt az idei fásítási hónap, ezt állapította meg a MÉM gyorselemzése, amely a Kecskemé­ten, március 25-én megnyitott tár- sadalmimunka-akció teljesítménye­it összegezte. A városok, falvak la­kói 500-600 ezer facsemetét ültettek el az elmúlt hetekben a települések utcáin, terein, az iskolák, üzemek, mezőgazdasági terepek kerítésén belül és kívül, szebbé, kellemesebbé téve a környezetet. Az erdészek tavaszi szezonja egyelőre még nem ért véget, május végéig folytatják a „hivatalos” tele­pítéseket, amelyek az idén igen ígé­retesek. Munkát ad még az erdők felújítása is. Sokat segít az új tech­nológia, amely lehetővé teszi, hogy zöld lombos állapotban is kiültet­hessék az utánpótlást; műanyag tölcsérben nevelkedik a zsenge fa­csemete, így a földből való kiemelés nem okoz nehézséget, és az elültetés sokkal sikeresebb, mint az eddigi módszerrel. A tervek szerint az idén további 7-8 ezer hektárral nő az ország erdőterülete. Az 1988-ra elő­irányzott telepítések 90 százaléká­val. tavasszal készülnek el, kihasz­nálva a jelenleg kedvező időjárást. Különösen erőteljes a fásítás az alföldi részeken. Szabolcs-Szatmár megyében, ahol viszonylag nagy térségekben vannak mezőgazdasá­gilag nehezen vagy egyáltalán nem művelhető területek, az utóbbi idő­ben felgyorsult az erdősítés, megfe­lelő jövedelmet kínálva az ottani gazdaságoknak. A korábban kivá­gott, rossz termőképességü és ráfi­zetéses almáskertek helyére több helyen szintén gyorsan növő fafajo­kat telepítenek, amelyek a későbbi­ekben hasznot hoznak a termelők­nek. Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében ugyancsak jó ütemben halad a munka, ezeken a részeken is az átlagosnál több csemete kerül a földbe. Folyamatos fejlesztések a malom­iparban A Bács-Kiskun Megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vállalat az idei jó terméskilátások alapján 300 ezer tonna kalászos gabona felvá­sárlására számít — tudtuk meg dr. Molnár István igazgatótól. Szerény mértékű csökkenés ellenére a lakos­sági lisztfogyasztás előre jól kiszá­mítható, így ebből a mennyiségből a malmokra 100 ezer tonna búza és rozs őrlése vár. Addig is a tavalyi gyenge termés ellenére elegendő készlettel rendelkeznek az őrléshez, és a keveréktakarmány-szükségle- tet is ki tudják elégíteni. A vállalati célkitűzések között mindig is legfontosabb helyen sze­repel a malomipari kapacitás kor­szerűsítése. Az elmúlt években elvé­gezték a kalocsai malom teljes fel­újítását és tavaly befejeződött a já­noshalmi malom rekonstrukciója. Ez a munka folyamatos, hiszen a megye nyolc malma közül a legfia­talabb is elmúlt már 60-70 éves és a századelő technikai, technológiai színvonalát őrzi. Nagyobb gond a tárolás — tájé­koztatott az igazgató. — Ma már a tárolóterek kétharmada korszerű­nek mondható, a többi azonban csamoktárolókból, illetve ideigle­nesen kialakított raktárhelyiségek­ből tevődik össze. A vállalat a kö­zelmúltban világbanki hitelből bő­vítette ugyan a tárolóterét — ez most 250 ezer tonna — de ezzel jelentősen nem növekedett a kapa­citása. A termelőszövetkezeti bértá­rolás igénybevételével kiugró hoza­mok esetén is el tudják helyezni a megtermelt gabonát. A múlt évi porrobbanás után helyreállították a kecskeméti gabonasilót, így az idén már itt is zavartalan körülmények között tárolhatják a termést. A Bács-Kiskun Megyei Gabona- forgalmi és Malomipari Vállalat (Folytatás a 2. oldalon) Népijáték- és néptánctalálkozó Kiskörösön HAJÓSIAK ES ! KALOCSAIAK AZ ELSŐK Többéves hagyomány már, hogy a Magyar Úttörők Szö­vetsége kétéves rendszerességgel vetélkedőt hirdet a népi játékokat, illetve néptáncot művelő úttörőknek.'Az iskolák, valamint a községi, városi, területi bemutatókon legjobban szereplők kaptak meghívást a megyei versenyre, amelyet tegnap rendeztek meg Kiskőrösön, a művelődési központ­ban. A tét: a legjobban szereplők részt vehetnek a június 16—19. között Egerben megtartandó országos találkozón. Izgalommal érkeztek a kisdobosok és úttörők a kiskőrösi „tudáspróbára”, amelyet Papp Judit városi úttörőelnök nyi­tott meg, megemlítve ennek célját: a népi hagyományok ápolását, a táncművészet megszerettetését és a színapdi fellé­pés örömének megéreztetését. László Anikó megyei úttörőel­nöktől megtudtuk, hogy csaknem ötszáz általános iskolás vesz részt a találkozón, s a korábbi hasonlókon sikeresen szereplők az országos vetélkedőben is kitűnően helytálltak. Az utóbbi öt országos döntőn mindig volt kalocsai csapat, s a legjobbak, a gálán fellépők között — tíz évvel ezelőtt — még a nemesnádudvari nemet nemzetiségi csoport is sze­repelt, 1982-ben pedig a nagybaracskgi táncosok. 1986-ban a bácsalmásiak mutatták be tudásukat. A tegnapi vetélkedő nagy számú közönsége és a pártatlan zsűri — elnöke Bor Miklós, a békéscsabai Balassi táncegyüt­tes koreográfusa, tagjai Tanács István és Juhász Zsolt Mik­lós, a szegedi táncegyüttes táncosai — előtt keceli, kiskunha­lasi, szabadszállási, hajósi, katymári, szeremlei, kunbajai, nagybaracskai és kalocsai úttörők játszottak, táncoltak a színpadon. A jól felkészített csoportok közül a népi játék kategóriában a hajósiak lettek az elsők, megelőzve a szabad- szállási kisdobosokat és a keceli általános művelődési otthon csapatát. A néptánc kategóriában ismét (mint két éve) a Kalocsai Úttörő- és Ifjúsági Ház népitánc-együttese vitte el a pálmát, s a mezőnyben legszínvonalasabb műsorukat az országos találkozón való részvétellel jutalmazta a zsűri. A kategória további sorrendje: szeremlei és a katymári cso­port. Elképzelhető azonban, hogy a megyéből még a hajósiak is eljuthatnak Egerbe, ugyanis a bemutatott farsangi népi játék olyan hangulatos, kitűnő produkció volt, hogy a zsűri javasolta a Magyar Úttörők Szövetségének a hajósiak meg­hívását. ' i. . • Nagy sikert arattak a hajósi úttörök. • A nézőtéren sok iskolás figyelte a „konkurens” csoportok produk­cióját. Éljünk békében! Hányszor hallottuk öregjeink szá­jából: — Mindegy, csak béke le­gyen! — Nehéz időkben, csüggedést látva mortdták ezt, mintegy vigasz­talásul a fiatalabbaknak. Meggyő­ződéssel, hiszen aki sok mindent át­élt, az tudja, hogy a béke legrosz- szabb napja is csak jobb lehet, mint az öldöklő, embert pusztító háború egy-egy pillanata. Szemléltető példákért, bizonyító filmrészletekért, sajnos, nem kell a második világháború valamelyik üt­közetét, csatajelenetét felidézni. Elég, ha a televízió képernyőjén na­ponta közvetített közel-keleti híre­ket, tudósításokat vesszük szemügy­re. Vagy a világ különböző más tér­ségeiben — a nemzetiségi, faji, val­lási előítéletek miatt — kirobbant összecsapások képeit szemléljük fel­háborodva, netán elfásulva, csöndes belenyugvással. Mert hiszen mindez — ugye?— messzi van. Itt Európában, nálunk béke honol. Már negyvenhárom esztendeje, hogy elhallgattak a fegyverek. Az eltelt négy évtized alatt felnőtté vált gene­rációk nyugalma mégsem lehet tel­jes. A béke — azt mondják, s tudjuk ezt mi is — törékeny ajándéka az életünknek. Óvnunk kell, elsősorban attól, hogy az értelmetlen célok ér­dekében felhalmozódott, hatalmas tömegű fegyverek el ne pusztítsák egyetlen életterünket, a földgolyót. Mindent meg kell tennünk azért, hogy ne növekedjék a már úgyis tú­lontúl megsokszorozódott fegyverek, mennyisége, hatóereje. Küzdenünk kell, hogy a nagyhatalmak, a kor­mányok mindegyike az állampolgá­rok életfeltételeinek a javításáért szálljon síkra. S ha ellentét támadj közöttük, akkor ne egy elképzelt há­borús győzelmet — az élet teljes pusztulását is okozható erőszakot — tartsanak a megoldás eszközé­nek. Munkálkodnunk kell annak ér­dekében, hogy fejlődjön a nemzetek közötti kapcsolat, s minden nép ta­lálja meg a helyét abban a térségben, ahol apáik és gyermekeik boldoguld- sát is elérhetik. Ilyen célok lebegnek a magyar bé­kemozgalom előtt, amikor évről évre idehaza, itt a mi megyénkben is meg­hirdeti a béke és barátság hónapját. Attól a szándéktól vezéreltetve, hogy minél többen ismerjék fel az egysze­rű tettek és a nagy emberi cél: a világbéke megőrzésének az össze­függését. Nagy szavak nélkül, hét­köznapjainkban is a béke, a megér­tés, az erőszak nélküli világ, a kör­nyezet megújításának humanista gondolatait elplántálva hívja fel a figyelmet igazi értékeinkre, az élet, a létezés értelmére. A béke és barátság hónapja alka­lom és lehetőség a párbeszédre, a legkülönbözőbb nézetű emberek kö­zötti eszmecserére, a más népek iránti bizalom és megbecsülés erősí­tésére. Segíti annak a felismerését, hogy az említett célokért cselekedni valamennyien képesek vagyunk. Őr­zi és erősíti hitünket abban, hogy a béke sorsa a jóakaratú emberek ke­zében van. F. Tóth Pál MÁJUS 11—12: Shultz— Sevardnadze találkozó Moszkvában vasárnap hiva­talosan bejelentették, hogy Eduard Sevardnadze. az S/.KP KB Politikai Bizottságának tag­ja. a Szovjetunió külügyminisz­tere és George Shultz, az Egye­sült Államok külügyminisztere egy korábban létrejött megálla­podás értelmében május 11—12- én Genfhen találkozik egymás­sal. ■ |

Next

/
Thumbnails
Contents