Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-07 / 108. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. május 7. Egy kitüntetett A kalapács műszer a kezeben Egy kitüntetett MÁV-dolgozó M eg nem tudom eldönteni, mennyire igaz. Moldova György állítása, hogy akit egyszer a mozdony füstje megcsapott, az többé már nem képes megválni a MÁV-tól. Igaz viszont, hogy a kecskeméti vontatási főnökség telepén változatlanul csípős szag terjeng a levegőben, pedig a gőzösök már régen kimentek a divatból. A vágányok mentén olajtól átitatott földön gyalogolok a kocsirendezők házikója felé, Merész Mihályt, a Munka Érdemrend bronz fokozatával kitüntetett kocsivizsgálót keresem. Az épület előtt két vasutas egyenruhába öltözött férfival találkozom. Kiderül, egyikük a keresett ember, azonban a kézfogástól húzódoznak, mert előre tartott tenyerük olajtól feketéllik és a rátapadt portól enyhén szólva maszatos. — Egy kerékalkatrészt kellett kicserélnünk magyarázzák, miközben betessékelnek az irodába. — Úgy tudtam, a kocsivizsgálóknak csak az a dolga, hogy egy hosszú nyelű kalapáccsal végigsétálnak a szerelvény mellett és a törött alkatrészek hangjára figyelve megkocogtatják a kerekeket. — Ennél sokkal több a feladatunk, válaszolja Merász Mihály. — Nekünk kell ellenőrizni a raksze- relvény összeállítását; a rakomány elhelyezését, rögzítését; az űrszelvény méreteit; a fékrendszert; a futóművek alkatrészeit, de a belső világítást és elektromos hálózatot is. A-kalapács a mi kezünkben műszer, ha a megütött alkatrész tiszta, csengő hangot ad. akkor tudjuk, hogy nincsen baj. Mialatt mindezt felsorolja, elővesz néhány ujjnyi vastag szabályzatgyűjteményt: negyvenkét utasítás tartalmazza a tudnivalókat. Belelapoz az egyikbe és felém tartja: — Ez a mi törvénykönyvünk magyarázza - mindazt ami benne van, fejből tudjuk. — - A szabályzat-ismerethez milyen gyakorlati tudás párosul? — Alapkövetelmény valamilyen vasas szakmában szerzett jártasság. Aki erre a pályára adja a fejét az féléves műhelygyakorlattal kezdi, majd el kell végeznie az egyéves féklakatosi tanfolyamot és csak ezután jelentkezhet kocsivizsgálói tanfolyamra. Tíz év gyakorlat alapján már elmondhatja magáról valaki, hogy otthon van a szakmában. Talán a magas követelmények miatt vagyunk kevesen, pedig több emberre lenne szükség. Egy vonat ellenőrzéséhez két személy kell, két oldalról párban járjuk végig a szerelvényt, amelynek hossza elérheti a 800 métert. A vizsgálat 40 50 percig tart, a kisebb javításokat — mint most is — elvégezzük saját magunk, hogy a hibás vagon miatt ne kelljen időt veszíteni és a szerelvényt megbontani. — A kocsivizsgáló szava döntő lehet, hiszen megtilthatják egy szerelvény kifutását. Nem származik ebből konfliktusuk? Az állomásfőnökség érdeke, hogy a vonat minél előbb kifusson és a rendelkezésre álló járműparkot maximálisan kihasználja. A mi kötelességünk pedig az, hogy a szerelvény körül minden rendben legyen. Ha kell, hatszor is átrakatjuk a rakományt. Egy-egy vagonban milliós értékeket szállítanak, ezért nem lehetünk elnézőek. Minket a felettes jelenléte nem mentesít a felelősség alól, így tudni kell nemet mondani. De az esetleges vitát sohasem a beosztás dönti el. Személyvonat érkezik Pest felől, iszonyatos súlya rázza a kis épület falait, remeg a padló a talpunk alatt. A beszélgetés kedvéért Merász Mihályt addig két társa, Kiss Ferenc és Tarjáni I. Sándor helyettesíti a munkában. — Kutyának, kocsivizsgálónak kint a helye, — magunk között ez a mondás járja — szólnak vissza félig nevetve, félig komolyan az ajtóból. — Tíz évvel ezelőtt még könnyebb volt — folytatja a megkezdett gondolatot Merász Mihály. Jobb volt a közérzetünk, mert fiatalabbak voltunk. Télen- nyáron szabad ég alatt dolgozunk, előfordul, hogy egy műszakban 30 kilométert is gyalogolunk. Az intenzív munka mellett nemigen marad erőm másra. Mégis elégedett ember vagyok, sohasem jutott eszembe. hogy mást is csinálhatnék. Ezt a MAV-nál eltöltött 36 évet ismerték cl a Munka Érdemrend bronz fokozatával, ami nagy meglepetés volt számomra. Nálamnál jobban csak a családom örült a kitüntetésnek. No, és persze a munkatársak, akiket több évtizedes kemény munkájuk alatt „a mozdony füstje szintén megcsapott'’. Kisvágó Árpád tunk ki, amely érdekeltté teszi dolgozóinkat a receptúrák pontos betartásában. Az első években termelőszövetkezetünk részére nem dolgoztunk, de miután a múlt évben -megkezdődött, a csib,«nevelés,, „házon belül” már az első évben 3 ezer tonna táppal segítettük ennek aí új ágazatnak a tevékenységét. Az idén várhatóan 4 ezer tonnánál is többet adunk a csibenevelő telepre. Azt hiszem, az önköltségünk csökkentésének jó útja lesz az is, hogy a közös gazdaság a termelési szerkezetét megváltoztatva, egyre több kukoricát és búzát termel és az alapanyagunk jelentős részét nem kell máshonnan vásárolni. Az öt év pénzügyi mérlege? Ahhoz, hogy pontos adatokhoz jussunk, s részleteiben tudjuk bizonyítani, hogy érdemes volt létrehozni ezt az üzemet, számolgatni kellene egy ideig. Az viszont tény, hogy tavaly 168 millió forinttal járultunk hozzá a közös bevételhez és az idei 25 ezer tonna táp előállításával elérjük a 230 millió forintot. Természetesen a nyereségünk is ennek megfelelően alakult. Számokban nehéz lenne kifejezni azt, hogy üzemünk léte milyen biztossá, zökkenőmentessé tette a sok szá? termelő sok ezer állatának tenyésztését. Opauszky László Baranya megye és Pécs város iparosai, vállalkozói egy szép. patinás épületben helyezhették el képviseleti szerveiket. Az Iparosháznak elnevezett épületben üzletek, műhelyek és egy hangulatos vendéglő is helyet kapott. (MTI-fotó) NYERESÉGET TÁPLÁL A TÁPKÉSZÍTÉS Iparosház Öt év számvetése Félegyházán Az elmúlt időszak egész társadalmi-gazdasági életünket érintő folyamatai nem hagyták érintetlenül a tanácsok gazdálkodását sem. Elég. ha csak az 1986. év elején bevezetett új szabályozásra gondolunk, amely jelentősen csökkentette a helyi tanácsok kötöttségeit a rendelkezésükre álló pénzek felhasználásában. Az előírások merevségének oldódásával egyidejűleg sürgető kényszerként jelentkeztek olyan feladatok, mint például a nagy létszámú korosztályok fogadása érdekében a középiskolai helyek számának növelése, a lakáshoz jutás fokozott segítése, vagy — a jelentős lakossági erőforrásokat is megmozgató — közműfejlesztés. Ezeknek a fejlesztéseknek a megvalósítását célozta Bács-Kiskun megye és az egyes települések VII. ötéves terület- fejlesztési terve is. Igaz, a tervben az is szerepelt, hogy az ehhez szükséges forintok nagyobb része csak az időszak második felében — egy akkor még remélt fellendülés eredményeként — áll majd rendelkezésre. Csakhogy a valós szükségletek kielégítése mihamarabbi tetteket igényelt. Ez volt az egyik oka annak, hogy számos helyi tanács jelentős hiteleket vett fel, illetve kötvényeket bocsátott ki arra alapozva, hogy azokat majd a későbbi időszakra tervezett bevételeiből visszafizeti. Azóta azonban jelentősen megváltoztak a tanácsi gazdálkodás feltételei. A közkiadásokkal való takarékosság jegyében a tervben eredetileg előirányzott bevételek egy részére már nem számíthatnak a települések. Ez — a számítottnál nagyobb áremelkedéseket és a működtetési költségek terven felüli növekedési ütemét is figyelembe véve nemcsak a korábban felvett hitelek visszafizetését teheti kétségessé, hanem arra készteti a tanácsokat, hogy éves költségvetésük egyre nagyobb részét fedezzék hitelből. Ezekkel a megállapításokkal vezette be a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályán Tóth Ferenc osztályvezető azt a munkaértekezletet, amelyet abból a célból hívtak össze, hogy tisztázzák, beszélhetünk-e egyáltalán a tanácsok eladósodásáról és hogy veszélyezteti-e a kialakult helyzet a terület- fejlesztési célok megvalósítását, vagy akár magát a tanácsi gazdálkodást. Nincs adósságválság Gaborják József, a megyei tanács tervosztályának vezetője annak hang- súlyozásával kezdte hozzászólását, hogy az eddig felvett beruházási célhitelek és kötvények adósságterheinek törlesztése jelenleg nem forog veszélyben. Szerinte nem kétséges, hogy szükség lenne egy olyan jelzőrendszerre (ennek kialakításában a hiteleket nyújtó OTP vállalhatna nagy szerepet), amely elsősorban magukat a helyi tanácsokat figyelmeztethetné arra, ha túlságosan nagy terheket vállalnak. Az igazi veszély ugyanis nem az, hogy pénzügyileg „csődbe megy” a tanács, hanem az, hogy esetleg olyan magasak lesznek a törlesztőrészletek és a kamatok, hogy nem marad pénze újabb fejlesztésekre, azaz saját későbbi döntéseit teljesen „bekorlátozza”. A megyei tanács egyébként már 1986-ban szabályozta, hogy miként kell eljárni, ha valamelyik helyi tanácsnak problémái adódnak az adósságterhek törlesztésével — kapcsolódott a témához Kőtör'ó Miklós, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője. Nem kezdhet újabb beruházásokban, illetve lehetőség szerint a folyamatban lévőket is halasztania kell, vagy éppen leállítani. Szükség esetén a törlesztés érdekében el kell adnia létesítményeiből (például értékesítheti az állami lakásokat vagy a használaton kívüli külterületi iskolákat), a minimális szintre kell csökkentenie működési kiadásait. Ha szükséges, a megyei tanács hitelt nyújt a visszafizetési nehézségekkel küzdő tanácsoknak. Az még nem kidolgozott, hogy az ehhez szükséges forrásokat honnan biztosítja, de az nem valószínű, hogy más tanácsok terhére teremtheti elő. Ez azonban erősítette meg a hozzászóló is - még egyáltalán nem nap- 'jaink problémája. Ami a kötvényeket illeti, azok visszafizetéséért garanciát vállalt a megyei tanács (a gazdálkodó szervek által kibocsátottakéval ellentétben az idén január 1 utániakért is). A pénzügyi osztályvezető szerint az eladósodás „tiszta” mérőszámát nehéz meghatározni. Szerinte nem az a kérdés, hogy egy tanács sok vagy kevés pénzzel tartozik, hanem az, hogy egészséges-e a gazdálkodása, meg tudja-e valósítani alapvető feladatait. E tekintetben szemléletváltásra van szükség a települések vezetésében, el kell tudni dönteni. hogy melyek a valóban fontos és sürgető feladatok és azt is, hogy mi legyen ezek megvalósításának sorrendje. A megyei tanácsnak egyébként az átgondolt és egyeztetett hitelfelvételeknél nagyobb gondot okoznak azok a megalapozatlan helyi elhatározások, amelyek megfelelő előkészítés (mondjuk a fejlesztés forrásainak pontos meghatározása) nélküli beruházásokra vonatkoznak. Két községi tanács pénzügyi helyzete napjainkban is igen labilis ilyen döntés miatt mondta Gaborják József. Hitelnyújtás — nem üzleti alapon Az OTP, mint hitelnyújtó intézmény, mind ez idáig nem vizsgálta a tanácsok hitelképességét, mondta Szöllösi Béla megyei igazgatóhelyettes. Ennek egyik oka az, hogy a kötvényekhez hasonlóan a kölcsönök visszafizetését is garantálja a megyei tanács, így a takarékpénztárnak tulajdonképpen nincs kockázata ebben az ügyletben. Közvetlen anyagi érdeke sem fűződik ahhoz, hogy mérlegelje a visszafizetés esélyeit, vagy a keresleti és kínálati viszonyokat figyelembe vegye a hitelezés során, hiszen az OTP hasznát a költségvetés teljes egészében elvonja. Az előzőekből következik, hogy a tanácsi hitelnyújtás feltételeit a Pénzügyminisztérium szabályozza. (A hitelek forása azonban akárcsak az ösz- szes többi hitelé - a lakossági betétek állománya, nem pedig a költségvetés részéről „újraelosztásra” a takarék- pénztárnak átadott pénz.) Hosszabb időszakot vizsgálva az a tendencia figyelhető meg, hogy ezek a kölcsönök egyre „drágábbak" lettek (vagyis nőtt a kamatláb). A kezdeti, szinte korlátlan kereslet után napjainkra csökkent a lakossági kötvények iránti érdeklődés is. Mindez arra mutat, hogy nehezebb lesz a tanácsok számára a pótlólagos forrásbevonás. Az OTP megyei igazgatóhelyettese szerint attól, hogy a bankszférában az év elején bekövetkezett rövid lejáratú hitelstophoz hasonló intézkedés a tanácsi hitelezési körben is bekövetkezik, nem kell a közeljövőben tartani. Ha azonban történne ilyen, az több település gazdálkodásának igen súlyos zavaraihoz vezethetne, elsősorban a lakás- gazdálkodást teszi lehetetlenné. Az előfordulhat, hogy a jelenlegi viszonyok alapján reálisnak látszó adósságteher törlesztése egy váratlan korlátozó intézkedés vagy forráscsökkentés után (voltak ilyenek az elmúlt időszakban is) alapvető gondokat okoz egy-egy helyi tanácsnak. „Kötöttségeink nagyobb részét magunk vállaltuk” Kétségtelen, hogy Kecskemét város hitel- és kötvényállománya jelentős — állapította meg dr. Adorján Mihály tanácselnök —, de a fizetésképtelenséghez közel sem került. A jelenlegi helyzet még a legfontosabb fejlesztési célok megvalósítását sem veszélyezteti, azonban a további hitelfelvételeket minden korábbinál alaposabban át kell gondolni. Azt — még ha most úgy látná is helyesnek — nem mondhatja ki a városi tanács, hogy a jövőben nem lesz szükség újabb kölcsönökre. Egy város működése során ugyanis mindig vannak, lehetnek olyan feladatok, amelyeket előre nem láthatnak, de megvalósításuk a körülmények miatt nem halasztható. A városi tanács döntési szabadságát természetesen befolyásolják pénzügyi kötelezettségei. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy azok a törlesztőrészletek, amelyek az idén kötöttséget jelentenek, olyan hitelek visszafizetését szolgálják, amelyek a korábbi testületi döntések megvalósításához kellettek. „Kötöttségeink jelentős részét magunk vállaltuk” — mondta a városi tanács elnöke. Azt is bizonyította, hogy egyre nehezebb a hitelfelvétel az OTP-nél - többek között a szükséges „papírmunka" felduzzadása miatt. Természetesen van lehetőség más bankhoz, illetve tőketulajdonosokhoz fordulni hitelért (a megyei tanács szakemberei szerint erre is van példa több településen), de általában ezek feltételei sem kedvezőbbek. mint a takarékpénztáré. A városi célokban viszont nehéz, szinte lehetetlen a visszalépés, ezért az új források bevonásának lehetőségét a tanács folyamatosan keresi. Felelősséggel és előrelátással A vita összefoglalójában elhangzott, hogy a tanácsok hitelfelvételei és kötvénykibocsátásai az eddigi tapasztalatok szerint megalapozottak voltak és jelentős eredményeket hoztak az egyes települések és a megye számára. A korábbiaknál kétségkívül magasabb adósságállomány ellenére továbbra is politikai egyetértéssel találkoznak a jól átgondolt és előkészített hitelfelvételek és kötvénykibocsátások. Ugyanakkor szükséges, hogy az OTP és a megyei tanács szakemberei kidolgozzanak egy olyan jelzőrendszert, amely figyelmeztet a veszélyes eladósodásra. Javasolta, hogy a gazdálkodó szférában már bevált gyakorlat alapján az illetékesek vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy az egyes helyi tanácsoknál felhalmozódó év végi pénzmaradványokat, időlegesen szabad pénzeszközöket hogyan lehetne bevonni a hitelezésbe, hogy a kihelyező tanácsok kamatjövedelemhez, vállalkozói nyereséghez, az igénybevevők pedig többletforráshoz jussanak. Végül fontos politikai követelményként fogalmazta meg, hogy a következő tervidőszak elosztási elveinek előkészítése során a szakemberek ne legyenek figyelemmel egy-egy település adósságállományának mértékére. A tanácsok adósságállományának kérdésével nem azért kell elsősorban foglalkozni, mert ez lenne most a tanácsi gazdálkodás kulcskérdése, hanem azért is, mert ellátási felelősségük betöltése érdekében a hitelfelvétellel is élniük kell. Ez viszont még nagyobb tudatosságot, felelősséget, előrelátást igényel a jövőben, mint napjainkban. Király László György • Részlet a kapcsolóteremből 700 tonna sertés- és baromfitápot gyártottunk. Kezdetben a helybeli Zöldért-boltokba szállítottuk a tápokat és nyolc tanyán létesítettünk lerakatot, valamint itt az üzemben lehetett őket megvásárolni. A tenyésztők közül egyre többen ismerték és szerették meg az általunk gyártott tápokat. A termelés megkezdése után nem sokkal már át kellett térnünk a kétműszakos munkára. A múlt évben a 12-féle sertés- és 7-féle baromfitápból 18 ezer 600 tonnát gyártottunk. Az állattenyésztők jelenleg 17 tanyai lerakatban és boltban vásárolhatnak az általunk gyártott tápokból. Termékeink eljutnak már Lajosmizsére, Tiszaalpárra, Bugáéra, Jakabszállásra és más községekbe is. Bevezettük a termelők részére igen előnyös szerződéses rendszert is. A velünk szerződőknek a megfelelő ütemezés szerint árengedménnyel szállítjuk házhoz a tápokat. Külön eredményként könyvelhetjük el, hogy a háztáji termelőkön túl egyre több mezőgazdasági nagyüzem jelentkezik vásárlóként. Az Izsáki Állami Gazdaság, a Kunszállási Alkotmány Tsz, a harkakötönyi és jászszent- iászlói közös gazdaságok várhatóan hosszú távon tőlünk rendelik meg a különböző tápokat. Az év elején újabb fejlesztésbe kezdtünk, s üzemünket kiegészítettük egy granuláló üzemrésszel. Május elejétől már az igényeknek megfelelően granulált tápokkal is ki tudjuk elégíteni megrendelőink igényeit. Ekkor kezdjük meg a három műszakos munkát, s bízunk abban, hogy a növekvő termelés nem okoz majd minőségromlást. Erre biztositék az is, hogy olyan bérezési rendszert alakítotA Kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet tevékenysége, termelési eredményei nem ismeretlenek lapunk olvasói előtt. Általában sikeresen teljesítik az alaptevékenységre vonatkozó terveiket, de ezek mellett számos más olyan dologgal foglalkoznak, ami „pénzt hoz a konyhára”, és szükséges igényeket elégít ki. Gondolunk itt az idegenforgalmi tevékenységükre, az autóbuszok javítására, a lakatosok jelentős árbevételére és a többi árutermelő, vagy szolgáltató munkájukra. A termelést szervezők érdemeként említhetjük azt is, hogy az új tevékenység bevezetését széles körű piacfelmérő munka előzi meg és a közös gazdaság csak „biztosra megy”. Ennek jó példája a létrehozásának ötödik évfordulóját szeptemberben elérő takarmánykeverő üzemük. Antal István főágazat- vezető a legjobb ismerője a fél évtized történetének, hiszen annak idején őt bízták meg az üzem létesítésével, s a mai napig is irányítja itt a munkát. — Szívesen vállaltam ezt a feladatot — emlékezik Antal István. — Szinte biztos voltam a sikerben, hiszen a város és környékének takarmánytáp-ellátása nem volt zavartalan. Munkatársaimmal elhatároztuk, hogy olyan tápokat készítünk, amelyek ellen nem lesz kifogás. A burgonyatároló felszabaduló részében láttunk hozzá az üzem gépeinek felszereléséhez, majd 1983 szeptemberében megkezdhettük a próbaüzemet Az év végéig már 2 ezer • l tolsó ellenőrzés a granulátumkészi- tő gépeknél KISIPAROSOK, KISVÁLLALKOZÓK figyelmébe ajánljuk szolgáltatásainkat: — bankszámla vezetése; — gyors, pontos ügyintézés; — az elszámolási betétszámla egyenlege után kamattérítés; — a bankszámla forgalmáról naponta értesítést küldünk; — bevételeit befizetheti pénztárunknál is, azonnal jóváírjuk. ORSZÁGOS KERESKEDELMI ÉS HITELBANK RT. KECSKEMÉT, Telefon: 76-21-964 6001 Pf. 330 / 76-27-622 Szabadság tér 1 \ 1147 V------------------------------------ J E& H VITA A VÁROSOK ÉS KÖZSÉGEK GAZDÁLKODÁSÁRÓL Eladósodhatnak-e a tanácsok? ! 4
