Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-06 / 107. szám

1988. május 6. • PETŐFI NÉPE • 5 ÉRZIK A PIACI HATÁSOKAT Bizakodás, eredményes munka a pálmonostori Keleti Fény Tsz-ben — Én bölcsnek tartom azt a mondást — fej­tette ki Huszka Ferencné, a Pál­monostori Keleti Fény Termelő- szövetkezet párt- bizottságának tit­kára —, hogy ab­ból élünk, amit megtermelünk. Az emberek, a kommunisták és a pártonkívüliek is tele vannak vá­rakozással, vajon milyen döntése­ket hoz az országos pártértekezlet, de emellett nem feledkeznek meg a napi munkáról, tesznek is a kibontakozási program megvalósításáért. Úgy tűnik, ez az esztendő valamivel jobb lesz az előzőeknél, s valamennyien optimisták vagyunk, hogy talán minden elképzelé­sünk megvalósul. A Keleti Fény termelőszövetkezet­ben a termelési érték kétharmad részét adja az alaptevékenység, s 1981-től a hiányzó egyharmadot a melléküzem- ágak teremtik elő. Erről is szót ejtet­tünk a pártbizottság titkárával. — Élelmiszer-ipari üzemünkben burgonyaszirmot, extrudált rizst, ku- koricapelyhet, pörkölt napraforgót, s más hasonló termékeket állítunk elő. A termeléssel nincs különösebb gon­dunk, annál több az értékesítéssel. Ezek a cikkek nem tartoznak az alap­vető élelmiszerek közé, s ha az embe­reknek kevés a pénzük, arról monda­nak le, ami nem létszükséglet. A piac szabályozó szerepét nagyon is érezzük, s hogy versenyben maradhassunk, fel­újítjuk a választékot, sőt különböző zöldségszállítmányok előállítását is el­kezdtük. Ilyen a zeller, a zöldpetrezse­lyem, a hagymapor. Ezeknek a termé­keknek a készítésénél gondot okoz a technológiai ismeret megszerzése és a piac felkutatása. Üzletkötőink az egész országot járják, s próbálnak vevőket találni. MFáhkájuk sikerét bizonyítja, hogy az első negyedévben lényegesen emelkedett az élelmiszer-ipari üzem termékeinek értékesítése. A közös gazdaság vezetői már ko­rábban rájöttek arra, hogy az egy lá­bon állás, csupán az alaptevékenység­ből való megélés nem járható út, ezért mással is próbálkoztak. — A faipari üzemben raklapot és ládákat állítanak elő. Az üzemet nyárfa­erdőnkre alapoztuk, de sajnos a nyers­anyagforrás kimerülőben van. A fa be­szerzési ára túlságosan magas, növeli költségeinket, ámít nem tudunk beépí­teni árainkba. Ennél ígéretesebb a mér­leggyártó üzemünk tevékenysége, ahol automata zsákolómérlegeket készí­tünk. Ezek iránt van érdeklődés, töb­bet is el tudnánk adni, sőt ebben az üzemben mást is tudnánk gyártani. Eh­hez azonban nemcsak piackutatásra, hanem egyébre is szükség volna. Korábban említettük, hogy a terme­lőszövetkezet árbevételének kétharma­dát az alaptevékenység adja, tehát min­denképpen meghatározó a közös gaz­daság életében. — Fő terményünk a gabona, amely­ből 1500 hektárt vetettünk. Ezer hektá­ron búza-, árpa- és rozsvetőmagot ter­mesztünk, amelyet a vásárló igénye szerint csávázunk és szállítunk. A ga­bona nagyon ígéretes, a napokban vé­geztük el a táblákon az első vegyszere­zést. Egyre növekvő területen vetünk napraforgót. Tavaly döbbentünk rá, hogy ez egy jelentős hasznot hozó nö­vény. Ebben az évben 460 hektárt ve­tettünk. A Kecskeméti Konzervgyárral 300 hektár konzervborsóra szerződ­tünk, amelyet szemes formában értéke­sítünk, így nagyobb a jövedelem. Jelen­leg ezer hektáron vetjük a kukoricát, amelynek a fele már a földbe került. Ötszáz hektáron termelünk lucernát, amelynek nagy részéből pelletet készí­tünk. Kora tavasszal sok termelőszövetke­zetnek okozott gondot a hitelezés, s az ezzel együtt járó vetőmag-, műtrágya- és gépbeszerzés. — Nálunk is okozott némi nehézsé­get a hitelfelvétel, de szerencsére teljesí­tettük fizetési kötelezettségünket, meg­vásároltuk a vetőmagot, a növényvédő szereket, a műtrágyát, sőt a második félévben két tehergépkocsira is lesz pénzünk. Említettem a zöldtakarmány termesztését, amelynek jó részét tárol­juk, illetve feletetjük tejelő tehenésze­tünkkel. A 450 tehén fejési átlaga a múlt évben 4300 liter volt, amellyel nem voltunk túlságosan megelégedve, hiszen ennél már magasabbat is elér­tünk. A vezetőség úgy döntött a múlt év végén, hogy javítani kell a fejési átla­got, növelni a szaporulatot, nagyobb gondot fordítani a takarmányozásra. Az idei eredményeink már jelentős fej­lődést mutatnak. S ha már az állatte­nyésztésnél tartunk, azt is elmondom, hogy a 2500 anyajuhból kétezret bérbe adtunk. A közösben ez az ágazal ráfi­zetéses volt, jelenleg nyereséges, mert a bérlők egy-egy anyajuhért hatszáz fo­rintot fizetnek, s emellett az állomány húsz százalékát megújítják. S a halastó? Valamikor a Keleti Fény Termelőszövetkezet sokfajta és nagy mennyiségű halat küldött a me­gye, az ország különböző üzleteibe. — Változatlanul fontosnak tartjuk a halat. Az őszi lehalászáskor 180 tonnát értékesítettünk, ennek kétharmada ponty, egyharmada busa és amur volt. Tavasszal 600 tonna halivadékot he­lyeztünk a tóba, amelynek egy részét magunk neveltük, javítva ezzel is az ágazati eredményt. Tehát az idei év ígéretesnek tűnik Pálmonostorán. Gémes Gábor • A belső raktárban Koncz István és Szabó István palack­kiadók felelnek a rendért. Palackhadsereg A Dégáz kecskeméti báziscseretelepén az idő javulásá­val csökken a forgalom. Télen mintegy negyvenezer da­rabos készletből látják el a környék ötven kilométer sugarú körzetében a gáztelepeket. Nyáron ez a mennyi­ség huszonöt-harmincezer darab 11.5 kg-os palack cseré­jére csökken. Emellett ötszáz huszonhárom kilogrammos palackot is kapnak szállítójuktól, a Tigáz szajoli töltőte- icpétől. • A turistapalackokat helyben töltik. Tímár Sándor rak­táros a palack súlyát ellenőrzi. (Tóth Sándor felvételei). • Ez. a szállítmány Kunpeszérre indul. VÁSÁROLT FELVÉTELEK VAN ESÉLY A MEGKAPASZKODÁSRA? Magyar áruk Amerikába Gyorsaság, minőség — es a meggymag ... Éppen egy tucat megyei vállalat és szövetkezet szállít különféle árukat az Ameri­kai Egyesült Államokba. Közöttük kettő rendelkezik nagyobb tapasztalatokkal: a Kőbányai Könnyűfémmű Kecskeméti Gyára, valamint a félegyházi Kiskun Cipő­gyár. Az országból tengerentúli üzletet elsőként még 1969-ben a Terimpex kötött, ez a külkereskedelmi vállalat irodát létesített, majd képviseletet szervezett már akkor. A két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok 1978 óta bővültek, s jelenleg az USA-ban öt magyar tulajdonú és három vegyesvállalat, valamint nyolc kereske­delmi képviselet működik. Az amerikai cégekkel hazánkban nyolc vegyesvállalat jött létre — szolgáltató és kereskedelmi jellegűek —, valamint kilencnek van képviselete. Mint ahogyan beszámoltunk róla, hétfőn Kecskeméten konzultációs beszélgetésre került sor külkereskedelmi szervezetek és megyénkben gazdaságok vezetői részvéte­lével, amelyen dr. Ránky László, az Amerikai—Magyar Üzleti Tanács elnöke — a Terimpex vezérigazgatója — tartott előadást. A hasznos es érdekes eszmecsere után kértünk interjút dr. Ránky Lász­lótól. — A tanácskozáson többször elhang­zott egy mondat: az amerikai piac más, mint amit megszoktunk akár Nyugat- Európában is. Megmagyarázná, miben és mitől más? — Messze van, a szokások az euró­paiaktól eltérőek, gyorsan döntenek, érzékenyek a pontosságra és a megbíz­hatóságra, a hajbókolás és az udvarias­kodás egyáltalán nem divat. Gyorsan visszakérdeznek, s ha valami nem tet­szik, veszik a kalapjukat és továbbáll­nak. Az amerikai gyártók és üzletem­berek hallatlanul rugalmasak: mindig arra törekednek, hogy amit a fogyasztó megkíván, azzal a lehető legrövidebb időn belül jelentkezzenek az üzletek­ben. Példaként említem, hogy egyik sonkaszállítójuktól (nem hazai cég) a teljes mennyiséget dobozokban rendel­te meg az importőr, s a szállítás előtt egy hónappal telefonon közölte, hogy a fele mennyiséget mégiscsak fóliába csomagolva kéri, mert ott ez iránt je­lentkezett igény ... Óriási bajba került az exportőr, de mivel meg akarja tarta­ni az amerikai partnert, nem térhet ki a módosítás elől. Röviden úgy jelle­mezhetném: az európai stílus az, hogy meggyőzik a fogyasztót arról, hogy amit gyártanak, azt vegyék meg, az amerikai pedig ennek a fordítottja. — Ilyen rugalmassági követelmények közepette a magyar exportőröknek nincs sok esélyük a versenyre, a piac megtartására. ^ Ez az egyik nagy gondunk, mert kétségtelen, erre még kevés magyar vál­lalat készült fel. Háttéripari nehezse- gek, a termékeink exportképességéhez szükséges importanyagok devizahely­zetünk miatti akadozása, s még egye­bek említhetők. — A megbízhatóságot hogyan értel­mezik az amerikai megrendelők? — Telefonon megbeszélik partne­rükkel, mit, mennyit, mennyiért, mi­korra. Gyors egyezség, és a vonal két végén levő biztos abban, ahogyan meg­egyeztek, úgy lesz. A kezdeti kapcsola­toknál persze nem ilyen egyszerű a helyzet. Nyomatékosan felhívtuk már a magyar exportálók figyelmét, hogy üzletkötés előtt ellenőrizzék a megren­delő pénzügyi helyzetét, fizetőképessé­gét. Ennek elmulasztása miatt néhá- nyan már nagyon rosszul jártak. Fon­tos a megrendelő által kért minőség betartása. — Talán ehhez tudnak legjobban al­kalmazkodni a magyar szállítók. — Többnyire, bár apró, bosszantó hibák is előfordulnak. A Kiskunmajsai Jonathán Tsz kiváló konyakmeggyet gyárt. Sikere van az amerikai piacon, megduplázható a mennyiség. Azonban találtak egy-egy dobozban olyan cso­koládé bevonatú konyakmeggyet, ami­ben a mag is benne van. Ez megenged­hetetlen! A vásárló, ha ráakad ilyenre, azonnal perel, állítja: ettől tört ki a foga stb., stb .. . Az importőr eljött a gyártóhoz, elmondta a gondját, a szö­vetkezetben pedig mindent megígértek. Eltelt három hónap, de változás nem történt. Könnyen elúszhat ezek után ez az üzlet. — Az agrárexportban milyen lehető­ség van? — Eléggé korlátozott. Ismert, hogy Amerikába élő állatot, illetve nem főtt (pasztörizált) élelmiszert nem lehet be­szállítani. Ezért növényi termékekben szélesebb a lehetőség, jónak ígérkezik az almalé-koncentrátum értékesítése. — Ez utóbbit minek alapján prog­nosztizálja? — Évről évre nőtt a mennyiség, más­részt egyes nyugat-európai cégek ma­gyar koncentrátumot szállítanak to­vább amerikai megrendelésre ... — A bornak és a pezsgőnek is lehetne hasonló sikere? — Kevésbé elképzelhető, mert visz- szaesett a fogyasztás, másrészt hiányos a marketingmunka, a reklám. Ez per­sze nagyon sokba kerül. — Régi lemez, hogy külföldön sokba kerül a reklám. Miért nem alapítanak magyar tulajdonú kiadó- és nyomdavál­lalatot, vagy éppen vásárolhatnának kö­zösen a magyar exportőrök egy rádió­vagy tévécsatornát? — Megfontolandó, még nem hang­zott el ilyen ötlet, de elképzelhető, hogy a Kamara és a Lapkiadó vállalkozhat­na erre. Továbbítom a javaslatot... — A reklám más területeken sem ár­tana, különösen, ha mielőbb el akarjuk érni, hogy megduplázódjon a magyar export, és az évi 700 millió dollár köze­lébe kerüljön. Erre egyébként van reális lehetőség? ■ — Úgy érzem, van, s a reklám feltét­lenül segítene ebben. Néhány termék­körben — például gyógyszer, üvegipari készítmények, futóművek, húskonzer­vek stb. — máris fokozható a szállítás, és a hazai termék-előállító vegyesválla­latok alapításával ugyancsak előre le­het lépni. Nyitott az amerikai piac, ki kell fürkészni az új igényeket, s a kívánt termékből gyorsan szállítani. Ez döntő. — Akik ezután szándékoznak készít­ményeikkel, gyártmányaikkal amerikai piacot hódítani, nekik mit tanácsol? — Alapos tájékozódást, statisztikai és egyéb üzleti kiadványok tanulmá­nyozását, a Konjunktúra és Piackutató Információs Vállalat szolgáltatásainak igénybevételét, és csak ezután a helyszí­ni ismeretszerzést. Csabai István Talajvizsgálat, termésbecslés műholddal A közelmúltban a távérzékelésről tartottak hazánkban nemzetközi kon­ferenciát. Több hazai intézmény vesz részt ennek a technikának a fejlesztésé­ben, és részben már a hasznosításában is. Tény viszont, hogy igeft kevesen tudják a szakmabelieken kívül, hogy mi is az a távérzékelés. Ennek a fogalomnak a repülőgépről és műholdról végzett speciális fényké- ' pes érzékelés felel meg — az előbbit légifényképezés gyanánt ismerjük. Semmiféle kábelre, vezetékre nincs szükség ahhoz, hogy a magasból a földfelszíni jelenségekről vagy a talaj egyes jellemző adatairól képet kap­junk. A légi és az űrfelvételek készítésé­hez a nap által kibocsátott, a föld fel­színe által visszavert elektromágneses sugarak segítenek a pontos észlelésben. — A nagy távolságú felvételekkel nemcsak a talaj temőképességére, hu­musz- és nyomelem-tartalmára lehet következtetni, hanem például arra is, hogy milyen a növénytakaró állapota — mondja Várallyay György profesz- szor, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének igazgatója. — Ha­zánkban jelenleg a meliorációs munká­latok tervezésére hasznosítják a mód­szert, mivel a felvételek igen jól kimu­tatják a talajhibákat: a szikesedést, az eróziót, a láposodást és a homokot. Vagyis jelzik, hol rossz a talaj vízgaz­dálkodása, hol, melyik táblán sekély a termőréteg. Hazánkban jelenleg már folyik a nagy léptékű talajtérképezés, hiszen hamarosan át kell térni az aranykoro­nás jelzőszámról valamilyen ponto­sabb mutatószám alkalmazására. Eh­hez is igen jól használható a távérzéke­léses módszer. Az elmúlt öt évben en­nek a technikának a fejlesztésében je­lentős eredményeket értek el a kutatók külföldön és itthon is. Az Egyesült Államokban olyan ter­mésbecsléses módszert fejlesztettek ki, amellyel három-hégy százalék pontos­sággal megállapíthatják a legfontosabb gazdasági növények hozamát. Mi ezt a módszert még nem alkalmazzuk, ám a budapesti konferencián ismertették. Manapság már olyan részletes felvé­telt tudnak a távérzékelési technika eszközeivel készíteni, amely akár fél hektár területről is többféle informá­ciót nyújt. Hazánk egyelőre a szovjet, a francia és az amerikai műholdak felvételeihez juthat hozzá — nem olcsón —, s bizo­nyos lehetőség nyílik az Interkozmosz- együttműködés révén is a szükséges fel­vételek megszerzésére. Ugyanakkor né­hány hazai intézmény, így a MÉM Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Központ, valamint a Budapesti Műszaki Egye­tem maga is készít légi felvételeket. A BME például a mikrohullámú repü­lőgépes talajnedvesség-mérés módsze­reit sikerrel alkalmazza. Eredményesen hasznosítja a korszerű eljárást az AG­ROBER a melioráció tervezésénél, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium több intézménye, így a Vituki és mások a különféle vízügyi, illetve természetvédelmi munkáknál. A budapesti konferencián kiderült az is, hogy a távérzékelési technika fej­lesztése — a világon — sokkal előrébb tart, mint az alkalmazása, ugyanis a jelenleg már felhasználható informáci­óknak csupán 5—6 százaléka kamato­zik a termelésben. Érdekes módon: egyes afrikai országok vagy például In­dia másoknál jobban rákényszerült a távérzékelés bevezetésére.­Hazánk hamarosan bekapcsolódik abba a műholdas termésbecslési-kuta- tási programba is, amelyet a FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete támogat. Fehér István ÉRTESÍTJÜK A LAKOSSÁGOT, HOGY A KECSKEMÉTI SZABADIDŐPARKOT MÁJUS 7-ÉN NYITJUK! EZEN A NAPON A BELÉPÉS MINDEN KEDVES VENDÉGÜNK SZÁMÁRA DÍJTALAN! BŐVÜLŐ, PIHENÉST ÉS KIKAPCSOLÓDÁST JELENTŐ SZOLGÁLTATÁSAINKON KÍVÜL VEGYÉK IGÉNYBE A TÓ ÉTTEREM ÉS SÖRÖZŐ KÜLÖNLEGES KÍNÁLATAIT IS! NYITVATARTÁS: 9—19 óráig VENDÉGLÁTÓ EGYSÉG: 23 óráig ÉBKM Vízmű Vállalat Kecskemét ^egv£/. 1241

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents