Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-06 / 107. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. május 6. A PENTAGON IGAZOLNI PRÓBÁLJA FEGYVERKEZÉSI TERVEIT Geraszimov a leszerelésről, a csúcstalálkozóról Több fontos leszerelési kérdésről alkotott szovjet álláspont, a közelgő szovjet—amerikai csúcstalálkozóról folytatott szovjet közvélemény-kutatás eredménye volt a fő témája Gennagyij Geraszimovnak, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya vezetőjének csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján. Geraszimov a genfi többoldalú leszerelési értekezlet tavaszi szakaszának lezárásával kapcsolatban sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a tárgyalások üteme lelassult. Utalt arra: jóllehet a vegyi fegyverek betiltását előíró nemzetközi konvenció alapjaiban véve már kész van, az Egyesült Államok nem mondott eddig igent annak elfogadására. Geraszimov szerint ez azt jelzi, hogy Washingtonban nem született politikai döntés a konvenciót illetően. A szovjet külügyi szóvivő jelezte, hogy Moszkva és London között megállapodás jött létre, amelynek értelmében a két ország szakértői látogatást tesznek egymás vegyi kísérleti telepein. Ennek értelmében május 23. és 27. között brit szakértők tájékozódnak a Vol- ga-menti Sihaniban, majd június végén szovjet küldöttség érkezik Nagy- Britanniába, ahol hasonló szemlét tart. Geraszimov élesen bírálta az amerikai hadügyminisztérium nemrégiben kiadott évkönyvét, amely azt állítja, hogy a Szovjetunió fokozott mértékű fegyverkezést folytat. A szovjet külügyi szóvivő szerint a Pentagon ezzel csupán saját fegyverkezési terveit akarja igazolni. Rámutatott: több neves, katonai kérdésekkel foglalkozó nyugati intézel kutatási adatai cáfolják a Pentagon-évkönyvben megjelenteket. Geraszimov ugyanakkor üdvözölte az amerikai kongresszusnak azt a döntését, amely betiltja az 1 kilotonna hatóteket az Egyesült Államokban, ha a Szovjetunió is tartja magát ehhez. Ez azt jelzi, hogy az amerikai törvényhozás felismeri annak a szovjet javaslatnak a lényegét, miszerint a robbantásokat fokozatosan korlátozni kell, teljes betiltásukig — hangoztatta. Geraszimov a szovjet—amerikai nukleáris mérési kísérletek kapcsán utalt arra, hogy a szemipalatyinszki kísérleti telep és az Egyesült Államok között „légihidat” hoznak létre. A napokban az amerikai légierő hat gépe juttat el mérőberendezéseket Szemipa- latyinszkba. A május végén kezdődő moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozó kapcsán széles körű közvélemény-kutatást végeztek a Szovjetunióban. Ennek eredményeiről beszámolva a szóvivő közölte: a megkérdezettek 87 százalékának az a véleménye, hogy nagyjelentőségű lesz az újabb Gorbacsov—Reagan találkozó, mindössze egy százalékuk tartja azt érdektelennek. A szovjet emberek 65 százaléka úgy tartja, hogy a Szovjetuniónak engedményeket kell tennie, ha az amerikai fél is hajlandó erre, tíz százalékuk szerint Moszkva akár egyoldalú engedményeket is tehet a leszerelési problémák megoldása érdekében. Tizennyolc százalék szerint viszont Moszkvának szilárdan kell magát tartania követeléseihez. A szovjet —amerikai viszonyt kifejezetten jónak csak a megkérdezettek 8 százaléka tartotta. Hatvanöt százalék véleménye szerint a két nagyhatalom viszonya jelenleg az elégséges szinten van, hét százalék pedig kifejezetten rossznak minősítette azt. A csúcstalálkozótól a megkérdezettek hatvan százaléka vár érdemi eredményt, 10 százalékuk véleménye szerint a negyedik Gorbacsov— Reagan találkozó semmi lényegest nem fog hozni. A szovjet sajtó napja eró fölötti nukleáris robbantási kísérleVÉRES KATONAI AKCIÓVAL Kiszabadították a francia túszokat Új-Kaledónián tegnap egy véres katonai akcióban kiszabadították a fogva tartott francia túszokat. A három éve Libanonban raboskodó francia túszokat pedig szerdán szabadon engedték fogvatartóik. A három francia Libanonból tegnap Párizsba érkezett. A libanoni és az új-kaledóniai francia túszok szinte egyidejű szabadulása alig három nappal az elnökválasztás döntő, második fordulója előtt visszaadta a reményt a jobboldali jelölt, Jacques Chirac miniszterelnök csüggedő híveinek. André Giraud hadügyminiszter reggel a tévéhíradóban jelentette be, hogy a csendőrség elitalakulata és a tengerész- gyalogosok kiszabadították a 23 francia csendőrt és az új- kaledóniai helyettes államügyészt az Új-Kaledóniához tartozó kis Ouvéa szigeten. A hadműveletre — Mitterrand elnök EZREDIK ÉVFORDULÓ Vatikáni delegáció Moszkvában RÓMA A Vatikán élénkíteni kívánja a párbeszédet mind a szovjet vezetéssel, mind pedig az orosz ortodox egyházzal. Ennek bizonyítéka az is. hogy a pápa kérésére két delegáció is képviseli majd a katolikus egyházat az orosz katolicizmus megalapításának ezredik évfordulójával kapcsolatos moszkvai ünnepségeken (egyik magát a Szentszéket, a másik a világ püspöki karait). Ez az olasz sajtó értékelése a pápa döntéséről és különösen annak tulajdonítanak nagy jelentőséget, hogy a Szentatya magát Agustino Casaroli bíboros államtitkárt bízta meg a vatikáni hivatalos küldöttség vezetésével. Összesen tizenhat papi személyiség (ebből tíz bíboros) személyesíti meg majd a katolikus egyházat az évfordulón. A katolikus püspökség delegációját Franz König bíboros, a nemzetközi Pax Christi volt elnöke, Trinh Van Can. Hanoi érseke, Carlo Maria Martini milánói érsek, az Európai Püspöki Konferencia elnöke. Józef Glemp, Lengyelország prímása, Julijans Vai- vods, Riga érseke, Friedrich Wetter, a Nyugatnémet Püspöki Konferencia elnöke, Joseph O’Connor, New York érseke, dr. Pas- kai László, a Magyar Püspöki Konferencia elnöke, Dario Castrillon, a latin-amerikai, valamint Gabriel Gonsum Ganaka, az Afrikai és Madagaszkári Püspöki Konferencia elnöke alkotja. A csütörtöki római kommentárok kiemelik, hogy a Szovjetunió és a Szentszék kapcsolatainak a történetében először utazik Moszkvába a Vatikánt egy államtitkára. hozzájárulásával — Chirac adott parancsot, miután a helyszínen tartózkodó Bemard Pons, a tengerentúli területek ügyeinek minisztere úgy tájékoztatta, hogy a túszok helyzete aggasztó. A 8 órás akció mérlege: 23 túsz ép bőrrel kiszabadult a barlangból. A heves tűzharcban két katona és a 15 túsztartó életét vesztette, több francia csendőr megsebesült. A függetlenségért küzdő Kanak Szocialista Felszabadító Front (FLNKS) elnöke, Jean-Marie Tjibaou a francia tv- nek nyilatkozva kijelentette, hogy az akcióval a párizsi kormány a szélsőjobboldali Nemzeti Frontnak tett gesztust, az ő szavazóikat akarja megszerezni vele az elnökválasztáson Chiraknak. Tjibaou szavai szerint az „ouvéai mészárlás csak erősíti a kanak nép elszántságát” de a függetlenséget elsősorban politikai eszközökkel akarják kivívni. JAPÁN—KÍNAI KAPCSOLATOK A külügyminiszteri látogatás mérlege Unó Szószuké japán külügyminiszter, aki ötnapos hivatalos látogatást tett Kínában, csütörtökön elutazott Pekingből. Megfigyelők rámutatnak, hogy a japán diplomácia vezetőjének kínai útjára olyan időpontban került sor, amikor újabb feszültségek mutatkoznak Peking és "Tokió viszonyában. Ennek ellenére pekingi diplomáciai és Sajtókörökben az a vélemény, hogy a kínai vezetők udvariasan és a személyének — mint Kína régi barátjának — kijáró tisztelettel fogadták a japán minisztert. Unó Szószuké több órás megbeszélést folytatott Csien Csi-csen kínai külügyminiszterrel és fogadta őt Csao Ce-jang pártfőtitkár és Li Peng miniszterelnök is. A megbeszéléseken és a találkozókon természetesen szóba kerültek a gazdasági és a politikai kapcsolatok régebbi és újabb keletű problémái, de ezeknél sokkal több figyelmet szenteltek a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok további élénkítésének és Takesita Noboru japán miniszterelnök augusztusban esedékes pekingi látogatása előkészítésének. Japán diplomáciai forrás szerint a mostani látogatás eredményeként Japán az idén újabb 1,5 milliárd dollár hitelt folyósít Kínának. Várható az is, hogy még a miniszterelnök látogatása előtt Tokió enyhít azon a tilalmon, amely gátolta a japán technológia Kínába irányuló exportját. (Folytatás az 1. oldalról) mén pár százan okkupációs sztrájkot folytatnak. Jerzy Urban hangsúlyozta, hogy Walesa és azok, akik sztrájkot szerveztek, maguk mutatják meg politikai arculatukat és tettekkel képviselik a „minél rosszabb, annál jobb" elvet, ezért nem tárgyal velük a kormány. Urban cáfolta, hogy a kormány szándékosan teremtett volna kényelmetlen helyzetet az egyház számára. A Financial Times tudósítója ugyanis azt állította kérdésében, hogy a katoliA szovjet sajtóban mindig történik valami. A magyar fülnek ismerős reklámjelszót alkalmazhatná a szovjet tömegtájékoztatás, amely kétségtelenül a legnépszerűbb „szolgáltatássá” és „fogyasztási cikké” nőtte ki magát. Bár a legutóbbi egy év alatt 19,7 millióval emelkedett a sajtótermékek előfizetőinek száma, a szovjet főváros újságárudái előtt megszokottá váltak a sorok, amelyek a legnépszerűbb hetilapok megjelenésének napján hosszan kígyóznak. A Szovjetunióban tegnap ünnepelték a szovjet sajtó napját, arra emlékezve, hogy 1912. május 5-én jelent meg a Lenin alapította Pravda első száma Pé- terváron. Napjainkban a Szovjetunió nemcsak a lapok példányszáma és mennyisége alapján tartozik a leginkább újságolvasó országok közé, azzá vált a sajtó, a tömegtájékoztatás megnövekedett politikai súlyának és szerepének szóló érdeklődés révén is. Az átalakítás, a demokratizálás és a nyilvánosság politikájának kibontakozása politikai fórummá, a politikaformálás hatékony eszközévé és részesévé," igazi eszmei harctérré tette a szovjet sajtót. Izraeli „tisztogatás” Dél-Libanonban Csütörtökön még legalább 800 izraeli katona tartózkodott Dél-Libanonban, jóllehet az előző esti jeruzsálemi bejelentés szerint valamennyi egységet visszavonták. Libanoni katonai források, valamint a helyszínen tartózkodó nyugati újságírók közölték: izraeli katonák földig rombolták a szerdán elfoglalt Mazsdun falu megmaradt házait. E településen, mely az Izrael által Libanonból kihasított „biztonsági zónától” északra, a Szíriái vonalak közelében található, 1000 libanoni élt. A már említett források szerint a kétnapos „tisztogató akcióban” több mint 3 ezer izraeli vett részt, valamint az általuk pénzelt „dél-libanoni hadsereg” 5—700 zsoldosa. Az izraeli sajtó viszonylag éles bírálattal illette a dél-libanoni akciót, fel- hánytorgatva egyrészt a veszteségeket, másrészt a szírekkel való közvetlen összecsapás veszélyét. Viták és pártértekezletek Kelet-Európábán Reformtavasznak ígérkezik az idei Kelet- Európában. A következő hetekben egymás után három országban tartanak pártértekezletet, s mindegyiknek reform a kitűzött célja. Először a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének tanácskozása ül össze Bclgrádban. Ezt május 20-án az MSZMP értekezlete követi. Végül a sort az SZKP történelminek remélhető tanácskozása zárja. A keleti és nyugati sajtót tanulmányozva az olvasó azt látja: Kelet-Európa. az itteni folyamatok „divatba jöttek". Ez elsősorban arra a hatalmas erjedésre vonatkozik, ami a Szovjetunióban zajlik. Nem véletlen, hogy még a szocializmus nyílt ellenfelei Nyugaton, és a keleti ellenzékiek is e folyamat jelentőségét emelik ki. így tett például a minap egy interjúban a lengyel Adam Michnik, az egykori Szolidaritás vezéralakja. Még arra is intette kollégáit, hogy a mostani sztrájkokkal, alkalmi zavargásokkal ne nehezítsék a reformfolyamatot a Szovjetunióban. Szabad-e egyáltalán közös vonásokat keresnünk a különböző országokban történő változásokban? Hiszen nyilvánvaló: a Szovjetunió állapota csak hellyel-közzel vethető össze Jugoszláviáéval, más a lengyel és megint más a magyar helyzet. Vannak azonban lényegi közös vonások: a legtöbb szocialista országban keresik a módját, hogyan lehetne elérni a gazdasági fellendülést és a társadalmi demokrácia kibontakozását, átalakítani a megkövesedett és működési zavarokat mutató mechanizmusokat. Sajátos módon zajlik ez. Gyakran olyasmiről folyik vita, ami látszólag kevéssé kapcsolódik a napi gondokhoz, nehézségekhez, s mégis indulatokat kelt. Ez arra utal, hogy valódi problémákhoz közelítenek a mégoly elméletinek tűnő viták is. Ilyen mindenekelőtt a sajtóvita, ami a Szovjetunióban Sztálin személye körül bontakozott ki. Nagyon hamar világossá lett: ez nem csak egyesek személyes ügye, és nem is történelmi kérdés csak. Sztálin személye az általa létrehozott intézményi rendszert jelenti. Aligha lehet e rendszer teljes lebontása, sőt lerombolása nélkül valami egészen újat létrehozni, illetve visszatérni az eredeti lenini alapokhoz. Hogy ez a szándék milyen érdekeket, pozíciókat sért, az kiderült a márciusban és áprilisban a szovjet központi lapokban lezajlott vitában. amit a Szovjetszkaja Rosszija emlékezetes egész oldalas „olvasói levele” robbantott ki. Azóta a szovjet sajtó még élénkebb. még vitatkozóbb lett. S megmutatja: a sztálinizmus nagyon is él még a „vidéki Oroszországban", a kisebb-nagyobb tisztviselők tudatában, s a nevében harcolnak a peresztrojka ellen. Hogy a júniusi moszkvai pártértekezlet végül is mit dönt, milyen változások előtt nyitja meg az utat. azt még nem tudni. Lehet, hogy tovább változik a pártvezetés, távoznak a „pangás időszakában” hatalomra került politikusok. A konferencia megnyithatja az utat különböző részreformok előtt, s új viták témáit tűnheti ki. Tudott már például, hogy a szovjet politikai rendszer demokratizálásán túl foglalkoznak a nemzetiségi viszonyok kérdésével is. Ezt a baltikumi és kaukázusi események, a krími tatárok mozgalma tették időszerűvé. Ám a politika csak akkor lehet sikeres — hangoztatják most Moszkvában a reformpártinak tudott vezetők és kutatók —, ha a gazdasági átalakítás kiterjed a bér- és árrendszerre. Ennek a változásnak már az ígérete is nagyon sokakban félelmet kelt: joggal tartanak az életszínvonal csökkenésétől, az inflációtól. Ez utóbbival alaposan megismerkedhettek például a jugoszlávok. Ott most olyan reformokat akarnak megvalósítani, amelyek végül is megfékezhetik a pénzromlást, megállíthatnák az eladósodást. Jugoszláviában a reform reformja lenne a feladat. Mindezt nagyon is nehezíti a sokfelé ágazó részérdekek uralma, a gazdasági nehézségek talaján keletkezett nemzetiségi türelmetlenség. A jugoszláv párt ebben a helyzetben szeretné visszaállítani tekintélyét, megállítani a munkások kilépését a JKSZ-ből. A feladat nehéznek ígérkezik. Kelet-Európa mostani tavaszáról elmélkedve nem lehet említés nélkül hagyni a lengyelországi eseményeket. Ezek különösen aggodalmat keltők. „Nem veszélyeztetik a lengyel szocializmust a mostani sztrájkok” — mondta a minap a varsói kormányszóvivő, de — tehetjük hozzá — komolyan kockáztatják a reform megvalósulását. Fel lehet tenni a kérdést: elválasztható-e hosszá távon ez a két dolog? A mostani sztrájkhullám mindenképpen kockázatos. Először is azért, mert a bérkövetelések igen gyorsan politikai színezetűre váltottak, s a szervezésbe bekapcsolódtak a volt Szolidaritás vezetői is. Ok hivatásos politikusok, a sztrájkot nem bérügyek, szociális problémák megoldására használták fel 1980—81-ben sem. Másodsorban: a sztrájkok most éppen akkor kezdődtek, amikor a lengyel vezetés a reformok következő szakaszának megkezdésére készült: a gazdálkodás rendszerének további átalakítását, a társadalmi demokrácia és nyilvánosság kiterjesztését tervezi. Vajon nem zavarják-e meg ezeket az elképzeléseket a munkabeszüntetések? A kikövetelt béremelések könnyen inflációs spirált indítanak el, áruhiányt ókoznak, miközben Lengyelországban épp a jegyrendszer utolsó maradványainak felszámolását akarják elérni. Ha körbenézünk, azt látjuk, hogy az európai szocialista országok többségében (így Csehszlovákiában, Bulgáriában is) valamiféle reform-programon dolgoznak több-kevesebb sikerrel. A megoldandó kérdések hasonlók: ki lehet-e használni a szocializmus előnyeit a gazdaság gyökeres reformjával, s ezzel együtt a kor követelményeihez, a társadalom érettségéhez tudjuk-e igazítani a politikai rendszert? Milyen beidegződésekkel kell szakítani mindehhez, miféle gazdasági buktatók akadályozhatják a megvalósítást? Kérdés az is, hogyan tudja a reform megnyerni magának az embereket. Hiszen vannak kedvezőtlen tapasztalatok is azokban az országokban, ahol a reformmal elsősorban az áremelkedéseket, általános drágulást kapcsolják össze. A kérdések, amelyek nálunk felmerülnek, tehát nem kizárólag hazaiak. Szomszédaink hasonló problémákon töprengenek ezen az 1988-as reformtavaszon. Miklós Gábor Grósz Károly Nagy-Britanniában (Folytatás az I. oldalról) Ebben az összefüggésben a brit külügyminiszter ismertette kormányának tapasztalatait a gazdaság szerkezeti átalakításának különleges nehézségeiről, és szólt azokról a módszerekről, amelyek eredményesnek bizonyultak a brit gyakorlatban. Megerősítette kormányának azt a szándékát, hogy saját eszközeivel ösztönözze a gazdasági kapcsolatok bővítését. Hozzáfűzte, hogy ehhez magyar részről is meg kell teremteni a vonzó feltételeket, hiszen nem a kormányok, hanem a vállalatok kötnek üzletet egymással. Egyetértettek abban, hogy mindenekelőtt a kooperációs megállapodások és a vegyes vállalatok gyarapítására van szükség. Sir Geoffrey Howe bejelentette, hogy brit részről vízumkönnyítésekkel segítik a Nagy-Britanniába történő hivatalos és üzleti célú ütazásokat. Szólt arról is, hogy kormánya Széchenyi-ösztön- díj-alapítványt létesít kiemelkedő tudományos munkát végző magyar kutatók számára. Grósz Károly kifejtette azt az álláspontot, amelyet a magyar kormány képvisel az Európai Gazdasági Közösséggel (EGK) folytatott tárgyalásokon. Hangsúlyozta, hogy Magyarország rugalmasságot és türelmet tanúsít a kölcsönösen elfogadható megoldások keresésében, de ragaszkodik Magyarország GATT-tagságából adódó jogainak érvényesítéséhez. Mindkét részről egyetértettek abban, hogy a nemzetközi kapcsolatokban kedvező változások érzékelhetőek. Grósz Károly méltatta Nagy-Britan- niának a kelet—nyugati párbeszéd előmozdításában és az európai enyhülési folyamat továbbvitelében játszott történelmi szerepét. Maróthy László fogadta Soros Györgyöt Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter csütörtökön fogadta Soros György amerikai üzletembert. Soros György — az általa létrehozott MTA—Soros Alapítvány Bizottság elnöke — az elmúlt négy esztendőben csaknem 3 millió dollárral támogatta a magyar tudományos, ezen belül a környezetvédelmi, továbbá a kulturális tevékenységet, valamint a kultúránk nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését elősegítő intézményi és egyéni pályázatokat. A KVM-$en folytatott megbeszélésen az Alapítvánnyal kapcsolatos általános kérdések mellett nagy súlyt kapott a környezetvédelem is. Egyetértettek abban, hogy az alapítvány a jövőben a környezetvédelem társadalompolitikai és közgazdasági feladatainak megvalósitásához nyújtott segítséggel, valamint környezetvédelmi szakemberek képzésének támogatásával szélesíthetné tevékenységét. A megbeszélésen szóba került az is, hogy az Egyesült Államok és hazánk környezetvédelmi intézményei között már kialakulóban lévő együttműködés feltételeit is bővíteni lehetne az alapítvány segítségével. Nincs még egyezség a magyar—csehszlovák autóipari kooperációról Tegnap Csehszlovákia budapesti nagykövetségének kereskedelmi képviseletén sajtótájékoztatón értékelték Csehszlovákia és hazánk kereskedelmi kapcsolatainak alakulását, és szóltak északi szomszédunk gazdaságirányításának tervezett átalakításáról. Jaroslaw Charamza kereskedelmi tanácsos elmondta, hogy a magyar— csehszlovák árucsere-forgalomban tavaly harmadára csökkent a magyar aktívum, az összforgalom meghaladta az 1,7 milliárd rubelt. Az idei árucsereforgalmi jegyzőkönyv csak 1 százalékos növekedési ütemmel számol. A megállapodás aláírására az ártárgyalások elhúzódása miatt csak megkésve került sor, s részben ennek tudható be, hogy a keretszerződést eddig csak 70- 80 százalékban töltötték ki konkrét szállítási üzletekkel. Az év eleje óta 15 millió rubeles csehszlovák aktívum keletkezett, de ez a helyzet valószínűleg a turistaszezon beálltával megváltozik. Nincs előrelépés a vegyes vállalatok létesítésében, jelenleg mindössze egy ilyen működik, pedig számos területen lehetőség nyílik közös vállalkozásokra. A tanácsos a gépkocsigyártással kapcsolatos együttműködésről kifejtette, hogy e területen — mint más ágazatokban is — tapasztalható a két ország iparvállalatai között bizalmatlanság, és bár kormányszinten már folytak ilyen irányú tárgyalások, az érintett vállalatok mind ez idáig nem tudtak megállapodni. Ennek egyik okaként említette, hogy a magyar fél elavultnak tartja azokat a részegységeket, amelyek gyártását a Skoda Gyár felajánlotta. Véleménye szerint, ha a magyar piacon nő az igény a Skodák iránt, akkor valamilyen módon a magyar járműiparnak részt kellene vállalnia a gyártókapacitás bővítésében is, akár kooperációk útján. A MÚOSZ elnökségének állásfoglalása Amint azt a sajtó korábban nyilvánosságra hozta, április 22-én a XI. kerületi fővárosi művelődési házban rendezett koncerten a fellépő holland együttesről felvételeket készítő Kiss Árpád fotóriportert Dudás András budapesti lakos megtámadta, s fényképezőgépét az arcába rúgta. A fotóriporter megsérült. Dudás Andrást a rendőrség őrizetbe vette, ellene az eljárást megindította. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége csütörtöki ülésén felháborodását fejézte ki a történtekkel kapcsolatban. Megengedhetetlennek tartja, hogy az ország lakosságának tájékoztatása érdekében tevékenykedő újságírót kényszerrel vagy fenyegetéssel akadályozzák hivatásának gyakorlásában. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége a társadalom alapvető érdekének tekinti, hogy a közvélemény tájékoztatásán munkálkodó magyar újságírók zavartalanul dolgozhassanak. Az elnökség nyomatékosan felhívja az arra illetékes rendező szervek figyelmét, hogy az újságírókat a jövőben hivatásuk teljesítése során az eddiginél nagyobb támogatásban, fokozottabb védelemben részesítsék. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 18. játékhéten a következő nyerőszámokat húzták ki: 19, 21, 29, 58, 79 0000000000000000000000000000000000000000000000 ■0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Új szolgáltatás! Színes amatőrfüm-kidolgozás, képkészítés 24 órán belül Fáradságot, időt és pénzt takarít meg, ha felkeresi automata fotólaborunkat, BAJA, BARTÓK B. U. 7—9. SZ. ALATT DUNAMENTI SZOLGÁLTA TÓIPARI SZÖVETKEZET Letartóztatták a sztrájk szervezőit kus egyház azért küldte Krakkóba közvetítőként a varsói katolikus értelmiségi klub 5 tagját, mert előzőleg ebben megállapodtak a LEMP PB tagjával, Józef Czyrekkel és Stanislaw Ciosek- kel, a KB titkárával, de a rendőrség mégis őrizetbe vette a sztrájkbizottság tagjait. Urban szerint nem pontos az a meghatározás, hogy ezek az emberek közvetítők lettek volna, majd hangsúlyozta, „tagadom, hogy a kormány bármibe is bevonta volna az egyházat, és azt is, hogy az egyház bármibe hagyta volna bevonni magát.”
