Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-28 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE ,. '. -• i-í-f, • ■ fi • _ . v .*■ ; *“*v-*-, * . ; ••••* ' AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. cvf. 127. szám Ára: 2,20 Ft 1988. május 28., szombat Június 29-ere összehívták az Országgyűlést Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület meghallgatta Kádár János tájékoztatóját a Magyar Szocialista Mun­káspárt országos értekezletéről. Az Elnöki Tanács az Alkotmány 22. paragrafus (II.) bekezdése'alapján az Országgyűlést július 29-én, szerdán 10 órára összehívta. Á Minisztertanács indít­ványozza, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére az 1987. évi állami költségve­tés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, az ipari miniszter beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási programjáról. Az Elnöki Tanács határozott arról, hogy Kazincbarcikán július 1-jei hatállyal városi ügyészség és városi bíróság létesül. Illetékességi területük Kazincbarcikára és Edelényrc, valamint a város környéki községekre terjed ki. A döntést a két állami szerv működése jobb feltételeinek biztosítása és a helyi lakosság kezdeményezése indokolta. A testület a továbbiakban bírákat mentett fel és választott meg, valamint kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) VÍZTAKARÉKOS MÓDSZEREK Az öntözés jelene r é o* ff • es jövője A vízzel, öntözéssel foglalkozó mezőgazdasági szakemberek vettek részt tegnap Kecelen azon a tanács­kozáson és bemutatón, melyen egyebek között a Nádudvari Kuko­rica- és Iparinövény Termelési Együttműködés (KITE) által gyár­tott és forgalmazott berendezéseket láthatták a jelenlévők. Az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője, Ben- cze Kázmér, a területükön lévő víz­kivételi lehetőségekről, azok to­vábbfejlesztéséről beszélt. A me­gyének ezen, a hozzájuk tartozó, részén 29 ezer hektár az öntözésre berendezett terület, melyből 24 ezerre igényelnek' vizet a gazdasá­gok. A nyolc esztendővel ezelőtti nagy csökkenés után fellendülés ta­pasztalható, és az utóbbi években 8-10 ezer hektáron korszerűsítették a berendezéseket. A vízügyi igazga­tóság távlati fejlesztéseihez elegen­dő víz áll rendelkezésre, tanul­mánytervek készültek a ma még ke­vésbé ellátott részek öntözésfejlesz­tésére is. A KITE ágazatvezetője, dr. Kéri István, az általuk gyártott, forgal­mazott és tanácsolt csepegtető és kiskerti öntözőberendezésekről tar­tott előadást. Elmondta, hogy ná­• A számítógéppel vezérelt automa­tika ... • ... és a NAA-N Mechanikai Mű­vek szántóföldön alkalmazható szó­rófejei. lünk ennek a víztakarékos mód­szernek — a csepegtetésnek — még nincs hagyománya, mostanában látni egyre többet a mezőgazdasági üzemek ültetvényein, sőt a kisker­tekben és a fóliák, üvegházak alatt. A mikroöntözéshez a mini szórófe­(Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly fogadta az osztrák külügyminisztert • Grósz Ká­roly, a Mi­nisztertanács elnöke, az. MSZMP fő­titkára május 27-én, a Par­lamentben fo­gadta Alois Mock alkan- cellárt, oszt­rák külügymi­nisztert, az Osztrák Nép­párt elnökét. Grósz Károly, az MSZMP főtitká­ra, a Minisztertanács elnöke pénte­ken délelőtt a Parlamentben fogadta Alois Mock alkancellárt, osztrák kül­ügyminisztert, az Osztrák Néppárt elnökét, aki Várkonyi Péter külügy­miniszter meghívására tesz látogatást hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen szó esett mind a kétoldalú, mind pe­dig a nemzetközi kapcsolatokról. Az alkancellár kifejezte reményét, hogy Grósz Károly még ez év folyamán eleget tesz annak a korábbi meghí­vásnak, amit még Franz Vranitzky kancellár adott át neki. A magyar miniszterelnök válaszában elmon­dotta: arra számít, hogy e látogatásra még ez évben sort keríthet. Grósz Károly tájékoztatást adott a pártértekezleten elfogadott állásfog­lalásról és a kormány gazdasági­társadalmi stabilizációs programjá­nak megvalósítását célzó törekvések­ről. Hangsúlyozta, hogy a nemzetkö­zi helyzet alakulása most kedvez köz­vetlen céljaink megvalósításának. A nemzetközi kérdésekről szólva a megbeszélésen nagyra értékelték a szovjet—amerikai viszonyban bekö­vetkezett, s az egész világhelyzetet kedvezően befolyásoló változásokat. A tervezett Bécs—Budapest világki­állításról kölcsönösen megállapítot­ták, hogy az kiemelkedő fontosságú. Ennek a gazdaságilag és politikailag hasznos kölcsönös vállalkozásnak pozitív hatása mindkét országban érezhető lenne. Európa-szerte nagy figyelem kíséri már a terveket is. A közösen rendezendő esemény meg­erősitheti, hogy két különböző társa­dalmi rendszerű ország még ilyen nagy léptékű együttes vállalkozásba is belefoghat. Alois Mock tájékoztatást adott Ausztriának a Közös Piaccal, az Eu­rópai Gazdasági Közösséggel kap­csolatos politikájáról. Még nem dön­töttek a belépésről a Közösségbe, az erről folytatott érdemibb tárgyalások valószínűleg az 1990-es évek közepe táján lesznek időszerűek. Az Osztrák Köztársaság mindazonáltal alapfel­tételnek tekinti az örökös semleges­ség és az eddigi, jószomszédi politiká­jának biztosítását. A Közös Piachoz való csatlakozás nem mehet a jó­szomszédi, ezen belül is a magyar— osztrák kapcsolatok rovására — hangsúlyozta az osztrák külügymi­niszter. E tervekről szólva ismételten megerősítette az osztrák fél szándé­kát, hogy a két ország kapcsolatai­ban nem lépnek vissza, hanem to­vábbfejlesztik azokat. A parlamenti megbeszélésen részt vett Várkonyi Péter külügyminiszter, Franz Schmid, az Osztrák Köztársa­ság budapesti és Nagy János, hazánk bécsi nagykövete. Alois Mock osztrák külügyminisz­ter a nap folyamán találkozott Med­gyessy Péter miniszterelnök-helyet­tessel. Alois Mock pénteken felkereste Esztergomban Paskai László prímás­érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét is. Ezt követően az osztrák diplomá­cia vezetője megbeszélést folytatott Szűrös Mátyással, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkárával, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével. * * * Pénteki programja során Alois Mock találkozott Marjai József mi­niszterelnök-helyettessel, kereskedel­mi miniszterrel. (MTI) „Én még soha nem voltam azelőtt vendégségben” (3. oldal) DR. SZABÓ ISTVÁN, A TOT ELNÖKE ADTA ÁT AZ OKLEVELET Kiváló szövetkezet a Hartai Erdei Ferenc Tsz Gyermeknapra (S. oldal) NAGY ÉRDEKLŐDÉS — NÖVEKVŐ ÁRAK Telekellátás Baján Az utóbbi években erőteljesen meg­nőtt az építési kedv talán mindenütt, de Baján és környékén bizonyosan. A la­kótelepen élő emberek sorházakba tö­rekednek, az igazi azonban a családi ház — mondják a legtöbben. Az új otthonhoz közművel ellátott telekre van szükség, és ez bizony egyre drá­gább. — Van-e elegendő, s mennyibe kerül — erre kerestem választ az illeté­kes szakembereknél. Kovács László, a Bajai Városi Ta­nács műszaki osztályának főelőadója: — A telekkialakítás nem jelent gon­dot, ha bontásra ítélt házak helyén tör­ténik. Itt ugyanis a villany és a víz álta­lában megvan. Lassú a folyamat ak­kor, ha a közműveket meg kell tervez­tetni. A keresletet nagyban befolyásol­ja, hogy hol fekszenek a felkínált tel­kek. Nagyobb lenne az igény például a Szegedi út mellettiekre, ha a sorompó helyett a vasúti felüljáró elkészülne. Áz említett területen — tekintve, hogy a villanyon és vízen kivül gázvezeték és szennyvízcsatorna is van —, 650 forint a négyzetméterenkénti ár. Eddig 11 házhely van forgalomban itt, további öt pedig előkészítés alatt. A Katonavá­rosban folyik a kisajátítás a Munkás utca környékén, húsz nagy méretű (800-1000 négyzetméteres) házhely szá­mára. Az idén összesen mintegy 350 telek áll az építtetők rendelkezésére. Számottevő a magánkialakítású házhe­lyek forgalma is, a Szántó utcában pél­dául 13-at készítenek elő. Tóth András, a hatósági osztály fő­előadója: Az értékesítés a mi feladatunk, mely lényegi változtatással történik a jövő­ben. Ugyanis a napokban hirdették ki a lakásügyi jogszabályok helyi végre­hajtásáról szóló tanácsrendelet módo­sítását, mely kimondja, hogy az építési telkeket a sajtóban meg kell hirdetni, a tanács és az OTP hirdetőtábláján pedig 15 napig közhírré tenni. (Ha nincs min­den telekre pályázó, akkor természete­sen a közlemény továbbra is kint ma­rad.) Miután az igénylőket nyilvántar­tásba vesszük, az említett rendelet sze­rint 15 ezer forint letétet kell a tanács pénztárába befizetni, mégpedig június 30-áig. Jelenleg 112 a telekre pályázók száma. Emelkedtek a közművesítési költségek. Kezdetben 150, nem is olyan régen 250, majd 380 forint volt a négy­zetméterár. Az olcsóbb házhelyekre lé­nyegesen nagyobb a kereslet, mint a drágábbakra. Gavlik Gábor műszaki főelőadó (Dominvest): A Dominvest Építőipari, Beruházó, Szolgáltató Közös Vállalat egyik fő te­vékenysége az építési telek előkészítése és értékesítése. A vaskúti tsz megbízá­sából forgalomba hozzuk a Monostori úti telkeket, előkészítjük — vízzel, vil­lannyal, gázzal ellátjuk — a Jelky And­rás utcai házhelyeket. Júliustól lehet jelentkezni a Homokvárosban kialakí­tandó 35 közművesített telek iránti igénnyel. Az utóbbiakat a jövő év ele- jen tudjuk birtokba adni. A Hartai Erdei Ferenc Termelőszö­vetkezet évtizedek óta rangos helyeket szerez az ország mezőgazdasági nagy­üzemeinek sikerlistáján. 1987 azonban különösen is emlékezetes a másfél ezres kollektívának. Megalakulása óta ugyanis, még sosem maradt annyi nye­reség a közös kasszában, mint tavaly: több mint 98 millió forint. Különösen elismerésre méltó az 5500 hektáron gazdálkodó erdeisek eredménye, ha a számok mögé nézünk. A kiugró telje­sítmény, az egyesülés óta eltelt tizenhá­rom évet is minősíti. A tudós politikus­ról elnevezett gazdálkodó közösség ugyanis folyamatosan erősítette a ter­melés alapjait. Már a kezdeteknél ipart hozott a faluba. Nagy gondot fordított a saját termelésű takarmányra épülő állattenyésztés fejlesztésére, az egyének és a közös integrációjának a kialakítá­sára. Bármelyik majorjukba, üzemük­be látogat is el a vendég, meggyőződhet róla: a dolgozók — a tagok és az alkal­mazottak magukénak érzik a közöst, ügyelnek a rendre a takarékosságra. Ennek is köszönhető, hogy a székhely­községben és a szomszédos Dunatetét- lenen évek óta nem csökken a lakosság, idősebbek és fiatalok úgy látják: jövőt ígér a szövetkezet. A tavalyi érdemek elismeréséül kap­ta meg a gazdaság a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól, vala­mint a TOT elnökségétől, a „Kiváló Szövetkezet” címet. Az elismerést ta­núsító oklevelet tegnap délután — a faluházban tartott küldöttgyűlésen dr. Szabó István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a TOT elnöke adta át Hegedűs Lajosnak a közös gazdaság elnökének, az MSZMP KB tagjának. Az ünnepi ülés vendégeit — köztük dr. Szabó Miklóst, a megyei pártbizott­ság első titkárát és dr. Matos Lászlót, a megyei tanács helyettes elnökét — Ambrus András párttitkár üdvözölte, majd Hegedűs Lajos elnök lépett a mikrofonhoz. Felszólalásában az 1987- es eredmények okait vizsgálta. Rámu­tatott: bár sokat áldozott a közös az utóbbi évtizedekben a technika, a tech­nológia korszerűsítésére, a termelés igazi tartaléka, jövőt is ígérő tőkéje a jó, összeforrott közösség, a szövetkeze­ti demokrácia kiteljesülése volt. Hegedűs Lajos után dr. Szabó István kért szót. Igen fontos, hogy manapság, amikor egyre több fórumon tanulják a demokráciát, a közösségi vezetést, ne feledkezzünk meg a személyek, az irá­nyítók felelős munkájáról, teljesítmé­nyeiről. Egy közösség életében sors­döntő fontosságú hangsúlyozta a TOT elnöke — hogy talál-e magának olyan irányító szakembereket, akiknek van jövőbe vivő, vonzó koncepciójuk. Képesek maguk mellé sorakoztatni a tagságot. Fontos tehát kiemelni, hogy a kitüntetett hartai tsz tagsága nem­csak szorgalmas volt,,4c jól is válasz­tott. Ezt az is bizonyítja, hogy a gazda­ság vezetőjét a napokban a Központi Bizottság tagjai sorába választották a pártértekezlet küldöttei. — Méltó helyére kerül a kiváló cím — mondotta dr. Szabó István .olyan gazdasághoz, amely nem kényelmese- dett el a múlt sikerei okán, de szán erőt, energiát a kísérletezésre, a megújulásra is. Majd gratuláló szavak kíséretében nyújtotta át a díszoklevelet. Az ünnepi nagygyűlés végén kitünte­téseket, elismeréseket adlak át a terme­lésben kimagasló eredményeket elért szocialista kollektíváknak és a munká­ban jeleskedő tagoknak. F. P. J. Találkozások Még márciusban röppent világgá a hír: Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök legközelebbi találkozójának időpontja május 29. Azóta csaknem ingajáratban utaztak a két főváros között a külügyminiszterek, hogy előkészítsék a most már szinte rendszeresnek mondható eseményt. A Gorbacsov—Reagan találkozók gyakoriságára nincs másik példa a két nagyhatalom történetében. A Genfben, 1985 őszén létrejött találkozásuk óta min­den esztendőben sikerült — az egyik vagy a másik fél kezdeményezésére — megtartani a csúcstalálkozót. S holnap kezdődik a negyedik ilyen megbeszélés, ezút­tal Moszkvában, ahol Reagan előtt korábban járt már másik amerikai elnök is. Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke és Leo- nyid Brezsnyev, a szovjet pártfótitkár a Kremlben, 1972. május 26-án írták alá a SALT—I. néven ismertté vált hadászati fegyverkorlátozási megállapodást. A hi­vatalos értékelés szerint is e tény fontos fordulatot jelentett a nagyhatalmi kapcsolatokban. Ugyanott ír­ták alá három nappal később a kölcsönös kapcsolatok alapelveit rögzítő okmányt. Öt év múlva, Brezsnyev és Carter amerikai elnök bécsi találkozóján a SALT—II. aláírására került sor. A megállapodást az amerikai szenátus ugyan sosem ratifikálta, de passzusait a felek igyekeztek betartani. Nem hagyható figyelmen kívül ennek a történelmi útnak olyan — csak hosszas előkészítéssel és nehezen elérhető — sikeres állomása, mint ami Helsinki nevé­hez fűződik. Itt az Egyesült Államokat Gerald R. Ford elnök, a Szovjetuniót LeonyidBrezsnyev képviselte. Az 1975. augusztus I-jén aláírt dokumentum, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmá­nya, máig is egyedülállóan jelentős, az együttműködés lehetőségét biztosító okirata a földrész népeinek. Saj­nos, a Helsinki után bekövetkezett elhidegülés sok évre visszavetette az emberiség reményeit tápláló folyama­Mindezt azért érdemes, ha csak vázlatosan is, fel­idézni, hogy érzékelni lehessen az előzményeket. Ezál tál tudjuk értékelni a világ békéjét, a fegyverkezés mérsékléséi a népek közeledését elősegítő kezdenie nyezések alapozó munkáját. Amely lehetővé tette a két vezető politikus, Gorbacsov és Reagan, nem könnyen, de végül mégis szerencsésen együttmozduló — s már bízvást összehangoltnak is nevezhető — közeledését. Az elmozdulást lehetővé tevő új politikai gondolko dásmód lényege és alapelve — mint Gorbacsov az is mert könyvében is kifejtette — „egyszerű”: a nukleáris háború nem lehet a politikai, gazdasági, ideológiai, bármilyen más célok elérésének az eszköze. Egy nukle­áris összecsapásnak ugyanis nem lehetnek sem győzte­sei, sem legyőzöttei, de elkerülhetetlenül elpusztul a világcivilizáció. Ebből a felismerésből következik a világ népeinek egymásrautaltságát, a biztonság osztha­tatlanságát, egyenlőségét és egyetemességét hirdető és megvalósítani akaró politika. Ennek jegyében, szelle- jnében születtek a Szovjetunió egymást követő javasla­tai, kezdeményezései. Természetesen nem kis utat kellett megtennie a má­sik félnek sem, hogy a világra szerintük csak rosszat hozó „vörös veszedelem" kényszerképzetétől, ellenség képétől eljussanak a reálisabb politikai gondolkodás­hoz, az egymásrautaltság felismeréséig. A vezetők sze­mélyes találkozásai lehetővé tették — olykor hosszas, kemény viták után — az álláspontok megismerését, a bizalmatlanság, a gyanakvás fagyos légkörének enyhí­tését. A genfi, reykjavíki, washingtoni tárgyalások ve­zettek el a történelem első tényleges nukleáris leszere lési szerződéséig, a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló megállapodás aláíráséi ig. S ez az út vihet tovább újabb megegyezés felé, amikor a hadászati és más fegyverfajták alacsonyabb szintjét, megszüntetését lehet majd deklarálni. A békeszerető emberiség aggódó figyelemmel és nagy várakozással tekint a holnap kezdődő csúcstalál­kozó elé. Remélve, hogy továbbra is a világ sorsáért érzett felelősség szelleme hatja át a tárgyalások egész légkörét, a részt vevő államférfiakat. G. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents