Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-26 / 125. szám

Ez már történelem! Kecskemét 1948 májusában Nemhiába hangoztatják lép- ten-nyomon a Kertmagyaror- szág megvalósításának szüksé­gességét, a zöldségtermelés Kecskemét határában is nagy tért hódított. Az áldozatos munka és a kedvező időjárás mellett az idén bő termés ígér­kezik, a terméselhelyezések azonban rosszak. Az export tel­jesen szünetel, így már a primő­röknél is túlkínálat mutatkozik. Ezek után nem csoda, hogy Kecskemét zöldségtermelői bo­rúsnak látják a jövőt, és bab-, borsó-, paprika-, uborkakrach- tól félnek. A szövetkezeti úton való piaci értékesítés nehézsé­gekbe ütközik, most az intéz­mények, az üzemek közvetlen ellátását tervezik a tennelők. A zöldségkertészek sürgetik a zöldségtartósítás megkezdését. Kevés a vevő az állatvásáron'. A májusi állatvásár nagy felhaj­tást és csekély forgalmat ho­zott. Az eladók magas száma és a vevők ritka jelentkezése mind a pénztelenség mellett szól. A pénztelenség azonban csak a forgalmat korlátozta, ármér­séklő hatása nem volt. Különö­sen magas, sőt túlzott a sertés­ár. Három-négy kilós pecsenyé­nek való malac 100-120 forint. Választási malac 100-180 fo­rint. Süldő alig van a piacon. 3-4 hónapos 400. a 8-10 hóna­pos 500, éves malac 600-650 fo­rint. Szarvasmarha sok van, ve­vő azonban annál kevesebb. Pedig az árak alacsonyak, 1600 forintért már jó tehenet adnak. Bivaly párban 4 ezer forint. A lóárak jóval magasabbak, mint az őszön. Közönséges igáslóért 4000-4500 forintot is elkérnek. Megalakult a Magyar Dol­gozók Pártja. Az Otthon mozi zsúfolásig megtelt termében nagy lelkesedés közben kimon­dották a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt kecskeméti szervezetének feloszlását, ugyanakkor meg­alakították a Magyar Dolgo­zók Pártja nagykecskeméti szervezetét. A gyűlésen Cza- gány Ferenc főispán elnökölt, Ries István igazságügyi minisz­ter az egyesülés nagy jelentősé­géről beszélt, majd a további lépésként vázolta a Független­ségi Front szorosabbra fűzését. A Kommunista Párt részéről Kiss Károly beszélt az egyesítés jelentőségéről és bejelentette, hogy a szárazság leküzdése és a több termelés megvalósítása ér­dekében az új párt tízéves öntö­zési tervet dolgoz ki és valósít meg. Dinnyés János és Vadász Ferenc titkárok felszólalásai után 35 tagú választmányt vá­lasztottak. A Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete az ország na­gyobb orvoscentrumaiban or­vosi továbbképző napokat ren­dez. Kecskemétre százhúszan jöttek el, hogy meghallgassák Rávnay Tamás dr. szegedi, Flesch Ármin dr. budapesti professzorok, Cserey-Pechán Albin dr. és Benkő Sándor egyetemi magántanárok elő­adásait. Hűvös és esős május eleji na­pok után az elmúlt két nap re­kordhőséget hozott: 27 és 27,5 fokig emelkedett a hőmérsék­let, ami május elején kánikulá­nak számít. Az éjszakai és nap­pali hőmérséklet között még mindig jelentős az ingadozás, az éjszakai minimum 10-14 fok volt. * A tisztifőorvosi hivatal beje­lentéséből kitűnik, hogy a cse­csemőhalandóság ismét emel­kedést mutat. Áprilisban az arányszám 13,2 százalék volt. Razziát tartott a napokban a rendőrség a város különböző helyein. A razzia hírére a kol­dusok eltűntek. Az egyik szaka­dozott ruhájú, ápolatlan em­bernél 1800 forintot találtak. Kiderült, hogy Kovács István hozzátartozóinak földje, háza van, ő maga nem is olyan régen két disznót ölt. Ezenkívül üzle­telt. Minden hónapban kapott öregségi járulékot és a fia után hadisegélyt. Kofarazziát tartottak a zöld­ségpiacon. Az egész piacot átfé­sülték és felülvizsgálták az ős­termelői igazolványokat és a vi­szonteladói igazolványokat. Az iparigazolvány nélküli kofák áruikat elhagyva menekültek a piac közeléből. Húsz áltermelő árukészletét kobozták el. ami kitett egy kocsirakományt. Ezenkívül feljelentést is fogana­tosítottak. A belügyminiszter előterjesz­tésére a köztársasági elnök Pető Lajost Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánját Kecske­mét város főispánjává nevezte ki. Pető Lajos magához kérette a polgármesteri állásba behe­lyettesített Czagány Ferencet és a városi tanács tagjait, és meg­állapodtak abban, hogy az új főispán május 31-én a törvény- hatósági bizottság rendes havi közgyűlésén teszi le az esküt és nyomban utána veszi át a főis- páni hivatal vezetését. Kecskeméten megnyílt a ma­gyar—szovjet barátság hete. A városháza elé érkező Mün- nich Ferenc dr. rendőr altábor­nagyot Farkas Lajos rendőr alezredes, rendőrtiszti küldött­ségét díszszakasz fogadta. Cza­gány Ferenc polgármester a vá­ros nevében fogadta az előadót, aki a békepolitikáról beszélt. Miinnich Ferenc ezután meg­nyitotta a magyar és szovjet új­jáépítési kiállítást. W. D. FEKETE SAROK ________ Néha az embernek nem kell nagyon keresgélnie a té­mát, mert belebotlik. Szó szerint tessék érteni a kifeje­zést, nyolc napon belül gyógyuló következménnyel nyo- matékosítva. Arról a két beton virágvályúról beszélek, amit — lehet, hogy feledékenységből??? — a Szabadság téren, a Szi­várvány sarkán helyeztek el. Az akeró kitervelője nyilván a virágok kedvelője, ám valószínűleg nem mérte föl tet­te lehetséges következményeit. Azt tudniillik, hogy a virágvályú — természetesen mind a kettő szép a maga módján — az amúgy sem valami széles járdát szűkíti, kivált, hogy már a fagyis is az utcára telepedett. Hajnali derengéskor, amikor a fagyis sem üzemel és a járdán sem járnak, bizonyára nagyon hangulatos látvány a vi­rágvályúk kettőse; vannak azonban olyanok — soraikat gyarapítja e sorok írója is — akik kételyeiknek adnak hangot. Az ügy jelentőségét semmiképp sem lenne jó túlbe­csülni. Nem igényel intézkedést magas helyről. Nem igényel iktatott ügyiratot, pecséttel, előadóval, határ­idővel. Alighanem két-három markos emberre van csak szükség. Akik fogják a vályúkat, és elviszik úgy 20-22 méterrel arrébb, az úttest túloldalára, a park szélére. Szépnek ott is szépek — viszont nem zavarnak senkit. Ez sem egy hátrány, nem? —if. MEGYESZÉKHELY ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEM CSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1988. MÁJUS JÁRTUNK A GUBA-PARKBAN — VÉDEKEZÉS KERÍTÉSEN INNEN ÉS TÚL Hogyan lélegzik Kecskemét? Nagy István nem történelmi személy, nem verckcdte át magát kemény csatá­kon. Tagja a népfrontnak, utcabizalmi, a helyi tanácstag segítője Kecskeméten, a Kékfestő utcában. Mégis róla, becene­vével nevezték el Guba-parknak azt a játszóteret, amelyet ő és az itt lakók építettek önerőből négy éve a környék­beli gyerekeknek és felnőtteknek. Ahová annak idején titokban hord­tak ki hulladékokat, s kutyák és macs­kák indultak útnak a szemétben turkál­ni, ma 150 kis fa közt fű zöldell, labdá­zópálya, bicikliút és pad várja a válasz­tókörzet apraját és nagyját. Vízóraak­nát is ők építettek, Gubáék; a fogyasz­tásért a városgazdasági vállalat fizet. Ami a gyermekes szülőknek ugyancsak jó: megszüntették azt a gondjukat, hogy csemetéik szabad idejükben hol játsszanak. A zöldterület manapság még inkább orvosság az egyre szennyezettébb leve­gőben élő városi embereknek. Ahol pe­dig olyan a házigazda, mint a Kaszap utca 1. szám alatt Nagy András, tesz is érte, hogy a város tüdejét —az oxigént kibocsájtó növényekkel erősíthesse. Kicsit megbetegedtek, szegények, de már jobban vannak!— Úgy beszél az udvarában megmentett hat fenyő- és egy gesztenyefáról, mint a szülő a le­gyengült, beteg gyerekeiről. Amikor idejöttünk lakni. Lajosmizséről, első dolgom volt, hogy a fák törzseiről víz­sugárral lemossam a férgeket, vagy ahogyan én nevezem ezeket: a csúszó­mászókat. Nem sajnáltam tőlük a ro­varölő szert sem. Így gyógyítottam a fákat. Megérte. Reggel rigófüttyre éb­redünk. Páfrányt és rózsatövet is ültetett Nagy András. A sziklakertben húszféle virág nyílik. De a legcsodálatosabb az a ritkaságnak számító rózsaszínű szirmot bontott dél-amerikai geszte- nyefa; amely mintegy „mankót” kapott a továbbéléshez. Azután, hogy a kuka­cokat törzsének egy mélyedéséből kiűz­te a vízsugár, .vegyszeres kezelés után be is tapasztotta a nyílást a gondos házigazda. A fa hérágát dróttal körül­fogta. Előtte még szíjat is tett a drót alá, hogy a fa testét ne sértse. • A gyönyörű gesztenyefa hozzátartozik B. Kovács né­ni és az utca­beliek életé­hez. (Tóth Sándor felvé­tele) — Szeretném megőrizni a fát az uno­kámnak! — mondja búcsúzóul a ter­mészetszerető ember. Katona Károly és fia háza előtt, hal­ványzöld fű között, egy tömör lombú gömbjuhar, egy akác és három fiatal berkenye szinte hívogatja az arra járót. Tessék, bárki megnézheti. így kell az öreg, kivágott fákat pótolni, mint itt, az Árok utca 4—6. számú épületnél tették. A juhar szépen lombosodik a kissé idősebb akác mellett — azonban már ott van az utánpótlás is: a három berkenye. Amennyire Katonáék udvari kertjükkel törődnek, épp olyan jó gaz­dái az utcai fáknak is. Miről mesélhetne az a százévesnél is idősebb gesztenyefa, amely a Csáky ut­ca 1-es számú ház udvarában áll? Ha szóra bírhatnám, elmondaná: 43 éve 1945-től ad lombjával árnyékot és friss levegőt az azóta itt lakó gazdájának, özvegy B. Kovács Mihálynénak. Sok a csodálója — de rosszakarói is vannak a város alighanem legnagyobb levegő­szűrőjének. B. Kovács néni szereti, mert mint mondja, ....a fától nem jö n be a büdös” (az autók kipufogógá­za), valaki mégis arra biztatta nemrég: vágassa ki a fát a városgazdasági válla­lat embereivel, vagy, ha azok nem „bír­nak” vele, öntsön vegyszert az oldalá­ra, attól majd elpusztul a gesztenyeóri­ás .. . Erre olyat mondott az illetőnek, hogy az nem állt elő többé ilyen tanács­csal. Nem, inkább sepreget ezután is, akárhányszor, hiszen az utcában má­soktól is azt hallja: „Ez a fa gyönyörű!” Egy másik udvarban, közel, a Nyár utcában, fehér atlétatrikós férfi kaszál­ja a füvet. Időnként meg-megáll, kaszá­ját élesíteni. A surrogó hangra rigó vá­laszol. Ember és madár ma még ilyen közel egymáshoz. Evek óta gyönyörködöm benne, va­lahányszor tavasztól őszig erre járok, hogy milyen gondozott a Bocskai utca —Bethlen körút sarkánál müveit kert. Kik azok, akik évről évre megújítják, gyomlálják és locsolják ezt a zöldterü­letet? Belépve a házba, Szabics István jön elém. Nyugdíjas út-vasútalagút mér­nök. Jó fél évtizede még a MÁV Kecs­keméti Pályafenntartási Főnökséget vezette. Társadalmi elfoglaltsága széles körű. Emellett talál, rá alkalmat, hogy — mint egykor parasztcsaládban fel­nőtt ember — Solymosi Józseffel, öz vegy Török Imrénével és a ház többi vasutas nyugdíjasával egyfajta védő­övezettel csökkentse az őket érő körúti légszennyezést. Szabics István éven­ként három hónapot tölt kertgondo­zással. Nem alaptalanul mondja: —Élt vagyok az „udvarmester”. A MÁV adja a palántákat mi meg a munkánkat az ültetéshez és a gondo­záshoz. Rengeteg por és kipufogógáz van körülöttünk. A növényekkel vi­szont javíthatjuk a levegőt. Futóbab a kerítés Ittenién. A külső — a legkülső -- a szűrő, amely után már csak valóban a por és a füsj követ­kezik . . . A városi ember úgy óvja a környeze­tét, ahogyan tudja. A levegőszennye­zésnek egy valami lehet az ellenszere; a tisztMs. Roh! Antal A cipészmester aranylakodalma Kecskeméten 1913 karácsony éjszakáján-egy cipészcsalád- ban a tizenkettedik kis jövevénynek — a fiúk között a hato­dik volt éppúgy örültek, mint a többinek. A jó eszü gyermek idővel cipész bátyjaihoz fordult mesterséget tanul­ni. Ha pedig letette a kaptafát, ő is, mint a többi hasonló korú, elindult lánynézőbe . . . Amikor először hazakísért egy szép, barna, komoly lányt, azt mondta magában: „Vagy ő, vagy senki.” A fogadalom valóság lett. Ötven évvel ezelőtt, 1938. május 14-én az akkor 25 éves Kun József oltár elé kísérte a kiszemelt menyasszonyt: Csáki Esztert. Bizakodva vágtak neki a közös életnek. Semmijük sem volt, csak az egymás iránt érzett szeretet. Alig egy-két boldog év. Az első gyermek diftériában meg­halt. A második, Eszter már integetett a bevonuló apának, a harmadik, a fiú, József 1944. szeptemberi első felsírását bombázások zaja kísérte. Az örömhír.§ fronton érte az apát. Három év eltelt, amikor á hadifogságból hazaérve magához ölelhette kisfiát is. A fiatalasszony addig a két picivel és nagybeteg édesanyjával küzdelmes éveket élt át. 1950-ben megszületett a következő gyermek: Katalin . . .és folytatták a dolgos hétköznapokat. A megértés soha nem hi­ányzott náluk. A jobb megélhetés reményében három mű­szakban dolgozó gyári munkások lettek. 1956 végén a maguk építette házban nézhették, hogy a három gyermek mennyire önfeledten, ragyogó szemekkel csodálja a karácsonyfát. Ebben a házban — Kecskeméten, a Hunyadi János utca 9. szám alatt - élnek azóta is. Menedék volt ez a hely a nagyszülőknek, az időközben felnövő gyermekeknek mind­addig, mígnem ők is saját fedelet tudhattak a fejük fölött. A papi, az egykori fess fiatalember mindig hű maradt a bátyjaitól tanult mesterségéhez. Cipészsegéd volt a „nagyok­nál”, cipész a katonaságnál, a hadifogságban, a konzerv­gyárban, majd egy ideig önálló kisiparos. A kecskeméti Ci­pész Szövetkezettől 15 éve ment nyugdíjba. A fivérektől kapott kaptafán apjától örökölt kalapácsá­val, már ritkábban és csöndesebben, de még néha-néha hal­latszik a „zene”. Be-benyitnak hozzá a szomszédok, jóbará- Jok. ha másért nem, csak hogy szippantsanak a piciny mű­hely szagából, érezzék hangulatát, szót váltsanak a kedves, bölcselkedő, még betegen is fürge, egyenes tartású suszterbá­csival. Mert ő az, akivel lehet mókázni, de politizálni is. Mindenkihez jószívű, türelmes. Meghallgat kicsit és nagyot, de ö sosem hallgat. Talán még álmában is dúdol. Ötven évvel ezelőtt tenoristaként ott volt az akkori dalár­dába a, a mai Kodály kórusban, ahol pártoló tag. Kedvenc dalai közül legszívesebben a Vágyom egy nő után-t énekelge- <>. ami végül is a maminak szól. Annak a maminak, aki ha • Kun József és Csáki Eszter 1938 és 1988 májusában. (Straszer András felvételei) kellett, éjjel-nappal talpon tudott maradni. Sokan megtanul­hatták tőle a jó szót, a szeretet értékét. Érezték ezt és örököl­ték gyermekeik, unokáik. Még ma is kifogyhatatlan szeretet­tel, türelemmel segíti őket. Törődik mindannyival, akik kö­zött ott van az egyetlen fiúcska, aki a népes Kun családnevet egyedül továbbvivő, és már természetesen kipróbálta a nagy­papa suszterszékét. A közelmúltban, ötven év elteltével újra megpecsételték az életre szóló igent. Tanúik a három gyermek, a hat unoka és a dédunoka voltak. Éljék még sokáig a szeretett és megbecsült szülök, nagy­szülők békés életét! LAPSZÉL TELEFONOS ÜGYINTÉZÉS Új szolgáltatást vezetett be ä Kecs­keméti Városi Tanács a munkaidőalap védelme, a lakosok ügyintézésének megkönnyítése érdekében: a 29-816-os telefonon különféle kérelemnyomtat­ványok rendelhetők postán. A telefo­non üzenetrögzítő működik, amennyi­ben a kérelmező ingyenes nyomtat­ványt igényel, közölnie kell nevét, pos­tai címét, telefonszámát (ha van), vala­mint a nyomtatvány megnevezését, és azt a következő napon postázzák részé­re. Igényelhető közterület-foglalási ké­relem. különböző épületek használat­bavételi engedélyének kérelme, fakivá­gási kérelem, kútfúrási és villanybekö­tési engedély. Kérhető bejelentőlap kü­lönféle igazolványok, működési enge­délyek. munkahely-létesítések közlésé­hez. Építési telek vásárlásához, lakás­csere-szerződéshez, telekigényléshez formanyomtatvány is szerepel a listán. Külön részt képeznek azok az okmá­nyok. amelyekhez illetékbélyeg szüksé­ges: ezeket is lehet telefonon igényelni, és három nap múlva jelentkezhetnek a kész okmányért. Ilyen az anyakönyvi kivonatok másolata, a lakcímtudako­zás. valamint annak tisztázása, hogy egy adott ingatlant kisajátítanak-e. A telefonos üzenetrögzítő munkana­pokon délután 16 órától másnap reggel iél 8 óráig „fogadja” a hívásokat. ÉRMÉK, SOROZATOK A Budapest Bank, Kiskőrös után, második kirendeltségét megyénkben Kecskeméten nyitotta tneg. Az érmék árusításával is foglalkozó bank húsz ezüst- és huszonkét nikkclcrmél kínál az érdeklődőknek. A vevőknek bemu­tatják a kollekciót, majd a kiválasztás után a központi trezorból „lehívják”- és másnap át lehet venni. A nyitás után hamar kiderült, hogy a legna­gyobb érdeklődés a sorozaténak iránt volt: a Dcrkovits-, Munkácsy-. Sziny- nyei-Merse-. illetve a Mányoki-, Csontváry-, Rippl-Rónai-képmással ékített ezüstérméket keresik a betérők. KECSKEMÉTI BIG BAND Tizenhét zenész és két vokális szólis­ta alkotja a most megalakult Kecske­méti Big Band együttest! melynek veze­tője Hajdú Sándor. A tervek szerint a város legfiatalabb zenekara klasszikus jazzt játszik, de megszólaltatják saját szerzeményeiket is, például a Futóho­mok kompozíciót,/amely a téma kere­tein belül kiváló lehetőséget kínál a műfajra jellemző rögtönzésekre. A so­ron következő hónapokban fellépnek Kiskunhalason, valamint hazai feszti­válokon. Javában készülnek a jövő évi Kecskeméti Tavaszi Napok rendez­vénysorozatára. MESEÍRÓ Az első félévben kerül kereskedelmi forgalomba Szabóné Kovács Paula kecskeméti nyugdíjas pedagógus mese­könyve Nagymama mesél cimmcl. A Móra Könyvkiadó gondozásában, 40 ezer példányban megjelenő könyv­ben klasszikus meséket találnak az ifjú olvasók, az évtizedekig pedagógusként dolgozó írónő tollából. A mcsekönyvet Csáky Lajos grafikusművész illusztrál­ta. FOTÓKIÁLLÍTÁS A Kecskeméti Református Egyház­kerület Ráday Múzeumában az Új­kollégiumban mintegy ötven színes fényképből álló kiállítást rendeznek Koezka István alkotásaiból. A házson- gárdi panfeop című fotókiállítást Bo­dor Pál, a Magyar Nemzet munkatársa nyitja meg holnap délután 16 órakor. Az eseményen Bodor Pál Radnóti-díjas előadóművész is közreműködik. A be­mutató június 10-éig tekinthető meg, naponta 10 18 óráig. KISIPAROSOK Az év eleji stagnálás után az elmúlt hónapban egyre több kisiparos jelent­kezett a Kisosznál. iparengedélyt kér­ve. Különleges szakmák művelői is je­lentkeztek május folyamán, csaknem ötvénen. A legújabbak között van tü­körkészítő, akvárium vízszűrő-készítő, takarító, dekoratőr, filmnyomó, vatta­cukor-készítő, paplan-, párna- és taka- rpkészítő, valamint sportszerjavító is. Ez idő szerint Kecskeméten mintegy ezerötszáz, a 13 társközségben pedig négyszáz kisiparos áll a lakosság szol­gálatában. FRÉZIA A Magyar- Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezet ezekben a napokban nyitja meg a Lestár tér 1. számú műem­lék jellegű házban a város legújabb vi­rágboltját, amelynek a tervek szerint a Frézia nevet adják. A szövetkezet virágexporttal is foglalkozik, három hektáron szalmavirágot termesztenek koszorúkötéshez. 800 négyszögölön pedig kövirózsát, amit ugyancsak meg­rendelésre, koszorúkötéshez kínálnak. | Szerkeszti. Ballat József 0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents