Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-21 / 120. szám

• Aczél György és Grósz Károly az ülésteremben.

zalmatlanságot kelt. Mind többen csak a szervezetek, az intézmény- rendszer, a struktúra, a személyi feltételek radikális megváltoztatásában látják a garanciákat.

— Jónak tartjuk azt a tervezetben megfogalmazott célt, hogy a gazdasági szervezeteket motiválják a piac törvényei— mondotta. — Csakhogy számolnunk kell azzal is, hogy ebben az átmeneti időszakban a gazdasági

A Központi Bizottság titkára felszólalásában hangoztatta: az új gondolkodásmód nélkülözhetetlen a szocializmus vonzó, humanista céljainak megvalósításához, nem jöhet létre parancsra, nem lehet csupán néhány ember alkotása, nem alakulhat ki máról holnapra. Az új gondolkodás- módot a társadalom valamennyi rétegében meglévő szellemi erő alkotó kibontakoztatása alakíthatja ki és teheti hatékonnyá.

Ebből kiindulva szólt arról: ma mindenütt előtérbe kerül a müveit, kezdeményező, szuverén gondolkodású, innovációra, együttműködésre képes, kockázatot vállaló személyiség. El kell ismerni, a hazai társadalmi légkör hosszú időn át nem kedvezett ennek a típusnak sem a gazdaságban, sem a politikában. Ma jobb ugyan a helyzet, de az elmaradás nagy, és sók mulasztást kell pótolni.

Látni kell, a mai értelmiség arculatát a humán értelmiség mellett döntő módon határozza meg az anyagi javak termelésében közvetlenül résztvevő műszaki és agrárértelmiség, továbbá a fizikai munkát is végző ipari és mezőgazdasági munkásértelmiség.

Fontosnak tartotta, hogy a magyar értelmiség; a szellemi munkások nagy többsége az elmúlt évtizedekben jelentős munkát végzett: kiemelkedő tudományos, műszaki és művészeti alkotásokkal gazdagította hazánkat. Ezért is halogatás nélkül hozzá kell kezdeni a szellemi alkotó munka feltételeinek megjavításához, és érzékelhető fordulatot kell elérni.

Az értelmiségpolitika megújításának szolgálnia kell a „humán erőforrás” sokoldalú hasznosítását, mivel nélküle a társadalmi, gazdasági kibontakozás nem valósítható meg.

Az eddigi késlekedés, amelynek okai között nemcsak a helyzetfelismerés bizonytalanságai, hanem a feladatok rangsorolásában érvényesülő

ANTALÓCZY ALBERT, a Komárom Megyei Pártbizottság első titkára felszólalásában megállapította: a párttagság, az egész nép által várt és óhajtott átfogó változások, a több területen nélkülözhetetlen fordulat nem következett be, és ez — párosulva a lakosság életkörülményeinek nehezedésével — romló és feszültségekkel terhes közhangulatot okozott. Az elmúlt hónapok rendkívül aktív, tevékeny és szemléletformáló pártvitái újra és újra felszínre hoztak olyan véleményeket, hogy az utóbbi években a párt vezető szerepe csökkent, a gazdaság kritikus helyzetben van, a politikai hangulat feszült. A taggyűléseken, testületi üléseken többségében kritikai, nem egyszer élesen bíráló vélemények, megjegyzések és javaslatok hangzottak el. Mindenütt egyértelmű volt azonban, hogy a kibontakozást a párt vezetésével, szocialista módszerekkel tartják megvalósíthatónak.

— A vitákban egyértelműen megfogalmazódott, hogy a demokratikus centralizmusban a hangsúly most a demokratizmus szélesítésére, az önállóság továbbfejlesztésére kerüljön — mondta. A párt megújulása fontos

szervek mozgástere igen szűkre szabott. Előfordul, hogy többezres kollektívák eredményes munkáját az irányító szervek egyetlen, nem körültekintő intézkedése szinte a nullával teszi egyenlővé. Az ilyen helyzeteket nem lehet össztársadalmi érdekre való hivatkozással megmagyarázni. E helyzeteket elkerülendő legyen lehetőség az igazi gazdaságpolitikai pluralizmus kialakítására.

rövid távú szemlélet és a mindennapi gondok nyomasztó súlya is ott van, jelentős károkat okozott. Szavakban, deklarációkban ugyan nagy. hangsúlyt kapott az emberi tényező fontossága, a gyakorlatban azonban nem történtek igazi, átütő erejű lépések.

Az emberi tényező formálásában meghatározó szerepe van az iskolai oktató-nevelő munkának, amelynek színvonalától, hatásosságától függ mindáá; ahli á későbbi életvitel, életstílus kialakításában döntő szerepet játszik.

A felsőoktatás kiemelkedően fontos társadalmi, gazdasági funkciója ma mindenki számára világos.

Az oktatást — a népgazdaság szelektív fejlesztése szempontjából — „húzóágazatnak” kell tekinteni, és minél hamarabb ennek megfelelően kell biztosítani ellátottságát is. A gazdaság szerkezetváltásának kényszere sürgeti a szerkezetváltást az oktatásban is. Az iskolarendszer fejlesztése mellett nagy figyelmet kell fordítani az átképzésre és a továbbképzésre, a tanfolyami szakoktatásra.

A gazdasági eredményektől nyilván nem függetlenül, de minél előbb növelni kell a felsőoktatás korszerűsítésére fordítható Összegeket, és fokozatosan emelni kell a hallgatói létszámot is.

A tudományos kutatásokról szólva kifejtette: a jövőben megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az alapkutatásokra, amelyek — sajnálatos módon — az utóbbi időben visz- szaszorultak. Ezen a területen sok kiváló magyar kutató működik, érdekünk és kötelességünk munkájuk támogatása.

A továbbiakban hangsúlyozta: a kultúrpolitika reformja elképzelhetetlen a kultúra demokratizálása nélkül.

elemének tartjuk a döntési rendszer korszerűsítését, a döntési folyamat gyorsítását és demokratikus vonásainak erősítését. A kádermunkában is nyíltságra, fiatalításra, a kölcsönös képviselet jelenlegi merev formáinak oldására, a két ciklus gyakorlatának általános bevezetésére van szükség. A megyei pártbizottság véleményére alapozva azt javasoljuk, hogy ez az elv a XII. kongresszustól számítva lépjen érvénybe.

LETOVAI ILDIKÓ, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának titkára hangsúlyozta, hogy a pártértekezletre való felkészülés időszakában a mozgalom — éppen jellegénél fogva — újra széles tömegekhez jutott el.

Felszólalásának további részében arról beszélt, hogy ma az állampolgárok részvétele meghatározó a célok megjelölésében, a feladatok megoldásában. Úgy ítélte meg, hogy a lakosság mozgósítását a korábban gyakorolt módszerekkel már nem tudjuk megvalósítani. Nagyobb érzékenységgel, több figyelemmel, a problémákat jobban érzékelve kell segíteni a valós lehetőségek megismerését, az új típusú közmegegyezés kialakítását. Ehhez a népfrontnak is önálló tefékenységi formákat kell keresnie.

Végezetül arra hívta föl a figyelmet, hogy a társadalom minden rétege fordulatot, pozitív változást akar és ehhez politikai útmutatást, nagyobb bizalmat vár a párttól. Ebben a bizalomépítésben, bizalomteremtésben a népfrontnak nemcsak látszatfunkciója van, szerepét önálló politikai feladatnak tekinti.

PATAKI ATTILA, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat pártbizottságának titkára elmondta, hogy korábbi tapasztalatai szerint a tagság véleményére, észrevételére rendre elmaradtak a világos, egyértelmű válaszok. Példaként említette a megyei pártbizottságok információs csatornáin át befolyt véleményeket. Őszinte, a bajokat nem elkendőző összegzések ezek. Évek óta tálalják a párttagság hangulatát, véleményét és a válaszok, az intézkedések mégis elmaradtak. Az állásfoglalás-tervezettel kapcsolatos pártbizottsági ülésen egyebek közt arról is folyt a vita — mondotta —, hogy egyáltalán beszélhetünk-e válságról. Ez azonban szóba sem került volna, ha a párt központi apparátusa, valamint az irányítás minden terhét magára vállaló Politikai Bizottság időben odafigyelt volna a jelzésekre, ha a pártközvélemény hosz- szú időn át tartó mellőzése nem távolította volna el az alapszervezetekben dolgozó párttagokat a központi pártapparátustól. A felszólaló hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a pártmunka legfőbb színterévé az alapszervezetek váljanak.

Hangoztatta azt a véleményét, hogy az önállóság ne legyen azonos a magára hagyatottsággal.

Fontosnak tartotta, hogy a párt- szervezetek legyenek önálló arculatú- ak. Biztosítani kell a lehetőséget a progresszív gondolkodásnak, a közösségi akarat kifejlődésének és megvalósításának.

SZABÓ ISTVÁN, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának első titkára a pártegység megújításában,a legfontosabbnak azt tartotta, hogy a pártértekezlet olyan döntést hozzon, amely fő vonalaiban tükrözi a tagság korábbi hónapokban tett javaslatait, kifejezi a tettrekész és konstruktív erők szándékát, amiért dolgozni, küzdeni valóban érdemes.

A továbbiakban a pártalapszerve- zetek tevékenységének fontosságáról szólt, hangsúlyozva, hogy a pártalap- szervezeteket és az őket irányító pártszerveket ez az új helyzet arra kötelezi: a társadalmi célokkal egybeeső kezdeményezéseket használják fel, ezekből is építkezve, önállóan gondolkodva, alkotó politikai munkát végezzenek.

Végezetül kifejtette, hogy szükség van az együttműködő szervek őszinte véleménynyilvánítására a párt munkájáról. Biztosítani kell, hogy a kisebbségben maradottak pártszerű keretek között kifejthessék álláspontjukat. Joguk van azt ugyancsak pártszerű keretek között fenntartani, mivel a kisebbségi vélemény is válhat a többség véleményévé.

*

Az országos pártértekezlet Szabó István felszólalásával befejezte első munkanapját; a vita szombaton reggel 9 órakor folytatódik.

Berecz János sajtóértekezlete

Péntek este a nemzetközi sajtó- központban Barabás János, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese köszöntötte a pártértekezletről tudósító újságírókat — 30 országból 221-en érkeztek —, majd Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adott tájékoztatást a pártértekezlet első napjáról.

PÁL LÉNÁRD:

Előtérben

a művelt személyiség

A pártértekezlet hírügynökségi és lapvisszhangja

A szocialista és a nyugati hírügynökségek pénteken részletesen beszámoltak az MSZMP országos értekezletének kezdetéről és Kádár János előadói beszédéről. A nyomtatott sajtóban pénteken megjelent elemzések természetesen még az értekezlettel szembeni előzetes várakozásokat, véleményeket és találgatásokat tükrözik.

A Reuter, az AFP, a DP A és az AP hírügynökségek az MSZMP főtitkárának beszéde alapján azt írták, hogy a politikai intézményrendszer a felmerült feladatok megoldásában nem állt mindig a helyzet magaslatán. Megemlítik azt is, hogy Kádár János beszélt a pártba vetett bizalom megingásáról. Az AP tudósítója kiemelte, hogy a párt elítéli az MSZMP és az ifjúsági mozgalom gyengítésére kifejtett erőfeszítéseket. A DPA a párton és az államon belüli demokratizálódási folyamat gyorsításának igényét tartja jelentősnek és rámutat, hogy a főtitkár szerbit meg kell szüntetni a felmerült ideológiai bizonytalanságokat. ^

A Tanjug jugoszláv hírügynökség péntek délutáni jelentésében Kádár János beszédét ismertetve hangsúlyozza, hogy a gazdasági nehézségek tükröződnek az egész társadalmi és politikai életben. Növekedett az emberek elégedetlensége saját helyzetükkel, csökkent a párt és a vezetők iránti bizalom. A jugoszláv rádió- és tévéállomások az értekezletről szóló péntek délutáni hiradásaik- ban kiemelték: a magy ar vezető hangsúlyozta, hogy a tanácskozás összehívására az ország jelenlegi helyzete adott okot. Az elmúlt években bizonyos kedvező eredmények ellenére sem történt minőségi változás a gazdálkodásban, romlott a belső és külső egyensúly. Ez azt bizonyítja, hogy a XIII. kongresszus határozatai nem mindenben voltak elég reálisak.

A csehszlovák Rudé Právóban pénteken megjelent előzetes

írásban a lap kiemeli, hogy nemzetközi téren is nagy az érdeklődés az MSZMP értekezlete iránt. A Budapestre érkezett külföldi újságírók száma azt jelzi, hogy a pártértekezlet iránt fokozottabb az érdeklődés, mint a XIII. pártkongresszus iránt — állapítja meg a lap. A Rudé Právo azt írja, hogy az értekezletnek olyan helyzetben kell új feladatokat megszabnia, amikor kiéleződtek az ellentétek és érzékelhető a feszültség.

Pénteken minden számottevő francia lapban budapesti beszámolók jelentek meg a magyar pártértekezlet fő témáiról, várható fejleményeiről és az ország gazdasági-politikai helyzetéről. A tudósítások hangsúlyozzák, hogy az 1957 óta első pártértekezlet fő feladata kiutat találni a gazdaság idült betegségeiből. A lapok szerint nagyarányú változások várhatók az MSZMP vezető szerveiben is, s a polgári sajtó nagyrészt ennek találgatásával foglalkozik.

A Nagy-Britanniában pénteken reggel megjelent nagy napilapok közül több bő terjedelemben foglalkozik az MSZMP értekezletével. A kormány hoz közelálló The Daily Telegraph azt hangoztatja, hogy „a pártértekezlet, egész lefolyását és végső kimenetelét illetően teljesen nyitott”. A lap szerint a szocialista országok „második világháború utáni történetében ezúttal először fordul elő, hogy párteseményt ilyen spontaneitás jellemez”. A The Times Budapestre küldött munkatársa az értekezlet programjáról beszámolva arról ír, hogy „a találgatások és a spekulációk az ország vezetésében végrehajtandó messzemenő változásokra összpontosulnak”. A The Guardian szintén a napirendre kerülő személyi kérdéseket feszegeti, kiemelve, hogy ezek mögött „a magyar reformok jövőjének rendkívül fontos kérdése húzódik meg”.

A DÖNTÉS NEM KÖNNYŰ ...

Boldogság vagy pénz?

Kiskőrösi diákok jelenükről és jövőjükről

• Majoros Zsuzsa

• Gillich András

Az iskolában becsöngettek. Ez persze nem aka- J,

dályozza meg a É

diákokkal való beszélgetést. Talán még örülnek is a találkozásnak, az alkalmi disputának, mert éppen dolgozatíráson a sor.

A Kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium és Kertészeti Szakközép- iskola öt végzős növendékével üljük körül az asztalt. Takács Ist- • Szabó István van igazgatótól

előzetesen megtudom, hogy az idén 135-en érettségiznek két gimnáziumi és szakközépiskolai osztályban. Azoknak, akik munkába kívánnak állni, nem lesz gond az elhelyezkedés, akik pedig továbbtanulni szándékoznak, már hónapokkal ezelőtt döntöttek. Nos, mi először erre a döntésre vagyunk kíváncsiak.

Szabó István, 4/A:

— Nemrégen határoztam. Szeretem az autókat, a kalandokat, a versenyzést, ezért gépkocsik közelében. tölte- ném a legszívesebben a napjaimat. Nem kifejezetten autójavításra gondolok, hanem új konstrukciók létrehozását is vállalnám. Ehhez viszont alaptőke kell, sok-sok pénz. Előbb azonban az érettségi sikerüljön!

Kurucz Krisztina, 4/A:

— Mindig az akartam lenni, amit éppen megláttam: egyszer általános iskolai tanár, máskor középiskolai. Az viszont biztos, hogy pedagógusi pályára készülök. A Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar—történelem szakára jelentkeztem. Amint hallom, nem lesz könnyű bejutni, mert hatszoros a túljelentkezés.

Majoros Zsuzsa, 4/B:

— Most határoztam a jövőmről. Pici gyerekek között érzem a legjobban magam, ezért tanítónő szeretnék lenni. Majd megpróbálom a főiskolát, de egyelőre nem adtam be a jelentkezési lapot. Miért? Belátom, hogy 3,8-es átlaggal nem sok reménnyel indulhatnék a felvételi vizsgán. Inkább dolgozom, és majd közben próbálkozom a főiskolával. Már érdeklődtem munkahelyről is.. .

Gillich András, 4/B:

— A szakközépiskolában fejezem be tanulmányaimat. Miután a szőlő- és gyümölcstermesztést tanultam, a jövő- met is ezen a pályán képzelem el. A kecskeméti kertészeti főiskolán hamarosan felvételizek, majd meglátjuk, milyen sikerrel. Édesanyám ugyancsak a főiskolában végzett, tulajdonképpen az ő példáját követem.

Kis Zora, 4/A:

— Szakközépes vagyok. A pályavá- lasztás valóban nem könnyű dolog. Irodában például nem tudnám leélni az életemet. Vonzanak a különleges szakmák, akartam már kamionvezető is lenni. Döntöttem, hogy az érettségi után dolgozom, állásom viszont még nincs.

— Lehet egyáltalán tizenhéí-tizen• Kis Zora

nyolc éves fejjel a jövőről dönteni? Érezhető a felelősség?

Majoros Zsuzsa:

— Én érzem a döntés súlyát, de különösebben nem befolyásolja az életemet. Legalábbis most még nem.

Szabó István:

— Az biztos, nem most alakul ki az életem, legfeljebb elindulok az úton. Kevés fogalmam van a mindennapokról, de nemcsak nekem. Milyenek az emberek? Lehet, hogy nagyokat fogunk csalódni.

Kurucz Krisztina:

— Véglegesen nem lehet határozni a jövőről. Ha a tanári pályát választom is, arra alapozok néhány évig, még nem garancia, hogy egy tantestületből megyek nyugdíjba.

Gillich András:

— Három szép főiskolai év vár rám. ahogy mások jelzik. És ha nem vesznek fel? El sem tudom képzelni, mihez kezdek . . .

Kis Zora:

— Tanulni már nem kívánok, elég volt egyelőre. A munkától nem ijedek meg. Várom, hogy dolgozhassam! A fizetés nem számít, úgyis tudom, hogy 2500-2800 forintnál nem fogok többet keresni, ha netán képesítés nélküli óvónőként helyezkednék el.

— Mit tesztek, ha terveitek nem válnak valóra?

Majoros Zsuzsa:

— Gyors- és gépírást tanultam. Legfeljebb elmegyek egy irodába ...

Kurucz Krisztina:

— Nagyon sokat készülök a felvételire, borzasztóan bántana a kudarc. Ha mégsem vesznek fel, képesítés nélkül tanítok majd.

Gillich András:

— A május 18-ai közös írásbeli érettségin már sok minden eldől... De akkorra ez a cikk már megjelenik?

Kis Zora:

— Sok minden érdekei, a történelem, a rajz, a sport, úgyhogy valamelyik területen majd csak kikötök.

— Hogyan képzelitek el az életeteket tíz év múlva?

Majoros Zsuzsa:

—- Bölcs szeretnék lenni. És örömet találni a gyerekek között.

Szabó István:

— Furcsa kérdés. Milyen Leszek? Erős? Okos? Dolgos? Laza? Nem tudom megmondani. Nem lenne rossz, ha sok pénzem lenne, lakás, autó sem ártana.

Gillich András:

— Nem akarok megszakadni a taní0 Kurucz Krisztina

• Dr. Réthey P Miklósné

tás utáni munkában, vagyis nem fogok a szőlőbe rohanni. Talán nős leszek már tíz év múlva.

Kurucz Krisztina:

— A boldogság a legfontosabb: szakmai és magánéleti vonatkozásban egyaránt.

Kis Zora:

— Lesz autóm, lakásom. Ezt persze kérdésként is feltehetném. Jó szülő szeretnék lenni. Fiatalos és boldog,

így látják a jelenüket és jövőjüket a kiskőrösi fiatalok. Vajon reális képet festettek? Ezt a kérdést tettem fel dr. Réthey P. Miklósné tanárnőnek, aki a pályaválasztással kapcsolatos ügyeket intézi a kiskőrösi gimnáziumban.

— Véleményem szerint reálisan látják a jelent, annak ellenére, hogy egyre több helyről hallani elhelyezkedési gondokról. Kisebb településen pedig még aggasztóbb a helyzet, hiszen lényegesen kevesebb a munkahely. A kiskőrösiek szerencsés helyzetben vannak, diákjaink találnak állásokat.

— Meddig követik figyelemmel a diákok sorsának alakulását?

— Valamennyien kiváncsiak vagyunk, hogyan sikerül a tanulók felvételi vizsgája. Örömmel újságolják a jó híreket, de beszámolnak az esetleges sikertelenségről is. Az egyetemekről, főiskolákról ugyancsak eljutnak a hírek hozzánk, hogyan állják meg növendékeink a helyüket. Általában nincs panasz rájuk.

Borzák Tibor