Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-21 / 120. szám
A — VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PETŐFI NEPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 120. szám 1988. MÁJUS 21. szombat Ára: 1,80 Ft Megkezdődött az MSZMP országos értekezlete A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete pénteken délelőtt 10 órakor Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte munkáját. A párt több mint 800 ezer tagját 860 küldött képviseli a tanácskozáson. Jelen vannak — szavazati joggal — a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, valamint az értekezlet meghívott vendégei. A szerény ünnepélyességgel díszített teremben mottóként hirdetik a feliratok: „A párt vezetésével, a demokrácia és a reformok útján a szocializmusért!” „Nemzeti összefogással a kibontakozásért, a megújulásért!" A Központi Bizottság tavaly decemberben foglalt állást arról, hogy a két kongresszus közötti szokásos, úgynevezett „felező KB-ülés" helyett ezúttal a nagyobb hatáskörrel bíró országos pártértekezlet tekintse át a szocialista építőmunka időszerű kérdéseit. Az MSZMP történetében mindössze egyetlen alkalommal, a konszolidáció időszakában, 1957júniusában került sor hasonló tanácskozásra. A mostani országos értekezlet korábban nyilvánosságra hozott állásfoglalás-tervezetéről széles körű vita bontakozott ki, s a küldöttek most a párttagság túlnyomó többségének véleményét ismerve foglalhatnak állást a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről. A fórum felelős feladata az is, hogy újjáválassza a Központi Bizottságot és a Központi Ellenőrző Bizottságot. A tanácskozás elnökségébe kapott meghívást: Aczél György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója; Beck Tamás, a Buda- flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke; Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Cse- hák Judit egészségügyi és szociális miniszter; Dudla József, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának első titkára; Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke; Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Fock Jenő, a Minisztertanács nyugalmazott elnöke, a MTESZ elnöke; Garaczi Károly, a Szerszámgépipari Művek Kecskeméti Gyárának művezetője; Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke; Góg Mátyás, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság igazgatója; Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke; Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke; Fiavasi Fergnc, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára; Hámori Csaba, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke; Köveskúti Lajos, a Híradástechnika Szövetkezet elnöke, az OKISZ elnöke; Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese; Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Magyar Kálmán, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem pártbizottságának titkára, egyetemi tanár; Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter; Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese; Mihalics Veronika, a KISZ Somogy Megyei Bizottságának első titkára; Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke; Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára; Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Olajos Imre, a Kardoskúti Rákóczi Tsz elnöke; Oláh Jánosné, a Gardénia Csipkefüggönygyár osztályvezetője; dr. Ormos Mária, a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora; Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Schmidt Zoltánná, a Diósgyőri Gépgyár köszörűse; Schwajda György, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója; Szabó István, a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, a TOT elnöke; Sziklai Antal, a Fejér Megyei Tanács elnöke; Szlamenicky István, a SZÖVOSZ főtitkára; Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezér- igazgatója és Varga László, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának főtitkára. Az országos értekezletet Lázár György nyitotta meg. Lázár György megnyitója Megállapította, hogy a tanácskozás határozatképes. A küldötteket mindenütt a Központi Bizottság határozatának megfelelően választották meg. A pártértekezleten képviselve van az MSZMP minden nemzedéke, a társadalom valamennyi rétege, az ország minden területi egysége. Ezután bejelentette, hogy a küldöttcsoportok az elnökségre, a munkabizottságok közül a pártértekezlet titkárságára, a szerkesztőbizottságra és a szavazatszedő bizottságra vonatkozó, írásban kiosztott javaslatokat változtatás nélkül elfogadták. Egyetértettek azzal, hogy a második napirendi pont „Szervezeti és személyi kérdések” megnevezést kapjon. Lázár György ismertette, hogy a Magyar Néphadsereg küldöttcsoportja indítványozza: a jelölőbizottságban kapjon képviseletet a Külügyminisztérium és a Határőrség küldöttcsoportja is, így a 33 tagú bizottság két taggal egészül ki, s valamenny i kül• Bács-Kiskun megyei küldöttek a konferenciateremben. (Fotók: MTI Press) döttesoport képviselője részt vehet a munkában. A küldöttek együttesen szavaztak valamennyi javaslatról: az országos értekezlet a tanácskozás elnökségére, napirendjére, ügyrendjére, munkabizottságaira tett javaslatokat az ismertetett módosításokkal egyhangúlag elfogadta. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság május 10-ei ülésén úgy határozott, hogy a párt vezető testületéi megújításának elősegítése céljából javasolja az országos értekezletnek mindkét testület újjáválasztását. A jelenlegi Központi Bizottság és Központi Ellenőrző Bizottság mandátuma a vezető testületek újjáválasztásáig marad érvényben. Javasolja a Központi Bizottság, hogy a két testület létszáma — jelenleg 106, illetőleg 15 fő — az újjáválasztás során lényegesen ne változzék. A küldöttcsoportok előzetesen egyetértettek azzal, hogy a jelölőbizottság ebből kiindulva tegye meg javaslatait. A küldöttek egyhangúlag megszavazták a két vezető testület újjáválasz- tására, valamint a létszámra vonatkozó javaslatokat. Az országos értekezlet napirendje tehát a következő: 1. Állásfoglalás a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről. 2. Szervezeti és személyi kérdések. Lázár György emlékeztette küldötttársait arra, hogy a XIII. kongresszus óta eltelt három évben a magyar munkásmozgalom több kiemelkedő személyisége távozott el az élők sorából. A pártértckéziét egyperces néma felállással adózott a Központi Bizottság volt tagjai: Brutyó János, Cserháti István, Herczeg Károly, Nemes Dezső, Oláh István és Révész Ferenc, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai közül elhunyt Győri Imre és Takács Imre emlékének. Elnöki megnyitójának végén az MSZMP főtitkárhelyettese tisztelettel köszöntötte a küldötteket, a meghívottakat — a magyar munkásmozgalom veteránjait, pártonkivülieket—, az MSZMP minden tagját, s eredményes munkát kívánt az országos párt- értekezletnek. Ezután megkezdődött az első napirendi pont tárgyalása: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára mondott előadói beszédet. KÁDÁR JÁNOS ELŐADÓI BESZÉDE A pártban egységre, az országban összefogásra van most szükség Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársak! Pártunkban rendszeressé vált, hogy két kongresszus között, az ötéves tervidőszak felén túlhaladva a Központi Bizottság kibővített ülésen áttekinti a kongresszusi határozatok végrehajtásának alakulását, tapasztalatait. Múlt év decemberében a Központi Bizottság úgy határozott, hogy ezúttal nem a szokásos ülésén, hanem országos pártértekezlet összehívásával tesz eleget e kötelezettségének. Mit mutatnak a tények? A pártértekezlet összehívását a XIII. kongresszus után kialakult helyzet indokolta. Felelősen gondolkodó és cselekvő marxista—leninista pártnak szigorúan a tényeket mérlegelve kell a helyzet értékelését elvégeznie. Mit mutatnak a tények? A VII. ötéves terv első két évében a bruttó nemzeti össztermék 4,9 százalékkal emelkedett, az ipari termelés 5,8 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelése 0,8 százalékkal nőtt. Beruházásokra 1987-ben 9,4 százalékkal költöttünk többet, mint 1985-ben. A lakosság reáljövedelme 1 főre számítva két év alatt 2,4 százalékkal, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1,3 százalékkal nőtt. Az állami költségvetés hiánya 1986-ban 46,9 milliárd forint, 1987-ben 35 milliárd forint volt. Bruttó adósságunk konvertibihs valutában 18 milliárd dollárra, nettó adósságunk 10,9 milliárd dollárra emelkedett. A fejlődést mutató számok mellett látnunk kell azt is, hogy gazdaságunkban nem következtek be minőségi változások, a szerkezetátalakítás vontatottan halad, a belső és a külső pénzügyi egyensúly romlott, s mindennek következtében nemcsak az életszínvonal érzékelhető emeléséhez, hanem annak teljes körű megvédéséhez is hiányzanak a feltételek. Mindez azt is mutatja, hogy a XIII. kongresszus helyzetértékelése és a kitűzött gazdasági és életszínvonalfejlesztési célok nem voltak kellően megalapozottak, s a végrehajtás is elmaradt a követelményektől. Ezt felismerve a Központi Bizottság kidolgozta és a múlt év júliusában határozattá emelte a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját, majd a kormány szeptemberben hároméves gazdasági stabilizációs programot terjesztett az Országgyűlés elé, amely elfogadta azt. A gazdasági helyzet alakulása természetszerűleg kihatott az ország társadalmi és politikai életére is. Nőtt az elégedetlenség a korábbi években megszokott gazdasági és társadalmi fejlődés megtorpanása, a szokatlan nehézségek szaporodása miatt. A jelen nehézségei miatt a korábbinál többen látják bizonytalannak a jövőt. Politikai intézményrendszerünk a megváltozott viszonyok között nem áll feladata magaslatán, működésében zavarok jelentkeznek. Romlott a közhangulat, csökkent a bizalom a párt és a vezetők iránt. .S ahogy ez ilyenkor lenni szokott, az ország határain belül és kívül is jelentkeznek mindazok, akik szeretnek a zavarosban halászni, s megpróbálják az ország nehézségeit a szocialista rendszer ellen felhasználni. Mindezt mérlegelve határozott úgy a Központi Bizottság, hogy a párt szerveit és szervezeteit képviselő magasabb fórum, a párt most összeült országos értekezlete tekintse át a párt helyzetét, és jelölje ki a legfontosabb feladatokat a következő kongresszusig. Nyilvánvaló, ha a pártértekezlet figyelmét a szocialista építés legidőszerűbb, a párttagságot s a közvéleményt leginkább foglalkoztató főbb politikai kérdésekre összpontosítja, s ezekben határozottan állást foglal, akkor megadja a nélkülözhetetlen, világos útmutatást a gyakorlati munka elengedhetetlen megjavításához. A pártértekezlet nem kevésbé fontos feladata a vezető testületek személyi összetételének megújítása, megfiatalítása, amit a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság maga is időszerűnek tart és javasol. A pártértekezlet mozgalmi hagyományainak megfelelően a pártszervek, a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, a Budapesti Pártbizottság, a megyei és megyei jogú pártbizottságok küldötteinek tanácskozása. A pártértekezlet előkészítésében azonban az állásfoglalástervezet vitája keretében egész párttagságunk, párton kívüli szövetségeseink széles köre vett részt. A szervezett vitákban kétszázezernél több felszólalás hangzott el, és sok ezer javaslatot juttattak el hozzánk. A Központi Bizottság nevében köszönetét mondok párttagságunknak, külön a véleményezésre felkért testületek tagjainak, mindazoknak, akik véleményük, javaslataik közlésével segítettek a felkészülés munkájában. A beérkezett javaslatok közül az állásfoglalás-tervezet véglegesítésénél a Központi Bizottság hasznosította mindazokat, amelyek abba beépíthetők voltak. Számos olyan módosító javaslat érkezett, amely önmagában elfogadható lett volna, de a terjedelem nem növelhető a végtelenségig. (Folytatás a 2. oldalon) 9KMBMnaMHH
