Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-20 / 119. szám

XLIII. évf. 119. szám Ára: 1,80 Ft 1988. május 20., péntek Az MSZMP Központi Bizott­ságának az országos pártértekezlet napirendjére vonatkozó javaslata szerint az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában ma 10 órakor kezdődő tanácskozáson Kádár Já­nos főtitkár terjeszti elő az állásfog­lalást a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről. A vitát követően személyi kérdé­sekben döntenek a résztvevők. En­nek szükségességéről, a párt vezető testületéinek megújításáról leg­utóbbi ülésén határozott a Köz­ponti Bizottság. Az MSZMP történetében máso­dik alkalommal — az első 1957-ben volt — megrendezett országos párt­értekezletet jelentős várakozás előzi meg. A vitákból, eszmecserékből, a formálódó állásfoglalás-tervezetből kitűnik: a részvevők tudatában vannak, hogy nagy horderejű kér­désekben kell dönteniük. Határo­zataikkal elő kell segíteniük a párt gazdasági-társadalmi kibontakozá­si programja, s az ezen alapuló kor­mánymunkaprogram dinamiku­sabb megvalósulását, a politikai élet megújítását, a politikai intéz­ményrendszer korszerűsítését, a gazdasági és politikai reformok összehangolt valóra váltását. Ülést tartott a Minisztertanács • A megyei küldöttek tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyei pártbizottság székházában gyülekeztek, majd 11 órakor megbeszélést tartottak. Ebéd után, 12 óra 50 perckor indult el Budapestre a harminctagú delegációt vivő különautóbusz. A csoport vezetője dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Fotónk az indulás előtti pillanatokban készült. (Méhesi Éva felvétele). Csúcselőkészületek WASHINGTON Rozanne Ridgway amerikai kü­lügyminiszter-helyettes szerint a moszkvai csúcstalálkozón lehetsé­ges egy közös állásfoglalás a hadá­szati fegyverek .csökkentéséről, de teljesen kizárt, hogy a tárgyalókül­döttségek meg tudják oldani a még mindig fennálló problémákat a csúcstalálkozó idejéig. A szerződés megkötését az amerikai miniszter- helyettes szerint elsősorban a tenge­ri és légi indítású manőverező robot­repülőgépek ellenőrzésének kérdése, a változtatható indífóállású rakéták problémája tartja holtponton. Ridgway azonban azt mondotta a képviselőház Külügyi Bizottságá­nak egyik albizottsága előtt, nem tartja kizártnak.' hogy Gorbacsov és Reagan írásban is rögzítse, meddig jutottak előre a szerződés előkészí­tésében és utasítást adjon a vitás kérdések gyors megoldására. Rea­gan elnök több közlés szerint szeret­né, ha még hivatali idejében sikerül­ne megkötni az új szerződést. Washingtoni értesülések szerint igen előrehaladott állapotban van­nak a megbeszélések a nukleáris kí­sérletek felső szintjét megszabó egy évtizede kötött szerződés ellenőrzési rendszeréről. Az amerikai törvény­hozás sem ezt a szerződést nem rati­fikálta, sem a békés célokat szolgáló nukleáris robbantásokról megkö­tött szerződést, arra. hivatkozva, hogy nincs megfelelő ellenőrzési rendszer. Mint ismeretes, a felek kö­zött tárgyalások vannak új ellenőr­zési módszerekről, illetve az újtípu­sú, Washington által szorgalmazott ellenőrző berendezések közös kísér­leti próbájáról. A Minisztertanács tegnapi üléséről a kormány szóvivője a következő tájékozta­tást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károlynak az Egyesült Királyságban tett látogatásáról szóló beszámolóját. A kormányjelentést hallgatott meg az 1987. évi népgazdasági terv végrehajtásá­ról és az idei első negyedévi gazdasági fejlődésről. A Minisztertanács megvitatta és jóváhagyta a pénzügyminiszter jelentését az 1987. évi költségvetés végrehajtásáról, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ezzel kapcsolatos észrevételeit. A kormány az állami költségvetés végre­hajtásáról szóló jelentést az Országgyűlés elé terjeszti, a pénzügyi ellenőrzések elmúlt évi tapasztalatairól szóló beszámolót pedig a képviselők rendelkezésére bocsátja. A Minisztertanács tájékoztatót hallgatott meg az ipar szerkezetátalakítási fel­adatairól, és úgy határozott, hogy a beszámolót az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány javasolta az Országgyűlésnek az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, egyúttal határozott a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény végrehajtási rendeletének módosításáról. (A szóvivői tájékoztató további ismertetése a 2. oldalon.) A Központi Bizottság ez év március 23-ai döntésé­nek megfelelően ma összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete. Az MSZMP gya­korlatában ez nem szokványos pártfórum, hiszen leg­utóbb 1957 júniusában volt pártértekezlet. A szocialista épitőmunka az utóbbi 2-3 évben a várt­nál nehezebb, bonyolultabb körülmények között folyik. A gazdaság jövedelemtermelő képessége a kívánatos­nál lassabban nő, ami azzal jár, hogy a XIII. kongresz- szuson elhatározott célok a VII. ötéves tervben nem teljesíthetők. A reformfolyamat lelassult és ennek ked­vezőtlen hatása a politikai közhangulat romlásában érzékelhető. A gazdasági és politikai életben szükséges változtatások elodázhatatlanná váltak. A párt elmúlt évi gazdasági kibontakozási és a kormány stabilizációs programja csak úgy valósítható meg, ha a politikai intézményrendszer működésében is bekövetkeznek azok a módosulások, amelyek demokratikusabbá, ész­szerűbbé, rugalmasabbá teszik azt annak érdekében, hogy ne fékezze, hanem erőteljesen segítse a gazdaság élénkülését. A reform különböző elemei (gazdasági, politikai, kulturális, szociális stb.) közötti összhang megteremtése és a megújulási folyamat felgyorsítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a szocialista társadalmi fejlődés a kor követelményeihez igazodjék. Az országos pártértekezlet arra a feladatra vállalko­zik, hogy megnyissa azt a kaput, amely a gyorsabb fejlődés útját pillanatnyilag elzárja előlünk. Ezen az úton elindulva nagyon sok nagy horderejű feladatot kell megoldanunk viszonylag gyorsan. Érzékelhető változá­sokra van szükség a párt- és az államélet központi irányító szerveinek munkájában annak érdekében, hogy erősödjék a társadalmi demokrácia, a politikai és gazdasági közéletben szélesedjék a demokratizmus, hogy kibontakozzék az emberi alkotóerő, szabad utat kapjon a kezdeményezés, a jobbító szándék, az értékte­remtő cselekvés. A pártértekezleten elhatározott fel­adatokat alig két esztendő alatt, a párt XIV. kongresz- szusáig kell megvalósítani, hiszen az azt követő évek programjának kidolgozására már a kongresszus hiva­tott. A párttagság és a reálisan gondolkodó állampolgá­rok jól tudják, hogy a pártértekezlet egyik napról a másikra nem fogja megoldani a magyar társadalom égető gondjait, amelyek fó forrása a gyenge teljesít­mény, a jövedelemhiány, a pénztelenség. Arra vállalko­zik — és ez nem kevés—, hogy a párt vezető, kezdemé­nyező erejét mozgósítva megteremtse a gyorsabb fejlő­dési ütem gazdasági, politikai, szervezeti, személyi fel­tételeit. A Központi Bizottság azt ajánlja a pártértekezlet­nek, hogy vitassa meg és fogadja el azt a dokumentu­mot, amelynek tervezetét a párt tagjai és szervezetei áprilisban megismerték és véleményezték. A tervezet feletti vita mélyreható, szenvedélyes és igen kritikus volt. Ennek során sok-sok észrevétel, javaslat és módo­sító indítvány érkezett a Központi Bizottsághoz. A ja­vaslatok jó részét a vezető testületek beépítették a dokumentumba, így az tükrözni fogja a párttagság általánosítható véleményét és szándékát. A több ezer konkrét észrevétel mindegyikét persze nem lehetett figyelembe venni, hiszen azok között több egymásnak ellentmondó is szerepelt, másrészt olyanok is, amelyek megvalósításának reális feltételei ma még hiányoznak. Felelős, jobbító szándékú javaslatokkal éltek a tömeg­szervezetek és -mozgalmak, az érdekképviseleti szer­vek központi vezető testületéi és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia. Az említett testületek és a budapesti, a megyei és megyei jogú pártbizottságok állásfoglalá­sai több olyan elemet is tartalmaznak, amelyek nem­csak a pártértekezlet, hanem — a későbbiek során — a kongresszus előkészítésénél és azt követően is jól hasznosíthatók. A dokumentum feletti vita természetesen nem fejező­dött be, hiszen arról, hogy mit tartalmazzon a végső állásfoglalás, a pártértekezlet joga dönteni. Nyilvánva­ló, hogy ezen a fórumon is alkotó, szenvedélyes és felelős vita lesz a „hogyan tovább" kérdéséről. A buda­pesti és megyei küldöttcsoportok elmondják az általuk képviselt kommunisták véleményét, de elhangzanak a küldöttek egyéni észrevételei, kritikai megjegyzései és javaslatai is. Az MSZMP több mint 800 ezer tagját 860 küldött képviseli, akiket — a Központi Bizottság határozatá­nak megfelelően — a budapesti pártbizottság, a fővá­rosi kerületek pártbizottságai, illetve a megyei és me­gyei jogú pártbizottságok választottak meg. A kivá­lasztáshoz a Központi Bizottság semmiféle szempontot nem írt elő. Azt kérte a választásra jogosult pártbizott­ságoktól, hogy vitaképes, a párttagság véleményét kép­viselő küldötteket jelöljenek, illetve válasszanak. Raj­tuk kívül szavazati joggal vesznek részt a pár tértekez­leten a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. Meghívást kapott a pártértekezletre mintegy 150 neves közéleti személyiség, közöttük párt­tag és pártonkívüli tudósok, művészek, politikusok, akik — tanácskozási joguknál fogva — szintén részt vehetnek a vitában. Az országos pártértekezlet második napirendjének keretében — zárt ülésén — személyi ügyekben dönt. Ennek során a megválasztásra kerülő jelölőbizottság, amelyben minden küldöttcsoport képviselteti magát, javaslatot tesz a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság felfrissítésére, megújítására. A testületekből történő felmentés és a felmentettek pótlása egyaránt titkos szavazással történik. A megújított testületek feladata lesz, hogy kidolgoz­zák a pártértekezlet állásfoglalásában elhatározott fel­adatok gyakorlati megvalósításának részletes teendőit. Megvalósításuk során beépülnek a politikai és állam- igazgatási munkába azok az elemek, amelyek a fejlő­désünknek új lendületet adó társadalmi demokráciát, a nyíltságot és a nyitottságot, a törvényes állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését garantálják. Mindezek a feladatok azonban csak a párttagok és pártonkívüliek, minden hazájáért, annak sorsáért fele­lősséget érző állampolgár jószándékú és cselekvő köz­reműködésével valósíthatók meg. Petrovszki István az MSZMP KB osztályvezetője Kevesebb közúti baleset Tegnap délelőtt a megyei tanács nagytermében a megyei és a kecskeméti közlekedésbiztonsági tanács együttes, teljes ülést tartott. Az elnökségben he­lyet foglalt dr. Fehér Géza rendőr ve­zérőrnagy, az MKBT elnöke, Kincses Zoltán nyugalmazott rendőr vezérőr­nagy, az Országos Közlekedésbizton­sági Tanács felügyelő bizottságának el­nöke, dr. Balogh László, a megyei járt­bizottság osztályvezetője. Dr. Arvay Árpád, a megyei tanács vb-titkárának' megnyitója után dr. Tóth Antal rendőr ezredes, a megyei KBT ügyvezető elnö­ke tartott beszámolót a megye közleke­désbiztonsági helyzetéről, a közleke­désbiztonsági tanácsok tevékenységé­ről. Az előadó elmondta, hogy Bács- Kiskunban az elmúlt évben a növekvő és öregedő gépjárműállomány, a romló utak, a jelentősebb idegenforgalom mellett a közúti közlekedési balesetek száma 5,2 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A szerencsétlenségek egy- tizede halálos kimenetelű volt, ám szá­muk 15,2 százalékkal volt kevesebb,- mint 1986-ban. A súlyos balesetek szá­ma csökkent. Az okokat elemezve vál­tozatlanul a szabálytalan előzés, az el­sőbbségadás elmulasztása, a szabályta­lan kanyarodás és a gyorshajtás emel­hető ki. Sajnálatos, hogy a gyermekbalesetek száma emelkedett, ezeknek több mint fele súlyos sérüléssel végződött. A me­gyében az elmúlt évben 196 gyalogos baleset történt, ám figyelemreméltó, hogy a gyalogosátkelőhelyeken 30 gya­logost ütöttek el. A kerékpárosok okoz­ta szerencsétlenségek száma és részará­nya nagymértékű növekedést mutat, ám e szerencsétlenségek 61 százalékánál maga a kerékpáros volt a hibás. Az ő érdekükben a megyében nagyszabá­sú kerékpárút-építési program való­(Folytatás a 2. oldalon) MŰSZAKI HÓNAP Folytatni kell a szénhidrogén-kutatást a Duna— Tisz közén A 23. műszaki hónap keretében szakmai napot rendezett tegnap Kiskunhalason az Országos Ma­gyar Bányászati és Kohászati Egye­sület kőolaj-, földgáz- és vízbányá­szati szakosztálya. Fáik Miklósnak, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Kis­kunsági Üzeme igazgatójának meg­nyitó szavai után Torm'ássy István, a KFV geológiai-tervezési főosz­tályvezetője „A Duna—Tisza közi szénhidrogén-kutatás perspektívái” címmel tartott előadást. Mint mondotta, a Duna—Tisza közén ma a föld mélyén pihenő, feltáratlan szénhidrogénvagyont 25 millió tonnára becsülik. Ám ezen a vidéken az itt lejátszódott földtör­téneti változások miatt rendkívül nehéz erre a kincsre rátalálni. A fú­rások sokba kerülnek, de mégis szüntelenül folytatni kell a keresést, mert az országnak szüksége van az energiára. Hátráltatja a munkát, hogy ezen a területen is szűkültek a pénzügyi lehetőségek. Ezért a jövő­ben javítani kell a kutatások szelle­mi előkészítését, alaposabb szeizmi­kus, geológiai vizsgálatokat kell vé­gezni a kutatófúrások megkezdése előtt. A Kiskunsági Üzem feladatairól szólva az előadó aláhúzta, hogy le­hetőségeikhez képest igyekezniük (Folytatás a 2. oldalon.) \ ?Üí£,V Kutatófúrás Balotaszállás határában világbanki hitelből. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Többfelé meg­növekvő felhőzetre, főként az ország északi felében helyi záporokra, zivatarokra számíthatunk. Északnyugaton több­nyire erősen, másutt változóan felhős lesz az ég, továbbra is várható zápor, zivatar. Eleinte gyakran élénk lesz a délnyugati szél. A zivatarokat viharos szél is kísérheti. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 27 fok között várható. Kalocsa őrizze meg iskolavárosi rangját Erősítik a szakirányú képzést Tegnap ülést tartott Kalocsa Város Tanácsa. Szalóki István tanácselnök ja­vasolta, hogy a Nemzeti Zászló elnye­résével és a településfejlesztési verseny­ben elért harmadik hellyel járó 2 millió 800 ezer forintot a város fordítsa útépí­tésre, amit a jelenlévők elfogadtak. Be­jelentette továbbá, hogy a Kunság Vo­lán nagy vitát kiváltó hulladékégetője ügyében még nincs végső döntés, arra csak alapos mérlegelés után kerül sor. Első napiréndi pontként a testület meghallgatta a város 1987. évi költség­vetési tervének végrehajtásáról szóló jelentést. Szalmái László, a számvizsgá­ló bizottság elnöke megállapította, hogy Kalocsa a múltban csak addig nyújtózkodott, ameddig a takarója ért. A testület 398 millió forint bevétellel és 377 millió forint kiadással jóváhagyta a beszámolóban feltüntetett összege­ket. Második napirendi pontként a ta­nácsülés a város középiskolai struktú­ráját tekintette át, s meghatározta a demográfiai hullám megfelelő levezeté­se érdekében szükséges változtatáso­kat. A tanács tervezi, hogy az I. István Gimnáziumban 1990-ben francia nyel­vű osztályt indítanak, az egészségügyi szakközépiskola egyik osztályát pedig óvónőképző intézetté alakítják át. A jövőben új. épület átadásával javul­nak a szakmunkásképzés feltételei, s így a ruhaipari szakközépiskola önálló intézménnyé válhat. Simon János és Mester József tanács-, tagok helytelenítették a szakmunkás- képzés túlzott specializációját, amely­nek egész rendszeréről Bognár Mihály, a megyei tanács művelődési osztályá­nak csoportvezetője is megállapította, hogy átalakításra szorul. Miskolczi János, a városi pártbizott­ság első titkára reményét fejezte ki, hogy Kalocsa mint iskolaváros meg­tartja a múltban kivívott rangját, sőt, az I. István Gimnázium tekintetében még növelni is fogja azt. Szükségesnek (Folytatás a 2. oldalon.) MA KEZDŐDIK Országos pártértekezlet

Next

/
Thumbnails
Contents