Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-04 / 105. szám
1988. május 4. • PETŐFI NÉPE • 3 A REFORMIDŐK ÁRNYAI... Meg kell védeni a közösség értékeit! Beszélgetés dr. Molnár Istvánnal, • a megyei rendőr-főkapitányság osztályvezetőjével Egy pártpropagandista emlékezik Néhány éve még szenzációnak számított, ha kiraboltak egy üzletet. Mára szinte megszokottá vált a kifosztott városközponti kirakat, a betörés miatti leltár az ABC-ben vagy a műszaki boltban. A kedvezőtlen változások okait, főbb motívumait sokan kutatják. A társadalmi tudat értékzavarai, a felbomló család, az infláció bizonnyal a vádlottak padjára kerülhetnének. 1988 első negyedében — a korábbi évekhez viszonyítva — ugrásszérűen megnőtt például a közösségi tulajdon sérelmére elkövetett, ismertté vált bűncselekmények száma. Úgy tűnik, egyesek képtelenek megbarátkozni a gondolattal: ha rosszabbul megy a nemzetgazdaságnak, szükségszerű az egyéni életszínvonal-csökkenés is . . . A bűnüldöző szervek felkészültek-e a kedvezőtlen változásokra? Felderítik-e a tetteseket? Tudnak-e hatékonyan munkálkodni a megelőzés érdekében? — a többi között ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Molnár István rendőr őrnaggyal, a megyei rendőrfőkapitányság népgazdaság- és társa- dalmitulajdon-védelmi osztályának vezetőjével. — Úgy gondolom, a statisztika nem tudja pontosan érzékeltetni a problémákat. A laikusnak is feltűnhet: a gazdasági bűnözés területén manapság minőségi változásról kell beszélni... — Valóban — bár hatékonyabb a megelőzés —, egy reformtársadalomban folyton bővül a lehetősége a jogtalan haszonszerzésnek. Ezért persze nem az átalakítási törekvések a felelősek. A létező szocializmusok minták nélkül fejlődő, kísérletező rendszerek. Természetes, hogy a folyamatos változásnak vannak kedvezőtlen hatásai is. Ezért kellett a bűnelkövetők elleni harcot megújítani, korszerűsíteni a nyolcvanas években. Manapság a naprakészség az egyik legfontosabb követelmény nálunk. Ne felejtsük: a jogszabálydzsungelben ügyesen tájékozódó törvénysértőkkel állunk szemben. —- 1981 óta sokféle, a korábbiaktól teljesen eltérő jogszabály látott napvilágot hazánkban. — Előremutató, hasznos rendelkezések ezek, melyeknek csak örülhetünk. Új és újabb lehetőségeket kínálnak, hogy egyének és vállalatok, szövetkezetek kölcsönösen előnyös kapcsolatokat alakítsanak ki. Az effajta próbálkozások persze különösen az első időkben — szinte kínálják a „félrelépés" lehetőségét az ügyeskedőknek. Számos jogsértés lepleződött le a szerződéses üzletek startja után. Aztán ez megyei sajátosság — sok bajunk támadt az úgynevezett állatkihelyezési szerződésekkel is. Rövidesen a parlament elé kerül majd a társasági törvény, melynek szükségességét nem vitatom, de egy biztos: résen kell lennünk . . . ■v.Az emberek — legalábbis így tapasztalom -------elnézőek a meggymago s kertészhez hasonló ötletmesterekkel, a korrupt ügyintézőknek, funkcionáriusoknak azonban nem bocsátanak meg. Fizet a kliens, ha apróbb megjegyzésekből, „ráutaló magatartásból” úgy veszi ki, hogy nincs más megoldás, de gyűlölet születik a szívében ... — A szemléletváltás azzal magyarázható, hogy az utóbbi időkben megsokasodtak a korrupciós ügyek. Véleményem szerint, ha valóban akarjuk a kibontakozást, vissza kell szorítanunk e jelenséget. Sajnos, a vesztegetéses ügyek többsége, megítélésünk szerint, rejtve marad. Végül is aki a csúszópénzt adja, épp úgy vétkes, mint az, aki elfogadja; önmagát pedig nem jelenti föl senki. Törvényszerű: a hiánygazdaságban megnövekszik ezeknek a bűn- cselekményeknek a száma. Néhány ügyet azért eredményesen földerítettünk. A sajtó is foglalkozott például a volt tázlári tanácselnök visszaéléseivel. Már a bíróságon van a soltvadkerti tanács adóügyi munkatársának a korrupciós ügye. Információnk szerint az államapparátusban igen ritkán fordulnak elő ilyen esetek. A korrupció valódi fészke a gazdaság ... — Megyénkben jelentős a tranzitforgalom; évről évre több külföldi turista pihen üdülőhelyeinken; a januártól életbe lépett világútlevelet pedig egyre többen használják magán-külkereskedelmi vállalkozások alapítására. Zavart okoz, ha valaki kétnapos bécsi üzleti kirándulással többet kereshet, mint több hónapos tisztességes munkával... — Ismét a naprakészségre utalok. A belügyi szervek munkatársai figyelik a kamionok útját. Nemrég a Petőfi Népe olvasóinak segítségét is kértük például, mert pontosabb adatokat kívántunk szerezni*; „nagy helvéciai busi- ness-ről”. A község határában ugyanis egy budapesti férfi 2 millió forint értékű csempészárut vett át egy külföldi kamionostól. Sok bejelentést kaptunk, hogy a főútvonalak mellett épült benzinkutaknál olcsó fűtőolajat tankolnak török, görög és holland kamionokba — valutáért. Egy ilyen töltés öt-nyolcezer forintot hozhat a „segítséget nyújtó" olajkutasnak. A tőkés országból jött kamionosok könnyen elfelejtik, hogy Bács-Kiskunban csak egy helyen, a kecskeméti 61-es ÁFOR-töltőállo- máson vehetnek energiapótlást. Legtöbbször a maszek és a szövetkezeti állomásokkal van gond. Az AFOR- nak ugyanis szigorú ellenőrző szervezete van. Több esetben indult már eljárás gázolaj-ügyben. Pirtóra például Szegedről költözött egy jogvégzett vállalkozó, hogy fűtőolajkutat nyisson. Persze nem a helyi lakosság jobb ellátása érdekében hagyott föl tanult szakmájával. A valutás kamionokkal üzletelt. Néha megdöbbenünk, milyen leleményesek az alföldi gazdák. A főutak mellett több helyen is padkán éjszakáznak — a tanyaudvarok helyett — az ARO kisteherautók. A világjáró sofőrök tudják, miért! Ha „véletlenül” elfogyna a Volvóban vagy a Mercedes- ben az üzemanyag, az ilyen portánál megállhatnak néhány (hekto)literért. — És a világútleveles bécsi import? — Egyelőre még nem érződik a hatása a feketepiacon. Összefügg viszont bizonyosan ezzel, hogy felerősödött a mozgás a bankon kívüli valutapiacon. Az osztályunkon tavaly megalakult „gyorshadtest”, a gazdasági rendészet a legkisebb változásokra is figyel. A Vám- és Pénzügyőrséggel közösen gyakran kerítünk kézre üzéreket. Sajnos az utóbbi időben a bűncselekmények elkövetőinél nagyobb lett a szervezettség. A csempészek és a seftelők a legkorszerűbb technikát alkalmazzák már Bács-Kiskunban is. — Úgy tűnik, azért mégsem a csempészek és a valutások okoznak önöknek igazán gondot... — A „seftes” ügyek csak kisebb hányadát kötik le az energiáknak. Legfontosabb, hogy a megelőzés terén hatékonyan együttmunkálkodjunk a termelő egységekkel. Gyakran szervezünk tanfolyamokat, tanácskozásokat, va- gyonvédelgpi kiállításokat. Rendszeresen ellátogatunk a vállalatokhoz, szövetkezetekhez, hogy javaslatot tegyünk, milyen belső biztonsági intézkedésekre lenne szükség. Általános tapasztalat: ahol eredményesen dolgozik az egység, ahol rend és fegyelem van minden területen, ott vigyáznak a közös vagyonra is. Ahol nincs eredmény, gyengék a teljesítmények, oda általában bátran mehet a szarka, mindig talál elvinnivalót a telephelyekről. Együtt munkálkodunk a biztosítóval, a népi ellenőrzéssel és a belső ellenőrökkel. Örömmel fogadjuk a lakosság segítségét is. A bűnözők elleni fellépés: közös érdek . .. — Mely területeken vannak a legfőbb veszélyforrások? — Megyénkben a legfertőzöttebb és legveszélyeztetettebb terület a mező- gazdaság. Ebben az ágazatban követik el az ismertté vált bűncselekmények egyharmadát. Javasoljuk, hogy különös gonddal figyeljenek a gazdaságok a növény védőszer-rak tárakra. A gépműhelyek parkolóiban ilyenkor szezonkezdéskor gyakran számos értékes alkatrésztől fosztják meg a masinákat az éjszakai látogatók. Kalocsa környékén a szabadban hagyott öntözőberendezések alkatrészeit gyűjtögette nemrég egy banda. Kérnénk az iskolák vezetőit is, hogy az évzárók után költöztessék biztonságos helyre az oktatás- technikai eszközöket, a videomagnót, a komputereket, a tévéket. Fokozottan veszélyeztetett helyek a csak nyáron üzemelő vendéglátóegységek is. Ezeket is elsősorban a videomagnókért keresik fel a betörők. A kereskedelmi egységek dolgozói jobb, ha nyári estékre kiveszik a kirakataikból az értékesebb cikkeket. A mindenre elszánt csavargóknak semmi sem drága! A város főterén is betörik a kirakatüveget néhány palack italért, órákért, számológépekért. — 1989-től feltehető, hogy „fölzárkóznak” a többi bűncselekményekhez az adóval kapcsolatos jogsértések ... — Adóügyekkel régóta foglalkozunk. Bár tudjuk: 1988-tól megújul a „szakma”. Újszerű jelenségekkel is találkozunk. De felkészültünk! Jó kapcsolatban vagyunk az APEH munkatársaival is. Jelenleg társadalmi tanácsadó testületet szervezünk, hogy mnkatársaink hatékony segítséget kaphassanak a gyakorlati szakemberektől. Alapos előkészítéssel, többen, biztosan többre megyünk majd Farkas P. József Hűség és példamutatás Biztosan a kiskertben találom Hlavati Andrást, oly szépen süt a nap. Majd ott beszélgetek vele, hiszen nekem is jólesik a friss levegő — gondoltam, amikor Nagybaracskán benyitottam a Ságvári utca egyik házának kapuján. De bizony az udvaron senkit sem leltem. Bent a nagyszobában a házigazda éppen a következő előadására készült. Előtte filozófiai és etikai szakkönyvek. — Két évvel ezelőtt súlyos agyvérzés ért, a fél oldalam megbénult. Lassan helyrejöttem, most tanulok kézzel is, géppel is írni, de az orvosaim a fizikai munkától eltiltottak. Szerencsére az előadásaimat megtarthatom. Most az Életünk és az erkölcs című sorozatra készülök.. — Hogyan lett propagandista? — Messzi kell kezdenem a történetet. Hercegszántón születtem 1925-ben. Édesapám vándordrótos volt. A mai fiatalok már nem is tudják, milyen foglalkozást jelent ez. Annak idején hozzátartozott a falusi élethez a hetenként megjelenő drótostót, — édesapám szlovák származású volt —, aki megfoltozta a lyukas pléhbögréket, lábosokat, fazekakat. Öt testvéremmel nem dúskáltunk a javakban. A család egy négyszer három és fél méter alapterületű házacskában élt, egy szobában. A viskó fényképe ma is megvan. Nézze, ez az! Egy csepp konyha látszik még, kívül az épülethez ragasztva. Talán ezek a kezdeti körülmények határozták meg életem alakulását, így azt is, hogy 35 évvel ezelőtt propagandista lettem. — Főkönyvelőként ment nyugdíjba. Eredeti szakmája elég messze esett ettől a foglalkozástól. —- Hat elemit végeztem, majd szolgálni mentem. A nehéz fizikai munkában olyan betegséget szereztem, hogy álló foglalkozást nem választhattam. így lettem 1940—44 között férfiszabótanonc. Mesterem, Gálity István műhelyében alakult meg 1945-ben a Magyar Kommunista Párt hercegszántói szervezete. Alapító tag vagyok, itt az eredeti tagkönyvem. Érdeklődve veszem kézbe a Hlavati András nevére szóló, 112739 számú, piros fedelű könyvecskét, amelyet Gálity István aláírása hitelesít. Közben folytatódik a történet: — A fiatalok beszervezését a MADISZ-ba én kaptam feladatul. Azt meg kell mondanom, hogy a felszabadulás nem ért bennünket készületlenül. Figyeltük a nagyvilág híreit, hallgattuk a moszkvai és a londoni rádiót. Az ürügy adva volt, hogy miért vagyunk olyan későig a műhelyben, hiszen sok volt a munkánk, a legtöbbször éjfélig dolgoztunk. A csendőrtiszthelyettes kisfia figyelmeztetett bennünket, hogy lesik a műhelyt. Nyilasok járták a falut, agitáltak, hogy lépjünk be a nyilas pártba. Gálity István karakán ember, — nem mondom, hogy volt, mert nyolcvanévesen most is dolgozik —, úgy kivágta őket, hogy a lábuk sem érte a földet. — Baj lesz ebből, mester — mondtam neki aggódva,'de ő csak legyintett: Éppen elegünk van már belőlük! Hiába korteskedtek a nyilasok, Hercegszántó sose lett a nyilas párté. ' Nézem a régi iratokat: „Hlavati András férfiszabó mester úr a „mester” megjelölést ipafával kapcsolatosan cégében, nyomtatványaiban és hirdetéseiben jogosan használhatja.” — Hiába tettem le a mestervizsgát kitűnő eredménnyel. Szántón akkor hat férfiszabó tengődött, új engedélyt minek adtak volna ki. Először a földművesszövetkezetnél lettem pénztáros: képesített, majd néhány év múlva mérlegképes könyvelői vizsgát tettem. Érre az időre esik a propagandistamunkám kezdete. Bentlakásos szemináriumvezetői tanfolyamot végeztem Baján 1953 júliusában. Ettől kezdve vezetek tanfolyamot, mind a mai napig. Sohasem sajnáltam az erőmet, előfordult, hogy nyolcféle pártmegbízatást vállaltam. Jelenleg is tagja vagyok a községi tanácsnak, az áfész igazgatóságának, a takarékszövetkezet felügyelőbizottságának, elnöke a horgászegyesületnek. Közben terjesztettem a Kossuth Kiadó könyveit. — Egyedül él itt? — Feleségem halála óta igen, de a gyerekek sokszor eljönnek. János fiam építész-, András vízügyi technikus, a kislányom (ő is túl van már a harmincon) — csecsemőápolónő. Ót unokám van, ha itt vannak, vidámabb a ház. — Hadd térjek még vissza a propagandamunkához! Milyen élményei vannak? —- Sok szép pillanatra emlékezem. Csak egy példát: harminc évvel ezelőtt Püspökpusztán vezettem tanfolyamot. Meglepett a régi béresek, az egyszerű emberek tudásvágya, de egyszersmind éles logikája is. Talán itt alakultak ki a módszereim: az ismereteket célszerű példákkal megvilágítva kell átadni. Legyen az előadás mindig színes, érdekes! És mindig alaposan fel kell készülni. A kommunistának ebben is példát kell mutatnia. Gál Zoltán István Király Szálló Megérkeztek az első vendégek a pécsváradi várban felépített szállodába. A várral szervesen egybeépült új vendéglátó létesítményben huszonnégy szoba és négy lakosztály várja a vendégeket. A Zengő lábánál fekvő történelmi nevezetességű nagyközség szállodáját István királyról nevezték el, mivel az itt lévő bencés apátság feje, Asztrik volt annak a küldöttségnek a vezetője, amely II. Szilveszter pápától a koronát hozta István király számára. (MTI-Fotó: Kálmándy Ferenc) KORNYEZETVEDELEM: DEMOKRÁCIA ES HOZZA NEM ÉRTÉS Hulladékégetés Kalocsán Tények és félreértések A szakemberek és a szélesebb közvélemény előtt sem kétséges, hogy a rákos megbetegedések magas arányát főként a különféle környezeti ártalmak okozzák. Nem véletlen tehát, hogy környezetvédelmi kérdésekben a demokrácia kiszélesítése iránti igény szinte elemi erővel tör felszínre. Teljesen érthető, hogy a lakosság — kihasználva a nyíltabb politikai légkört — élesen tiltakozik minden ellen, amiről azt gondolja, hogy a környezetre ártalmas. A különféle akciók sohasem arra irányulnak, hogy létrehozzanak valami jót, hanem arra, hogy megakadályozzanak valami rosszat vagy vélt rosszat. S a vége könnyen az lehet, hogy megakadályoznak valami jót. Utóbbi veszély fenyeget Kalocsán, a Kunság Volán tervezett fűtéskorszerűsítése körül kibontakozott vitában. Az előzmények A Kunság Volán kalocsai telephelyén jelenleg főleg egyedi berendezésekkel, olaj- és szeneskályhákkal fűtenek. Úgy gondolták, ideje-áttérni a korszerűbb központi fűtésre, ami a jobb energetikai hatásfok mellett javítaná a dolgozók szociális körülményeit is. S ha már kazánt vásárolnak, üssenek két legyet egy csapásra: égessék el a kazánban a vállalatnál keletkező hulladékot is. A köztudatba azonban úgy ment át az ügy, mintha a cég „veszélyes hulla- dék”-ot akarna égetni. Erről azonban szó sincs, a Volán úgynevezett „különleges kezelést igénylő hulladék”-kal kívánja a kazánt fűteni. A téves információért a Volán is hibás, mivel nem vette idejében figyelembe a minden környezettel kapcsolatos cselekményre érzékenyen reagáló közhangulatot, s hiteles tájékoztatással nem ment elébe az eseményeknek. így történhetett, hogy eddig két olyan (pontatlanságoktól sem mentes) cikk jelent meg a Dunamenti Hírekben, mely a Volán meghallgatása nélkül íródott. Csak az április 22-ei szám szerkesztőségi megjegyzésében kapott helyet a másik fél — sebtében kialakított —álláspontja. S érkeznek a szerkesztőségbe olvasói levelek, amelyek feladói az egyoldalú tájékoztatás ismeretében ragadtak tollat. Nézzük tehát, hogy mi az igazság, a Volántól kapott írásos dokumentumok és a megkérdezett szakemberek véleménye alapján. Mivel tüzelnének? Az egyik legfontosabb kérdés: mit akar a Volán elégetni? Nos, a már említett évi — körülbelül — nyolcvan tonnás mennyiségből a legnagyobb tétel a fáradt olaj, (kb. 60 tonna), az olajos fűrészpor (10 tonna) és az olajos rongy (5 tonna). Fontos tudni, hogy a Kalocsai Autójavító Vállalat — mint más hasonló cégek a megyében — 1984 óta évente körülbelül szintén 60 tonna fáradt olajat használ fűtésre, a helyi Köjál jóváhagyása és ellenőrzése mellett! Ami ellen tehát egyesek most tiltakoznak, az négy éve gyakorlat a városban, Minden káros következmény nélkül! Igaz, emellett a Volán — elenyésző mennyiségben — égetne egyebeket is, például olajos papírszűrőt, zsiradékokat stb. S a fenti mennyiség maximum 15 százalékában gumiabroncsot is. (Többet nem égethet, mert a szükséges égéshőt az olaj biztosítja.) A felzaklatott közvélemény a gumiabroncs füstjétől fél elsősorban, pedig az csak az alacsony hőmérsékletű, szabadtéri égetésnél gomolyog sűrű fellegekben. A megvásárolt 2 darab, svájci licenc alapján készült, CV—1-es kazánban azonban olyan magas hőmérsékletű és tökéletes az égés, (pirolízis + utóégetés), hogy ez így semmilyen veszéllyel nem jár. Szerencse, hogy a Volán tavaly meg tudta venni a kazánokat, mert az idei gyártást az utolsó darabig lekötötte egy japán importőr. Tisztítja a levegőt! Nem lesz tehát Kalocsa a „bűz városa”, mint az egyik levélíró feltételezi, hiszen a kazánok semmiféle szagot sem bocsátanak ki. „Mi nem akarunk gumiízű tejet inni” — írja egy másik levél, a 22-ei cikk lábjegyzetében foglaltakra utalva pedig megjegyzi: „Jó, hogy már nem azt állítja (ti. a Volán), hogy a berendezés tisztítani fogja a levegőt!” Nos a levél indulatos fogalmazója ezzel akaratlanul is a lényegre hibázott rá, mert a mostani egyedi fűtőberendezések használatának megszüntetése, s az új kazánok üzembe állítása csökkenti a környezetszennyezést. A CV—1-esek ugyanis kevésbé füstölnek majd, mint a jelenlegi kályhák! „Mi úgy vagyunk, inkább a kalocsai véleményeknek hiszünk” — füstölög tovább ugyanezen episztola szerzője. Álljon most itt egy hozzáértő kalocsai vélemény; Nagy Zoltán, az Autójavító Vállalat igazgatója és a város polgára szerint itt félreértés van, s ha ez a kazán jó Svájcban (és tegyük hozzá: Japánban!), akkor jó lesz itt is. Hogy mennyire jó, azt a Vegyi- és Robbanóanyagipari Felügyelet mérési adatai igazolják. Salgótarjánban már működik egy ilyen kazán. Á Volán hulladékmintáját — gumiabronccsal együtt — eltüzelték benne, s a kapott adatok egyértelműen mutatják: a szóban forgó anyagok tervezett égetése Kalocsa városára semmiféle veszélyt sem jelent! Függetlenül a tüzelőanyagoktól, mind a szén-monoxidot, kéndioxidot, nitrogén-oxidokat s a porban található nehézfémeket tekintve tisztább a kazán füstje, mint a kevésbé korszerű fűtőberendezéseké. Igaz tehát, hogy az utóbbiakat lecserélve tisztítja a levegőt. Mi az ártalmas? Nem az a veszélyes, ha a fáradt olajat elégetjük, hanem ha az mindenféle csatornákon, kétes hírű melléküzem- ágak területén, vagy akár a szeméttelepekre kijutva bemosódik a talajvízbe, s úgy mérgezi a környezetei. Ártalmas tehát, ha azok, akik ezt nem tudják, meg akarják akadályozni az elégetést. Pedig ez ma a fáradt olaj világszerte legelterjedtebb ártalmatlanítási módja, hiszen a regenerálás, illetve a termőfölddé való biológiai átalakítás magas költségeivel szemben energetikai haszonnal is jár. Ha egyes kalocsai polgárok mindenképpen a Volán környezetszennyezésétől félnek, indítsanak mondjuk harcot az Ikarusok motorjainak korszerűsítéséért. A buszok kipufogó gázai ellen senki sem ragad tollat, hisz tudja, hogy kitiltani ezeket a jármüveket a városból nem lehet, mert a kalocsaiak érdekeit szolgálják. Pedig szennyezik a levegőt. A tervezett kazánok viszont nem. Örüljünk, hogy a Volán ilyesmire költi a pénzt, s a demokratizmus ürügyén ne hagyjuk, hogy a nagyhangú hozzá nem értés mérgezze a környezetet. Bálái F. István vezérelt videó az oktatásban Új oktatástechnológiai eljárást fejlesztettek ki és szabadalmaztattak a Vépi Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézetben, amely egyszersmind nemzetközi oktatási központ is. A Hélios-rendszer számítógéppel vezérelt videotechnikára épül. kommunikációs egységei vezérlik az egyéni és a csoportos tanulást, az értékelést és a fölyamatkezelést. A Vas megyei iskola az ország legnagyobb középfokú oktatási intézménye, ahol évente 5 ezer szakmunkást képeznek. Jelenleg 20 külföldi országból mintegy 150 hallgatójuk van. akik mezőgazdasági ismereteket tanulnak, illetve intenzív nyelvoktatásban részesülnek. Az intézmény évente csaknem 100 millió forinttal gazdálkodik, ennek felét saját bevételeiből finanszírozza. Korábban csak videofilmek készítésével és eladásával foglalkoztak, néhány éve azonban tudományos oktatásfejlesztési kísérleteket is folytatnak. Ennek a munkának egyik eredménye az új eljárás, amely hazai gyártmányú technikai berendezésekre épül, s olcsóbb a világon elterjedt hasonló rendszereknél. Iránta az egyébként konkurens világhírű cégek, a Sony és a Philips is érdeklődnek. Itthon elsőként a Budapesti Műszaki Egyetem vásárolta meg a Hé- lios-rendszert, amelynek központi egysége kétmillióba, egy-egy tanulóhely felszerelése pedig 40 ezer forintba kerül.