Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-15 / 89. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. április 15. A Boeing 747-es félreáll A kuvaiti cinír üzenetet küldött Sadli Bendzscdid algériai elnöknek, ame­lyet az algíri repülőtéren Szaud Mohammed al-Oszaimi kuvaiti küliigvi államniinisztcr adott át csütörtökön. A negyvenperces eszmecserén részt vett El Hadi Hcdiri algériai belügyminiszter is, aki a tárgyalásokat vezeti a géprablókkal. A tárgyalások csütörtökön az APS algériai hírügynökség jelentése szerint megszakadtak, s nem tudni, hogy mikor folytatódnak. A géprablók abba beleegyeztek, hogy gépiiket Kcnncrh Kanada zambiai elnök érkezése miatt félreállítsák. A tizedik napja tartó túszszedési akcióban még mindig 52 utast tartanak fogva a légi kalózok. A gyors megegyezés kilátásai egyre halványulnák, mivel a gépeltérítők változatlanul ragaszkodnak eredeti követelésük teljesítéséhez. Kováit viszont ismételten kizárta, hogy bármiféle „alkuba" bocsátkozzon velük. Kuvaitijait csütörtökön nagy részvéttel temették el azt a két kuv aiti állam­polgárt, akiket a géprablók meggyilkoltak. Aláírták Genfben az afgán­pakisztáni megállapodásokat (Folytatás az I. oldalról) őket az okmányok aláírására. Erre úgy ke- rült sor, hogy első ízben ültek egymás közelé­ben az afgánok és pakisztániak. A nemzet­közileg is általánosságban történelminek mi- hősített aktus pillanatában hozták nyilvá­nosságra a megállapodások szövegét. Afganisztán és Pakisztán a kölcsönös kap­csolataik elveiről, kiváltképpen a be nem avatkozásról szóló megállapodásukban kinyilvánítják, hogy normalizálni kíván­ják kapcsolataikat és elő akarják mozdí­tani jószomszédságukat és együttműködésü­ket. , Ebben a leghosszabb, öt cikkelyből álló részben a felek egyebek között jelzik: tiszte­letben tartják a másik szuverenitását, politi­kai függetlenségét, területi integritását, biz­tonságát, el nem kötelezettségét, nemzeti azonosságát és kulturális örökségét. Abban a részben, amelyben átfogóan is ismertetik, hogy tartózkodnak az erőszak bárminő alkalmazásától, a felforgatástól, a másik fél lejáratására irányuló ellenséges propagandától is, szükségesnek tartják ki­emelni: területükön megakadályozzák fegy­veresek, politikai, etnikai vagy más csopor­tok jelenlétét, kiképzését vagy táborokban és támaszpontokon való tartózkodását, a má­sik fél területe elleni aknamunkát. A Szovjetuniónak és az Egyesült Államok­nak a nemzetközi garanciákat tartalmazó események sorokban TOKIO Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök csü­törtökön háromnapos hivatalos látogatásra Tokióba érkezett. Gandhi ma találkozik Ta- kesita Nohoru japán kormányfővel, akivel valószínűleg áttekintik az afganisztáni csa­patkivonásokról született megállapodás nyomán kialakult nemzetközi helyzetet és a kétoldalú gazdasági együttműködés lehető­ségeit. Gandhi részt vesz a fél évig tartó In- dia-fesztivál megnyitásán is. BONN A nyugatnémet Bundestagban csütörtö­kön megkezdődött a washingtoni csúcstalál­kozón kötött RHR/HHR-szerződés megva­lósításának vitája. A képviselők első olvasás­ban a bonni kormány által a szerződés betar­tásának ellenőrzéséről készített megállapo­dástervezetét vitatják meg. A megállapodás­hoz az Egyesült Államok, a Német Szövetsé­gi Köztársaság, Nagy-Britannia, Olasz­ország, Belgium és Hollandia csatlakozik. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter felszólalásában kiemelte, hogy a szerződés aláírásával történelmi jelentősé­gű lépést sikerült tennúaz igazi leszerelés felé. KAIRÓ Másfél évtizedes szünet után felújította tevékenységét az egyiptomi—magyar baráti társaság. A Kairóban szerda este megtartott első baráti-találkozón az elnök, Mohammed Ibra­him el-Dahruri köszöntötte a régi tagokat s az új jelentkezőket, hangoztatva: ismét alkal­mas az idő arra, hogy Magyarország barátai e szervezettebb formában is munkálkodja­nak a két nép kapcsolatainak erősítésén. Eb­ben élvezik az égyiptomi külügyminisztéri­um támogatását is. Fő feladatuknak azt te­kintik, hogy az eddig is élő gazdasági-kultu­rális kapcsolatokat társadalmi oldalról is el­mélyítsék. nyilatkozatában az aláírók vállalják: tartóz­kodnak az Afganisztán és Pakisztán bel- ügyeibe való beavatkozás bármilyen formá­jától és tiszteletben tartják a kétoldalú viszo­nyukról ismertetett szándékaikat. A menekültek önkéntes visszatéréséről szóló afgán—pakisztáni megállapodás szin­tén több pontban részletezi, hogy a szabad döntésük alapján Afganisztánba hazatérők egyenlő politikai és vallási jogokat élvezve vehetnek részt az ország életében. Ezt ve­gyesbizottság ellenőrizheti. • Egy külön fejezetben, amelyet Afganisztá­non és Pakisztánon kívül a megállapodások szavatosságát vállaló két nagyhatalom tanú­ként szintén aláírt, tisztázzák az egyes megál­lapodások egymással való szoros, szerves és kölcsönös kapcsolatát. Ebben fektették le: az afganisztáni—pa­kisztáni megállapodás május 15-én lép élet­be, ekkor kezdődik a külföldi csapatok foko­zatos kivonása. Ezeknek a katonáknak a fele 1988. augusztus 15-én hagyja el az országot, az összes szovjek katona kivonását kilenc hónapon-' belül fejezik be. Intézkednek a megállapodások esetleges megsértésének ki­vizsgálásáról, az ENSZ ebben való közremű­ködéséről is. Az aláírási ünnepség végén Pérez de Cuel- lar rövid beszédben hangsúlyozta az okmá­nyok nagy jelentőségét a térség békéje és a nemzetközi közösség szempontjából. Személyi változások Szlovákiában Személyi változásokról döntött csütörtöki ülésén Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A testület Jozef Lenárt helyére Ignác Janákol, az SZLKP KB eddigi mezőgazdasági és élelmezési, illetve ifjúsági ügyekben illetékes titkárát választotta meg első titkárnak. Emlékezetes, hogy Jozef Le- nártot a CSKP Központi Bizottságának múlt heti ülésén KB-titkárrá választották. Lenártot Milos Jakes helyére megválasztot­ták a CSKP KB Népgazdasági Bizottságá­nak élére is. Az SZLKP KB saját kérésére felmentette megbízatása alól Ludovit Fczlár ideológiai ügyekben felelős KB-titkárt és helyette meg­választotta Gejza Slapkát, a pozsonyi pártbi­zottság vezető titkárát. Ugyaúcsak KB- titkári megbízatást kapott Iván'Knotek, a nyugati-szlovákiai kerületi bizottság vezető titkára, akit egyben megválasztottak a mező- gazdasági és élelmezési, valamint az ifjúsági bizottság elnökének is. Aquino Kínában Corazon Aquino Fülöp-szigeteki elnök csü­törtökön délelőtt hivatalos látogatásra Kíná­ba érkezett. Ezalatt teljes készültségben van a Fülöp-szigeteki hadsereg, hogy megakadá­lyozzon egy esetleges puccskísérletet. Elindulása előtt az clnökasszony jelezte, hogy kínai látogatásával a belpolitikai helyzet szilárdságát is kívánja demonstrálni. Aquino 1986 novembere óta — amikor Japánban járt — nem hagyta el az országot. BERLIN Szerdán este a berlini Metropol Színház­ban tartott ünnepi hangversennyel fejező­dött be az NDK-beli magyar kulturális na­pok gazdag programja. Az általános elismerést és sikert hozó ren­dezvénysorozat záróeseményén — amelyen Bartók, Liszt és Kodály művei csendültek fel — részt vett Kűpeczi Béla művelődési minisz-' tér, Hans-Joachim Hoffmann, az NDK kul­turális minisztere és Roska István berlini ma­gyar nagykövet. MOSZKVA „Az egyetlen különbség az őrültek és köz­tem, hogy én nem vagyok őrült.” Aki így vallott önmagáról, az a Salvador Dali, aki­nek pénteken nyílik kiállítása a Szovjetunió­ban. A 84 éves, katalán születésű művész 150 grafikai munkáját, 4 gobelinjét és 3 szobrát mutatja be a moszkvai Puskin Múzeum az egy hónapon át nyitva tartó kiállításon. „BÉKE ÉS SZOCIALIZMUS”- TANÁCSKOZÁS Szűrös Mátyás felszólalása A szocialista országokban kibontakozó megújulási folyamat, a kommunista pár­tok politikájában tapasztalható ráltozás, a Szovjetunióban végbemenő átalakítás kedvező feltételeket teremt arra, hogy a kommunista mozgalom ismét erőre kap­jon. A közös célok jegyében formálódik a kommunisták és más baloldali erők, hala­dó mozgalmak szövetsége és folytatódik, visszafordíthatatlanná vált a demokrati­zálódási folyamat a mozgalmon belül. A változások jegyében a Béke és Szocia­lizmus című elméleti folyóirat tevékenysé­gét is meg kell újítani—hangoztatta a lap jubileumi prágai tanácskozásán csütörtö­kön elmondott felszólalásában Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. Szűrös Mátyás hangsúlyozta, a kom­munista és a munkáspártok politikájának kedvező változásával, — a több szocialista országban kibontakozó mélyreható meg­újulási folyamattal egyidejűleg növekedett a pártok önállósága, felelősségük, és kap­csolataikban egyre jobban kifejeződnek az együttműködés korszerű elvei és formái. A közös célok jegyében formálódik a kom­munisták és más baloldali erők, haladó mozgalmak szövetsége, visszafordíthatat­lanná vált a demokratizálódási folyamat a mozgalmon belül. Szűrös Mátyás hangsú­lyozta, a létező szocializmus — amelynek országai mélyreható társadalmi, gazdasá­gi, politikai átalakuláson mennek át vagy annak küszöbén állnak — pob'tikai szem­pontból hosszú idő óta nem volt ennyire ösztönző a kommunista mozgalom számá­ra. A változások legfontosabb összetevője a Szovjetunióban kibontakozó átalakítás. A szocializmus megújulásában nagy fele­lősség hárul az SZKP-ra, hiszen az — sú­lyánál és tapasztalatainál fogva — a kom­munista mozgalom kiemelkedő tekintély ű és jelentőségű pártja. A KB-titkár a moz­galom fejlődésének egyre kedvezőbb nem­zetközi feltételének nevezte a kínai re­formfolyamatokat, amely ek — mint mon­dotta —szerves részét alkotják a világszo­cializmusnak. Szűrös Mátyás arról beszélt, a kommu­nista mozgalom önmagában nem tudja megállítani a fegy verkezési hajszát és el­hárítani az atomháború veszélyét, ezért keresni kell a szövetséget minden más, az emberiség fennmaradásáért felelősséget érző politikai és társadalmi erővel, párttal, mozgalommal. Utalt arra, a kommunista és munkáspártok, illetve baloldali mozgal­mak és szervezetek la valyi moszk vai talál­kozója egy értelműen bebizonyította, hogy lehetséges az együttműködés a legkülön­bözőbb társadalmi és politikai erők között ■ az emberiség létét érintő kérdésekben. Ezen az úton haladva a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom nemcsak az együttes gonodolkozásban, hanem a közös cselek résben is képes hozzájárulni a széles körű szövetség kiépítéséhez a baloldali erűkkel. A MTESZ az állásfoglalás-tervezetről A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének elnöksége a Központi Bizottság felkérésére csütörtökön Fock Jenő elnökletével kibővített ülésén megvitatta az MSZMP országos pártértekezletének korábban nyilvá­nosságra hozott — állásfoglalás-tervezetét. Az elnökség -— Tóth János főtitkár bevezetője után — élénk és konstruktív vita eredményeként alakította ki a szövetség végleges állásfoglalását. A MTESZ orszá­gos elnöksége úgy látja, hogy gazdasági elmaradásunk fő oka a világ objektív folyamatainak késői felismerésében, az azokra adott, ki nem elégítő válaszokban keresendő. A stabilizációs és kibontakozási program céljait akkor lehet megvalósí­tani, ha a párt- és az állami vezetés, a társadalom egészének szemléletében és gyakorlatában is érvényesül a műszaki fejlesztés meggyorsításának, a tudomány eredményei gyors hazai alkalmazásának igénye. Ehhez jelentős mértékben javítani kell a szakemberek — teljesítménnyel arányos anyagi és erkölcsi — megbecsülését. Nélkülözhetetlen az oktatás korszerűsítése, a műszaki pályák vonzóvá tétele, a kutatásra szánt ráfordítások bővítése is. Fontos, hogy erősödjön a műszaki, agrár-, gazdasági és természettudományi szakemberek érdekérvényesítése, érdekvédelme. Jogi garanciák és érdekérvényesí­tési eszközök egyaránt szükségesek ahhoz, hogy a társadalmi szervezetek vélemé­nyét ne lehessen figyelmen kívül hagyni a döntések meghozatalakor. Fontos, hogy az állami szervek* partnerként kezeljék az érdekképviseleti, társadalmi szervezete­ket. Nélkülözhetetlen az érdekképviseleti struktúra korszerűsítése, a reálértelmi­ség mainál hatékonyabb érdekvédelmének biztosítása. Az elnökség javasolja, hogy az állásfoglalás-tervezetnek az értelmiség és a műveltség szerepéről szóló részében önkritikusan állapítsák meg: hosszú időn keresztül nem vették figyelembe a szakemberek jelzéseit; elemzéseit, amelyekkel arra figyelmeztettek, hogy az értéket teremtő szellemi munka döntő tényezője társadalmi-gazdasági előrehaladásunknak. Ez a téves gyakorlat az értelmiség lebecsüléséhez és a műszaki fejlődés lassulásához vezetett. A reálértelmiség eddig is szakmai felelőssége tudatában tette meg javaslatait a vezetésnek. Most azt várja a pártértekezlettől, hogy az döntéseivel intézményi, jogi és személyi garanciákat teremt a stabilizációhoz és a kibontakozáshoz nélkülözhe­tetlen szakmai vélemények érvényesüléséhez. A demokrácia és a társadalmi ellenőrzés hiánya a 60-as, 80-as években Sajtóvita Lengyelországban Szeles sajtóvita bontakozott ki Lengyelországban az 1968-as lengyelor­szági események — diákzavargások, anti­szemita megnyilvánulások — 20. évfordu­lóján Wladysla h Gomulka személye és a 60-as évek politikai és gazdasági értékelé­se körül. A vita időszerűségét az adja. hogy az 1968-as, majd az azt követő 1970-es poli­tikai válság okainak elemzésére vállalko­zó publicisták, az akkori, illetve a mai politikai élet szereplői eltérő tanulságokat vontak le a 20 .évvel ezelőtti események­ből. A Lengyel Egyesült Munkáspárt köz­ponti napilapja a Trybuna I.udu és a Po­lityka című hetilap — ha némileg eltérő hangsúlyokkal is — a 60-as évek végén kialakult válság okának a gazdasági és politikai reformok elodázását, a centra- lisztikus, voluntarista politikai irányítási forma megmerevedését tartja. A Polityka legújabb számának polémikus írása sze­rint a 60-as évek Gomulka- és a 70-es évek Gierck-korszakára egyaránt az volt a jellemző, hogy az ország vezetése „a# szocializmusról vallott saját doktriner né­zetéhez próbálta idomítani a társadalmat, ahelyett, hogy a hatalmat, a társadalmi rendet igazította volna az új, szocialista társadalom igényeihez”. „Mindkét politi­ka vereségének alapvetően ugyanaz volt az oka: a demokrácia és a társadalmi ellenőrzés hiánya” — állapítja meg a Po­lityka. A hetilap v álaszol egy volt lengyel párt­vezető állásfoglalására. A Zycie Litcrac- kie című krakkói hetilapban Stanislaw Kociolek. aki a 60-as években a LF.MP KB PB tagja, varsói, majd gdanski első 'titkár volt, írásában a 60-as érek végét eredményekben gazdag, stabil korszak­nak állítja be és előnytelen összehasonlí­tást tesz az 1980-as évekkel, amelyeket a „kapitalizmusra jellemző tulajdon- és tő- keviszot^v ok bevezetésére irányuló, ered­ménytelen reformkísérletekkel” jellemez. A Polityka ezt „retrográd és dogmatikus” politikai nézetnek, restaurációs kísérlet­nek minősíti és élesen visszautasítja. ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS BRAZÍLIÁBAN Döntőbíró a fegyveres erő Brazíliában alkotmányjogilag is felhatalmazták a fegyveres erőket, hogy szükség esetén beavatkozzanak az ország belpolitikai és társadalmi életébe s döntőbírói szerepet játsszanak a törvényesség és a rend védelmében. Az új alkotmányról folyó szavazás keretében az alkotmányozó nemzetgyűlés több­sége szerdán úgy döntött, hogy nem fogadja el a baloldal indítványát, amely a fegyveres erőket egyértelműen alárendelné a polgári kormányzatnak, illetve előírná, hogy kizárólag nemzetvédelmi feladatokra vehetők igénybe. A testület ehelyett szen­tesítette a hadseregnek az ország életében játszott kimagasló hatalmi szerepét, beleért­ve a belső rendfenntartást is. A többi dél-amerikai ország, mindenekelőtt Argentína készülő új alkotmányára is minden bizonnyal hatást gyakorló döntés értelmében a brazil fegyveres erőket abban az esetben vehetik igénybe a rendszer stabilitását érintő belső gondok orvoslására, ha a törvényhozó, a végrehajtó vagy a bírói hatalom valamelyike (közülük egy is elég) felkérné rá. Alkotmányba iktatták a „védelmi és az ostromállapot" intézményét is. Eszerint a mindenkori elnök a köztársasági tanács és a nemzetvédelmi tanács, esetleg csak egyikük véleményének meghallgatása után 30 napra, majd még egyszer harmincra „védelmi állapotot" hirdethet ki. ami együtt jár az alkotmányos jogok korlátozásával. Pstromállapotot abban az,esetben hirdethetnek ki, ha a védelmi állapot hatástalan­nak bizonyul a nemzet sorsat érintő ügyekben. Ilyennek tartják: „egy országos méretű súlyos megrázkódtatást", vagy hadiállapot bevezetéséi, illetve a válaszadást külső agresszióra. Mindkét típusú szükségállapot kihirdetéséhez és meghosszabbításához szükség van a kongresszus utólagos egyetértésére, a kongresszus pedig nem oszlatható fel a szükségállapot idején. Az alkotmány szerint Brazíliában a jövőben is kötelező lesz a katonai szolgálat Grósz Károly a Diósgyőri Gépgyárban Csütörtökön a Diósgyőri Gépgyárba látogatott Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke. Dudla Józsefnek, a Borsod megyei pártbizottság első titká­rának társaságában részt vett és felszó­lalt a gépgyár egyik pártalapszervezeté- nek taggyűlésén. Rigó István alapszer­vezeti titkár vitaindítója után a 32 tagú, főként forgácsoló szakmunkásokat tö­mörítő kommunista közösség nyolc tag­ja fejtette ki véleményét az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezeté­ről. A taggyűlést követően Grósz Károly válaszolt a sajtó jelen lévő munkatársai­nak kérdéseire. Az eszmecserén szerzett benyomásairól szólva kijelentette: — Nagyon jó szellemű taggyűlésen vehettem részt, higgadt, tárgyilagos és szókimondó felszólalások hangzottak el, elsősorban a tettekről, a munkáról, an­nak feltételeiről, s a politika lényeges kérdéseiről mondtak véleményt a diós­győri kommunisták. Egy kérdésre válaszolva immár széle­sebb összefüggésben szólt a Politikai Bi­zottság tagja az országos értekezletre készülő párttagság hangulatáról, a most zajló eszmecsere tapasztalatairól. Mint mondotta, aktívabbak most a pártta­gok, mint korábban, s ez nagyon jó do­log. Az eszmecseréken elhangzó vélemé­nyek két csatornán jutnak a vezetéshez. Egyrészt az illetékes párttcstülctck ösz- szegzik azokat, s a megyei pártbizottsá­gok tapasztalatai végül a KB Titkársá­gának az asztalára kerülnek. Grósz Károly kitért arra is, hogy a társadalomban felfokozott várakozás érzékelhető a májusi országos értekezlet iránt. — Ezt a várakozást jogosnak tar­tom, hiszen nagyon bonyolult, ellent­mondásos gazdasági és társadalmi vi­szonyokat élünk meg napjainkban, és valamennyien keressük a kiutat. A kormány elnöke kitért olyan konk­rét kérdésekre is, amelyek a mostani taggyűlésen is szóba kerültek, s amelyek az egész ország közvéleményét foglal- >$9?taíÍáK.(§jíplt arról, hogy ä diósgyőri kommunistákat érthetően foglalkoztat­ja a munkanélküliség veszélye, ezért fel­szólalásában ismertette a kormányzat foglalkoztatáspolitikai törekvéseit. Rá­mutatott: jelenleg a munkanélküliség ve­szélye országosan nem olyan nagy, mint amilyen mértékben a közvéleményben jelen van az aggodalom. Az országos számokat tekintve változatlanul jóval több munkahelyet tudunk kínálni, mint amennyi iránt kereslet van. Elmondotta, hogy a kormányzat dol­gozik a lakásgazdálkodás korszerűsíté­sén is. Sokáig nem tartható a lakás­építésre és -fenntartásra adott évi 50 milliárd forintnyi állami támogatás je­lenlegi elosztási szerkezete. Hiszen az 50 milliárd nagyon nagy pénz, mégis mindenki elégedetlen. Aki állami bérla­kásban lakik, az azért, mert elmarad a felújítás, aki lakást épít vagy házat vá­sárol, az azért, mert fél a jövőtől, az eladósodástól. A jelenlegi struktúra te­hát nem jó, s a kormány most ennek megváltoztatásán dolgozik. Grósz Károly a beszélgetés során rendkívül nagyra értékelte azt a maga­tartást, amelyet a vállalatok legtöbbje tanúsít az áremelésekkel kapcsolatban. Ezzel összefüggésben a kormány el­nöke kitért arra is, hogy az űj adórend­szernek az árakra gyakorolt hatása el­lentétben áll a kormányzat előzetes el­képzeléseivel, szándékaival. Mint mon­dotta, jobbítani szerettünk volna, de ez nem következett be. A szándék és a való­ság közötti nagy különbség megszünte­tésére munkabizottságok alakultak, s a Minisztertanács foglalkozik ezzel a kér­déssel. Havasi Ferenc látogatása az írószövetségben A Magyar írók Szövetsége, a szabadfoglalkozású írók pártszervezete meghívására Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, csütörtökön látogatást tett az írószövetség székházában. A vendéget Cseres Tibor, az írószövetség elnöke, Fekete Gyula és Jókai Anna, a szövetség alelnökci, Keress Miklós, a szövetség főtitkára és Barsi Tomaj, a VI. kerületi pártbizottság első titkára fogadta. A szövetség vezetőivel folytatott rövid eszmecsere után Havasi Ferenc találkozott az írószövetség kibővített választmányának tagjaival, a szakosztályi elnökökkel, vidéki írócsoport ve­zetőivel. A KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságának ülése (Folytatás az I. oldalról) (Kecskemét) azok közé tartozik, akik nagyon fontos és gyors intézkedéseket várnak az értekezlettől, Katus Zoltán megyei titkár—szerint minden szin­ten jobban kellene menedzselni a fiata­lokat. „Tudni kell kezelni az ellentétes nézeteket” utalt a vitákra, majd arról beszélt: elengedhetetlen a szakmastruk­túra megfelelő átalakítása. Csúcs Lász­ló (Baja) a bérreform és a lakásreform fontosságáról. Vörös István (Kiskun­félegyháza) a közművelődés semmi mással nem pótolható szerepéről LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT BARCSAY JENŐ TEMETÉSE * Mély részvéttel kísérték utolsó útjára csütörtökön családtagjai, müvésztársai és tanítványai Bar- csay Jenőfestőművészt a Mező Im­re úti temetőben. Ravatalánál Vaj­da György művelődési miniszterhe­lyettes emlékezett a hatalmas ívű, szorgalmas alkotómunkával Yelt életútra. LOTTÓNYERŐSZAMOK A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság tájékoztatása szerint a Bu­dapesten megtartott 15. heti lottó­sorsolás nyerőszámai a követke­zők: 16, 17, 27, 41, 55 mondta el véleményét. Dömötör Zsuzsa (Kiskunmajsa) a testület és az appará­tus viszonyát vizsgálva a választottak (a testület) melleit tette le a voksát, egyúttal pedig javasolta: ne csak a tiszt­ségviselőkre, az apparátusbeliekre is vonatkozzék, hogy legföljebb tíz esz­tendeig dolgozhatnak e beosztásuk­ban. László Anikó megyei úttörőelnök a pártértekezlettől azt várja, hogy a párt újrafogalmazza viszonyát a gyer­mekszervezettel, amelynek társadalmi és politikai szervezetnek is kell lennie. A vitát összefoglalva Molnár Mihály első titkár hangot adott annak a véle­ményének, hogy a kialakult helyzetért nemcsak úgymond „fönt” felelősek, hanem — az adott szinten és keretek között — alapszervezeti, gyáregységi szinteken is. A gazdasági reformot to­vább kell folytatni — szögezte le — nehogy folytatódjon az a gyakorlat: a jóktól lecsapolt nyereséggel mentik meg a rosszakat. A vitában elhangzottakat mind­mind eljuttatják a párt illetékes szervei­hez. B. J. A dóelőleg-fizetés az orvosi hálapénzek után A Pénzügyminisztériumban csütörtökön tájékoztatták az újságírókat az orvosi hálapánz adózásáról. Csúcs László főosztályvezető elmondotta: a közelmúltban a Legfelsőbb Bíróságon állásfoglalás született, amely szerint az orvos és más egészségügyi dolgozó az állami egészégügyi szolgálat kereté­ben nyújtott ellátásért és szolgáltatásért anyagi vagy más előnyt nem kérhet, az ellátást ilyen feltételhez nem kötheti. I la azonban a kizárólag és szorosan a gyógyító-megelőző tevékenységével kapcsolatban — annak külön elismeré­seként — felajánlott hálapénzt vagy más juttatást az orvos utólag elfogadja, ezzel nem követ el bűncselekményt. Amennyiben ilyen forrásból jövedelme származik, az után adózni is kell. A személyi jövedelemadózásról szóló törvény előírja, hogy magánszemély bármilyen címen megszerzett vagyoni értéke jövedelemnek számít, ami adóköteles. A törvény végrehajtási rendeleté szerint a borravaló és a hálapénz nem minősül ajándéknak, ebben az esetben egyébként adómentes, de illetékköteles lenne. 1 z érintetteknek április 20-áig eleget kell tenniük az adóelőleg-fizetési kötelezettségüknek, vagyis az ilyen címen elért jövedelem 20 százalékát he kell fizetniük. \ki elmulasztja ezt a kötelezettségét, annak vagyoni, jövcdelnii helyzetet az adóhatóság öt évre visszamenőleg megvizsgálja. Cgyanis a hálapénz 1988. január l-je előtt is adóköteles v olt. az általános jövedelemadó­ról szóló rendelet alapján. 1

Next

/
Thumbnails
Contents