Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-14 / 88. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE ... 3 • «. i" v • ' - . , V* : - .’ AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 88. szám Ára: 1,80 Ft 1988. április 14., csütörtök AZ SZKP KB HATÁROZATA Tagfelvétel és átalakítás A Szovjetunió Kommunista Pártjának jelenleg 19 468 786 tagja és tagjelöltje van — közölte a párt Központi Bizottságának szerdán Moszkvában nyilvánosságra hozott határozata. Tavaly 585 ezer fővel emelkedett a szovjet párt létszáma. A határozat aláhúzza, hogy a párttagfelvételeknek a jövőben de- mokratikusabbnak, nyíltabbnak kell lenniük. A párttagok kiválasztásával kapcsolatban utal arra, hogy egyelőre nem mindegyik párt- szervnel tapasztalhatóak kedvező változások. Több helyütt a párttagfelvételt és az átalakítási folyamatokból adódó feladatokat nem egyeztetik. A KB jelentése a tagfelvétel fontos előfeltételének minősíti, hogy a jelölt miként viszonyul a peresztrojkához. A pártvezetés szerint a tagfelvételt megelőző jelöltidőszaknak nagy szerepe van, de e téren is hibák mutatkoznak, sok pártszcrvnél a jelölteket nem ruházzák fel a kellő ideológiai ismeretekkel. A KB titkárságát megbízták, hogy a közelgő országos pártértekezletre készítse elő a dokumentumokat, amelyek összegzik a fenti kérdésekről a beszámoló taggyűléseken elhangzott és a sajtóban megjelent véleményeket. Negyedszázados a bajai vízügyiszakember-képzés 4. old. Gazdaságpolitikai szándékaink 5. old. KRITIKUS VÉLEMÉNYEK ÉS SEGÍTENI AKARÁS A népfront támogatja a megújulási folyamatot 1/ MSZMP országos értekezletének állásfoglalás-tervezetét — a párt felkérésére — a társadalmi szervezetek és mozgalmak is megvitatják, majd véleményüket javaslataikat az illetékes pártszervek útján eljuttatják a Központi Bizottsághoz. •t Hazafias Népfront megyei bizottságának aktívaülésén a különböző társadalmi rétegek képviselői, köztük egyházi személyek is kifejtették véleményüket. Részt vett é\ felszólalt a tanácskozáson S/.cmök József, a népfront országos tanácsának alelnö- ke. Terbe Dezső megyei titkár rendhagyó módon nem tartott bevezető előadást, hanem rövid köszöntő szavak után máris átadta a szót a meghívottaknak. A résztvevők nem kérették magukat, s mintegy három és fél óra alatt tizenheten mondták el a dokumentum- tervezettel kapcsolatos álláspontjukat. Igen jó felkészültségről tanúskodó, érdemi és nyílt, őszinte hangvételű megnyilatkozások hangzottak el, amelyek egyúttal a kibontakozás irányának megjelölésére, a módszerek megfogalmazására vonatkozó szándékokat is kifejezték. A népfrontmozgalom megyei képviselői egyetértettek az állásfoglalástervezet önkritikus helyzetelemzésével, a gazdaságban kiéleződött ellentmondások, a társadalmi viszonyban bekövetkezett zavarok megoldására irányuló törekvésekkel. Azzal a meghatározással, amely kimondja, hogy nemzeti boldogulásunk érdekében a társadalmi élet minden területén szükség van a reformfolyamat felgyorsítására. A gazdaság és a politikai intézményrendszer működésének megújítása, a társadalom alkotóképességének kibontakoztatása megegyezik a népfrontba tömörült állampolgárok szándékával, s ennek érdekében tevékenyen készek közreműködni. Alapvetően a népfrontmozgalom szemszögéből vizsgálták a párt országos értekezletére készült állásfoglalását, de bonckés alá vették szinte az egész anyagot, annak valamennyi fontos megállapítását. Legyen szó akár a gazdasági helyzetről, az intézmények — köztük a párt és a népfront közötti munkamegosztásról, a nyilvánosságról, a más felfogású, világnézetű állampolgárokkal való együttműködésről, az ideológiai munka megújításáról, a népképviseleti testületek működéséről vagy a hátrányos helyzetű emberek problémáinak megoldásáról. Hiszen, mint mondották, a Hazafias Népfront munkája kihat mindezekre. (Folytatás a 2. oldalon) Megalakult a Széchenyi István Gazdasági Társaság Megalakult a Széchenyi István Gazdasági Társaság, amely kisvállalatok, kisszövetkezetek, nem önálló jogi személyiségű egyéni és társas vállalkozók tevékenységének finanszírozásával, hitelezésével foglalkozik — jelentették be az alapítók szerdán a MUOSZ székházában megtartott sajtótájékoztatón. A gazdasági társaságot 30 millió forintos alaptőkével a Magyar Hitel Bank és három leányvállalata — a Befektetési Bank, az Ingatlanforgalmazási Leányvállalat és a Pannonlízing Leányvállalat —, valamint a KIOSZ, a KISOSZ és az QK1SZ hozta létre. Az új ,GT a kisvállalkozóknak kínálja banki szolgáltatásait. így bankszámláikat vezeti, eseti (Foly tatás a 2. oldalon) FEJLESZTÉSEK A PARKETTAGYÁRTÓ VÁLLALATNÁL Növekvő exportlehetőségek — kevés az alapanyag • Az év elején kezdte meg az üzemszerű termelést az olasz gyártmányú Costa gépsor. A Kecskeméti Parkettagyártó Vállalat 1987-ben termékeinek egyötödét mintegy 59 millió forint értékben — tőkés exportra szállította. Az idén (hasonlóan az elmúlt évihez) háromszázmillió forintos árbevételt terveznek, ám ezen belül tőkés kivitelüket jelentősen, 88 millió forintra akarják növelni. A megyeszékhelyi gyár parkettái iránt a hazai mellett egyre nő a kereslet az NSZK-ban, Finnországban és Svédországban is. Ez utóbbi ország Fanerámi nevű cégének képviselője épp a napokban járt a kecskeméti vállalat igazgatójánál, Németh Józsefnél, akivel a meglévő szállítások bővítésének lehetőségéről tárgyalt. A növekvő exporthoz a kecskeméti vállalatnak meg kellett teremtenie a technikai hátteret is. Éppen ezért a próbaüzemet követően az. idén év elején kezdték meg az üzemszerű termelést azon az olasz Costa gépsoron, amellyel a hagyományos, úgynevezett csaphornyos mellett lamellás parkettát is lehet gyártani. Bővítették és korszerűsítették a már meglévő szárítójukat is. A gyár tehát felkészült az újabb feladatokra és termékei is kelendőek. Ám félő, hogy az alapanyagellátási gondok miatt a tervek csak tervek maradnak. Mint ahogy azt Németh József igazgató elmondta, ha rövidesen nem tudnak beszerezni jó minőségű tölgyfrízt, már májusban le kell állítaniuk a szalagparketta-üzemüket. G. B. Algériában az elrabolt repülőgép „Hússzor haltunk meg egy nap” • Az eltérített Boeing 747-es kuvaiti repülőgép egyik utasát a larnacai kórházba kísérik azon 12 társa közül, akiket a géprablók április 12-én bocsátottak szabadon. Algériában szállt le szerdán hajnalban a múlt kedden elrabolt kuvaiti utasszállító gép, miután a géprablók Lamacán, a Jumbo Jet feltöltéséért cserébe szabadon engedtek tizenkét fogva tartott személyt. Hírek szerint a terroristák ígéretet tettek arra, hogy Algériában szabadon engedik az összes túszt. A Boeing 747-es éjfél után nem sokkal szállt fel a ciprusi Larnacá- ból és négy órakor érkezett meg az algériai fővárostól mintegy 12 kilométerre fekvő Huari Bumedien repülőtérre. A géprablók a pilótán keresztül utasították az irányítótornyot, hogy küldjenek el minden járművet a gép közeléből, amely a főépülettől mintegy 300-400 méterre állt meg. Az irányítótorony a föl- detérés után fél órával megpróbált kapcsolatba lépni a terroristákkal, de azok egy órán keresztül nem adtak semmiféle választ. Végül is hajnalban sor került egy tízperces találkozóra a légikalózok és az algériai tárgyalóküldöttség között. (Folytatás a 2. oldalon) KEVESEBB PÉNZ — GONDOSABB MÉRLEGELÉS Mire költ idén a szabadszállási tanács? Csaknem 75 millió forinttal gazdálkodhat idén a Szabadszállási Nagyközségi Tanács. Az állami költségvetés stabilizálását elősegítő lépések következményeként minden helyi tanácsnál megérzik azt, hogy lassabban csörgedeznek a pénzforrások. S jóllehet ez az összeg is 4 millió 600 ezerrel kevesebb a tavalyinál, amikor a szabadszállási tanács jóváhagyta saját idei gazdálkodási tervét, akkor megfogalmazta, hogy a működési, fenntartási tevékenységben elsőbbséget élvez az egészségügyi és szociális ellátás, valamint az oktatás színvonalának megőrzése. A fejlesztéseket is szigorúan rangsorolni kell, mivel itt is szűkösebbek a lehetőségek annál, mint amit a VII. ötéves terv kidolgozásakor számítottak, ám a helyi erők összefogásával a megkezdett fejlesztéseket folytatni kell. A bevételek szerkezete 1988-tól, az új adórendszer bevezetésével, megváltozik, s ez változást jelent a tanácsi tevékenységben is. Még nagyobb gondot kell fordítani a saját — tehát helyben felhasználható - bevételek növelésére, a vállalkozások előmozdításával, az öntevékenység fokozásával, a költségkímélő megoldások alkalmazásával és az intézmények hatékonyabb működtetésével. Ez utóbbi területen új szervezési módszerekkel — vagyis többletkiadás nélkül is — javítható az ellátási színvonal. De nagyon sokat jelent a településfejlesztési hozzájárulás, az önkéntes lakossági befizetések, valamint az átvett pénzek — mert ezeket közvetlenül fejlesztésre fordítják. Az egészségügyi ellátásban a műszervásárlás a legfontosabb: idén már az ultrahangos vizsgálatokat is helyben végzik. Fokozott erőfeszítést jelent a szociális ellátásban a növekvő igények kielégítése, e mellett azonban új feladatként ez évtől megkezdik a rászorulóknak a rendszeres nevelési segély folyósítását. Az oktatási ágazatban — bár ennek költsége teszi ki a működésre szánt pénz csaknem felét — csak kismértékű szintjavításra lesz lehetőség. Halaszthatatlanná vált néhány tanácsi bérlakás felújítása is. A 41 milliós idei fejlesztési tervből a legnagyobb részt, 30 millió forintot az édesipari gyártócsarnok építésére költik. E létesítmény elkészültével új munkahelyeket is teremtenek, megoldva ezzel jó néhány szabadszállási és környékbeli lakos elhelyezkedési gondját. Ebben az esztendőben be kell fejezni az új postaépület átalakítását. Tovább bővítik a gázhálózatot, mégpedig úgy, hogy az eljusson Balázspusztára. amit a szaknyelvben külterületi lakott helynek neveznek, s a földgáz komfortosabbá teszi az ottani emberek életét is. A megyei tanács támogatásával épül idén egy szolgálati lakás is Szabadszálláson. Ennek költségét fele-fele arányban viseli a nagyközség és a megye. Ugyancsak megyei támogatással folytatják az útépítést, s a telefonhálózat bővítéséhez is jelentős összeggel járul hozzá a megyei tanács. Ez utóbbi fejlesztés része annak a programnak, amelynek keretében még az idén bekapcsolják Szabadszállást a távhívásos telefonrendszerbe. V. T. Kezet rá! Napról napra, néha óráról órára változik a piac. Egyes forgalmazók alkalmazkodnak ehhez, míg mások kötik az ebet a karóhoz. Csak azért se adják olcsóbban az árujukat. S olyan magasra srófolják fel némelyiknek az árát, hogy a vevő csak les. Paradicsom: 260 forint. Ennyibe kerül egy mezőgazdasági üzem zöldséges bódéjában a több napi tartoga- tás után lottyattá vált termék. Adja olcsóbban! — kérem az eladótól. Am hiába. Nem lehet vele alkudni. Veszem vagy nem veszem. S már húzza is le a rolót, mivel délben záróra. A puha paradicsom pedig marad a rekeszben. Az esélye, hogy vevőre talál, szinte egyenlő a nullával. Tartani az árat mindenáron? Ilyet csak az a kereskedő enged meg magának, aki olyan biztonságban érzi helyzetét a viszonteladói láncban, hogy nem kell tartania az efféle he fulladás anyagi következményétől. ____ Igaz, egy-egy zöldségiizlet mögött ott állhat egy állami gazdaság, egy termelőszövetkezet, egy vállalat vagy egy áfész, amely majd behozza valahogy a veszteséget. De meddig? Egy hasonlat jut az eszembe a sok kézen átment, s közben megpuhult paradicsom, meg a négy-öt napos kivárástól fonnyadt zöldpaprikák láttán. Akik csak a saját hasznukra spekulálnak, olyanok, mint egy elavult gép rozsdás csavarjai. Nem mozdulnak se erre, se arra. A jármű-, az állat-, a zsibpiacot és még néhány helyet kivéve, ritkán van alkalmunk rá, hogy alkudhassunk. Holott a pezsgő üzleti életnek világszerte elmaradhatatlan része — mintegy sava-borsa — az áruért és egyben az árért egyezkedni. Nálunk már az is nagy szó, ha egy kereskedő alkuba bocsátkozik valamelyik termelővel! Másfelől viszont eladója, áruja és a friss napi információ válogatja, hogy hol, milyen mértékű az áralku. A 260 forintos paradicsomárhoz körömszakadtáig ragaszkodó boltos például figyelmen kívül hagyta az április első hetében Kecskemétet is érintő szentesi piaci hatásokat. Azon a bizonyos napon ugyanis egy Csongrád megyei kertésztől már 130 forintért vehetett egy kilogramm paradicsomot a kecskeméti Kossuth téri ABC vezetője. „Rátéve" a beszerzési árra a forgalmazási költséget és a hasznot, 200forintért értékesítette a terméket. Így is elég sokért — tegyük hozzá —, de még mindig olcsóbban és jobb minőségben, mint a 260-ast szerette volna elsózni példánkban szereplő társa. Ma még a piac nincs abban a helyzetben, hogy a fogyasztók széles körben befolyásolhatnák az árakat. Hiányzik a teljes áralku, kiszorulnak az egyezkedésből a vevők, akik nélkül pedig nincs üzlet. Igaz, a hazai árutermelés kínálata is elmarad attól, hogy akár a sütő- vagy a konzervipari vállalatokkal alkudni lehetne. Ez csak azokon a termelőhelyeken lehetséges, ahol túlkínálat van valamilyen fogyasztási cikkből. Ott vállalják a fuvarköltséget is, csakhogy túladjanak a feleslegen. A Konzum Kereskedelmi Vállalatnak ezért előnyösebb Hosszúhegy helyett Mórról és Gyöngy ösdomosz- lóról bort vásárolnia. A Hevesből való szörpöt egy százalékkal még olcsóbban is kapják. Az már más dolog — erről alighanem a vevőknek több tapasztalatuk van —, hogy ez és a többi forgalmazó a megtakarításait észrevehetővé teszi-e a bolti árakban. Az alku serkentő és nélkülözhetetlen eleme az üzleti életnek. Vevőnek és forgalmazónak érdeke, hogy a piac keresleti oldaláról ilyen eszközzel is nagyobb alkalmazkodásra, jobb munkára bírja a termelőket Több és olcsóbban előállított áruval — legyen az paradicsom, paprika, színes televízió vagy éppen lakás ■— mindinkább közelebb juthatunk ah hoz, hogy alkudhassunk. Kezet rá! Kohl Antal
