Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-02 / 79. szám
AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI1I. évf. 79. szám Ára: 2,20 Ft 1988. április 2., szombat 1 ÉLJEN ÁPRILIS 4.! Nagygyűlés Baján Hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából tegnap délután Baján megyei ünnepi nagygyűlést rendeztek. Az ünnepség a magyar és a szovjet himnusz hangjaival kezdődött — a Liszt Ferenc énekkart Vígh László karnagy vezényelte —, majd Kassák Lajos Meditáció című versét mondta el Mikóczi Mária tanítóképzős hallgató. A megjelenteket — közöttük Szakolczai Pált, a megyei párt- bizottság titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, Földesi Istvánt, a párt Központi Bizottságának munkatársát, Terhe Dezsőt, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát, Katus Zoltánt, a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkárát — Papp György, a bajai városi pártbizottság első titkára köszöntötte. Ezután dr. Gajdócsi István mondott ünnepi beszédet. A nagygyűlés további részében a megyei tanács elnöke kitüntetéseket adott át, majd pedig ünnepi műsort hallgathattak meg a résztvevők. Dohai Tamás zongoraművész Chopin Forradalmi etűd című darabját játszotta el, majd Garai Gábor versét Danyi Ildikó szavalta el. Föllépett a Liszt Ferenc énekkar, Kiss-Elek Eleonóra Weöres Sándor Nehéz óra című költeményét mondotta el, végezetül az Internacionálé dallama csendült fel. DR. GAJDÓCSI ISTVÁN: Népünk egységbe ötvöződő akarata képes leküzdeni minden akadályt 1945. április 4-e történelmi sorsfor-' dulö volt népünk életében. Új élet kezdődött a romokon, a dolgozó emberek vették kezükbe sorsuk irányítását. A felszabadulás alapozta meg, tette lehetővé, hogy országunk — saját erejéből és a Szovjetunió segítségével — a szocializmus építésében olyan jelentős sikereket érhetett el, mint a néphatalom kivívása, megvédése, a szocializmus alapjainak lerakása, a tudományos és kulturális élet felvirágoztatása, gazdaságunk felemelkedése. Kritikusabb a külföld is A szocialista építőmunkának, de az egész emberiség eleiben maradásának is alapvető feltétele a béke. Ezért általános megvalósulásáért évtizedek óta küzdenek a haladó emberek és különösen a szocialista országok. A magyar állam nemzetközi tevékenységével tekintélyt vívott ki magának az országok nagy közösségében. Következetes, korrekt magatartást tanúsítva mind politikai, mind gazdasági (Folytatás a 3. oldalon) • A résztvevők egy csoportja —■ előtérben a Liszt Ferenc énekkar tagjai. (Pásztor Zoltán felvételei) Kitüntetési ünnepség a Parlamentben Pénteken a Parlament kupolacsarnokában megrendezett ünnepségen nyújtották át a Magyar Népköztársaság Állami és Kossuth-dijait, valamint a kiváló és érdemes művész kitüntetéseket, amelyeket a Miniszter- tanács adományozott hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából. Az eseményen megjelent Kádár János, az MSZMP főtitkára, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Németh Miklós és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkárai. Grósz Károly miniszterelnök a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében köszöntötte a történelmünk kiemelkedő sorsfordulójának tiszteletére rendezett ünnepség résztvevőit. A továbbiakban kiemelte: büszkén tekintünk vissza azokra a történelmi jelentőségű változásokra, a szocialista építés korszakos eredményeire, amelyek a felszabadulás óta népünk munkájának, szorgalmának köszönhetően hazánkban megszülettek. Erőt merítünk belőlük mai és holnapi feladataink megoldásához. Tanulunk a még oly jó .szándékkal is elkövetett kudarcokból. Illúziók nélkül, munkára, áldozatvállalásra készen, és éppen ezért megalapozottan bizakodunk nemzetünk szocialista jövőjében, a világbéke megőrzésében. —- Mai ünnepségünk egy másik évforduló felidézésére is alkalmat ad. Negyven esztendővel ezelőtt, az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc 100 éves jubileumáról megemlékező Országgyűlés ünnepi ülésszakán a Magyar Kommunista Párt rendkívüli törvényjavaslatot terjesztett elő. Kezdeményezte, hogy a Parlament hozzon törvényt az alkotó munka legnagyobb elismerését kifejező Kossuth-díj alapításáról. A javaslatot indokló előadói beszédet joggal tekinthetjük korunkhoz szóló, napjainkban különösen érvényes üzenetnek: „Demokratikus népi köztársaságunk nagy terveit úgy akarja megvalósítani, hogy igenis ösztönzi az egyént, nem zárja ki az egyéni kezdeményezést. A nagy egyéni teljesítmé- ' nyék teszik majd ki a nagy nemzeti teljesítményt. Igenis a verseny, igenis az egyén érvényesülése, igenis a tehetség kiemelése adhat ösztönzést mindannyiunknak arra, hogy felfedjük erőinket, bízzunk önmagunkban, látván, mire képes az alkotó ember.” E szavak akkor, 1948. március 15-én az ország legkiválóbb tudósai, művészei, ipari és mezőgazdasági dolgozói, az újjáépítés hősei tiszteletére hangzottak el, akik a Kossuth-díj első kitüntetettjei voltak. A kitüntetésekhez olyan munkásság, olyan szakmai, erkölcsi és emberi teljesítmények társulnak, amelyek jelenlegi nagy erőpróbáink során nélkülözhetetlenek, mert a nép szolgálatára indítanak, a közösségi gondolat értékállóságára, a nehézségekkel való bátor szembenézésre figyelmeztetnek, az önmagunk iránt kérlelhetetlen igényességre szólítanak. Azt bizonyítják, hogy az egyén csakis a közösségben bontakoztathatja ki emberhez méltóan a benne rejlő teremtő lehetőségeket — mondotta a miniszterelnök, majd emlékeztetett arra, hogy e legnagyobb állami kitüntetésben eddig 25 alkalommal részesültek legjobbjaink, 1963-ban pedig a szellemi és a termelő munkában elért kiemelkedő sikerek elismerésére újabb magas kitüntetés létesült: az Állami Díj. A Kossuth- és Állami Díjak, valamint a-Népköztársaság kiváló és érdemes művésze kitüntetések adományozásával is kifejezésre akarjuk juttatni tiszteletünket és megbecsülésünket azok iránt, akik életük értelmét a közösség szolgálatában találták meg, és kiemelkedő teljesítménnyel gyarapították szellemi és erkölcsi értékeinket — hagsúlyozta Grósz Károly, majd átnyújtotta a kintüníetéseket. * A Pesti Vigadóban átadták az idei művészeti díjakat. Az eseményen megjelent Radics Katalin, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője is. A kitüntetetteket Köpeczi Béla művelődési miniszter köszöntötte. (A kitüntetettek névsorát a 3. oldalon közöljük.) • Kossuth-díjjal tüntették ki Szvetnik Joachim ötvösművészt, restaurátort, az Iparművészeti Múzeum szerdán elhunyt nyugalmazott főrcstaurátorát. • Jászai Mari-díjas Barbinek Péter, a kecskeméti Katona József Színház színművésze. 9 Állami díjas dr. Berta Jenő, a Kajszi Kék Duna Termelőszövetkezet elnöke. • Állami díjas dr. Balázs Sándor akadémikus, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat főigazgatója. Magyar—szovjet együttműködés 4. old. Történelem a futóhomokon 5. old. Száz éve született Sántha György 5. old. A fegyverek beszéltek 5. old. Tizenévesek fennkölt fogalmakról 6. old. Húsvéti összeállítás 6. old. U A rádió és tv jövő heti műsora 7—8. old.
