Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-09 / 84. szám

házunk tája Tanár úr a gyakorlatban Bogár István, a Kalocsai Dózsa György Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola mérnök tanára Győr- szentiván szülötte, Újteleken ta­lált feleséget. Az agrármérnök há­zaspár itt telepedett le, példát mu­tatva áz elvándorlóknak. A tanár úr naponta jár Kalocsára, hogy az állattenyésztés tudományát ad­ja tovább a jövő szakembereinek. Ő maga is állattartó, az elméleti tudományok gyakorlati hasznosí­tója a saját portáján. — Volt a családunkban paraszt is, munkás is. Hogy miért éppen a paraszti életformához kötőd­tem, nem nehéz megmagyarázni. Anyai nagyapám kiváló gazdál­kodó volt tizenkét holdján, olyan igazi mintagazda, akire mindig felnéztem, s még ma is nosztalgiá­val gondolok rá. Emlékszem, az aratás családi kötelékben történt, mindenki megkapta a maga fel­adatát. Én még áz iskolás kort sem töltöttem be, de apám kezébe adogattam a kötélvégeket, hogy ne kelljen annyit hajolnia. Az is­kolaszüneteket többnyire a győri hűtőházban, mint segédmunkás dolgoztam végig. Amikor diplomát szerzett a Mosonmagyaróvári Agrártudo­mányi Egyetemen, nem volt szán­dékában állattenyésztőnek men­ni, jobban kedvelte a növényter­mesztést. De első munkahelyén, a kalocsai Iszkra Tsz-hen csak főál­lattenyésztői állást tudtak neki ajánlani.'Olyannyira megszerette ezt a szakmát, hogy állattenyész­tési szakmérnöki diplomát szer­zett. Hat év nagyüzemi irányító­munka után választotta a tanári hivatást. S hogy ne maradjon hí­ján a gyakorlati tapasztalásnak sem, sertést hizlal. — Persze, van ebben anyagi kényszerűség is — hallom a ma­gyarázatot. — A tanári fizetés mellé jól jön a mellékes. Éppen ezért igyekeztem kihasználni a porta adottságait. Feleségem szü­leivel élünk együtt, errefelé nagy a hagyománya az állattartásnak, a körülmények ennek kedveznek. Egyszerre 25—30 malacot vár súrolok. A gazdasági takarmányt és a koncentrátumot a helyi tsz- től veszem. A táp összeállítását elméleti számítások alapján vég­zem. Kiszámolom a fehérje-, energiatartalmat, az ásványi- anyag-szükségletet. Figyelem a fogyasztást, az állatok igényével összevetve emelem az adagot. Mindezt adminisztrálom, a ta­pasztalatok alapján igyekszem a költségvetést minimálisra faragni. Bognár István az állategészség­ügyi kezeléseket is maga végzi, idejében felfigyel a betegségekre. Minden bizonnyal ennek köszön­hető, hogy az eddig felnevelt há­romszáz sertéséből csupán egy hullott el. A tudományos igénnyel összeállított tápból 3,5 kilót fo­gyasztanak állatai egy kiló súly- gyarapodáshoz, s vásárlástól szá­mítva 4—4,5 hónapon belül „ki­gördülnek” az udvarból. Hát ha még az alapanyagot is ő állítaná elő, nem a heterogén kínálatból kéne összeválogatnia! — Amellett, hogy jó jövede­lemkiegészítő és jó kikapcsoló­dás, megfigyeléseimet közvetlenül felhasználhatom az oktatásban t, vélekedik Bogár István Egyre fontosabbnak tartom, hogy tanulóink a háztáji körül­ményekkel is ismerkedjenek, hi­szen a háztájinak megyénkben különösen nagy a jelentősége. Mélyebb1 nyomot hagy a gyere­kekben, ha az ember a személyes élményeivel egészíti ki az elméle­tet, a nagyüzemi látogatások erre nem mindig adnak módot. Mi, tanárok arra törekszünk, minél többoldalúan ismerjék meg a ter­melés folyamatait azok, akik a jövőben fogják alakítani a ma­gyar agrárgazdaságot. Zs. K. I. Biofüzetek kezdőknek és haladóknak A magyarországi biokertészkedés egyik szervezőjének, irányítójának, Győrffy Sándor­nak két összeállítását adta közre a közelmúlt­ban a Mezőgazdasági Könyvkiadó a Biofüze­tek sorozatban. A Szerszámok a biokertben címmel megje­lent füzet sorra mutatja be a talaj-előkészítés, a tápanyag-utánpótlás, a magvetés és palánta­nevelés, a talajápolás, gyomirtás, növényápo­lás, növényvédelem, öntözés, betakarítás, szállítás kéziszerszámait. A szerszámok hasz­nálatán túl sok hasznos eszköz rajzát is közli, segítve a barkácsolásra vállalkozó kerttulaj­donosokat. Ötleteket kap az olvasó a kom­posztálok (gördülő vagy a hőtárolós), a mag­ragasztó, a vetőcső készítéséhez, a sátorcsap­da állításához; több minf 60 szerszám, műve­lőeszköz használatához és elkészítéséhez. A Gyógyító munka a biokertben a kertészke­dés öröméről, a természetben töltött idő hatá­sáról beszél, meggyőzve azokat is, akik még nem jutottak túl a kertkialakítás kezdeti ne­hézségein. A kezdő kertbarátoknak ajánlja a szerző kötetét, remélve, hogy ötleteivel, taná­csaival át tudja segíteni őket a kezdeti bukta­tókon. Az évek óta kertészkedő már tudja, mi az a munka, amit egymaga is meg tud csinálni, mihez kell segítségről gondoskodnia. Győrffy Sándor praktikus könyve tanácsokkal szolgál a kezdőknek, mit, hogyan szervezzenek meg kertjükben, bizonyos folyamatoknál milyen gyakorlati fogásokkal tudják könnyíteni, gyorsítani a munkát. Győrffy Sándor, a Zöldségtermesztési Ku­tató Intézet FW szaktanácsadója sok évtize­des tapasztalatait, praktikus tanácsait adja közre biokertészeknek, azoknak, akik mini­mális vegyszerrel szeretnék kertjüket művelni, növényeiket nevelni. Bár mindkét kötetét kezdő kiskerteseknek szánta a szerző, az ötletekből még a rutinos kertészkedők is sok követni való újdonságot ismerhetnek meg. Szőlőnyitás idején Az áprilisi meteorológiai előrejelzések szerint a hó­nap időjárása változékony, gyakran csapadékos lesz. Ezen a héten már nem kell fagyokra számítani, a hajnali hőmérséklet is várhatóan 7 fok körül alakul. A fűtetlen fóliasátrakban a felszabadult ágyásokra a paradicsom számára terítsünk érett istállótrágyát, műtrágyával kiegészítve. Válogassuk ki a kemény, tömött fejessaláta-fejeket. a borítólevelek alatt egy centiméterrel vágjuk le. Mossuk meg őket és fejjel lefelé csorgassuk le róluk a vizet. Hónapos retket még vethetünk, a póréhagymát ritkítsuk és szaporíthatjuk magról a metélőhagymát is. A gyümölcsfák átoltása sürgetővé vált, legkésőbb a héten fejezzük be ezeket a munkákat. A gyepesített gyümölcsösben a tányérok körül sekélyen kapáljuk meg a talajt és takarjuk félig érett komposzttal. Az őszibarackok metszésére készüljünk. A héten telepít­sünk málnát, bár ültetése ősszel kedvezőbb, ilyenkor is megtehetjük. Használhatunk saját málnásunkból szedett sarjakat is. A tősarjak erősebbek, de ültetésre nem alkalmasak, erős gyökérzetű, beérett vesszőjü gyökérsarjakat válogassunk. Ültetés után a sarjakat 15—20 centiméter magasan metsszük vissza, majd kupacoljuk fö.1. A fajták közül házikerti telepítésre a Nagymarosit javasoljuk. Most már mielőbb fejezzük be a szőlő telepítését, a hiányok pótlását. Csak forgatott, trágyázott terü­letre telepítsük, mert ellenkező esetben a tőkék gyen­gén fejlődnek. Itt a nyitás ideje is. Ha ezzel késleke­dünk, a talajjal fedett rügyek kipállhatnak. A pincé­ben nagyon ügyeljünk a tisztaságra. Ha véletlenül lefolyt a bor a padlózatra, azonnal töröljük fel, ne­hogy elősegítse a káros bőrbetegségeket okozó mik­roorganizmusok szaporodását. A borokat kéthetente töltögessük fel, a hordóban lévő megcsappant meny- nyiségeket töltsük át demizsonba, nehogy megeceté- sedjenek. Kezdjük meg a héten a magastermetű évelő virá­gok telepítését. A talajt nagyon gondosan tisztítsuk meg az évelő gyomoktól, ássuk fel, ezzel egyidőben érett istállótrágyát vagy, komposztot szórjunk ki. A térhatárolásra alkalmasak többek közt a mákkóró, a ricinus, a mályváfélék, a margaréta, az apróvirágú krizantémok és a kék szamárkenyér. ORVOSSZEMMEL Elmebetegség, Az elmebetegség fogalmát nem lehet egyértelműen az agy megbetegedésével általánosságban meghatározni, bár cá­folni sem. Lehet ugyanis valakinek agysérülése, netán -daganata, de ennek dacára nem elmebeteg. Vitathatatlan az elmebetegségben a tudat kóros állapota, mely az egyén világhoz és társadalomhoz való viszo­nyulását hátrányosan befolyásolja. Ez lehet akár ön- és közveszélyes. Szóbe­széd tárgya, hogy szaporodnak az el­mebetegek és a gyógypedagógiai kép­zésre szorulók. Jogos a kíváncsiság, hogy az elmebetegek születnek-e vagy azzá válnak? Tény, hogy születhet vala­ki elmebetegként, vagy élete folyamán válhat kórossá. Például ha az egyént valamilyen' súlyosabb testi-lelki meg­rázkódtatás éri, felszínre kerülhet a kó­ros személyiség, mely addig a háttérben volt, vagy a tudathasadásos elmebeteg­ségjelentkezhet a serdülőkorban is, ne­tán szülés közben. Egyes elmebetegek nagy feldobottság után magukba ros- kadnak. Az is előfordul, hogy az ilyen depressziós állapotban öngyilkosságot követnek el. Nehezebben ismerhetők fel azok az elmebetegek, akik egy fixa ideát következetesen szolgálnak, köz- veszélyes következményekkel. idegbetegség Az elmebetegek felfedezése és kezelé­se orvosi feladat. Fontos azonban szá­molni azokkal a tudati egyensúlyvesz­tési állapotokkal, melyek hátrányosan befolyásolják hétköznapjainkat. Az idegbetegség fogalmán általában mást ért az orvos és mást a közvéle­mény jó része. Az orvos az idegrend­szer szervi megbetegedését érti rajta, sokan viszont az ideggyengeséget, a hangulati kiegyensúlyozatlanságot, tu­dati bizonytalanságot. Ezek részvételé­vel és közreműködésével láncreakció formájában terjed az idegesség és a fe­szültség. Az ideggyenge személyiség a vélt vagy valódi sérelmet nem ritkán munkatársain, beosztottjain, de nem kizárt, hogy éppen családján torolja meg vagy érezteti. Ezeknek kisebb az önmagukba vetett hite, nagyobb a di­cséret- és sikerélményigénye. Szélsősé­ges esetekben kirívó az önzés és az ural­kodni vágyás. Nem ritka köztük az alkoholista, illetve a szenvedélybeteg. Aki kellő önkritikával rendelkezik, az orvosi kezelést vesz igénybe. A környezet okos segítőkészsége so­kat számít. dr. H. G. SEL YEMMELLENY EGY ÓRA ALATT Kifoghatunk az időjáráson, ha vastagabb ■ se­lyemből divatos mellényt var­runk. A rajz sze­rinti leírást követ­ve — közepes testalkatra ké­szült az eredeti — kiszabjuk a három darabot, az oldalakat és a karöltőt { össze­varrjuk, a nyakat ' és az alját „sré”, azaz ferde pán­tokból szabott szalaggal hajtjuk vissza. A gombo­láspántot ripsszel szegjük. Ha nem gomboljuk be vé­gig, a két hosz- szabb elejét elöl csomóra is köt­hetjük: így is di­vatos. Készíthetjük a mellényt régi, megunt selyem­blúzból is.. Fazekak, lábasok a sutban A beépített vagy önálló konyhaszek­rények tervezői a méretezés előtt aligha próbálják ki, hogy ezek polcain mennyi főző- és étkezőedényt lehet úgy elhe­lyezni, hogy egyik-másik elővevéséhez ne kelljen tornagyakorlatot végezni. Ami azt illeti, a háziasszonyok több­sége sem esik gondolkodóba azon, hogy az idők folyamán természetszerű­en felszaporodott fazék-, lábos-, serpe­nyő- és konyhaeszköz-állományát va­jon hogyan lehetne úgy csoportosítani, hogy — helyszűke ide, helyszűke oda — keze ügyében tarthassa a leggyak­rabban használt edényeket. Addig tu­lajdonképpen nincs is szükség a fejtö­résre, amíg a konyhaszekrény mélyé­ben, vagyis hátul elfér a szita, a kukta, a burgonyanyomó, a húsdaráló, dióda­ráló, a gépi vagy kézi habverés edénye, netán habüst. Ezeket sem könnyű elő­halászni, ha sor kerül a használatukra, de úgy-áhogy, mégis a helyükön van­nak. A konyhaszekrényen belüli rako­dóhely azonban véges. Az edények gyarapodása drága és terjedelmes „ró­mai tállal”, ugyancsak törékeny tűzálló tállal, befőzés céljára vett nagyobb mé­retű lábossal, fazékkal aligha járhat az­zal, hogy ezek elhelyezése érdekében a többi edényt kiselejtezik, szemétre hányják, hiszen azokra is szükség lehet — és nemcsák elvétve —, ahol minden nap, folyamatosan készítenek ételeket. A konyhafelszerelés gyarapodása és a rakodóhely szűke közötti ellentmon­Kozmetikai fortélyok Tovább tart a szájrúzs, ha: —először alapozóval a szájat is egyenletesen bekenjük, — kevés púdert teszünk rá, — felkenjük a szájrúzst, — papírzsebkendőt teszünk a felső és alsó ajak közé, szánkat összecsukjuk. — végül még egy réteg rúzst kenünk a szájra. Könnyebben kihegyezhető a szemceruza, ha: — a kihegyezés előtt néhány percre a hűtőszekrény mélyhűtő részébe tesszük, megkeménye­dik, és nem törik ki a hegye. Trükkök arcpirosítóval: — a relatíve alacsony homlo­kot optikailag magasítja, ha a halántékra diszkréten jobb és bal oldalon arcpirosítót ke­nünk,-— kevés rózsaszín az orr fö­lött, a szemöldökök között és az állcsúcson frissebbé teszi fáradt arcunkat, — a hegyes állat kissé kere­kebbé varázsoljuk, ha kevés arcpirosítót teszünk az állunk közepére. dás némi utánagondolással kibékíthe­tő. Mit kell utpnagondolni? Azt, hogy a már el nem férő lábosok, fazekak, serpenyők, készülékek, eszközök közül melyik milyen gyakorisággal kerül kéz­be. Ajánlatos külön csoportba rakni azokat az edényeket, amelyekre csak meghatározott alkalmakkor — na­gyobb vendégség, befőzés stb. — van szükség. Aztán folytatódjék a nem mindennap, de sűrűbben használt kel­lékek: a palacsintasütő, húsdaráló, hússütő serpenyő egybeválogatásával. Végül kerüljenek össze a hetente, na­ponta használatos edények. E csoportosítás után keresni kell a kamrában vagy másutt egy sutot, zu­got, ahová hullámkarton dobozban — vagy egyenként reklámszatyorba bújtatva — félrerakhatok, konyhán kí­vül helyezhetők a ritka alkalmakkor szükséges edények, eszközök. És mert nemcsak a rakodóhely véges, hanem az emlékezet is, ajánlatos feljegyezni mindazt, ami a zugba került, és e jegy­zéket — hogy el ne kallódjék — felerő­síteni a konyhaszekrény belső oldalára, így nem fordulhat elő, hogy valaki ki­rámolja a keresett holmiért az egész szekrényt, mondván:. „ennek itt kell lennie, mert emlékszem, hogy ide tet­tem . ..” Az alkalmi kellékek félretevése után érdemes próbarakodást rendezni: a szekrény mélyére, a második sorba téve a viszonylag ritkábban sorra kerülő edényeket, elébük a mindennap hasz­nálatosokat. Ennek során könnyen ki­derülhet, hogy a hely még mindig szű­kös; fennáll a törékeny cserép- és. üveg­edények összekoccanásának és csorbu­lásának a veszélye. Ezek védelmében esetleg úgy volna érdemes a főzőedé­nyeket összerendezni, hogy bár a cse­rép és üveg tűzálló tálak nyilvánvalóan ritkábban vannak használatban, mint a fémedények, mégis elöl és a rakodó­hely egyik oldalában álljanak. így elő- vevésükkor kevésbé vannak veszély­ben, emellett elkülönülnek a fémedé­nyektől is. (Egyébként a törékeny s könnyen karcolódó, méretre egymásba illő tűzálló edények közé érdemes da­rabka hullámkartont tenni.) Hát valahogy ilyenformán lehet segí­teni a helyszűkén. Ny. Á. Életbölcsesség VÍZSZINTES: 1. La Fontaine mondása ' (Zárt betűk: Z, T, B.) 14. BAZ megyei köz­ség. 15, Földrajzi fogalom. 16. Ajándékoz. 17. Adósságot megad. 18. Női név. 19. Csa- hos. 20. Teherautó-típus. 22. Üres kád! 23. Orvos bizalmas megszólítása. 25. Pozitív pó­lus. 27. Japán tűzhányó. 29. Tisztító- és pipe­reeszköz. 31. Bárium. 32. Elektronvolt. 34. Időmérő. 35. Berek. 36. Kényszerűen meg- megáll. 38. A völgy irányába. 39. Laci egyne­mű betűi. 41. Odatartozik. 42. Kis vízfolyás. 43. Vékony sugárban folyik. 45. Becézett női név. 47. Délszláv népcsoport. 48. Görög hír- ügynökség. 50. Kicsinyítő képző. 51. Ady Endre. 52. Az éter és alkohol gyöke. 53. Ritka férfinév. 55. A nyomás régebbi fizikai mértékegysége. 58. Az egyiptomi mitológia főistene. 59. ... Paz, főváros. 61. Régi súly­mérték. 62. Elsőrendű. 64. Vadászkutya. 65. Kugli. 67. Kiejtett betű. 68. Nyáron üdül. 70. Helytállás. FÜGGŐLEGES: 1. Deák Ferenc volt. 2. A mohamedánok második szent városa Sza- úd-—Arábiában. 3. Régi fegyver. 4. Borul. 5. Kutyák. 6. Testőrség. 7. Ittrium, bőr és oxi­gén. 8. Súlyarány. 9. Erkölcstan. 10. Opera­énekes (József) 11. Vanádium és rádium. 12. Indiai légitársaság.^ 13. Nemzeti Torna Egy­23. A három testőr egyike. 24. „Teli. . ." (Goldmark) 26. Díszít. 28. Ételízesítő. 29. Járandóságát kiadja. 30. Irányába. 33. Kis szertelen. 35. Kukucskálják. 37. Skandináv férfinév. 38. Csüng. 40. Község Veszprém megyében. 44. Kioktat. 46. Kertműveléssel foglalkozó. 48. A szerelem istene a római mitológiában. 49. Ajándékoz. 51. Nyári me­zőgazdasági munka. 53. „A” kukoricale­pény. 54. „A méhek ...” (Maeterlinck) 56. Kutrica. 57. A mondás befejező része (Zárt betűk; M, T, T.) 58. Gallyak. 60. Szándéko­zik. 63. Hagyma páros betűi. 64. Becézett női név. 65. Kerek szám. 66. Perlitdarab! 69. Americium. 70. Sportlapunk betűjele. 71. Személyes névmás. ' F. I. Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 57. számú sorok megfejtése. Az április 2-án megjelent rejtvény helyes megfejtése: LELKEM ÉJÉN ROSSZ MALOM ZAKATOL: AZ UNALOM. RÉGI. ROZZANT, ROSSZ MALOM ÉS ÚGY HÍVJÁK: UNALOM Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Szűcs Béláné Kecskemét, Ik-rényi Tünde Kecskemét; dr. Borostyánkői Béla, Kiskun­félegyháza; Pilz Tamás, Kiskunhalas. TAVASZI ÉTELEK FEJESSALÁTA-LEVES Hozzávalók: 1 fej saláta, 1 pohár tejföl, ecet vagy citrom, só, cukor, 1 evőkanál liszt. A salátaleveleket jól megmossuk, összevágjuk, sós vízben megfőzzük. A liszttel és tejföllel habarást készítünk, ecettel vagy citrommal ízesítjük. Forralás után rizst vagy apró koc- katesztát teszünk bele. A levesbetétet főve, készen adjuk hoz­zá. Minden savanyított ételbe ajánlatos kevés cukrot is tenni. A salátafőzelék hasonlóan készül. Nagyobb mennyiségű salátalevelet főzünk meg. Sűrűbb habarást készítünk, és apróra vágott kaporral ízesítjük. Feltétnek tükörtojást, rán- tottát vagy burgonyafánkot adhatunk. TOJÁSPÖRKÖLT Hozzávalók: Személyenként 2 db főtt tojás, 3 dkg zsír, 1 fej vöröshagyma, pirospaprika, 1 pohár tejföl, 1 kanál liszt, só, petrezselyemzöld. A hagymát finomra vágjuk vagy reszeljük, a zsíron meg- dinszteljük, pirospaprikával megszórjuk, kevés vízzel össze­forraljuk. Sózzuk. A tejfölt összekeverjük a liszttel, és beha­barjuk vele a paprikás levet. Hozzáadjuk a finomra vágott zöldpetrezselymet, egyet forraljuk, és belerakjuk a hosszá­ban kettévágott főtt tojásokat. Krumplipürével, főtt burgo­nyával, idénysalátával tálaljuk. TÖLTÖTT VÖRÖSHAGYMA Hozzávalók: 50 dkg (nagy fej) hagyma, 2 dl fehérbor, 25 dkg darált hús, 5 dkg rizs, 2 tojás, 1 fakanálnyi zsír, liszt, bors, só, borsikafű, babérlevél, pirospaprika. A megtisztított hagymákat megpároljuk a következőkép­pen: A fehérbort még egyszer annyi vízzel felöntjük, sót, borsi- kafüvet és babérlevelet teszünk bele. Ebben a lében félpuhá­ra pároljuk a hagymákat. A léből kiszedjük, és hűlni hagy­juk. Közben tölteléket készítünk a darált húsból, a megpá­rolt rizsből és a tojásokból, sóval, borssal fűszerezve. A hagymáknak a közepét óvatosan kitoljuk, majd a hagy­marétegeket szétszedjük. Mindegyiket külön-külön megtölt­jük az összegyúrt töltelékkel. A levét kissé besűrítjük a zsír­ból és kevés lisztből készült rántással, majd a töltött hagymá­kat visszatéve készre pároljuk. Mártásával együtt, köretként főtt burgonyával adjuk asz­talra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents