Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-08 / 83. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. április 8.

„NEM SZÁLLODA EZ ...” — HELYZETKÉP A BERKES-DIÁKOTTHONBAN

A felújításnak ára van

IXj lói lcz az Mesés, modern épület? Falai között üii kamasz fiúk, ápolt és csinos lányok élnek: vidámak, fiatalok mindannyian. És elégedettek. Elégedettek életükkel itt, a SZÖVOSZ kecskeméti technikumának diákotthonában. Minden okuk megvan rá. Ilyen szép diákotthonban csakis szép lehet az élet—mondja minden látogató, aki idetéved, de ezt mondják maguk a lányok, fiúk is. ” '

Ez a riportrészlet a Földművesszövetkezeti Híradó korabeli lapszámából való. Ma semmiképpen sem kezdhetnénk így a kecskeméti Berkes Ferenc Diákotthonról szóló írást. Inkább eképpen: a látogató szemét csípi a kátrányszag, törmelékek között bukdácsol, ha nem vigyáz, poros lesz a ruhája. A Berkes utcai intézményben hónapok óta felújítás zajlik.

Az utóbbi öt esztendőben sok minden történt a megye- székhely e patinás intézményének életében. A Kálvin téri Berkes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskolát gyönyörűen felújították és a hetven esztendős jubileumra birtokukba vehették a diákok a megszépült épületet. Alighogy eltelt néhány hónap, máris újabb feladatra kellett koncentrálniuk: a város iskoláinak profiltisztítása érdekében átszervezték a kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskolát, olymódon, hogy a jövőben a Berkesbe kerülnek a kereskedői pályára készülő növendékek. Ez az intézkedés önmagában is megannyi feladatot ró az illetékesekre, a két intézményre. Ezeken túl a Berkes kollégiumának felújítása ésí korszerűsítése is aktuális feladat, miután a kecskeméti városi tanács döntött a diákotthon teljes rekonstrukciójáról.

Az intézmény jó hírnévnek örvend. A korábbi kollégiumi elhelyezési gondok megoldódni látszottak: 1959-ben lerakták az alapkövet. A kollégium rövid idő alatt felépült, 1960. május elsején már beköltözhettek a tanulók az akkor modern épületbe, amely Bács-Kiskun megye legkorszerűbb kollégiuma volt. Kecskemét iskoláiból egyre több diák került oda, így zsúfolttá váltak az emeletek.

Mára elengedhetetlennek tűnt az átalakítás, hiszen tíz-tizenkét ágyas szobákban laktak a fiatalok.

Igen ám, de miért nem nyáron kerítettek alkalmat a munkálatokra? Ezt kérdezték a szülők is. Nem merült volna fel ez a kérdés akkor, ha minden érdekelt ott van azon az értekezleten, amelyet a rekonstrukció megkezdése előtt tartottak a kollégiumban. Azon a bizonyos összejövetelen megértést kértek a nevelők, hiszen egy-két hónap nem elegendő a teljes korszerűsítésre, az új szobák kialakítására. Amíg a munkások uralják a terepet, a diákok az intézmény könyvtárában, klubszobájában és egyéb tágasabb termekben „vészelik át” a heteket, hónapokat. Ezt maguk is megértik, és hiába kínálják fel még most is a másik kollégiumba való átköltözést, hallani sem akarnak róla. A megszokott közösséget nem szívesen bontják fel. Azért persze voltak, akik ideiglenesen máshol kaptak szállást, a város diákotthonai befogadták őket, mások vállalták a bejárás nehézségeit, megint mások rokonokhoz költöztek.

Érdemes áldozatot hozni a Berkes-diákotthonért. Azért is, mert a pénzügyi nehézségek közepette az intézmény forintokat hoz a konyhára. Nyáron, amikor üresek a szobák, a Kecskemétre érkező turisták igénybe vehetik azokat. Az pedig nem mindegy, hogy milyen körülmények közepette töltenek el napokat a falak között. A tizenkét ágyas szobákat is kiadták eddig, de érezhetően nem voltak elragadtatva ettől a vendégek. Össze sem hasonlítható a mostani látvánnyal a régi. A földszinten már elkészültek a négyágyas hálók, elég egy pillantást vetni e cikk mellett közölt fényképre, hogy milyen barátságos és ízléses a berendezés. Eltűnt a hálómonstrum, jutott hely a mosdónak és még hűtőszekrény is került az előtérbe. A folyosón kialakított fürdő ugyancsak korszerűbb, a mai igényeknek megfelelő.

• A régi, tízszemélycs

hálók

lassan

feledésbe

merülnek.

Jelenleg

szorgos

munkások

dolgoznak

ott.

• Akik kiszortdtak a szobákból, átmenetileg a klubban

kaptak

elhelyezést,

(Fotó:

Méhesi Éva)

A felújítás és korszerűsítés előreláthatóan 22 millió forintba kerül. Az Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet vállalta a munkát, tíz hónapos határidővel. Augusztusra elkészülnek a belső átalakítással, az intézmény külső képe (tetőráépítéssel) október 15-éig kap végleges formát.

A diákotthon igazgatójával, dr. Bozsó Ferenccel járjuk körbe az épületet. Először a földszint ragyogó szobáiba kukkantunk be, majd törmelékkupacokon átlépve megnézzük a klubtermet, ahol jelen pillanatban tizennyolcán élnek. Érthető, hogy mostanában kevesebb a kollégiumi program, de aki művelődni vágyik, megtalálja a városban a módját. Megkérdezem az érintetteket, a diákokat: valamennyien állítják, hogy jól érzik magukat ebben a félfor: dulásban. Tudják, a következő tanév elején már kényelmes szobákban töltik a szabadidejüket. Moziba, színházba most is elmennek, és könyvet olvasni kátrányszagban is lehet. Ne feledjük el, az iskolákban, ahol tanúinak, számos elfoglaltság, program várja őket, egyelőre nem hiányzik a kollégiumi kulturális kínálat. A Berkes hagyományait ismerve, nem kell attól félni, hogy a majdan megszépült intézményben ne tartanának színvonalas előadásokat, művész—diák találkozókat.

• Kényelmes, tetszetős, négyágyas szobákban tölthetik majd az időt a Berkes-diákotthon fiataljai. Képünkön: az első beköltözők.

„Gyönyörű, impozáns épület emelkedik a Honvédkórházzal szemközt. A falak friss festéktől csillognak, a tágas, napfényben fürdő termek méltán vonzzák a látogatót, aki úgy érzi, mintha szállodába lépett volna be. Pedig nem szálloda ez, hanem a SZŐ VOSZ Berkes Ferenc Közgazdasági Technikumának diákotthona” :— írta a tudósító az 1960. augusztus 4-ei Petőfi Népében. Gyanítom, ősszel hasonlóképpen számolhatunk majd be az alaposan megfiatalított, felújított Berkes Ferenc Diákotthonról, csak épp másfajta apropóból.

Borzák Tibor

MAKARENKO-KUTATÁSOK,

MAKARENKO-ÉRTELMEZÉSEK

Ebből az örökségből nem lehet „csipegetni”

Makarenko születésének századik évfordulóját ünnepli most a magyar pedagógia is, ám - a korábbi évtizedek gyakorlatához hasonlóan inkább csak fedezet nélküli szavakban. Tanításainak alkotó felhasználásáról a hazai oktatási és nevelési módszertan átalakításának küszöbén, a mai gyakorlatban sem beszélhetünk. Csak kiegészíti a képet, hogy például az utóbbi tizennégy évben egyetlen müvét sem adták ki Magyarországon. Az örökség áttekintése azonban ezzel együtt is folyamatban van. A kutatási eredmények és a szórványosan, kivételként élő gyakorlat legalaposabb ismerője, dr. Petrikás Árpád, a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezetője a napokban Kecskeméten járt a Magyar Pedagógiai Társaság által szervezett emlékülés egyik előadójaként, és ez alkalommal válaszolt néhány kérdésünkre.

A makarenkói életművel többnyire csak olyasféle téves interpretációkban találkozhatott a közönség, amelyek általában a korszellem szerint veszik elő a témákat, holott az örökség egészének gondozása nélkül hamis bármilyen kiemelés. Az egyetemlegesség keresése közben mindig vissza kell fordulni a forrásokhoz — mondta a tanszékvezető. — A szovjet Maka- renko-kutatók a közelmúltban több új eredményt is feltártak. Kiderült például, hogy a húszas évek elején Makarenko Gorkij- telepe tulajdonképpen együtt fejlődött a többi gyermekvédő intézettel, ennek értelmében ez az intézmény 1920-tól 1924-ig semmilyen vonatkozásban nem számított kiemelkedőnek. Egyéni jellegzetességei csak 1925— 26-ban kristályosodtak ki, s ekkor már felfedezhető, hogy Makarenko és a korabeli pedagógiai törekvések kölcsönösen hatottak egymásra. A legfrissebb kutatási eredmények alapján három témában vitatkozott kortársaival. Legelsősorban is a szociális nevelés eszméjét illetően, mely a gondozói, gyámolí- tói, altruista elvet vallotta. Ennek értelmében, ha a gyermek bűnös, fejlődése eleve elhibázott. Ezért nevelni nem is lehet, csak gondozni, vagyis lényegében lemond a gyermek neveléséről. Makarenko ezzel az elmélettel már az indulás pillanatában szakít, nem a gyermekben, hanem a körülményeiben keresi a hibát, és elképzelései minden

esetben a teljes viszonyrendszer átalakítását célozzák.

— Hogyan hatottak ezek a nézetek? A kortársak elfogadták őket?

— Korántsem. Makarenko állandóan harcban állt a felügyeleti szerveivel, amint kísérletei eltértek az elképzelésektől, a gyermekotthonok akkoriban hagyományos formáitól, ami bizony gyakran előfordult. Telepén például a húszas évek elején nyolc műhely működött, ami nem számított ugyan egyedi esetnek, az azonban már igen, hogy — felettesei elképzelései ellenére — elutasította az ön- fenntartás eszméjét. Elvei szerint ugyanis a teljes életért kívánt termelni, és nem egy kisipari jellegű önfenntartásért. A harmadik nagy eltérést iskolarendszere mutatta. Nem hitte, hogy iskola nélkül teljes lehet a telep, és nem kis harc árán nyolcosztályos iskolát teremtett. Neki köszönhető az első szervezett egyetemi felvételik előkészítése is.

— Mikorra tehető ennek az elméletnek a születése, amelyre már a mai gyakorlat is támaszkodhat?

— Makarenkóra 1927 végén az a feladat hárul, hogy összefoglalja az évtized gyakorlatának eredményeit. Ezzel teremtette meg, marxista forrásokra támaszkodva, a nevelés célértelmezését. Konkrét nevelési célokat jelöl ki, ezek eléréséhez pedig konkrét állomásokat, elvetve az általános célok eszméjét. Elképzelései szerint a nevelési célokat nem spekulatív módszerrel kell meghatározni, hanem mindig az adott körülményeknek megfelelően, így aztán minden generációnak újra kell azokat fogalmazni. Elveti a szo- ciologizmust, biologizmust, s már ezekben az években — a húszas évek végén — arra a következtetésre jut, hogy korántsem biztos, hogy a pedagógus dolga e célok kitűzése ... Olyan célrendszert jelölt ki, melyben megvalósul a fiatal számára a közösséghez tartozás érzése. Követelmény, hogy alá tudja vetni magát az egyén a közösség eszméjének, rendelkezzék egészséges, normális fizikai és pszichikai tulajdonságokkal, legyen világos társadalomképe, s legyen fogalma, hol a helye a társadalomban. E célrendszer körülhatárolásához az iskolának le kellene bontani a társadalmi programot a saját profiljára.

— Hogyan érdemes ma hozzálátni az elvek*atiil tetőséhez, hazai interpretációjához?

— Az eddigiekből is kiderült, hogy ebből az örökségből nem lehet „csipegetni”, „szemelget- ni”. Az elmúlt évtizedek rossz tapasztalatai arra figyelmeztetnek bennünket, hogy mindig az egész rendszerben gondolkodjunk. Az egyik legfontosabb, föltétlenül megszívlelendő útmutatás, hogy a tanulók nevelésére ne egyszerűen csak tudat- formálásként, hanem egy sokkal komplexebb feladat részeként tekintsünk. A viszony- rendszer átalakítása persze sokkal nehezebb, de a hatás összehasonlíthatatlanul mélyebb. Ez a problémakör egy-egy iskolára, vagyis közösségre bontva úgy fogalmazódik meg, hogy e közösségek hogyan tudják saját tevékenységi rendszerüket gazdagítani? Tapasztalataim szerint lehetőségeinek pontos ismeretében egy-egy iskola mindig rejtett tartalékokkal rendelkezik. E viszonyok átalakítása ugyanis a tevékenységi rendszer bővítése nélkül nem lehetséges.

— Hogyan látja az élő hazai gyakorlatot?

— Az iskola közösségteremtő szerepe ma a privatizáló szándékok megjelenésének idején — csökkenőben van. Pedig az iskola semmiképpen sem adhatja át azt a funkcióját másnak, hogy a személyiséget a közösség segítségével nevelje. Pillanatnyilag alig tudja elemi funkcióit is ellátni. Nem is lesz erre reménye, ha nem képes fejleszteni nevelési rendszerét. Ennek csak egyik lehetséges formája a makarenkói elv, melyben a közösség és a személyiség egymásért létezik, s a közösségnek az a rendeltetése, hogy az egyén képességeit különféle közösségi formákban szabadítsa fel. A legfontosabb tényező az együttnevelési szándék: a pedagógus és az egyén együttnevelé- se — a fegyelem, a tanulás motivációjában, irányításában, s ez a folyamat elvezethet az iskola alapfunkciójának erősödéséhez.

Az együttneveléshez persze szükséges az önkormányzat is, amelyben — ugyancsak a mai gyakorlattal ellentétben a pedagógusnak is megvan az ön- kormányzási joga. Ha pedagógus önkormányzat nincs, nem jöhet létre tanulói önkormányzat sem. Mindez persze csak töredéke a ma iskolájában tapasztalható súlyos problémáknak.

Károlyi Júlia

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától vasárnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822).

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek- és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi

rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszent- márton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fü- löpháza, Kunbaracs: dr. Benkő M. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71- 340); Lakitelek: dr. Debreczeni J. (Lakitelek, Széchenyi krt. 72. T.: 42-055); Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Bercsényi u. 13. T.: 94); Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 44-162).

Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap 6 óráig hívható.

BAJA: az ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (Pokorny u. T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124).

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12- óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert: központi rendelő (T.: 21).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 ómáig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje: szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-011).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Dunaszentbenedek, Öregcsertő-Csorna, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219-es mellék.

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe. 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt. központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167); Fájsz, Dusnok: dr. luhász D. (Fájsz, Vörös Hadsereg 27.,T.: 12); Dunapataj, Harta: dr. Jaksa j. (Dunapataj, Baross u. 6. T.: 84); Hajós: dr. Pap I. (Hajós, Kossuth u. I. T.: 10).

KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék.) Itt látják el a balofaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisz- szállási, pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Rém, Kéleshalom, Boro- ta: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kelebia, Tompa: dr. Máriási K. (Tompa, Rákóczi u. 15. T.: 31).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet:

Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja T óth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/ A.; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. L; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér Ír, Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106).

KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ:

dr. Lakos K. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344).

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 61), Nemesnádudvar, Sükösd, Ér- sekcsanád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/A. T.: 12-428), Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tasko- vics L. (Vaskút, Bajai út 1/A. T.: 12- 851), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Lipokatich S. (Csávoly, Arany J. u. 37. T.: 29), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Varga M. (Madaras, Hunyadi u. 1/A. T.: 2), Hercegszántó, Dá- vod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Szálas L. (Hercegszántó, Dózsa u. 1/A).

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kovácsífy Cs: (Kalocsa, Újhelyi I. u. 2.), Tass, Szalk- szentmárton: dr. Tiringer A. (Szalkszentmárton, Rákóczi u. 1.), Dunavecse, Apostag: dr. Szűts M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/A), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Allampusztai Célgazdaság solti* kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Dunate- tétlen, Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45), Szakmár, Oregcsertő, Homokmégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa Gy. u. 14. T.: 8), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. L), Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Holló I. (Kecskemét, Bánk bán u. 12. T.: 21-325), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Nagy L. (Kecskemét, Jégvirág u. 28. T.: 24-862), Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma

A. u. 22. T.: 42), Szentkirály, Nyárlő- rinc: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29. T.: 99), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth

B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 7).

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12- 280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegyháza, Kossuth L. u. 23. T.: 20), Kunszentmiklós, Kun- peszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, Petőfi ltp. B. ép. T.: 202), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Schlei- der J. (Fülöpszállás, Kössuth L. u. 12.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83.), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u. 15. T.: 41-138), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.)

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Horváth T. (Kiskunfélegyháza, Mártírok u. 4. T.: 61- 143), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszállás: dr. Szmilkó F- (Kiskunfélegyháza, Lőwy S. u. 6. T.: 61-120), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 66. T.: 31-828), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 4).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Czabán L. (Kiskunhalas, Kosevoj tér 5. T.: 22-245), Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Aladics S. (Kiskunhalas, Ibolya u. 11), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Boro- ta, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23), Mélykút, Kisszállás: dr. Simon J. (Mélykút, Kossuth u. 13. T.: 168), Tompa, Kelebia: dr. Patocskai G. (Kelebia, Ady E. u. 216), Bácsalmás, Csi- kéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48).