Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-01 / 78. szám
1988. április 1. • PETŐFI NÉPE • 5 ŰJ UTAK KERESÉSE Pártbizottságot választottak a Bácsszőlősi Állami Gazdaságban LENGYELORSZÁG Az elmúlt napokban összevont taggyűlést tartottak a Hosszúhegyi Mező- gazdasági Kombinát leányvállalatánál, a Bácsszőlősi Állami Gazdaságban. Wettstein György, a pártvezetőség titkára ismertette az elmúlt három év munkáját, s meghatározta beszámolójában a további feladatokat. A pártmunkáról egyebek között elmondta: a pártvezetőséghez 3 alapszervezet, 12 pártcsoport és 113 kommunista tartozik. A pártépítő tevékenységet folyamatosan végzik, az oktatásban évente 25-30-an vesznek részt. A párttagság politikai képzettsége jónak mondható. Nagy gondot fordítanak a káderek ki- j választására, az elmúlt 3 évben kétszer is értékelték a káder- és személyzeti munkát, kritikusan elemezve a problémákat. A vezetőség és a tagság nagy súlyt helyezett a gazdasági feladatok megoldására. A szőlő-bor vertikumra szakosodott nagyüzem ültetvényeit sorozatos elemi károk érték az utóbbi években, az exportpiac is kedvezőtlenül alakult. Az anyavállalat törekvései és intézkedései ( azonban lehetőséget teremtettek az exportjövedelmezőség javítására, és a fejlesztési források bővítésére. A térségben hosszabb távon is számolnak a szőlőkultúrával, ezért az idén is folytatják a szőlőtelepítést. Mintegy 1000 hektár korszerű ültetvény kialakítását tervezik. A rostos italok alapanyagának megtermesztése érdekében kisebb területen, gyümölcsöt termesztenek. A gyenge termőképességű szántóterületen racionális földhasznosítást terveznek. A gazdaság élelmiszer-ipari tevékenysége adja továbbra is az árualap zömét, alapvetően meghatározza a jövedelem alakulását. Az üdítőital előállítása, értékesítése évről évre nő, nagyságában és választékában egyaránt. Termékfejlesztés során a rostos üdítőitalok mellett az elmúlt évben megjelent a paradicsom ivóié is. 1987-ben az állami gazdaság 4 millió forint eredményt ért el, a szovjet export elmaradása és a súlyos elemi károk ellenére. Ez az önmagában szerénynek mondható szám is bizonyítja, hogy keresni kell a lehetőséget a „több lábon álláshoz”. Ebben már kezdeti eredményeket is értek el. Az év elején beindult I a műanyagüzem, ami a későbbiekben még tovább bővül. A faipari tevékenység mellett megkezdődött a vadászati I ágazat nagyobb arányú fejlesztése is. Fácánkertek létesültek, ahol a csibéket • Hangszórófalakat készítenek a Videoton részére a műanyagüzemben. • Nem köny- nyü feladat az előzó évi fagykárokat helyrehozni az ültetvényeken. optimális körülmények között nevelik fel.. Vadaskertek kiépítése is szerepel a tervek között. A vadászattal párhuzamosan fejlesztik az idegenforgalmat. Ennek keretében, még az év első felében lovasiskolát nyit az állami gazdaság. A beszámoló és a hozzászólások után pártbizottságot választottak a leányvállalatnál. A 11 tagú pártbizottság mellett 3 munkabizottság irányítja a pártmunkát. Juhász Jenő Egy vállalkozó vállalat Nem fegyver a minisztériumi összeköttetés A lengyelországi gazdasági reform második szakaszának egyik fontos célja a vállalkozási kedv fel- ébresztése. Az Exbud-Kieke vállalat már legalább hat esztendeje erre törekszik. A cég— kezdeményezései és tevékenysége révén — mindinkább a- reform második szakaszának legjobb reklámjává válik. Néhány éve annak, hogy a 200 ezer lakosú város, a Varsótól 200 kilométerre fekvő Kielce egyik vállalata, az Exbud váratlanul előre♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ Munkával rendelkező ♦ ♦ ÁTALÁNY- * ELSZÁMOLÁSOS * : csoportok : szervezési, adózási és könyvelési teendőinek el- 4 4 látását kedvezményes fel- * * tételekkel ♦ ♦ ♦ ♦ vállaljuk ♦ # Érdeklődni lehet .ÚJ ÉLET" Mgtsz bedolgozó részlege Solt, Árnyas u. 6/A 4 dr. Fehér György * főágazat-vezetőnél ♦ ♦ ♦♦♦♦♦ 597 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ tört s olyan nagy múltú exportcégek konkurensévé vált, mint a Bu- dimex vagy a Polimex-Cekop. A viszonylag szerény indulás után az Exbud-Kielce öt év leforgása alatt önálló exportőrré vált: 1985- ben a devizabevétele 20 millió rubel és 8 millió dollár volt, 1987-ben pedig 47 millió rubel és 24 millió dollár, azaz két év alatt a cég több mint kétszeresére emelte rubel- és megháromszorozta konvertibilis elszámolású forgalmát. A külföldi bevételekért mindinkább erősödik a versengés Lengyelországban. Ebben a harcban többé nem lehet fegyver a „minisztériumi összeköttetés”, itt egyedül a minőség, az alacsony termelési és kereskedelmi költségek, valamint a magas fokú szervezettség számit. A lelkes fiatal szakembereket tömörítő Exbud-Kielce vállalatnál elmélyült tanulmányok és elemzések után racionális foglalkoztatási struktúrát alakítottak ki; a cég funkcionális egységeit a célszerűség és a takarékosság jegyében szervezték át; bátran alkalmazták a reform első két szakaszának legmerészebb új elgondolásait is. így került az Exbud-Kielce néhány év alatt a lengyel exportőrök élvonalába. A vállalat azonban még a közel- múltban'is csak építési-szerkesztési és műszaki szolgáltatásokat exportált az NSZK-ba, Magyarországra, az NDK-ba, Csehszlovákiába, a Szovjetunióba, Ausztriába, Algériába és más országokba. De az NDK-ban, Rostockban már vízkezelési állomást építettek az Ex- bud-brigádok, korszerűsítették a Tschernitzben működő kohóüzemet, tatarozták az egyik berlini kórházat. Magyarországon a vállalat tavalyi forgalma túllépte a 22 millió rubelt. Itt másfél ezer dolgozójukat foglalkoztatják és az elvégzett, valamint a folyamatban lévő munkák listáján több száz tétel szerepel. Például a Csepel és a Rába üzemek megrendelésére végzett különböző műszaki szolgáltatások. A Magyar Tudományos Akadémiának végzett építési és ta- tarozási munkák, a budai Vár egyes épületrészeinek, az Úri utca műemlék házainak renoválása, felújítása, továbbá szállodák, kórházak és egyéb közintézmények, lakóházak építési-szerkesztési és szerelési munkái, valamint más budapesti műemlékek — Parlament, Bazilika, Zsinagóga, Operaház — rekonstruálása. Az Exbud-Kielce nemrégiben engedélyt kapott arra, hogy külföldi áruforgalmát önállóan intézze. Az Exbud mindent árusít, amihez csak hozzájut. Nem riad vissza például az árut áruért, szolgáltatást áruért tranzakcióktól, valamint a kooperációs tevékenységtől. Ezt jól illusztrálja a rendszeres együttműködés a radomi Radoskór cipőgyár és az egyik magyarországi cipőgyár között, amelynek a lengyel fél cipőfelsőrészeket szállít. így válik valósággá a közmondás: „közös cipőben járunk” ... A szolgáltatások magas színvonala (a kapott ajánlólevelekkel az Exbud-Kielce megtölthetne egy nagyobb kiállítóhelyiséget), a rugalmasság (vállalati részlegek Varsóban, Krakkóban, Lódzban és más városokban; felkészülés a külföldi irodák megnyitására; látható feltörés a külföldi szállítók közé), valamint a nehézségek gyors megoldásának képessége, a kereskedelmi választékkínálat sokszínűsége teszi a kielcei vállálatot a szocialista vállalkozókészség mintapéldájává, aminek követése a lengyel gazdasági reform második szakaszának fő céljai között szerepel. GYŐZZÖN A JOBB! Szerkezetváltás az építőiparban Ha gazdaságunk kibontakozásáról esik szó, elsőként á szerkezetátalakítás fontosságát emelik ki a hozzáértő közgazdászok. Igazukat senki sem vitatja, ám nehéz ma konkrétan megfogalmazni az építőipar átalakulását, hiszen ez az egyik hagyományosan tagolt ágazatunk. A magas- és a mélyépítők, a szerelők, az út- és hídépítők évtizedek óta békességben elférnek egymás mellett. De mégis lehet valami hiba a szerkezetben, mert nem véletlen, hogy olyan gyakran sürgetjük a gyors változást gazdaságunk egészében. Tapasztalva azokat a gondokat, anomáliákat, amelyek révén az építőipar sokáig a vicclapok főszereplője volt, és ismerve az utóbbi két évben elkezdődött piacosítási tendenciákat, nyugodtan állíthatjuk, az építőknek is változtatniuk kell. Hátráló monopóliumok Új magatartásuk pillére az egyre gyorsabban változó igény, a kereslet lehet. Ha ezt az építők is elismerik, akkor ez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy a kínálatot, a kapacitásokat nem a kereslettel együtt, hanem ahhoz igazodva alakíjják; szükség esetén azonnal módosítják. Ennek színtere a piac, formája pedig a verseny lesz. Ám hogy jól működjön, növelni kell a piaci szereplők érdekeltségét is. Például az építővállalatok dolgozóinak önállóságát, vagyonérdekelt- ségét. Ez utóbbira már akad példa. Ahhoz; hogy a verseny valóban a jók kiválasztódásához- vezessen, a kínálat szerkezetét is meg kell újítani. A monopolhelyzetű beruházók csillaga leáldozott, helyükbe olyan vállalkozóknak kell lépniük, amelyek nemcsak bonyolítják, tervezik a beruházásokat, hanem betöltik a hozzáértő invesztor szerepét is. A yerseny szabályainak megtanulására már volt alkalmuk az építőknek, ám számolniuk kell azzal, hogy tágul a versenyszféra határa. Tehát egyre több építési területen úgy nyerhető csak el a munka, ha azért harcba szállnak a vállalkozók, ajánlataik megmérkőznek egymással. Elsősorban a lakásépítésben és -felújításban erős a társadalmi igény arra, hogy győzzön a jobb, vagyis az az építő, amelyik elfogadható határidőt és árat ajánl, kifogástalan minőséget garantál. Lakásépítő társaságok Idáig alig érintette a verseny szele a magánépítkezéseket, ám az eddigi dotáció elvonása, az adó-visszatérítés szabályai remélhetően visszaszorítják a kontármunkát. Helyébe léphetnek azok a kivitelező vállalatok és szövetkezetek, amelyek már gyakorlatot szereztek a közvetlen piaci lakásépítésben. Akár társaságokat is lehet szervezrii erre a tevékenységre, amelyek nemcsak öröklakásként értékesíthetnék az új lakásokat, hanem bérbe adhatnák vagy lízingelhetnék. Ez természetesen megtörné az OTP és a takarékszövetkezetek monopóliumát, de reális alternatívát adhatna a lakásvásárlóknak. Mindez szép — gondolhatja az olvasó —, de honnan és kinek lesz erre pénze? Hiszen a vállalatok nem állnak úgy anyagilag, hogy teljes összegében előre meghitelezzék a piacra épülő lakásokat. Válaszként arra kell utalnunk, milyen sokféle formája létezik ma már a közpénzek megforgatásának, a magánpénzek bevonásának a gazdaságba, a részvénytől az új vállalat alapításán át a különböző céltársulásokig. De hogy ezek az építés minőségét érzékelhetően javítsák — például a lakásoknál —, növelni kell a tanácsok hatósági és gazdasági szerepkörét. Legyen valódi és tudásukkal megalapozott beleszólásuk, ellenőrző szerepük a területükön történő munkákba, szak- igazgatási szakembereik a városépítési tervek gazdái legyenek. Első pillantásra talán periférikusnak tetszik a tanácsok említése, de tudomásul kell vennünk a korábbi évek rossz gyakorlata alapján, hogy az építési piac léte és működése alapvetően függ saját hátterétől. Például az anyagvásárlás lehetőségeitől, a gépkölcsönzés rendszerétől, a pénzügyi hitelektől és kamatoktól. De ugyancsak ide tartozik a munkaerőpiacon zajló minden változás, attól kezdve, hogy ki megy el kőművestanulónak, egészen addig, hogy működik-e az egészséges vállalkozói szellem a vállalatok felső vezetőiben. Szakosodó kisvállalatok Ők nyilván nem lesznek akadályozói az újabb kisvállalkozásoknak, amelyekből bár sok van, mégsem elég. Ezt bizonyítja, hogy még mindig nem minden megrendelés talál kivitelezőre. De ha lehetővé tennék, hogy a nagyobb létszámú és vállalkozási körű kisvállalkozások részvénytársasággá alakuljanak, más, tőkeerős cégekkel vagy magánszemélyekkel, akkor az sokat lendíthetne a piac jelenlegi helyzetén. A piaci igények nyomán specializálódó és szakosodé kisvállalkozások a nagy cégek mellett jelentős szerepet tölthetnek be a közeljövő építőiparában. Segítségükkel és együttműködésük révén növelhető csak a termelékenység, a tőke hatékony alkalmazása, végső soron az egész ágazat stabilizálódása. Szikora KatalinÉvenként mintegy 700 kerékpáros és gyalogos szenved balesetet a sötét napszakokban és a rossz látási viszonyok között. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács kezdeményezésére kiváló minőségű finn fényvisszaverő anyagokat árusítanak a Centrum áruházak. Kerékpárosoknak, felnőtteknek a Strech reflex karszalagot, gyermekeknek a Reflex prizmát ajánljuk. Saját és gyermekei biztonsága érdekében vásárolja meg és viselje az életmentő fényvisszaverő anyagokat! Scotchlite LÁTSZANI 1
