Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-28 / 100. szám

LAPSZEL Ez már történelem! Kecskemét 1948 áprilisában Kecskemét város közgyűlésén Laczi Pál helyettes polgármes­ter méltatta a nyugalomba vo­nuló polgármester érdemeit. - Tóth László polgármester 1944. december 17-én vette át a város vezetését. Mindannyian tudjuk, milyen örökséget vett át. Egy bűnösen kiürített, a há­borús események következté­ben kifosztott, repiériytelenség- ben elcsüggedt város állt itt, ahol szinte teljes mértékben hi­ányoztak az élet indításának elemi feltételei. Tanúi voltunk annak az éjt napot egybeszövő, hihetetlen erőfeszítéseket kívá­nó hatalmas munkának, ame­lyet ő ennek a városnak fel- emelkedéséért és az élet újból való megindításáért vívott. Az 1947—48. évi költségvetés első félévében a város gazdál­kodása kielégítően alakult. A saját bevételek a rendes szük­ségletet átlagosan fedezték. A havi átlagbevétel ez idő alatt 638 ezer 600 forint volt. A bú- zaföldadó-hátralék 1947. de­cember 31-én 48 187 méjtermá- zsa búza 2 891 230 forint érték­ben. Ebből a várost illető rész 578 ezer forint. Az adóbevéte­lek elmaradása általában za­varja a tervszerű, eredményes gazdálkodást, bár az óvatos pénzügyi vezetés a város fizető- képességét változatlanul bizto­sította. A búzaföldadó elmara­dása, és a 3 millió forintos köz­adótartozás számos zavart okoz. A járásbíróságon működő iga­zolóbizottság a napokban áta­lakult. A bizottság elnökéül Rácz Gyulát választották meg, aki a Magyar Kommunista Párt tagja. A jogi előadó Koncz Erzsébet dr. lett, a bizottság tagjai: Buzogány Lajos (Kis­gazda Párt), Pulai István (szak- szervezet), Túrái Géza (Nemze­ti Paraszt Párt) és Nász Gusz­táv (Szocdem). A Magyar—Szovjet Művelő­dési Társaság a városháza köz­gyűlési termében tisztújító gyű­lést tartott. Dr. Osváth Gedeon korelnök közölte, hogy Né­meth Jenő dr. elnök. Gulyás. István dr. alelnök és Forrai Ödön ügyvezető elnök Kecske­métről távozásával a tisztújítás szükségessé vált. Lisztes Mi­hály titkári és Csapiár Vilmos pénztári jelentése után Joós Fe­renc megköszönte a lemondott tisztikar fáradozását és eredmé­nyes munkáját, majd megvá­lasztotta az új tisztikart. Elnök Cagány Ferenc főispán, alelnök Germán Erna polgári iskolai tanárnő, Jávor József vállalat- vezető és Szidor József tanács­elnök, főtitkár Bölcs István igazgató. Kecskemét fegyveres kiüríté­sének legszomorúbb következ­ményeként, 1944. október ha­vában gazdátlan maradt a vá­rosi kórház. A betegek és az arcvonalról érkező sebesültek számára a Ferences-rendház- ban állott két szoba rendelke­zésre péhány szalmazsákkal. Ezekben a lázas időkben Meré- tey Sándor dr. kapott polgár- mesteri megbízatást a kórház igazgatására. Hősies buzgóság- gal és példás áldozatkészséggel végezte munkáját egy-két he­lyén maradt kollégájával, akik­nek erőfeszítése, lélekkel vég­zett orvosi munkája vigasztaló értéke maradt a néppel együtt­érző értelmiség helytállásának. A hűséges szolgálat megnyug­tató öntudatával adta vissza a közért vállalt, gondokban meg­fáradt Merétey Sándor igazga­tói megbízatását a kórházbi­zottságnak. A Kecskeméti Lapok beszá­molt arról, hogy rongyos gár­disták összeesküvését leplezték le. A demokratikus köztársaság megdöntésére szervezkedtek. A rendőrség az összeesküvőket, szám szerint huszonkettőt, le­tartóztatta. Az államvédelmi osztály sajtónyilatkozatot adott ki a nyomozás adatairól, amiből kitűnik, hogy az össze­esküvőket egy Hajts Béla kis­pesti szállodatulajdonos pén­zelte és ő volt az irányítója a szervezkedésnek. Az összeeskü­vők egy része, persze, annak idején a hírhedett Vannai-külö- nítmény tagja volt. A névsorból ítélve, egy sincs olyan kecske­méti, aki a régi rongyos gárdá­ban tevékenykedett. Immáron két év óta ígérgetik az illetékesek, hogy a közeljö­vőben még egy autóbuszt, sőt harmadikat is üzembe helyez­nek. Ez a közeljövő még ma is tart. Autóbuszunk pedig csak egy van, de ez sem mindig a közönség örömére: minden hé­ten elromlik és egy-két napig javítják. Kötél általi halálra ítélte a népbíróság Pünkösd László ve­zérkari századost, aki a nyuga­ton lévő Szent László hadosz­tály részére kémkedett. Össze­köttetésben állt egy idegen ha­talom kémszervezetével és részt vett az első összeesküvésben, amelynek a fő vádlottja a már kivégzett Donáth volt. Szokatlan természeti jelen­ségnek lehettünk tanúi ezekben a napokban. Mintegy 3-5 kilo­méteres magasságban észak­keleti irányban húzódó szélvi­har óriási'kiterjedésű porfelhőt hozott magával, amely éppen hazánk felett állt meg. Még a napot is elhomályosította a por olyannyira, hogy a napkorong csak halványan látszott rövid ideig. A rendkívül finom, szem­csés afrikai porfelhő eloszlása és a földben ülepedése 2-3 napig eltarthat. A mostanihoz hason­ló természeti tüneményt 1880 táján észleltek. A tisztifőorvosi hivatal jelen­tése szerint márciusban az élvé- szüietések száma 155 volt, hal­vaszületéseké 11. Összesen meghaltak 109-en, igy a termé­szetes szaporodás 46 fő. A ha­láleseteket illetően tüdőtuber­kulózisban 12-en, szívbajban 16-an haltak meg. A baromfifelhozatal az utób­bi hetekben visszaesést mutat. Az árak nagyjából változatla­nok. A kereslet is csökkent, kü­lönösen az exportőrök részéről. A feldolgozó üzemek munkája szünetel, egyelőre külföldi ex­port nincs. Megérkezett az áprilisi köz­munkasegély. Az építésügyi mi­nisztérium 60 ezer forintot jut­tatott a városnak. Az összegből a vágóhíd földmunkáira 20 ezer, erdősítésre 15 ezer, lakta­nyai lakásépítésre 15 ezer, par­kosításra 10 ezer forint jut. W. D. Fekete sarok Azt tartja a közmondás, ha valaki micsodába lép, sze­rencse éri. IMos, aki egy ilyen napra vágyik, nem kell más, csak keresse fel Kecskeméten a Nagykőrösi utcán lévő BÁV-üzlet műszaki osztályát, vagy felvevőhelyét. Ugyanis nem mindennapi az oda vezető út. A nagykapun belépve igencsak kislábúnak kellene lenni, hogy kikerül­hesse az ember a foltokat. S ott az orrcsavaró szag, a hirtelen robaj is, amit szintén a csapatba verődött ga­lambok szolgáltatnak. Otthonosságukhoz nem fér két­ség — csak nemigen tisztelik az idegent. No, hamarjában leszögezem, nem vagyok m'adárelle- nes, de ezeknek valahol mégiscsak másutt kellene lak­osztályt keresni. Lehet, hogy cserébe ők is hálásabbak lennének a za­vartalanabb turbékolásért. . . —ps— ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEMCSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1988. ÁPRILIS a A BŐSÉG ZAVARA UTÁN BŐSÉGES VÁLASZTÉK Hány programot nézhetünk - most és holnapután? Amikor a Kecskeméti IKTV évekkel ezelőtt elkezdte kiépíteni — akkor még csak a Széchenyiváros felé — a televíziós műsorok továbbítására is alkalmas ká­belhálózatot (amelyen keresztül egyéb­ként számos jelet tudnak küldeni és re­gisztrálni: például a fűtésszabályozást megkönnyítő információkat), eleinte si­kere is volt az akciónak. Viszonylag ol­csón lehetett a távfűtött lakótelepi laká­sokban hozzájutni a — kísérleti perió­dus után jó minőségűnek ígért — tv- vételi lehetőséghez. A nagyobb érdeklő­dés elmaradását az okozta, hogy akkori­ban még ez a rendszer sem tudott sokkal többet nyújtani, mint a már meglévő egyedi antennák. Igaz, a hazai lehetőségeket előrevetí­tette a székesfehérvári példa, ahol ezt a rendszert először megvalósították, s adottságaik réven számos külföldi mű­sor vételét is megteremtették, de ez Kecskeméten még meglehetősen távoli­nak tűnt. Néhány hete viszont a bőség zavará­val küzdenek az IKTV-nél, mert az újonnan felállított parabolaantennával az engedélyek alapján több műhold- programot: például Sky, Super, RTL- Plus lehet—vagy lehetne—venni. S mi­vel az időközben bekapcsolt műsorok­kal, a magyar 1 és 2, Újvidék és Belgrád 1 mellett Moszkvát, Pozsonyt és a városi televízió műsorát is lehetett fogni,-jött a kérdés, ami aztán mostanában többször is heves indulatokat váltott ki a kábelté­vé-előfizetőkből: mit is nézzünk? A kérdés azért kérdés, mert a rendszer jelenlegi formájában—Kecskeméten hét tévéprogramot tud megfelelő minő­ségben továbbítani. Ellentmondást okozott, hogy ugyanez a technika Szé­kesfehérváron nyolc műsort ad, azaz­hogy kilencet: az ottani városi televízió adását hétfőnként a magyar második műsor csatornáján figyelhetik a nézők. Az elv tehát, amivel mindenki egyet­ért, nevezetesen, hogy ahány műsort fogni lehet, azt továbbítsák is a kábelhá­lózaton — csorbát szenved a technikai korlátok miatt. Az IKTV-nél ugyan el­mondták, hogy keresik a megoldást, és kihasználják a nyolcadik csatornát, amelyen az RTL-Plus adását kívánják továbbítani, de akkor még mindig hi­ányzik az egyszer már volt Belgrád 1, amit pedig a filmek és a jó sportközvetí­tések miatt szintén sokan néztek. S itt lesz rövidesen a foci Európa-bajnokság, és ősszel az olimpia. Tovább növeli majd a képernyőre vi- -hető műsorok számát, ha fellövik a köz- • vetlen műsorszóró műholdakat. Akkor már technikailag is váltani kell - éspe­dig a lakóközösségeknek. A kábeltévé­rendszer ugyanis összesen 22 tévécsator­nán képes venni és továbbítani a jelet, de ebből csak nyolc esik a most mindenütt, minden készülékkel jól fogható VHF- sávba. A többihez igénybe kell venni az úgynevezett köztes, vagy sonder csator­nákat, amelynek jelét a lépcsőházaknál vagy a lakásoknál egy konverterrel át kell alakítani az UH F-sávra, mert a tele­víziók ezt már tudják fogadni. Ez azon­ban többletkiadással jár majd annak, aki kéri. A kezdeti lendületet követő stagnálás után most ismét óriási a lakossági igény a kábeltévére. Jelenleg 2500 érdeklődőt tartanak nyilván, de számuk várhatóan tovább növekszik. Hogy az idénre terve­zett kétezer helyett háromezer lakásbe­kötés elkészüljön, s három év alatt a me­gyeszékhely 22 ezer lakásában ott legyen a kábel — ehhez jobb, szervezettebb, összehangoltabb munka szükséges. Ezért tervezi több cég egy közös vállalat megalapítását, s ugyanakkor más vállal­kozók is részt akarnak venni a kábelhá­lózat kiépítésében. Ha ez megvalósul, olyan formában, szabványok szerint lenne szerencsés az önálló hálózatokTi- építése, hogy később csatlakoztatni tud­ják azt az összefüggő városi kábelrend­szerre. Az IKTV zónaárak bevezetését java­solja, figyelemmel az adott terület laksü- rűségére, beépítettségi módjára. Az elő­zetes kalkuláció elkészült, azt ezután kell még egyeztetni az érdekelt szervek­nek. Mindenesetre szerepel benne rész­letfizetési kedvezmény, valamint ingye­nes lenne azon nyugdíjasoknak, akik­nek nem kell tv-előfizetési díjat fizetni­ük. A hálózatbővítés a Kecskeméti Váro­si Televíziónak is érdeke, még ha vezető­je, dr. Szombathy Zoltán kételkedik is abban, hogy az évekig tartó stagnálás után villámgyors fejlődés következne a kábelépítésben. Bár ne lenne igaza! Ő is vallja viszont az elvet: adjunk minél több programot, s válasszon a néző. Jóllehet a műholdadók pénzével a városi tv nem tud vetélkedni, azzal lehet versenytárs, hogy a helyieknek helyi kérdésekről szól. Szándékaik szerint minél több né­zőhöz. S hogy ebben ne jelentsen gátat a szá­mukra csak átvivő közegként jelentkező kábelhálózat, a sugárzásos képtovábbí­tást is meg akarják oldani. Ennek pénz-* ügyi akadálya nincs, ha meglesz a végső engedély, az attól számított négy hóna­pon belül Kecskemét 15 kilométer suga­rú körzetében 150 ezer lakos tudná fo­gadni a helyi adást, amelyet filmbeját­szással, oktató és szolgáltató műsorok­kal, napi hírekkel akarnak kibővíteni. Váczi Tamás SÁNTÍTÓ RENDELET? SZOROS HÁROMSZÖG? Lakásszövetkezet, ahol ádázán küzdenek a . pénzért Állhatatos asszony Bakos Elekné. Elhatározta, hogy háztartási anyagokért, energiadíjak és szolgáltatások fejében nem fizet csak úgy, a vak világba. Pontosabban: körmére néz azoknak, akik az Ár­pádvárosi Lakásszövetkezetnek árut vagy szolgáltatást adnak el, lé­vén e lakóközösség elnöke, bár inkább azt mondanám — „pénzügy- minisztere". Kezdetben volt: a pocséklás Számlákkal és jegyzőkönyvekkel kö­rülvéve találom most is Reile Géza ut­cai irodájában. Mutatja az iratait, néz­zem csak, a nyilvántartások mellett még milyen levelezést folytat, hogy az általa túlzottnak tartott pénzügyi kö­veteléseket visszautasítsa. Ádáz küzdelmet vívok minden forintért — mondja. — Öregszenek a házak (óh, fiatal városrész!!), egyre többet költünk a fenntartásukra. Az évi 573 ezer forint közös kiadásért, emiatt is, jobban bele kell nyúlni a csa­ládok pénztárcájába. Tudnák ezt az összeget valame­lyest csökkenteni? Amennyire lehetett, eddig is spó- . roltunk, de az még kevés. Amikor át­vettem a lakásszövetkezet ügyeinek in­tézését, feltűnt, hogy előttem mennyire pazarlóan bántak egyes takarítószerek­kel. Ultrából például annyit vásároltak egy-egy esztendőben, hogy azzal a Nagytemplomot kívül-belül megtisztít­hatták volna! S valóban szükség volt-e évente 1000 villanyégőre, hogy a rosz- szakat kicserélhessék? „Mi fizetünk a vízért!” Bakosné mindebből levonta a tanul­ságot. Nem akar elődeinek a hibájába esni. Ezért is döntött úgy, hogy a taka­rékos gazdálkodás útját választja. Igen ám, csakhogy ezen nem olyan könnyű haladni, amint azt a vízpélda is mutat­ja. Már hosszasan levelez az Észak- Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat­tal. A dolog azzal kezdődött, hogy az asszony kérte: szeretné, ha ő vagy a házfelügyelő a vízóra-leolvasóval együtt jelen lehetne a fogyasztás megál­lapításakor. Sokallják ugyanis az évi 85 ezer forint vízdíjat. Főleg pedig azt akarják tisztázni: helyes-e, hogy a vál­lalat számlázáskor lakásonként havi 17 köbméter víz felhasználását veszi ala­pul? — Mi fizetünk a vízért! Jogunk van ellenőrizni, hogy a leolvasó pontosan számolt-e. Nincs igazam? Egyszerű igazságnak tűnik ez így el­ső hallásra, ám mégsem az-valójában. A lakók fellebbezhetnek a vízszolgálta­tó vélt téves megállapításának felül­vizsgálatáért. Csakhogy milyen áron! Döntésre budapesti szakértőt kérhet­nének fel — 12 ezer forintért —, akit szintén ők fizetnének. Ennyire nem gazdagok. Marad tehát a „mérkőzés” állása: 0:0 Patthelyzet Ma, persze, már nincs Tenkes kapi­tánya, ki odacsap, hol sanyargatni lát. Nem minden él nélkül idézzük föl ár­pádvárosi látogatásunkkor a tévéből ismert hős alakját. Egy mai Tenkessel — talán —- olykor-olykor a lakásszö­vetkezet is többre menne, mint a kime­rítő levelezgetéssel és telefonálással... Igazságérzetüket bántja és pénztár­cájukat szipolyozza az az áldatlan álla­pot, amellyel — úgy érzik — egyfajta háromszögbe kényszerítette őket a Kecskeméti Városi Tanács egyik ren­deletével. Ez 1986 novemberéből való, és a köztisztaságról, a zöldterületek tisztán tartásával összefüggő tevékeny­ségről szól. A háromszög egyik sarkában ott a tanácsrendelet, amely a szemétszállí­tással kapcsolatban kimondja: „A por­mentes szemétgyűjtő edényzet beszerzé­se a vállalat (értsd: a városgazdasági vállalat) feladata. Az edény egyszeri be­szerzési költsége a szemétszállítást igénybe vevőt terheli, aki emellett hasz­nálati dijat is köteles fizetni az edényzet javításáért, tisztításáért és a rendelte­tésszerű használat következtében szük­ségessé váló cseréért.” A másik póluson a végrehajtó szolgáltató vállalat, amely bevasalja a pénzt a harmadik helyen álló féltől: a lakóközösségtől. Jogosan? Megveszik — de mégsem az övék Bakos Elekné: —- Mi húzzuk a rövidebbet ebben a háromszögben. Kértük még korábban, hogy vásárolhassunk 12 kukát 7200 forintért. Nekünk megfeleltek volna a kisebb edények. Helyettük viszont ta­valy hat konténert kaptunk a városgaz­dasági vállalattól. Nyolcvanegyezer- ötszáz forintért, több mint tízszeres áron kerültek tulajdonunkba az ol­csóbbakhoz képest ezek a nagyobb szállítótartályok, amelyekről azt gon­doltuk, hogy a miénk. Hamar kiábrán­dítottak bennünket. A tanácsrendelet­re hivatkozva, a szolgáltató vállalat ez­után kikötötte, hogy negyedévenként fizessünk 4500 forint használati díjat. Ez évente 18 ezer forintra rúg, három százalékkal növelve a kiadásunkat. Ez már sok! Egy rókáról két bőrt?! Mi volna, ha új lakás vagy mosógép vásár­lásakor is feltételül szabnák: kivel és mennyiért javíttathatom meg ezeket a — „használatomra” átengedett — áru­kat? Akkor hát? Pólyák Péter, a városgazdasági vál­lalat igazgatója: — Húsz telefonbeszélgetésem volt már Bakos Eleknével ebben az ügyben. Ismerem őt, tudom, hogy milyen állha­tatosan képviseli a lakók érdekeit. De most sem mondhatok mást: a konténer árát ugyanúgy ki kell fizetni, mint a villany- vagy a vízóráét, holott azok sem válhatnak a használó tulajdonává: Hová fordulhatnának az árpádvárosi­ak, amikor kitörik egy konténer kereke és 1600 (!) forintért nekik kellene meg­csináltatniuk, tőlünk függetlenül? Higgyék el, a lakók befizetett pénze csak töredéke annak a kiadásnak, amennyibe nekünk a tartályok javítása és tisztítása kerül. A vállalat pénzével gazdálkodik - a lakásszövetkezet is. Az egyik adja, a másik megveszi a szolgáltatást és az ahhoz tartozó felszerelést. Csak nem mindegy, milyen áron. Kölcsönös megegyezéssel és az ál­lampolgárok érdekeinek messzemenő figyelembevételével biztosan lazíthat­nának ennek a (ki)szolgáltató három szögnek a szorosságán! Kuhl Antal VIRÁGOS KECSKEMÉT Több mint egymillió négyzetméter zöldfelületet és parkot gondoznak Kecskeméten a Városgazdasági Válla­lat munkatársai. Ezekben a hetekben ültetik ki az egynyári virágpalántákat 40 ezer darabot — főleg muskátlit és paprikavirágot. 204 ezer forint ér­tékben. Elkészült a Stádium utcai új park is, már működik a város tizenegy csobogója és szökőkútja. A nyolcvan darab láncos hinta felújítását is befejez­ték, hamarosan mind a helyére kerül. Csaknem kétszáz fehér nosztalgiapad a városközpontban, illetve a Széchenyi ligetben kap helyet. A széchenyivárosi. Nagy Kristóf szobrász tervezte fa ját­szóteret is felújítják: a nyár folyamán a művész új, mozgó fajátékaival. konzu’m műszaki BOLT A Petőfi Sándor utcai Komforttéka bútorbolt után ezekben a napokban a Vacsihegy közelében a Huszár utcában a Konzum Kereskedelmi Vállalat meg­nyitja első műszaki üzletét, amelyben televízió- és rádióalkatrészt, valamint a felvonóidhoz szükséges szerelvényeket árusítanak. VAKÁCIÓ '88 A kecskeméti Szalvay Mihály Úttö­rő- és Ifjúsági Otthon munkatársai a közelgő vakáció idejére elkészítették a szaktáborok programját. A kezdő és haladó német és angol nyelvtanfolya­mok mellett tíznapos természetjáró-, bábozó-, asztalitenisz-, karate-, lovag­ló-, képzőművész-, színjátszó-, torna-, társastánc-foglalkozások várják a'4 17 éveseket. A programok naponta 8 -17 óráig tartanak, a tanulást video­filmek vetítésével, múzeum- és tárlatlá­togatásokkal színesítik. A tervekben uszodalátogatás is szerepel, daltanulás és beszédkészség-fejlesztés mellett. Kel­lő számú jelentkező esetén francia szaktábor is indul. MÁJUS AZ ALFÖLDBEN Öt nagyszabású esemény színhelye lesz májusban a kecskeméti Alföld Áruház: a hónap első napjaiban a hol­land gyártmányú Johannis orgonákat mutatják be, 2-ától pedig a Fővárosi Cipőbolt Vállalat rendez termékbemu­tatót. A fürjtojás alapanyagú Thctis- készítmények teljes skálája szerepel azor» a 12-én nyíló termékkiállításon, amelyen gyakorlati bemutató és koz­metikai tanácsadás is lesz. A hónap folyamán mutatják be a masszírozó Fittroll-termékcsálád valamennyi tag­ját és nagyszabású gyermeknapi ruha­vásárt is rendeznek. MAGYAR, KÍNAI, ROMÁN A TIT Kecskeméti Szervezete május­ban már megkezdi a soron következő, 1988/89-es nyelvtanfolyamok szervezé­sét. Az eddigi orosz, angol, francia, német, olasz, szerbhorvát, csehszlo­vák, lengyel, finn tanfolyamok mellett több újdonságot is kínálnak a teendő hallgatóknak. A magyar tanfolyamok­ra a városban — és a környéken élő, nem magyar anyanyelvűeket várják, hogy a létszámtól és a jelentkezők sza­bad idejétől függően hagyományos vagy intenzív tanfolyamokon vehesse­nek részt. Oktatók jelentkeztek, hogy kínai, illetve román nyelvet oktatná­nak, kellő számú jelentkező esetén. A beiratkozásra augusztusban kerül sor. JEGYAUTOMATA ' A Mávtours kecskeméti irodájába megérkeztek a Phillips márkájú elekt­ronikus menetjegykiadó pénztárgépek. Mindkettőt május 1-jén állítják mun­kába. A továbbiakban az irodában vál­tott vonatjegyeket már a jegynyomtató automata „készíti”, feltüntetve a kár-, tyán a helységneveket, a távolságot, valamint a jegy árát. A tervek szerint a továbbiakban a gép helyjegyet is kibo­csát, miután a központi jegyirodában működő hasonló automata erre enge­délyt ad és ülőhelyszámot jelöl meg. NATURA-BOLT Három Natura-bolt nyílt vidéken az idén, adták hírül az országos napilapok is, az egyik Kecskeméten. A Gabona­forgalmi és Malomipari Vállalatnál május első hetében fognak munkához: a Gazdasági Malom művelődési köz­pont mögötti sarokrészén a Solti Épí­tőipari Szövetkezet belsőépítészeinek terveit valósítják meg, előreláthatóan 6-8 hét alatt. Az egymillió forintos költséggel kialakított üzletben két el­adó kínálja majd júliustól kezdve a Na- tura-termékeket: különféle liszteket, tésztákat, magvakat, sütőipari termé­keket, a korszerű táplálkozás szükséges alapanyagait. Szerkeszti: Ballai József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents