Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-28 / 100. szám

V, VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ fi % $J*<- . .* | , ' ' ‘ - . ' % PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 100. szám Áfa: 1,80 Ft 1988. április 28., csütörtök PÁRTBIZOTTSAGI TITKÁROK ÉRTEKEZLETE KECSKEMÉTEN A munkamódszerrel kapcsolatos időszerű feladatok Tegnap Kecskeméten, a Magyar —Szovjet Barátság Termelőszövet­kezet klubhelyiségében rendezte meg az MSZMP megyei bizottságá­nak párt- és tömegszervezetek osz­tálya a pártvezctőségekből, alap­szervezetekből, a közelmúltban lét­rejött egytestületes pártbizottságok titkárainak értekezletét. Mint emlé­kezetes, a Központi Bizottság múlt év november 11-ei határozata sze­rint a szervezeti szabályzat érvényes előírásaitól eltérően engedélyezte a végrehajtó bizottság nélkül műkö­dő pártbizottságok létrehozását, amelynek ez év végéig kell megtör­ténnie. A megyében eddig negyven- három községben, ötvenhárom ipa­ri és mezőgazdasági üzemben, vala­mint nyolc intézményben választott a küldöttértekezlet ilyen pártbizott­ságot. Ezek titkárai számára tartot­tak az időszerű tennivalókról érte­kezletet. Tengeri Pálnak, a megyei pártbi­zottság osztályvezetőjének megnyi­tóját követően tájékoztató hang­zott el az egytestületes pártbizottsá­gok munkájának tervezéséről és munkamódszerükkel kapcsolatos időszerű tennivalókról. Áttekintet­ték a káderhatáskörrel és káder­munkával kapcsolatos időszerű fel­adatokat, majd a pártfegyelemről, illetve gazdálkodásukról és a tagdíj befizetéséről váltottak szót. Időszerű belpolitikai kérdésekről dr. Szabó Miklós, a párt megyei első titkára adott tájékoztatást, majd a pártbizottságok agitációs és propagandamunkájának teendői­vel, illetve az ifjúságpolitikái mun­kával ismerkedtek meg a pártbi­zottságok titkárai. Délután csopor­tos konzultációt rendeztek, főként a munkamódszerről és a pártmun­ka gyakorlati kérdéseiről. A KAPTAFÁTÓL A SZÁMÍTÓGÉPIG • Konvertibi­lis exportfej­lesztő pályá­zat eredmé­nyeként 1986- ban kezdődött az új, kétszin­tes üzemcsar­nok építése a Kiskun Cipő­gyárban, s jú­niustól indul az átszerve­zett termelés. Cipőgyártás Kiskunfélegyházán • A hazai cipő­iparban elsőként használják a fran­cia Lectra System számítógépes mo­dellezést, mely a gyártás előkészí­tését, az anyag­normát, s a kalku­lációt mintegy két óra alatt végzi el, a korábbi három munkanappal szemben. A gépnél Magony Edit mo­dellőr, tervező. • A rendszerbe tartozik ez a lé­zervágóegység, mely a leendő cipő részeinek mintáit készíti — ez az alapja a tüzödei jelölésnek és a formakivágó ké­sek gyártásának. Raffai Rita kezeli. • Magyarországon ritka gyorsasággal — hat hét alatt lehetséges így a megrendelők kis szériás, nagy választékú kiszolgálása — a tízezer pár alatti sorozatok sem gazda­ságtalanok. Ettől a beruházástól várhatóan 660 milliósra nőhet az eddigi 523 millió forintnyi tőkés export. Horváth Mária és Solymosi Józscfné a Rockport márkanevű, ame­rikai piacra szállítandó férficipő minőségét ellenőrzi. (Kép és szöveg Straszer András.) Kiváló vállalatok és Tíz esztendeje a legjobbak között az Épszer A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a tavalyi eredményeit össze­foglalva több megyei gazdálkodó szervezet nyújtott be pályázatot a Kiváló Vállalat és a Kiváló Szövetkezet cím elnyerésére. A szocialista munkaver- senymozgalomban közülük a következők nyertek különböző kitüntetéseket: Kiváló címet kapott az ipari szövetkezetek közül a Kecskeméti Alumíni­umipari Szövetkezet; az építőiparban a Bács-Kiskun Megyei Építő- és Szere­lőipari Vállalat (Épszer Kecskemét) és a Bajai Városgazdálkodási Vállalat; a kereskedelmi szervezetek közül a kecskeméti Alföldi Tüzép Vállalat, a Bács- Kiskun Megyei Zöldért Vállalat és a kiskunfélegyházi Integrál Áfész; az ag­rárágazatban tevékenykedők közül a fajszi Kék Duna, a hartai Erdei Ferenc, a szanki Haladás, a vaskúti Bácska termelőszövetkezet, a Szanki Új Élet Szakszövetkezet és a Kalocsakörnyéki Agráripari Egyesülés. Elismerő oklevelet érdemelt ki az Ipari Minisztériumtól a Bajai Nett Konfekcióipari Vállalat,,az Agrikon kerekegyházi fémipari leányvállalata, a Bajai Lakberendező Építő- és Vasipari Szövetkezet. Az OKISZ-tól a Kecskeméti Asztalosipari Kisszövetkezet, a Kiskunmajsai Cipőipari Kis­szövetkezet. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumtól a Bács- Kiskun Megyei Tervező Vállalat. A Kereskedelmi Minisztériumtól a Kis­kunfélegyházi Takarékszövetkezet. A Szövosztól a,Kecskeméti Széchenyi Lakásfenntartó Szövetkezet. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium elismerő oklevelét kapta a Dunaegyházi Haladás Tsz, a Pirtói Május 1. Szakszövetkezet, a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer Fejlesztő Válla­lat, a Bácskai Húsipari Közös Vállalat és a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát. OKISZ Vándorzászló kitüntetést kapott a Kecskeméti Épületkarbantar­tó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet. Miniszteri dicséretben részesült: a Balotaszáilási Kossuth, a Bácsborsódi Rákóczi, a Dávodi Augusztus 20., a Dunavecsei Béke, a Jánoshalmi Petőfi, a Kiskunhalasi Vörös Szikra, a Kunfehértói Előre, a Mélykúti Alkotmány Tsz, a Bácsalmási Állami Gazdaság, a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat, a Kiskunhalasi Sütő- és Édesipari Vállalat, valamint a Kecskemé­ti Vegyesipari Szolgáltató Közös Vállalat. szövetkezetek Az Épszer kollektívája az utóbbi tíz év alatt az idén már a hatodik alkalommal érdemelte ki a Kiváló Vállalat címet, amelyet tegnap Kecskeméten a Tudo­mány és Technika Házában rendezett ünnepségen kapott meg. Az eseményen elöljáróban Zacskó József, a vállala­ti szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte a részt­vevőket, valamint a megyei, városi párt-, állami és tömegszervezetek jelenlévő képviselőit. Ezután dr. Gátay Ferenc, a vállalat igazgatója érté­kelte az elmúlt esztendő munkáját. Kiemelte, hogy a nehéz gazdasági környezetben is töretlenül fejlődött a vállalat, termelési értékük és árbevételük egyaránt nőtt. Nyereségük csaknem elérte a 150 millió forintot, ami megteremtette az alapot ahhoz, hogy 1987-ben 12,4 százalékkal növeljék dolgozóik bérét. Eközben olyan elismerésre méltó munkákat végeztek el, mint a kecskepaéti Katona József Színház rekord idő alatt végrehajtott rekonstrukciója, az apostagi zsinagóga rendbehozatala, vagy a bajai posta felújítása. Az igazgató beszéde után Petrovai László, az építési és városfejlesztési miniszter helyettese és Somogyi Gyula, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége titkára köszön­tötte az Épszer kollektíváját, majd közösen átnyújtot­ták Gátay Ferencnek a Kiváló Vállalat cimet jelképe­ző oklevelet. A vállalat ifjúsági szervezete kiemelkedő (Folytatás a 2. oldalon) AZ ELEKTRONIKA A FEJLŐDÉS MOTORJA Meg kell kezdeni a felzárkózást \ 23. műszaki hónap keretében, a MTESZ Híradás­technikai J udoinál!}os Egyesülete szervezésében .. 1 ájé- ko/.tató az elektronika helyzetéről és a fejlesztés lehetősé­geiről Bács-Kiskun megy éhén" címmel előadást tártott tegnap Kecskeméten Rudusi Károly, a BRG kecskeméti Magnetofon^} árának igazgatója. Mint mondotta, a nyolcvanas években az ipari termelés­ben a rilágon élre tört az elektronikai ipar. Dinamizmusa már lefőzte az autógyártásét is. \ legfejlettebb országok­ban. az Egyesült Államokban. .Japánban napjainkban 450 —500 dollár cg} év ben az cg} főre eső elektronika felhasz­nálásának értéke, és ez a szám 1990-re az előjelzések szerint megduplázódik. Hazánkban 1985-ben.-— hasonlóan a többi szocialista országhoz — alig több. mint a tizedét költjük erre a célra. Bács-Kiskun megyében az elektronikai termékek zöme a BRG-bcn. a Remix tiszakécskai gyárában és az MÁIG megyeszékhelyi üzemében készül. Mivel azonban az elekt­ronika nálunk is egyre szélesebb körben megjelenik (fel­használói között egyebek mellett megtalálhatjuk az ipart, a mezőgazdaságot, a szolgáltatást, a gyógyászatot), mind több egység foglalkozik vele. \z előadó kiemelte, hogy mind hazánk, mind pedig megyénk elektronikai ipara jelentősen elmaradt a világ élvonalától. Márpedig ma ez a nemzetgazdaságok húzó ágazata. Ezért helyzetünket reálisan felmérve törekednünk kell a felzárkózásra. A fejlesztésben előtérbe kell helyezni a miniatürizálást, az analóg eljárások hely ett pedig a digitális technika alkal­mazását keil szorgalmazni. G. B. — A magyar népnyelv megbete­gedett, s a kórokozók a városházán, az adóhivatalban, a törvényszéken lelhetők fel. A parasztember nyelvé­nek a hivatalos nyelv az átokforrása — írta Móra Ferenc 1932-ben Nyelvrontás című cikkében. A hivatalok cégtábláit azóta több­ször is kicserélték, ám nyelvrontó buzgalmuk nem csökkent. A helyzet még tán romlott is Móra korához képest. A számítógépet bevető, gé­pesített hivatal ma nagyobb tömeg­ben képes a nyakunba zúdítani irata­it, nyomtatványait. Ezek közös ismertetőjegye a bo­nyolult. gyakran érthetetlen fogal­mazás. Nyakatekert mondatok, ku­sza nyelvtani szerkezetek, körmön­font magyarázkodások. A tömörítés ismeretlen fogalom. így duzzadnak egy-egy tanácsülés írásos előterjesz­tései százoldalas, olvashatatlan pák- samétává. Nyúlnék a fiókomba, hogy idézzek egy ilyen sokszorosí­tott előterjesztésből, de inkább nem teszem. Minek szaporítsam a rossz példákat. Tisztelet a kivételnek, nap mint nap találkozhatunk velük. A hivatali nyelvhasználat másik jellemzője a ridegség, a távolságtar­tás. Egyes szám helyett kötelező a fejedelmi többes, a rokon jelentésit szavak közül mindig a legszemélyte­lenebb, a jelzőkből a legsivárabb ke­rül a szövegbe. Valami csodálatos ellennyelvérzék működése érhető tetten lépten-nyomon. A napokban került a kezembe egy hír fogalmazványa, melyben csodálj kozva fedeztem fel a következő in­tézménynevet: 1. számú Gondozási Központ. Mi a csuda lehet ez? Kollé­gáimmal kinyomoztuk, hogy ez bi­zony nem más, mint az egyik idősek napközi otthona. Kapujában most is ez a közérthető felirat olvasható, bár nemrég rendeletileg idősek klubjává keresztelték át. A hivatalos iratok­ban pedig gondozási központként szerepel. így mégiscsak jobban hangzik, nemde? Azt hiszem, minden nyelvi kérdé­sekben jártas szakember szívesen vállalkozna rá, hogy átfésülje a hiva­talos nyomtatványok, körlevelek fo­galmazványait. Még az olyan bot­csinálta stiliszta is, mint egy újság­író. A dolog azonban nem ilyen egy­szerű. Amint ugyanis átírtunk egy jól hangzó hivatalos levelet magyar­ról magyarra, egyszeriben megfoszt­juk a nimbuszától. [Bocsánat, ma­gyarul szólva: a (féltett) tekintélyé­től.] Kiderül, hogy a hivatal levelét ember irta, embernek. S méghozzá többnyire nem is a felsöbbség az alattvalónak. Épp fordítva. A hivatal intézkedésével szolgáltat. Kiszolgál­ja valamilyen ügyben az adófizető, s így őt is eltartó állampolgárt. Alig­hanem itt van a kutya elásva. Ezen a ponton kellene gyökeres fordulat­nak bekövetkeznie: a közintézmé­nyek és az állampolgárok viszonyá­ban. Cselekedni azért lehet addig is, míg ez a régvárt fordulat bekövetke­zik. A Hazafias Népfront megyei bi­zottsága által meghirdetett nyelvi mozgalom ezt a célt szolgálja. A fel­hívásra jelentkező intézmények, tisztségviselők vállalták, hogy tesz­nek is valamit a hivatalos nyelvezet pallérozásáért. A népfront pedig elő­adásokkal, kiadványokkal, vetélke­dőkkel segíti a szándék megvalósítá­sát. Ma délelőtt rendezik a nyelvi mozgalom megnyitóját, melynek résztvevői bizonyára elmondják majd hasznosírható javaslataikat, szót ejtenek a tennivalókról. S mindezt remélhetően a nyelvi moz­galom nevéhez illően teszik: egysze­rűen, érthetően. Lovas Dániel Grósz Károly befejezte Zala megyei látogatását A kormányfő nyilatkozata Grósz Károly, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke szerdán Nagyka­nizsán folytatta Zala megyei láto­gatását. Először a Tungsram Rt. fényforrás- és üveggyárát kereste fel. Az üzem tevékenységéről Hor­váth Miklós igazgató számolt be a miniszterelnöknek. Egyebek között elmondta, hogy gyáruk 33 százalé­kos árbevételi részesedésével a Tungsram legnagyobb egysége, amelyben négyezren dolgoznak, s a nagyvállalat tőkés exportjának csaknem a felét állítják elő. Jellem­ző, hogy a világ minden ötödik fényforrása itt készül. Az igazgató által jogos büszke­séggel említett termékszerkezet­átalakításról Grósz Károly szemé­lyesen is meggyőződhetett, amikor ellátogatott néhány gyáregységbe. A kormányfő az üzemet járva több dolgozóval is szót váltott, érdeklő­dött munkájukról, életkörülménye­ikről. A Minisztertanács elnökének kétnapos Zala megyei programja a nagykanizsai városi pártbizottsá­gon fejeződött be, aho' párttitká­rokkal és gazdasági vezetőkkel ta­lálkozott. A résztvevők ismertették az MSZMP májusi pártértekezleté­re készült állásfoglalás-tervezet kü­lönböző szintű helyi vitáinak ta­pasztalatait, megállapításait, és ter­mészetesen elmondták róla saját vé­leményüket is. Grósz Károly válaszában többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a hibák, a hiányosságok jogos felvetése mellett sokan elhallgatják, figyelmen kívül akarják hagyni az elmúlt évtizedek értékeit, eredmé­nyeit, holott a folyamatosság elen­gedhetetlen feltétele a megújulás­nak. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a párttagsággal közösen ki­alakítandó programot közösen vég­rehajtva kijuthatunk a nehéz hely­zetből. (Folytatás a 2. oldalon.) Erősödik a gazdasági kamara területi érdek­képviselete Erősíti területi érdekképviseleti tevé­kenységét a Magyar Gazdasági Kama­ra — hangzott el szerdán a szervezet dél-alföldi területi bizottsága elnöksé­gének Kecskeméten tartott ülésén. A három megye — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád képviselőinek részvéte­lével megtartott értekezleten Kelényi Gábor, a gazdasági kamara főtitkárhe­lyettese ismertette az idei évindítás ta­pasztalatait és azokat a súlyponti fel­adatokat, amelyeket a kormány kibon­takozási programjához kapcsolódóan a kamara maga elé tűzött. Örvendetes tény — mondta el —, hogy a kamara véleményére, javaslataira már a köz­ponti döntések meghozatala előtt a kormányzat igényt tart, s gyakran vita árán ugyan, de a megalapozott javasla­tokat sikerül is elfogadtatni. így példá­ul ígéret van a vegyes vállalatok, ezen belül a magyar szovjet vegyes vállala­tok létrehozásának, működésének és a kishatármenti forgalom engedélyezésé­nek egyszerűsítésére. Az értekezlet résztvevői a dél-alföldi megyék sajátos jellegéből adódó gon­dok megoldására kérték a gazdasági kamara közbenjárását. Az ország me­zőgazdasági és élelmiszer-ipari termé­keinek mintegy egynegyedét előállító három megyében ugyanis az átlagosnál is nagyobb feszültségeket okoz a likvi­ditási hitel' csökkentése, valamint a szovjet piacra épült borvertikum ki­használatlansága. Bács-Kiskunban például a forgóhitel hiánya már a kise­gítő gazdaságokban is érezteti hatását; felére csökkent a kihelyezett jószágál­lomány, 10 százalékkal a háztáji serté­sek száma. Az integráló nagyüzemek pénz hiányában egyre kevésbé tudják támogatni a háztáji állattartást. Ve­szélyben látják termelésük folyamatos­ságát a Békés és Csongrád megyei élel­miszer-ipari vállalatok is, amelyeket a likviditási hitel csökkentése azért is kü­lönösen sújt, mert a trösztök hajdani átszervezésével valamennyi vállalat forgóalap-hiányos lett, s ezt a hiányt azóta sem sikerült teljes egészében visz- szafizetni. Elsősorban az igényjellegü munkát (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents