Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-25 / 97. szám

1988. április 25. • PETŐFI NÉPE 3 Országgyűlés sérthetctlenül gyakorolja törvényalkotó funkcióját. A kommu­nista képviselők cs tanácstagok úgy tudnak érvelni a politika mellett, ha megfelelő és egyetértésükkel is találko­zó érvek állnak rendelkezésükre. A pártbizottság jelzi, hogy a többség véleménye szerint új alkotmányra van szükség és nem a jelenlegi módosítására. A pártnak a különféle választások­kal kapcsolatos szerepét tisztázni kell, ha a tagjain keresztül akarja befolyását gyakorolni. Szükséges a jelölögyűlések spontaneitásának kiiktatása, azzal a megjegyzéssel, hogy a jelöltállítás itt jelzett módozataira jelenleg is lenne le­hetőség. A választójogi törvény to­vábbfejlesztésének egyik leglényege­sebb pontja a jelölések további demok­ratizálása. A népképviseleti szervek fel­adatairól szóló új törvénynél fonto­sabb annak biztosítása, hogy a taná­csok tényleges döntési helyzetbe kerülje­nek, azáltal is, hogy az ehhez szükséges anyagi feltételek is biztosítottak legye­nek. A társadalmi szervezetek és mozgalmak tevékenységéről szóló fejezetet nagyon sok kriti­ka érte. A társadalmi és tömegszerveze­tek a párthoz hasonló nehézségekkel küszködnek és keresik helyüket. A szakszervezeti mozgalom erős vál­ságban van. Felépítése, eszközrendsze­re alkalmatlan meghirdetett fő céljai érvényesítésére, jelentősen csökkent tö­megbefolyása. Mostani struktúrájában nem tud megfelelni az általa felvállalt sokfajta érdek képviseletének, egyezte­tésének. Ismét tisztázni kell a szakszer­vezetek és a párt viszonyának kérdés­körét, a szakszervezetek helyét, szere­pét a szocializmusban. A testület egyetért azzal, hogy a Ha­zafias Népfront legyen színtere a társa­dalom különböző rétegei, csoportjai önszerveződésének. Osztja azt az egye­sek által megfogalmazott véleményt, hogy a HNF-en belül kellene felvállalni az ún. másként gondolkodókkal való állandó párbeszédet is, mert ezek szá­mára nincsen hivatalosan elismert fó­rum és így tevékenységükre nincs poli­tikai befolyásunk. A pártbizottság súlyos aggodalmá­nak adott hangot a KISZ helyzetével kapcsolatban. Az ifjúsági szervezet munkájával kapcsolatban kimaradt a leglényegesebb: az ifjúság politikai ne­velése. A testület figyelmeztet arra, hogy egyes vélemények szerint mire di­namikus reformvezetése lett a szerve­zetnek, akkorra „elfogyott" a tagsága, elvesztette tömegbefolyását. Az állás­foglalás-tervezet erről nem vesz tudo­mást. A megyei pártbizottság fontos­nak tartja, hogy a párt határozza meg viszonyát az ifjúsághoz, fogalmazza meg, mit vára KISZ-cn kívüli fiatalok­tól. Véleménye szerint a párt hatása az ifjúságra gyenge. A testület kifogásolja, hogy az állás­foglalás-tervezetben nincs szó az úttö­rőmozgalomról, amelynek létszáma a KISZ-énél nagyobb, szervezeti önálló­sága erősödik, gyermekekre és úttörő- vezetőkre gyakorolt hatása a közéleti- ségre való nevelés folyamatában döntő lehet! O lilénk reagálást váltottak ki a társadalmi, politikai nyilvános­sággal kapcsolatos kérdések, erőteljes kritika érte a jelenlegi gyakor­latot. A nyilvánosság hiányának tulaj­doníthatók az élet minden területén fel­lépő, a szocialista társadalomtól idegen jelenségek és a korrupció. Indokolt, hogy kapjanak nyilvánosságot a dön­tés-előkészítési koncepciókon és meg­oldási változatokon túl a kisebbségi nézetek és az azokra adott meggyőző válaszok, cáfolatok is. A nyilvánosság alapja a nemzeti egység, a szocializmus építésének közös akarata legyen. Nyíl­tan el kell utasítani az előrehaladást, a nemzeti felemelkedést gátló nézeteket. A testület által is elfogadott többségi vélemény, hogy az ország és a párt ve­zetése nem tekintette felnőttnek a tag­ságot és a lakosságot. A politika helyi végrehajtása, a közvélemény befolyá­solása igényli a helyi nyilvánosság meg­teremtését, amelyet jelenleg nagymér­tékben akadályoz a ‘tájékoztatási és propagandaeszközök hiánya (helyi saj­tó, rádió slb.). II. A párt gazdaságpolitikája A párt gazdaságpolitikájával foglal­kozó fejezetről az előzetes vita során többen kifejtették, hogy meg kell te­remteni az 1987. július 2-ai KB-állás- foglalás és az azt követő kormányprog­ram végrehajtásának politikai „tá­masztékait”. A pártbizottság elgondol­kodtatónak tartja, hogy az eltelt közel egy év alatt a várakozáshoz képest ke­veset sikerült előrelépni. Szükséges a különböző tulajdonformák elismerése, a kezdeményezőkészség, a vállalkozás, a felelősségvállalás növekvő fontossá­gának hangsúlyozása. Mindehhez megfelelő érdekviszonyokat kell terem­teni. A testület észrevételezi, hogy bár a bevezető részben kritika érte azt a gya­korlatot, hogy egy időben több priori­tást is megfogalmaztunk a gazdaság számára, ez lényegében így van a most vitatott tervezetben is. Feltűnő, hogy megint keverednek a célok az eszközök­kel. A tervezet úgy beszél az áruterme­lésről, a tulajdonformák hatékonyabb működtetéséről, hogy eközben hiány­zik a gazdasági hatékonyság legfonto­sabb mérőeszközének, a működő piac létrehozásának feladatai. A megyei pártbizottság szerint szük­séges lenne bővebben tárgyalni a tulaj­donviszonyokat, milyen szerepet szá­nunk az állami, szövetkezeti tulajdon- formák mellett a magántulajdonnak, a vegyes gazdaságnak. Egyszerűbb, átte­kinthetőbb, stabilabb szabályozórend­szerre van szükség! A bérreform meg­valósítására feltétlenül szükség van. Fontos a tervezet azon megállapítása, mely szerint a munkaerőpiacon várha­tóan nagyobb mozgással, feszültségnö­vekedéssel kell számolnunk. A mai ár­rendszer és a szociálpolitika ellentétes a népesedéspolitika távlati céljaival, ezért a család és a gyermeknevelés gondjain sürgősen könnyíteni kell. A testület jelzi, hogy többen kérdez­ték: kialakul-e a központi elképzelések szerint az a szervezet, amely képes ellenőrizni a tőkemozgások következ­ményeit. Ezzel kapcsolatban is megfo­galmazták azt a kérdést, hogy melyek a szocializmusnak azok a keretei, ame­lyeket semmiképpen sem akarunk túl­lépni (pl. a kisüzemek nagysága). A pártbizottság — a tagság vélemé­nye alapján egyöntetűen és éles el­utasítással reagált arra, hogy kiemelt figyelmet kapott a fővárosi lakáshely­zet. Diszkriminatív a Budapest-cenlri- kus gyakorlat, amelynek jelenleg hátrá­nyát érzi ez a megye is. Sürgető az arányosabb területfejlesztés, a hátrá­nyos helyzetű rétegek támogatása, nyíl­tan megfogalmazott kritériumok alap­ján! Szenvedélyes vitákat kavart az értel­miség növekvő szerepére és a tudomá­nyos kutatásokra vonatkozó megálla­pítás. A testület többsége nem lát ga­ranciát arra, hogy e területen lényeges változás következzen be, sőt a helyzet romlásával számok Véleménye szerint ez hazánk nagyobb elmaradásához fog vezetni. Az elmúlt évtizedek folytatólagosan elkövetett szakszerűtlen intézkedései­nek tudhatok be azok a károk, ame­lyek az oktatási rendszert a mai hely­zetbe hozták. A társadalom életére hosszú távon károsan hat az egész ok­tatási, képzési rendszer állapota. A me­gyei pártbizottság részéről is kritika ér­te a kulturális, művészeti élet területén tapasztalható visszásságokat. III. Nemzetközi kapcsolataink Hazánk kedvező nemzetközi megíté­lésével kapcsolatban felvetődött: az ez­zel kapcsolatos megállapításokat ki kell egészíteni azzal, hogy hazánk nem­zetközi hitelét megoldatlan belső problé­máink lassan elfogyasztják. Nem teljes az egyetértés a „szocialis­ta világ fejlődésének új szakaszába lé­pett" megfogalmazással. Sokak szerint hozzá kell tenni, hogy a szocialista or­szágok szinte mindegyikében jelentke­zik egy negatív tendencia: az erősödő nacionalizmus. így- csak óhaj marad, hogy „oldódjanak a múltból öröklött előítéletek”, mert újabb károkat okozó ellentétek születnek. Volt olyan véle­mény. amely szerint a KGST-t integrá­ció helyett a kapcsolatok zavarai jel­lemzik, amelyek közrehatottak mosta­ni helyzetünk kialakulásában. A KGST tevékenységét gyengének íté­lik és megkérdőjelezik, hogy felnőt­tünk-e már a „szocialista közös piaci” kapcsolatokhoz. * * * A megyei pártbizottság 'egységes ab­ban, hogy Magyarországon csak a szo­cializmus építésének van reális lehetősé­ge, de ehhez a párt politikájának, veze­tésének, munkamódszerének változtatá­sára, a politikai intézményrendszer, a gazdaság lényegi és korszerű átalakítá­sára van szükség. A megye párttagjai az állásfoglalás­tervezet vitája során részt kértek a jelen­legi helyzet és az ebből következő fel­adatok megfogalmazásából. Remélik: mindaz, amit javasoltak, beépül a párt­értekezlet döntéseibe, amelyeket így magukénak éreznek és ezért végrehajta­nak. Azt várják, hogy a pártértekezlet határozza meg, mit akarunk elérni a következő kongresszusig. Szükséges, hogy kidolgozásra kerüljenek ennek konkrét intézkedései. A XIV. kongrsz- szusig indokolt előkészíteni a párt új programját. MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA események sorokban BELGRAD Ljubljanában pénteken és szombaton meg­tartották a Szlovén Kommunisták Szövetsége köztársasági értekezletét, amely értékelte a társadalmilag-gazdaságilag legfejlettebb ju­goszláv tagköztársaság elmúlt kétéves szocia­lista építömunkájának eredményeit, elemezte a hibák és gondok okait, s egyhangúlag elfo­gadott, tömör határozatban rögzítette a so- ronlevö legfontosabb teendőket. KÖZEL-KELET Izraeli intézkedések. Az izraeli hatóságok vasárnapra virradóra feloldották a megszállt területeken egy héttel korábban életbe lépte­tett korlátozásokat. Így a Gáza-övezet és a nyugati part másfél milliós palesztin lakossá­ga ismét elhagyhatja szükebb hazáját. A had­sereg hatályon kívül helyezte a mintegy 400 ezer palesztint érintő kijárási tilalmat is. A hatóságok az. utóbbi napok viszonylagos nyugalmával és azzal indokolták a megszorító intézkedések feloldását, hogy lehetővé kíván­ják tenni a palesztinoknak a múlt héten kezdő­dött mohamedán szent hónap, a Ramadán elő­írásainak maradéktalan betartását. NYÉGAT-BERLIN Kulturális csúcs. A kelet- és nyugat-európai országok részvételével megrendezendő „euró­pai kulturális csúcsértekezlet" összehívását javasolta Mclina Mercouri, a kulturális és tudományos ügyek görög minisztere, világhírű színművésznő. Mercouri szombaton részt vett azon a meg­nyitó ünnepségen, amellyel Nyugat-Berlinben megkezdődött „Az európai kultúra 1988. évi fővárosa” rendezvénysorozat. ALGÍR Arafat Algírban. Sadli Bendzsedid algériai államfő szombaton fogadta Jasszer Arafatot, a Palesztinái Eelszabadítási Szervezet vezető­jét, valamint annak politikai tanácsadóját Abu Ijadot (Szalah llalafot). A találkozóról hivatalos tájékoztatást nem adtak. Arafat a találkozó után az algériai APS hírügynökségnek kijelentette, hogy az Izrael által megszállt területeken addig fog folyta­tódni és erősödni az arab felkelés, amíg kelet- jeruzsálemi székhellyel létre nem jön a függet­len palesztin állam. BEJ RÉT Robbanás Tripoliban. Autóba rejtett nagy- erejű pokolgép robbant szombaton reggel az észak-libanoni Tripoliban egy zöldségpiacon. A detonáció valóságos tömegmészárlást oko­zott: rendőrségi jelentések szerint a merény­letnek mintegy félszáz halálos áldozata és leg­alább hetven sebesültje van. A rendőrség első beszámolója szerint az ismeretlen tettesek egy Mercedes gépkocsiba rejtették a pokolgépet, amely a reggeli bevá­sárlási csúcs idején lépett működésbe. A robbanás jelentős anyagi károkat is oko­zott: üzletek rongálódtak meg, gépkocsik gyulladtak ki. BECS Az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) Bécs tartományi szervezetének kongresszusa szom­baton Hans Mayr bécsi alpolgármestert vá­lasztotta meg a szervezet új elnökévé. A tanácskozás szombati ülésén beszédet mondott Eranz Vranitzky kancellár is, aki a tervek szerint az SPÖ május 11-ei rendkívüli országos kongresszusán átveszi a pártelnöki tisztséget Fred Sinowatztól. A kancellár mél­tatta az 1995-ben Bécsben és Budapesten ren­dezendő osztrák—magyar világkiállítás jelen­tőségét. Hangoztatta, hogy ez a vállalkozás erősítheti Bécs világvárosi szerepét, továbbá fontos kifejezője lehet az Ausztria és az Euró­pa keleti fele közötti hagyományos kapcsolat­nak. PRÁGA Csehszlovák atomerőművek. Éles ellentét­ben áll a nemzetközi jogi normákkal az oszt­rák legfelsőbb bíróság döntése, miszerint az osztrák bíróságoknak joguk van a csehszlovák atomerőművek építésének leállítását követelő panaszok megtárgyalására és szankciók elfo­gadására Csehszlovákia ellen. Az osztrák döntés durva beavatkozás Csehszlovákia bel- ügyeibe és nem segíti elő a jószomszédi kap­csolatok kialakítását — állapította meg Du­sán Rovcnsky, a csehszlovák külügyminiszté­rium szóvivője nyilatkozatában, amelyet szombaton közölt a Rudé Právo. PANAMA A panamai kormány szóvivője pénteken megerősítette, hogy a kormány 12 tagja és mintegy negyven magas beosztású kormány­zati tisztségviselő benyújtotta lemondását.*Az országban uralkodó válságos gazdasági és po­litikai helyzetre való tekintettel így akarják lehetővé tenni Solis Palma államfő számára a kormány átszervezését. ALMA ATA Az SZKP KB, a Legfelsőbb Tanács elnök­sége és a szovjet minisztertanács közös hatá­rozatban megváltoztatta az Alma Ata-i Brezs- nypv tér nevét — derül ki a Legfelsőbb Tanács közlönyének legújabb számából. Az április elsejével datált dokumentum ér­telmében a vezető szovjet testületek támogatá­sukról biztosították a kazahsztáni dolgozók kezdeményezéseit — amelyet a Kazah KP KB is jóváhagyott —, s ennek alapján érvénytele­nítették azt az 1982. november 18-án kelt határozatot, hogy a kazah főváros központi terét Lconyid Brezsnycvről nevezzék el. SHULTZ—SEVARDNADZE A külügyminiszteri találkozó visszhangja Sikerül-e végre ötről a hatra jutni a hadászati fegyverek csökkentéséről szóló szerződés ügyében még a moszk­vai csúcs előtt? — A nagy kérdésre nem adott választ George Shultz moszkvai látogatása. Ami viszont a moszkvai új politikai gondolkodásmódnak újabb meggyőző jele: a szovjet fővárosban egyáltalán nem tekintik „végzetesnek”, ha nem sikerülne áttörést elérni a hadá­szati támadófegyverek 50 százalékos csökkentése kérdésében, illetőleg a ra­kétavédelmi szerződés megerősítésé­ben. A fordulat ezúttal mindenesetre el­maradt, s az elvesztegetett időt már na­gyon nehéz lesz május végéig behozni. Az atom- és űrfegyverekről folytatott genfi tárgyalásokat persze aligha te­kinthetjük „elveszett időnek”, hiszen rendkívül bonyolult problémákban kell úttörő munkát végezni ott, s egyértelmű a haladás a vitatott témákban. Más kér­déskörökben pedig még inkább észlel­hető előrelépés: így az emberi jogok, a kísérleti atomrobbantások korlátozá­sa, a vegyi fegyverek, a bécsi tárgyalá­sok és a regionális konfliktusok,, ezen belül a Közel-Kelet témáiban. Moszkvai értékelés szerint még nem dőlt el véglegesen, hogy a Gorbacsov Reagan csúcsot milyen megállapodá­sok fémjelzik majd. Ha nem sikerül is aláírni a hadászati csökkentésről szóló szerződést, mindenképpen rögzíthetik az elért eredmények szintjét, s ugyanígy az ABM-szerződés tekintetében is. Az amerikai elnökválasztások ugyanakkor szinte kizárják, hogy még idén újabb csúcsot tartsanak. A szovjet főváros­ban figyelmeztetnek ezenkívül arra, hogy Reagan nyilatkozatai az „erőpoli­tika” hasznosságát illetően a szovjet— amerikai kapcsolatokban — még ha a választási kampány alatt születtek is — egyáltalában nem tesznek jót a két nagyhatalom javuló viszonyának. Az amerikai sajtó most már biztosra veszi, hogy a moszkvai csúcstalálkozó idejéig nem készülhet el a megállapo­dás a hadászati fegyverek ötvenszáza­lékos csökkentéséről. Ez a hivatalos nyilatkozók által sugallt álláspont ter­mészetesen elsősorban a leszerelés el­lenzőit elégíti ki — de ők még nem nyugodtak meg: Henry Kissinger, az egykori külügyminiszter például vasár­nap kqzzétett cikkében, amely a The Washington Postban jelent meg, ismét arra szólít fel, hogy lassan a testtel, az ilyen szerződést „nem szabad elsietni”. A szenátusban azonban több szenátor használta ki az alkalmat, amelyet a kö­zepes hatótávolságú nukleáris eszkö­zök eltörléséről kötött szerződés ratifi­kálási vitájának jelenlegi „előcsatáro- zásai” adnak arra, hogy egyenesen szembeszegüljön mindenfajta leszere­léssel: Jesse Helms, Gordon Humphrey és mások még ennek a szerződésnek ratifikálását is meg akarják akadályoz­ni, nemhogy egy újabb, ennél sokkalta nagyobb jelentőségű megállapodás megkötését támogatnák. Nyilvánvalóan az ilyen körök meg­nyugtatására tette Reagan legutóbbi nyilatkozatait. Az elnök már nem elő­ször alkalmazza azt a taktikát, hogy jobboldali kritikusai megnyugtatására heves szovjetellenes kirohanásokkal, az évtizedes sablonrágalinak megismétlé­sével biztosítja őket arról, hogy az eset­leges megállapodások nem jelentik a megbízható kommunistaellenes irány­vonal megváltoztatását. Beszédírói jó előre elkészítették azt a négy-öt szöve­get, amely erre a célra szolgál, s ame­lyeket hetenként egy-két alkalommal óhajtanak a csúcstalálkozóig elmon­datni Reagannal. A jelek szerint azon­ban a bcszédírók ezúttal elszámították magukat: szovjet részről nem hajlandó­ak szó nélkül hagyni az ilyen kirohaná­sokat, a durva és valótlan állításokat. Befejezte vasárnap Tbilisziben tett látogatását George Shultz amerikai külügyminiszter és elutazott a Szovjet­unióból. FRANCIA ELNÖKVÁLASZTÁS Mit kell tudni a jelöltekről? Sajátos színjáték a francia elnökválasztás: hétévente adják elő, a színpad egész Francia- ország, van első és második felvonás (a két forduló), vannak főszereplői és epizodistái. Kezdjük az utóbbiakkal: egyedüli hölgysze­replő a ma 48 éves Arlette Laguiller. Civilben banktisztviselő, amúgy trockista szélsőbalos politikai csoportocska vezéregyénisége. 1981- ben már színre lépett és 2,3 százalékát kapta meg a voksoknak, majd Mitterrand támoga­tására szólította fel híveit. A környezetvédők zöldjét ezúttal a színjá­ték Benjáminja, a 39 éves Antoine Waechter biológus hordozta. Akárcsak az előző kettő, az elnökválasztási tribün szószékét kereste, nem a győzelmet. A politikai színpad baloldalán folyt azon­ban még egy csata: az 59 éves, paraszti tájszó­lással beszélő André Lajoinic a kommunista párt jelöltjeként szállt nehéz csatába, mélyre­ható társadalmi reformok programjával. 1969-ben a kommunisták akkori jelöltje még 21 százalék fölötti eredményt ért el. 1981-ben Georges Marchais főtitkárra már csak a vok- sok 15 százaléka jutott. Neki a felmérések szerint ennek legfeljebb harmadára lehetett reménye. Látványosan mutatkozott meg ez most az elnökválasztáson: Lajoinie-val szemben az AMERIKAI HADIHAJÓK AZ ÖBÖLBEN A fegyver- szünetért Az Egyesült Államok várhatóan kiterjeszti a Perzsa-öbölben állomásozó flotta feladatait és a jövőben más államok hajóinak is kíséretet ad. Bár a Fehér Ház eddig nem nyilatkozott az amerikai politika hivatalosan is bejelentett felülvizsgálatának végső következtetéseiről, az amerikai sajtó lényegében már tényként kezeli ezt, s ilyen döntésre következtet Rea­gan elnök szombati rádióbeszédéből. Ebben az elnök közölte: Washington figyelmezteti Iránt a semleges hajók elleni támadások veszélyes következményeire is. A The New York Times vasárnapi jelentése szerint a Pentagon ismét felvetette, hogy a parti őrség néhány hajóját is az Öbölbe vezénylik, mert ezek alkalmasab­bak az újabb feladatok megoldására a flotta nagy obb hajóinál. Mint jelentettük, a „feladatok felülvizsgá­latát" már a Pentagon és a Fehér Ház szóvi­vője is bejelentette, de mindketten azt hangoz­tatták, hogy a végső döntések még nem szület­tek meg. Lehetségesnek tartják, hogy az új döntések bejelentésével Reagan megvárja Shultz külügyminiszter hazatértét: Shultz moszkvai tárgyalásairól hétfőn ad tájékozta­tást Brüsszelben a NATO állandó tanácsá­nak. Reagan azonban arra számít, hogy a jelenlegi feszült légkörben az amerikai kato­nai feladatok kiterjesztéséhez megkaphatja a kongresszus többségének támogatását. Az el­nök eredetileg csak azzal az indoklással vezé­nyelt nagyszámú hadihajót a térségbe, hogy egyrészt „biztosítani kell a hajózás szabadsá­gát, Amerika és Öböl menti■ barátai védel­mét”, másrészt el kell látni az átlobogózott kuvaiti tartályhajók kíséretét, azok biztosítá­sát. Az amerikai sajtóban egyébként vasárnap több cikk, kommentár is úgy vélekedik, hogy a hétfői incidenssel az Egyesült Államok „fel­adta semlegességi politikáját" és „Irak olda­lán avatkozott be a háborúba”. A The Wa­shington Post a Carter-kormányzat egykori iráni szakértője elemzését közli. Gary Sick úgy vélekedik, hogy az Egyesült Államok ma elállt attól, hogy az ENSZ közvetítésével elér­je a fegyverszünetet, a harci cselekmények beszüntetését az Irán és Irak között folyó háborúban, egyetlen célja e téren csak az, hogy kikényszerítse a fegyverszállítási tilal­mat Irán ellen, katonai akciói pedig egyértel­műen Irán ellen irányulnak. Hasonló követ­keztetésre jut a The New York Times is: a lap elemzése szerint „az amerikai politika abból az elképzelésből indul ki, hogy minél nagyobb katonai nyomást gyakorolnak Iránra, minél jobban sikerül az ország gazdasági és politikai elszigetelése, annál nagyobb az esély arra, hogy vezetői elfogadják a fegyverszünetet". FKP-ból legutóbb kizárt Pierre Juquin — egykori politikai bizottsági tag — is jelöltette magát. Ö a párt megújulását, a szocialisták­kal egykor kialakult, de aztán felbomlott szö­vetség feltámasztását hirdeti. 1981-ben még sehol sem volt — mostanra komoly tényezővé vált Jean-Marie Le Pen. A ma 59 éves egykori francia ejtőernyős a fajgyűlölet nem is burkolt híve, aki nacionalis­ta demagógiával, fondorlatos zsidóellcnesség- gel és azzal tűnt ki, hogy a vendégmunkások hazazsuppoltatásáért foly tatott kampányt. Raymond Barre, a közgazdaságtan szigorú professzora sokáig esélyesnek tűnt. A ma 64 éves politikus 1976 és 1981 között, Giscard d'Estaing miniszterelnökeként szokatlan ke­mény szókimondása révén lett híres és népsze­rű. Ma makacs következetessége okán, amellyel nadrágszíjmeghúzó programját igyekszik megvalósítani. Csillaga igazán ak­kor kezdett emelkedni, amikor távozott a kor­mány éléről. Amikor ugyanis Jacques Chirac miniszter­elnök a Tömörülés a Köztársaságért (RPR) újgaullista pártgépezetét mozgósította kam­pányában, Barre 20-22 százaléka 16-ra zsu­gorodott, s hívei közül sokan átpártoltak a Matignon-pa/ota mai lakójához. Chirac ma 55 éves. Fáradhatatlan energiájú „buldózer". Francia és amerikai elit egyetemek után a gaullizmus egyik „fiatal farkasaként" (így ne­vezik a nagyratörö technokratákat) 35 éves korában már tagja volt a kormánynak. A 7/ eres Francois Mitterrand elnök alig­hanem a legravaszabb és legtapasztaltabb francia politikus. Ifjúkorában részt vett az antifasiszta ellenállásban. Később a parla­menti bizonytalanság és a kérészéletű kormá­nyok jellemezte IV. Köztársaságban II alka­lommal volt miniszter. De Gaulle V. Köztár­saságában viszont negyedszázadon át ellen­zékben maradt. Háromszor volt a baloldal elnökjelöltje: 1965-ben, 1974-ben s végül győztesen 1981-ben. Egyesítette a megosztott szocialista pártot, szövetséget kötött a kom­munistákkal — persze azért, hogy ezzel saját pártját erősítse. Ez a baloldalon kiábrándulást keltett. Ezért szakított vele az FKP, s ezért győzhetett két éve a parlamenti választáson a jobboldal. Csakhogy azóta C’hiracnak sem sikerült kor­mány főként gyökeres fordulatot elérnie a gaz­dasági helyzetben. Viszont a politikai társbér­let új szerepében Mitterrand nyújtott pompás teljesítményt: ő lett a legfőbb döntőbíró, a jobboldali szélsőségek mérséklője. Népszerű­sége mélyponton állt 1986-ban, idén március­ban már ismét a csúcson. ÉPÍTÉS ÉS ELLENŐRZÉS Helyreállítás Csernobilban A csernobili atomerőműben két éve történt baleset után elkezdett helyreállítási munkák menetével foglalkozik a Pravdában vasárnap megjelent terjedelmes ri­port. A lap közölte Vitalij Maszolnak, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsa elnöké­nek a nyilatkozatát is, amelyben a politikus ismertette az eddig elvégzett helyreállí­tási munkák eredményeit. Nyilatkozatában Maszol emlékeztetett arra, hogy a kijevi és a zsitomiri terület­ről mintegy 92 ezer embert kellett kitelepíteni. Azóta 10 953 családi házat és 1180 lakást, összesen több mint 65 ezer négyzetméternyi lakóterületet építettek fel. Maszol utalt arra is, hogy a radioaktív szennyezés hatástalanítására indított munkák megfelelően haladnak. Az erőmű harminc kilométeres körzetében minde­nütt folyamatos méréseket végeznek, minden egyes piacon ellenőrzik, hogy az eladásra szánt termékek alkalmasak-e fogyasztásra. Magának az erőműnek a helyreállításával kapcsolatban a Pravda helyszínen járt tudósítói leírták, hogy az erőmű második és harmadik blokkja már üzemel. Az első blokkban jelenleg nagytatarozást végeznek, s valószínűleg a jövő hónap­ban állítják üzembe. A Pravda cikke kiemeli, hogy a baleset óta eltelt időben a kijevi pártszervek állandó figyelemmel kísérik a helyreállítási munkákat, a pártbizottság ülésén folyamatosan napirenden van az atomerőművek ügye. Nemrégiben felhívták az erőmű vezetőinek a figyelmét arra, hogy a minőség rovására nem kell túlzott sietséget tanúsítani, mindent gondosan ellenőrizni kell. A Pravda tudósítása sze­rint a pártbizottság egyik legutóbbi ülésén súlyosan elmarasztalták az erőmű helyreállításában részt vevő Kombinat nevű ipari egyesülést, amelynek vezérigaz­gatója^. Ignatyenko baráti-rokoni alapon választja ki az egyesülés felelős poszto­kon dolgozó vezetőit. Fontos mérnöki, orvosi beosztásokban nem hozzáértő emberek dolgoznak. Az egyesülés vezetésében a korrupció, az elvtelenség, a protekció és az iszákosság ütötte fel a fejét. A kijevi pártbizottság első titkára a Pravdának nyilatkozva sajnálkozva állapította meg: az illetékes össz-szövetségi minisztérium ezt megtűri. Összességében az erőmű helyreállítási munkáit rendben levőnek minősítette a Pravda, külön üdvözölve azt a tényt, hogy az illetékes helyi párt- és állami szervek fokozott figyelmet fordítanak a hanyagságok és a hibák kiszűrésére. A BAJAI SUTO- ES ÉDESIPARI VALLALAT szerződéses üzemeltetésre átadja a Baja, Bajcsy-Zsilinszky út 10. sz. kenyér—pékáru szaküzletét 1988. június 1-jétól három éves időtartamra. A versenytárgyalás időpontja 1988. május 27., 9 óra Helye: a vállalat Baja, Április 4. téri központi irodája. A pályázati feltételekről információ a vállalati jogtanácsostól szerezhető be. 1104

Next

/
Thumbnails
Contents