Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-25 / 97. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 97. szám Ára: 1,80 Ft 1988. április 25., hétfő A FELKÉSZÜLÉS UTOLSÓ SZAKASZA Országos vita a teendőkről A hét végén tartott fővárosi, megyei és megyei jogú pártbizottsági ülésekkel lezárult a felkészülés az MSZMP országos értekezletére. A szombaton megrendezett huszonnégy tanácskozáson több mint háromszáz hozzászólás hangzott el. Az állásfoglalás-tervezetről egyébként eddig a párttagság egyhar- mada mondott véleményt. Az MTI tudósítóinak jelentései szerint nyílt, őszinte, kritikus és önkritikus hangvétel, konstruktív megközelítésmód jellemezte a vitákat. Érzékelhető volt a pártkonferencia iránti felfokozott várakozás. A legnagyobb egyetértés abban volt — nyilatkozták a Magyar Rádióban a Központi Bizottság vezető munkatársai —, hogy egyáltalán mód nyílt arra: a párttagság beleszólhasson a várható döntésekbe. A párttagság személycseréket is vár a pártértekezlettől, amire szükség van — hangzott el. Ahogy korábban Kádár János főtitkár is szólt róla, a vezető testületek fel fognak frissülni, s ez minden bizonnyal a csúcsokon is személyi változásokkal f°g együttjárni. A felszólalók közül — jelentették az MTI tudósítói — sokan hangsúlyos követelményként fogalmazták meg a párt munkastílusának megújítását. A többség úgy foglalt állást, hogy „ügyintéző” párt helyett politizáló pártra van szükség. Sok helyütt szorgalmazták az elmaradott térségek fejlesztését is. Végül: minden tanácskozáson nagy hangsúllyal szóltak a felelősség kérdéséről. HETVENÖT ALKOTÁS A VERSENYPROGRAMBAN A filmszemle előkészületei Már fél éve tartanak a II. kecskeméti animációs filmszemle szervezési munkái. Az alig egy hónap múlva —június 8-án — kezdődő négynapos seregszemlére összesen 16 órányi filmanyaggal neveztek a Magyar Szinkron- és Filmgyártó Vállalat, a televízió, a Magyar Hirdető, a Balázs Béla, az Aladdin és a Vianco Stúdió, a Pannónia Filmvállalat budapesti, pécsi és kecskeméti műtermeinek rajzfilmesei, illetve az amatőr animátorok. Ebből az előzsűri — Veress József filmesztéta elnökletével — 11 órányi produkciót válogatott ki; szám szerint 75 alkotás szerepel majd a versenyprogramban. Mikulás Ferenctől, a kecskeméti műterem vezetőjétől, a filmszemle titkárától megtudtuk, hogy ez alkalommal nem „ömlesztve”, hanem kategóriánként csoportosítva vetítik a versenyfilmeket. Ez egyrészt megkönnyíti a zsűri dolgát, másrészt a nézők is pontosan tudhatják, milyen produkciókra váltanak jegyet. Külön mutatják be az egész estés rajzfilmeket, az egyedi alkotásokat, a különböző sorozatok epizódjait, a kisérleti és a reklámfilmeket, illetve az amatőr munkákat. A versenyvetítésen 17 kecskeméti produkció szerepel majd. Az animációs filmszemlének ez alkalommal is a megyeszékhely Erdei Ferenc Művelődési Központja ad otthont, ahol két kiállítást, illetve szakmai előadásokat, vitákat is rendeznek a seregszemle idején. Külön figyelmet érdemel a zsűri elnökének, John Halasnak (aki a Nemzetközi Animációs Szövetség tiszteletbeli elnöke), Művészet a XXI. században című előadása, ahogy Kovásznai György grafikusművész, animátor emlékkiállítása, illetve Gyulai Liviusz, Keresztes Dóra és Orosz István közös tárlata is. Ez alkalommal jóval több külföldi animációs filmet vetítenek — nagy részüket az Otthon moziban —, mint a korábbi seregszemlén: az érdeklődők megtekirithetik a legkiemelkedőbb belga, francia, angol, japán, kanadai és lengyel alkotásokat, sőt a computeranimációval is lesz alkalmuk ismerked- - ni. Nem csak a kecskemétieknek kínál érdekes, hasznos időtöltést a filmszemle, hiszen e négy napon Baján, Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön, Kalocsán és Kiskunhalason is rajzfilmbemutatókat tartanak a helyi mozik. Az előkészületek során a legnagyobb gondot az jelentette -4- tájékoztatta lapunkat Mikulás Ferenc —, hogy a három évvel ezelőtti első filmszemléhez viszonyítva, mintegy harminc százalékkal emelkedtek a különböző költségek. Végül, 25 támogató vállalat, szervezet jóvoltából, mégis sikerült megteremteni a hazai rajzfilmek megmérettetését szolgáló seregszemle anyagi feltételeit. Miért éppen június első felére időzítették a kecskeméti filmszemlét? — Nos, a magyarázat egyszerű: a diákoknak még tart ilyenkor a tanév, s az iskolák akár szervezetten is látogathatják a vetítéseket. Másrészt: alig egy héttel követi így a rendezvénysorozat a zágrábi nemzetközi animációs filmfesztivált, vagyis a tengerentúlról érkező szakembereknek tálcán kínáltatik a lehetőség, hogy a magyar rajzfilmekről is alaposabban.tájékozódjanak. Elvégre Zágráb és Kecskemét között már valóban nem nagy a távolság. Remélhetően a bemutatott produkciók színvonalát tekintve sem. K. E. Vita a tervezetről—Állásfoglalás Küldöttek az országos pártértekezletre Ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága 1988. április 23-án, szombaton délelőtt, Kecskeméten, a megyeháza földszinti termében ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Marjai József, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Meghívták az ülésre a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának tagjait, a városi, a városi jogú nagyközségi pártbizottságok első titkárait, a megyei pártbizottság osztályvezetőit, a megyei tanács tisztségviselőit, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárait, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, az országgyűlési képviselők megyei csoportjának vezetőjét, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségének elnökeit és Kecskemét tanácselnökét. Részt vett a tanácskozáson Földesi István, a Központi Bizottság megyei instruktora is. A testület tagjait, a meghívottakat dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja üdvözölte, majd miután megállapította, hogy az ülés határozatképes, javaslatot tett a napirendre, amelyet a pártbizottság elfogadott. Ennek megfelelően elsőként Babinyecz Ferenc, a megyei pártbizottság titkára összegezte az országos pártértekezJet állásfoglalás-tervezetének Bács- Kiskun megyei vitáját, annak tapasztalatait. (Az elhangzott összegzést teljes terjedelmében lapunk szombati számában közöljük). Ezután — ugyancsak az első napi-, rendi pont keretében — dr. Szabó Miklósnak, a megyei pártbizottság első titkárának előterjesztésében megvitatta a testület tagjainak a dokumentumról folytatott eszmecsere alapján készült megyei állásfoglalás-tervezetét. A vitában elsőként Molnár Mihály, a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára kért szót. Elmondta, hogy az ifjúság egyetért az országos pártértekezlet összehívásával, azt szükségesnek tartja. A párt ugyanis csak akkor lehet eredményes, ha élére tud állni a társadalmi, gazdasági, politikai fejlődésnek. Ehhez azonban szükséges többek között a párton belüli demokrácia fejlesztése is. Leninre hivatkozva a felszólaló kijelentette: akié az ifjúság, azé a jövő. De most vajon kié az ifjúság? Sajnos, a fiatalok kérdéseikkel, gondjaikkal sokfelé fordulhatnak, s a sokféle válasz elbizonytalanítja őket. Az országos pártértekezlettől azt várják, hogy adjon hitet és bizalmat. Szörényi Lászlóné, a Kismotor- és Gépgyár Bajai Gyárának csoportvezetője elmondta, hogy a párttagság eddig is egyetértett a határozatokkal, de most úgy fogalmaznak: eljött az idő, amikor nem elég csak határozni, meg is kell valósítani azokat. Gál Gyula, a megyei tanács osztály- vezetője felszólalásában arról beszélt, hogy eddig sem a határozatok minőségével volt baj, hanem azok gyakorlati megvalósításával. Ez az oka annak, hogy jelenleg igen nehéz helyzetben van a gazdaság. Szerinte éppen ezért nem is a tervezet szövegén kell vitázni, hanem a gazdálkodás megreformálásának útját kell keresnünk. Gráner Gyula, az Agrober Vállalat igazgatója hangsúlyozta, hogy a közvélemény nagy várakozással tekint az országos pártértekezlet elé, mert választ vár azokra a kérdésekre, amelyek foglalkoztatják. Ilyen kérdés az, hogy miért tart ott a gazdaság, ahol tart és hogyan jutottunk ide? Ezek megválaszolása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy tovább léphessünk, hogy megtaláljuk a kiutat. Súlyos hiba lenne, ha ezekre nem adna választ a pártérlckez- let. Komáromi Attila, az oktatási igazgatóság igazgatója arról beszélt, hogy a dokumentumok bizonyítják: a párt mindig kezdeményezője volt a reformnak. a kibontakozásnak. Azt még nem tudjuk, hogy ezek végrehajtása hol, miért maradt el. Utalt például az 1977-es központi bizottsági határozatra, amely hosszú távú külgazdasági politikánk és termelésünk szerkezetfejlesztésének irányelveit tartalmazza. Ezt a határozatot nem követte cselekvési program és irányítási rendszerünk ideológiai, politikai görcseivel kifejezetten akadályozta annak a programnak az elindítását. Szabó Tamásné, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank halasi fiókvezetője, a városi párt-vb tagja felszólalásában úgy fogalmazott, hogy véleménye szerint a felülről kezdeményezett és a tervezetből kiolvasható demokratizmus kevesebb, mint a változás iránti igény, mint az alulról jövő demokratizmus. Szólt arról, hogy ki kellene alakítani az érdekek valóságos rendjét, mert napjainkban sokan még a „népgazdasági érdek” frázisával takarózva éppen a népgazdaság ellen cselekszenek. Felszólalása végén beszélt a piac szerepéről, a bankok funkciójáról, az e területeken tapasztalható ellentmondásokról. Hegedűs István, az SZMT titkára kifejtette, hogy az állásfoglalás-tervezettel egyetért, de talán nem helyes, hogy sokan mindent fentről, a központból várnak, fontosabb a lentről történő építkezés. Fejleszteni kell vitakultúránkat. A vita szabadságát elvben mindig támogattuk, de a gyakorlatban másként volt. Most az élet rákényszerít bennünket, hogy vitatkozzunk. Nemcsak a pártban, hanem mindenütt, az egész országban. El kell érni, hogy ne álviták, hanem igazi, nagy ügyekben történő eszmecserék legyenek ezek. Miskolczi János, a kalocsai városi pártbizottság első titkára arról szólt, hogy az alapszervezetekben aktívan, szenvedéllyel szóltak az emberek a kialakult társadalmi-gazdasági helyzetről, a párt szerepéről; kifejezték aggódásukat a szocialista vívmányok megőrzéséért. Alapvetőnek ítélték, hogy a reform folytatásában a párt vállalja a kezdeményező szerepet, ehhez viszont a pártnak jelentősen meg kell újulnia. Döntő tényező tehát az alapelvek helyes, a mai viszonyokra érvényes, korszerű értelmezése a hatáskörök és a felelősség további decentralizálása. Marjai József felszólalása szükségességét ilyen megközelítésben nem ismertük fel. Gyakran hivatkozunk a nemzetközi követelményekre, a világpiac követelményeire. Egy alapos elemzésnek azt is ki kell mutatnia, hogy a változások rendszerének nem egyszerűen az üteme, mértéke a lényeges, hanem a meghatározó részelemek egymáshoz való viszonya; az egésznek a kompozíciója, üteme és a komplexuma is. A gazdasági reformban — még ha megtorpanásokkal is — előre haladtunk, ám ezt nem vagy csak késéssel követte a politikai szféra. Biztos, hogy nem magyar sajátosság ez, de nem vigasztal bennünket, hogy nemzetközi összehasonlításban a mi elmaradásaink és gyöngeségeink a legkisebbek. A továbbiakban a Központi Bizottság tagja a emberekben kialakult szocializmusképről, a párt történelmi szerepéről, a felelősség kérdéséről beszélt. Majd felszólalását a következőkkel folytatta: Szót kért a megyei pártbizottság ülésén Marjai József is. Bevezetőben elmondta: indokoltak azok az igények, amelyek a helyzet alaposabb, tudományosabb, objektí- vebb elemzését tartják fontosnak. Az állásfoglalás-tervezet ezzel részben adós maradt. De nem szabad megfeledkezni az olyan adottságokról és feltételekről, amelyek mai lehetőségeinket körülhatárolják, feladatainkat nagymértékben determinálják. Ilyenekre gondolok, mint a tőkeszegénység, hogy mi egy kis piac vagyunk, kis gazdaság, korlátozott újratermelési lehetőséggel, ugyanakkor a világpiactól való nagyarányú függéssel. Ezek figyelembevételével kell megítélni azt a fejlődést, amit elértünk és ezek tükrében kell világosan megfogal- ' mazni, hógy ilyen korlátok között és feltételek mellett mi az, ami saját hibánk, saját gyengeségünk volt. Itt többször idézték Lenint, úgy érzem nem feleslegesen, hiszen a megújulásnak egyik eleme a lenini forrásokhoz való visszatérés — mondotta a továbbiakban Marjai József, majd így folytatta: — Lenin nem véletlenül mondta, hogy á forradalom győzelme után a szocializmus, az új társadalom építése a reformok sorozata. Azt hiszem, a változások és változtatások kényszerítő • Gajdócsi István köszönti a résztvevőket. — Nem a politikai struktúrát kell változtatni és nem az elveket, hanem a módszerekben és a gyakorlatban kell ' megújulni. Utalok arra a felszólalásra, amely az 1977-es párthatározatokra hivatkozott. Azt hiszem, teljesen igaza van, amikor azt mondja, hogy a már 11 évvel ezelőtt létrejött KB-határozat a követelményekben és célokban helyes volt és ma is kiállja a kritikát. De mi hiányzott a végrehajtásához? Hiányzott az érvényesítéséhez szükséges eszközrendszer és mechanizmus, és hiányzott a konfliktusok vállalása. Hiszen a 77-es határozat lényege az elengedhetetlen szerkezetváltoztatási követelmény. Szerkezetváltoztatást semmilyen társadalomban nem lehet konfliktusok nélkül végrehajtani. Ezt nem lehet úgy csinálni, hogy ne sértse a különböző érdekeket. Ezt követően a párt belső életéről, az apparátusok és a választott testület viszonyáról, azok szerepéről beszélt. Majd rátérve egy felszólalásra, kifejtette, hogy hajlamosak vagyunk szépen hangzó megfogalmazásokra. Felvetődik mostanában, hogy sem a tervgazdálkodás, sem a piac törvényei nem uralkodók. De elképzelhetetlen, hogy mondjuk december 31-éig terv van, január 1 -jén pedig már piac. A tervutasításos gazdálkodástól a szocialista piacgazdálkodás irányába hosszú az átmenet, sok a nehézség és a megoldás semmiféle tankönyvben nincs megírva. Ebben az időszakban szükséges az a közfelismerés, hogy érdekek sérelme nélkül széles körű átalakítás nem képzelhető el. Csak úgy lehet megoldást találni, hogy rétegek, csoportok, sőt bizonyos vonatkozásokban az egész ország érdekei is sérelmet szenvednek. Ez az átmenet sajnos nem lesz rövid — mondta végül Marjai József, aki felszólalását néhány külpolitikai és külkereskedelmi kérdés érintésével fejezte be. * Mivel több felszólaló nem volt, az első napirendi pont vitáját dr. Szabó Miklós foglalta össze. Az összefoglalót követően a megyei pártbizottság az állásfoglalás-tervezetet elfogadta. Második napirendi pontként a megyei pártbizottság megválasztotta az országos pártértekezlet küldötteit. Az alapszervezetekkel történt konzultációk után a pártszervek 55 jelöltre tettek javaslatot, közülük a megyei pártbizottság a delegálásra vonatkozó KB- határozat szerint 33 főt választott meg a május 20-án kezdődő pártértekezletre. Bács-Kiskun megye küldöttei A csoport vezetője: dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Tagjai: dr. Babinyecz Ferenc, a megyei pártbizottság titkára; Balogh Gyárfás, a Hajósi Általános Iskola igazgatója, a községi pártbizottság titkárhelyettese; Beszedics Károlyné, a KAI GE pártbizottságának titkára, Kalocsa; Békési Győző, a Textilhulladék és Feldolgozó Vállalat termelési osztályvezetője, pártalapszervezeti titkár, a városi jogú nagyközségi pártvégrehajtóbizottság tagja, Kunszentmiklós; dr. Bodóczky László, az MSZMP Kecskemét Városi Bizottsága első titkára; dr. Csanádi László, a Vaskúti Bácska Tsz elnöke, a Baja városi pártbizottság tagja; Farkas Jánosné, a Kerekegyházi Kossuth Szakszövetkezet elnöke, a Kecskemét városi párt-végrehajtóbizottság tagja; Garaczi Károly, SZIM kecskeméti gyára pártalapszervezetének titkáI ra, művezető; dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke; Gál Vilmosné, az Újvárosi Nevelési Központ tanítónője, pártalapszervezeti titkár, Baja; Hegedűs Lajos, a Hartai Erdei Ferenc Mgtsz elnöke, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja; Horváth Géza, a Bácsalmási Állami Gazdaság kereskedelmi osztályvezetője, az üzemi pártbizottság titkára; Kovács Imréné, a Nett Konfekcióipari Vállalat szakmunkása, pártalapszervezeti titkár, Baja; Koznia István, a nagybaracskai községi pártbizottság titkára; dr. Kőrös Gáspár, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vezető titkára; Lehoczki András, a Soltvadkerti Jóreménység Szakszövetkezet elnökhelyettese, alapszervezeti vezetőségi tag; Molnár Mihály, a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára; No- vák Lajos, a Tiszaalpári Nagyközségi Tanács elnöke, a nagyközségi párt-végrehajtóbizottság tagja; Papp György, az MSZMP Baja Városi Bizottságának első titkára; Pétervári Jánosné, a Vegyesipari Szövetkezet műszaki vezetője, propagandista, Kiskőrös; Rádi József, a Kunép művezetője, pártalapszervezeti titkár, Kiskunhalas; Sinka Mihály, a Kecskemét— Szikrai Állami Gazdaság üzemgazdász elemzője, KISZ-titkár, a Tiszakécske városi pártbizottság tagja; Szabó Lajos, az Április 4. Gépipari Művek vezér- igazgatója, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, Kiskunfélegyháza; Szabó Tamásné, az OKHB fiókvezetője, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja, Kiskunhalas; dr. Tapodi János, a lakókörzeti pártvezetőség titkára, nyugdíjas, Kecskemét; dr. Tobak István, a Baromfifeldolgozó Vállalat vezérigazgatója, megyei pártbizottsági tag, Kecskemét; Terhe Dezső, a Hazafias Népfront megyei titkára; dr. Tóth János, a kalocsai kórház igazgató-főorvosa; Váczi László, a Kunfehértói Előre Mgtsz elnöke; Varga László, a Vegyépszer Tiszakécskei Gyára főmérnöke, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja; Vágó György, a Szanki Haladás Tsz elnöke, a Kiskunmajsai városi jogú nagyközségi párt-végrehajtóbizottság tagja; Vérvölgyi József, a Katymári Egyetértés Tsz sertéságazat-vezetője, a községi pártbizottság tagja. • Marjai József beszél.
