Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-25 / 97. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 97. szám Ára: 1,80 Ft 1988. április 25., hétfő A FELKÉSZÜLÉS UTOLSÓ SZAKASZA Országos vita a teendőkről A hét végén tartott fővárosi, megyei és megyei jogú pártbi­zottsági ülésekkel lezárult a fel­készülés az MSZMP országos értekezletére. A szombaton megrendezett huszonnégy ta­nácskozáson több mint három­száz hozzászólás hangzott el. Az állásfoglalás-tervezetről egyéb­ként eddig a párttagság egyhar- mada mondott véleményt. Az MTI tudósítóinak jelentései sze­rint nyílt, őszinte, kritikus és önkritikus hangvétel, konstruk­tív megközelítésmód jellemezte a vitákat. Érzékelhető volt a pártkonferencia iránti felfoko­zott várakozás. A legnagyobb egyetértés abban volt — nyilat­kozták a Magyar Rádióban a Központi Bizottság vezető mun­katársai —, hogy egyáltalán mód nyílt arra: a párttagság be­leszólhasson a várható döntések­be. A párttagság személycseré­ket is vár a pártértekezlettől, amire szükség van — hangzott el. Ahogy korábban Kádár Já­nos főtitkár is szólt róla, a veze­tő testületek fel fognak frissülni, s ez minden bizonnyal a csúcso­kon is személyi változásokkal f°g együttjárni. A felszólalók közül — jelentették az MTI tu­dósítói — sokan hangsúlyos kö­vetelményként fogalmazták meg a párt munkastílusának megújí­tását. A többség úgy foglalt ál­lást, hogy „ügyintéző” párt he­lyett politizáló pártra van szük­ség. Sok helyütt szorgalmazták az elmaradott térségek fejleszté­sét is. Végül: minden tanácsko­záson nagy hangsúllyal szóltak a felelősség kérdéséről. HETVENÖT ALKOTÁS A VERSENYPROGRAMBAN A filmszemle előkészületei Már fél éve tartanak a II. kecskeméti animációs filmszemle szervezési mun­kái. Az alig egy hónap múlva —június 8-án — kezdődő négynapos seregszem­lére összesen 16 órányi filmanyaggal neveztek a Magyar Szinkron- és Film­gyártó Vállalat, a televízió, a Magyar Hirdető, a Balázs Béla, az Aladdin és a Vianco Stúdió, a Pannónia Filmvál­lalat budapesti, pécsi és kecskeméti műtermeinek rajzfilmesei, illetve az amatőr animátorok. Ebből az előzsűri — Veress József filmesztéta elnökleté­vel — 11 órányi produkciót válogatott ki; szám szerint 75 alkotás szerepel majd a versenyprogramban. Mikulás Ferenctől, a kecskeméti műterem vezetőjétől, a filmszemle tit­kárától megtudtuk, hogy ez alkalom­mal nem „ömlesztve”, hanem kategóri­ánként csoportosítva vetítik a verseny­filmeket. Ez egyrészt megkönnyíti a zsűri dolgát, másrészt a nézők is ponto­san tudhatják, milyen produkciókra váltanak jegyet. Külön mutatják be az egész estés rajzfilmeket, az egyedi alko­tásokat, a különböző sorozatok epi­zódjait, a kisérleti és a reklámfilmeket, illetve az amatőr munkákat. A ver­senyvetítésen 17 kecskeméti produkció szerepel majd. Az animációs filmszemlének ez alka­lommal is a megyeszékhely Erdei Fe­renc Művelődési Központja ad ott­hont, ahol két kiállítást, illetve szakmai előadásokat, vitákat is rendeznek a se­regszemle idején. Külön figyelmet érde­mel a zsűri elnökének, John Halasnak (aki a Nemzetközi Animációs Szövet­ség tiszteletbeli elnöke), Művészet a XXI. században című előadása, ahogy Kovásznai György grafikusművész, animátor emlékkiállítása, illetve Gyu­lai Liviusz, Keresztes Dóra és Orosz István közös tárlata is. Ez alkalommal jóval több külföldi animációs filmet vetítenek — nagy ré­szüket az Otthon moziban —, mint a korábbi seregszemlén: az érdeklődők megtekirithetik a legkiemelkedőbb bel­ga, francia, angol, japán, kanadai és lengyel alkotásokat, sőt a computer­animációval is lesz alkalmuk ismerked- - ni. Nem csak a kecskemétieknek kínál érdekes, hasznos időtöltést a filmszem­le, hiszen e négy napon Baján, Kiskun­félegyházán, Kiskőrösön, Kalocsán és Kiskunhalason is rajzfilmbemutatókat tartanak a helyi mozik. Az előkészületek során a legnagyobb gondot az jelentette -4- tájékoztatta la­punkat Mikulás Ferenc —, hogy a há­rom évvel ezelőtti első filmszemléhez viszonyítva, mintegy harminc százalék­kal emelkedtek a különböző költségek. Végül, 25 támogató vállalat, szervezet jóvoltából, mégis sikerült megteremte­ni a hazai rajzfilmek megmérettetését szolgáló seregszemle anyagi feltételeit. Miért éppen június első felére időzí­tették a kecskeméti filmszemlét? — Nos, a magyarázat egyszerű: a diákok­nak még tart ilyenkor a tanév, s az iskolák akár szervezetten is látogathat­ják a vetítéseket. Másrészt: alig egy hét­tel követi így a rendezvénysorozat a zágrábi nemzetközi animációs filmfesz­tivált, vagyis a tengerentúlról érkező szakembereknek tálcán kínáltatik a le­hetőség, hogy a magyar rajzfilmekről is alaposabban.tájékozódjanak. Elvégre Zágráb és Kecskemét között már való­ban nem nagy a távolság. Remélhetően a bemutatott produkciók színvonalát tekintve sem. K. E. Vita a tervezetről—Állásfoglalás Küldöttek az országos pártértekezletre Ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága 1988. április 23-án, szombaton délelőtt, Kecskeméten, a megyeháza földszinti termében ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Marjai József, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Meghívták az ülésre a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának tagjait, a városi, a városi jogú nagyközségi pártbizottságok első titkárait, a megyei pártbizottság osztályvezetőit, a megyei tanács tisztségviselő­it, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárait, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, az országgyűlési képviselők megyei csoportjának vezetőjét, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségének elnökeit és Kecskemét tanácselnökét. Részt vett a tanácskozáson Földesi István, a Központi Bizottság megyei instruktora is. A testület tagjait, a meghívottakat dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, a párt megyei végrehajtó bi­zottságának tagja üdvözölte, majd mi­után megállapította, hogy az ülés hatá­rozatképes, javaslatot tett a napirend­re, amelyet a pártbizottság elfogadott. Ennek megfelelően elsőként Babinyecz Ferenc, a megyei pártbizottság titkára összegezte az országos pártértekezJet állásfoglalás-tervezetének Bács- Kiskun megyei vitáját, annak tapaszta­latait. (Az elhangzott összegzést teljes terjedelmében lapunk szombati számá­ban közöljük). Ezután — ugyancsak az első napi-, rendi pont keretében — dr. Szabó Mik­lósnak, a megyei pártbizottság első tit­kárának előterjesztésében megvitatta a testület tagjainak a dokumentumról folytatott eszmecsere alapján készült megyei állásfoglalás-tervezetét. A vitában elsőként Molnár Mihály, a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsá­gának első titkára kért szót. Elmondta, hogy az ifjúság egyetért az országos pártértekezlet összehívásával, azt szük­ségesnek tartja. A párt ugyanis csak akkor lehet eredményes, ha élére tud állni a társadalmi, gazdasági, politikai fejlődésnek. Ehhez azonban szükséges többek között a párton belüli demok­rácia fejlesztése is. Leninre hivatkozva a felszólaló kijelentette: akié az ifjúság, azé a jövő. De most vajon kié az ifjú­ság? Sajnos, a fiatalok kérdéseikkel, gondjaikkal sokfelé fordulhatnak, s a sokféle válasz elbizonytalanítja őket. Az országos pártértekezlettől azt vár­ják, hogy adjon hitet és bizalmat. Szörényi Lászlóné, a Kismotor- és Gépgyár Bajai Gyárának csoportveze­tője elmondta, hogy a párttagság eddig is egyetértett a határozatokkal, de most úgy fogalmaznak: eljött az idő, amikor nem elég csak határozni, meg is kell valósítani azokat. Gál Gyula, a megyei tanács osztály- vezetője felszólalásában arról beszélt, hogy eddig sem a határozatok minősé­gével volt baj, hanem azok gyakorlati megvalósításával. Ez az oka annak, hogy jelenleg igen nehéz helyzetben van a gazdaság. Szerinte éppen ezért nem is a tervezet szövegén kell vitázni, hanem a gazdálkodás megreformálásá­nak útját kell keresnünk. Gráner Gyula, az Agrober Vállalat igazgatója hangsúlyozta, hogy a közvé­lemény nagy várakozással tekint az or­szágos pártértekezlet elé, mert választ vár azokra a kérdésekre, amelyek fog­lalkoztatják. Ilyen kérdés az, hogy mi­ért tart ott a gazdaság, ahol tart és hogyan jutottunk ide? Ezek megvála­szolása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy tovább léphessünk, hogy megta­láljuk a kiutat. Súlyos hiba lenne, ha ezekre nem adna választ a pártérlckez- let. Komáromi Attila, az oktatási igazga­tóság igazgatója arról beszélt, hogy a dokumentumok bizonyítják: a párt mindig kezdeményezője volt a reform­nak. a kibontakozásnak. Azt még nem tudjuk, hogy ezek végrehajtása hol, mi­ért maradt el. Utalt például az 1977-es központi bizottsági határozatra, amely hosszú távú külgazdasági politikánk és termelésünk szerkezetfejlesztésének irányelveit tartalmazza. Ezt a határo­zatot nem követte cselekvési program és irányítási rendszerünk ideológiai, politikai görcseivel kifejezetten akadá­lyozta annak a programnak az elindítá­sát. Szabó Tamásné, az Országos Keres­kedelmi és Hitelbank halasi fiókvezető­je, a városi párt-vb tagja felszólalásá­ban úgy fogalmazott, hogy véleménye szerint a felülről kezdeményezett és a tervezetből kiolvasható demokratiz­mus kevesebb, mint a változás iránti igény, mint az alulról jövő demokratiz­mus. Szólt arról, hogy ki kellene alakí­tani az érdekek valóságos rendjét, mert napjainkban sokan még a „népgazda­sági érdek” frázisával takarózva éppen a népgazdaság ellen cselekszenek. Fel­szólalása végén beszélt a piac szerepé­ről, a bankok funkciójáról, az e terüle­teken tapasztalható ellentmondások­ról. Hegedűs István, az SZMT titkára ki­fejtette, hogy az állásfoglalás-tervezet­tel egyetért, de talán nem helyes, hogy sokan mindent fentről, a központból várnak, fontosabb a lentről történő építkezés. Fejleszteni kell vitakultúrán­kat. A vita szabadságát elvben mindig támogattuk, de a gyakorlatban más­ként volt. Most az élet rákényszerít bennünket, hogy vitatkozzunk. Nem­csak a pártban, hanem mindenütt, az egész országban. El kell érni, hogy ne álviták, hanem igazi, nagy ügyekben történő eszmecserék legyenek ezek. Miskolczi János, a kalocsai városi pártbizottság első titkára arról szólt, hogy az alapszervezetekben aktívan, szenvedéllyel szóltak az emberek a kia­lakult társadalmi-gazdasági helyzetről, a párt szerepéről; kifejezték aggódásu­kat a szocialista vívmányok megőrzésé­ért. Alapvetőnek ítélték, hogy a reform folytatásában a párt vállalja a kezde­ményező szerepet, ehhez viszont a párt­nak jelentősen meg kell újulnia. Döntő tényező tehát az alapelvek helyes, a mai viszonyokra érvényes, korszerű értel­mezése a hatáskörök és a felelősség to­vábbi decentralizálása. Marjai József felszólalása szükségességét ilyen megközelítésben nem ismertük fel. Gyakran hivatko­zunk a nemzetközi követelményekre, a világpiac követelményeire. Egy alapos elemzésnek azt is ki kell mutatnia, hogy a változások rendszerének nem egysze­rűen az üteme, mértéke a lényeges, ha­nem a meghatározó részelemek egy­máshoz való viszonya; az egésznek a kompozíciója, üteme és a komplexuma is. A gazdasági reformban — még ha megtorpanásokkal is — előre halad­tunk, ám ezt nem vagy csak késéssel követte a politikai szféra. Biztos, hogy nem magyar sajátosság ez, de nem vi­gasztal bennünket, hogy nemzetközi összehasonlításban a mi elmaradása­ink és gyöngeségeink a legkisebbek. A továbbiakban a Központi Bizott­ság tagja a emberekben kialakult szoci­alizmusképről, a párt történelmi szere­péről, a felelősség kérdéséről beszélt. Majd felszólalását a következőkkel folytatta: Szót kért a me­gyei pártbizott­ság ülésén Marjai József is. Beveze­tőben elmondta: indokoltak azok az igények, ame­lyek a helyzet ala­posabb, tudomá­nyosabb, objektí- vebb elemzését tartják fontos­nak. Az állásfog­lalás-tervezet ez­zel részben adós maradt. De nem szabad megfeled­kezni az olyan adottságokról és feltételekről, amelyek mai le­hetőségeinket körülhatárolják, felada­tainkat nagymértékben determinálják. Ilyenekre gondolok, mint a tőkesze­génység, hogy mi egy kis piac vagyunk, kis gazdaság, korlátozott újratermelési lehetőséggel, ugyanakkor a világpiac­tól való nagyarányú függéssel. Ezek figyelembevételével kell meg­ítélni azt a fejlődést, amit elértünk és ezek tükrében kell világosan megfogal- ' mazni, hógy ilyen korlátok között és feltételek mellett mi az, ami saját hi­bánk, saját gyengeségünk volt. Itt többször idézték Lenint, úgy ér­zem nem feleslegesen, hiszen a megúju­lásnak egyik eleme a lenini forrásokhoz való visszatérés — mondotta a továb­biakban Marjai József, majd így foly­tatta: — Lenin nem véletlenül mondta, hogy á forradalom győzelme után a szocializmus, az új társadalom építése a reformok sorozata. Azt hiszem, a vál­tozások és változtatások kényszerítő • Gajdócsi István köszönti a résztvevőket. — Nem a politikai struktúrát kell változtatni és nem az elveket, hanem a módszerekben és a gyakorlatban kell ' megújulni. Utalok arra a felszólalásra, amely az 1977-es párthatározatokra hi­vatkozott. Azt hiszem, teljesen igaza van, amikor azt mondja, hogy a már 11 évvel ezelőtt létrejött KB-határozat a követelményekben és célokban helyes volt és ma is kiállja a kritikát. De mi hiányzott a végrehajtásához? Hiány­zott az érvényesítéséhez szükséges esz­közrendszer és mechanizmus, és hiány­zott a konfliktusok vállalása. Hiszen a 77-es határozat lényege az elengedhe­tetlen szerkezetváltoztatási követel­mény. Szerkezetváltoztatást semmilyen társadalomban nem lehet konfliktusok nélkül végrehajtani. Ezt nem lehet úgy csinálni, hogy ne sértse a különböző érdekeket. Ezt követően a párt belső életéről, az apparátusok és a választott testület vi­szonyáról, azok szerepéről beszélt. Majd rátérve egy felszólalásra, kifejtet­te, hogy hajlamosak vagyunk szépen hangzó megfogalmazásokra. Felvető­dik mostanában, hogy sem a tervgaz­dálkodás, sem a piac törvényei nem uralkodók. De elképzelhetetlen, hogy mondjuk december 31-éig terv van, ja­nuár 1 -jén pedig már piac. A tervutasí­tásos gazdálkodástól a szocialista piac­gazdálkodás irányába hosszú az átme­net, sok a nehézség és a megoldás sem­miféle tankönyvben nincs megírva. Eb­ben az időszakban szükséges az a köz­felismerés, hogy érdekek sérelme nélkül széles körű átalakítás nem képzelhető el. Csak úgy lehet megoldást találni, hogy rétegek, csoportok, sőt bizonyos vonatkozásokban az egész ország érde­kei is sérelmet szenvednek. Ez az átme­net sajnos nem lesz rövid — mondta végül Marjai József, aki felszólalását néhány külpolitikai és külkereskedelmi kérdés érintésével fejezte be. * Mivel több felszólaló nem volt, az első napirendi pont vitáját dr. Szabó Miklós foglalta össze. Az összefoglalót követően a megyei pártbizottság az ál­lásfoglalás-tervezetet elfogadta. Második napirendi pontként a me­gyei pártbizottság megválasztotta az országos pártértekezlet küldötteit. Az alapszervezetekkel történt konzultáci­ók után a pártszervek 55 jelöltre tettek javaslatot, közülük a megyei pártbi­zottság a delegálásra vonatkozó KB- határozat szerint 33 főt választott meg a május 20-án kezdődő pártértekezlet­re. Bács-Kiskun megye küldöttei A csoport vezetője: dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Tagjai: dr. Babinyecz Ferenc, a megyei pártbizottság titkára; Balogh Gyárfás, a Hajósi Álta­lános Iskola igazgatója, a köz­ségi pártbizottság titkárhelyet­tese; Beszedics Károlyné, a KA­I GE pártbizottságának titkára, Kalocsa; Békési Győző, a Tex­tilhulladék és Feldolgozó Vál­lalat termelési osztályvezetője, pártalapszervezeti titkár, a vá­rosi jogú nagyközségi párt­végrehajtóbizottság tagja, Kunszentmiklós; dr. Bodóczky László, az MSZMP Kecskemét Városi Bizottsága első titkára; dr. Csanádi László, a Vaskúti Bácska Tsz elnöke, a Baja váro­si pártbizottság tagja; Farkas Jánosné, a Kerekegyházi Kos­suth Szakszövetkezet elnöke, a Kecskemét városi párt-végre­hajtóbizottság tagja; Garaczi Károly, SZIM kecskeméti gyá­ra pártalapszervezetének titká­I ra, művezető; dr. Gajdócsi Ist­ván, a Bács-Kiskun Megyei Ta­nács elnöke; Gál Vilmosné, az Újvárosi Nevelési Központ ta­nítónője, pártalapszervezeti tit­kár, Baja; Hegedűs Lajos, a Hartai Erdei Ferenc Mgtsz el­nöke, a megyei párt-végrehaj­tóbizottság tagja; Horváth Gé­za, a Bácsalmási Állami Gazda­ság kereskedelmi osztályvezető­je, az üzemi pártbizottság titká­ra; Kovács Imréné, a Nett Kon­fekcióipari Vállalat szakmun­kása, pártalapszervezeti titkár, Baja; Koznia István, a nagyba­racskai községi pártbizottság titkára; dr. Kőrös Gáspár, a Szakszervezetek Megyei Taná­csa vezető titkára; Lehoczki András, a Soltvadkerti Jóre­ménység Szakszövetkezet el­nökhelyettese, alapszervezeti vezetőségi tag; Molnár Mihály, a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára; No- vák Lajos, a Tiszaalpári Nagy­községi Tanács elnöke, a nagy­községi párt-végrehajtóbizott­ság tagja; Papp György, az MSZMP Baja Városi Bizottsá­gának első titkára; Pétervári Já­nosné, a Vegyesipari Szövetke­zet műszaki vezetője, propagan­dista, Kiskőrös; Rádi József, a Kunép művezetője, pártalap­szervezeti titkár, Kiskunhalas; Sinka Mihály, a Kecskemét— Szikrai Állami Gazdaság üzem­gazdász elemzője, KISZ-titkár, a Tiszakécske városi pártbizott­ság tagja; Szabó Lajos, az Ápri­lis 4. Gépipari Művek vezér- igazgatója, a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagja, Kiskunfél­egyháza; Szabó Tamásné, az OKHB fiókvezetője, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja, Kiskunhalas; dr. Tapodi János, a lakókörzeti pártvezetőség tit­kára, nyugdíjas, Kecskemét; dr. Tobak István, a Baromfifeldol­gozó Vállalat vezérigazgatója, megyei pártbizottsági tag, Kecskemét; Terhe Dezső, a Ha­zafias Népfront megyei titkára; dr. Tóth János, a kalocsai kór­ház igazgató-főorvosa; Váczi László, a Kunfehértói Előre Mgtsz elnöke; Varga László, a Vegyépszer Tiszakécskei Gyára főmérnöke, a városi párt-végre­hajtóbizottság tagja; Vágó György, a Szanki Haladás Tsz elnöke, a Kiskunmajsai városi jogú nagyközségi párt-végre­hajtóbizottság tagja; Vérvölgyi József, a Katymári Egyetértés Tsz sertéságazat-vezetője, a községi pártbizottság tagja. • Marjai József beszél.

Next

/
Thumbnails
Contents