Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-21 / 94. szám

1988. április 21. • PETŐFI NÉPE • 5

KÖZEL AZ ÖTMILLIÁRDHOZ

Átalakulóban a szövetkezeti ipar

]

1

1

1

(

1

]

1

Aki mer, az nyer?

Bács-Kiskunban az elmúlt évben 36 hagyományos, 48 kisszövetkezet, öt leányvállalat és egy termékforgalmazó társulás működött. Termelésük értéke az előző évihez képest 11 százalékkal növekedett, megközelítette az ötmilliárd forintot. Nyereségük 17 százalékkal, 646 millió forinttal haladta meg az 1986. évit. A kisszövetkezetekben és a leányvállalatoknál intenzívebb volt az eredménynövekedés, mint a hagyományos szövetkezetekben. Ez utóbbiak között viszont nem volt sem veszteséges, sem aiaphiányos. A kisszövetkezetek közül egy — a kecskeméti cipőipari — veszteséggel, másik öt pedig alaphiánnyal zárta a tavalyi évet.

• Az átlagot meghaladó mértékben növelte termelését az elmúlt esztendőben a Kecskeméti Asztalosipari Kisszövetkezet. Koloniálbűtoraik iránt egyre növekszik a kereslet.

Különböző

eredménnyel

Különös, hogy egyes ipari ágazatokban a más-más gazdasági formában működő szövetkezetek ellentétes eredményeket értek el. Például a bőr-, szőrme-, cipő- és textiliparban a hagyományos szövetkezetek termelése nagymértékben növekedett, a kisszövetkezeteké csökkent. Egyéb ágazatokban viszont a szövetkezetek jó vagy rossz gazdálkodása volt a különbségek oka.

A fafeldolgozó iparban valamennyi hagyományos és kisszövetkezet — csá- volyi és a katymári kivételével az átlagot meghaladó mértékben növelte teljesítményét: elsősorban a tőkés exportnak köszönhetően. Az ebben az iparágban tevékenykedők közül különösen jó eredményeket ért el a Bajai Lakberendező Építő- és Vasipari Szövetkezet (Blévisz), a Kalocsai és a Kecskeméti Asztalosipari Kisszövetkezet. Nagymértékben fokozta termelését, nyereségét a belföldre dolgozó Kalocsai Kárpitos, a Dávodi Rációnál Faipari és a Kerekegyházi Fa- és Építőipari Szövetkezet.

Korszerűsítés,

szakosodás

A termelési szerkezet korszerűsítése folytatódott az elmúlt esztendőben is megyénk ipari szövetkezeteiben. Ez nem merült ki a tőkés export növelésében; jellemző a gazdaságtalan termékek fokozatos visszaszorítása, felszámolása. Például a Dunapataji Vas- és Vegyesipari Szövetkezet csökkentette az alacsony árfekvésű kazánok gyártását annak ellenére is, hogy e termékük iránt változatlan volt a kereslet. A Tiszaalpári Háziipari Szövetkezet a fonott bútor helyett cipőfelsőrészkészítésre tért át, ehhez átképzési támogatást is igénybe vettek. A szerkezetátalakítás a termelési struktúra 25 százalékát érintette az elmúlt esztendőben, ugyanakkor a gyártgyobb részét á hagyományos szövetkezetek teljesítették. A Kecskeméti Alumíniumipari Szövetkezet tavaly az 1986. évinél 84 százalékkal több terméket szállított a tőkés országokba: ennek értéke meghaladta a 100 millió forintot. Ugyancsak kiemelkedő eredményt ért el a konvertibilis export fokozásában a Blévisz, a Kiskőrösi Ipari, a Kiskunhalasi Fa- és Építőipari, a Dunapa- taji Vas- és Vegyesipari, a Mélykúti Univerexpo, a kalocsai és a Kiskunhalasi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. A szocialista export — elsősorban a szovjet megrendelések elosztásában jelentkező problémák miatt — csökkent.

Két szövetkezet vegyes vállalat létrehozását kezdeményezte: a Blévisz Malaysiában fakitermelésre és bútorgyártásra, a Kiskunmajsai Cipőipari Szövetkezet pedig egy olasz céggel használt (cipő- és textilipari) gépek belföldi kölcsönzésére vállalkozik.

(Tóth Sándor felvétele)

mányfejlesztésre is nagy gondot fordítottak a szövetkezetek.

Az építőipari ágazat termelési értéke összességében növekedett, annak ellenére, hogy a hagyományos szövetkezetek száma, teljesítése csökkent. Ezzel szemben sok új kisszövetkezet alakult erre a tevékenységre, a régebben működők pedig egyre több munkát vállaltak, vállalnak. Lakásépítéssel csak a kiskunfélegyházi foglalkozik, a többi szövetkezet javítást, karbantartást, legfeljebb kisebb közületi beruházást vállal. Egyre növekszik a középületek díszes homlokzatának felújítása iránti igény, amire a kisszövetkezetek többsége felkészült. Az 1987-ben alakult Bácsalmási Mozaik Építőipari Kisszövetkezet vezetői például Ausztriában végzendő homlokzatfelújításról tárgyalnak.

A fogyasztási szolgáltatás — fodrászat, kozmetika, vegytisztítás stb. — értéke összesen tíz százalékkal, ezen belül a lakosságnak végzetté 13 százalékkal növekedett. Az ágazatban a hagyományos szövetkezetek teljesítménye csökkent, a kisszövetkezeteké és a leányvállalatoké viszont jóval meghaladta az előző évit (23, illetve 30 százalékkal). Mindebben ugyan nem kis szerepe van a vállalási díjak emelkedésének, de az is tény, hogy egyes szolgáltatások — például a lakáskarbantartás, gépjármű-, cipőjavítás stb. — iránt az eddigieknél nagyobb a kereslet. Egyre kevesebben igénylik a fodrász, a kozmetikus, a fényképész szolgáltatását, a fogyasztói igények visszaesése várható ebben az évben a mosás-vegytisztítás- ban, s a hagyományos szolgáltatások többségénél.

Növelték

tőkés exportjukat

Megyénk ipari szövetkezeteinek külkereskedelmi forgalma 1987-ben 12 százalékkal, ezen belül a tőkés export 24 százalékkal nőtt, a rubelelszámolású pedig hat százalékkal csökkent az előző évihez képest. A tőkés export naPiaci

előrejelzések

Milyen feladatok várnak a szövetkezeti iparra ebben az esztendőben? Az egyensúlyi helyzet javítása érdekében tovább kell növelni a tőkés exportot, csökkenteni az importot (bár a szövetkezetek eddig is viszonylag kevés importanyagot használtak termelésükhöz). A termelési szerkezet átalakítása szükségessé teszi a műszaki fejlesztést, valamint a gazdaságtalan termelés (a gazdaságtalan export) teljes felszámolását. Helyette jövedelmezőbb termékek gyártásába kell kezdeni.

Ebben az esztendőben a Bács- Kiskun Megyei KISZÖV érdekképviseletébe tartozó gazdálkodó egységek termelésének az 1987. évinél mérsékeltebb, azonban az állami ipari ágazatokéhoz képest dinamikusabb növekedését tervezik. A piaci előrejelzések alapján a magasabb feldolgozottságú termékekkel a könnyűipari, a bútoripari és a kohászati (gépipari) szövetkezetek növelhetik konvertibilis exportjukat. A szocialista exportban a forgalom stagnálására, illetve csökkenésére kell számítani. Ugyanez várható a belföldi értékesítésben is.

Almási Márta

LENGYELORSZÁG

I Szembetűnő szerkezetváltás

Lengyelország idei gazdaságfejleszté- "| si terve az elmúlt évihez viszonyítva a - kisipari termelés és szolgáltatások értékének 10-11 százalékos emelkedését irányozza elő. Ez a mutatószám lényegesen magasabb az ipari termelési ütem növekedésénél. Minthogy az 1987-es évben is , hasonló volt a tendencia, amelyet programként tűztek ki az egész 1986—1990- 1 es időszakra, egyre reálisabb annak az esélye, hogy a kisipar részesedése az or- 1 szág ipari termelésében egyre jelentő- 1; sebb mértékben növekszik. Ez a részese1 dés, amely 5-6 évvel ezelőtt még alig 8 ? százalék volt, 1986-ban 12 százalékra,

I 1987-ben pedig 13 százalékra emelkeII dett. A gazdasági szakemberek egyetér11 tenek abban, hogy ennek a részesedés- 1: nek viszonylag gyorsan, a legközelebbi

1 ■ néhány esztendő során legalább 15 száll zalékra kell emelkednie. Tízegynéhány £ év elteltével pedig az állami helyiipari

üzemek és műhelyek, a kisipari és egyéni 2i szövetkezetek, valamint a magánszektor az ország ipari termelésének 25 százalékát állíthatná elő, ezen belül jelentékeny lenne az exporttermelés is.

Lengyelországban 1982 és 1987 között bejegyeztek mintegy 450 új kisipari szövetkezetét, közel száz állami helyiipari üzemet, körülbelül 650 vegyes tőkéjű kisipari vállalatot és mintegy 120 000 új magánkisiparosi üzemet. Ez utóbbiak száma—=-az 1988. január 1-jei adatok szerint — 359 000.

A lengyel kisipar fejlődési tendenciáit szemlélve szembetűnő a szektorban végbemenő fokozatos szerkezetváltozás. Lengyelországban a kisipar állítja elő a cipők több mint 15 százalékát, a kötöttáruk 30 százalékát, a női és férfi textilkabátok 40 százalékát, a játékok és bőrdíszműáruk 70 százalékát, a kefeáruk, a padló- és cipőpasztáknak pedig teljes skáláját. Ezzel párhuzamosan egyre gyakoribb példa — exportra is — a műszakilag magasan kvalifikált termékek előállítása. Ezek közé tartoznak a különböző orvosi berendezések (bonyolult diagnosztikai eszközök, műszerek, m ütőberendezések), mérőeszközök, mikroprocesszoros automatikai és vezérlőrendszerek, laboratóriumi berendezések, iskolai taneszközök, elektronikai elemek és alegységek. A legutóbbi két esztendőben csupán a magánszektorban több száz új gép- és berendezésgyártó vállalat alakult, valamint másfél ezer új elektrotechnikai és elektronikai műhely nyílt. Az ismert külkereskedelmi vállalat, a Labimex, amely laboratóriumi berendezéseket, mérőműszereket stb. exportál, export- termékeinek jelentős részét a kisipar és a szövetkezetek állítják elő.

Újabban a kisiparban egyre több közép- és felsőfokú végzettségű műszaki szakember, rádiómechanikus, elektronikus és számítógép-technikus áll munkába, s ez az egész szektor és közvetve az egész népgazdaság számára mind nagyobb távlatokat nyit. A fejlődést ösztönző impulzust egyebek között abban a tervezett törvényben látják, hogy a gazdasági tevékenység megkezdéséhez nem szükséges engedély, elegendő a bejegyzés. Lényegesen bővülnek a külfölddel bonyolított forgalom engedélyezési lehetőségei, sőt, egyes árucikkek esetében az engedélyre egyáltalán nem lesz szükség. (Interpress)

A zöidségter- EGY ÁLLAMI DÍJ MARGÓJÁRA

tV mesztés fejlesztése, tudományos megalapozása és a magas szintű oktatónevelő munka terén elért eredményeiért idén megosztott Állami Díjat kapott dr. Balázs Sándor, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat főigazgatója. Ebből az alkalomból kértük egy beszélgetésre.

Á gombakutató főigazgató

— 1971-ben kerültem az intézethez

— idézi fel a kezdeteket a főigazgató —, amikor az meglehetősen nehéz gazdasági helyzetben volt. A központi intézkedés nyomán a Duna—Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetből lett a ZKI, amelyet már nem tájjelleg, hanem az egységes profil határoz meg. Kalocsa, Makó, Ujmajor és Budaté- tény állomásokként kapcsolódnak az országos központhoz. Kecskemét hosszú távon kertészeti kutató-oktató centrum, amire nyilvánvalóan alapot ad, hogy Bács-Kiskun a legnagyobb kertészeti termelő megye.

— Ön az intézet főigazgatója, de egyben tanszékvezető tanár is a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen. Az élete Budapest és Kecskemét között telik. Hogyan lehet a sokféle tevékenységet

— beleértve a kutatást is — összeegyeztetni?

— Azt hiszem, csak úgy, ha az embernek hozzáértő munkatársai vannak. Az intézetben és a tanszéken is sikerült olyan munkatársakat találnom, akik önállóan, alkotóan dolgoznak. Gyakorlatilag két napot töltök hetente Kecskeméten, ennek elégnek kell lennie, hogy ellássam a teendőket. Úgy érzem, sikerült bizonyítani, hogy az egyetem és az intézet között jó együttműködés alakítható ki. Számos kutatónk részt vesz az egyetemi oktatásban. A kutatásszervezés sarkalatos pontjának tartom az egyetemi oktatók szélesebb körű bekapcsolását az intézeti tudományos munkába. Szabadabb mozgást szeretnénk kialakítani egyetem és intézet között, a lehető legkevesebb kötöttséggel.

— A pénzszűke, amely a gazdaság egészét sújtja, nyilván egy kutatóintézetben is érezteti hatását.

— Az országos nehézségek ránk is hatnak, ez kétségtelen. De a feladatok

súlyozásával, átcsoportosításával, újak beállításával gazdaságilag is fenn tudtunk maradni. Sajnos, olyan kemény intézkedéseket is kellett hoznunk, mint a létszám és a kutatási témák csők kui- tése. Műszaki felszereltség dolgában sem rózsás a helyzet, de a munkánkat amiatt még nem kellett szűkíteni. Az intézetben korábban is a nemesítésre helyeztük a hangsúlyt, most is az van előtérben. Ehhez kevesebb és olcsóbb felszerelés kell, mint az alapkutatáshoz. Fontos viszont a „nemesítői véna”, a szakmai tudás. Nemesítőkkel jól állunk, kutatóink nemzetközileg elismert szakemberek. Tizenhárom kandidátus, három akadémiai doktor dolgozik az intézetben.

— Ön mint kutató a gombával foglalkozik. Hogyan kapcsolható a gomba a zöldséghez?

— A termesztés jellege miatt. A fóliaház, egyéb építmények mind használatosak a zöldségtermesztésben is. A gombakutatás témáját még fiatal tanársegéd koromban kaptam az egyetemen. A kutatók akkoriban úgy gondolták, ezen a területen nem sok új dologgal lehet előállni. Azóta kiderült, hogy rengeteg újdonság, lehetőség van a gombában, akár étkezési, akár gyógyászati célra használják. Nálunk hagyományos a csiperke, ennek van kidolgozott technológiája. A csiperke mintájára készült a többi technológia is. Most viszont kicsit változott a helyzet, olyan, nemzetközileg is új termesztési technológiát dolgoztunk ki az intézetben a csiperkéhez, amely a laskánál már bevált.

— A gomba további terveiben is szerepet játszik?

— Természetesen. Létezik egy-két faj, amelyet a gyógyászatban biztosan lehetne hasznosítani. Másik néhány

fajta rendkívül ízletes, sikere lenne a fogyasztók körében. Ezeknek a még nem termesztett fajoknak a technológiáját szeretném kutatni, kidolgozni. Az intézetben azokkal a témákkal kívánunk továbbra is foglalkozni, amelyekkel képesek vagyunk megütni a nemzetközi mércét. A paradicsom, uborka, fűszerpaprika, hagyma, borsó, csemegepaprika maradnak a kutatásban fő növényeink. Bármily kritikus helyzetben van is például a bab, s bármily nagy siker lenne a baktériumos fertőzésnek ellenálló hibridek nemesítése — új, tíz-tizenöt éves kutatások indítására nincs pénzünk. A jelenlegi gazdasági helyzetben csak azokkal a növényekkel tudunk foglalkozni, amelyek már most hoznak valamit a konyhára.

— Az Állami Díj viszont feltétlenül biztatást is jelent a további munkához

— így van. Erre az ember nem számít előre, nyilvánvalóan nem tervezi be magának, s éppen ezért nagyon jólesik az elismerés. Megsokszorozza az ember munkakedvét. S hadd tegyem hozzá: úgy érzem, a dij nemcsak az én munkám, hanem az egész intézet tevékenységének elismerése is.

Magyar Ágnes

«V «J> xl* *J> «1* +S* »1« sl# vL* «1^ «U vU «1« vU «I« vl> vl# vl« »JL» *1« vU

^ ^ ^ ^ ^ líy* ^ ^

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

❖

*

*

*

*

*

*

* ❖ *

TISZTELT KISVÁLLALKOZÓK!

Az OTP-BANK fiókjai pénzforgalmi számláik megnyitását követően

továbbra is készséggel állnak rendelkezésükre. A számlák látra szóló betétállománya után

évi 2% kamatot térítünk

A lekötött betétek a lekötési időtől függően

3 hó lekötés esetén évi

4%-kal,

6 hó lekötés esetén évi

6%-kal,

9 hó lekötés esetén évi

7%-kal,

1 év lekötés esetén évi

9,5%-kal,

2 év lekötés esetén évi

11%-kaI

kamatoznak.

Vállalkozásuk zavartalan gazdálkodását, rövid lejáratú beruházásaik megvalósítását középlejáratú hitelekkel segítjük.

NÁLUNK AZ ÜGYFÉL ÜZLETI PARTNER!

KÖSZÖNJÜK, HOGY MINKET VÁLASZTOTT BANKJÁNAK!

\BANK

1068

******************************

•*'

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

* *